Tolnai Napló, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)
1953-07-05 / 156. szám
1 4 NAPLÓ 1953 .TŰI,IUS 5 (Folytatás a 3. oldalról) hessen törvényben biztosított jogaival. Dolgozó népünk ezt méltán elvárhatja saját államától. De igazságügyi és rendőrségi szerveink, valamint helyi tanácsaink munkájában gvakran nem jutott kellően érvényre a népi demokratikus államélet és kormányzás alapelve — a törvényesség. Ezek a szervek nemcsak az állami, gazdasági és társadalmi élet különböző területén, hanem a saját állami tevékenységük terén és hatáskörében sem tudták úgy biztosítani a törvényesség szigorú betartását ahogyan azt a népi demokratikus állam és a nép érdekei feltétlenül megkövetelik. — A bírósági és kihágási eljárások nagy száma, a széles körben alkalmazott adminisztratív módszerek, a begyűjtés, az adóbehajtás a l.uléklista, a tagosítások terén elkövetett tömeges túlkapások és visszaélések, valamint egvéb zaklatások sértették a lakosság igazságérzetét, megrendítették a törvényességbe vetett hitét, meglazították a dolgozó nép és állami szerveink, valamint helyi tanácsaink kapcsolatát — Súlvos és jogos kifogás alá esik a hivatalainkban és közintézményeinkben tűrhetetlen, durva, rideg és lelketlen magatartás, ^ahogyan ügyes-bajos dolgaikat intéző egyszerű polgárokkal egyer bürokraták bánnak. Ezek még a különben he- Ive?, igazságos és törvényes intéz- kedéseket is úgv hajtják végre, hogv megkeserítik vele a nép életét Elfelejtik, hogv ők vannak a népért és nem megfordítva és, hogy a szerénység, a figyelmesség és az emberséges magatartás olvan erények. amiket közhivatalainkban mindenkitől joggal megkövetel bármely polgár is, de a kormány is. A törvénvesség megszilárdítása a kormánv egyik legsürgősebb feladata Szigorú intézkedésekkel, s ha nem használ, súlyos büntetéssel, a hibák és lazaságok kiküszöbölésével rövid időn belül el kell érni, lioev igazságügyi és rendőrségi szerveink, valamint helyi tanácsaink a nép államának, a törvényességnek, a iogrendnek. szilárd támaszai és egyben biztosítékai legyenek. Fokozottabban védelmezzék dolgozó népünk érdekeit, éberebben őrködjenek államunk biztonsága felett és a néppel összeforrva. erőteljesebben harcoljanak demokratikus rendünk megátalkodott ellenségei ellen, akikkel szemben a törvénv teljes szigorát kell alkalmazni Az ellenségnek, amelv elért eredményeinkre, függetlenségünkre és szabadságunkra tör, talpalatnyi helvet, egvetlen perenvi lélek- zetvételt sem engedhetünk. Tudjuk azonban, hogv vannak mcgtévelvedettek, akiket kisebb-na- gvobb bűneikért utolért az igazságszolgáltatás keze. vannak. akiken sérelem esett, akiket talán igazságtalanság ért, mert hatóságaink gvakran nem tartották be az alkotmányos szabályokat, amelyek védik az állampolgárok jogait, személyes szabadságát és biztonságát. Maga az internálás intézménye is hozzáiá- ruit ahhoz, hogv a törvényességen csorba essen. Mindebben kétségtelenül szerepe volt annak is. hogv nem tettünk eleget a népköztársaság alkotmánva előírásainak és nem hoztuk létre a legfelső államügyészség intézményét. amelv a jogrend és törvénvesség legfőbb alkotmányos őre. Ennek a kötelességünknek ma tettünk eleget. Mindebből kiindulva a megbocsátás szellemében, a megnyugvás és jogos sérelmek gyökeres orvoslása érdekében a kormánv törvényjavaslatot terjeszt az országgyűlés elé, amelvnek alapján szabadon kell bo esátam mindazokat, akiknek bűne nem olvan súlyos, hogv szabadlábra helyezésük az állam biztonságát vagy a közbiztonságot veszélyeztetheti. Egyidejűleg megszünteti az internálás intézményét, az internáló táborokat pedig feloszlatja Ezzel a kormány lehetővé kívánja tenni, hogy a közkegyelemben részesülők és internáltak visszatérhessenek otthonaikba, családjukhoz, a társadalomba. hogv munkájukká! annak hosznos tagjává legyenek. Rendezni kívánja a kormánv a kitelepítettek helvzetét is. lehetővé téve számukra. hoffv az összes állampolgárokra kötelező jogszabályok figyelembevételével választhassák meg lete- leoedési helvii kel. összeegveztetbetétién a népi demokratikus igazságszolgáltatás alapelveivel a rendőrbíráskodás, ami lényegében azt jelenti, hogv a nvomozó szerv mag« bíráskodik is A kormánv a régi rendszernek ezt az átöröklött maradványa* törvénv hozási úton meg fogja szüntetni. A* országgyűlés szombati ülése Aagy Imre elvtárs, a minisztertanács elnökének beszéde A kormány rendkívül nagy súlyt helyez arra, hogv a parasztsághoz való viszonyt a munkás-paraszt szövetség szilárd gazdasági és politikai alapjára helyezze, hogy helyreállítsa a parasztságnak a jogrendbe es törvényességbe vetett bizalmát anu- nek megrendülésében nem kis része volt az úgynevezett kulák listának. Amellett, hogy ez a lista a kulák- ság elleni adminisztratív intézkede- sekre és súlyos visszaélésekre vezetett, hozzájárult az állam és a dolgozó parasztság, főképpen a közép- parasztság közötti jóviszony és tartós szövetség meglazulásához is. Nyilvánvaló, hogv hí a falun meg akarjuk sziiníetni a törvénytelenségeket. ha helvre akarjuk állítani a jogbiztonságot, a közénparasztság- gal való tartós szövetséget, már pedig ezt feltétlenül m^g kell valósítanunk, úgv a kuláklistát meg kell sziintetr i fent tartva a kizsákmányoló kulákok korlátozására irányuló gazdasági rendszabályokat. Tisztelt Országgyűlés! Azok a nagyhorderejű rendelkezések amelyeket a népgazdaság átállítása é« a jogrend megszilárdítása, valamint az életszínvonal emelése terén teszünk, a; a nagv fordulat, ami az állami és gazdasági élet számos területén előttünk áll és megvalósításra vár, nagy feladatokat ró a törvényhozásra, a kormányra és az egész államapparátusra. Pedig ezek a rendszabályok távolról sem merítik ki mindazokat a tennivalókat amike. a kormánynak az ország életének szerteágazó területén el kell végeznie. Részlet- kérdésekbe nem kívánok bocsátkozni. Az érintett fő kérdések világosan mutatják a gazdaságpolitika új útját, amelyen a kormány haladni kíván: szélesebb alapokon, az, egész néppel együtt, kezdetben talán lassabban. de annál biztosabban ttevanazon cél — a szocializmus felé. Azok a javaslatok, amelyeket a Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége a kormánynak tett, a legszélesebb nemzeti egység programmja. amellyel minden teremtő erőt és alkotó képességet hazánk felvirágzásának, népünk növekvő jólétének szolgálatába állíthatunk' Olyan célkitűzések, amelyek alkalmasak arra. hogy dolgozó népünket szorosabban, mint valaha kormánya köré tömörítsék. Ebben van a kormánv munkaprogramm já- nak nagy ereje, melynek birtokában sokkal nagyobb és felelősségteljesebb feladatok megoldására vállalkozhatunk, mint azt a választások idején a Magyar Függetlenségi Népfront felhívásában ígértük. Mindazok a cé’ok és feladatok, amelyeknek megvalósítását magunk elé tűztük, népünk, hazánk javát szolgálják Kétségtelen, hogy az ország lakossága ezt örömmel és megköny- nvebbüléssel fogadja. A kormány feladata gondoskodó róla hogv jótékony hatását és kézzelfogható eredményeit dolgozó népünk minél előbb tapasztalhassa életkörülményeinek megiavulásában. Munkásosztályunknak. parasztságunknak, értelmiségünknek, az egé«z országnak látnia és éreznie kell. hogv helyzetében mélvreliató változásokat hoznak a kormánv intézkedései és rendszabályai, amelyeknek sikeres megvalósításával az utóbbi évek legsúlyosabb rianását mérjük népünk ellenségeire Nyilvánvaló, tiszteit országgyűlés, ‘hogv a feladatok megvalósítása nem lesz könnyű, méskevésbbé megy önmagától T áfni kell. lio^v a siker legfőbb biztosítéka a «zéles néptömegek aktív részvételében van. De látni kell azt is. hogv lesznek olyanok. akik nem tudják vagy nem akariák a/ önkénveskedés, a túl- kaoások népellene« szellemét és módszerei felszámolni akik nem akarnak lemondani az adminisztratív eszközök alkalmazásáról és ígv vagv amúgv gátolni igyekeznek maid a néntiimegek iavát szolgáló intézkedések gvors és sikeres le- bnnvrv!"ísát A kormánv éberen őrködik és az élloTneonT-átus ebeiével é« tekintélyével résen all az 1 vv..faih, törekvések vagv zavarf- keltő kísérletek erei vés és gvors felszámolására. — Az ellenség ú* gazdasáar>oi'fi'"""'ká* és „ I^ralöle Trjlvó rpr» ö 57p hé. vokal harr»’-. meotevpszfo hírveréssel igyekszik majd fétremagvarázn» is a lakosságot megtéveszteni. Egyet azonban nem tud elvitatni. azt. hogv a n.eo legszé'es°k»b réí°gei örömmel is helyesléssel fogadják ezt a politikát és mel'p állnak. (Hosszantartó nagy tans.l Ezért eleve kudarcra ven ítélve minden e'lenséges bajke- 'erés vagy alattomos kártevő szánA jó terméskilátások kedvező feltételeket teremtenek intézkedéseink eredményes végrehajtásához. S ha fő figyelmünket most az aratás— cséplés—begyűjtés lázas munkájára összpontosítva, nagyobb erőkifejtéssel fogjuk ezt az országos feladatot elvégezni, gazdasági természetű intézkedéseink jelentős részének sikeres megvalósítása máris biztosítva van. Tisztelt Országgyűlés! Az a munkaprogramm, amelynek megvalósítására ma elindulunk, új fejezetet nyit a szocializmus építésének munkájában. Minden egyes célkitűzésünk a béke magasztos ügyét szolgálja. Az új feladatok és megvalósításuk nyomán feltáruló ragyogó perspektíva megsokszorozza népünkben az erőt és akaratot a bé kéért való harcra. Országunk gazdasági erejének növekedése. népünk jelétének emelkedése messzemenően megszilárdítja az egyetemes békének azt a frontszakaszát, amelyen hazánknak kell őrtállnia. Ezért bátran mondhatjuk, hogy mindazoknak a rendszabályoknak a megvalósítása, amelyeket a ketrrány célul tűzött maga elé, jelentőségében túlmegy hazánk határain és az egész béketábor közös ügye. A béke és szabadságszerető népek nemzetközi szolidaritásának nagyszerű megnyilatkozása volt a Békevilágtanács budapesti ülése. Az itt- járt küldöttek meggyőződhettek tehetséges és szorgalmas népünk békés alkotómunkájáról, annak kimagasló eredményeiről és arról az eltökéltségéről, hogy végig kitart a béke nagy ügye. melett. A béke, a demokrácia és a szocializmus erői az utóbbi időben világszerte jelentősen megnőttek. A június 7-i olasz választások eredményei, amelyek a Kommunista Párt, a munkásosztály és a béke híveinek nagyszerű győzelmét hozták, mutatják, hogy az elmérgesedő olasz politikai válságot az Olasz Kommunista Párt közreműködése, a dolgozó tömegek aktív részvétele nélkül nem lehet megoldani és a bizonytalan belső helyzetet nem lehet megszilárdítani. A franciaországi belső válság is, amely hosszú hetekig tartott, a munkásosztály és a Kommunista Párt erőinek növekedését mutatja, gyengíti az agresszorok táborát és élezi az imperialisták egymásközötti ellentéteit. A háborús gyújtogatok szorult helyzetükből újabb kalandok felszításával, elvetemült provokációikkal igyekeznek kiutat találni. Li Szín Mannak a koreai fegyver- szünet megakadályozására irányuló bűnös tevékenysége, a hazatelepíten dó hadifoglyok átadásának megtagadása, a berlini alávaló provokáció, egy-egy láncszeme az agresszorok alattomos mesterkedéseinek. Az imperialista bérencek berlini provokációja — a reakció és a fasizmus erőinek orvtámadása volt a népek békéje és biztonsága ellen. A béke ellenségeinek provokációs cselszövései azt a célt szolgálják, hogy megakadályozzák a feszült nemzetközi helyzet enyhülését. A berlini események újból világosan megmutatták, hogy a béke megátalkodott ellenségei a leggaládabb provokációkra i* képesek és céljuk érdekében a legelvetemültebb eszközöket is igénybe veszik. Ennek ellenére a német nép demokratikus és hazafias erői útját vágták a fasizmusnak, ami azt bizonyítja, hogy a Nyugat-Németországból kiinduló agressziónak elejét lehet venni. A Berlinben lezajlott események éberségre intenek bennünket is és arra figyelmeztetik a békeszerelő népeket, hogy egyetlen pillanatra ne tévesszél? szem elől az ellenség üzelmek. Hogy az agresszorok sötét terveit a jövőben is szégyenteljes kudarc érje, a becsületes, békeszerető embereknek nagyobb eltökéltséggel kell védelmezni a béke fenntartásának és megszilárdításának ügyét. A béke ellenségeinek visszaverésére zárjuk szorosabbra sorainkat — ez a feladatunk valamennyiünknek, akiknek drága a béke magasztos ügye. A kormány minden tevékenységében népünk törhetetlen békeakaratára támaszkodik és a béke megőrzésére irányuló erőfeszítéseit, a békeszerető népek szolidaritása és a világbéke élcsapatához, a nagy Szovjetunióhoz való őszinte barátság vezérli. A kormány munkaprogramm ja világosan mutatja, hogy a tartós békére törekszünk. A népek barátságának szellemében a fokozottabb gazdasági együttműködéshez, a népek békés együttélésének biztosításához, a magunk szerény erejével, tőlünk telhetőén a tegmesszebhme- nően hozzá kívánunk járulni. Ugyan akkor függetlenségünk és nemzeti szuverénitásunk sérthetetlenségéért szilárdan helytállunk, azt féltve őrizzük. Fokozza erőnket, hogy nem állunk egyedül, hogy mellettünk van, segít, támogat bennünket a Szovjetunió, hogy olyan legyőzhetetlen tábor tagja vagyunk, mint a béke-világmozgalom. Tisztelt Országgyűlés! Megköszönve a bizalmat, amely a minisztertanács élére állított, átérezve a haza és a nép iránti felelősséget, hangsúlyozni kívánom, hogy népünk jóléte, a munkásosztály és az egész lakosság életszínvonalának állandó emelése, ami a kormány tevékenységének középpontjában áll, népünk termelő munkáján nyugszik. A növekvő jóléthez a termékek bőségét csakis a termelés fokozásával, a tervek teljesítésével, dolgozóink szélesen kibontakozó lelkes szocialista versenyével lehet biztosítani úgy az iparban, mint a mezőgazdaságban. Az ország szeme ma ide- szegeződik a parlament üléstermére, melynek tanácskozásai és határozatai elé egész népünk nagy várakozással tekint. Meg vagyok győződve róla, hogy dolgozó népű ■ , munkásosztályunk, parasztságunk, értelmiségünk a haza iránti kötclességér- zettől mélyen áthatva valóra váltja üdvös célkitűzéseinket. Szent meggyőződésem tisztelt országgyűlés, hogy a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével és javaslatai alapján, összeforrva a néppel, az eddiginél sokkal biztosabban haladunk majd előre új gazdaságpolitikánk célkitűzéseinek megvalósításáért, hazánk felvirágzásának, népünk jólétének útján, ragyogó jövendőnk, a szocializmus felé. (Hosszantartó nagy taps.) Nagy Imre elvtárs beszédét az országgyűlés tagjai nagy tapssal fogadták. Szünet után elsőnek Martin Ferenc szólalt fel. Martin Ferenc után Nagy Dániel emelkedett szólásra. Ezután Bognár Rezső szólalt fel. Bognár Rezső felszólalása után Rónai Sándor elnök az ország- gyűlés ülésszakát bczár<a. Törvény a Magyar Népköztársaság alkotmányának módosításáról 1. 8- A jelen törvény értelmében a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsát a Minisztertanács első elnökhelyetteseivel és az Országos Tervhivatal elnökével ki kell egészíteni. 2. §. Az 1. paragrafus rendelkezéseinek megfelelően az alkotmány 23. §-ának (1) bekezdése a következőképpen módosul: „(1) A Minisztertanács a) a minisztertanács elnökéből b) a minisztertanács első elnök- helyetteseiből. illetőleg elnökhelyetteseiből c) az államminiszterből, illetőleg államminiszterekből, d) a minisztériumokat vezető miniszterekből, és az Országos Tervhivatal elnökéből áll.“ 3. §. A jelen törvény értelmében a) az általános gépipari minisztériumot, a kohászati minisztériumot és a középgepipari minisztériumot kohó és gépipari minisztériummá, b) a bánya és energiaügyi minisztériumot és a vegyipari minisztériumot nehézipari minisztériummá, c) a könnyűipari minisztériumot és a helyi ipar minisztériumát köny- nyűipari minisztériummá, d) a földművelésügyi minisztériumot és az állami gazdaságok és erdők minisztériumát földművelésügyi minisztériummá, e) a külkereskedelmi minisztériu- ■ mot és a belkereskedelmi miniszté- | riumot bel- és külkereskedelmi minisztériummá, f) az építésügyi minisztériumot és az épitőanyagipari minisztériumot építésügyi minisztériummá, g) a közlekedésügyi minisztériumot és a postaügyi minisztériumot közlekedés- és postaügyi minisztériummá, h) a felsőoktatási minisztériumot ás a közoktatásügyi minisztériumot oktatásügyi minisztériummá kell összevonni. 4. §. A 3. §. rendelkezéseinek megfelelően az alkotmány 24. g-ának új szövege a következő: „24. §. A Magyar Népköztársaság minisztériumai: a külügyminisztérium a belügyminisztérium a honvédelmi minisztérium a pénzügyminisztérium az igazságügy minisztérium a kohó- és gépipari minisztérium a nehézipari minisztérium a könnyűipari minisztérium a földművelésügyi minisztérium a bel- és külkereskedelmi minisztérium az élelmiszeripari minisztérium a begyűjtési minisztérium az építésügyi minisztérium a közlekedés- és postaügyi minisztérium a népművelési minisztérium az oktatásügyi minisztérium az egészségügyi minisztérium. A V1T minden békeszerető fiatal ügye Ezekben a napokban a világ minden fáján színvonalas kuU túrversenyek, sporttalálkozók zajlanak le. A Világifjúsági Találkozóra készülő fiatalok forró hangulatú gyűléseken tesznek hitet a béke és a népek közötti barátság nagy ügye mellett. A szovjet fiatakk lelkesei* ké zü- lődnek a IV. VIT-re. Az ifjú szovjet művészek, az üzemek, gyárak és kolhozok kultűrcsoportjai között válogató versenyek folynak. Sokezer zenész, énekes, táncos és számos színjátszócsoport indul a versenyeken, amelyeknek győztesei részt- vesznek a Világifjúsági Találkozón. Az elődöntők már lezajlottak: a fiatal szovjet művészek úgyszólván kivétel nélkül nagy sikert arattak. Nem lesz könnyű dolga a döntő- bizottságnak .. . A IV. Világifjúsági Találkozón részvevő szovjet ifjúsági küldöttség végleges névsorát rövidesen összeállítják. * Az osztrák városokban. — Grác- ban, Kapfenbergben, Sankt- Pölten- ben. Wiener-Neustadtban és másutt — lelkes gyűléseket rendeztek a fiatalok a IV. Világifjúsági Találkozó előkészületei alkalmából. A gyűléseket a békéért, a jobb életfeltételekért ,az ország fasizálása ellen vívott harc jegyében tartották meg. Az osztrák fiatalok tízezrei vettek részt a fáklyás-felvonulásokon és hallgatták meg az Osztrák Kommunista Párt vezetőinek beszédeit. A tömeges sport- és kultúrverse- nyeken a tehetséges fiatalok ezrei mutatták be tudásukat. * A nyugatnémetországi Solingen- oen megalakították a IV. Világifjú- sági Találkozó Nyugat.némstországi Előkészítő Bizottságát. Az alakulógyűlésen körülbelül 50 nyugatnémetországi ifjúsági vezető, sportolók és művészek vettek részt. A bizottság nyílt levélben fordult Nyugat-Né- metország fiataljaihoz, felhívta őket, hogy az üzemekben, helyi sportegyesületekben, iskolákban, főiskolákon és egyetemeken egyforma lelkesedéssel készüljenek a Fesztiválra. A levélben hangsúlyozzák, hogy a IV. Világifjúsági Találkozó a népek közötti béke ügyét szolgálja. * Az Albán Távirati Iroda jelenti: befejeződött a IV. Világifjúsági Találkozó tiszteletére rendezett nemzeti ifjúsági szpartakiád. amelyen több, mint 300 ifjú és leány vett részt. A szpartakiád keretében köny nyűatlétikai, ökölvívó és más sport- mérkőzések folytak le. Az első helyre Tirana sportolni kerültek. * A belgiumi Alestban (Kclet-Fland- ria) tartották meg a IV. Világifjúsági találkozó tiszteletére rendezeti belga fesztivált. A nagy eseményre az ország minden részéből többezer ifjú és leány érkezett Alestba. A fesztivál résztvevői békefelhívásokat tartalmazó plakátokkal és Mi Tatokkal tüntettek az utcákon. Tiltakoztak a háborús szerződések ratifikálása és a hitleri Wehrmacht felállítása ellen. * Burmában a rangooni egyetemi hallgatók fesztiváljával kezdődtek meg a bukaresti Világifjúsági Találkozó előkészületei. A fiatalok a népek közötti barátság megszilárdításának jegyében színes nemzeti műsorokat rendeztek. Számos kiállítás, zenei, tánc- és irodalmi esték tették felejthetetlenné ezeket a napokat a barmai ifjúság számára. 0 Rádió vasírnap helyszínű özvetílési ad az országgyűlés szómba i ii éséröl A rádió vasárnap, július 5-én, délután 5 órakor a Kossuth-adón közvetítést ad az országgyűlés szombati üléséről. Közvetíti Nagy Imre elv- társnak, a minisztertanács elnökének beszédét.
