Tolnai Napló, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-04 / 155. szám

19S3 JULIUS i NAPLÓ s A Zsédely-mozgalom eredménye a Tolnanémedi Kendergyárban: Egy hónap alatt 0*8 százalékkal emelkedett a rost-ki hozatal A júniusi meleg napos idők nagy munkába lendítették a Tolnanémedi Kendergyór dolgozóit. Valamennyi­en harcba indultak a féléves terv teljesítéséért. Születtek is komoly eredmények; minden dolgozó tervé­nek túlteljesítésével küzdött az elő­ző hónap lemaradásának pótlásáért. Az eredmény nem is maradt el: tel­jesítették I. féléves tervüket. A termelési terv teljesítése mel­lett azonban nagy gondot fordíta­nak az üzem dolgozói a minőségi munkára. Még áprilisban bevezet­ték üzemükben a Zsédely-mozgal- mat, amely a minőség emelésére történt. Az üzem dolgozói terme­lési értekezleten beszélték meg e mozgalom jelentőségét, majd meg­győződve annak fontosságáról, va­lamennyien vállalást tettek. hogy emelik minőségi munkájukat, jobb anyagot gyártanak. A műszaki ve­zetők is jól megállták helyüket a Zsédely-rhozgalom bevezetésében, jó szervezési munkával harcoltak a mozgalom minél szélesebbkörű al­kalmazásáért. Az egyhónapi munka eredmé­nye ezzel a módszerrel már érezteti hatását, mert 0.8 szá­zalékkal volt magasabb az össz- rost kihozatal az előbbi hónap­hoz viszonyítva. Ezt a jó eredményt az is segítette, hogy a szakszervezet állandóan nép­szerűsíti a Zsédely-mozgalomban résztvevő dolgozók eredményeit. — Ezért valamennyien látva az előre­haladást, még fokozottabban har­coltak a Zsédely-mozgalom sikeré­ért. Tudatában vannak a kender­gyár dolgozói, ha jobb minőségű anyagot termelnek, azzal nemcsak népgazdaságunkat segítik, de saját magukat is. mert jobb minőségű árut kapnak a szövőgyáraktól, a népboltoktól. A Zsédely-mozgalom bevezetése még lelkesebb versenyre keltette az üzem dolgozóit. Minden dolgozó har­col , a legtöbb minőségi címért, az első helyért. A legjobb minőségi dolgozó Bocs Mihály, aki a jó mi­nőségi munka mellett tervét is ma­gasan túlteljesíti. A minőségi köve­telményt átlagosan másfél százalék kai teljesíti túl. Szilágyi Ala­dár és Topán János sztahanovis­ta tilósok kimagasló tervteljesitésük mellett fél, illetve egy százalékkal teljesítik túl a minőségi követelmé­nyeket. A szép eredményeket kö­vetik az üzem többi dolgozói is, akik szintén a minőségi követel­mény eléréséért, illetve túlszárnya­lásáért folytatnak következetes har­cot. A Tolnanémedi Kendergyár dol­gozói a II. negyedévben szerzett jó tapasztalatok nyomán ebben a ne­gyedévben is fokozott gondot fordí­tanak a termelési terv teljesítése meleltt a Zsédely-mozgalom betar­tására, a minőségi munka megjaví­tására. De nemcsak a Zsédely-moz- galomból veszik ki részüket, ebben a negyedévben bevezetnek minden olyan mozgalmat, mely a termelés növelésére, anyagtakarékosságra, az önköltségcsökkentésre és a minőség emelésére irányul. Jó munkával, a tervek a vállalások túlteliesítésével harcolnak a népek életszínvonalá­nak emeléséért, az ötéves terv ha­táridő előtti befejezéséért. Nagykónyi han az aratás mellett jól halad a tarláhániás és a másodvetés is Nagykónyi községben a határ­szemle alkalmával;a bizottság meg­győződött arról, hogy a tszcs-k pél­dát mutatnak' a növényápolásban, őket követve -a -dQlgozó parasztok is. 100 százalékra' teljesítették a soron- kövelkező munkákat. Mennyiségileg és minőségileg is kifogástalannak mondható a. növériyápolási munka,, ennek köszönhető az. hogy a kapás­növények gyönyörűen zöldéinek a határban. A kukorica harmadszori kapálásánál van még 20 százalék hiány, de a dolgozó parasztok vál­lalták, hogy az aratás zömének megkezdése előtt ezt is elvégzik. Az ősziárpa aratását befejezték, a leg­több dolgozó paraszt az elsők között aratta le a tamási járásban az ár­pát. Július első hetében befejezik az ősziárpa cséplését. Versenyben vannak Nagyszokoly község dolgo­zó parasztságával, akik vállalták hogy a minisztertanács határozata előtt 2r nappal előbb fejezik be az ősziárpa cséplését. Ezzel ...szemben Nagykónyi község dolgozó »paraszt­jai vállalást tettek, hogy fvlagys-zo- kolyt megelőzve 1 nappal előbb fe­jezik be az ősziárpa cséplését. Levelezőnk íria az irecszenicsei Ui Elet tszce-hől: Úgy dolgozunk, hogy eredményeink agitál anak . . . Az iregszemcsei Uj Élet tszcs-ben a gyapot kivételével minden idő­szerű növényápolási munkát elvé­geztünk, de aratás előtt a gyapot munkálatait is befejezzük. A tenge­rit kétszer lófogattal, kétszer kézi kapával kapáltuk meg. Az őszi ta­karmánykeverék betakarítása után azonnal elvetettük a területet és már megkapáltuk a kikelt kukori­cát. Burgonyánkat egyszer lóval, egyszer kézzel kapáltuk és kétszer töltögettük, A 21 holdat, melyet négyzetesen vetettünk kukoricával, a gépállomás segítségéve] keresztbe- hosszába műveltük. A gépállomás 100 százalékos munkát végzett és a tagság örömmel állapította meg a gépi művelés előnyét. Ennek alap­ján jobb munkát tudunk végezni, amit világosan lát qjinden tagunk. A növényápolás ideje alatt felké­szültünk az aratásra. A tervet közö­sen készítettük el a gépállomással és úgy állapodtunk meg, hogy 70 holdat a gépállomás, 65 holdat pedig a tsz'•»tagsága arat le. 25 aratópárt biztosítottunk a szemveszteség nél­küli aratás gyors befejezésére. A családtagokat is bevontuk az aratási munkákra, hogy ezzel is meggyorsít­suk és győzelemre vigyük a beta­karítási csatát. Az ősziárpa aratását már befejez­tük és itt próbáltuk meg a kombájn aratást. A gépállomás kombájnja gyönyörű munkát végzett, a tagok mindenannyian meggyőződtek, hogy jó a gépi aratás és művelés, mert ez könnyíti a termelőszövetkezetek munkáját. Tejből 100 százalékra teljesítettük beadásunkat, tojás, baromfiból sok tennivalónk van, de a tagságunk vállalta, hogy aratás után a háztáji gazdálkodásból pótolva, teljesítjük maradéktalanul állam iránti kötele­zettségünket. Szénabeadást is rövi­desen teljesítjük, amire igen ió le­hetőség .nyílik, mert a második ka­szálást is felgyü.itöttük Az első ka­szálásból 35 mázsa szénát teljesítet­tünk. A továbbiakban az a célunk, hogy ugyanúgy, mint eddig, az egyé­ni dolgozó parasztokat túlszárnyalva mutassunk példát, hogy a zárszá­madásnál már be tudjuk bizonyíta­ni. mennyivel magasabb jövedel­münk van, mint azoknak, akik egyé­nileg dolgoznak. Eddigi eredmé­nyeink is azt mutatják, hogy a dol­gozó parasztok figyelemmel kísérik a tszcs munkáját, mert sokan érdek­lődnek a belépés iránt. Mi megfo­gadtuk, hogy olyan példamutató munkát végzünk, hogy az eredmé­nyek agitáljanak a termelőszövetke­zet előnyeiről. ifj. Tóth Mihály tszcs elnök. A széna letakarítás 8 hold kivé­telével megtörtént, ami még víz alatt van. A szénabegyüjtés annak ellenére, hogy 400 mázsás eredmé­nyünkkel elsők vagyunk, még nem kielégítő. Ezért az elmúlt héten tar­tott népnevelő értekezleten alaposan megvitattuk a szénabegyüjtés len­dületének fokozását, annak jelentő­ségét, de egyben megvitattuk a so- ronkövetkező feladatok végrehajtá­sának módszereit is. A népnevelő hálózat megerősítésével és jó felké­szítésével akarjuk elérni, hogy az aratás zömének megkezdése előtt a szénabeadási kötelezettségünket is teljesíteni tudjuk. Az ősziárpa aratása után szépen halad mindenütt községünkben a tarlóhántás és a másodvetés is. Itt is példamutatóan az Alkotmány tszcs jár az élen. A tarlóhántást 100 szá­zalékban elvégezték és folyamato­san halad a másodvetés is. A ter­melőcsoport példamutatása nyomán Krémet’ Dezső, Rauch György, ígért Sebestyén, K a n á s z Ist­ván dolgozó parasztok a növényápo­lásban és az ősziárpa aratásában is az elsők voltak. Nem mondhatjuk el ezt Halmi József 15 holdas paraszt­ról, aki még Pozsonyi Károlyra s a többi kulákokra hallgat, aki ipar­kodik akadályozni népgazdaságunk fejlődését és ezért nem teljesítette szénabeadási kötelezettségét, és el­maradt a növényápolási munkákban. A tanács minden intézkedést meg­tett, hogy 24 órán belül Pozsonyi Károly kulák maradéktalanul telje­sítse beadását és pótolja lemaradá­sát. MEGJEGYZÉSEK „Idegeneknek tilos a bemenet!“ A forró délelőtti nap szinte éget. Június 30~a van s Béta község hosszú-hosszú utcáján csak néha-néha látni egy.egy siető emberi. Ér ­hető is, hiszen a határban vannak, megkezdődött az össiárpa aratása, de a növényápolás is lendületesen halad. így van ez az itteni termelőszövetkezetnél: a Vörös Zászlónál is. A tagok cgyrésze arat. a másik- része, több mint hetvenen a kukorica kar púlását akarják még ma befejezni. Ez jő és dicséretre, követésre méltó igyekezel. Altnál is inkább, mivel még a tagság rokonokat is mozgósí­totta, nemcsak a családiagoka*. Helyes az is, hogy az irodából is ki­mentek a földekre. Az már azonban nem helyes, hogy jóformán, tárva-nyitva hagyták székházukat. Nyitva a kiskapu, s azon ál belépve az utcáról látjuk, hogy nyitva az elsőszoba.a/'ó is. Nyitva a pártszervezet helyisége is. Mivel sehol senki a közelben, szinte nevetnünk kell. mert az egy be­zárt irodahelyiség ajtójára szép nagy belükkel kivan írva: ,,Idegeneknek tilos a bemenet!*‘ Igazán csak akkor nevettünk, amikor megtudtuk, hogy e fura ■.jel­mondat'* azért került ki, mert a Hz-tagok az irodába bemerne zavarják az adminisztrációs munkát. De ,,állj on meg a menet'* —mint ahogy mors, dani szokás. Kiket is lehetne idegeneknek nevezni. A tagokat termesze, tesen semmiesetre sem. Tehát a felirat felesleges, először: Feli:ereshetik az egyes szervezetek, szervek képviselői, küldöttei is a termelőszövetkezetet, akik mind segíteni igyekeznek a munkákban s maguk is a nép fiai, lelkes hívei a szövetkezeti mozgalomnak. Hát nem nevetséges ezeket idegeneknek nevezni? Tehát a felirat felesleges, immár másodszor is. De van egy harmadik eset is. Jó néhány kiváló dolgozó paraszt van a községben, akiknek eszébe juthat éppen a tsz jó eredményei nyomón, hogy elmegy a termelőszövetkezet irodájába egy kicsit ,,érdeklődni“, be­szélgetni s esetleg a belépés íelői is bővebben tárgyalni. Most aztán úgy néz ki, hogy ez a felirat akarva, nem akarva taták. Igen helytelenül azt gondolhatja hogy én egyéni vagyok, n-m tartozom ide. Pedig éppen az volna a jó, ha a bátai dolgozó parasztok a ma még kívülállók, minél szd mosabban keresnék lel a termelőszövetkezet székhazát. Tapasztalataikat kicserélnék, s megbarátkoznánakvégérvényesen a szövetkezett gazdái kodással, meggyőződnének annak felsőbbrendűségéről. Tehát a felirat ismét helytelen, — sőt igen káros —immár harmadszor. Volna még egy eset. A nép ellenségei, a kulákok is igyekeznek a termelőszövetkezetbe bemenni. De leginkább nem az ajtón hanem in­kább az ablakon, mint általában az erőszakos, szemtelen, alattomos emberekről mondják. Ezek a csoport tagjai közé szeretnének bemenni, hogy ott alattomban romboljanak. A közmondás azért mondja hogydob bal nem lehet verebet fogni“. Nos, ez a íelirat sem segíteni az osztály ellenség elleni harcban. Tehát ráadás képpen negyedszer is felesleges a felirat. Inkább jó, hogy az éberséget elaltassa. Adva volt, hogy a bálái Vörös Zászló termelőszövetkezet vezetősége és elsősorban a pártszervezet tisztán lásson ebben a kérdésben. — Itt hanyagul dolgoztak az elvtársak, s erre „ „yiiva lévő párthelyiség adta meg az ..információt“. Az oktatás területén baj lehetett, mert az asztalon közel száz darab brosúra, szemináriumi tüzet hevert még a választási harc idejéből s még élőbbről is. Tanulják meg a szövetkezet vezetői, hogy a politikai tömegmunka nélkül tartós eredményeket nem érhetnek el. De ennek legfontosabb elő­feltétele. hogy a pártkiadványokat használják is, ne heverjenek össze­vissza. Tanuljanak belőle, hogv pártunk parasztpolitikáját eredményesen tudják Bátán is megvalósítani. Bonyhádi Zománcművek : A 106 százalékos vállalás helyett,!IIszázalékra teljesítették II. negyedéves tervüket A Bonyhádi Zománcművek dolgo­zói az elmúlt évben nem végeztek jó munkát a tervek, a vállalások tel­jesítésében. Az idei évben már ta­nultak tavalyi hibájukból, rájöttek arra, ha nem teljesítik tervüket, nagy szégyent jelent üzemükre, de saját magukra is. Ezért még az év elején úgy szervezték meg a mun­kát, hogy az eredményes legyen. Minden dolgozó versenyben dolgo­zott, tett vállalásokat egy-egy na­IMem sokáig lesz utolsó n n igydorogi Szabadság tszcs „Gróf'* Széchenyi Do. moiikos 5.000 holdas birto­kát 80 évig dolgozták, il­letve művelték Nagydolog szegény parasztjai. A dói. gőzök mindennapi verej­téke» munkája a grófnak gyümölcsözött. 794.1 már. cius lírtöl maguknak mű. vélik a földei a dolgozó parasztok. Közismert me. gyünkben „gróf“ Széche­nyi Domonkos neve. Botos ispánjainak és intézőinek volt irodájában ma a nagydorogi Szabadság tszcs irodája van. 11 egyesi István elvtárs, a tszcs nö­vénytermesztési brigád ve­zetője több. mini 10 évig volt a grófi birtok rész. aratója. Még ma is vissza­emlékezik arra, hogy a gróf cselédjei csak abla­kon keresztül beszélhettek Dobrovics főintézővel. Ma ebben az irodában, ahol 1945-ben még Dobro­vics volt az „atyaisten“. ma Ányos Ferenc clvlárs, a tszcs elnöke dolgozik, irányi!-ja a tszcs munka, iát. Június 30-án Ányos clvtárssul együtt a cso­port valamennyi tagja itI gyülekezett megbeszélésre. Mar minden tag együtt van de a szobában néma csend, meg a légydonyásl is meg lehet hallani, pedig 30~an punnak jelen. Egyik lay a másikra vár, hogy el­mondják a növényápolási ni unka cl mar adása n a k okait. E: bizony nehezen megy. mer: nem szívesen mond jak egymás széniébe a hibákat. Nehezen megy. de csak addig, míg valaki el nem kezdi a hibák feliárását. Végre ngqynehezen meg. szólal TcibI Ferencné, az intézőbizottság egyik tag­ja. — Elég sajnos, hogy a mi csoportunk a húrom nagydorogi csoport közül az utolsó. — mondja Teibl né. — Ez abból követke­zik, hogy az asszonyok nagy része nem jár dol­gozni. Maga az elnök fele. rége még egyetlen alka. lommal sem jött kapálni. Hossz a munkaszervezés, mindenki megy, amerre. Iá'. Azért sem odamegy, ahova a brigád vezető kül­di. Az elnök nem tekinti feladatának a tagok kö­zös, vagy egyéni problé­máinál: az elintézését, a hr. ly tt, a háztáji kukoricáját kapulgatja. .1 csoportban rossz a munkafegyelem, már 6 órakor mindenki ot.hon akar fenni, vedig tudjuk nagyon jól. hogy le vagyunk maradva a kukorica kapálással. Itt most a csoportgyüléscn határozzuk meg. hogy cd. digi mulasztásainkat ho­gyan. és mikorra pótoljuk. Nem várhatunk senkire és semmire, mert Így is, úgy is, nekünk kell a kapálás' elvégezni. — Nem. is várunk sen­kire. hanem megkapáljuk! — Több hang mondja egyszerre. Hegyest elvtárs, a no* vény termesztési brig üdve. zelő a következő javasló, lot tette a növényápolási munkák pótlása érdekében: ..Elsősorban azt kell meg­szüntetni, hogy ez egyik 0 órakor, a másik 7 óra­kor, a harmadik még en­nél is későbben jelenik meg munkára, legtöbbször olyankor kezdünk, mikor a vándor már a hetedik falut járja. Még nincs későn — bár megkéstünk vele — osszuk szét a, területeket, mert misképpen nem megy. Hegy esi elvtárs állás­pontját Almássi György clvlárs is helyesli, sót ő is amellett foglal állást, hogy osszák ki a földterületet. — Nekünk, csoporttá. goknak valamennyiünknek tisztában kell lenni aszal, amit az alapszabály előír. Azt már pedig előírja, hogy a földterületet a cso­port tagsága között, szét kell oszlani. Ezt mégsem csináltuk meg. Az elnök könnyen hagyta, mi sem törődtünk vele, ezért va­gyunk most <í lobbi cso­portok között a legutol­sók. — Nem sokáig szégyen. kezünk — vág szavába Töttös Jánosné. a csoport üzemi pár Hitkára. — Ma befejezzük az ősziárpa ara­tását, a rozs aratása még ráér várni egy hetet, ez­alatt mcgkapáljuk a kuko­ricát és a dohányt, össze, fogunk, megmutatjuk: mi is tudunk úgy dolgozni, mint az U Élet, vagy a Felkelő Nap tszcs.k tag­jai. Még mielőtt a rozs aratását megkezdenénk, el. végezzük a növényápolási munkákat. gyobb ünnepre, amit igyekeztek is sikeresen megvalósítani. Ennek ered ményeképpen már június 16-án dél­ben teljesítették 1953. I. féléves ter­vüket, a hónap végéig pedig 110 szá­zalékot értek el. Áz üzem dolgozói különösen az elmúlt negyedévben fordítottak nagyobb, odaadóbb gon­dot a munkára. Ezért van az, hogy II. negyedéves tervüket a vállalt 106 százalék helyett 114 százalékra tel­jesítették. Június havi tervüket 110.5 száza­lékban végezték el az üzem dolgozói. Ezen jó eredménnyel harcoltak va­lamennyien az élüzem cím elnyeré­séért, a békéért. De ezután is meg­állják helyüket a termelésben, a III. negyedévben is példaképei leszr ok megyénk üzemeinek. ígéretet tettek arra, hogy ebben a negyedévben is hasonló szép eredményeket érnek el, a minőségi munka fokozásával viszik győzelemre ötéves tervünk 1953-as évi célkitűzéseit. ímompapir készül

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom