Tolnai Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-11 / 213. szám

2 N A P t ö 1953 SZEPTEMBER 11 A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság 5. évfordulója Phenjan (TASZSZ): Szeptember 9­én volt öt éve, hogy kikiáltották a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saságot. A koreai lapok vezércikkek­ben emlékeznek meg a nép éledének e nagyszerű eseményéről. A „Nodon Színműn“ vezércikké­ben a többi között a következőket írja: — A koreai nép az egész világ előtt büszke hazájára. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság győzel­mes zászlaja keresztülvezette a ko­reai népet minden súlyos megpró­báltatáson, a koreai nép felszabadí­tó honvédő háborújában e zászló alatt harcolta ki történelmi jelentő­ségű győzelmét. A háború alatt s a népgazdaság háborúutáni helyreállí­tása és újjáépítése korszakában egy­azon cél vezérli a koreai nép minden törekvését — gyönyörű hazája, a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság felvirágoztatása. Aimo Aaltonen elvtárs beszéde Finnorszásr Kommunista Pártja fenn ill 35. évfordulója alkalmából á sáliak Helsinki (TASZSZ): A „Työkansan Sanomat“ jelentése szerint szeptem­ber 6-án ünnepséget tartottak Turku városban Finnország Kommunista Pártja fennállásának 35, évfordulója alkalmából. Az ünnepségen Aimo Aaltonen, Finnország Kommunista Pártjának elnöke mondott. beszédet. Aaltonen elítélte, hogy a nép mun­kájával megszerzett pénzösszegeket katonai kiképzéssel foglalkozó szer­vezetek újjáélesztésébe, léglökéses repülőgépek beszerzésére, tartalékos tisztek tanfolyamainak szervezésére, háborús propagandára és különféle fasiszta szervezetek támogatására használják fel. Aaltonen részletesen foglalkozott azzal, milyen nagy jelentősége van Finnország számára a Szovjetunió­val és a népi demokratikus orszá­gokkal való gazda/sági kapcsolatok­nak. Áaltonen ezután rátért a Finnor­szág és a Szovjetwnió közötti barát- | ság megszilárdításának kérdésére. — Hangsúlyozta, hogy a Kommunista Párt fennállása első napjaitól kezd­ve harcolt a két ország közötti ba­rátságért, mert felismerte, hogy ez a barátság biztosítja a finn nép szá­mára a békét és a függetlenséget. Aaltonen nyomatékosan kijelen­tette: a béke és a jószomszédi kap­csolatok mellett kiálló finn nép fel­adata gondoskodni arról, hogy a háború politikusai ne tudják elpusz­títani e barátság gyönyörű hajtásait. A finn kormány egyik elsőrendű fel­adata végetvetni a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen irányuló hazug propagandának, mely lyel elsősorban a szociáldemokrata sajtó és a rádió foglalkozik Finnor­szágban. A párt legközelebbi célkitűzéseit érintve, Aaltonen rámutatott, hogy a legfontosabb feladat biztosítani a párt sikerét a küszöbönálló községi I választásokon. A bonni revansvágyók felé'esztik a haditengerészefi flottát Stockholm (TASZSZ): Az „Afton- bládet“ című svéd lap tényeket kö­zöl arról, hogy a bonni revansvágyók újjáélesztik a nyugatnémetországi haditengerészeti flottát. „Nyugat-Néflnetország — írja a cikk, — fegyverkezni fog a tengeren is. További új hajókat építenek és szereznek be a nyugati hatalmaktól, így készülnek az új flotta megalakí­tására, amihez a bonni kormány elvi határozata szolgáltat alapot.*' „Az új német flotta — fejeződik be a cikk — természetesen az „euró­pai hadsereg“ kötelékébe tartozik majd és segítséget kap a nyugati ha talmaktól. Brémában már amerikai haditengerészeti támaszpontot létesí­tettek német legénységgel ellátott né met hajókból. Az új német flotta tá­maszpontjai az Északi-tenger kikötői­ben vannak.'* Ellenlétek Bao Daj és miniszterelnöke között Párts (TASZSZ): A francia lapok hirt adnak arról, hogy a Bao Daj féle Vietnamban mindinkább foko­zódik a belpolitikai válság. Nguen Van Tam, a bábkormány miniszter- elnöke, aki néhány nappal ezelőt ér­kezett Parisba, hogy tárgyalásokat folytasson a Laniel-kormánnyal, kedden váratlanul Szaigonba repült a kormányát és őt magát személye­sen fenyegető veszély miatt. A „Franc Tlreur*' közlése szerint ez a veszély a nacionalista „Egység és béke kongresszusa*' elnevezésű szervezet részéről fenyeget, amely elégedetlenségét fejezi ki Nguen Van 'Tam túlságosan nyílt franciabará.t állásfoglalása miatt. „Ilyen körülmények között —i hangsúlyozza a Franc Tireur — sa­játságos polgárháború törhet ki Szál gonban.“ Mint a lapok régebben már közöl­ték, Bao Daj és Nguen Van Tam között elég feszült a viszony, mivel Bao Daj a nacionalisták nyomására elégiedetlenségét fejezi ki miniszter­elnöke nyílt francia orientációja miatt. Egyes lapok rámutatnak, hogy Cannesben (ahol most Bao Daj tar­tózkodik), megtörtént a „kibékülés'*. A Franc Tireur közlése szerint azon ban: „Ez a kibékülés csak formális jellegű, mivel Bao Daj tudja, hogy ha ellenkezne, akkor ugyanúgy jár­nának el vele, mint ahogy el Glaui járt el a marokkói szultánnal... Ezért igyekszik Bao Daj megsze­rezni a . nacionalista „Egység és bé­ke kongresszusa*' minél szélesebb támogatását. A nacionalisták köve­telik, hogy állítsák félre Nguen Van Tamot, hívják össze a nemzeti ta­nácskozó gyűlést, biztosítsák Viet­nam függetlenségét, a francia szö­vetség keretén kívül. Ha Bao Daj nem támogatja a nacionalistákat, úgy azok szakítanak vele.*' KÜLFÖLDI HÍREK PRAGA A béke hívei csehszlovák bizott­sága szeptember 8-án, Julius Fucsik halálának 10. évfordulóján hét kivá­ló békeharcosnak kiosztotta az 1953. évi »csehszlovák békedíjakat. ROMA A „Kommunista Sajtó Hónapjáé­val kapcsolatban egész Olaszország­ban népünepélyeket, népgyűléseket rendeznek,, amelyeken a nagyobb vá rosokban többszázezer ember vesz részt. Vasárnap kerül sor Milanóban a ,,1‘Uriitá'' országos ünnepére, ame­lyen Palmiro Togliatti, . az Olasz Kommunista Párt főtitkára is beszél. Érre az ünnepségre Olaszország min den részéből a dolgozók hatalmas tö megei érkeznek Milanóba. MTI Allan Dulles, a CIA. az amerikai központi hírszerző ügynökség veze­tője európai útjáról kedden vissza­érkezett az Egyesült Államokba. Allan Dullestől az újságírók töb­bek között azt kérdezték, vájjon az amerikai hírszerző ügynökséget jól ellátják-c pénzzel. Dulles válaszul kijelentette. hogy a kongresszus »igen jó volt hozzá.** BERLIN A Német Antifasiszta Ellenállási Harcosok Bizottsága és Németország Demokratikus Nemzeti Frontjának Országos Tanácsa szeptember 13-a, a fasiszta terror áldozatainak nem­zetközi emléknapja alkalmából fel­hívást intézett a német néphez. A felhívás a többi között hangsúlyozza: „Nyugat-Németországban súlyos veszélybe került a béke. Ezt a ve­szélyt el lehet hárítani, ha a német nép okul a történelmi tapasztala­tokból. A fasiszta diktatúrát meg le­het akadályozni, ha a német mun­kásosztály egységesen és valameny- nyi demokratikus fasisztaellenes erő vei összefogva cselekszik. A nagy veszélyt ki lehet küszöbölni, ha a keleti és nyugati németek megegyez­nek egymással, mert az egységes, de­mokratikus és békeszerető Német­országban nem lesz helye fasiszta és militarista rendszernek.“ KATMANDU Nepal kommunista pártja a tarto­mány fővárosában, Katmanduban megtartott első községi választások­ból a legerősebb pártként került ki. A párt hat mandátumot szerzett, míg más pártok közül egyetlen egy sem kapott négy mandátumnál többet. A kalmandui városi tanács összesen 18 tagból áll. A mingecsauri vizierómű építkezése. A mingecsauri vizierömfi építkezé­sén megkezdődött a turbinák szerelése. A szerelőmunkásokkal együtt. » villanyszerelők is mintaszerűen teljesítik vállalásukat. A képen: E. Ma- mulin (baloldalt) és T. Kusztova transzformátorszerelők. (Foto F. Sevcovi Maguk a jugoszláv vezetők kénytelenek beismerni Jugoszlávia mind súlyosabb gazdasági helyzetét Belföldi hírei* A falusi lakóházépítö gazdasági iroda dolgozói az ötéves terv kezde­te óta ötezernyolcszáz falusi családi lakóház építését segítették elő az állami gazdaságok, gépállomások elöl gozói részére. Az ország 140 helyén jelenleg több. mint kilencszáz falusi lakóház épül. Az iroda dolgozói je­lenleg háromezer családi lakóház cpí téséj irányítják, amelyeket ez év vé­géig felépítenek a dolgozók. 1954- ben a termelőszövetkezetek és ter- melőcsoportok dolgozói is megkezdik a családi lakóházak építését. A családi lakóházakat húsz évi törlesztésre kapják az állami, gazda­ságok, gépállomások, termelőszövet­kezetek legjobb dolgozói. V Az élelmiszeripari gépgyár dolgo­zói új, korszerű gépeket gyártanak élelmiszeriparunknak. Egyik légi- új abb gyártmányunk a magpörkölő­gép. A gép segítségével a tisztítás, hámozás, őrlés után naponta közel félvagon napraforgómagot, tökma­got „pörkölnek“, vagyis feltárják a mag olajtartalmát. A „pörkölést“ kö vető préselés során már könnyűszer­rel kivonják a magból az olajat. Tejiparunk korszerű pasztőröző gépeket kap a gyártól. Az év eleje óta tizenhat 2—3 és 6 ezer liter órán kénti teljesítményű pasztőrözőgép készült az élelmiszeripari gépgyár­ban. Az év hátralévő szakában újabb tizenöt ilyen gépet adnak át tejipa­runknak. * A múltban nehézséget okozott — főleg az üzemi konyháknak — az, hogy tárolás közben elszíneződött az előre meghámozott burgonya, zöld­ségféle. vagy hámozott gyümölcs. Ez csökkentette az ételek értékét, sok hulladék keletkezett belőle és a dől gozók körében sok kifogásra adott okot. Az Országos Élelmezéstudományt Intézet egyik munkacsoportja az idén nyáron fejezte be azt a kísérle­tét, amelyek eredményeként a bur­gonya, zöldség- és gyümölcsfélék há­mozott állapotban is megtartják ere­deti színüket, frisseségüket, valamint értékes tápanyagtartalmukat. A há­mozott, feldarabolt nyers burgonyát. Zöldségfélét vagy gyümölcsöt 15—30 percig — a konzerviparban már eddig is használt, az egészségre tel­jesen ártalmatlan — konzerváló fo­lyadékban tartják. Az Így kezelt nyers étel csomagolható, szállítható, főzés előtt megmosva, mint a friss használható. * Ajka, az egykor elmaradt, elha­nyagolt bányászfalu képe az utóbbi években teljesen megváltozott. Uj lakások százai, iskola, napközi, or­vosi rendelő, kultúrház épült az el­múlt esztendőkben. Az építkezések, különösen a lakóház építkezések most még nagyobb lendülettel foly­nak. Az év végére százharmincnégy lakás építését fejezik be, huszonki­lenc lakást már szeptember végén átadnak rendeltetésének. Alig pár hete kezdték meg lakás- építési programmjuk keretében egy hatvannégy lakásos lakóépület épí­tését és a kőművesek már az első emelet falazásánál tartanak. Moszkva: A „Za Szocijaliszticsku. Jugoszláviju*', a Jugoszláv Hazafiak Szövetségének Moszkvában megjele­nő lapja írja: A hivatalos jugoszláv sajtóban az utóbbi időben mind gyakrabban je­lenik meg olyan cikk, amely kény­telen szóvátenni a jugoszláv gazda­sági élet hanyatlását, a falu és a város népének súlyosbodó helyzetét. Mi több, előfordul, hogy egyes veze­tő személyiségek is kénytelenek eh­hez hasonlóan nyilatkozni. Ilyen jel legű voit Mijalko Todorovicsnak, a jugoszláv szövetségi végrehajtó ta­nács egyik tagjának, a felsőbb jugo­szláv gazdasági vezetők egyikének a „Nasa Sztvarnoszt“ című belgrádi folyóirat júliusi számában megjelent cikke. Mijalko Todorovics beismeri, hogy a háború utáni legsikeresebb évnek, az 1948-as esztendőt. tekinti, amely után — beismerése szerint — az ipari termelés rohamos hanyat­lásnak indult. A cikk szerint, ha az 1949-es év ipari termelését száznak vesszük, ak­kor az ipari termelés 1950-ben 95- re, 1951-ben 94.1-re, 1952-ben pedig 93.7-re csökkent. Todorovics szerint számos iparág termelési kapacitása kihasználatlan maradt. így például a fémfeldolgozó iparban az üzemek általában nyolcvankilenc százalékos kapacitással, a villamosipari üzemek 87 százalékos kapacitással, a vegy­ipari üzemek 58 százalékos kapaci­tással, a textilipari üzemek 62 száza­lékos kapacitással, az élelmezésipari üzemek 58 százalékos kapacitással, a dohánygyárak 87 százalékos kapa­citással dolgoztak. Kitért cikkében az egy főre eső fogyasztás rohamos csökkenésére, is. Említett adatai sze­rint, ha az 1949. évi lakosonként! fo­gyasztást száznak vesszük, akkor az egy főre eső fogyasztás 1950-ben 90.6-re, 1951-ben 94.5-re, 1952-bén pe­dig 85.3-ra csökkent. Az ipari termelés és a' fogyasztás hanyatlása Jugoszláviában lényege­sen nagyobb Todorovics beismerései nél. A termelés 1952 -ben 1949-hez viszonyítva egész sor iparágban több. mint ötven százalékkal csökkeni. — Nemcsak egyes üzemek, hanem egész iparágak mennek tönkre. Hihetetle­nül csökkent a dinár vásárlóereje. A rendkívül nagy államadósságok el­viselhetetlen nyomást gyakorolnak az állam pénzügyi helyzetére és fe­lülmúlják az államkincstár fizetőké­pességét. Jugoszlávia kereskedelmi és fizetési mérlegének passzívája az elmúlt három év alatt 119 milliárd dinárra rúgott. Állandóan csökken a munkások és tisztviselők alap- és reálbére, a munkanélküliek százez­rei pedig az éhhalál szélén tengőd­nek. Ha az élelmiszerek 1949 évi árának mutatószámát vesszük, síi­kor mutatószámúk 1950-ben 260-ra emelkedett. A belgrádi „Finanszije' című folyóirat ez év 5—6. számában megírja, hogy a létfenntartási költ­ségek mutatószáma 1949-ben 556.7 volt, 1952-ben pedig már 896-ra erhel kedett Mijalko Todorovics ■ állítólagos őszinteségével a jugoszláv gazdasági élet katasztrofális hanyatlását akar­ja leplezni. De nem is fontos — ál­lapi íja meg a lap, hogy felsorolt ada tai megfelelnek-e a valóságnak. — Fontos csupán az, hogy ma már a jugoszláv vezetők is kénytelenek be­ismerni azt a tényt, hogy az ország, ipari termelése és a lakosság fogyasz tása 1948 óta állandóan hanyatlik Mindez azt bizonyítja, hogy Jugo­szláviának a Szovjetuniólól és a né­pi demokratikus országoktól történt elszakítása gyökeres fordulatot, ka­tasztrofális visszaesést eredménye­zett minden téren — írja befejezé­sül a ..Za Szocijaliszticsku .Jugosziá- viju.“ MUKDEN A hegesztőpisztoly láng­ja kék fénnyel világítja be az arcokat. A védő­üvegek mögül tucatnyi szempár szegeződik Tuj Szu-i hegesztőmunkási a. Tuj Szu-i régi kipróbált szakmunkás, de ezen a na­pon mégis kövér verejték- cseppek gyöngyöznek hóm lokán az izgatottságtól. — Tuj Szu-i ma egy új szovjet módszert próbál ki — súgja a fülembe Ven Jur-pan, az üzemi párt- szervezet titkára, anélkül, hogy egy pillanatra is le­venné tekintetét az izzó elektródáról. A hatalmas csarnokban az izgalom a tetőpontjára hág. Mindenki ' lélekzet- visszafojtva figyel, de most már nem a hegesziő munkásra, hanem a Kis­termetű művezetőre, aki műszerével a hegesztett munkadarab ellenállását méri. Mindenki a műszer számlapján mozgó mula­tót lesi, aztán a távon gőzkalapácsok tompa pul- fanását egetverő éljenzés szakítja meg. Tuj Szu-i hegesztőmunkás kísérlete sikerrel járt. Tuj Szu-i most már homlokára tolja védőszem üvegét és mosolyogva i o- gadja nézőinek jókívánsá­gait. Szemhéjai vörösek és duzzadtak az álmatlan ■Áisiakáktól, amelyeket • a k'váló módszer tanulmá­nyozására fordított, - le sze méhen a diadal örömfénve ragyog... Kisétáltunk az üzem ud­varára. A bejáratnál né­hány fényképen romokkal borított térséget látok. — Van Uin-sza kiváló mun­kás kérdésemet meg sem várva, máris készségesen magyaráz. — Ezt hagyták nekünk „ők“ örökségül, — kezdi és az az „ők“ szó csak úgy izzik a gyűlölettől. Aztán beszél a Kuomin- tang-banditák pusztítá­sairól, akik minden elmoz díthatót elraboltak, amit pedig kénytelenek voltak hátrahagyni, azt a levegő­be repítették. — Városunk 1948-ban szabadult fel, — folytatja. — Napokig szomorúan járkáltunk a romok közt, de a párt vezetésével ha­marosan hozzáláttunk az újjáépítéshez. Éjt nappallá téve dol­goztunk és nemsokára megindulhatott a terme­lés. Kezdetben sok nehéz­ség merült fel, ez is, az is hiányzott. Aztái» egy szép nap megérkezett az első gépszállítmány a Szovjet­unióból. Leírhatatlan volt örömünk. . Egymás után jöttek a korszerű gépek a baráti Szovjetunióból és később a testvéri népi de­mokráciákból is. Üzemünk rohamosan nőtt, fejlődőit és má már Mukden egyik legjelentősebb üzeme. Beszélgetés közben a készáruraktár mellett ha­ladunk el. Csillogó eszter­ga- és marópadok., hatal­mas fúrógépek és má# szerszámgépek sorakoznak egymás mellett, önkén­telenül felötlik előttem az a kép, amely Mukden város határában fogadott, amikor megérkeztem. Va­lóságos gyárkéményerdő- ben zakatolt a vonat. Üzem üzem mellett hir­dette, hogy Északkelet- Kína ipari központjába érkeztem. — Az 1. számú gép­üzem története teljesen azonos Mukden város tör­ténetével, — veszi fel is­mét a beszéd fonalát Van Uin-sza. — A romok he­lyén mindenütt kisarjadt az új élet. És a mai Muk­den . i . Feltétlenül meg kell néznie a városban rendezett ipari kiállítást. A mai Mukden üzemei és gyárai nemcsak a korsze­rű szérszámgépeket, gőz­kalapácsokat, turbinákat és öntözőberendezéseket ontják, hanem a közszük­ségleti cikkeket is. öt év alatt hatalmas utat tet­tünk meg... Újabb gépterembe lé­pünk be> mielőtt még ki­mondhattam volttá a nyelvem hegyén fészkelő­dé kérdést: hogyan, yo.lt lehetséges mindez? ... •— Tekintetem végigsikiik, a gyorskezű kínai munkáso­kon és a ragyogó gépe­ken. Ki nem mondott kér­désemre máris megkap­jam a választ. A gépek íölött kis piros verseny- rászlók 180. 250. 310 szá­zalékos teljesítményekről beszélnek. Az egyik gépen cirillbetűkkel, a moszkvai „Vörös Proletár“ üzem neve, a másikon egy kuj- bisevi gépgyár márkája látható. A harmadik gép­ről a csehszlovák főváros nevét betűzöm le, a ne­gyediken „Drezda“ felirat olvasható. Kíváncsian kö­zeledem az ötödik géphez, egy hatalmas eszterga­padhoz, Cifra kínai írásje­leket találok rajta é3 kí­sérőm lelkesen magya­rázza, hogy a korszerű esztergapad itt az üzem­ben készült. Az öt gép zümmögése egyetlen dal­ba olvad össze, amely mindenki számára érthe­tő. A népek barátságá­ról szól ez a dal, arról a boldog, új életről, ame­lyet közel félmilliárd kí­nai épít évezredes rab­ságból felszabadult hazá­jában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom