Tolnai Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-10 / 212. szám

TOLNAI VriJlo PRQLETÍmAl ECVTSUUFTVK! r A MAI SZAMBÁN: A nyngatnémetországi választásokról (2. o.) — Ade­nauer fel akarja függeszteni Nyugat-Némctország „alkotmányát“ (2. o.) — Csökken az életszínvonal a tő­kés országokban (2. o.) — Taggyűlés a gyijrkönyi MDP alapszervezetben (3. o.) — Mezőtúron épül az ország legnagyobb mezőgazdasági technikuma (3! o.) — Ünne­pélyesen adták át az országos begyűjtési békeverseny­ben 6. Kisvejke községnek a vándorzászlót (4. o.) AZ MDP TOLNAMEGYIll PÄRTBIZOTT5ÄGANAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM ARA 50 FILLER CSÜTÖRTÖK. 1953 SZEPTEMBER 10 Legfontosabb feladat: munkába állítani minden erőt és szántani... Megyénk dolgozói nagy lelkesedéssel fogadták az árleszállítást Régen ringatott már a szél oly súlyos kalászokat, mint az idén. Minden szorgalmas gazda csak a legnagyobb megelégedéssel nyi­latkozhatott az idei termésről. — Nem volt ritkaság termelőcsoport­jainknál a 15—16 mázsás búza át­lagtermés, sőt a decsi Búzakalász termelőcsoport átlagtermése 18— 20 mázsás volt katasztrális hol­danként. Porubszki Lajos kesző- hidegkuti dolgozó parasztnak pél­dául 39 mázsa búzája termett hit- rom holdon. Elmondhatjuk, hogy az idei év a bőség esztendeje. Azt azonban már nem mondhatjuk el, hogy mindez kizárólag a kedvező idő­járásnak köszönhető. Elvitathatal- lan a jó időjárás fokozta a ter­mést, de nem csak ezen múlott, hogy bőségesen fizettek gaboná­ink. A megfelelő vetési előkészü­letek éppúgy növelték a termést, mint a kedvező időjárás. Ha meg­kérdezzük a decsi Búzakalász tag­jait, vagy Porubszki Lajos, keszq- hidegkuti dolgozó parasztot: mi­nek köszönhetik ezt a jó termést, ezt felelik: amikor készíteni kel­lett a magágyat, attól a perctől gondosan, időben elvégeztünk min den talajmunkát, vagyis már a vetést is kellően előkészítettük. A minisztertanács sem véletlenül ho­zott határozatot az őszi vetéselő­készületekre és magának a vetés­nek, ami az előkészületektől függ, időbeni elvégzésére. A határozat­tal serkenteni akarja a vetés elő­készületeit, hogy a következő év­ben is bő termést takaríthassunk be. Az őszi vetések előkészítésének napjainkban van az ideje. Sőt, egyes gabonaféleségek magjait már vetni kell, mint például az őszi takarmánykeveréket. Napja­inkban tehát olyan munkálatokat kell végezni, amelyektől jelentős mértékben függ a következő évi termésünk nagysága. Szántani, szántani, szántani kell percnyi ké­sedelem nélkül; készíteni a jó magágyat az őszi kalászosaink alá. Ne hanyagoljuk el ezeket a vetés előtti szántásokat, mert csak így lesz kellően morzsalékos a talaj, csak így tud erős gyökeret verni a télire a fiatal csíra, és a jövő nyáron, ha aszályos év lesz, ellen­állóképessége is csak így fokozó­dik. Mi tehát napjainkban a legége­tőbb tennivaló: azonnal munkába állítani minden fogatot, minden gé pierőt és szántani! Ezen a téren példaadó lehet a kisvejkei Boldo­gulás termelőcsoport, ahol főleg saját erejükkel végzik a vetési előkészületeket és az őszi takar­mánykeveréket már el is vetették. Az egyéni dolgozó parasztoknál sem lehet máshogyan megszabni napjaink legfontosabb tennivalóit, mint végezni a vetési előkészüle­teket. mozgósítani minden fogat­erőt. Nem elég azonban meghatá­rozni a feladatokat, hanem gon­doskodni kell megvalósulásáról is. Nem lehet a véletlenre számítani, hanem szívós, rendszeres agitáció- val meg kell magyarázni dolgozó parasztjainknak, hogv saját érde­kük a keverőszántás és minden ve tést előkészítő munkának az idő­beni elvégzése. Községeinkben konkrét, névreszóló érveket kell kidolgozni az időbeni, jó minőségű vetéselőkészítés előnyeiről. Ezeket faliújságokon, de főleg a népne­velőkön keresztül tudatosítani kell a dolgozó parasztokkal. Gépállomásainkra is komoly szerep hárul e napokban. A veté­si előkészületek nagy része rájuk hárul. Nemcsak termelőcsoportja­inkat, hanem egyénileg gazdálko­dó parasztjainkat és segíteniük kell e fontos munkában. A gépek me­netiránytervét a minisztertanács határozatának megfelelően szep­tember 1-ig el kellett készíteniök. Most e tervek alapján kell végez­ni a munkálatokat: a talaj előké­szítést, később pedig a vetést. — Feltétlen szükséges, hogy ilyen tervek alapján dolgozzanak trak­toristáink, különben kapkodás jel­lemzi munkájukat, nem tudják kihasználni kellően a gépek telje­sítőképességét, pocsékolják az üzemanyagot. Az őszi vetéselőkészületeknél, vetéseknél termelőcsoportjaink, mindenkor nagymértékben tá­maszkodnak gépállomásaink se­gítségére, munkájára. Gépállomá­saink igazgatóira, szakembereire éppen ezért nagy felelősség hárul napjainkban. Elsősorban az ő szer­vező. irányító munkájukon mú­lik, hogy termelőcsoportjaink idő­ben végeznek-e a talaj előkészítés­sel, vetéssel. Olyannak semmi esetre sem szabad előfordulni, mint a lengyeli Petőfi termelő­csoportban. ahol a teveli gépállo­más még hozzá sem fogott a ve­tés előtti szántáshoz. Ha megkésünk a vetés előtti ta­laj munkálatokkal, az őszi szeszé­lyes időjárás sokkal jobban tudja éreztetni hatását, a vetéseknél ke­vesebb vetésre alkalmas idő ma­rad rendelkezésünkre. így tehát kétszer dobunk ki pénzt az abla­kon. Egyszer, amikor nem készí­tettünk megfelelő magágyat, má­sodszor pedig, amikor megkéstünk a vetéssel. A talaj előkészítése, vetési mun­kálatok sikere nem kismértékben múlik azon sem, hogy lesz-e ele­ven verseny mozgalom. E feladat megoldása elsősorban a mezőgaz­dasági szakszervezetekre vár. A MEDQSZ gondoskodjon a ver­senymozgalom kiszélesítéséről, el­terjesztéséről. Támaszkodjon első­sorban azokra a traktoristákra, szövetkezeti tagokra, egyéni dol­gozó parasztokra, akik a nyári mezőgazdasági munkálatok idején is példásan dolgoztak, jól megáll- ták a helyüket. Nem lenne azonban helyes, ha a versennyel csak a szakszervezet foglalkozna, mint reszortfeladat­tal. Elsősorban a szakszervezetek­nek feladatuk a verseny népsze­rűsítése, elterjesztése, de a gazda­sági, politikai vezetők sem mehet­nek el szó nélkül az olyan mellett, ahol nincs versenymozgalom, vagy ha van is, csak papirön, mert értékelésről nem gondoskodik sen­ki. A verseny értékelése, az élen­járók népszerűsítése, a lemaradók bírálása napi feladat legyen. A falitáblától a csasztuskabrigádo- kig minden lehetőséget meg kell ragadni a versenymozgalom eleve­nebbé. eredményesebbé tételére, mert hiszen nem mindegy, hogy időben elvégeztük-e a talajelőké­születeket és a vetést, más sza­vakkal: megtettünk-e mindent tér méseredményeink fokozásáért, A szombat délutáni híradás után m egyénk üzemeinek és falvainak dolgozói nagy várakozással te­kintettek az esti rádióhíradás elé. Nagy örömmel fogadták kormányunknak azt az újabb rendelkezését, hogy több mint tízezer cjkkféleségnek az árát leszállították. Üzemi és falusi dolgozók egyaránt kisgyülé­seken, értekezleteken tárgyalták meg az árleszállítás jelentőségét S hétfőn már a kora reggeli órákban az eddiginél sokkal nagyobb mértékben indult meg az üzletekben a vásárlás. Dolgozó parasztjaink és üzemi munkások terveiknél korábban megtudták vásárolni szövet, készruha és más egyéb szükségleteiket. A faddi földm five^szövetkezetben Már a kora délelőtti órákban nagymennyiségű gyermekcipőt és szövet- árut vásároltak a dolgo­zok. A forgalom közel há­romszorosa az előző hetek átlagának, s ez csak a textiláru. A vegyes és vasárudákban is komoly forgalmat bonyolítottak le ezen a félnapon. Ebben főleg kerékpár, kerék­páralkatrész és edény sze­repelt. A földművesszövet kezet dolgozói felkészül­tek a megnövekedett for­galomra. Gondoskodtak arról, hogy megfelelő mennyiségű szükségleti cikk álljon a dolgozók rendelkezésére. Azonban a földműves- szövetkezet kenyérsütő részlege nem készült fel, mint ahogy az előző na­pokban sem készült fel kellően. Nem gondoskod­nak arról, hogy a dolgo­zókat megfelelő mennyi­ségű és minőségű kenyér­rel lássák el. Ennek a következménye, hogy egy­szer barnakenyér nincs, máskor meg fehérkenyér nincs. László József elv­társ, a szövetkezet ügyve­zetője mindig készségesen megígéri, hogy lesz ke­nyér, azonban nem teszi meg a szükséges intézke­dést. A paksi téglagyár dolgozói hétfőn a kora reggeli órákban összegyűltek és lelkes röpgyűlésen foglal­koztak az árleszállítás je­lentőségével. — Farkasdi Sándor párttitkár elvtórs bevezető szavai után egy­másután szólaltak fel a dolgozók. Id. Hum bá­nyász elvtárs elmondta, hogy a munkások és pa­rasztok jó munkája lehe­tővé tette a pártunknak és kormányunknak ezt az újabb segítségét, ök az­zal válaszolnak kormá­nyunk intézkedéseire, hogy pótolják az áram­hiány miatti kieséseket. Erre tett Ígéretet Karszt Magdolna is, aki vállalta, hogy még jobb munkával segíti a további árleszállí­tásokat. Duna földváron A mi munkánk, az egész dolgozó nép munkájának gyümölcse az árleszállítás örömmel és megelégedéssel logadták az árleszállí­tásról szóló párt. és kormányhatározatot a Tolnai Se­lyemgyár dolgozói is. Az árleszállítás a Selyemgyár sok száz dolgozójának életét is szebbé, vidámabbá teszi. — így válik a mi munkánk gyümölcse saját hasznunkra, az egész dolgozó nép hasznára — mondja Friedrich Gyula elvtárs az Üzem főmérnöke. A mi üzemünk vala­mennyi dolgozója azzal, hogy minden napi, minden havj tervét teljesíti, a saját jólétét teremtette meg. A párt és kormány tetteire cselekedette! kell válaszol­nunk továbbra is. Augusztusi tervünket 108 százalékra teljesítettük, a minőség is lényegesen javult, s a most leszállított selyemáruk, — melyeket lehet hogy éppen mi gyártottunk — kiváló minőségben, bő választékban kerülnek a fogyasztókhoz, a dolgozók legszélesebb tö­megeihez. Már csak ezért is érdemes volt dolgozni, nem beszélve arról hogy a több, mint tízezer élelmi- és ipar­cikkre kiterjedő árleszállítás egész dolgozó népünk élet- színvonalának ugrásszerű emelkedését bizonyítja. Fekete Ferencné csonfózónő is számolgatni kezdett. — Ha csak a konyhabútort vesszük, a tíz százalékos árleszállítás azt eredményezi, hogy két hónappal előbb megvásárolhatom a tervezettnél. — Ketterer Erzsébet úgy számít: havonta kenyérből 24 kiló kell nekünk. Ez egy hónapban majdnem tíz torint megtakarítást jelent. Ennek árán majdnem egv kiló cukrot vásárolhatok. De a szappannál is jelentős a megtakarítás, ha alapo­san utánaszámolok, havonta így több mint háromszáz lorintot kiüthetünk ruházkodásra. Természetesen a párt és kormány tetteire még jobb munkával válaszolunk. Azt akarom és társaim is, hogy az olcsó cikkek jó mi­nőségűek legyenek. Hogy még több ruha, cipő és más egyéb jusson minden dolgozónak. Ezzel segítem én is valóraváltmi a kormány program-inját, még szebbé ten­ni valamennyiünk életét. a vasárnap esti kisgyűlé- seken tárgyalták meg a dolgozók az árleszállítás jelentőségét. A dolgozó pa rasztok úgy akarják elő­segíteni most kormá­nyunk programmjának megvalósítását, hogy még jobb munkát végeznek az őszi vetések és a begyűj­tés sikerrevitele érdeké­ben. Ezért ott rögtön a kisgyűlésen versenyre hív­ták egymást Csíki Fe­renc, Németh l9tván, Borbély Lajos, Ju­hász Gyula és V i d a Jó­zsef dolgozó parasztok. A kendergyárban V a r- g a János gyárvezető sza­vai után Puha Lászlóné sztahanovista képviselő és Bíró Dezsőné tettek ígé­retet arra, hogy még jobb munkával támogatják pár tunk és kormányunk po­litikáját A mözsi gépállomás traktorosai még jobb munkával válaszolnak az árleszállításra A mözsi gépállomás dolgozói nagy örömmel fogad­ták a párt és a minisztertanács legújabb árleszállítási rendeletét E nagy öröm, elégedettség érthető, hiszen az árleszállítás minden dolgozónak fizetésemelést jelent közvetett úton. A mözsi gépállomás traktorosai, veze­tői is hozzájárultak ahhoz, hogy ilyen nagymértékben csökkenthesse pártunk és kormányzatunk az árakat. —* Tavaszi tervüket 141.3, nyári tervüket pedig 101.6 szá­A madocsai dolgozó parasztok szintén versenyre hívták egymást az őszi munkák elvégzésére. Tuba And­rás, K a p i tá n y Sándor, Bán István, L a p o sa János és Szekeres András léptek egymással versenyre az őszi munkák sikere érdekében, Miszlán futószélként szaladt vé­gig a hír Miszlán: — Le­szállították az árakat. Leg többen megelégedéssel fo­gadták ezt, a kormány legújabb segítségét látták az árleszállításban. Töb­ben akadtak olyanok is a faluban, akik nem tulaj- donitottak ennek különö­sebb jelentőséget. Ilyen­formán beszéltek: — A kenyér kilója csak(!) 40 fillérrel lett olcsóbb. Mi az a 40 fillér? A népne­velők az ilyen téves néze­teket nem hagyták érin­tetlenül elmenni a fülük mellett. Mindjárt munká­hoz láttak. Megmagyaráz­ták az ilyen nézetet val­lók családjának életén ke­resztül, hogy mit is jelent A dolgozók lelkesedé- sét és fokozódó igényét helyenként lehűti a föld- művesszövetkezet. Nem gondoskodnak mindenütt arról, hogy elegendő kon-’ fekcionált áru és ruha­szövet álljon a dolgozók rendelkezésére. így tör­a valóságban a kormány legújabb intézkedése. An­nak a családnak, amelyik csak 1—1 kilogramm ke­nyeret vásárol naponta, egy év alatt mintegy 150 forintot jelent az árleszál­lítás csak kenyérből, *—i Ugyanígy jelentős össze­get tesz ki a többi áru­cikkeknél is az árleszállí­tás. Évente így összesen 2—3 ezer forint segítsé­get ad egy-egy családnak az árleszállítás. A miszlai dolgozó pa­rasztok azzal hálálják meg mindezt kormányza­tunknak, hogy igyekeznek minél előbb élvégezni a betakarítási és vetési munkálatokat, teljesítik beadási kötelezettségeiket. tént ez Dunákömlődön is, ahol a majdnem üres szö­vetkezeti árudából csaló­dott arccal távozott a vá­sárolni akaró dolgozó pa­raszt. Ezen sürgősen vál­toztasson a dunakömlődi földművesszövetkezet és figyeljen fel az ilyen je­lenségre a MÉSZÖV is. zalékra teljesítették. Napjainkban lázas munka folyik a mözsi gépállo­máson, mert tudják a dolgozók, hogy terveik teljesíté­se éppolyan része a kormány programmjának, mint az árleszállítás. Most az őszi munkálatok fokozottabb se­gítéséért küzdenek a gépállomás traktorosai, vezetői, Ezen a téren most sokkal nagyobb feladat hárul rájuk, mint pár hónappal ezelőtt. Az egyéni gazdáknak pél­dául 1200 holdon végeztek a tavasszal szántást Azóta jelentősen csökkentette kormányzatunk a gépállomási munkák díját és így mintegy 3000 hold szántásra kö­töttek szerződést a mözsi gépállomás körzetéhez tar­tozó egyéni dolgozó parasztok, | A szántási terület jelentős megnövekedése narv felelősséget jelent a gépállomásnak, ezért már mos! megtették a szükséges előkészületeket. A hét brigád között felosztották a gépállomás körzetéhez tartozó 36 ezer hold területet s minden brigádvezető a saját terü­letén felelős a szerződésekért, a munkák jó elvégzésé­ért. Minden körzetről külön térképet készítettek, amely pontosan feltünteti az egyén} gazdák és termelőszö­vetkezet földjét, sőt a termelőszövetkezeteknél azt is, hogy* milyen növényféleséget termesztettek és mit fog­nak vetni az ősszel. A brigádtervek alapján most állít­ják össze minden egyes traktor tervét, amely segítsé­gével minden traktoros hetekkel előre tudja, hogy hol, milyen növény alá kell szántást végeznie. Ezeket va­sárnap adják át a hrigádvezetők a traktoristáknak. A gépállomás traktoristái nem csak terveznek, ha­nem dolgoznak is. Napjainkban azért folyik a harc, hogy tetteikkel válaszoljanak a legújabb árleszállítás­ra. 8 traktor aprómagvakat csépel, 4 talajmunkát vé­gez, 20 pedig már szánt a gépállomás körzetéhez tar­tozó földeken és teljesítményük a hét elején több volt, mint. 400 hold. Mindez valóban válasz* az árleszállításokra. Még­pedig olyan válasz, amely elősegíti a dolgozó nép életszínvonalának további emelkedését: a kormány programmjának napról-napra való megvalósulását,

Next

/
Oldalképek
Tartalom