Tolnai Napló, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-04 / 155. szám

2 NAP L O 1953 JÜLltJS i MEGYÉNK ÉLETÉBŐL Szekszárdi)» a Gőgös Ignác tsz teljesítette elsőnek árpabeadási kötelezettségét Feldíszített vontatóval érkezett az első szállítmány, mintegy 30— 92 má-.'-'i a begyüjtöhelyre, ahol ünnepélyes keretek között vette át a Terményforgalmi Vállalat. A városi tanács végrehajlóbizottsága nevében Benedek Eleimé üdvözölte a termelő szövetkezet, tagjait. Példaképül dili’ tóttá a Gőgös Ignác tsz-t Szekszárd valamennyi egyénileg gazdálkodó parasztja elé. Majd a Terményforgalmi Vállalat igazgatója intézett rövid beszédet az ünnepelt tsz jelenlevő tagjaihoz és elnökéhez. Antal Mihály, a tsz elnöke elégedetten mondja: „Jól fizetett az árpánk, 14 mázsa a holdankénti átlagAntal elvtárs Ígéretet tett, hogy • 94 mázsa árpabeadási kötelezettségüknek még a mai napon eleget tesz. nek. Amint a cséplőgéptől kijön, azonnal viszik a begyüjtöhelyre, „mert a hazafias kötelesség az első“. A tsz-ben megkezdték a búza aratását is. Kombájn zakatol a búza. földjükön, melynek segítségével remélhetőleg elsőnek tudják teljesíteni az összes gabonabeadásukat, ahogyan azt Antal elvtárs meg is Ígérte. A növényápolásban a tamási járás az élen * Június 30-án a megyei tanács nö­vényápolási vándorzászlója a tamási járáshoz került. Erre az időre a ta­mási járás valamennyi termelőszö­vetkezete (csoportja) és egyénileg dolgozó parasztja elvégezte a nö­vényápolást. A járásban több terme­lőszövetkezet (csoport) van, ahol a kukoricát négyszer kapálták. Az iregszemcsei Uj Élet tszcs 65 hol­don, a pári Béke tsz 99 holdon, a nagykónyi Uj Élet tszcs 50 holdon a tamási Vörös Szikra tsz 60 holdon befejezte a kukorica négyszeri ka­pálását. Tizenegy dunaszentgyörgyi dolgozó paraszt a csép'őgépiöl teljesítette árpabeadását Tizenegy dunaszentgyörgyi dol­gozó paraszt közös szérűjét a vásár téren jelölte ki a községi tanács. Június 28-án Bese Sándor 9 holdas dolgozó paraszttal az élen a 11 dolgozó paraszt megkezdte a taka- roddst, s ezt még aznap be is fe. jezték. A takarodás után Bese Sán­dor azonnal jelentette a tanácsnak, hogy szeretnék az ősziárpát élesé- pélni még a búza aratás megkez­dése előtt. A tanács érintkezésbe lépett a gépállomással és a 11 du. naszentgyörgyi dolgozó paraszt ősziárpáját július 1-én elcsépelték. A 11 dolgozó paraszt, nemcsak az az aratás, betakarítás, és cséplés. sei sietett, hanem az állam iránti kötelezettségük teljesítésével is. Bese Sándor vezetésével valameny. nyien a cséplőgéptől vitték az ál. lamnak járó ősziárpát a begyűjtő- helyre. Gyorsbeadás jutalomként valamennyien 11.80 forinttal többet kaptak mázsánként a rendes kisza. boti árnál. Lelkiismeretesebb munkát várnak a bálái dolgozó parasztok a gépállomástól Megyénk, egész országunk területén lelkes harc folyik a növényápolás és az aratás sikeres elvégzéséért. Rendkívül fontos feladatuk gépál­lomásainknak, hogy a meglévő gépeket minél gazdaságosabban, s minél jobb eredménnyel használják fel. Tudják ezt a sárpilisi gépállomá­son is. Csak az a baj, hogy egyes területeken, mint például Bátán is, nem minden esetben eszerint cselekednek. Többek között van Bátán a sárpilisi gépállomástól egy kévekötő-aratógép, amely már a múlt hét keddjén elromlott, tehát június 23-án. A legnagyobb baj nem is az, hogy elromlott, hanem inkább az, hogy amikor kint jártunk június 30-án, még mindig úgy hevert kint a földeken elromolva. Miért nem jelentették? — kérdeztük a ta­nácselnököt, Sümegi elvtársat, majd később Ba­lázs elvtársat a párttitkárt. — Dehogyisnem je­lentettük, méghozzá azonnal, voltak is kint még a jársi pártbizottságról is — felelték mind a ketten. — Még jegyzőkönyvezték is — mondot­ták, — de még a mai napig sem történt sem­mi, pedig a termelőszövetkezet 47 hold árpáját már régen levághatták volna. Az ilyen eset a nemtörődömség netovábbja, mely nem segíti termelőcsoportjaink tagjai mun kalendületének további növekedését, s a ke- nyércsata sikeres megnyerése mellett a növény- ápolási munkák befejezését addigra, mire az ara­tás döntő, nagy csatája megindulna. Lelkiisme­retesebben vegyék figyelembe a sárpilisi gépál­lomáson a termelőcsoportok ilyenirányú bejelen tését, kérelmét. Érezzék azt, hogy egy ilyen gép­nek egy heti kiesése már a szabotázs határát súrolja. A cél az legyen, hogy ne csak dolgozzon minden gép, hanem a lehető legtöbb és legjobb munkát végezze el. Mire várnak Ozorán ? ... A kora tavaszi mezőgazdasági munkák el­végzésében, valamint a vetéstervek teljesítésé­ben Ozora mindig a tamási járás sereghajtója volt. A nyári mezőgazdasági munkák idején a helyzet lényegesen megváltozott. Ozora többször volt a tamási járás községei között első is. Most az árpaaratásnál megint a tamási járás legutol­só községe. 104 hold ősziárpából július 1-ig mind össze 36 holdat arattak le az egyénileg dolgozó parasztok. A tanács vezetői mindent felülmúló határozottsággal állítják, hogy ez lehetetlen, mert nem igen lehet látni lábán ősziárpát a ha­tárban. Papíron azonban nem tudják kimutatni, hogy ez így van, nem is mutathatják, mert nem így van. Több dolgozó paraszt végezte el már az ősziárpa aratását, ez igaz, sőt vannak olya­nok is, mint Cs. Kovács Vendel, aki már a búza­aratást is megkezdte, sőt el is végezte. Kovács Vendel nem egyedül ilyen jó gazda Ozorán. Van nak még többen is. A legtöbb dolgozó paraszt azonban még nem kezdte meg az ősziárpa ara­tását. Ozorán a tanács haladéktalanul „szerezzen tudomást" arról: kik nem kezdték még meg az ösziárpa aratását. Szólítsák fel a gazdákat, hogy egy percnyi késedelem nélkül kezdjék meg, s fejezzék be, mert az árpa érett, s az aratás ha­logatása több mázsa szemveszteséget jelent a dolgozó parasztoknak is, meg népgazdaságunk­nak is. Jól felhasználják a rendelkezésre álló munkaerőt a bikácsi Petőfi tszcs-ben Bikács község határában már messziről megismerik melyik a Pe­tőfi tszcs, melyik az egyénileg gaz. dálkodó parasztok földje. A nagip üzemi gazdálkodás előnyeiről <? jól megművelt földek, a nagyobb tér. méseredményel: tanúskodnak a bi. kácsi határban: a terméskilátások szerint a Petőfi tszcs tagjai min. denből 25—30 százalékkal többet takarítanak be, mint az egyéni gaz. dák. A jó eredményeket nagyban elő. segítette a jó munkaszervezés, a tervszerű munka. A földterület a tagsághoz képest nagy, ezért a 18 tagú növénytermesztési brigádban úgy kellett megszervezni a mun­kát, hogy minden darab földnek legyen gazdája, s minden négy. szögöt terület megkapja a szüksé­ges művelést. 327 hold kapás és szántóterületüknél már a föld fel­osztásakor számot vetettek: hány családtagot tudnak rendszeresen bevonnia munkába. A bikácsi tszcs tagok családtagjai közül senki sem akart henyélni a nyáron, s a 18 tagú növénytermesztési brigád a bevont családtagokkal együtt 44 személy munkáját jelenti. A jó munkaszervezés eredményei már tavasszal megmutatkoztak: környékükön elsőnek vetettek el, amiért a földművelésügyi minisz­térium elismerő táviratot küldött nekik. De a jó munkaszervezés ered 'menyei főleg .most, az aratási nagy dologidőben mutatkoznak meg. 8 hold dohányukat háromszor, 5 hold takarmányrépájukat négyszer ka­pálták, 4 hold kétszer kapált, egy­szer töltögetett burgonyájuk most virágzik. 10 hold napraforgójuk 2 méternél magasabb, virágzik. Ez is a jó növényápolás eredménye: már négyszer megkapálták. 36 hold ősziárpájuk harciasa után úgy tervezik, hogy szerdán meg. kezdik a rozs aratását s ezzel egy. idejüleg a cséplést is. A nagydoro. gi gépállomás arató- és cséplőgé­pei már kedden ott álltak a tszcs földjén, s várták a munka megkez. dését. A tszcs a „nagy aratásra“ külön megszervezte a munkát. Az aratásnál, mivel sok helyen a meg­dőlt gabonát kézzel leéli aratni, 25 személyt foglalkoztatnak, de sürget 55 holdas kukoricájuk ne. gyedik kapálásának befejezése is. Az aratás ideje alatt itt 15-en tud. nak dolgozni, s úgy tervezik, hogy a hét végére végeznek a kapálás, sál. Közben figyelmük kiterjed az apróbb növényápolási teendőkre is: kedden előkészítették a permetet, hogy szerdán reggel elvégezhessék 4 holdas burgonyájuk permetezését. (MTI) Az Olasz Kommunista Párt Központi Vezetősége msgtozflte tanácskozásait Palmiro Togliatti elvtárs beszámolója Róma (MTI): Csütörtökön délelőtt az Olasz Kommunista Párt Köz­ponti Vezetősége megkezdte tanács­kozásait. . i A Központi .Vezetőség meghallgat­ta Palmíró Togliatti elvtárs fontos beszámolóját, melyet „Harc a bé­kéért, a demokráciáért és a nép jó­létéért a június 7-i választások után" címmel mondott el. Togliatti a több. mint kétórás be­szédében . körvonalazta a kommunisták belpolitikái,. külpoliti­kai, szociális programmját. Külpoliti kai téren a kommunisták olyan cse lekedeteket várnak a kormánytól, amelyek elősegítik a békekezdemé­nyezéseket, lehetetlenné teszik az ..Európai védelmi közösségre" vo­natkozó szerződés ratifikálását, s a Kínai Népköztársaság elismerésé­hez, a külkereskedelemnek az ame­rikai ellenőrzéstől való felszabadí­tásához vezetnek! Belpolitikai téren a kommunisták azt követelik, hogy a munkahelyeken és általában min­denütt tartsák tiszteletben az alkot­mányos jogokat, vonják vissza a sztrájkolok ellen alkalmazott bün­tetőintézkedéseket. adjanak széles­körű amnesztiát elsősorban azoknak a partizánoknak, akiket igazságta­lanul üldöznek háborús cselekmé­nyeik miatt, szüntessék meg a ha­ladó gondolkodású állampolgárokkal és a CGIL-lel szemben alkalmazott megkülönböztető politikát. Gazdaság politikai vonatkozásban a kommu­nisták követelik .az újrafelfegyver- zési kiadások jelentős csökkentését és a békés építkezésekre fordított összegek felemelését. A kommunis­ták végül valódi agrárreformot kö­vetelnek, követelik a pénzügy re­formját,' áz ipari monopóliumok egy részének államosítását. A „Washington Post44 kesergése \ z Egyesült Államok vezető körei nap, mint nap tapasztalják, hogy „szövetségeseik" mind terhesebbnek érzik az amerikai partner „barátságát." Az efölötti amerikai aggodalmaknak ad kifejezési a Washington Post szemleírója, Drew Pearson, amikor így kesereg: „Diplomatáink máris figyelmeztettek, hogy elvesztettük a kezde­ményezést és Európa vezetését. Legjobb barátaink: a De Gaspori-kor- mány Olaszországban, az Adenauer- kormány Németországban és a ... francia kormány — máris megbén ultak. Még jó barátunk, Winston Churchill is... kiragadta kezünkből a vezetést és most egy négyhatal­mi konferenciát sürget. — Eközben mi ide-oda tétováztunk, haboztunk, megengedtünk olyan módszereket, amelyek egy félfasiszta állam mód­szerei ... Az európaiak pedig végül valóban úgy gondolják, hogy mi fasiszták vagyunk." A Tyimirjazev mezőgazdasági akadém a A moszkvai Lenin-rendes Tyimir­jazev Mezőgazdasági Akadémia a Szovjetunió legrégibb mezőgazda- sági főiskolája. Az intézetet 1865- ben alapították, amely nehéz és fá­radságos utat járt végig a forrada­lom előtti években. A szovjet hatalom éveiben az Aka démia sok új laboratóriummal és ki sérleti állomással bővült és ezenkí­vül több épülettömböt és lakóházat építettek, melyek az oktatás céljait szolgálják. Ma már az Akadémia valóságos diákváros. Az intézet Moszkva egyik legszebb kerületében van. A 12 épülettömbben mintegy 300 tanterem, laboratórium és szer­tár van. A festői szépségű Lisztveny nyicsnaja-sétány mentén emelked­nek a diákszállók többemeletes épü­letei. Itt van klub, sportstadion, po- liklinika és különböző kulturális és jóléti intézmény. Az oktatási és tudományos munka hatvan tanszéken, sok-sok labora­tóriumban, múzeumban, továbbá az Akadémia kísérleti állomásain és tangazdaságaiban folyik. A laborató­riumok és a szertárak korszerű be­rendezéssel vannak ellátva, amelye­ket évenként kiegészítenek és fel­újítanak. Nemrég fejezték be az ég­hajlati kísérletek céljaira szolgáló laboratórium építését. A tudományos és oktatómunkában nagy szerepet tölt be a tudományos könyvtár, amely több, mint egy­millió értékes könyvvel rendelke­zik. Az oktatási irodalom könyvtá­rában több, mint 200 ezer könyv van. Ezenkívül valamennyi tanszé­ken és kísérleti állomáson szakiro­dalmi könyvtár áll a tanulók ren­delkezésére. A képen: a moszkvai Tyimirjazev Mezőgazdasági Akadémia diákjainak egy csoportját láthatjuk, amint gya korlati munkájukat végzik az „Ot- radnoje" tangazdaságban. MARI NÉNI ÉS A KULÁKOK TUDOMÁNYA Húszadikán történt, de Hdöbe Joerült mire híre kelt. A baranyai Nyilván fa községben Tóth István jókor reg. gél keresztülment az udvaron, hátra az istái, ló felé, hogy befogja a lovakat. Az éjszakai esőtől nedves volt még a föld, A kerítésen túl már ott suhogott fekete ru­hájában a szomszéd Mari néni, akit kerep. lős Mari néninek hívtak a szája után, Most der- medten állt meg, ami­kor meglátta, Tóthot, szemét és kezét égnek vetette. — Mit csinálsz Pis­ta? — sipította olyan hangon, amitől a temp. lomi karének is csuk- lani szokott. — Csak nem mégy Illés napkor a fődedre?! — Csak igen — ve­tette oda foghegyről Tóth és kitárta az is­tálló ajtaját, — Elment a jódol­god? Apád sem dógo. zott Illés napkor, mert óvakodott a jégeső mialt. — Koplaltunk is ele­get. Most már jön az öreg is a földre. — Ó de gonosz is lett a világ, már az öregek sem tartják be a szabótokat, — sopán­kodott a vénasszony, majd körülkémlelt. Csak a tyúkok ltapir. gáltak az udvaron és az istállóból hallotta a lovak dobogását. — Tudod, hogy Illés nap. kor nem aratnak, mert leég a termés? — ki­áltotta Tóth után. Az azonban nem is vála­szolt, az öregasszony kénytelen volt a taná­csát még hangosabban megismételni. — Ismerem már Ma. ri néni a meséit. Arra legyen gondja, hogy a tej ne szaladjon ki a konyhából, — kiabálta vissza István és elöl. d-ozta az egyik lovat. Az öregasszony erre nuír nem szólt semmit, hanem elsietett. Alig lelt bele egy kis idő, már megint ott támasz, tóttá a karját a keríté­sen. — Illéskor nem sza­bad semmit sem dolgoz, ni, mert odavág a ménkű. Illést is tüzes szekér ragadta el, — Na Sári — szólt Tóth a lovához. — Állj már ide a tüzes szekér, hez és ragadd ki a me. sőre. Vár a dolog. — Meglásd Pista, el­éget a villám... — sápitozott a vénasszony és leste a választ. — Maga helyettesíti a mennydörgést? Mert nem hallom, hogy zen­gene az ég. A kereplös Mari mindjárt tudta a vá­laszt. — Ha Illéskor nincs égiháború, akkor Illés eltévesztette a neve- napját. — Hát akkor sebaj! Hozom a pokrócot át­megyünk. — Gondold meg Pis­ta. Nézd a sötét felhőt a rétek fölött, aligha­nem esik arra. Tóth kinyújtotta a karját és úgy mulatta. — Maga meg a szivár­ványt nézze. Jó idő lesz. — Jaj... jaj nekem... Ne mutass a szivár­ványra, mert elveri a jég a vetést, és leszá­rad az ujjad. Most már nincs más tennivaló, mint hogy meg kell ha. rapnod. — Én magát? — szörnyedt el Tóth. — Egy kutyafalka harapja meg magát. — Nem engem... Az ujjad, Tóth nevetve ment a pokrócért. Ezalatt a szürke cica felugrott a kocsiiilésre. Az öreg­asszony ismét eliramo- dott a kerítés mellől, de mire Tóth visszajött már megint ott állt. — Kergesd le ormán azt a macskát fiam, mert megdöyienck a lo. vaid, ha nem tudnád a boszorkány segéd, állata a macska, — Az már igaz, hí. szén magának is van vagy három — felelte Tóth és a kocsira ült. A vénasszony megint elsurrant a kerítéstől-. Megkerülte a házát és egyenesen szaladt a szomszéd portára Gom- bócos Nagy Gézához, aki egykori telkes vi­téz léiére a tornácon meghúzódva várta a vénasszonyt, aki pana. szosan lihegte: „Nem bírok vele. Milyen nap is van ma?? — Szombat. Mire jó ez? — kérdezte bambán a kuláli. — Nézze meg gyor. san, hogy mi áll abban, a könyvben a szombat, ra. — Sző ... sző... Szeggyed az ibolyát... Ez nem az! — taposta mérgesen n könyvet Gombócos. Nagy-Szer­da... Szombat. Itt van. Nem szabad a szőlőben dolgozni, mert Szűz Mária napja ... Aztán mond meg neki, még azt is, hogy Illés nap­ján a gazda magának nem araihat, csak a papnak. .4 szekér zörgőit at ilton. — Állj — kiabálta a vénasszony után Gombócos. — Ez más- elment. Én meg ennyi rengeteg pénzt kidob. tani erre a babonás, könyvre. Még sincs lát- szatja. — Én mondom szom­széd — sóhajtotta a banya. — Itt a világ­vége. Már az embereit ezekéi a tudományokat sem hiszik el. Bizony... bizony mi is lesz ve. lünk... Végül IllésnAp. kor mindenki elmegy dolgozni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom