Tolnai Napló, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)
1953-07-26 / 174. szám
1953 JÜLITJS 26 NAPLÓ 5 Több tégla — több új ház! A Tanácsi Téglagyári Egyesülés üzemeinek harca a kormányprogramm megvalósításáért ,,Jelentős állami eszközökkel, részben állami támogatással 1954-ben az 1953 évi 23 ezer új lakással szemben 40 ezer új lakást fogunk építeni. Állami támogatással fejleszteni fogjuk a bányász sajátház és a kislakás építési akciót.'' (A kormány programul fából.) A kormányprogrammnak ez a tétele fokozott feladat elé állítja építőiparunk mindenegyes ágát, s különösen téglagyárainkat. A Tanácsi Téglagyári Egyesüléshez tartozó üzemek dolgozói is ezt tartják szemelőtt, amikor lelkesen dolgoznak a terti teljesítéséért. Az elmúlt hónapban, június. ban a sok esőzés miatt nem tudták teljesíteni egészében a tervet, most valamennyi téglagyár harcol a terv túlteljesítéséért, a lemaradás pótlásáért. A zombai téglagyárban nagy a lelkesedés a Programm után, minden dolgozó terve túlteljesítésével 6egít a kormánynak a programm sí. keres megvalósítása érdekében. Szabó István sztahanovista téglaverő július 4-éu befejezte évi nyersgyártási tér. vét. ígéretet tett, hogy augusztus 20- ig, az Alkotmány ünnepének tiszteletére terven felül 50.000 darab téglát gyárt. Az ő példáját követik a többi dolgozók is. Szabó Lajos tégla, verő vállalta, hogy augusztus 20-ig nyersgyártási tervét befejezi. Lippai József nyersgyártó évi tervének 30 százalékos túlteljesítésével járul hozzá a programm megvalósításához. Papp Kálmán nyersgyártó Ígéretet tett, hogy évi tervét, 50.000 darab téglával teljesíti túl. A behordók, az égetők is tervük túlteljesítésével köszöntik alkotmányunk ünnepét. ■k Termelési értekezleten történtek vállalások a tolnanémedi téglagyárban is. Kormos József téglaverő feleségével együtt befejezték évi tervüket, Ígéretet tettek, hogy napi tervükön felül — mely 1625 darab tégla — még 1000 darabot gyártanak. Bakó János és Bakó Jánosné szintén telje, sítették évi nyersgyártási tervüket, csatlakoztak Kormos Józsefek vállalásához. Tíz harcos téglaverő brigád tett vállalást augusztus 20. tiszteletére. A behordók közül Mórisz István vállalta, hogy tervén felül naponta 14.000 darab téglát hord be a kémén, oébe. • A bonyhádi téglagyárban is tettek vállalásokat a dolgozók augusztus 20. tiszteletére. A kormány programmja az ő számukra is megszabta a feladatokat, ami a dolgozó nép életszínvonalának emelésére irányult. Steib Györgyné kézivető bri. gádja nevében versenyre hívta Hámori József brigádját tervenfelüli 20 százalékos telejsítésre. A Hámori József brigád 30 százalékos túlteljesítést vállalt. Nagy a küzdelem a két brigád között, a verseny eddigi győz. tese Steib Györgyné brigádja 126 százalékos átlagteljesitménnyel. Az idősebbek példáját követte a Simono- vics kéziverő leány brigád is, akik 20 százalékos tervtúlteljesté&t vállaltak augusztus 20-ra. * Lelkes hangulatban zajlott le a termelési értekezlet a gyönki téglagyárban Cselédes Elemér éknunkás kéziverő volt az első hozzászóló, ki évi tervének 40 százalékos túlteljesítésével járul hozzá az új gazdaságpolitika sikeréhez. Gselédes elvtárs, mint példamutató ezideig is állandóan elérte a 140—150 százalékos napi tervteljesítést. De az üzem többi dolgozói is helytállnak a termelésben, a II. negyedévben a rossz időjárás ellenére is 106 százalékra teljesítették nyers, gyártási tervüket. Most a többi dolgozók is a terv túlteljesítésére tettek vállalásokat. Vidóczi Rudolf égető brigádja versenyre hívna ki az egye. sütéshez tartozó valamennyi telep égetőit a 100 százalékos tervteljesítésre, 85 százalékos elsőo&ztályú tégla gyártására. * Az új gazdaságpolitika sikeréhez járultak hozzá a sióagárdi téglagyár, dolgozói is, amikor vállalásokat tét. tek augusztus 20. tiszteletére. Simon József sztahanovista téglaverő, Dudás István 1. és Dudás István II tég- Laverők 110 százalékos tervteljesítést vállaltak. De a többi dolgozók is tét. tek komoly vállalásokat Alkotmá. nyunk ünnepére. A Szekszárd-csatári téglagyárban a kommunisták mutattak példát a vállalások megtételénél. Berta József és Kálmán Antal elvtársak eddigi 100 száaalékos tervteljesítésükkel szemben 112 százalékos teljesítést vállaltak. A kihordók 120 százalékos tervteljesítésre tettek ígéretet, amit becsülettel valóra is váltanak. * A téglagyári dolgozók eddig is be. csületbeli ügyüknek tartották a fogadalmak valóravá'.tását. Ezután is mindent elkövetnek a tervek, a vállalások teljesítése érdekében, több téglával járulnak hozzá a kormány programmjának sikeres megvalósításához, Tudják, hogy minden felépült ház, gyár saját életszínvonalunk emelkedését is jelenti. Miért nem tudják teljesíteni tervüket a Furkópusztai Kendergyár dolgozói? A Furkópusztai Kendergyár dől. gozói az elmúlt évben sikeresen valósították meg feladataikat. Az 1953-as tervév sikeres beindulása után azonban nagy lanyhulás, lemaradás tapasztalható az üzemben. Az utóbbi három hónap eredménye nagyon elüt az előző hónapok szorgos munkájától: Első féléves tervüket mindössze 96 százalékra teljesítették. Ezzel a tolnamegvei kendergyárak közül a legrosszabb eredményt érték el.' Kint jártunk a kendergyárban, hogy meggyőződjünk, vájjon miért a Für. kópusztai Kendergyár Tolna megye legrosszabbul teljesítő üzeme. Mindjárt az első percekben rájöttünk arra, hogy a tervtelijesítést az üzem vezetősége és a dolgozók sem tartják fontosnak, mert még arra sem kiváncsiak, hogy mennyire teljesítették fél. éves tervüket. Hosszas érdeklődés után a párttitkár elvtárs mondja meg az elért eredményt, majd ad felvilágosítást arról, hogy mi akadályozta legnagyobb részben az elmúlt félévi tervlemaradást. ,,A legnagyobb hiba ott van — mondja Mateisz András elvtárs — hogy sok a műszakkiesés géphiba miatt. Ebben a hónapban, az első dekádban például már 5 műszak- kiesésünk volt, ami miatt csák 59 százalékra teljesítettük dekádtervün. két. A másik hiba, ami akadályozza a tervteljesítést, hogy másodosztályú kenderrel dolgozunk. Emiatt van az, hogy az elmúlt hónapban 14 szálító- tilósunk közül mindössze 4 érte el a 100 százalékon felüli teljesítményt. Mi mindent megtettünk annak érdekében, hogy a tervet teljesítsük, azonban a DUNÁROST Központi Vezetősége nem törődik velünk, nem siet segítségünkre. Ha eltörik a gép, csak egy-két hét múlva jelentik be, hogy megjavítják a gépet. így kénytelenek vagyunk házilag megjavítani a hibákat — ami csak egy-két napig ér valamit — mert a tervet teljesíteni kell, s nem várhatunk hetekig a gépek elkészítésére." Beszélgetünk egy-két dolgozóval is, vájjon ők miben látják a hibát, mi) akadályozza a tervteljesítést. Bánhidi Mihály már 25 éve tilel, nagy svakor lattal rendelkezik. Állandóan túlteljesíti tervét. Elmondja, hogy mostanában ő is veszélyeztetve van, mert attól fél, hogy nem tudja teljesíteni a tervét. — ,,A vezetők hibája, hogy nem figyelmeztetik a DUNAROST ve. zetőségét, hogy rosszak a tilolókések. ami veszélyezteti az ember egészségét. Na meg aztán az 'anyag. Már hetek óta vizes kendert kapunk feldolgozásra, ami arra enged következtet, ni, hogy a vezetők nem megfelelően eilmőrzlk az áztatósok munkáját." Tatai Sándorné is beleszól: — .,De a törősök sem végzik jól el munkájukat, nem törik meg úgy a kendert, ahogyan kellene. Emiatt mi nem tudunk jól dolgozni, több esetben le kell állni, a kenderrel bajlódni. Ha mindezek a hibák nem volnának, nemi 105 százalékot teljesítenék, de még a 150 százalékot is túlszárnyalnám“, Sikora Jánosné folytatja: — ,,Amikor teszünk vállalásokat egy- egy ünnep tiszteletére, a vezetőség mindent megígér a siker érdekében, biztosítják a szükséges feltételeket. S ezt csak az első napon valósítják meg, azután már nem törődnek azzal, hogyan teljesítjük vállalásainkat.“ A gépáláás, a rossz anyag veszélyezteti a minőségi munkát is a ken. dergyárban. Az utóbbi dekádban sem tudták telejsíiteni a szálhozam követelményt. Pedig a kormány programmja, mely a dolgozók életszínvo. Halának emelésére irányul, előírja, hogy minden üzemben a legjobb minőségi árut termeljék. Ezt tartsák szemelőtt a Furkópusztai Kendergyár dolgozói és vezetői is. Kiváló anyagot gyártsanak a fonóiparnak, hogy azok azután jóminöségű árut biztosítsanak a dolgozóknak. Az utóbbi négy napban javulás tapasztalható a tervteljesítésben. A dől. gozók azt mondják. hogy jobb az anyag, jobban megy a munka. Ezidő átallt nem volt ÍOO százalékon alul teljesítő, minden dolgozó túlteljesítette minőségi vállalását. Ezt a mun. kalendületet felszínen tartva pótolják a lemaradást. A pénltL-mozua'om szerepe a havi terv tejesítésében Mély gyökeret vert dolgozóink között a termelési mozgalmak alkalmazásának szokása. Megyénk üzemei, ben is hasznosították az országos tapasztalatokat és elmondhatjuk, hogy többé-kevésbbé sikeresek is voltak ezek. Azonban az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a jól bevált termelési mozgalmakat nem minden esetben kezelték az illetékesek súlyúikkal megfelelően. így volt ez a Loy. a Deák és a többi mozgalmaknál. is. Csak szalmaláng&zerü volt ezek alkalmazása. Nem biztosították a kellő feltételeket alkalmazásukhoz, nőm értékelték az ezekkel elért ered. menyeket. Néhány nap óta eredményesen al. kalmazzák nagyobb üzemekben, bányáknál és téglagyáraknál egy új nagyjelentőségű mozgalmat: a péntekmozgalmat. Megyénkbe is eljutott ennek híre. Egyes helyeken meg is pró. hálták. Bevezették, hogy a hét öt napján a hatnapi tervet teljesítik. Azonban a műszaki feltételek hiánya miatt ez nem vezetett kellő eredményre. Netn értékelték az eredményeket, nem népszerűsíteittték az ezzel a módszerrel dolgozókat. Ami azt eredményezte, hogy jelenleg megyénk, ben mindössze a Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalatnál alkalmazzák a péntek-mozgalmat. Itt különösen a Béke-brigád ér el szép eredményeket. Nagy jelentőségű a péntek-mozgalom, hatalmas eredményeket. lehet vele elérni. A feltételek biztosításával el lehet érni, hogy a havi tervet 4 nappal előbb teljesítsék. Természetesen a péntek-mozgalom is — mint a többi termelési mozgalom — szüksé. gessé teszi, hogy a termeléshez elegendő mennyiségű nyersanyagot biztosítsanak. hogy fennakadás nélkül tudják a termelést folytatni. A péntek-mozgalom elindítása megköveteli, hogy műszaki dolgozóink még jobban biztosítsák a feltételeket és azt, hogy a dolgozókkal megérttessék e mozgalom jelentőségét. ,,Minden mozgalom, új módszer bevezetése nehezen megy“ — ilyen hangulat uralkodik megyénk üzemeiben. De akik ezt terjesztik, azok elfelejtik, hogy a felvilágosító munka megjavításával el lehet érni, hogy a dolgozók megértsék egy-agy mozgalom jelentőségét, megszeressék és alkalmazzák a termelésben. Ezt kellett volna tenni szakszervezeti bizottságainknak. Azonban nem ezt tették. Végezték munkájukat úgy, mintha nem is történt volna ilyen kezdeményezés. Nem figyeltek fel e nagyjelentőségű mozgalomra. Ez eredményezte azt is, hogy a Paksi Konzerv, gyárban papíron ugyan bevezették a péntek-mozgalmat, de nem tettek semmit a feltételek biztosítása érdekében, hogy a Konzervgyár minden részébe kierjesszék, hogy minden dolgozó résztvegyen ebben. Ma már még papíron sincsen e mozgalom a Paksi Konzervgyárban. Az üzemi pártszervezetnek, szak. szervezeti bizottságoknak a jövőben sokkal jobban kell felkarolni az ilyen mdzgalmakat, tanulmányozni kell eze két párt- és tömogszervezeti, valamint gazdasági vezetőinknek, hogy a dolgozóknak meg tudják magyaráz. ni a mozgalom jelentőségét, fel tudják készíteni a párt osopor; bízatni iákat szakszervezeti bizalmiakat. Csak így lehet nevelni a dolgozókat arra, hogy munkájukban alkalmazzák a péntek-mozgalmat. Különösen a téglagyárakban lehet alkalmazni, s még sincs egyetlen téglagyárban som péntek-mozgalom. Ennek oka az, hogy a téglagyáriak szakszervezeti bizottságai és az építők szakszervezetiének területi bizottsága nem instruálta ezirányban, az alapszervezeteket. Nem hívták fel figyelmüket, hogy a téglagyárakban, ahol naponta órákra fel lehet bontani a tervet, milyen- könnyen be lehet vezetni és mennyire megkönnyíti a terv teljesítéséért folyó harcot, a péntek-mozira* lom. Most az a feladatuk üzemeink párt- és szakszervezeti bizottságainak, hogy jó felvilágosító munkával megmagyarázzák a dolgozóknak, hogy a péntek-mozgalmat — mely oly nagy teret hódított magának és elősegíti a tervteljesítést —, minél előbb és minél szélesebb körben ezt alkal. mázzák megyénk üzemeiben. E módszer terjesztése feltétlen elősegíti hogy még több téglát és egyéb árut tudjunk biztosítani népgazdaságunknak. A kormány új programmja és a párt politikája új célt- tűzött elénk. Ezt csak úgy tudjuk elérni, ha a munkaversenyt még jobban kiszélesítjük. ha a termelésben alkalmazzuk az eddig bevezetett, de már nein alkalmazóit módszereket. Állítsák üzemeink vezetői újból a termelés szol. gáláiéba a termelést elősegítő mozgalmakat. Különösen a péntek-mozgalom egyik legdöntőbb fegyver a havi terv túlteljesítésére. Világos, közvetlen célt tűz megvalósításul a péntek-mozgalom: péntekig írja elő a heti terv megvalósítását. Ezt el is lehet érni, ha a feltételeket biztosítják a termeléshez. Szükséges az is, hogy a mozgalmat alkalmazó brigádokat, dolgozókat népszerűsítsék és értékel, jék is munkájukat. Meg kell magyarázni felvilágosító munkával azt is, hogy mennyivel többet tud keresni az a dolgozó, aki a péntek-mozgalmat alkalmazza. Ha eredményesen alkalmazzák, akkor a dolgozónak olyan jövedelme lesz, mintha egy hónapban nem 25, hanem 29 napot dolgozna. A párt politikáját és a kormány programmját csak úgy tudjuk sikerre vinni, ha ezután még jobban alkai. mázzuk a termelésben a jól bevált munkamódszereket, ha még következetesebben harcolunk, hogy ezek alkalmazásához a feltételeket megte. remisük, ami végül azt eredményezi, hogy a havi tervet teljesíteni tudják, s még több téglát tudnak terven felül termelni, még több árut tudnak biztosítani népgazdaságunknak. mm NÍPNCVEVÓK ti PAglAlZ AlWlAK $ZA*U*A nélkülözhetetlen az ogitáciáe munkában JL sl t ó I s t v si ii k é I é I e t e . • • Kora reggel, félnégykor ül kerékpárra, és el, indul munkahelye felé Látó István. Vidáman, jó kedvvel tapossa a pedált. Már három év óta dolgozik Pakson az Des téglagyárban. Azelőtt ott dolgozott, ahol lakott a Schmalcz-cég téglagyára, ban. Az államosítás után megszűnt a téglagyár, és az ott dolgozók az 1-es üzemibe mentek át. Látó István is 3 év óta dolgozik itt. Oda igyekszik ilyen kora reggel. Reggel négykor kezdődik a műszak. Vidám dalt fü.yörész egész úton. Amint közeledik a téglagyárhoz, egyre több brigádlársá- val találkozik, köszöntik egymást és együtt mennek tovább. Megszokott útja ez már három év óta Látó Istvánnak, de minden reggel talál valami érdeke, set útközben. Felragyog a szeme, mikor kerékpárja az új műútra ér. Tudja, hogy azt is ötéves tervünktől kaptuk, gyorsan, kényelmesen ér. célhoz. Na meg aztán mikor meglátja ,,saját" üzemét, a téglagyárrá, mert, így becézi azt, — annak érzi, — az üzem problémája az ő problémája is. Együtt fejlődött, nevelődött ő is az üzemmel, ahogy épült, szépült a gyár környéke, úgy változott az ő élete is. Három év óta dolgozik ebben az üzemben — három éve kezdték meg az üzem korszerűsítését is. Ma n!i(/ tudna ráismerni a téglagyárra az, aki ezelőtt néhány éve látta. Modern gépek, berende. zések, munkáslakások, étkező, kultúrterem, mosdó és öltöző épült 3 millió forintos költséggel. És változott Látó István élete is. Behordó munkás, majd berakó leié, most pedig az első műszak berakó brigádjának vezetője. A fiatalokkal dolgozik együtt, öröm, büszkeség tölti el„ mikor brigádja fiatal tagjainak munkáját nézi. Látja a lelkesedésüket, dolgozni akarásukat, vidám kedvű, ke'. S az ő fiatul évei jutnak eszébe. Milyen volt az ö sorsa. Elkeseredik, ha arra gondol, lehetett volna másképpen is, — úgy mint most, — nem volt boldog fiatal élete. Árván kezdte meg téglagyári „pályafutásáé*, s milyen volt ez a pályafutás. Munka kora reggeltől késő estig, és a fizetési Bizony az kevés volt. A nehéz munkát nem fizették meg, új ruhát, ha akart venni, akkor egész évben arra kellett koplalnia, A szórakozása pedig az volt, hogy fizetését elvitte a kocsmába, borba folytatta keserűségét, bánatát. De ez a múlté már. De mégsem tudta, elfelejteni, nem is lehet az ilyet. Brigádtársainak mesél a régi téglaverők sanyarú életéről, sokszor cl sem akarják hinni, hisz ők már a felszabadulás után kezdtek dolgozni, azóta pedig más az élet, nem is lehel összehasonlítani. S hogy még jobb legyen, még jobb munkával segítik. Hosszú sora lenne annak, hogy Látó István megváltozott életét, kél életét elmondaná. Hisz a múlt is tele volt változsokkal, hol volt munka, hol nem, hol volt kenyér, hol nem. S most is van változás, tervezget Látó István, hogy mit vesz havi 1.500 forintos fizetéséből, kislányának ruhát, feleségének és saját magának cipőt, vagy a téli ruházkodásra tartalékolja. Sok terv, de mind megvalósul. Van erre példa Látó elvtárs életében. A munkaverseny is ehhez tudja hozzásegíteni. Ma szociálistp munkaversenyben végzi munkáját, sokat keres, jól él, jut szórakozásra, ruházkodásra, mindenre, amit csak akar. Ezen a napon is tel. jesíte ték a berakást tervet, s ez is biztosíték arra, hogy javuljon életünk, emelkedjen életszínvonalunk. Látó István tudja mi az, ha jól, becsületesen dolgoznak, tudja, hogy kormányunk, pártunk megbecsüli a jól dolgozókat, ő is megbecsülésben részesül ,szeretik társai. Augusztus 20-án kapja meg a legnagyobb kitüntetést, a sztahanovista oklevelet. Augusztus 12-én pedig 3 hétre a parádi gyógyfürdőbe megy üdülni ingyen. Megérdemelte, hisz három hónapon keresztül 145 százalékra teljesítette tervét. Látó István második élete napról-napru változik, mindennap új szín■ új esemény költözik életébe. Nem is csodn ez, megszokott már Im-^nk- ban. a felszabadult emberek országában. PALKOVACS JENŐ
