Tolnai Napló, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-05 / 156. szám

1953 XfTXTS 5 NAPEÖ 5 Szőr Gy&rgy VIT küldött augusztus 2-re készül Ünnepre készül a világ ifjúsága — köztük a mi megyénk fiataljai is. Néhány hét és Bukarestben, az Augusztus 23. stadionban felkúszik az árbócra a béke ké k zászlaja, amely a IV. Világifjúsrigi Találkozó megnyitását jelenti. Néhány hét és nemzetépítő ifjúságunk legjobbjai, a ..béke követei; több, mint nyolc­van ország fiataljai előtt adnak szá­mot arról, hű maradt-e ifjúságunk a berlini VIT-en tett , esküjéhez. Megyénk egyik üríemi küldötte Szőr György, a Tolnai Textilművek ifi dolgozója, öröm sugárzik az ar­cáról, boldogan meséli nekünk, mit érzett akkor, amikor meghallotta, hogy az idén ő is rész'tvehet a VIT- en. De meg is érdem li ezt a meg­tiszteltetést, hiszen ai; eddigi mun­kája hűen visszatükri izi, hogy pél­damutató, hazáját szerető. Beszélge­tésünk közben Ferenrrzi elvtárs, az üzemi DISZ-titkára is felénk néz nevetve, hiszen azi ő számára is öröm ez, mert ő nevelte Szőr elv- társat, becsületes, szorgalmas mun­kássá. De öröm ez ,az üzem vala­mennyi dolgozója szá mára, a fiata­lok és öregek egyaránt emelt fővel tekintenek Szőr el,ívtársra, vala­mennyien büszkék arra, hogy üze­mükből egy fiatal VIT-külöttnek megy. Szőr György elvtársat kérdez­zük. Először csak mosolyog, nem tud szóhoz jutni, azután kezd be­szélni: — „Két éve dolgozom a Tol­nai Textilgyárban. Mint szövő ke­rültem ide. Becsületesen álltam meg helyemet a termelés frontján, min­dig azon voltam, hogy többet ter­meljek, jobb minőségű árut adjak népgazdaságunknak. Ez év elején már részesültem egy olyan megtisz­teltetésben, ami még jobb munkára serkentett. Februárban 130 százalé­kos tervteljesítésemért okleveles sztahanovista lettem. Azóta is állan­dóan emeltem telejsítményemet. Je­lenleg szerelő vagyok. A VIT tiszte­letére vállaltam, hogy 15 százalék­kal csökkentem a szerelési időt és mindig megfelelő állapotban adom át a gépeket. Egyben versenyre hív­tam ki az üzem valamennyi szere­lőjét, amit dolgozó társaim el is fogadtak." Kifogy a szóból, újabb kérdést teszünk fel: — „Nagy megtisztelte­tés számomra, hogy VIT-küldött lehetek. Amikor tudomást szereztem a nagy hírről, nem is tudtam szó­hoz jutni. Azonnyomban azon töp­rengtem, hogyan is háláljam meg ezt a megtiszteltetést. Arra az elha­tározásra jutottam, hogy a terme­lésben, a példamutatásban járok elől továbbra is. A IV. Világifjú­sági Találkozón ismertetni fogom a külföldi fiatalok előtt az üzemi fia­talok életét. Elmondom nekik, hogy nálunk érdemes dolgozni, többet termelni, mert munkánk után meg­felelő bért kapunk, sőt még pré­miumot is sok esetben, összehason­lítást teszek a múlt rendszer fiatal­jainak életével, amikor az inasnak 3—4 évig kellett „gürcölnie", mig segéd lehetett. S ha hazajövök, az ott tapasztaltakat ismertetni fogom az üzem fiataljaival, mindent elme­sélek, amit Bukarestben hallottam, tanultam. ígéretet teszek, hogy a VIT napjáig, de hazaérkezésem után mégjobban fokozom eddigi eredményeimet, mindig példát muta­tok az üzem, a megye fiataljai előtt, jó munkával harcolok a békéért, a népek szabadságáért.'1 Végétért beszélgetésünk. Egy-egy szó hangzik el, Szőr elvtárs dolgozni kezd, hogy adott szavát, a VIT tisz­teletére tett vállalását túlteljesítse. Az árcsökkenés után megnövekedett a forgalom a bonyhádi népboltokban A Bonyhádi Cipőgyár dolgozói a szeiiivesztoségnélküli aratásért, csóplósórt A Bonyhádi Cipőgyár dolgozói az elsők között teljesítették 1953. első féléves tervüket. Mindemellett a minőséget is nagyiban fokozták, 95 százalékos felajánlói; mellett 97 szá­zalékos minőséget éí;tek el. A jó ter­melési eredmények bizonyítják a Cipőgyár dolgozóinjuk lelkes és oda­adó munkáját, a fbéke érdekében történő fokozott híurcát. Az üzem dolgozd#, az aratási mun­kából is kiveszik részüket. Az el­múlt héten az üaem dolgozóinak többsége brigádoka t alakítva elment a dolgozó parasztság segítségére, 1 hogy ezzel is meggyorsítsák dolgo­zó népünk kenyérellátását. A Cipő­gyár dolgozóinak ez a munkája be­bizonyítja a munkás-paraszt szövet­ség legszélesebbkörű elmélyítését, mely hazánkban ma már mind na­gyobb teret hódít. A dolgozók július 7-ig minden nap segítségére lesznek a tszcs-k és állami gazdaságok dol­gozóinak. A munkás, a paraszt egyaránt harcol ezekben a napok­ban a gyors aratásért és cséplésért, ezen belül a dolgozók életszínvona­lának még nagyobb emeléséért. Építőmunkások! Előre a szukszervezeti választás sikeréért! Építőipari üzf mieinkben röyid időn belül szakszervezeti üb. újjá- választás lesz. A megnövekedett munkáslétszám ».megköveteli, hogy olyan szakszervezeti funkcionáriuso­kat állítsunk a szakszervezetek élére, akik betöltik feladatukat. Az elmúlt rendszerben nem sokat törőd­tek az akkori v ezetők az építőipari dolgozókkal, nern biztosítottak szá­mukra munkát. 1934-ben például 40.000 építőmunkásnak nem volt ke­reseti lehetőség.^. Akik meg mun­kában voltak, azoknak állandóan kevesebb bért fizettek. 1932—35-ig 25 százalékkal estek az órabérek. Építőipari dolgozóink száma 1945- től 1950-ig 1415.000-rel emelkedett. Éppen ezért a munka megjavításá­ért, valamint a dolgozókról való fo­kozottabb gondoskodás érdekében szükséges, ho.£;y ebben az évben is demokratikusam újraválasszuk a bi­zalmiakat és az üzemi bizottságokat. Az újjáválasztott szakszervezeti ve­zetőknek feladatuk, hogy minden­ben segítségükre legyenek a dolgo­zóknak, azok bevonásával oldják meg a rájuk háruló feladatokat. Központi elnökségünk június 3-án határozatot hozott, hogy- ebben az évben végre kell hajtani az alap­szervi választásokat, valáWfirit meg kell alakítani a Somogy—Tolna me­gyék egyesített Területi Bizottságát. A választásokat augusztus 1-től szeptember 15-ig kell elvégezni. Ezen idő alatt újjá kell választani a bizalmiakat, műhelybizottsági ta­gokat, üzemi bizottsági tagokat és n számvizsgáló bizottsági tagokat is Szeptember 15-ig meg kell szervez­ni a két megyének egyesített terü­leti konferenciáját. Az újjáválasztás vonatkozik minden építőipari válla­latra, Somogy és Tolna megyében. Az üzemi szervek újjáválasztása során el kell érni, hogy a két me­gye építőipari dolgozói szorosabban zárkózzanak fel pártunk mögé, még lelkesebben vegyenek részt a szocia­lista munkaversenyben, a békevéde­lemben, valamint az ellenség elleni harcban. Ennek érdekében minden vezető funkcionárius lelkesen ké­szüljön fel az idei választásokra. Kovács Sándor. Jó munkái végeznek a dombóvári pályafennlartási dolgozók A dombóvári pályafenntartási fő­nökség Xl-es szakaszának dolgozói nehéz körülmények között, nagyfor­galmú állomáson végzik munkáju­kat, s az őszi csúcsforgalom előké­szítésére a sínpályák megerősítésé­vel készülnek. Befejezték az állo­más területén az egész évi talpfa kicserélést s ennél a munkánál a takarékosság terén is értek el jó eredményeket. Az alárendeltebb vá­gányokon alkalmazták a talpfák ki­toldását s a betonalj pótlását. 15 kilométeren elvégezték a vágányok kiszabályozását, illetve megemelését, melynek keretében gondoskodtak arról is, hogy a sérült síneket kicse­réljék, s közel 2000 folyóméteren történt síncsere. 5 kitérő csoportnái végezték el a vágányok és kitérők szabályozását s megemelését. A munkák során különösen kitűn­tek a Ferenci és a Marti-brigád, me­lyek 117 százalékban teljesítik rend­szeresen havi tervüket. A brigádok jó teljesítménye mellett kiváló egyé­ni eredmények is születtek a dom­bóvári pályafenntartási dolgozóknál. Pokecz Pál és Lakos János, a vas­úti sínpárok kereszteződésénél kü­lönféle leszorító és síntámasztó ken­gyelek segítségével újítást alkalmaz­tak, mellyel megerősítették a kitérő­helyet s míg korábban a kereszte- sődéseknél a leerősítést 2 hónapon­ként meg kellett ismételni, az újí­tás bevezetése óta a leerősítés egy évig fokozottab terhelést is kibír. Szerdán reggel az egész országban nagy örömet szerzett a belkereske­delmi minisztérium közleménye, amely egyes ruházati cikkek árának jelentős csökkenését jelentette be. A rövid híradás csak néhány cikk árának csökkentéséről beszélt, az intézkedés azonban kereken ezer­féle ruházati és egyébb szükségleti cikk árát érinti. Már kora reggel a bonyhádi 3. sz. Népbolt textilrészlegének kirakatá­ban frissen rajzolt papírlapok jelen­tek meg, áthúzással jelezve a cik­kek régi árát, s alatta az új, lénye­gesen olcsóbb, csökkentett árral. Sokan álltak meg a kirakatok előtt, s megnézték a kifüggesztett hirdet­ményeket is: a vadászbakancs régi ára 500 forint, új ára 380 forint. Női kabátszövet régi ára méteren­ként 208 forint, új ára 173.50 fo­rint, női félcipő régi ára 235.50 fo­rint, új ára 165 forint. De olcsóbbak lettek egyes bőrdíszmű-készítmé­nyek is. Ezeknél az ármérséklés el­éri az 50 százalékot. Bár a legtöbb dolgozó nem else­jén kapja a fizetést, mégis igen so­kan fordultak meg az árcsökkenés óta az üzletekben. — Lényegesen magasabb a forgalom, különösen a leesökkentett árucikkek területén — mondotta Rosenbaum Gyuláné az üzlet elárusítója. Közel 50 százalék­kal nőtt az eladás. Főleg női cipő­ket és női ruhaanyagokat keresnek. Minden dolgozó örömmel vásárol. Az üzletben éppen egy fiatal lány válogat a női szandálok között. Ko­vács Anna, a lengyel! mezőgazda- sági szakiskola hallgatója. Többet »s felpróbál és végül kiválasztja, ame­lyiket meg akar tartani. Szép cipő, erős és tartós. — Mennyibe kerül? — érdeklődik. — 105 forint volt. de most 83 forint az új ára — feleli az árusító. Ennek a cipőnek annyi­val csökkentették az árét. hogy egy ugyancsak leesökkentett áru haris­nyát is vehet a különbözeten. — Egy kendőt akarok venni, mondja a kislány, s hozzáteszi: — Ha kike­rülök az iskoláról, még többet dol­gozom, még fokozottabban helytál­lók a termelőmunkában, hiszen ha jól végezzük munkánkat, úiabb és újabb árcsökkentések következnek. Barabás Ferencné, akinek férje a komlói bányában dolgozik, szatén anyagot vásárolt nyári ruhához. Meglepetten tapasztalta, hogy az anyag ára jóval alacsonyabb: 47.20 forintról 38.50 forintra csökkent. Ba­rabás Ferencné elmondotta: ez az intézkedés, ez az árcsökkentés újra csak azt bizonyítja, hogy államunk­ban egyre magasabb a dolgozók életszínvonala. Ezrek és tízezrek vásároltak már, töménytelen ruhaanyagot, cipőt és egyéb szükségleti cikket vettek a dolgozók, s valamennyiök Barabás Ferencné jókedvével és elégedettsé­gével mondja: — Valóban Magyar- országon egyre magasabb a dolgo­zók életszínvonala. LEVELEZŐNK ÍRJA: A simontornyai dolgozók örömmel fogadták az árleszállítást Minden társadalomban, minden országban a dolgozók hozzák létre az élet javait. A mi rendszerünk­ben azonban a dolgozók nemcsak az anyagi javak alkotásának, hanem e javak birtoklásának örömeit is él­vezhetik. A dolgozók saját maguk­nak termelnek. Nálunk a dolgozók joggal tartanak igényt arra, hogy több és jobb munkájuknak szüntele­nül hasznát lássák. Népi demokráciánkban minden ember legelső ügye a munka. Min­den dolgozó azért harcol, hogy mi­nél többet termeljen, ezáltal megja­vuljon saját életszínvonala. A jú­lius elsején bekövetkező árleszállí­tás bizonyítja, hogy dolgozó népünk jó munkáján keresztül emelkedik hazánkban az életszínvonal. Az ár­leszállításhoz nagyban hozzájárultak állami gazdaságaink, termelőszövet­kezeteink és dolgozó parasztságunk, akik magukévá tették a párt terme­lési politikáját, fokozottab mérték­ben termeltek ipari nyersanyagokat üzemeink részére. Megértette min­den mezőgazdaságban működő ve­zető és dolgozó, hogy a jó búzater­més mellett az ipari nyersanyagot is meg kell termelni. Ha valaki Simontornyán a kira­katok előtt elhalad, vagy az üzlet­ben vásárol, rájön arra, hogy pár­tunk nemcsak választási programm- nak ígérte meg az árleszállításokat, de a választás után két hónapon be­lül egy részét meg is valósította. Az árleszállítás például olyan cikkeket érint, amelyre a dolgozóknak leg­inkább szükségük van. Az üzletek forgalmán máris meglátszik az új árak hatása. A Simontornyai Bőr­gyár dolgozói, s a község paraszt­sága ezen eredmények láttán még nagyobb lelkesedéssel végzik mun­kájukat, hogy minél előbb egy újabb árleszállítás következhessen be. Deli György Simontornya. Bőrgyár* Elkészült az úttörőtábor A nagydorogi általános iskola a régi „grófi kastélyában van, körü­lötte gyönyörű és hatalmas park terül el, ezt használtuk mi fel nyári táborhelynek. A lányok a park kö­zepén lévő kis tisztást választották ki, ahol sátrat építettek. Lassan ha­ladt a munka. Először csak a vá­zat kezdtük építeni, majd pedig ol­FIATIUA1MK liE^IJLMEK A VIT-RE! Két fiatal példamutatása a Szekszárdi Kendergyárban Szalma Ferenc Szabna Ferenc okleveles 'sztaha­novistái tilos 17 éves. Mint ifjú ál­landóan példát mutat a termelés­ben dolgozó társainak. Második ne­gyedéves tervét 130 százalékban tel­jesítetne. Az elmúlt negyedévben érte t:l a sztahanovista kitüntetést, jó munkájáért. Vele együtt dolgo­zik Hagymási Pál ifi dolgozó is, aki már 10 év óta dolgozik a szekszárdi kendergyárban. Mint törős-brigád- vezető, igyekezett munkáját becsü­letesen elvégezni. Alig két hónapja tilol. Ezalatt az idő alatt még jobb eredményeket ér el Szalma Ferenc­nél is. Két hónap alatt 140 száza­lékra teljesítette tervét állandóan — ő is sztahanovista akar lenni. A két fiatal dolgozó annak kö­szönheti ezeket a szép eredménye­ket, hogy a vállalások megtételénél, de a teljesítésében is az elsők kö­zött voltak. Azt tartották szem előtt: a terv teljesítése törvény, mely kötelesség minden dolgozó szá­mára. A két fiatal dolgozó lelkes és odaadó munkája magával ragadta az üzem valamennyi dolgozóját. Az elmúlt negyedévben nem egy eset­ben volt, hogy egy dekád alatt min­den tilos — kivéve a tanulókat — 120 százalékon felül teljesítettek. Szalma és Hagymási ifi dolgozók eredménye még ilyenkor is a leg­jobban voltak. Nagy a készülődés az üzemi fiata­loknál a IV. Világifjúsági Találko­zóra. Szalma Feri mint DISZ-titkár, Hagymási Pali pedig mint kultúr- felelős igyekeznek kivenni részüket az előkészítő munkálatokból. Ahogy mondja Hagymási Pál: kultúrmű­sorral is készülünk augusztus 2-re, de a termelésben még jobb munkát érünk el ezekben a napokban. Minden fiatal tett felajánlást a VIT tiszteletére. Legtöbb gondot azonban a minőségi munka fokozá­sára fordítanak. Szalma Ferenc a VIT tiszteletére 1 százalékos, míg Hagymási Pál 2 százalékos minő­ségemelést vállaltak. Az elmúlt ne­gyedévben mindketten túlteljesítet­ték minőségi követelményüket, 16.4 százalék helyett 17.4, illetve 17 szá­zalékot értek el. Megkérdezzük a két dolgozót, vájjon mi készteti őket ilyen szor­galmas munkára. Mintha egyet akarnának mondani, szinte felváltva mondják: „Azért, mert munkánk után megfelelő bérezésben részesü­lünk, mert ma már megbecsülik a becsületes dolgozókat." Havonta megkeresik az 1000—1200 forintot. Hagymási Pál De tudják azt is, vagyis tapasztal­ják pártunk állandó támogatását. Üzemi konyha, kultúrotthon, mun­káslakások biztosítják valamennyiök számára a nyugodt, boldog életet. Mindezért dolgoznak ezután is még következetesebben, még jobban , * * dalait lombokból és hajlós vessző- bői. Az avatásra szépen el is ké­szült a sátor. Készülődésünket versbe foglaltam: Az úttörő-tábor. Gyere pajtás el a parkba, Megmutatjuk majd neked, Uj úttörőtáborunkat, Mit csoportunk épített. Kacskaringós utak mellett, Cserjés, vad bokrok között Kis tisztáson három öreg Gesztenyefa őrködött. Ezt a helyet szemelte ki Táborhelynek csapatunk, Sietni kell, hogy a nyárra Készen álljon táborunk. Először csak elterveztük: Négyszögletű lombsátor. Kúpalakú lesz tetője Fonva hajlós ágakból. Sátor körül korlátokkal Lesz az út elkerítve, Fehér, meszelt lesz a korlát, S az út homokkal felhintve. Megvalósult minden tervünk, Jól dolgozott minden lány, Boldog lesz majd nyaralásunk, Boldog lesz a vidám nyár.’ Bencze Márta Nagydorog, VII. oszt tani

Next

/
Oldalképek
Tartalom