Tolnai Napló, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-03 / 154. szám

im .1 ti LIUS 3 NAPLÓ s A propagandisták gondos kiválasztásával készül a tolnai pártszervezet a jövő évi oktatásra A következő pártok'ta'táisi év sikc. rétiek egyik életfeltétele, hogy párt- szervezeteink használják fel a tava­lyi oktatás tapasztalatait. Legtöbb pártszervezetünk vezetősége, tagsága tisztában van ezzel és támaszkodik a következő oktatási évet előkészítő munkájában a múlt. évi oktatás ta­pasztalataira. Másik ilyen előfeltétele a jövő évi sikeres oktatásnak, hogy azt az elsőrendű feladatok között ke­zeljék pártszervezeteink. Az igaz hogy községeinkben nagy feladató. Yat ró pártszervezeteinkre az aratás cséplés, begyűjtés, üzemeinkben pe­jig a tervek teljesítése, de ezmiatt pián lehet 1 ciihnnvagolni az oktatás Kérdését Sem. Nem szabad elhanya­golni, mert a párttagok. pártonkí­■iili dolgozók politikai képzése, szer­vesen hozzátartozik a gazdasági ered­mények növekedéséhez. A tolnai pártszervezetek jól fog- ' lakkoznak az oktatással, amellett, hogy a lehető legnagyobb segítséget adták a növényápoláshoz, begyűjtés­hez, az aratás, cséplés előkészítésé­hez is. Miután megtartották az évzáró szemináriumokat, minden szervezet vezetősége púrtvezetőségi gyűlésen megtárgyalta az egyes szemináriumok munkájának tapasztalatait é-s enijeik alapján. .hozzáfoglak a propagandis­ták kiválasztásához, a hallgatók szer. vezéréhez. Az állami gazdaság párt- vezetősége például megállapította, hogy ifjú Széles József szemináriu­mában azért volt nagy lemorzsolódás, a hallgatók azért nem fejlődtek meg. felelő mértékben, mert a vezető. Szé­les elvtárs nem készült fel rendszere_ sen, gyakran cl sem menj a szemi­náriumra. Széles elvtársat leváltották e fontos pártfunkciójáról, sőt a párt- vezetőségi tisztségéről is, mivel eny. nyíre, lebecsülte a párt ok tatást. He­lyette Nagy .József elvtársat nevez­ték ki szeminárium vezetőnek. Nagy József elvtárs a pártmegbizaiásokat mindig becsülettel végrehajtotta, gaz. dasági munkáját is olyan példásan végezte el. hogy nemrégiben e'őlép- tették brigádvezetőnek, a ni ült év­ben szemináriuma egyik legjobb hall­gatója volt. Ezért bízott rá a párt. vezetőség ilyen fontos, megtisztelő feladatot. A gyengén dolgozó propagandista, kát leváltották tisztségükről, ugyan­akkor a következő évre is propa­ganda munkával bízták meg azokat az elvlánsafcat, akik az 1D52—53-as oktatási évben jól végezték munka, jukat. /I Tcxtilgyúrban Gonyer Jó­zsef és Sipőcz Ferenc elvtársak, a ■ Selyem-gyárban Maár Róza. eh'társnő és még sokan, jövőre is . szemináriu­mokat fognak vezetni, mert n párt. vezetőség úgy értékelte munkájukat, hogy képesek jól elvégezni a pro­pagandista teendőjét. Létrehozták a 3 tagú bizottságot, amelynek az a feladata, hogy kivá­lassza a következő évre a szeminá­riumok hallgatóit, elbírálja, kit mi­lyen szemináriumra kel! beosztani. Értékelik személy szerint a hallgatóik munkáját és ennek alapján vagy azt javasolják, hogy ismételje meg ugyan azt a szemináriumot, vagy pedig azt hogy alkalmas felsőbb oktatásra Máté János, Zsigmond Lajos, Bucher József dolgozó parasztok például ta­valy alapfokú szemináriumon tanul­tak, de kiváló eredménnyel végezték, jelentősen előrehaladtak ideológiai képzettségük terén és most középfo­kú szeminárium hallgatónak javasol­ják őket. Természetesen nyoma sincs annak, hogy Tolnán bérbcaclták volna a 3 tagú bizottságnak a szemináriumi hall­gatók kiválasztását, mint valami re. szortfeteidatot. A pártvezetőségek minden egyes tagja foglalkozik az oktatással, a pártosoportbizalmiaknak pedig feladatként adták: magyaráz­zák meg a párttagságnak az oktatás jelentőségét, ugyanakkor javasolja­nak olyan párton kívüli dolgozókat, akik méltók arra, hogy résztvegyc- nck a pártoktatásban. / I »pénlek-moxgulom66 lebecsülése a Paksi Konzervgyárban Két teherautó érkezik a Paksi Konzervgyár udvarába. Nyersanya­got. — meggyet barackot — -számí­tanak az üzem részére, hogv azt. fel dolgozva teljesíteni tudják tervelő­irányzatukat. vállalásukat. Várják nagyon az üzumiek ezeket a szállít­mányokat. hiszen a júniusra beüte­mezett 30 vagon meggyből mindösz- sze 2 vagon érkezett meg ezideig. Emiatt van az, hogy az üzem meggy­tervét.uimdííSiSZiQ százalékra tudta teljesíteni az elmúlt hónapban. A borsószezon már befejeződött — bár ez az áru is késve érkezett — június hónap végéig 124 százalékra teHusitették borsóéi ö irányzatukat. A munka, azonban . nem állt meg anyaghiány miatt. Káposztát, barac­kot és uborkát dolgoztak fel terven kívül, ami értékben jelent nagy jö" vede'met az üzemnek. A meggyíer.- vet is- teljesíteni kell. A MEZÖKER- nek oda kell hatnia, hogy idejében biztosítsa az üzem dolgozói számára a betervezet,t mirggymennyiséget. A meggy idejében való biztosításává] ha késve is — tudjá,k teljesíteni az előirányzott tervet. A mozgalmakról . . . Ha az üzem dolgozóinak eredmé­nyeit nézzük, megállapíthatjuk hogy a dolgozók jól kiveszik részüket a munkából. A legutóbbi héten példá­ul egyetlen egy 100 százalékon alul teljesítő dolgozó .mm volt. Lemara­dás a vállalás teljesítésében mutat­kozik. ugyanis 110 százalékos válla­lásukat csak 102. 105, illetve, 107 százalékra teljesítették az elmúlt hé­ten. Ez abból adódik, hogy lebecsü­lik atz üzemben azokat a jó mozgal­makat. melyek megkönnyítik és meg gyorsítják munkájukat. A Gazda, a Deák és a Röder-mozgalmak azok, melyeknek alkalmazása nagyban se­gítené a dolgozók munkáját még a Paksi l<onzervgyárban is. A Paksi Konzervgyár dolgozói jú­nius 9-én bevezették üzemükben a ,*pénteik-mozga!mat‘Y mefyben vál­lalták. hogy minden héten szombat délelőtt 10 óráig befejezik, heti ter­vüket. Azóta három hét telt. eb s. csak, egv héten tudták teljesíteni ezen vállalásukat. Mi ennek az oka? Boner István igazgató elvtárs meg­adja a választ: „Az anyag hiánya miatt adódott ez elő“ — ebben vész" ben igaza is van! Mi azonban az anyag hiánya mellett más hibát is, fedeztünk fel, ami akadályozza a „péntek-mozgalom" kibontakozását. Bóner István elvtárstól érdeklőd­tünk a „péntek-mozgalom“ eddigi eredményéről, ö azonnal telefonon hivatja Bankó Pál elvtársiad?, aki- ad majd erről felvilágosítást. Bankó elvtárs azonban nem tud hirtelen fel­világosítást adni, egyszerűen kijelenti hogy az elmúlt héten nem tudták teljesíteni mert nem volt anyag. Később azonban kitudódik, hogy Ban kó elvtárs pontosan nem is tudja, hogy milyen százalékot értek cl az elmúlt héten, mert kedd délutánig még ki sem számolta a végleges eredményt. Reméljük, ilyen eset leg­közelebb már nem lordul elő Bankó elvtárs munkájában, igyekszik ezen a téren megváltoztatni munkáját, s idejében ismerteti az illetékeseknek az előző heti munka eredményét, a lemaradást. „Lesz ill még szombat-mozgalom is“... Az üzemi bizottság sem sec/'ti kel­lőképpen a „péntek-mozgalom“ sike­rét. Egyetlen felirat sem hirdeti az üzemben a „péntek-mozgalom“ je- lentöségéfy de a falitábla sem tün­tet fel a ..péntek mozgaloméról ered­ményeket. Ezek szerint csalk papíron van .péntek mozgalom“ a Paksi Konzerv­gyárban. Amikor beszélgetünk Ba­dacsonyi Jánoené, ÜB-elnök elvtárs* növel és ismertetjük a hiányosságo­kat a ..péntek mozgaloméinál kap­csolatosan, elmondja, hagy a jövőben nagyobb gondot fordítanak : a ver senv nyilvánosságára, teljesíteni fog­ják a „péntek mo,zga'liom“-ban vál­lalt kötelezettségieiket. Névétve mond ja hogy lesz itt még „szombat moz­galom“ js. S ebből csak azt tapasz­talhatja az ember, hogy maga az ÜB einöknő ;s „csak“ tel,ajánlásnak tekinti a „péntek-mozgalom" beveze­tését. a . .pén feík mozgal óra i oz va­ló csatlakozást, annak helyes alkal­mazása, teljesítése nem fontos ügy. Pedig minden felajánlást teljesíteni kell — ez, minden magyar dolgozó számára hazafias kötelesség. Nagy feladat hárul a Paksi Kon zervgyár dolgozóira és vezetőségére. A féléves lervcl 80százalékra teljesítették, tehát a III. negyedévben a lema­radást is pótolni kell. A tavalyi pél­da mutatja, hogy az üzem dolgozói meg tudják állni a helyüket a tér me!és frontján. A .-iker érdekében a vezetők és a dolgozók fordítsanak na gyobb gondot a „péntek mozgalom“, ban vállalt kötelezettség teljesítésére jó munkával, a-z elért eredmények állandó népszerűsítésével vigyék győ zelemre 1953-as tervüket. MEGJEGYZÉSEK \ feltúrt udvar . . Néhány hete történt. A szekszár­di Bezerédy u. 1. számú ház udva­rán a 73/2 Építési Vállalat dolgozói befejezték egy villa építését és hoz­zákezdtek a csatornázáshoz. A csa­tornacsövek lefektetéséig mintegy 28 méter hosszan (és 1 méter mélyen) felásták az udvart. Ez eddig rend­ben volna (hiszen elég formás ár­kot ástak). A hiba ott van, hogy most már három-négy hét eltelt, a csatornán már javában folyik a szennyvíz, de az árkot még nem te­mették be, sőt a ház építéséhez hasz nált állványok, padlók jó részét is az udvaron mossa az eső. Hanyagságukkal kárt okoznák a népgazdaságnak — ugyanakkor a betemetetten árok és az udvaron szanaszét hagyott állványok, veszé­lyeztetik 16 felnőtt és 5 gyermek testi épségét. Ebből is te lehet vonni egy-két következtetést: 1. Az árok felásásá­hoz más munkahelyről hoztak dol­gozókat — úgylátszik a betemetést már nem b’rja el a másik munka-; 2. A 73/2. Építőipari Vállalat veze­tői semmibe sem veszik egy bér­ház lakóinak testi épségét. A többi következtetést a 73/2 vál­lalat vezetői (esetleg felettesei) von­ják le! Köszönjük a jeget Júniusban az egyik forró napon történt Pakson. Betértünk a paksi Béke Szálló éttermébe egy pohár hűsítő italt inni. Ezt tették velünk együtt többen is. Ebben nincs is semmi hiba — hiszen nyár van. A hiba a jég körül volt. Többen kértek hideg málnaször­pöt. Azonban nem kaplak. Miért? Mert — mint a kiszolgáló mondta — a jégszállító emberük megütötte a kezét. (!) Az egyik vendég erre a panasz­könyvet kérte, másik két vendég (a vicc kedvéért) fogta a kosarat és — hozott benne jeget! (Ezt a szíves­ségüket este megköszönték). Pia már a panaszkönyvnél tartunk érdemes arról is megjegyezni né­hány szót. Ez a panaszkönyv elég nagy „forgalmat" bonyolít le. Több benne a panasz. De annál kevesebb az elintézés, illetve az orvoslás, — Ilyen válaszokat találunk benne: — „írja olvashatóan alá a nevét, ak­kor tudunk intézkedni!", .egy másik: „Mindenkinek nem tehet eleget ten­ni!" és így sorolhatnánk tovább. Szégyenteljes példája ez a büro­kratikus intézkedésnek, a jogos pa­naszok, bírálatok semmibevevésé­nek. Mi megbecsüljük a vendéglátó­vállalatok dolgozóit: megfelelő bá­násmódot. fizetést biztosít számuk ra a nép állama. Ma már ismeretlen a lealázó „borravaló" szellem. — Ugyanakkor a dolgozók joggal el­várják a megfelelő kiszolgálást, azt, hogy a meleg napokon hideg hűsítő italt kapjanak és panaszaikat orvo­solják. Még Pakson is! S. L. A naki pártszervezet harca a szemveszteség nélküli aratásért Nak község dolgozó parasztságá­nak párttagsága példamutatóan har­col a minisztertanács határozatának megvalósításáért. Ezt a harcot segí­tik harcos munkával népnevelőink, akik személyes példamutatásuk mel­lett állandó felvilágosító munkát vé geznek a dolgozó parasztok között. Ennek köszönhető, hogy a növény­ápolási munkát 100 százalékban tel­jesítették és az ősziárpa aratását be­fejezték. Megkezdtük a búzaaratást, amit a legrövidebb időn belül a legkisebb szemveszteséggel takarítunk be. A dolgozó parasztok kezdeményezésé­re versenyre hívtuk a dombóvári já­rás községeinek dolgozó parasztjait, hogy a minisztertanács határozata előtt 2 nappal előbb fejezzük be az aratást. Példamutató munkát végez­tek Kovács Lajos, Papp György, Matesz József, Kelemen Sándor, B. Kovács János és K. Balogh Imre élenjáró dolgozó parasztok, akik agi- tációs munkával is segítették a ver­seny megszervezését. Nem kis része van ezeknek a dolgozó parasztok­nak, hogy a Béke Világtanács bu­dapesti ülésére tett felajánlásokat a legtöbb dolgozó paraszt túlteljesí­tette. Vállalták, hogy a cséplőgéptől azonnal teljesítik beadási kötelezett­ségüket, de ezenkívül felvilágosít­ják dolgozó paraszttársaikat a gyors beadás fontosságáról. A pártszervezet a vállalások tel­jesítését elősegíti azzal, hogy kis- gyűléseket szervez, ahol jó politi­kai felvilágosító munkával mozgó­sít az időszerű feladatok végrehaj­tására. Mindemellett nem feledke­zünk meg a termelőszövetkezetek népszerűsítéséről sem. Nem vélet­len az, hogy M a t e s z József egyé­ni dolgozó paraszt és társai, látva a környékbeli termelőszövetkezet eredményeit, arról beszélnek, hogy őszre ők is termelőszövetkezetet ala­kítanak. Nem fognak tovább egyé­nileg gazdálkodni a nadrágszíj-par- cellákon. Világosan látják, hogy a szövetkezetben a gépek megkönnyí­tik a munkát és jóval magasabb jö­vedelem jut egy-egy tszcs-tágnak, mint bármelyik dolgozó parasztnak. Varga Lajos MDP-titkár, Nak. Á pedagógusok cséplőgépellenőrök .. . Megszűnt a kultúrmunka Dimaszenlgyörgyön Dunaszentgyörgyön a tanítókat mind elküldték helyi és körzeti csép­lőgépellenőrnek, s ezzel lezártnak tekintettek minden kultúrmunkát Miért nem aSlisiliiBiixxtílí gépálloimisaink őrag&rafikonos módszert?! Megyénkben — sőt az egész or­szágban — mindenki ismeri Tóth László elvtársnak, a bárfai gép­állomás sztahanovista traktorosá­nak az óragrafikonos módszerét. Megyénk traktorosai közül már többen tettek is vállalást, hogy alkatmzazák a módszert, ame- lyel Tóth elvtárs kimagasló ered­ményeket ér el. így például Andi József elvtárs, Virágh Mihály elv­társ és Bcnke István elvtárs, a szedresi gépállomás traktorosai, Sipos Hona elvtársnő, a sárpilisi gépállomás traktorosa, a bonyhádi gépállomás traktorosai pedig vala­mennyien vállalták, hogy beveze­tik ezt a módszert. Ami még en­nél is kedvezőbb, hogy megyénk­ből Siposs Ilona és a sárpilisi gép­állomás egy másik traktorosa sze­mélyesen voltak Tóth elvtársnál, hogy átvegyék munkamódszerét. A sok vállalás és a sok szóbe­széd ellenére meg sem vezették be megyénkben még egyetlen gépál­lomáson sem. Hogy miért? ... Ma­gától értetődik, hogy egy trakto­rosnak legalább egyszer meg kel­lene mutatni az óragrafikonos módszer gyakorlati alkalmazását. Ezt a vezetők nem teszik külön­böző okokra hivatkozva. Baross Gábor elvtárs, a szedresi gépállo­más vezetője ezelőtt két héttel ar­ra hivatkozott, hogy nincs óra. Erre a megyei gépcsoport vett két zsebórát. Tehát most már csak azon múlott, hogy legalább egy­szer megmutassák a számvitelét is a traktorosoknak. Ezt nem tették. Baross elvtárs véleménye szerint nincs olyan traktoros a megyében, aki így tudna dolgozni. Baross elvtársnak ezt a véleményét Vi­rág Mihály elvtárs megcáfolja. Azt mondja: „fin vállaltam, hogy óragrafikonos módszerrel dolgo­zom, dolgoznák is, csak egyszer mutatná meg valaki, hogy cs mi­lyen formában kell ezt bevezetni.“ Tehát a traktorosokban a lelke­sedés cs az akarat megvan. Csu­pán azon múlik az óragrafikonos módszer bevezetése, hogy a veze­tők meggátolják. A gépálolinások megyei igazgatósága már ezelőtt jó pár héttel minden gépállomás vezetőjének illetve politikai helyet tcsének megküldte az óragrafi- kont és a brossurákat, melyben részletesen leírták az óragrafiko- nos módszer gyakorlati kivitelezé­sét. Tehát a technikai előfeltétel­re nem hivatkozhat egyetlen gép­állomásvezető sem. Ha már itt tartunk, mondjuk meg őszintén, hogy a gépállomá­sok megyei igazgatósága is „lu­das“. Megküldték ugyan az óra­grafikont és a brossurákat, sőt még a gépállomás vezetőit is ki­oktatták. Ezzel aztán befejeződött az óragrafinokos módszer tovább­terjesztése. A gépállomásoknak az lett volna a feladata — s az lesz a későbbiekben is — ellenőrizze a gépállomások vezetőit, hogy egy-egy utasítást végrehajtottak-e. Szabad Föld Vasárnapokat nem tar­tanak, szemléltető agitáció nincs a községben, s a brigádok, a köszön­tő brigádok már hetek óta egy gaz­da ajtaját sem nyitották ki. Nem áll rosszul a község a mező- gazdasági munkák terén, nincs nagy lemaradás, de mennyivel szebb ered­mények születtek volna, ha a kul- turosok erőt, lendületet, fokozott munkakedvet adtak volna a dolgo­zóknak. De a községi tanács sem törődik a kultúrmunkával. Szabó elvtár:;, a községi tanácselnök helyettese szik- laszilárdan kijelentette: — Most sémit sem lehet csinálni. A hangos híradó is hosszú hónapokon át rossz állapotban hevert a községben. Nem javították ki. Most félig jó, félig rossz, de használni nem lehet. így még ezen keresztül sem tudnak kö­szönteni, bírálni. A tömegszervezeteknek — különö­sen a DISZ-nek — kellene kezébe venni a kultúrmunka irányítását, * a pártszervezetnek és a tanácsnak több gondot kellene fordítani arra, hogy a napi termelési feladatok meg oldásában eredményesen alkalmaz­ható kultúrmunka meginduljon az aratás és a cséplés időszakéban a községben, . li i

Next

/
Oldalképek
Tartalom