Tolnai Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-23 / 197. szám

Világ PROLETÁRJAI egyesüljetek & A MAI SZAMBÁN: Emeljük a népnevelő-értekezletek színvonalét (2. o.) — A minisztertanács határozata a parasztság 1953. évi jövedelem-adójának csökkentéséről (3. o.) — Nem­zetközi szemle (3. o.) — Gyorslista az ötéves Tervköl- csön VII. sorsolásának második és harmadik napjá­ról (3. o.) — A világkereskedelem és az Európa érdekek (4. o.) — „Magyarországi vendégek“ (5. o.) — Sorsolási jegyzék (6. o.) 1 AZ M DP TOLNAMEGYEI PÄRTBIZOTT5Ä CAN A K LAPJA X. ÉVFOLYAM, 197. SZÁM AHA ÖO FILLER VASARNAP, 1953 AUGUSZTUS 23 A soronlévíí mezőgazdasági feladatok jó végrehajtásával a kormán)programm megvalósításáért A kormány programmja választ adott a dolgozó parasztság legége­tőbb kérdéseire is. A termeiés, a tulajdon biztonságának megerősíté sét, a falunak nyújtott fokozottabb segítség hírét nagy helyesléssel, megelégedéssel fogadták megyénk minden részén. Hogy ez így van, bizonyítja, hogy a múlt évhez vi­szonyítva sokkal gyorsabban, keve sebb szemveszteséggel arattuk le a gabona túlnyomó részét. Az ara tás befejezése után dolgozó pa­rasztságunk, termelőszövetkezeti tagságunk és a mezőgazdaság min den dolgozója újabb lendülettel fo gott a munkához, hogy a szemvesz teség nélkül learatott gabonát mi­nél előbb betakarítsa. Az aratás, cséplési munka lelkes elvégzésével válaszoltak megyénk mezőgazda- sági dolgozói a kormány pro- grammjára. Megyénk mezőgazda- sági dolgozói világosabban látják, hogy a kormány programmjában megjelölt távlatok elérése döntő részben rajtuk is múlik. Világos minden egyes mezőgazdasági dol­gozó előtt, hogy semmiféle Programm nem valósul meg magá tói, semmiféle terv nem teljesül jó munka nélkül. A tettek mutat­ják meg, hogy egy-egy község, tér melőszövetkezet, vagy gépállomási dolgozó mennyiben érzi magáénak a programm végrehajtását, hogyan harcol a dolgozók jólétének eme­léséért, a szocializmus építéséért. A jólét nem születik magától, a^grt keményen meg kell dolgoz­ni. Éppen ezért dolgozó paraszt­ságunk egy pillanatra se tévessze szem elől, amit Rákosi elvtárs mondott: A mezőgazdaság pártmun kánk központi döntő kérdése, amelyre minden figyelmünket és erőnket összpontosítani kell. Rá­kosi elvtársnak ezt a kijelentését minden mezőgazdasági vezetőnek és dolgozónak magáévá kell tenni, ennek szellemében harcolni kell a mezőgazdasági feladatok további sikeréért, a kormány programm- jának maradéktalan megvalósításé ért. Mint ahogy már említettük, megyénk mezőgazdasági dolgozói az aratás, cséplésben megállták a helyüket. Nem kímélték a fárad­ságot, hogy tettekkel is bebizonyít sák, követik pártunkat, s a min­dennapi munkával bebizonyítják, hogy nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is a jólétért, a felemel­kedésért harcolnak. Ezt bizonyítot­ták be a nagydorogi dolgozó pa­rasztok és termelőszövetkezeti ta­gok is. A kormány programmjá- nak megjelenése után fogadalmat tettek arra, hogy augusztus 20-ra befejezik a cséplést, s teljesítik állam iránti kötelezettségüket. Szavaikat tettek követték, augusz­tus 20 helyett augusztus 18-ra az egész község teljesítette beadási tervét. De, nemcsak Nagydorog, hanem sorolhatnánk tovább, mert a mezőgazdasági dolgozók túlnyo­mó többsége adott szavának becsű lettel helytáll. Hiba volna azonban azt állítani, hogy a mezőgazdasági dolgozók harca a kormányprogramm meg­valósításáért, a cséplés és a sike­res begyűjtéssel befejeződött. Nem. Erről szó sincs. A cséplés befeje­zése után hozzá kell látni a to­vábbi feladatok megvalósításához. A falu dolgozóinak, a termelőszö­vetkezeti tagoknak, s egyéb mező- gazdasági szocialista szektoroknak már most fel kell készülni a kü­lönböző termények betakarítására, biztosítani kell az őszi kalászosok vetéseinek előfeltételeit. Ennek a feladatnak előkészítését megyénk mezőgazdasági dolgozói és vezetői megkezdték. A szedresi Petőfi tér melőszövetkezet vezetői és tagjai már elkészítették az őszi kalászo­sok vetéstervét, s azt számítgat- ják: hogyan lenne legjobb a kuko­rica, burgonya és egyéb termé­nyek betakarításának a megszer­vezése. Az őszi vetések előkészítése so­rán és az őszi termények betaka­rítása során hatalmas feladat há­rul a tanácsokra és egyéb mező- gazdasági vezetőkre. Ezt a felada­tot tanácsaink csak úgv tudják si­kerrel győzelemre vinni, ha a ga­bona betakarításában szerzett jó tapasztalatokat felhasználják, ta­nulnak a betakarításban elköve­tett hibákból. Az őszi kalászosok elvetése elő­feltételeinek megteremtésében oroszlánrész jut a gépállomások­nak és a gépállomások traktoro­sainak. Rajtuk múlik, hogy terme lőszövetkezeteink vetéseiket idő­ben mennyiségileg és minőségileg el tudják-e végezni. Rajtuk múlik nagyrészt, hogy biztosítjuk-e már az elvetések során is jövőévi jó terméseink előfeltételeit. A gép­állomások traktorosainak most az a feladatuk, hogy egy percnyi ké­sedelem nélkül kezdjék meg a szántásokat, s azt a legrövidebb időn belül fejezzék be. Ennek a feladatnak az elvégzéséhez jól lát­tak hozzá a szedresi gépállomás dolgozói. A cséplés befejezése után megvizsgálták traktoraikat, az ara tás, cséplésben előfordult hibákat kijavították, s hozzáláttak a szán tások elvégzéséhez, a vetések te­rületének az előkészítéséhez. ^ A mezőgazdaság soronlévő fel­adatainak az elvégzésében nagy feladat hárul a pártszervezetekre, a tömegszervezetekre is. A párt helyi zászlóvivői a népnevelők, a pártszervezetek irányításával ma­gyarázzák meg a dolgozó parasz­toknak, hogy mit jelent számukra a kormány programmjának meg­valósítása. Magyarázzák meg, hogy a kormány programmja olyan zászló, amely körül népünk­nek még szilárdabb, még széle­sebb egységét lehet létrehozni, mint bármikor ezelőtt. De ahhoz, hogy ez a legszélesebb egység meg valósuljon, magasra kell emelni ezt a zászlót, s meg kell magya­rázni a tömegeknek a zászló ra­gyogó jelszavát: „Termelj többet, jobban élsz." A szocialista szektorok kommu­nistái, a termelőcsoportok kommu­nistái most ismét álljanak a harc élére. Legyenek kezdeményezők, ők legyenek az elsők, akik a me­zőgazdaság soronlévő feladatainak sikerre vitele érdekében szocialis­ta vállalásokat tesznek, s a válla­lások teljesítésében példát mutat­nak. A pártszervezet vezetői, vezető­ségi tagjai erre a feladatra min­den párttagot, minden kommunis­tát, s minden pártonkívüli dolgo­zót mozgósítsanak. A tömegszerve zeteknek, főkén a MEDOSZ-nak szabják meg feladataikat a szocia­lista munkaverseny továbbvitelé­nek területén, s gondoskodjanak arról, hogy ezt a feladatot a MEDOSZ magáévá tegye, s har­coljon annak maradéktalan meg­valósításáért. A falu dolgozói előtt álló fel­adatok nagyok, de végrehajthatók. A nagyobb eredményekért folyó harc élére álljanak pártszervezete­ink, a kommunisták legyenek él­harcosai, szervezői a munkáknak. Alkotmányunk méltó megünneplé sének tiszteletére kibontakozott munkaverseny további lendületé­vel harcoljon minden kommunista, minden mezőgazdasági dolgozó a mezőgazdaság soronlévő feladatai­nak végrehajtásáért, a kormány­programm megvalósításáért. MEGYÉNK ÉLETÉBŐL Az augusztus 20-i munksversenytien 119.7 százalékra teljesítették tervüket a Tamási Vajüzem dolgozói Nem marad el a munkaverseny eredménye; a dolgozók lelkes mun­kája, a vállalások teljesítése minden esetben maga után hozza a terv tel­jesítését is. Sokéves tapasztalat már ez. A Tamási Vajüzemben is ezt le­hetett tapasztalni az augusztusi mun kaverseny-szakasz alatt. Az üzem minden dolgozója bekapcsolódott a versenybe és kötelezettséget vállalt a terv túlteljesítésére. A végleges értékelés szerint állták szavukat a dolgozók: valamennyien megvalósí­tották vállalásukat. Az augusztus 20-i versenyszakasz derekán tartottak a dolgozók, ami­kor elhatározták, hogy Alkotmány­őrséget tartanak augusztus 10—20-ig. Elhatározásukat tett követte, olyan eredményekkel köszöntötték alkotmá nyunk ünnepét, melyhez hasonló eredmény nem született a munka­verseny történetében Tamásiban. Az Alkotmány-őrség eredménye­képpen tudták az augusztus 20-ig eső tervet 119.7 százalékra telje­síteni. Augusztus 18-án az üzemátlag terv­teljesítés 133.8 százalék volt. Nem volt az üzemben az egész Alkot­mány-őrség idején olyan dolgozó, aki ne tudta volna teljesíteni tervét. A Rőder-mozgalom helyes alkalma­zása eredményezte ezt. Ugyanis az élenjáró dolgozók fogadalmat tettek, hogy segítik gyengébben teljesítő tár saikat, átadják tapasztalataikat, mun A szedresi gépállomásról ezelőtt egy hónappal nagyon sok rosszat be széltek Szedres környékén. Nem alap talanul, mert a vezetőség is beismeri, hogy az aratásban a gépeknek több­ször volt kiesése, melyből az követ­kezett, hogy nem tudták teljesíteni aratási tervüket. így a szedresi gép­állomás az aratási munkák ideje alatt jóval lemaradt versenytársától, a nagydorogi gépállomástól. A nagy­dorogi gépállomás harmadik, a szed ' resi pedig 13. volt a megyénk 15 gépállomása közt folyó aratási ver­senyben. A szedresi gépállomás dol­gozóit nem keserítette el ez a szé­gyenteljes lemaradás. Az aratás be­fejezése után elhatározták, hogy a cséplés ideje alatt megmutatják mit tudnak. Úgy is lett. Mielőtt a csép­lés megkezdődött volna, a gépállo­más vezetősége a szakszervezettel karöltve üzemi értekezletet hívott össze, ahol részletesen megbeszélték a cséplési munkafeladatait. A 18 gép kamódszerüket. Különösen Sallai 1st ván munkamódszerátadása volt ered ményes. Az Alkotmány-őrség előtti időkben még előfordult, hogy gép­állás miatt veszélyben volt a dolgo­zók vállalása és a terv teljesítése. Sallai szaktárs megbeszélte a fel­adatot a többi fűtőkkel, tervet dol­goztak ki a jó és alapos gépkarban­tartásra, az üzemeltetésre és vala­mennyien Sallai szaktárs módszerét alkalmazták a termelésben. Ez azt eredményezte, hogy nem volt üzem­zavar, vagy gépállás az Alkotmány­őrség Idején. Az Alkotmány őrségen tűzték feladatul azt is az üzem dol­gozói, hogy megjavítják a sajt mi­nőségét, és e vállalásukat is teljesí­tették. A legutóbbi sajtszállítás 96 százaléka volt elsőosztályú, export­képes. Különösen Németh József és Geiger Mihály értek el szép ered­ményt a minőségi áru termelésében, amellett, hogy tervüket 129 száza­lékra teljesítették és 100 százalék­ban gyártottak elsösosztályban saj­tot. Augusztus 20-a után most újabb eredmények eléréséért indultak harc ba a vajüzem dolgozói. A telep ve­zetősége már jóelőre biztosította a verseny továbbviteléhez szükséges feltételeket és így a dolgozók az augusztus 20-a utáni időben is ered­ményes harcot tudnak elérni a hosz- szúlejáratú versenyszerződések tel­jesítésében. felelős vezetője versenyre hívta egy­mást és ezzel elindultak a cséplési munka sikeréért vívott harcban. Har cuk nem eredménytelen. Augusztus 20-ra tett vállalásukat nemcsak hogy teljesítették, hanem messze túltelje­sítették. A szedresi gépállomás jelenleg me gyénkben a 15 gépállomás közt folyó cséplési verseny negyedik helyén ha­lad. Augusztus 15-ig 89.9 százalékra teljesítette tervét. Ezen a napon 82 mázsa hiányzott a gépállomás ossz tervének teljesítéséből. Nem kétsé­ges, hogy a 18 gép augusztus 15-től 20-ig ennél sokkal többet csépel el, amit bizonyít az, hogy Matus Sándor a gépállomás legjobb traktorosa (je­lenleg cséplőgép felelős vezető) au­gusztus 17-én a faddi Uj Élet tszcs- nél 230 mázsa gabonát csépelt el. A szedresi gépállomás vezetői és dolgozói a cséplési terv teljesítésével ünnepelték Alkotmányunk negyedik évfordulóját. Munkájuk befejezése után Grábócon dolgoztak a mőcsényi cséplőmuukások Mőcsény község dolgozó paraszt­sága augusztus 11-én befejezte a cséplést, — jelenti levelében Szabó Sára levelezőnk a község vb-titkára. Mint a levélből kitűnik a múltban 3 cséplőgép végezte ezt a munkát, most azonban a cséplőmunkások lel­kes munkájának következtében 1 cséplőgéppel oldották meg feladatu­kat. Különösen nagy volt a DISZ- fiatalok lelkesedése. Horeczki Irén, Győrfi Katalin, László Anna és Lo- vács József szorgos munkájuk mel­lett a sajtóolvasásról sem feledkez­tek meg. A község dolgozó parasztjai sem késlekedtek a beadással, állam iránti kötelezettségüknek közvetlenül a cséplőgéptől tettek eleget. Ezt az eredményt annak köszönhetik, hogy a népnevelők soraiban ott harcol­tak a DISZ-fiatalok és bevonták a beadásban élenjáró dolgozó paraszto kát is, akiket a dicsőség-táblán nép­szerűsítettek. Mőcsény Grábóccal és Szálkával áll párosversenybe, a ver­senyt a mőcsényiek nyerték. Most pedig, hogy a grábóciak is pótolhas­sák lemaradásukat a cséplőgéppel együtt a cséplőmunkások is elmen­tek Grábócra csépelni, A letesd! Haladás tszcs a termény* betakarítással erdőben lelkészül! az őszi kalászosok verésére A tolnamegyei Köiesd község há­rom termelőcsoportja közül minden munkában élenjár a Haladás tszcs. Jó hírük a tavaszi tszcs látogatások során a falu határán túlra is elju­tott, s a járás egyénileg dolgozó pa­rasztjai is, nagy elismeréssel emlé­keznek meg az ott látottakról. A járás területén ők végeztek el­sőnek a vetéssel, a növényápolással s az aratással, de ők mutattak pél­dát a beadásban is. Elsőnek teljesí­tették beadási kötelezettségüket. A Haladás tsz tagsága az aratás- cséplés munkái mellett elsőnek kezd te meg az őszi vetések előkészítését. A nappal learatott kalászosok helyét éjjel szántották s 19 holdas másod­vetésükön kívül 90 holdon végeztek a tarlóhántással. Kijelölték a jövő év kalászosainak vetésterületét s el­határozták, hogy 75 százalékát ke- resztsorosan vetik. Saját maguk gon­doskodtak minőségi vetőmagról is. A jövő évi jobb termés elérésére elkészítették talajjavító tervüket s elhatározták, hogy az ősz folyamán 40 holdon szerves-trágyázást végez­nek, de már beszereztek 80 mázsa műtrágyát is, amit az őszi vetésükkel egyidőben szórnak a földjükre, s úgy tervezik, hogy 50 holdas őszi­árpájukat szeptember 10-re elvetik. A szedresi gépállomás dolgozói cséplési tervük tejesítésével ünnepelték Alkotmányunk évfordulóját Megérkeztek a ♦oínamegyei VIT küldöttek A szekszárdi ixzsút állomáson halai. mas tömeg ember várakozik. Ki most érkezett az Ünnepi Vásárra, ki pedig már utazik is hazafelé. A nagy tö­megben fehéringes úttörők várához, nah. Virág van a kezükben, s egyre másra kérdezgetik a kalauzokat, hogy mikor jön már a pesti személyvonat. — Még tizenöt perc, na már csak öt és azután lassan begördül az állo­másra a szerelvény. A leszálló uta­sok között egyszeresük feltűnnek kék inges, vidámarcd fiatalok: — Itt jön­nek a VIT .esek! — kiabálja minden­ki. És valóban, két heti bukaresti tartózkodás után megérkeztek Tolna megye VIT-küldöttei. Ott van közöttük Bese Zsuzsa is, a szekszárdi általános gimnázium ta­nulója, Kovács Béla, a Bonyhádi Ci­pőgyár kiváló ifimunkása és a töb­biek. Rövid üdvözlés után a DISZ megyebizottságra mennek, ahol rövi. den beszámolnak élményeikről. Kovács Béla nehezen tud válaszolni arra, hogy mi volt a legszebb Buka­restben. Azután mégis kiválaszt egyel: Soha életemben nem fogom elfelejteni azt, miikor a megnyitó ünnepségen felvonultunk és utána 10b nyelven súgott fel ,.Egy a jelszónk a béke,..“ Sírni szerettünk volna, valami kimondhatatlan érzés fogott el minket, átöleltük egymást és szállt, szárnyalt ajkunkon a dal: ,,Egy a jel­szónk a béke .. Olyan szeretettel és barátságosan fogadtak bennünket a román fiatalok, hogy csak a testvéreiket fogadhatták úgy — mondja Bese Zsuzsa. — Én azt hitlem. hogy e régen táplált nem zeti ellentétek most itt is megnyilvá­nulnak majd. Olyan jó volt tévedni. Ez a legszebb emlékem nekem. Egy­szer eljöttek lakásunkra a román fia­talok. Én akkor egy bukaresti egye­temistával beszélgettem. Éppen erről a témáról. Ez a fiú akkor ezt írta az én füzetembe: „Nem így képzeltem én el a magyar és román fiatalok közötti viszonyt, s olyan boldog voltam, hogy csalódtam. Ennél boldogabb csalódá­som még nem volt életemben.''’ Sokat meséltek még a fiatalok. Be. szélnek az indonézrmagyar találkozó­ról. Elmondják, hogy « néger fiúk nagyon szerették a magyar lányokat> s mindenképpen azt akarták, hogy menjenek el velük Afrikába. Persze egymás nyelvén nem értettek, de rnu. lógatták a karikagyűrűt. A sok élményről, tapasztalatról nem sokára be. is számolnak a fiata­lok. December végéig több, mint 100 helyen tartanak megyénkben előadást a IV. Világifjúsági Találkozóiról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom