Tolnai Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-10 / 212. szám

2 NAPCö 1953 SZEPTEMBER 10 Á nyugatnémet-országi választásokról LONDON A „Daily Worker", a: nyugatné­metországi választások eredményei vei kapcsolatban a. többi között a következőket írja: „Adenauer és Dulles arra használja fel a válasz­tások eredményeit, hogy meggyorsít­sa a háborús előkészületeket és fo­kozott erővel váltsa valóra a nyu­gatnémet hadsereg megteremtésének terveit. Ezt a győzelmet arra fogják felhasználni, hogy megsemmisítsék az egységes Németország megterem­tésének minden reményét. Adenauer nem csupán az amerikaiak bérence és bábja, hanem a német nagyvállal­kozók széleskörű támogatását is él­vezi. Több ruhrvidéki nagyiparos és ágyukirály, akiknek segítségével 1933-ban Hitler hatalomra jutott, bő­ven juttatott pénzt, hogy elősegítse Adenauer választási győzelmét.“ Több burzsoá lap nyugtalanságát fejezi ki Adenauer revansvágyó szel lerne, valamint Bonn és Washington további tervei miatt. A „Daily Express" közli berlini tudósítójának jelentését, aki párhu­zamot vonít Adenauer mostani vá­lasztási kampánya és Hitler 1932. évi választási kampánya között. A tudósító utal arra, hogy Adenauer- nek a német mágnások közül kike­rült hívei „másfélmillió fontsterlin- ges összeggel támogatták választási kampányát.“ Ezek a vállalkozók — írja a tudósító — úgy vélik, hogy az amerikaiak bármennyire erősen megnyirbálták is a többi országnak juttatott segélyt, Nyugat-Németor- szág, amely mostantól kezdve a Ke- let-Európa elleni amerikai hadjárat élcsapata, nagy dollárözönre, fegyve­rek és hadfelszerelési cikkek nagy özönére számíthat — amint Ade­nauer hozzákezd a hadsereg megte­remtéséhez. A „Daily Express" szerkesztőségi cikkében á többi között ezt írja: „Mi­dőn Németország visszatér a porond­ra, szinte hallani lehet katonacsiz­mák - kopogását. Nem reálisan gon­dolkodik az, aki úgy hiszi, hogy Né­metország megelégszik olyan euró­pai hadsereggel, amelyben katonái másodrendű szerepet játszanak.“ A „The Times" megjósolja „a Pá­riára nehezedő washingtoni nyomás“ fokozódását „azzal a céllal, hogy Franciaország ratifikálja az európai védelmi közösségről szóló egyez­ményt." KOPENHÁGA A „Land og Folk“ írja: „Adenauer az Egyesült Államok gazdasági és politikai segítségével, a hitleri idők terrorjánál és demagógiájánál nem csekélyebb terrorral és demagógiá­val sikerült összegyűjtenie minden náci és militarista csoportot olyan politika körül, amely nyilvánvalóan agresszióra és revansiszta háborúra vezet." HELSINKI Finnország demokratikus sajtója a nyugatnémetországi választások ered menyeivel foglalkozva rámutat, hogy Adenauer és klikkje terror és erő­szak segítségével vívta ki sikerét és fokozott erővel folytatja agresszív politikáját. A „Työkansan Sanomat“ rámutat, hogy Adenauer győzelme veszélyt jelent Finnország biztonsága számára. A „Vapaa Sana" megjegyzi, hogy Adenauer választási győzelmét ter­rorral és erőszakkal, Nyugat-Német- ország valamennyi szélsőjobboldali elemének támogatásával szerezte meg. E szélsőjobboldali elemek kö­zött nem csekély szerepet játszanak a háborús bűnösök és a nácik. A minisztertanács határozata a termelőszövethezeiekböl az iparba távozott termelőszövetkezeti tagok visszaérni édeséről < A termelőszövetkezetek munka­erőszükségletének biztosítása és a termelőszövetkezeti gazdálkodás to­vábbi fellendítése érdekében a mi­nisztertanács határozatot hozott az iparban elhelyezkedett termelőszö­vetkezeti tagok termelőszövetkezet­be való visszatérésének szabályozá­sáról. A határozat értelmében a minisztertanács a szén-, érc- és bauxitbányászat, a kohászat, vala­mint az idénymunkát végző élelmi­szeripar kivételével kötelezi vala­mennyi iparág vállalati igazgatóit, hogy a termelőszövetkezetek igaz­gatóságának írásbeli kérésére en­gedjék vissza termelőszövetkeze­tükbe mindazokat a nem szakmun­kás volt termelőszövetkezeti és ter­mei őszövetkezeti csoporttagokat, akik az utóbbi két évben távoztak az üzembe és most önként vissza akarnak térni termelőszövetkeze­tükbe. A rendelkezés a családtagokra csak abban az esetben vonatkozik, ha ők maguk tszcs tagok voltak. A minisztertanács javasolja a ter­melőszövetkezeteknek, hogy az ipar­ból visszatérő és a tszcs-be újonnan belépő tagoknak előlegként száz kg kenyérgabonát és ezt követően 1954. július 1-ig havonként teljesített mun kaegységeik után munkaegységen­ként 1.5 kg kenyérgabonát és nyolc forint készpénzelőleget, továbbá a termelőszövetkezet lehetőségeihez mérten más juttatásokat is biztosít­sanak. Az iparból visszatérő és újonnan belépő tagok kenyérgabonával való ellátására a termelőszövetkezetek indokolt esetben a központi készlet­ből kenyérgabona-kölcsönt kaphat­nak. A gabona kölcsönt a termelő- szövetkezeteknek két év alatt kell visszatéríteniük öt százalékos több­lettel. A minisztertanács a készpénzelő­legek biztosítására a termelőszövet­kezetek részére középlejáratú hitel folyósítását engedélyezi, ötven millió forint keretben. Adenauer fel akarja függeszteni Nyugat-Németország „alkotmányát‘ Berlin (MTI) Adenauer megkezdte a bonni kormány átalakításával kap­csolatos megbeszéléseit. Az eddigi három kormánypárt mellett a 27 mandátummal. rendelkező BHE-t, az áttelepültek , pártját is be akarják venni a kormányba. Ez esetben Adenauer kormánya mögött 334 képviselő, a parlament tagjainak több, mint kétharmad ré­sze állna. A szövetségi gyűlés kétharmados többsége megváltoztathatja, vagy fel függesztheti az „alkotmányt“, amely nek sokat emlegetett negyedik cik­kelye nem engedi meg az általános hadkötelezettség bevezetését Nyugat- Németországban. Adenauer politikai körökben nem titkolja, hogy fel akar ja függeszteni az „alkotmányt“ és diktátori módszerekkel kíván kor­mányozni. Csökken az életszínvonal a tőkés országokban USA Eisenhower, mielőtt hatalomra ju­tott, fűt-fát ígért az amerikai nép­nek. Megígérte többek között, hogy a magas árakat csökkenti, az adót nem emeli, azonban alig hogy ha­talomra került, január 20 után, emel te az adót. Később jöttek az áreme­lések. Mint az „AFL New Reporter" írja, „február 15-től, március 15-ig, a munkaügyi minisztérium statiszti­kai hivatalának kimutatása szerint az árak emelkedtek. Március 15-től április 15-ig megint emelkedtek... Május 15-től június 15-ig ... megint emelkedtek és minden idők rekord- magasságát érték el az ország tör­ténetében ...“ Az állandó áremelések következ­tében a fogyasztás egyre csökken. A vajfogyasztás 1952-ben 1946-hoz viszonyítva 13.4 százalékkal, a tej- 5.3, a lisztfogyasztás pedig 14.7 szá­zalékkal csökkent. Az amerikai dol­gozók tehát ma sokkal 'rosszábbul élnek, mint 1946-ban. Nyugat-Némeíországban a legfontosabb élelmiszerek ára sza­kadatlanul emelkedik. A „Wirtschaft und Statistik“ című német folyóirat adatai szerint 1952-ben a cukor kis­kereskedelmi ára Nyugat-Németor- szágban jó másfélszerese volt a há­ború előtti 1938-as árnak, a kenyér és a vaj majdnem kétszer, a burgo­nya 2.3-szer, a hús 2.5-szer annyiba került, mint 1938-ban. Hozzájönnek ehhez a nagy adóterhek amelyek az árakhoz hasonlóan, egyre emelked­nek. A nyugatnémet dolgozókból ki­préselt adók összege csupán 1950— 52-ig 65 százalékkal emelkedett. A lakbérek és más közszolgáltatások díjai szintén emelkedtek. Elképzelhe­tő ezek után, hogy a nyugatnémet dolgozók 12 százalékának csak bur­gonyára és silány kenyérre, futja és nem meglepő, hogy a nyugatnémet dolgozók nagy része nem tud marga­rint, húst, de még zöldségeket sem venni. A parasztság élete még rosszabb. Csak ebben az évben 25.000 paraszt­család ment tönkre, 25 ezer paraszt volt kénytelen otthagyni földjét. Hosszas felsorolásokat lehetne még tenni, a nyugatnémet értelmiség hely zetéről. 16.000 munkanélküli fiatal orvos kávéházakban pincérkedik, vagy egyáltalán nem kap munkát, a zeneszerzők -fizetése pedig, mint a „Neue Zeitung“ cinikusan megálla­pítja, alig tesz ki többet, mint a nyugatnémet munkások nyomorúsá­gos fizetésének egyharmadát. Olaszországban az „Avanti" című lap a nyáron is­mertette annak a vizsgálatnak ered­ményét, amelyet egy parlamenti bi­zottság az olasz nép életszínvonalá­val kapcsolatban folytatott. A vizs­gálat megállapította, hogy az olasz családok 65.7 százaléka nem fogyaszt húst, vagy legfeljebb hetenként egy­szer. A családok 15 százaléka, egyál­talán nem fogyaszt cukrot, 860 ezer család pedig sem húst, sem cukrot nem fogyaszt. Jugoszláviában negyedévről-negyedévre csökkentik a lakosság szükségletei részére dol­gozó ipar termelését. Egymás után zárják be a bőrgyárakat, cukorgyá­rakat, texfilgyárakat, a munkásokat pedig elbocsátják. Az elbocsátottak között 90 ezer anya van. A sorozatos elbocsátások következtében a mun­kanélküliek száma egyre emelkedik, ma már több, mint félmillió. Az eddig felsorolt országok dol­gozóinak élete megmutatja, hogy a kapitalista országokban a nép nyo­morog, a dolgozók egy része pedig az éhhalál szélén áll. Ha a gyarmati ■országokat nézzük, még szörnyűbb, borzalmasabb tényeket tapasztalha­tunk. A gyarmati országokban milliók halnak éhen. Indiában 26 millió embert fenyeget az éhín­ség. A „Cross Roads“ című delhi lap különtudósítójánaik beszámolója sze­rint Maharasztra tartományban — „1,300.000 lakosú, hajdan gazdag vi­déken ma körülbelül félmillió em­ber néz szembe az éhhalállal. Nincs élelmiszer, nincs takarmány, nincs munka, sokhelyütt még ivóvíz sincs. A ■ lakosság nagy része kel útra, hogy munkát és élelmiszert szerez­zen. Sokhelyütt találkoztam ezzel a szomorú menettel. A falvak lakossá­gának félé, de sok helyen 80—90 szá­zaléka menekülésre kényszerült... Láttam olyan asszonyt, aki három napot töltött szabad ég alatt újszü­lött csecsemőjével, egy falat enni­való nélkül" — írja a tudósító. A Bármerre is tekintünk a kapita­lista és gyarmati világban, minde­nütt nyomort látunk. De hiba vol­na csak ezt észrevenni. Hiba volna a' népek harca mellett csukott szem­mel elmenni. Az elnyomott dolgo­zók mindenütt harcbaszállnak a há­borús nyomor-politika ellen és egyre eredményesebben harcolnak. Ame­rikában állandóan dúlnak a sztráj­kok. Japánban szintén, Franciaor­szágban nemrég ért véget a mun­kásosztály nagy sztrájkja, amelyet a Kommunista Párt vezetett, s amely­hez hasonló 1949 óta nem volt. A kommunista és munkáspártok veze­tésével harcolnak az elnyomott tö­I megek, hogy ők is olyan jól élhesse­nek, mint a Szovjetunió és a népi demokráciák dolgozói. A Moszkvai Állami Egyetem aulájának oszlopcsarnoka. A LENIN HEGYEN Irta : Vlagyimir Tregubov és Anatoli; Potapov A moszkvai egyetem új épületének közpon­ti részében a legfelső emeleteken rövidesen tágas múzeum nyílik meg. Ebben a múzeum ban megbecsült hely jut azoknak a kiállí­tási tárgyaknak, ame­lyek a Szovjetunió e legöregebb, tanintézeté­nek történetéről mesél­nek. A leendő múzeum látogatói az egyik üveg szekrényben széles vö­rös szalagot látnak majd. Ez a szalag arra a napra emlékeztet, amikor ünnepélyesen megnyitották a mosz­kvai egyetem új épüle­teit. A szalagot, amely a főépület bejáratánál volt keresztbe kifeszít­ve, 1953 szeptember 1- én vágták át. A város verőfényes reggelre virradt... — Személyautók és autó­buszok robogtak a moszkvai utcákon a Len in-hegy felé. Az elülső ablakra színes papír négyszögek vol­tak ragasztva, s eze­ken három betű volt olvasható: ..MGU“ (A Moszkvai Állami Egye­tem nevének három kezdőbetűje). Moszkvai munkások, tudósok, írók, építé­szek, művészek siettek az egyetem új épületé­nek ünnepélyes meg­nyitására. Az ősz ecsetje még jóformán nem érintet­te meg a Lenin-hegv felé vezető út két ol­dalán elültetett ódon hársak lombjait és a zöldelő cserjéket. A moszkvai egyetem épü­lete előtt nyáriasan tar kállott a virágszőnyeg. Közel negyed kilomé­ter magasságban ara­nyosan csillogott a fő­épület kupoláját bete­tőző csillag. A homlok zaton vörös felírások és két emlékezetes dá­tum: „1949—1953.“ A két óvszám közti idő­ben épül fel a tudo­mány palotája, ahogy a szovjet emberek az egyetem új épületét elnevezték. Reggel tíz óra, az egyetem előtti téren több mint 30.000 mosz­kvai gyűlt össze. Itt voltak már a diplomá­ciai testületek képvise­lői és a külföldi újság­írók is. — A tudomány fej­lesztéséhez tett újabb hozzájárulásunkkal, a népgazdaság számára szükséges fiatal szak­emberek még eredmé­nyesebb oktatásával válaszolunk a szovjet kormány és a Kommu­nista Párt ez ajándé­kára, — jelentette ki az egybegyűltek előtt Ivan Petrovszkij aka­démikus, a moszkvai egyetem rektora. ... És ime az egye­tem főkapuján át vi­dáman lármázó ember­áradat ömlik a már­vánnyal és. bronzzal díszített folyosókra. — . Megjöttek a diákok, akiknek a számára a tudomány palotája épült. Megszólal az első csengőszó, amely az előadások kezdetét jelzi. Megkezdődik a taní­tás a nemrégiben át­költözött öt kar diák­jai számára. A fizikai karon járunk ... Leg­nagyobb tantermében a harmadik éves hall­gatók gyűltek össze. Most jöttek először a tantermekbe. Az elő­adóteremben a diákok Otto Smidt akadémi­kussal. az ismert szov­jet tudóssal, a kozmo- gonia új elméletének megalkotójával talál­koztak. — Kedves fiatal ba­rátaim, üdvözlöm önö­ket a tanév kezdetén ebben a nagyszerű új épületben, — vezeti be az akadémikus előadá­sát. Válaszul tapsvihar csattan fel. Ugyanebben az idő­ben kezdődik a geoló­giai karon Vlagyimir Szmirnov professzor előadása. A paleontoló­gia alapelemeivel is­merteti meg a fiata­lokat. A geológiai kar a főépület első hét emeletét foglalja el. Nagyszerűen felszerelt laboratóriumai, kabi­netjei, tágas tantermei vannak. Már dolgozik a kar könyvtára és a 200.000 könyv közül kiadták az első köny­veket. Az új egyetem labo­ratóriumaiban minden hallgatónak ‘ állandó he lye van. A laborató­riumi munkahelyekhez oda van vezetve a vil­lany, a gáz, a víz, a sűrített levegő. Igen sok tanteremben villa- mosmeghajtásu táblá­zatok és képek vannak, amelyeket az előadó külön kapcsolólapról fog irányítani. A leen­dő csillagászok rendel­kezésére a Szovjetunió legnagyobb teleszkóp­jával ellátott csillag- vizsgálója áll. A telesz­kópot nemcsak megfi­gyelési célokra lehet használni, hanem a csillagos eget fényké­pezni is fogják vele. Igen érdekes az a Kü­lönleges készülék, mely lyel felfogják és tanul­mányozzák a napsuga­rakat. A növénytan diákjai hatalmas fü- vészkertet kapnak, amelyben megtalálják a földkerekség minden éghajlatának növényvi­lágát. A biológus diá­kok számára mestersé­ges éghajlatot előállí­tó laboratóriumot épí­tettek. Egészen termé­szetes, hogy ilyen kö­rülmények között az egyetem nem elégszik meg azzal, hogy után­pótlást nevel a szovjet szakemberek számára, hanem a tudománv minden területén leg­teljesebb terjedelem­ben ki tudja • fejteni munkáját. Amint Moszkvára rá borult az alkony, az egyetem épületein ki- gyult az ünnepi kivi­iá gí lás. A fényszórók százai ontották suga­raikat a tudomány pa­lotájának 31 emeletes épületére. A középen szökőkutakkal díszített széles téren összegyűl­tek a diákok. Késő éj­szakáig nem némult el a zene és az ének. A fiatalok a Leniii- hegyen számukra épült palcta megnyitását ün­nepelték. A moszkvai egyetem megkezdte 198. tanítási évét. Aláírtsík az 1953/54 évi m^yar-osztrák árucsereforgalmi megállapodást A Budapesten folytatott magyar osztrák árucsereforgalmi tárgyalások eredményeképpen megállapodás jött létre az 1953/54. évi magyar osztrák árucsereforgalomra vonatkozólag. Az aláírásra került jegyzőkönyv 1953 szeptember 1-től 1954 augusztus 31-ig terjedő időre szabályozza a két ország közötti árucsereforgalmat.. Magyarország iparcikkeket és me­zőgazdasági termékeket . szállít Ausztriának faféleségek, acél és hen­gereltáru, valamint vegyipari cikkek ellenében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom