Tolnai Napló, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-03 / 154. szám

2 1933 .Iduus * NAPLÓ Max Reiman elvtárs: „Adenauer politikája megbukott'1 Berlin (MTI): A bonni parlament­ben szerdán délután folyt le a már két ízben elhalasztott külpolitikai vita. Adenauer bevezető kormánynyi­latkozatában azonosította magát a június 17-i berlini fasiszta provoká­ció bűntetteseivel, majd az ellen­zéki képviselők gúnyos megjegyzé­sei közepette cáfolni próbálta a vi­lágszerte közismert tényt,, hogy a nemzetközi helyzet alakulása, a Szovjetunió békepolitikája és a né­met nép ellenállása teljes kudarcra kárhoztatta Bonn politikáját, ámely az amerikai imperialistákkal kötött háborús szerződésekre épül. A Szociáldemokrata Párt nevé­ben felszólaló Wehner képviselő a tömegek hangulatára és a közelgő választásokra tekintettel támadta Adenauer külpolitikáját és pártja nevében javasolta, kérje fel a kor­mány a nyugati hatalmakat, hogy nyomban a július 10-én Washington ban tartandó külügyminiszteri ta­nácskozás után hívják össze a négy­hatalmi értekezletet a német kérdés békés rendezésére. A Szociáldemo­krata Párt javaslatát az Adenauer közvetlen ellenőrzése alatt álló kép viselők csekély többséggel elvetet­ték. Ä javaslat mellett 166, ellene 178 képviselő szavazott, míg a par­lament 11 tagja tartózkodott a sza­vazástól. . A szavazás megejtése előtt a koalíciós pártok körülbelül ötven képviselője eltávozott az ülésterem­ből. A külpolitikai' vita során Max Reimán, Németország Kommunista Pártjának elnöke kijelentette: ,,Né- j metország Kommunista Pártja már I évek óta javasolja, hogy Kelet- és Nyugat-Németország képviselőinek meg kell egyezniök egymással a né­met. nép sorsát és jövőjét érintő kérdések békés megoldását illetőleg. A német nép főkövetelése változat­lan: tartsanak négyhátalmi értekez­letet a német békeszerződés megkö­tésének és Németország újraegyesí­tésének előkészítésére." Max Reiman ezután szenvedélyes szavakkal bélyegezte meg Adenauer nemzetáruló politikáját, amellyel új világháború színterévé akarja tenni Németországot. Németország Kom­munista Pártjának elnöke hangsú­lyozta: — Aki Adenauer politiká­ját támogatja, Németország békés újraegyesítése ellen dolgozik. Nap- ról-napra szemmelláthatóbbá válik, hogy Adenauer politikája csúfosan megbukott. Németország és az egész világ lakossága mind világosabban ismeri fel, hogy a június 17-én Ber­linben megkísérelt fasiszta puccsot bel- és külföldi provokátorok szer­vezték meg. Ezt bizonyítja a többi között az a tény is, hogy három nap pal június 17-e előtt a nyugatné­metországi tőzsdéken ugrásszerűen emelkedni kezdett a Német Demo­kratikus Köztársaság területén lé­vő, már régen néptulajdonba vett nagyüzemek egykori részvényeinek árfolyama. Ez mutatja legvilágosab­ban, hogy mi volt és mi marad a puccsisták célja. Azt akarják, hogy a néptulajdonban lévő Leuna Mű­vek újra az I. G. Farben háborús bűnöseinek kezébe, a dolgozó pa­rasztok között szétosztott föld újra a nagybirtokosok kezébe kerüljön." Külpolitikai hírek Róma (MTI): A frattei gyapjúszö­vőgyár ezernyolcszáz munkása til­takozásul a vezetőség által bejelen­tett elbocsátások ellen, megszállta a gyárat. Bátor harcuk hatodik nap­ján az igazgatóság visszavonta az általános munkabeszüntetésre vo­natkozó rendelkezést és kijelentette, hogy hajlandó tárgyalni az elbocsá­tásokról. * Páris (MTI): Mint az AFP jelenti, Marck Clark tábornok, a távolke­leti amerikai haderők főparancsno­ka, Weyland, a távolkeleti légierő parancsnoka, Taylor, a 8. hadsereg parancsnoka és más magasrangú amerikai katonai vezetők részvételé­vel titkos katonai értekezlet volt Tokióban. * London (TASZSZ): Mint Bombay - ből közlik, India különböző hadiüze­meinek kétszázezer munkása közül több, mint száznyolcvanezer június 30-án egynapos sztrájkot tartott. A sztrájkolok az elbocsátott munkások visszavételét követelik. A bombayi hadihajógyár hatezer munkása szo­lidaritása jeléül szintén sztrájkba lépett. * Ottawa (TASZSZ): A Kanadai Ha­ladó Munkáspárt Országos Bizottsá ga felhívást intézett a kanadaiak­hoz, a július elsejei „Dominium nap ja" alkalmából. A felhívás hangsúlyozza, hogy minden vitás nemzetközi kérdési meg lehet oldani tárgyalások út­ján, ezért felhívja Kanada polgárait támogassák a nagyhatalmak kép­viselői értekezletének összehívására vonatkozó javaslatot, mivel a béke j megfelel a kanadai nép létérdekei- j nek. Július 1-én lépett életbe a kereskedelem általános üzleti szabályzata A belkereskedelmi miniszter uta­sítására fnég a múlt évben, a szov­jet szocialista kereskedelem tapasz­talatainak hazai viszonyokra való felhasználásával, . megkezdődött a kereskedelem általános üzleti sza­bályzatának kidolgozása. A szabály­zattervezetet a tél folyamán vala­mennyi kereskadelmi dolgozó bevo­násával megvitatták és figyelembe- véve ü fogyasztók javaslatait is, ké­szült el a szabályzat. A fogyasztók kívánságára a sza­bályzat a többi között elrendeli, hogy •■ , ■ a kirakatban elhelyezni csak olyan árukat szabad, amelyek a/ üzletben is kaphatók. Ha az üzletből a kirakatban elhe­lyezett áru esetleg elfogyott, értnek az árunak mintáit á kirakatból- azonnal be kell venni. Az -iüzletek nyitási és zárási ide­jéről,. áK esetleges ebédszünetről • és munkaszüneti napról az üzletekben és annak bejáratánál még a zárva- tartás ideje alatt, is jól látható he­lyen .hirdetményt kell kifüggeszteni. Az élelmiszerüzletek pénztárai­nál’ á napi kereslet tárgyát ké­pező legfontosabb árucikkek árait ki kell függeszteni. Az élelmiszerek súlyával kapcsola­tos viták elkerülése érdekében , a szabályzat.. kötelezővé teszi, hogy a boltok tegyék lehetővé a fo­gyasztók számára a kiszolgált árucikkek súlyának, méretének ellenőrzését. Ebből a ..célból a négynél több mun­kahellyel rendelkező üzletekben el­lenőrző mérlegeket, súlyokat, mér­céket kell, elhelyezni úgy, hogy a vevők ahhoz könnyen hozzájuthas­sanak. Á fogyasztók régi kívánsága az, hogy az olyan iparcikkeket, ame­lyeket kiválasztottak, de pillanatnyi­lag nem tudnak átvenni, a bolt te­gye félre. A szabályzat szerint a vevő ál­tal kiválasztott , de ki nem fize­tett iparcikkeket az üzletben egy napon át a vevő kívánságára meg kell őrizni. A vevő által kifizetett nagykiterje- désü tárgyakat megőrzés céljából három napig tárolja az üzlet. Sok panasz fordult elő, hogy a megvett iparcikkeket a boltok nem hajlandók kicserélni. A fogyasztók kívánságára az iparcikkeket ki kell cserélni. Az árucsere határideje 8 nap. A szabályzat célja, hogy a keres­kedelmi dolgozók magatartásában i: döntő változás álljon be. A szabályzat részletesen elő­írja azt, hogyan kell a szocia­lista kereskedelem dolgozóinak a vevőkkel foglalkozniok. A szocialista kereskedelemben a vevők bizalommal fordulnak az el­adókhoz és tanácsot, segítséget vár­nak tőlük vásárlásaik lebonyolítá­sához. Az áru esetleges hiányosságaira a vásárló figyelmet fel kell hívni. Az áru használatára, minőségére vonatkozóan is felvilágosítást, taná­csokat kell adni a vevőnek. A pénztáraknál nem egyszer támadt nézeteltérés a pénztáros és a vevő között. Amennyiben a vevő nem ért egyet a pénztárossal, a vissza­adást illetően, azonnal pénztár­zárlatot kell csinálni. Az üzleti szabályzat rövid kivo­natát minden üzletben ki kell füg­geszteni a fogyasztók tájékoztatása céljából. Mi bánija őkel? IVehéz az élet a tőkés világban, amelyet unos-untalan mindenféle katasztrófák fenyegetnek. A „Reporter" című amerikai folyóirat szerint most például a szovjet nép növekvő jóléte . . . fenyeget „kataszt­rófával.“ A „Reporter“-t nyugtalanítják az ötödik ötéves terv teljesítésének sikerei. White-ot, a folyóirat nyugateurópai főtudósítóját az alábbi prob­léma foglalkoztatja: hogyan fogja befolyásolni az emberek hangulatát a tőkés országokban az új sztálini ötéves terv sikeres teljesítése? A tudósító összehasonlítja a Szovjetunió és a nyugateurópai orszá­gok gazdasági fejlődésének ütemét és az alábbiakat írja: „A szovjetek további gazdasági fejlődése és Európa jelenlegi rotha­dása csaknem abszolút biztosíték a szovjetek számára, hogy végsőfokon kivívják fölényüket.1 White-ot különösen a szovjet emberek növekvő jóléte nyugtalanítja. A burzsoá közgazdászok kiszámították, hogy 1955 végén a Szovjetunió­ban az egy lélekre eső kenyérfogyasztás több, mint kétszer akkora, a burgonyafogyasatás kétszer akkora, a zsír-, hal-, szövet-, lábbeli- stb. fogyasztás pedig szintén jóval nagyobb lesz, mint Franciaországban. „ ... Az összehasonlítás eredményei a fogyasztás terén nyugtalanítób­bak, mint a nehézipar terén“ — írja White. A szovjet nép életszínvonalának szakadatlan emelkedése következté­ben még szembeszökőbb a kapitalista országok dolgozóinak elnyomo- rodása. A tőke rabszolgáinak nyomora a szovjet dolgozók jólétének fé­nyében még súlyosabban latbaeső vád, sőt elmarasztaló.ítélet a kapita­lizmus ellen. A „Reporter“ főtudósítójának véleménye szerint ez „ka­tasztrófára vezehet Nyugat-Európában“, s mint mondja: a Szovjetunió és a tőkés országok helyzetének összehasonlítása, amely a burzsoázia számára hátrányosan üt ki, „politikai dinamittá“ változhat. Hót ez nyugtalanítja a kapitalizmus ideológusait ! Épül a Kwantfnq vjzqvü:fő-Tn®dence Épül Kínában Peking közelében a Kwaniing vízgyűjtő medence, amelynek vízbefogadó képessege 2.270 köbmé­ter lesz. Ez a medence lesz a legnagyobb a Yunting folyóra épülő három vízgyűjtő közül. A vízgyűjtő medence első szakaszának felépí­tésével biztosítják a fo­lyó alacsonyan fekvő partjait és Ticncin vá­rosát az évszázados ár­víz veszélytől. Ezenkí­vül a vízgyűjtő meden­ce szolgálja majd a vá­rosok vízellátását, a hajózást és villamos- energiát is ad. Kövessük a szovjet emberek példáját Gyújtsunk több takarmányt a közös jószágnak Cskálov-, Kalinyin- és Ogyessza- terület kolhozai és szovhozai min­dent megtesznek, hogy fokozzák a takarmánytermelést, minél több ta­karmányt gyűjtsenek a közös jó­szágnak. Kalinyin-területen a „Privolzs- szkaja“-gépállomás és a Kalinyin- kolhoz dolgozói megfogadták, hogy a tömeges szénakaszálás megkezdé­séig 80 százalékra, a gabonabetakarí­tás kezdetéig pedig 100 százalékra teljesítik silózási tervüket. A bernovszki gépállomás gépke­zelői és szakemberek vállalták, hogy tíz nap alatt befejezik a vetett fü­vek kaszálását, a másodkaszálásu lóherét pedig hét nap alatt kaszál­ják le. Voronyezs-területen sok kolhozban takarmánysilózási napokat rendez­tek. A „Dimitrov“-kolhozban 780 kolhoztag vett részt a vadontermő füvek silózásában. A nap folyamán összesen 500 tonna füvet silóztak. A vejgyelevszki kerületben 19 kol­hoz szervezte meg a vadon termő füvek silózását. Legalább 15 ezer tonna vadontermő fű besilózását irányozták elő. Ogyessza-területen szabállyá vált az idegen beporzásu mezőgazdasági növények mesterséges pótbeporzása. Ezzel a módszerrel lényegesen növel ni lehet a rozs, a kukorica, a napra­forgó és a lucerna terméshozamát. Idén a tavalyinál másfélszerte na­gyobb területen fognak végezni mes­terséges pótbeporzást. Jelenleg se­rényen készülnek a napraforgó és a kukorica pótbeporzásóra. TTTTYTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTT^ ► 9 i Üzletember tábornok j ► < ► Sommcrweü — nyugalombavo- 3 ► ii ült tábornok. Jő meleg kis he- 3 ► lyet biztosított magának: a pilts-3 ► burgi Coppers Company elnöke. 3 ► Nyugodtan ülhetne kényelmes ka- < ► rosszékében és számolgathatná a < £bevételeket, szabadidejében pedig-* £ emlékiratait Írhatná. * X A nyugalmazott tábornoknak * £ azonban nincs kedve a téspedes. * X hez. Harcrd van kedve, s még- * X hozzá nem is akármiféle harcra. J X hanem egyenesen vegyiharcra! J X Beszédei vtondott. amelyben a J » vegyiháború eltiltása ellen nyilai- J ► kozott, s felhívta az amerikai kor. 5 ► mányi, hogy megfelelő álláspontra 3 ► helyezkedjék ebben a kérdésben. 3 ► Sommerwell tábornok felhívása 3 ► alátámasztására kijelentette, hogy 5 ► a vegyifegyver, amely embertöme- 3 ► gekei írt ki; lehetővé teszi a hó. 3 ► ború megrövidítését. Üzleti szem-3 ► nontból is megindokolta álláspont. 3 ► iát: „mérgező anyaggal a tulajdon 3 ► ban okozott komolyabb károk nél- j £ kill lehet harcképtelenné tenni a j £ katonákat.“ * X A Coppers Company szénkiter * £ nodo és szénfeldolgozó társulat. * X Elnökének tehát igen jó üzletet < X 'rl<’ illene .mondjuk egy nagyobb* X Trg czőnhyng-megrendelés. Talán J » ’nv-n ezért rányii;. útnu Sommer * X ”"ll táu'." ....’• " -roauiharrraf J I ? ozoga gépkocsim a minnesotai országút kellős közepén mondta fel a szolgála­tot. Egyszerűen'megállt, s tiem és nem ment to­vább. Bementem hát a legközelebbi farmra, hogy segítséget kérjek. Míg a kocsit kijavították, elbeszélgettem a farm tulajdonosával. A rozoga viskóban egy öreg házaspár la­kott-: Szótlan, fáradt, élettől meggyötört emberek voltak: Csak amikor kisfiámról kezdtem be­szélni nekik, akkor indult meg a szó a száraz kis öregasszony ajkán. — Hány éves' a gyermek? — kérdezte az asszony. — Novemberben, lesz 14. — Hamarosan elég nagy lesz ahhoz, hogy elpusztítsák — mondta minden hangsúly nél­kül. Szemében a melegség légcsekélyebb árnya Ista sem mutatkozott. Nekem mégis úgy tűnt. mintha szánalommal és részvéttel nézne rám. A szavad s ez a tekintet félelmet keltett, ben­nem. Mintha jéghideg lehellete a fiamat érte volna. — Nekem is van fiam ... — mondta halkan az öregasszony. Körülnéztem. A szobában. — ahol az öre­gek éltek, valóban minden a fiúról beszélt., Minden. Kezdve az egyszerű kis játékmac- kőn.', mely az ódivatú ebédlőszekrényen a vaksi tükör mellett ült és befelezve a fal m0'1"/' tott kerékpáron. — minden, minden róla be­szélt. A falon eyermekrajzok függtek. Az egyik egy bojtos-sapkás fiúcskát ábrázolt, aki szánján lefelészáguldott a domboldalon, egv másik képen őszirószsák szomorkodtak. A sarokban base-ball ütő. egy boxkesztyű és egy futballabda hevert Mellettük egy törött háromkerekű kerékpár. E szorriörú1 múzeum kincsei .borzongást keltettek , bennem. A z asszony családi fényképalbumot vett- elő, és sovány, száraz ujjaival fásultan lapozgatott benne. , — Ez Jím. — ’mondta fáradt, színtelen han­gon és kezembe adta egy • egészséges. 40 év kö­rüli asszony fényképét, kartan kisgyermekkel - De a büszkén mosolvgn..arcon és a velem szem- benüló öregasszony megviselt arcán egyetlen EZ J I M Elbeszélés közös vonást sem találtam. — Mikor megszületett, én 42 éves voltam. A férjem 50. Már nem is reméltük, hogy gyer­mekünk lesz. Úgy jött. mint valami csoda. A kis Jim számtalan fényképe következett. Az egyiken négykézláb mászkált, a másikon, amint első bizonytalan lépéseit teszi. A fényképek mind-mind arról a büszkeség­ről, arról az örömről beszéltek, amelyet ez a gyermek hozott a ház falai közé. Az anya tovább lapozott az albumban. — Ez is Jim — mondotta, s újabb fényké­pet mutatott. Jim a traktoron. Jim egy kecskével. Jim a rczsföldön ... Vagy száz fénykén és mind a Jím iránti szülői rajongásról regélt. Az anya újra lapozott. Kérges, száraz ujjai megremegtek a papírlapon. — Ez Jim, — szólalt meg újra és mélyet só­hajtott. ... És közben a feltartóztathatatlan szavak árja csak úgy ömlött az öregasszony ajkáról. Talán nem is nekem beszélt. Talán csak saját magának. ,— Gyakorlómunkára utazott... Sokféle mó­don próbálkozott nagyobb termést kihozni a földből. Tudta azt is, hogyan kell a búzát meg­védeni a rozsdától, az almafát a tetvektől. Min­denhez értett. Amikor a traktoron járt a me­zőn mindig az ablakból figyeltem. Néztem, ho­gyan dolgozik a napsugaras mezőn és énekel... Dehát ... Az öregasszony elhallgatott, maid kisvártatva újra kezdte: indig újabb és újabb terveket szőtt. Már az idős farmerei: is állandóan. tőle kértek tanácsot, Gyönyörű állatokat neveit. A nyári mezőgazdasági vásáron díjat i« overt velük. Ez egy evvel a háború kitörése előtt ‘ür- tent. Jim segített a töboi farmernek is. mert nagyon szerette a földet. Azt mondta, hogy > mindenbe szerelmes, ami él... Mikor 1945-ben leszerelt, nagy-nagy ünnep volt az nekünk. Mindannyian nagyon boldogok voltunk, hogy Jim egészségesen tért vissza a há­borúból. Újra segíthetett a farmereknek, útra dolgozhatott a jobb életért... Ezek voltak éle­tünk legboldogabb napjai... — Hazajött? — kérdeztem. — Igen, hazajött. De azután újra behívták — válaszolt az asszony sóhajtva. — Tartalékba. Amint Koreában megkezdődött a háború, oda­küldtek. Pilóta lett... Pedig nem akart menni. Hallani sem akart a háborúról. Azt mondta, nem akar bombákat dobni a békés parasztházikőkra. „Teljesen értelmetlen ez a háború — moir a mindig. — Azok az emberek senkit sem bántot­tak, senkinek sem ártottak ..." ^ z asszony mélabúsan a távolba tekintett. —- Emlékszem elutazása napjára -— folytarts az anya. — Előtte való este felszántotta az egész földet, segítséget is fogadott, aki bevetette. Itt állt akkor a küszöbön a nyitott ajtó előtt... „Én nem vagyok gyilkos —- mondotta Jim. — Nem akarok gyilkolni. — És újra meg újra ismételte ezeket a szavakat. — Ez a háború tel­jesen értelmetlen, céltalan. Én nem akarok öl­ni. Ha építeni vagy szántani küldenének, szí­vesen mennék. De gyilkolni — nem akarok! Én nem vagyok gyilkos!" ... mégis több, mint két esztendeig kinn volt Koreában .. . E szavak után nyomasztó előérzet járta át a szívemet. Az asszony pedig csak ismételte a szavakat. ... A hálószoba ajtaja váratlanul kinyílt, a küszöbön zilált külsejű ember jelent meg, réve- teg, üres tekintettel, nyitott szájjal. Talán még fiatal volt, de a téboly eltorzította az arcát. Za­varos nézésében nem volt semmi emberi. Meg­borzadtam láttán és dermedten meredtem rá. Az asszonv lassan becsukta a fényképalbu­mot. féltőn te“0 a polcra és csendesen így szólt — Ez — Jim Irena Poll

Next

/
Oldalképek
Tartalom