Tolnai Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-03 / 206. szám
1953 SZEPTEMBER 3 NAPLÓ A tamási járás kibővített pártra Sas simányi ülése feltárta a pártmunka fogyatékosságait Arccal as őssi mezőgazdasági munkák felé Pártunk Központi Vezetősége június 27—28-i ülésén feltárta a párt- bizottságok és a pártszervezetek munkájának, egész pártéletünk fogyatékosságait és megszabta azokat a feladatokat, amelyeknek jó végrehajtása lehetővé teszi a fogyatékosságok kiküszöbölését, a termelés és a dolgozó nép életszínvonalának állandó fokozását. Ennek szellemében ültek össze augusztus 29-én a pártaktívával kibővített járási pártválasztmányok is, hogy a Központi Vezetőség határozata és útmutatása nyomán feltárják az elkövetett hibákat és megszab ■ják a feladatokat. * A tamási járás kibővített pártválasztmányi ülésén Márton András elvtárs, a járási pártbizottság titkára terjesztette be a járási pártbizottság jelentését. Bevezetőben ismertette a megtett utat; — a múltban az Eszter- házyak és a Kornfeldek uralták a termőterület többségét, ma 23 terme_ lőszövetkezet, állami nnzdaságok és kísérleti gazdaság működik ugyan, ezeken a területeken és 4 gépállomás könnyíti meg a dolgozó parasztok munkáját, — mondotta többek között. Ezután beszámolt arról, milyen kulturális és szociális intézmények teszik még szebbé a tamási járás dolgozóinak életét. A párt tömegkapcsolatának gyengülése Az eredmények után a járási pártbizottság jettení-ése foglalkozott azok kai a fogyatékosságokkal, amelyek a pártbizottság és az ata-pszer vezetek munkájában a párt töniegkapcsolatá. nak gyengüléséhez vezettek. Megállapította. hogy keveset foglalkoztak a dolgozókkal, a dolgozó parasztok jogos panaszait ,,paraszti sírás“-nak nevezték. Ugyanakkor nem harcoätak a szóm. teleniil szabotáló kulákok ellen. Tűrték. hogy a kulákok a termelési ter_ veknek 50 százalékát sem teljesítették és mintegy 750 számosállattal heve. sebbet tartottak, mini az előírás? Sőt. a dolgozó parasztokkal való hely telein bánásmód és a k illák okkal való cimboráid« sok helyen oda vezetett, hogy Szabályban dolgozó paraszttá minősítették a 27 holdas kulákot é? kulikká minősítetlek 4 dolgozó parasztot. Emellett érvényesült a járás, nak csaknem val'amennvi községében a „vedd, ahol éred“ begyűjtési módszer. A párt tömegkaposola,tárnak gyen giilését okozta, az is. hogy figyelmen kívül hagyták a dolgozók ügyeivel való foglalkozást. Nem járták el az olyan lelkiismeretien, ellenséges te. vékonyság eliten, amikor a dolgozókul megkárosították, csak beszéltek róla hogy az ürgevári állami gazdaságban nem kapták reggelit a dolgozók, az ebédet, is. 2 óra után vitték ki nekik ugyanakkor sok a légy a konyhában Is a mérleget meghamisítva. 5 dekával kisebb adag szalonnát, vagy lekvárt kaptak a dolgozók vacsorára. Nem tetteik semmit, hogv megszüntessék az iregszemoeei gépállomáson uralkodó állapotokat, ahol piszkos a brigád, szállás és két traktoros még mindig Bem kapta meg a 28 hold fö'd fel- eziáiníása után járó fizetést. Mindezek a fogyatékosságok a já. rási pártbizoWwág munkájában gyöke rezuek, ahol a dolgozók 75 leveléből 23 még ma is válaszolatlan és nem vonták felelősségre a járási tanácsot, mert 12.000 forintos megtakarítást ért el a kommunális beruházási keretből. A hibák gyökere — mint ezt a járási pártbizottság je. lentése megállapítja. — az, hogy hiányzott a kollektív vezetés. A pártválasztmány és a pártbizottság egésze helyett lényegében 2 ember — Márton és Hegedűs elvtársak — kezében összpontosult a munka, ök döntöttek még a* olyan fontos kérdésekben is. mint új káderek beállítása, vagy a nem megfelelők leváltása. Hiányzott a kommunista kritika- önkritika. Egymást nem bírálták, s ha valaki bírálta helytelen munkamódszerüket, ledorongolták, opporiu. nistának bélyegeztek. A bíráltait else- kélyesedése okozta azután, hogy I.e. zsák elvtárs, a ezakályi párítitkár nem kommunista módon viselkedik, kocsmáziik s nem követik a falu dől. gozói. Bürokratikussá vált a vezetés a járási pártbizottság h-atároTiatgyárrá vált. Nem azt tűzték ki célul, hogy a felsőbb szervek határozatait végrehajtsák, hanem újabbakat gyártottak s közben nem gondoskodtak az ellenőrzésről. Elhanyagolták az alap- szervezeteket ennek a következménye, hogy például Tamásiban egy hónapja n.em volt vezetőségi; ülés, — vagv Edényben és Regölyb-en három, szőri összehívásra sem tudták megtartani a taggyűlési, mert nem jöttek össze a tagok. A járási pár'ibizottságnak ezt a helytei’en módszerét vetitek át az alap szervezetek is. A járási pártbizottság ellenőrző munkája mindezt nem tárta fel. mert soha n.em jutottak túl a párttttkáron; nem segítették a párf vezetőségieket a jó munkamódszerek kialakításában. Ez o-kozta azután, hogy a községi; pártszervezetekben is csak egy, esetleg egy két ember dolgozott. Mindez oda vezetett, hogy etsekélyespdett ., politikai munka, s a nagy feladatok idején magára maradt a pártszervezet, még a tömeg- szerveziPteket som tudta mozgósítaná a fél,adjatok végrehajtása érdekében való munkál,kodásra. Pedig erre nagy szüli ség volna hiszen még igen jelentős a lemaradás a tarlóhámtás és a másodvelés területén. A tio7zá»7Ó)ások rámutattak arra. hogy milyen következményei lettek a járási pártbizottság helytelen munkamódszereinek, az i!aoSiZervizetek elhanyagolásának. — Péti elvtárs, az ozorai függetlenített párttiitkár arról beszélt, hogy az ideológiai és a politikai munka gyengesége miatt és mert a JB nem nyújtott segítséget, már 2 hónapja nem tudna;- megiolelö vezetőt állítani az alapszervezet élére. Füves elvtárs, a tamási községi pártvezefőség titkára a párt, tömeg-- kapcsolatának gyen,oülésével foglal" kozott. — Lebecsültük a párt és a kormány segítségét — mondotta. — Az eddig megjelent rendeleteket egyszerűen a fiókba tettük ahelyett, hogy a dolgozókkal ismertettük volna. — Takács Elek elvtárs, pincehelyi függetlenített párttdtkár szántén a párt tömegikaposoVitiának lazulásával foglalkozott. Elmondta, hogy náluk még rts-m nagyon régen a végrehajtók járták a falut s a 4—5 holdas dolgozó parasztoknál foglallak, ugyanakKüzds'mes, nehéz a jugoszláv tanoncok élete Moszkva: A „Za szocijaliszticsku Ju- goszlávijú", a Jugoszláv Hazafiak Szövetségének Moszkvában megjelenő lapja a jugoszláv munkásifjúság helyzetével foglalkozva a többi között a következőket írja a tanoncok helyzetéről: Több, mint tízezer fiatal tanonc dolgozik a Vajdaságban magánmestereknél és úgynevezett szövetségi műhelyekben. Ezeknek javarésze nem kötött szerződést mesterével és így közönséges háziszolga szerepét tölti be a munkahelyén. Az „Omladina“ című titóista lap ksismeri, hogy a bjeljinai tanoncok túnyomó fésze nem kap fizetést, noha naponta tizenkét-lizenhárom órát dolgozik. Mint a noviszadi „Dnev- nik" című lap írja, Dusán Ignyato- vics rumai asztalosmesternél négy inas napi kilenc-tíz órát dolgozik. — Torna Dzsorak pékmesternél éjtsza- ka tizenkét órától délután két óráig dolgoznak a tanoncok fizetés nélkül. Az állami vállalatoknál dolgozó tanoncok helyzetére is a túlmunka, a nyomorúságos bér, a rossz anyagi körülmények és a legnagyobbfokú kulturális elmaradottság jellemző. kor a kulákok 10 ezer forintos tartozásai lelett elnéztek. Amikor ö ez! felvetette, a járási pártbizottság és a járási tanács „megbírálta“ érte. Péti János elvtárs, a tamási Vörös Szákra tsz elnöke bírálta a járási párt bizottságot a tsz-mozgalom fejlesztése terén elkövetett hibákért. Rámutatott arra a súlyos fogyatékosságra hogy elhanyagolták a türelmes felvr 'ágosító munkát, helyette a pa-ram- rsolgatás érvényesült. Megszállták Tamásit a népnevelőik és erőszakosan szövetkezeti községgé akarták fejleszteni. Ennek a köve'kezménye, hogy a Vörös Szikra tszbe-n 400 tagból csajj 270 dolgozik és mintegy 60 tagot ki kellett zárná. — A párt szervezetek túlbecsülik a tsz-tagok ön tudatát — mondotta — s elhanyagolják a politikai felvilágosító munkát, a tagok nevelését. Végül azzal foglalkozott hogy túlzottan hangsúlyozták a „gazda” jelzőt, s ez, valamint a kollektív vezetés hiánya vezetett a Dárttitkárok kiskirályoskodó parancsolgató magatartásához. A bírálat elfojtása, visszaverése mutatkozott meg Bitter elvtárs, járási tanácselnök felszólalásaiban. Bittér élvtársat és a járási tanácsot megbírálták a kibővített válaszitmányi ülésen, s ó ahelyett, hogy elemezte volna a kritikát általános „önkritikával“ fogadta és visszájára fordította a bírálatot megbírálta, beképzeltnek bélyegezte a bírálót. * A pártakitávávaá kibővített járási pártválasztmányi ülés nagy lépést jelentett előre a kritika-önkritika, az alulról jövő bírálat fejlesztése terén. A beszámoló is és a felszólalások is a kritika-önkritika szellemében tárták fel a fogyatékosságokat. Igen komoly fogyatékossága volt a választmányi ülésnek az, hogy a járási pártbizottság beszámolója nem mulatott rá azokra a feladatokra, amelyeket a hibák kiküszöbölése érdekében végre kell hajtani, de nem mutatott rá a most előttünk álló termelési feladatokra sem. Pedig a tsz-ek megszilárdítása, az őszi szántás, trágyázás elvégzése és az őszi munkára hozott rendelet jó végrehajtása jelentős erőfeszítést követel meg a tamási járás kommunistáitól. Ezt részit»"» pótolta Márton elvtárs összefoglalója. A járási pártbizottságnak fel kellett volna használni ezt az alkalmat is arra, hogy kikérje a járás legjobb kommunistáinak véleményét é= segítségüket kérje a feladatok jó végrehajtására, a jó módszerek elterjesztésére. Ebből a hiányosságból fakadt azután az is, hogy a jelentés nem tudta aktivizálni a választmányi tagokat és a felszólalók többsége a községi párttitkárokból tevődött ki. A Járási párt választmány most összegezte munkáját, ezen az értekezleten feltárták azokat a legfőbb fogyatékosságokat, amelyek gátolták a párt és a tömegek közti kapcsolat szorosabbá tételét. Most az a feladat, hogy a pártbizottság a választ mány által hozott határozatok végrehajtására mozgósítsa minden ereiét és mindent tegyen meg a tervek teljesítése, a dolgozók életszínvonalának emelése érdekében folyó politikai munka megjavítására. Néhány napja, hogy megjelent a minisztertanács határozata az őszi mezőgazdasági munkák előkészítéséről és végrehajtásáról. Ez a határozat igen nagyjelentőségű; segíti a mezőgazdaság dolgozóit abban, hogy az idei évben idejében elvégezzék a mezőgazdasági munkákat és a megjelölt határidőkre befejezzék a betakarítást, szántást-vetést. Megyénk minden dolgozóját érinti kisebb-na- gyobb mértékben a határozat, mivel a jövőévi kenyerünkről és az ipar számára szükséges nyersanyagok termeléséről van szó. Az elmúlt évben megyénk nem készült fel kellően a nagy őszi feladatok végrehajtására. Tanácselnökeink, gépállomásaink igazgatói, tsz elnökeink nagy része nem készült fel eléggé az őszi tervek maradéktalan teljesítésére, elhanyagolták a megfelelő felvilágosító munkát. Sokhelyütt nem teljesítették az őszi vetéstervet, aminek következtében azután nem tudták teljesiteni állam iránti kötelezettségüket. Levonva a múlt év tanulságait, azon kell igyekeznünk, hogy ezévben minden talpalatnyi földön teljesítsük a vetéstervet és példát mutassunk azoknak, akik a múlt évben hanyagul, késve, vagy egyáltalán nem teljesítették vetési kötelezettségüket. Az őszi vetés egyik legfontosabb tényezője annak, hogy a jövő évben is bő termést takarítsunk be és biztosítani tudjuk dolgozó népünk ellátását. Egy jó magyar közmondás azt mondja: „Ki mint vet, úgy arat." Ez a közmondás ma sem veszítette időszerűségét és minél inkább alkalmazzuk a modern technika vívmányait, annál igazabb e mondás, bő termés csak úgy várható, ha idejében vetünk, ha alkalmazzuk széles körben a korszerű agrotechnikát. A tavalyi szárazság intő például szolgál mindannyiunk számára. Számtalan példa volt az elmúlt évben arra, hogy ahol idejében és korán vetettek, a szárazság ellenére is bő termést takarítottak be. A korai vetés legfontosabb előfeltétele, hogy időben készítsük el a talajt, készítsünk jó magágyat és 2—3 héttel a vetés megkezdése előtt végezzük el a vetőszáníást. Ezidő alatt készítsük elő a vetőmagot, meg felelően szeiektorozzuik és csávázzuk, csak így várhatunk biztos és bő termést, így nem válik az elvetett mag gyomok martalékává. Az őszi nagy feladatokról azonban máris több helyen megfeledkeztek tanácsaink, termelőszövetkezeteink; nem megy a vetőmagvak tisztítása és nem történt kellő gondoskodás a szükséges csávózószerek beszerzéséről, nem kezdték meg a ve- töszán'ást. Magva rkeszi községben például ezideiq egy szem gabonát spm tisztítottak ki cs a községi tanács nem tesz semmit. Ozora községiben pedig vetőmagvak tisztítása és a ve- tőszántás megkezdése helyett a tanács a vetőmagvak összeírásával foglalkozik. Itt még most sem akarják megérteni, hogy az áHam nem NEMZETKÖZI SZEML E „Ameko, kaere!'4 A Szagani öböl bejáratánál elterülő Oszima nevű kis japán szigeten. amely eddig csupán vulkánjáról volt ismeretes (a vulkán krá- terébevetették magukat az öngyilkosok), nemrég figyelemreméltó esemény történt. Amerikai katonák jelentek meg a szigeten. Radar állomást akartak felállítani. A japán parasztok tiltakoztak ez ellen. Láncot alkotva „elő falként“ elzárták a partot és meggátolták az amerikai hajó kirakását. A japán rendőrség nem lépett közbe. Angol lapok az eseményhez fűzött kommentárokban rámutatnak arra, hogy a Japánban egyre terjedő „Ameko kaere!“ (Jenkik, takarodjatok haza!) jelszó még a kis Oszima szigetre is eljutott. A japán lakosság mind többször száll szembe a megszállókkal, amikor földjét lőtérnek akarják kisajátítani, csak az ilyen esetek többségének általában kisebb a visszhangja, mint az ueinadai parasztok harcának volt. A közvélemény tudomást szerzett például arról, hogy két amerikai alezredest. Linket és Murray!, akik a helyi hatóságokkal az Aszama vulkán és a Mega- hegy gyakorlótérnek való kisajátításáról tárgyaltak, a lakosság kéz- rekerítette és megverte, az iskolát meg, ahol a „tárgyalások" folytak, összé-vissza dobálta kövekkel. Reston, a „New-York Times" című amerikai lap tokiói tudósítója augusztus elején a japán lakosság hangulatáról az alábbiakat írta: „A japánok látni sem bírják már az amerikai katonákat...“ Valóban, sokat árul el már maga az a tény, hogy még egy kis félreeső sziget parasztjai is útját állják az oda betolakodni akaró amerikai megszállóknak. fejőstehén, hogy minden dolgozó parasztnak kötelessége, hogy területéhez mérten a vetőmagot biztosítsa. Ezt minden dolgozó paraszt tudja is, csak a száj táti vezetők feledkeznek meg erről, akik helytadnak az ellenség híresztelésének. Több helyen azért nem tudják megkezdeni a vetőszántást, mert az előveteményt, a területen hagyott szalma, vagy polyva akadályozza. Például a mö- zsi Úttörő termelőszövetkezetben és a bonyhádi Dózsa Népe tsz-ben az aratás után a tarlón maradt szalmát, polyvát még mindig nem takarították le. A trágyakihordásról is több helyen megfeledkeztek, mint például a majosi Kossuth tszcs-ben már emeletmagasságúra nőtt az udvaron a trágyadomb. Gépállomásainknál is igen vonta« tottan megy az őszi munkákra való ..átállás", pedig már alig csépel talajmunkás gép a megye területén. Még a legjobb gépállomás eredményei is eltörpülnek azok mellett a feladatok mellett, amelyeket ez év őszén még meg kell oldaniok gépállomásainknak. Gépállomásaink ez- ideig 1265 holdon végeztek vetőszántást és a legjobb gépállomás eredménye is csak 270 hold. De vájjon mit csinál a dalmandi és a nagy- kónyi gépállomás, ahol augusztus 25- ig egy hold vetőszántást sem végeztek. Itt az ideje, hogy állami szerveink és pártszervezeteink teljes mértékben az őszi betakarítás, szántásvetés nagy feladatát helyezzék munkájuk középpontjába. Számolják fel minden, az e téren mutatkozó hanyagságot és lazaságot. Teljes erővel Induljanak harcba a jövőévi bő termés megalapozásáért. A miniszter- tanács határozata, intézkedései egésa dolgozó népünk érdekeit képviselik, Ezért különösen fontos, hogy tanácsaink. az államhatalom helyi szervei egy jottányi; sem engedjenek a natározatokból. Sürgősen meg kell kezdeni a még bentlévő trágya kihordását, széttere- getését, alászántását. A gépállomások minden erőgépe vetőszántást végezzen, s a szelektorok, a meghatározott ütemtervek szerint községről községre menve végezzék a vetőmag tisztítását. Most a tanácsok minden dolgozóijának, minden pártfunkcionáriusnak a nagy feladat megoldására kell koncentrálni minden erejét. Különben nem lesz méltó arra a feladatra, amellyel pártunk és dolgozó népünk megbízta. Ma a falu dolgozóitól azt várja az ország, hogy megnövekedett öntudatuknak és hazaszeretetüknek megfelelően lássanak hozzá az őszi munkák ideiében való elvégzéséhez. Minden falusi dolgozót lelkesítsen az a tudat, hogy minden szem elvesztett gabona az ország kenyerének biztosítását szolgálja. Vadai Mihály MT. mezőgazd. oszt. vez. h, 4 SZOT elnökségének közleménye A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége a magyar szak- szervezetek alapszabályainak megfelelően elhatározta, hogy 1953 szeptember 15. és december 1. között az üzemekben, vállalatoknál (az építő és faiparhoz tartozó vállalatok kivételével), intézményeknél, hivatalokban, stb. meg kell tartani a szak- szervezeti szervek beszámolóit és újraválasztását. A mezőgazdaságban ugyanezt a feladatot későbbi időpont ban kell végrehajtani. Helyreigazítás Lapunk szeptember 1-i számában a .-Naponta utazó bajai dolgozók kérése a MÁV igazgatósághoz" című cikkben súlyos értetem zavaró sajtóhiba csúszott be. A rendes szöveg így hangzik: „Szeretnénk, h-a az igazgu. tóság megértené a dolgozók kérelmét, a Pécsről érkező személyvonat 18.15 perces indításával biztosítana több-, mint egy óra pihenői az amúgy it fáradt dolgozóknak •élkötözhetetlen a* agitor’ munkába«»