Tolnai Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-10 / 212. szám

4 NAPLÓ 1953 SZEPTEMBER 10 A hiritói állami gazdaság oak a hibák kijavításával valósíthatja meg a minisztertanács őszi mezőgazdasági munkákról szóló határozalát A biritói állami gazdaság az időn szégyenletesen elmaradt az aratás­sal. Megyénkben csaknem az utnlsok voltak, nem beszélve arról, hogy másfél hónapig arattak. Az aratási munka lemaradásának okait nap iá­inkban felesleges volna fejtegető', annál is inkább, mert lapunk július 26-i számában részletesen ismere­tük. Mindenki előtt ismeretlen azon­ban az, hogy az aratási munka le­maradását a cséplésben sem póto.- ták. sőt az aratást akadályozó hiba a fokozódtak, a problémák tornyos i - íak és a?ok elintézése feledésbe is ment. Ezért csépelnek még ma is a biritói állami gazdaságban Az állami gazdaság vezetője. Ko­vács Gyula elvtárs őszinte embeo nem titkolja el a hibákat, hanem oá: ran feltárja, s azok okait megma­gyarázza. —- „Nincs titkolni való azon, hogy gazdaságunk az idei esz- tendőbn nem váltotta be a hozzá­fűzött reményeket. Nemcsak, hogy nem mutattunk példát az egyénileg dolgozó parasztoknak és a tszcsk- nek, de azoktól messze elmaradtunk“ — mondja Kovács elvtárs. — A le­maradások oka abban van, hogy vi­szonylag kevés géppel rendelkezünk. Gépeink spk esetben műszaki hiba miatt kiesnek a termelésből. A gé­pen előforduló törési hibákat nem tucfjuk sürgősen kijavítani, mert a hiányzó alkatrészeket képtelenség be­szerezni. Ezek mellett, a lemaradá­sokhoz az is hozzájárul, hogy rossz a munkaszervezés, a dolgozók el­enyészően kevés felelősséget éreznek munkájukéit, s a tervek teljesítésé­ért." >' Az igazgató megállapításai megfe­lelnek a valóságnak. Azonban ezek mellett van egy sor olyan akadály, melyek meg nem szüntetése rányom ja bélyegét a gazdaság évi tervének a teljesítésére. A legfőbb hiba a dolgozók felvilágosítása terén van. "Mikor a kormányprogramm megje­lent. a gazdaság „amúgyis“ laza mun kafcgyélme egészen meglazult. A dunaszentgyörgyi szerződött mun­kások között akadtak olyanok, akik azt szemlélték, hogy melyik lovat vi­szik el az állami gazdaságból, s me­lyik 200 holdas táblából igényelnek 3—4 holdat. Hogy a kormánypro­gramm megjelenése után felborult a rend. lazult a munkafegyelem, azt leginkább azzal lehet megmagyaráz­ni, hogy a gazdaság július 20-tól szép tember 2-ig 4 cséplőgéppel nem volt képes 126 vagon gabonát elcsépelni. S ez nem is csoda. A kiserdei üzemegység cséplő mim kacsapata legtöbbször 9 órakor kezd­te a munkát, sok esetben 5 órakor már abbahagyta. Megtörtént: a hegye sd üzemegység csépiőimrokásaii a hű' són 'kártyáztak, a gép pedig üresjá­ratban zakatolt. Mindeziöbeit a párt­szervezet és a tömegszervezetek öl­hetett kézzel nézték. Nem látták vilá­gosan — s még ma sem látják. — hogy napjainkban a pártnak és a szak szervezetinek, a DISZ nek az a fe’ada ta, hogy a dolgozókat felvilágosítsa, megmagyarázza: ebben az országban, Illetve az állami gazdaságiban rend­nek kéül lenni, s aki a rendet nem hajlandó betartani, azt szigorúan fe­lelősségire vonják. Nem magyarázzák meg azt hogiy hanyag, felületes mun" kájuk következtében a gazdaság kés­lekedett az aratás csépléssel, mellyel megkárosí'tottiá-U egész népgazdasá­gunkat. A biritói álllaimn gazdaság­ban — mint ahogy azt a főagronó- mus mondja, — az aratás és csépiés késlekedése miatt összesen 5 száza­lékos szemveszteség volt, mellyel nem kevesebb, mint 260 embernek az évi kenyerét lehetett volna biztosítani. Oklevelet kaptak Bonyhád élenjáró dolgozó parasztjai Az ország dolgozó parasztsága, s ezen belül Bonyhád dolgozó paraszt­jai is megvívták kemény harcukat, kenyerünk biztosítósáért. Igen sok munkahöstelt született a kenyércsa­tában, amelynek hősei egyszerű em­berek, kérgeskezű dolgozó parasztok, A cséplőgépek zúgása elhalkult, a dolgozó parasztok magtáraiban, kam ráiban, ott aránylik az acélos búza, mejyet beadásuk után hazavittek és az új búzából készült friss cipó '1- Lata tölti be a szobát. Az élenjáró gazdák most abban a megbecsülésben részesültek, hogy t bonyhádi községi tanács dísztermé­ben dicsérő, elismerő oklevelet kap­nak. Ünnepélyes keretek között 23 dolgozó paraszt ünneplőbe öltözve lép a tanácselnök elvtárs asztala elé, hogy átvegye a kitüntető okle­velet. Elsőnek a megye egyik leg­jobb dolgozó parasztja Jakab Antal veszi át az oklevelet és a Megyei Pártbizottság ajándékát egy rádiót. Utána sorra következnek Bonvnád büszkeségei: Tok Illés, Tok Árpád. Győrfi Péter, Tóth Gyula, Cs!ma Er­nő, Sebes Mihály, Lőrincz Albert, Pptápi Péter, Práger János, Balla Jenőné, Csobot Lázár, Bőjthe And­rás, Frei Jakab, Vanya József. Top- loczki József, Kovács Lajos. td. Je­néi János, Kari Henrik, Simon Jó­zsef. Vanya Károly, Keresztes ;gnác és Radnai József. Az oklevél átvé­telekor kijelentik és megfogad iák. hogy a jövőben is élen fognak iám’ a munkában, a hazafias kötelessé­gek teljesítésében és már ott a ta­nácsteremben új munkavállalások történnek. Győrfi Pété” oklevéllel kitüntetett gazda kijelent! hogy ka­pásnövényei beadását közvetlenül a földről teljesíti. Tusa János T. tí­pusú tszcs-tag pedig azt vállalja, hogy őszi vetését két nappal a ha­táridő előtt elvégzi. Ezekről élenjá­ró dolgozó parasztokról vegyenek példát azok, akik eddig nem a leg­jobban vették ki részüket a mező­gazdasági munkák elvégzéséből. — Ezekre a dolgozó parasztokra tekin­tenek Bonyhád dolgozói büszkeség­gel és szeretettel. Az aratás és cséplés ideje alatt el­követett hibákat ellensúlyoeni, vagy a hiányosságokat, pótolni már nem lehet, mert az aratás és cséplés a biritói állami gazdaságban is befejeződött,- vagy legalábbis a befejezés kü­szöbén áll. Azonban a gazdaság ve­zetősége, a pártszervezet pkulfjat — s okulnia is kell, — az elkövetett hi­bákból. Szüntessék meg yégre a? olyan eseteket, ami az aratásban többször előfordult. Hegedűs Pál, a gazdaság egyik gyalogmunkása el­mondja, hogy a behordásnál sokszor csak 10 forintot kerestek, mert ko­csiról csépeltek, a gép rossz volt, s a búzával megrakott kocsiknak órák hosszat kellett várni. A biritói állami gazdaságban a la­za munkafegyelem, a rossz munka- szervezés nem újkeletű, tehát most már itt az ideje, hogy ezeket sür­gősen megjavítsák, mert egyébként gátolják az őszi betakarítást és az őszi vetések határidőre való elvégzé­sét. 3 A Tolnai Napló bírálata nyomán l 1 — Lapunk augusztus l.i számú-; • inn a i,Meg jegyzések az előfize- ■ ^féses vacsoráról“ címmel cikk íe-t 3 lent meg. mely kifogásolta, hogy ► 3 a Szekszárdi Béke étteremben az ► • előfizetéses vacsorát nem főzik és ‘ 3 nem árulják. A Tolnamegyei Ven- [ 3 déglátóipari Tröszt vádaszott a ­lap bírálóidra, melyben értesítik l szerkesztőségünket, hogy a cikk l 3 megjelenése után a szükséges in- - 3 tézkedéseket megtették az előfize- •- téses vacsora bevezetésére és azt l 3 azonnal megkezdik főzni, amikor ► 3 egy vagy két dolgozó erre jelent- ; X kezik, azonban a felhívás, melye 1 3 a V end églátóipari Tröszt, a me- ► 3 gyei hivatalokhoz és szervekhez • < intézett, nem járt kellő eredmény. I 3 nyel, ugyanis jelentkező az előfi- ■ 3 zetéses vacsorára nem volt, így j • még a mai napig sem működik ez 3 * 4 — A Tolnai Naplóban a ,,Meg- ;- jegyzések‘‘ című rovatban cikk je- 1 3 lent meg a bonyhádi AFORT bü. ► 3 rokratizmusáról. A cikkre az V-ös ► X számú Asvényolajérlékesítö Válla. I 3 lat válaszolt• s a következőt kö- ► Zzölte a szerkesztőséggel: „Az 1181 3 számú kutunk kezelője, Fáik Ja.- kabné, Kovács István elvtársiul! ► 5 fél liter sebességváltó olaj kiadó 3 sót megtagad a. Kútkezelőnk ebbet 1 < az esetben helytelenül, rendel kt1- X < zéseinkkel ellentétben járt el. A ■ Xhelytelen eljárásért figyelmeztet- ; X tűk dolgozónkat és fegyelmi pjjá- • ; rást indítottunk ellene. Azonban ; 3 a kútkezelő a panaszkönyv kiadó- : 4 sáf nem tagadta meg, sőt felaján. ; iotta a nevezett elvtársnak be- ’■ 3 jegyzésre. Meg kell, hogy jegyez■ • 3 :Ük, hogy a sebességváltóplaj út. ’■ 4 vételére a vevőnek nem vöd meg- • felelő edénye. Megfelelő hangnem ; 3 használatára kútkezelőnket utpsí■ 1 ütöttük. (Lehmann Anialné, igaz A 1 gató.) ► Ünnepélyesen adták át az országos begyűjtési béke versenyben hatodik Kisié;ke községnek a vándorzász'ót ,,Ünnep v<m ma, dicsőséges ijnnep nagy öröme van a m\ szívünknek, vígan üljük a jutalmazó» -napját, így köszöntjük szabad hn'áp/: atyja' — szavalja lelkesen a III. osztályos kis Kürti Kata, kisvejkei úttörő paj­tás. Valóban örömünnepet ül Kisve.ike valamennyi becsületes termelőszö­vetkezeti tagja és dolgozó parasztja szeptember fj-íjry Szorgalmas mun­kájuk eredményeképpen, nerricsgk elsők lettek megyénkben a begyűj­tési versenyben, de országosan is ki­váló eredményi, értek el. Az orszá- gqs versenyben hatodik lejt Kisvej- ke község. A szép gicdményf. a he­gy üitési minisztérium vándorzászló­val jutalmazta, azonkívül 3000 forint pénzjutalmat kapott a községi ta­nges és 1500 fpriptot mindkét ter- mejŐFSPPQrt: a Szabadság és a Bol­dogulás is. Vasárnap lévén, szép számmal összejöttek a dolgozók és bár kibő­vített vb. ülést terveztek, több volt annál. Jöttek, egyre jöttek az ün­neplőbe öltözött dolgozó parasztok, ae asszonyok is voltak szép szám­mal. A begyűjtési miniszter megyei meg hatalmazottja, Vágány István elv­társ adta át a jutalmakat, miután a községi tanács elnöke. Seress De­zső rövid ünnepi beszédet tartptt. Beszédében előtérbe helyezte a so- ronkijvetkező feladatokat. Értékelte munkájukat, amellyel eredményeiket elérték és a siker alapjának a jó tö­megkapcsolatot látta, ami összefüg­gésben van az állandóbizottságok munkájával. A két termelőcsoport összefogása is megkönnyítette a fel­adat elvégzését. Csíki Albert egyénileg dolgozó pa­raszt mintegy 300 Ft értékű könyv­jutalomban részesült munkáiéért, mit mint állandóbizottsági elnök mindig példamutatóan végzett. Mikor átvet­te á jutalmat, fogadalmat tett, hogy élenjár az őszi mezőgazdasági mun­kákban. Nemcsak Csíki Albert, ha­nem valamennyien, mind a tszcs-k, mind a tanács vállalták, hogy az őszi munkákat határidő előtt mara­déktalanul teljesítik. Ennek érdeké­ben versenyre hívták ki a járás va- lamennvi községét. Verseny indult a két termelőszövetkezeti csoport között is, a Boldogulás tszcs verseny­re hívta a Szabadság tsz-t, amit a Szabadság elnöke ott a helyszínen el Is fogadott. Az ünnepi hangulatot fokozta az úttörőpajtások rövid, lelkes műsora. Énekkel, szavalatokkal köszöntötték a kisvejkei dolgozók nagy ünnepét, éltették a teremtő, alkotó munkát. Miért nem fejlődik a sportélet a Dunaföldvári Kendergyárban Dunaföldváron a kendergyárban semmi­féle sportélet n.$m folyik. Van ugyan egy labdarugó csapatuk, amely résztvett a du- naföldvéri Béke-kupa küzdelmeiben, do most hogy ez befej eződötf, ezek a labdarugó játékosok, mint az ü?em töbj)i dolgozója is visszavonult a sporttól. Bár a kendergyár­nak van^ sportköri elnöke és sportfeleíose is, de ők keveset tudnak ^jról, hogy a gyár területén az MHK-ban mijyen erpd- hiényeket értek el. Sarvajc István sport­köri elnök szerint a paksu járási TSB-től egyáltalán nem kaptak ezévben, nemcsak hogy segítséget, de még ellenőrzést sem, és így arra a k.érdéare. hogy mennyi a gyár, illetve a sportkör MHK-előirányzata azt a választ adta. hogy ilyen nincs is, mert ne. kik MHK tervef teljesíteni nem kell. Bar. cza Pál sportfdelős arra bjyatko^ik. hogy kevés a pén? és ez az o)ta annak, hogy a gyár dolgozói között nem tudott kialakulni tömegsport. A vállalat dolgozói sérelmesnek találják azt, — és talán nem is ok nélkpt, — hogy m’‘nden egyes esetben veíóc3"*ral ngv kell ,,kisírni“ a pénzt a vezetőségtől, lm sportra kell, de ugyapakkpr tpyp’y' 3-50Q fogaiért egv rossz, hasznavehetetlen csónakot vet tek mely rövid használat után padlásra ke. riilt és még most is ott von. Ezévben két foíballkülsőt és három bejspt vettek a spor­tolóknak. vagy apróbb javítások, majd mosatásukra és hűsítő itajokra. trhát ősz szesen ezévben mintpgy j.300—1.400 forin­tot adtak csak sportcélra. Í949 ben, sót még 1950-ben is p kender- gyárnak kiitjinő röplabda együttese volt mely a rossz ypzetés miatt felosztott. A fel­szerelés ma is megvan és a dolgozók spor­tolnának is szívesén, azonban Bogár István elvtárs azon a véleményen van, hogy eb­ben az évben már nem érdemes sportolni, mivel már jön az ősz. Pedig ha a dolgo­zókkal karöltve készítenének egy röplabda pályát, melyhez minden eszköz megvan, úgy napokon belül újra együtt lehetne a gyár röplabdacsapata. Természetes, amikor az if$ úgy gondolkodik akinek irányítani kellene, hogy ráérünk még, majd a tavasz- szal megcsináljak;. akkor hiába várunk eredményt. Az ÜB karolja fel a sportot és adjon meg minden támogatást a sportolóknak, hogy a kendergyárban újra megindulhasson a sportélet. De természetes, hogy ez meg­indíthasson, szüksége van a sportköri ve­zetőjének arra, hogy tudják, mennyi pénz áll rendelkezésükre. Az ÜB-nek kötelessége, hogy a sportköri vezetőkkel negyedéven, ként tervet készíttessen, hogy a sportalapot mire akarják felhasználni. Amennyiben e*t helyesnek találják, úgy annak jóváhagyáf* után a sportköri vezetőknek kell a pénz felett rendelkezni de természetes. nem olygn érteb-mben, h°f?y mindenre költünk a sporrpprizből, hanem csak arra használható fel. — és ezt az ÜB-nek kell ellenőrizni, — amit a költségvetési tervezetben jóvá hagy- tat. A yállalatvezetőség, a pártszervezet és az ÜB. í05»j°r* össze és karolja fel a sportot és amennyiben ezt megteszik, úgy teljesül a gyár dolgozóinak az a jogos kívánsága, hogy adják meg a dolgozóknak a sporto­lásra az alkalmat és a lehetőséget. Az alsóhidvégi állami gazdaság sport műnk diáról ^Az alsóWflvégi ájjami gazdaság Szedres. Jól mintegy f—5 kilpméterre fekszik, és a kívülállók kevesen tudják, hogy ebben a gazdaságban miilyen komoly sportélet fo­lyik, ahhoz képest hogy a vasútállomás 6 kilométerre van és így közlekedési szem­pontból nagyon kiesnek a forgalomból Több olyan sportolót találunk ott, mint például Kiss, Sabján. vagy S mon 11. sporttársak, akik fáradságot nem ismerve dolgoznak azon. hory a rtazdi’ság sportéletét e’őbbro vigyék. A játékosok társadalmi munkával rendbetették a pályát, azonban a műnk« juk kárbavész. ha a gazdaság vezetősége nem hoz sürgős intézkedést arra vonatko­zólag, hogy a sportpálya területére kocsik és traktorok np járjanak, hogy annak te riiiletét fel ne szántsák. Az alsólnidvégi sportolók szerint ezt legkönnyebben meg lehetne akadályozni, ha a sportpályának o déli és keleti oldalát bekerítenék. Ameny nyben a gazdaság vezetősége biztosítaná a? ehhez szükséges anyagokat a sportolók maguk elvégeznék ezt társadalmi munkában és így egy olyan sportpálya lenne Alsóhid- végen, melyet sok megyebeli sportkör meg irigyelhetne. Adrián János párttitkár elvtárs jó szer­vező munkájának köszönhető, hogy a gaz. das ág dolgozód majdnem tdjes számban megjelennek a sportműsorokon. Itt az a jogus panaszuk van a dolgozóknak, hogv sportolóik csak vidékre járnak, mert ami kor Alsóhidvégre kellene menni a csapa tok- nak, úgy ^zok rendszerint nem jelennek meg. Ez természetesen a játékosok kedvét is elveszi, és itt hívjuk fel az illetékesek figyelmét arra, hogy amennyiben a csapatok két esetben már nem jelentek meg, illetve nem menteik el vidékre a mérkőzések le. játszására, úgy őket azonnal törölték a to­vábbi versenyekről. A sportkörnek tdjes női röplabda fel­szerelése van. azonban röplabdasznkosztnlvt képtelenek létrehozni, mert egyesek, amikor a lányok sportruhába öltöznek, gúnyos megjegyzéseket tejnek é« ezzel a lányok­nak a kedvét veszik el. Figyelmébe a iá" juk a sportköri vezetőknek, hogy akadá­lyozzák meg az ilyen felelőtlen, sportsze­rűtlen megnyilvánulásokat. Próbálják meg. győzni ezeket a szűklátókörű dolgozókat, hogy mennyire helytelen és ártalmas az ilyen megnyilvánulás. A közeli Szedres és lengplic sportkör vezetői nyújtsanak segít­séget fjíz alsóhidvégi sportkör vezetőinek abban, hogy a röplabda sportot megismer­tessék és megsztTettessék a gazdaság fia­talságával. Az állami gazdaság sportolói nem akad­nak fenn azon. ha például jármű hiányában gyalogolni kell 10—15 kilométert. Cél az. hogy sportolhassanak és a kitűzött időben az ellenfélnél megjelenjenek. Találunk még gazdaság falitábláján olyan sporttudósí. tasokat, melyet kevés megyebeli sportve zetőség végez. Részletesen ismerteti az el­múlt vasárnapi sportműsort, értékdi azo­kat .majd foglalkozik az elkövetkező fel adatokkal. A gazdaság vezetői nagy elfoglaltságuk ellenére is törődnek a sporttal és igyc. keznek segíteni a sportolókat. Az el kövei kező ^hetekben a gazdaság és a sportkör vezetői a legfontosabb feladatuknak tekint, sék^ az MHK próbák mielőbbi sikeres elvég­zését. Ehhez használják fel a gazdaság hangoshiradóját, majd a sportolók is feit senek ki agitációt ennek érdekében. Közepes eredmények a gyönki járás atlétikai versenyén. Augusztus !30-án rendezte meg a gyÖDiks JTSB a járási atlétikai versenyt. A verse, nyen^ a járás sportolói közepes eredménve ket^ értek «1 Ennek fő oka. hogy a tanulók nyári munkákon vettek részt és így a rcn<]. szeres edzésről kiestek. A futószámok rossz eredményei^ teljesen a szinte alig használ­ható. futópályának tulajdonítható. Részletes eredmények: t00 m (férfi): I. Mészáros László 12.3, 2— 3. Benkő Miklós 12.5. Kiss Lajos 12.5 200 m: 1. Kiss Lajos Gyönk 27.8, 2. Pridal- kó Géza Gyön-k 28.t. 3. Antal Gyula Gyönk 30.01. 400 m: 1. Mészáros László 1.10.3, 2. Pridalkó Géza 1,10.5. 3. Farkas. 1500 ni: 1. Takács Pál Simontornya 4 59.4, 2. Farkas István Gyönk 5,14.3, 3. Fazekas Antal Gyönk 5,25.0. 4x10 Ora: 1. Gyönk 53.5. 2. Simontor­nya 586. Magasugrás: 1. Stdcz Ádám Gvönk 160 cm. 2. Be ívkő Miklós Gyönk 155 cm. 3— 4. Mátyás Ernő Gyönk 145 cm, Távolurr. rás: 1. $te:cz Ádám Gyönk 530 cm, 2. Bá­nyai Imre Gyönk 485 cm, 3. Szántó Béla Gyönk 475 cin. Hármasugrás: 1. Steicz Ádám Gyönk 11.25, 2. .Szántó Béla Gyönk Í0.84, 3. Bányai Imre Gyijnk 10.04. Súlylökés: 1. Kiss László Gyönk 10.10, 2. Csilláig Béla .Gyönk 10.()p 3. JámjiQr Endre Qyönk 9.17. Gerely hajítás: 1. Kiss László Gvönk 36.62. 2. Steicz Ádám Gyönk 32.34, 3. Csillag Béla Gyönk 31.24. Diszkoszdobás: 1. Kiss László Gyijnk 30.73, 3. Steicz Ádám Gyönk 28.03, 3. Csjilag Béla Gypnk 26.76. 100 m. (nők): 1. Kőnjüves Erzsébet Simon, tornya 16, 2. Eirich Zsuzsanna Gyönk 16.2, 3. Várkpnyi Erzsébet Gyönk 16.6. 4x100 m: 1. Simontornyq 1,10.?, 2. Gyönk 1.10.4 Tá volugrás: b Lucjwig Aranka Gyöpk 3.95. 2. őri Mária Simontornya 3.68, 3. firicli Zsu­zsanna Gyönk 3.64 Magasugrás: 1. Reidl Erzsébet Gvönk 120 cm, 2. Ludwig Aranka 110 cin Gyünk, 3. Firieh Zsuzsanna Gypnk 95 cm. Súlylökés: 1. Reidl Efzsébef Gyönk 6 in 2—3. Ludwig Aranka Gyönk, Wie»- gand Katalin Gyönk 5.90 cm. Diszkosz: 1. Reidl Erzsébet Gyönk 20.20 m, 2. Ludwüg Aranjía Gyönk 19.65 ip, 3. Tamaska Ju­lianna Gyönk 19.47 m. Röv d hírek a PjIsí Kinhsiről A Paksi Kinizsi sportolói az MHK tervü­ket 1Q0 százalékig teljesítették. Á Paksi Konzervgyár dolgozóinak qiiin tégy 80—85 százaléka tette le idá'g az MHJC próbát, de a vezetőség Ígéretet tett, hogy mindenl elkövet annak érdekében, hogy a (jöl^ozók II B 33 E H CSÜTÖRTÖK, SZEPTEMBER 10 ÜGYELETES GYÓGYSZERT AH. 11/1. sz. All. syópyszertár. NÉVNAp- Miklós ■— IDŐJÁRÁS JELENTÉS: — Várható időjárás csütörtök estig: ma kevés felhőj száraz idő. Holnap nyu­gat felől növekvő felhőzet, néhány helyen eső. Fokozatosan megélénkülő déLnyugati, később északnyugati szél, a nappali felmelegedés elsősor­ban nyugaton csökken. Várható hő- mérsékleti értékek az ország terü­letére: csütörtök reggel nyugaton 9—12, keleten 7—10, dé'lben nyuga ton 20—23, keleten 22—25 fok között. is az elkövetkezendő hetekben tetegyék a* MHK próbákat. * Ritz Teréz a Konzervgyár dolgozója hat­hetes sportiskolán vett részt Budapesten és most, hogy visszatért az üzembe, nagy len­dülettel fogott hozzá a női röplabdacsapat megszervezéséhez. A sportkör vezetői sze­rint ennek a munkának meglősz az ered­ménye és így a Kinizsi sportkör női röo- labdq. szakosztállyal bővül. * Rár nagy a lelkesedés, a lányok részéről a sport iránt azonban vannak olyan -yku- dádyok. melyhez a gvár és a sportkör ve­zetőinek segítsége kell, hogy ezeket áttud­ják hMalrn A legnagyobb akadály yz, hogy nem tudnak rendszeresen az edzésekre járni ezért amennyiben lehetséges a sportolók­nak úgy kellene munkaidejét, illetve a mű­szakját megszervezni, hogy azok az edzé­seken rószívehessenek. ————-----■■■■■ K apható: az óra- és ékszerboltokíian. TOLNAI NAPLÓ Felelős szerkesztő- SOMOGYI LÁSZLÓ felelős kiadó: KIRÁLY LÁSZLÓ A szerkesztőség es kiadóhivatal telefouszámt: 20-10. 20-11 Szekszárd. Széchenvi-utca 18 M. N B egV'zámlaszám: QD.S7S.Q65—3& Előfizetési díj: havi 11.— forint. Baranyamegyei Szikra Nyomda Pécs. Munkácsv Mihály utca 10 sz Telefon 2Ó-27 A nyomdáért felel: MELLES REZSŐ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom