Tolnai Napló, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)
1953-07-05 / 156. szám
1958 JTTLITTS 5 NAPLÓ 3 Az országgyűlés szombati ülése Nagy Imre elvtárs, a minisztertanács elnökének beszéde (Folytatás az 1. oldalról) demokrácia útján, a szocialista iparosítás útján úgy kell előrehaladnunk a szocializmus felé, hogy az a dolgozó nép, elsősorban a szocialista építés derék hada, a munkásosztály életszínvonalának, szociális és kulturális helyzetének szüntelen javulásával járjon. Ebből világosan kirajzolódik a kormány gazdaságpolitikájának egyik legfontosabb feladata: népgazdaságunk fejlesztése ütemének és a beruházásoknak általános és jelentős csökkentése az ország teherbíróképességének megfelelően. Ebből a szempontból a kormány mind a termelés, mind a beruházások terén felülvizsgálja a népgazdasági tervet és javaslatot fog tenni megfelelő csökkentésére. Módosítani kell 3 népgazdaság fejlesztésének irányát is. Semmi sem indokolja a túlzott iparosítást és ipari autarchiára való törekvést, különösen, ha nem rendelkezünk hozzá a szükséges alapanyagbázissal. Az' autarchia amellett, hogy gazdasági elzárkózást jelent és túlzottan igénybeveszi az ország teljesítőképességét, eleve lemondást jelent olyan kedvező lehetőségekről, amelyek a nemzetközi áruforgalomba való fokozottabb bekapcsolódásból, a kapitalista országokkal való keres kedelmi forgalomból, de mindenekelőtt és főképpen a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal, valamint a népi Kínával fennálló kölcsönös gazdasági segítségből és együttműködésből adódnak. Ezzel az erőforrással a kormány fokozottabban számolni fog gazdaságpolitikájában, amivel tehermentesíteni kívánja népgazdaságunkat. Gazdaságpolitikánkban irányt kell változtatni abban a tekintetben is, hogy a termelési eszközöket gyártó nehézipar fejlesztésének ütemét jelentősen lassítva, az eddiginél lényegesen nagyobb súlyt kell helyezni a szükségleti cikkeket gyártó könnyűiparra és élelmiszeriparra, amivel lehetővé kell tenni a lakosság növekvő szükségleteinek mind nagyobb mérvű kielégítését. Meg kell változtatni a gazdaság politika irányát, a népgazdaság két alapvető ága, — az ipar és a mező- gazdaság — tekintetében is. A túlzott iparosítás, főképpen a nehézipar túlgyors fejlesztése és a velejáró nagyarányú beruházások mellett, az ország anyagi erőforrásaiból nem futotta a mezőgazdaság fejlesztésére. Ennek következtében az ipar, de elsősorban, sőt csaknem kizárólag a nehézipar túlzottan gyorsütemű fejlődése mellett, a mezőgazdasági termelés megrekedt, nem tudta biztosítani sem az ipar rohamos fejlődé sének nyersanyagszükségletét, sem a gyorsan növekvő ipari munkásság ós általában a lakosság növekvő élelmiszer szükségletének kielégítését. A kormány egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy az ipari beruházások csökkentésével egyidejűleg lényegesen emelje a mezőgazdasági beruházásokat, a termelés minél gyorsabb és nagyobbarányú fellendítése érdekében. Népgazdasági terveinkben végrehajtandó gyökeres változásokkal, amr alapjában a szocialista iparosítás túlzott ütemének csökkentésében és a mezőgazdaság fokozottabb fejlesztésében domborodik ki, kirajzolódik a kormány gazdaságpolitikájának célkitűzése: a dolgozó nép, elsősorban a munkásosztály életszínvonalának állandó emelése. Az ipari termelés és a vele kapcsolatos beruházások átütemezése és átcsoportosítása, az új termelési és Beruházási tervek kidolgozása nagyon körültekintő, alapos munkát igényel. Az Országos Tervhivatal központi feladata, a kormány által megadott irányelvek alapján ezt a munkát minél előbb úgy elvégezni, hogy népgazdaságunkat és elsősorban iparunkat zökkenő nélkül átállíthassuk és a termelés folyamatosságát, a tervek teljesítését öntudatos, fegyelmezett munkával addig is biztosíthassuk. Iparunk termelési terveinek teljesítése ugyanis nélkülözhetetlen teltétele mindazoknak a rendszabályoknak. amelyeket a kormány a gazdasagpolitikai és az életszínvonal emelése terén megvalósítani kíván. A mezőgazdasági termelés fejlesztése sem lehetséges az ipari termelési tervek hiánytalan teljesítése nélkül. A kormány célkitűzései sikeres meg valósításának kulcsa tehát munkás- osztályunk kezében van. Ez kétféle kötelezettséget jelent, egyrészt arra kötelezi a kormányt, hogy a rendszabályok kidolgozásánál a lehető legnagyobb figyelmet fordítsa a mun kásosztály életszínvonala emelésének, továbbá anyagi, szociális és knlturális szükségletei maximális kielégítésének. A kormány ezt vállalja és végre is fogja hajtani. Másrészt arra kötelezi a munkásosztályt, hogy a munkafegyelem megszilárdításával határidőre biztosítsa a termelési tervek végrehajtását. Ezt ipari munkásságunknak kell vállalnia és betartania. Meg vagyok róla győződve, hogy meg is fogja tenni becsülettel, odaadással. — Tisztelt Országgyűlés! — Népgazdaságunk másik fő ága, amelynek terén a kormány előtt új feladatok állanak, a mezőgazdaság. A már említett alacsony és az ösz- szes beruházásokhoz képest az utóbbi években viszonylag csökkent beruházások miatt, az egyéni gazdálkodók megsegítésének elhanyagolása miatt a tsz-ek sem gazdaságilag, sem politikailag eléggé alá nem támasztott, túlgyors fejlesztése miatt, ami a parasztság gazdálkodását bizonytalanná tette, a mezőgazdasági termelés fejlődése megakadt s az utóbbi években lényegében egyhelyben állt. Ebben nagy része volt a gyakori és nagyarányú tagosításoknak is, amelyek során sok visz- szaélés, erőszakoskodás fordult elő, ami joggal sértette parasztságunk igazságérzetét, amellett, hogy komoly gazdasági károkat is okozott neki. Ismeretes, hogy mezőgazdasági termelésünk döntően az egyéni gazdaságokon nyugszik, melyeknek termelését az ország nemcsak, hogy nem nélkülözheti, ellenkezőleg: országos érdek termelésük fejlesztése úgy a földművelés, mint az állattenyésztés terén. A kormány elsőrendű feladatának tekinti az egyéni gazdaságok termelésének felkarolását, termelési és munkaeszközökkel, felszereléssel, műtrágyával, nemesített vetőmaggal és az agrotechnika más eszközeivel való megsegítését. — A kormány minden eszközzel meg kívánja szilárdítani a paraszti termelés és tulajdon biztonságát. Ennek érdekében már az idén megtiltja a szokásos őszi tagosítást, mely az önkényes földbirtokcserével akadályozta a föld gondos művelését és csökkentette a gazdák termelési kedvét. — A mezőgazdasági termelés kedvezőtlen alakulásához kétségtelenül hozzájárult a túlhajtott termelőszövetkezeti mozgalom, a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésének elsietett üteme, ami odavezetett, hogy a megalakult termelőszövetkezetek egy része, a szükséges feltételek hiánya miatt, nem tudott gazdaságilag és szervezetileg megerősödni. A termelőszövetkezeti mozgalom elsietett kifejlesztésének legsúlyosabb következménye azonban az volt, hogy a dolgozó parasztság körében különösen az előfordult túlkapások, az önkéntesség elvének megsértése komoly nyugtalanságot keltett, zavarta a nyugodt termelő- munkát és a gazdálkodás fejlesztéséhez szükséges befektetések nagyarányú csökkenéséhez vezetett. A kulákok ellen általánossá vált túlzó rendszabályok is elősegítették, hogy az államnak óvről-évre mind nagyobb gondot okozott az úgynevezett tartalékföldek hasznosítása, melyek a gazdálkodás bizonytalansága és a nehéz termelési viszonyok következtében műveletlenül maradtak — Mindezek alapián a kormány elsőrendű és sürgős feladatának tekinti a mezőgazdasági termelés biztonságának megteremtését. Annak érdekében, hogy dolgozó parasztságunk számára biztosítsa a nyugodt munka minden lehetőségét, hogy eloszlassa kételyeit a parasztgazdaságoknak termelőszövetkezetekbe való kényszerítése tekintetében, a kormány helyesnek és szükségesnek tartja a termelőszövetkezeti mozgalom lassítását és az önkéntesség szigorú betartása érdekében lehetővé fogja tenni, hogy azok a termelőszövetkezeti tagok, akik vissza akarnak térni az egyéni gazdálkodáshoz, mert ott vélik megtalálni boldogulásukat ,a gazdasági év végén kiléphessenek a termelőszövetkezetből Ezen túlmenően engedélyezni fogja olyan termelőszövetkezetek feloszlását, ahol a tagság többsége azt kívánja. Ugyanakkor a kormány továbbra is messzemenő támogatásban részesíti a termelőszövetkezeteket, kölcsönökkel és beruházásokkal hozzájárul gazdálkodásuk fejlesztéséhez, tagjainak boldogulásához, mert meggyőződése, hogy a parasztság felemelkedésének ez a legjárhatóbb útja. A kormány engedélyezni kívánja a földek szabad bérbeadását és bérbevételét is. Azok pedig, akik az államnak korábban felajánlott és most tartalékföldként kezelt ingatlanaikat művelésre saját kezelésbe ki vánják venni, földjüket visszakaphatják és megműveléséhez vetőmag- kölcsönt és gépi munkát is biztosít az állam. Azoknak, akik tartalékföldet kívánnak bérelni, kedvezményes feltételek mellett, a mostani egy év helyett ötévi időtartamra adja haszonbérbe az állam. A kormány tervezett intézkedései alkalmasak arra, hogy sikeresen megvalósítsuk gazdaságpolitikánk egyik legfontosabb célkitűzését, mezőgazdasági termelésünk felvirágoztatását. Meggyőződésem, hogy őszinte törekvésünk a parasztság legmesz szebbmenő helyeslésével ós támogatásával találkozik. A kormány, amely nem habozik levonni a múlt hibáinak tanulságait és bátran felszámolja azokat, messzemenően felkarolva parasztságunk ügyét, erre joggal számít is. Gazdasági életünk más területén is szüksége mutatkozik annak, hogy a kormány változtasson az eddigi gazdaságpolitikán. Az utóbbi évek során az állam olyan területekre is kiterjesztette a maga gazdasági tevékenységét, ahol a magánkezdeményezésnek és vállalkozásnak még komoly szerepe lehet és elősegítheti a lakosság szükségleteinek fokozottabb kielégítését. Ez a terület a kiskereskedelem és a kisipar. Bár a kisipari szövetkezetek komoly fejlődésről tesznek tanúságot, mégsem tudja pótolni a kisipari termelés terén mutatkozó hiányt. Ez arra készteti a kormányt, hogy helyt adjon a magánvállalkozásnak és lehetővé tegye az arra jogosultaknak a törvényes előírások alapján iparengedélyek kiadását, ugyanakkor biztosítsa számukra az iparűzéshez szükséges feltételeket, az áruellátást, hitelt, stb. Feltétlenül fejleszteni, élén kíteni kell a falu és a város közötti áruforgalmat, amihez egyrészt nagy- mennyiségű iparcikk, másrészt a bő termés következtében jelentékeny terményfeleslegek állnak majd rendelkezésre. Tisztelt Országgyűlés! Uj gazdaságpolitikánk alapelve: a lakosság életszínvonalának állandó emelése. Népgazdaságunk fejlesztésének, terveink teljesítésének ez a legfőbb, a legmagasztosabb célja. A szocializmus építésének egyetlen helyes, a dolgozó nép számára elfogadható és járható útja, — a lakosság, elsősorban az ipari munkásság életszínvonalának emelése, anyagi, kulturális és szociális helyzetének állandó javítása. Ezt kell tennünk egész nép- gazdasági tervezésünk és fejlesztésé- sünk központi kérdésévé. E téren komoly mulasztásokat kell pótolni, elsősorban az ipari munkásság tekintetében. Ezt célozzák a tervezeti rendszabályok, amelyek a kormány számára biztosítják azokat az eszközöket, amelyek segítségével gondoskodni lehet arról, hogy a munkásosztály és a lakosság fogyasztása elsőrendű élelmiszerekben és iparcikkekben emelkedjék. A bő termés nagyszerű kilátásai messzemenően elősegítik ezt és a kormány számára megkönnyítik a feladat megvalósítását, a bőségesebb élelmiszerellátást és rajta keresztül a munkások és alkalmazottak, általában a bérből és fizetésből élők reálbérének emelését. — A kormány elhatározott szándéka. hogy leküzdi a drágaságot. A gazdag termés betakarításával. az ’pari termelési tervek maradéktalan teljesítése révén, az árukészletek növekedésével, lehetősége nyílik majd az egyes élelmezési és iparcikkek ma még magas árai csökkentésének E téren a kormányzói nem késlekedik Számos idénycikk árát máris az 1951 évi árszint alá szorítottuk. Biztosítottuk, hogy a legfontosabb élelmiszerekből, lisztből. cukorból, húsból, zsírból az Uj termés betakarításáig is nagyobb mennyiségek kerüljenek forgalomba A nagyobbmérvű javulás és árcsökkenés a termés betakarítása nyomán az őszi hónapokban fog bekövetkezni. De számos iparcikk árát. mint ismeretes, már július 1-ével 15—30 százalékkal csökkentettük és gondos kodtunk róla, hogy nagy választékban, bőségesen álljanak a lakosság rendelkezésére. — Ezek és hasonló intézkedések mutatják, hogy a kormány a lakosság ellátásának megjavítására határozta ei magát és hogy nem áll meg az ígéretnél, hisz máris hozzáfogott azok megvalósításához. Fokozni fogjuk a lakosság fogyasztását szolgáló ipari termékek és éleim’- «zerek gyártását is. Az év hátralévő részében 60 millió forinttal fogjuk növelni az üzemi élelmezési, valamint egészségügyi feltételek megjavítására fordított összeget. Felül fogjuk vizsgálni a munka törvény- könyvének egyes intézkedéseit, el kell törölni a pénzbüntetést, mint a munkásokkal és alkalmazottakkal szemben használt fegyelmezési eszközt. — Feltétlenül érvényt szerzünk a munka törvénykönyv munkavédelemre vonatkozó előírásainak, a törvényesen előírt védőberendezések biztosításának és a védőételek, védőruházat feltétlen kiszolgáltatásának. Felelősségre kell vonni és szigorúan büntetni. kell azokat, akik a dolgozók egészségvédelmére előirányzott összegeket nem a rendeltetésüknek megfelelően hasz nálják fel. A dolgozók munkaerejének fokozottabb megóvása érdekében csökkenteni fogjuk az indokolatlan és helytelen túlóráztatást, valamint a vasárnapi munkát. A rendszeres heti pihenőnap mellett megfelelő intézkedéssekkel biztosítani fogjuk a dolgozók száméra munka utáni szabadidejük kihasználását. Jelentékeny beruházásokkal lényegesen javítani kívánjuk a városok és falvak kommunális szolgáltatását. Jelentős állami eszközökkel, részben állami támogatással 1954- ben az 1953. évi 23.000 új lakással szemben 40.000 új lakást fogunk építeni. Állami támogatással fejleszteni fogjuk a bányász sajátház és a kislakásépítési akciót. Budapesten, elsősorban a munkáskerületekben, két év alatt ki kell tatarozni valamennyi közületi lakóházat és gondoskodni kell a házak folyamatos karbantartásáról. A lakó házak és lakások tatarozásának meggyorsítása érdekében a lakbérekből befolyt összegnek 40 százalékát kell felhasználni. ami kétszerannyi, mint 1952-ben volt. — Folytathatnám a megvalósítandó intézkedések hosszú sorát, amik a városi lakosság, elsősorban az ipari munkásság élet- és munkaviszonyainak megjavítását eredményezik. A falusi lakosság életviszonyain is messzemenően könnyíteni fogunk. A már említett nagyarányú termelési segítségen túlmenően az állat- egészségügy megjavítására ingyenessé tesszük az állatorvosi szolgáltatást, ami a jelentékeny anyagi megtakarítás mellett —, amit ez a parasztságnak jelent, — az állat- tenyésztés fejlesztésére is serkentőleg hat. Nem is kétséges, hogy ezt az intézkedést parasztságunk örömmel üdvözli. Megszüntetjük a szerződéses. termeltetés kötelező vagy kényszer jellegét és jelentős kedvezményekkel, nagyobb mennyiségű ipari termék juttatásával olyan feltételeket állapítunk meg, amelyek parasztságunk számára vonzóvá és előnyössé teszik a szerződéses termeltetést. A falu áruellátásának, a növekvő szükségletek minél jobb kielégítésének biztosítása érdekében a SZÖVOSZ-nak jelentősen növelni kell a földművesszövetkezetek áruellátását. a parasztság ízlésének és igényeinek megfelelő választékban és minőségben. — Felül fogjuk vizsgálni a termelőszövetkezeteknek az állammal szemben fennálló lejárt tartozását és annak jelentős részét, valamint a beadási kötelezettség nemtel.jesítése miatt az egyéni gazdálkodókra és termelőszövetkezetekre nem mindig igazságosan kivetett kártérítés ösz- szegét, együttesen mintegy hatszáz millió forintot el fogjuk engedni. A begyűjtési rendszert egyszerűsíteni fogjuk. Amit a Magyar Függetlenségi Népfront választási felhívása megígért, valóra váltjuk. Az új begyűjtési rendszerben, amely a jövő évtől lép majd hatályba, a kivetéseket több évre állapítjuk meg, nogy a dolgozó parasztság biztonságosan gazdálkodhasson, pontosan és jó előre ismerje kötelezettségét, feleslegét pedig szabadon értékesíthesse. Egyéni parasztságunk és termelő- szövetkezeteink hathatós megsegítése, valamint a tavalyi súlyos aszály okozta nehézségek mielőbbi sikeres leküzdése érdekében a kormány törölni fogja azoknak a begyűjtési hátralékát, akik folyó évi kenyér- és takarmánygabona beadási kötelezettségüknek határidőre eleget tesznek. — Tisztelt Országgyűlés! Az említett intézkedések világosan bizonyítják, hogy a kormány nem szűkkeblű, hogy segítőkészsége a legmesszebbmenőbb. Ahhoz sem fér kétség, hogy mindez nem marad üres szó, hanem az ország színe előtt vállalt feladatokat pontosan és maradéktalanul végrehajtjuk, ígéreteinket valóra váltjuk, amixűl a magyar nép az elmúlt évek során annyiszor meggyőződhetett. Ez a tiszta lelkiismeret jogosítja fel a kormányt arra. hogy a parasztságtól, egyéni és szövekezeti termelőktől egyaránt elvárja, sőt megkövetelje, hogy az állammal szemben fennálló begyűjtési és adókötelezettségeiknek pontosan és teljes mértékben eleget tegyenek. Ennek tudatában kell egyéni gazdáknak és termelőszövetkezeteknek állampolgári kötelességüket teljesíteni. Erre kötelezi őket a törvény is, amelynek betartásán a kormány őrködni fog. Magára vessen az. aki a kormány jóakaratára és messzemenő segítségére az állam, az ország érdekének semmibevevésével, a törvények megszegesevel válaszolna. A törvényesség betartása. ■ amire a kormány hatékony intézkedéseket foganatosít, nemcsak azt jelenti, hogy az állam éberen őrködjön azon, hogy csorba ne essen a parasztság jogain, hanem azt is, hogy a parasztság is teljesítse az állammal szemben fennálló kötelezettségeit úgy a begyűjtés, mim az adófizetés terén. Aki viszont beadási kötelezettségének becsülettel eleget tett, semmiféle pótkivetéssel nem terhelhető. Ez törvény és aki ez ellen vét, aki a parasztságra törvényes kötelezettségein túlmenő terheket ró, a legszigorúbban büntetni fogjuk. Tisztelt Országgyűlés! Népgazdaságunk két fő termelési ága. az ipar és a mezőgazdaság mellé, amely az ország két nagy. egymással szorosan együttműködő osztályának, a munkásságnak és a parasztságnak tevékenységi területe, csatlakozik értelmiségünk, az ország szellemi és kulturális életében betöltött nagy szerepével. Sajnos még mindig előfordul, de a kormány elhatározása ezen gyökeresen változtatni, hogy a szellemi munka és általában az értelmiség, különösen a régi értelmiség nem részesül kellő megbecsülésben. Gyakran a bizalmat lanság légköre veszi körül, aminek azután mellőzés a vége ugyanakkor, amikor gazdasági, kulturális és tudományos életünk majd minden területén hiány van tapasztalt, felkészült értelmiségiekben. Népgazdaságunk szocialista fejlődése tevékenységünknek rendkívül széles lehetőségeit teremtette meg. Ennek ellenére bizalmatlanság alapján, vagy indokolatlan tisztogatások során, nem egyszer a népi demokráciához méltatlan módon bánnak jószándékú értelmiségiekkel, megfosztják őket annak lehetőségétől, hogy tudásukat a maguk szakterületén hasznosítsák az ország javára. A kormány erős kézzel végetvet az ilyenfajta helytelen és megengedhetetlen eljárásnak es eltökélt szándéka a jogos sérelmeket orvosolni. Az értelmiségieknek népi demokráciánk megbecsült tagjainaK kell lenniök és el kell foglalniok képességeiknek megfelelő megtisztelő helyüket tevékenységük területén, — legyenek tanárok, mérnökök, jogászok, orvosok, agronómusok, vagy mások. Mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy a népi demokráciáDan a képzettségnek, a tudásnak nagyobb megbecsülés jár ki, mint barmikor a régi úri világban. Ennek a megbecsülésnek széles munkalehetőségben és anyagi elismerésben is kuejezésre kell jutni. A fiatal, új értelmiség kép/&* se terén oktatási rendszerünkben is megtalálható a túlzás Óriást, áldozatokkal valósággal erőszakoltuk a főiskolai oktatást. Most ezen a téren is sokkal szerényebbeknek kell lennünk Ne építsünk légvárakat. Ugyanakkor az eddiginél jóval nagyobb gondot kell fordítani a népiskolákra. fokozni kell Deruhá/á- saikat, szaporítani kell az iskolák, tantermek és tanerők számát, hogy minél jobb feltételeket biztosítsunk a jövő reménysége, a kis magtárok elemi oktatásának, amit eddig, — meg kell mondani — a főiskolai oktatás eltúlzása miatt, nagyon elhanyagoltunk Több figyelmet, több gondot és több anyagi eszközt a tanyai, falusi, a munkásnegyedek iskoláinak Ez sokkal demokratikusabb iskolapolitika les-» Nagyobb turelmességet kell tanúsítani vallási kérdésekben. Megengedhetetlen e téren adminisztratív eszközök alkalmazása, ami eddig bizony néha előfordult. A kormány ebben a kérdésben a Hí relmesség alapján áll, melynek a felvilágosítás és a meggyőzés az eszköze Adminisztratív vagy más kényszerítő eszközök alkalmazását a kormány elítéli és nem fogja törni. Tisztelt Országgyűlés! A kormány egész tevékenységében az alkotmányban lerögzített jogrend és törvényesség alapján áll. Népi demokratikus állami Berendezkedésünk, gazdasági és társadalmi életünk alapja a szocialista törvényesség, az alkotmányban lefektetett állampolgári jogoknak és kötelességeknek, népköztársaságunk törvényeinek szigorú betartása. A kormányra a múltban elkövetett súlyos hibák helyrehozása, a jogrend megszilárdítása és a törvén vesség biztosítása terén is nagy és felelősségteljes feladatok várnak Állam- hatalmi szerveink feladata és kötelessége őrködni dolgozó népünk jogainak biztosításán és sérthetetlenségén Ezekre a szervekre nemcsak az a feladat hárul, hogv biztosítsák a dolgozó nép kötelezettségeinek teljesítését, hanem az ii. hogv a haza minden polgára szabadon él(Folytatás a 4. oldalon.)
