Tolnai Napló, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-21 / 144. szám

6 NAPLÓ 1053 JÚNIUS 21 A lolnamegyei küldöttek: A Béke-Világtancics ülésén-.. A tolna megyei kii'dSUség; uaaaaaaaa*a»aaj,aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaí. amikor belépett a terembe, szí-3 vüket valami kifejezhetetien öröm 3 szorította össze, alig találták meg he- 3 Ivüket, s zavart csodálkozással, de 4 mosolygós büszkeséggel tették fii- 3 lükre a hallgatót, s már hallották 3 is Eugénie Colion asszony lángoló a szavaitFelszabadító szelek fújnak J Lalin-Amerika is, gazdasási 3 eletet annyim feldúlták, hogy fiai j ezren cl halnak éhen, miután nincs 3 lehetőségük arra, hogy maguk aknáz- 3 vak ki földjük méhének hatalmas 3 kincsei’. Egész Afrikán is végigüld- 3 lámzik az a hatalmas rezgés, amely 3 ú i világ születésének előhírnöke ..." 3 b a tolná’fiiegyei küldöttek fe-zülen 4 figyeltek, Ceruzájuk sebesen szán- 3 tóttá a papírt, mindent feljegyeztek, 3 hogy bészúfüoihassanak majd otthon, 3 J olrnt megyében azoknak a dolgozók- 3 mik. akik nem vehettek részt ezen a 3 tanácskozáson, a világ békét követe-3 lő népei küldötteinek tanácskozásán. 3 C-ak keveseknek jutott az a nagy 3 megtiszteltetés, hogy láthatták a világ- 3 békomu/guliMii vezérkarát, személye-3 m ;i válthattak velük szavakat, szó- 3 láthatták meg kezüket is adhatták át 3 azokat az ajándékokat, amelyekbe 3 az egész magyar nép minden szc-3 letetet beiéhimezto- belevarrta, bele 3 faragta. 3 Bosnyák Istvánná sióagárdi tszcs-3 tag hosszán beszélgetett külföldi kid- 3 döttekkel. Finn tanítónő, néger áj-3 ságíró, német professzor fogta körül 3 a inegillctődött asszonykát. A kérdő-3 sok záporát nyugodtan tűrte, s ked-3 vesen és kiedt büszkén mesélte el < termelőszövetkezeti csoportjuk aia-* kulását, fejlődését. Büszkén említette meg azt is, hogy éppen ezen a napon kezdték él otthon a tszcs-ben az ara­tást. Ajándékot adott át, de kapott is ogy szép selyemkendőt. Azután múltbeli szomorú, s felszabadulás óta megváltozott, gyönyörűvé vált életéről beszélt a külföldieknek. — Ot gyermekem van. A múltban nem volt egy barázda földünk sem. Sokat nélkülöztünk férjemmel együtt, küz- ködtünk a kilátástalan jövőért. Most pár éve meghalt a férjem. Ha ez a felszabadulás előtt történt volna, koldustariisznyát köthettem volna gyermekeim nyakába, s világnak ereszthettem volna őket, hogy ágy keressék meg a kenyerüket, ahogy tudják. De a nép állama gondosko­dott rólunk: egyik lányom Buda­pesten tanul, a kicsik még általános iskolában, fiam ipari tanulónak megy az idén. Kaptunk egy szép házat is, aztán beléptünk a tszcs-be, s inosí ott dolgozgatok egyik lá­nyommal együtt. Ez a pár mondat nagyon sokat beszél. Hírt ad egy olyan életről, ahol mély barázdák gyűltek, gyülekeztek a fiatal Bos- nyaktié arcán, de beszámol arról is; hog^r a mai élet sok öröme, boldog­sága hogyan simította ki arcán a ráncokat, hogyan adott áj erőt és munkalendületet és hogyan tette őt E1 gy kis világ gyűlt össze az ülésteremben, A végtelen szovjet rónák legjobb fiai, a messzi északi és déli államok ki­küldöttei, sárga, fekete és fehér­bőrű emberek, férfiak és nők a világ minden tájáról, fiatalosan mosolygó öregek, papi taláros bekell arcosok, világszerte ismert politikusok, tudósok, újságírók, 6J állam több mint ~>00 küldötte tanácskozott az emberiség leg­nagyobb ügyéről, a békéről, ha­zánk gyönyürö fővárosában, Bu­dapesten. Az emelvényen egymást követ­ték a szónokok, a fordítók hat nyeloi'e ültették át a beszédeket, s a rádió, a telefon, a távíró az egész földkerekség felé iohná. > csőit a a szavakat. Egyszerű sz a- ► vak cs lángoló mondatok — halai- t más az erejük, mert mögöttiek { százmilliók akarata, szilárd és f bátor kiállása van. A világ népei * ezekben a napokban Budapestre í tekintettek, öt világrész vissz- ► hangzottá, ami ebben a teremben, ► az EFEÜOS7. székház nagy ülés- £ Iérmében elhangzott, ahol Kelet, ► Nyugat, Észak és Dél képviselői a vélemények szabad vitájában cse­rélték ki gondolataikat, ahol a vélemények szabad vitája pezs­gést, _ s ahol minden szó, min­d en mondat harcos kiállás volt a felfokozott érzelmek hangján, kői- t tői, égő szenvedéllyel a béke nagy ► ügye melleit. t VVTTVVTVTTTTTVTTTVVT?»»TTTTVVT*TTTTVT’V a népi demokrácia megbecsült, ön- ludados dolgozójává, a béke igaz harcosává. Csécsi Gáspér a tengclici Pe­tőfi termelőszövetkezet Munkaérdem- renddel kitiin'ctett sertéstenyésztője Friedrich professzorral, a kelet-né­met delegáció tagjával bszélgetelt. Az ovosprofesszor és a kitüntetett állatgondozó barátságos szavakat vál­tottak. Hu nyelvük más is, ha külön­böző munkaterületeikén dolgoznak is -- a közös ügy, a béke ügye közös témákat adott nekik.. És Csécsi Gás­pár egy életre megjegyezte a német orvosprofesszor szavait: „Ahogy az orvosok meggyógyítják a sebeket, kiirt jak az eijiberi testről a fekélye­ket, ugyanígy kell harcolnia és har­col is a, kél nép állandó következe­tességgel a hibák, a hiányosságok megszüntetéséért, kioperálásáért. El­sőrendű feladat, hogy minden erővel küzcljünk ellenük“. Naa'yon sokat lehetne írni erről az ülésről, békeakarattól átitatott sza­luk és mondatok sorozatát idézni, megkapó és megható jeleneteket pa­pírra rögzíteni, amikor magyar gyermekek és édesanyák rajongó szeretette! fogták közre a külföldi küldötteket, s a messzi országok gyermekeinek szülei látva a boldogan ujjongó, egészséges gyermekek nap­barnítottá arcút, tiszta tekintetét bi­zonyosan az indiai falvak csontig- fogyott gyermekeire, a francia kül­városok rongyos kis csavargóira, s az ártatlanul legyilkolt kis koreai csecsemőkre gondoltak, s még tisz­tában kristályosodott ki szívükben az akarat: harcolniuk kell, hogy az ő gyermekeik is olyan boldogan, bé­késen. egészségesen élhessenek, mint a Bosnyák Istvánnék és Csécsi Gás­párok fiai. Nehéz beszámolni azokról a szivet- lelket betöltő, felemelő nagy érzések­ről, ami a küldöttek szívében hul­lámzott. Csak töredezett mondatok, könnytől csillogó szemek és teli jegy­zetfüzetek tudnak beszélni róluk. — Soha sem hittem, hogy ilyen nagy és erős a bekéért küzdő emberek tábora — mondotta Hess Antal, a Bonyhádi Cipőgyár sztahanovistája. — Éji még jobb munkával, több oda­adással fogok ezután küzdeni érte — fűzte hozzá valamennyi küldött ne­vében Virág Anna, a Tolnai Textil- gyár fiatal sztahanovistája. És" ugyanezt fogadta meg Csécsi. Gás­pár, erről beszélt Méncz János, a szekszárdi általános gimnázium ta­nára és Kis Andrásáé, decsd paraszt- asszony. Valamennyien szívükbe vésték örökre és kitörölhetetlenül a nagy szovjet író. Hja Ercnburg szavait: „Utunk első szakasza véget ért. A küszöbön álló koreai fegyverszünetet békének kell követnie. Bár a világ­ban sok az ideggóc és sok, túlsók a száraz puskapor. Meg nagyobb erő­feszítéssel harcolunk majd a békéért, hogy mindegyikünk szégyenpir nél­kül tekinthessen gyermekeire, Buda­pesten éppenúgy, mint Londonban, Moszkvában éppenúgy, mint Nerv- Yorkban. Amidőn Becsben minden nép — legyen az kicsi, vagy nagy — azon jogáról beszéltem, hogy maga dönthessen sorsa felől, egy francia közmondást idéztem, a szénégető úr a maga portáján. Hozzá szeretném még azt tenni- hogy a szénégetők ál­talában békés emberek, mindegyi­küknek megvan a maga otthona, a maga örömed és gondjai, s szilárd meggyőződésem, hogy a szénégetők megegyeznék egymással.'' Erenbu'gj szavai a békeharc kulcsszavai, a békeharcosok anya- uyclvOj az emberi haladás .szellemi- erkölcsi fegyverei. S ugyanezek a szavak szálltak Soklii indiai tábor­nok beszédéből is, amikor egy ősi kultúra szellemében, nevében java­solta: „Induljon el Budapestről, a béke városából a világ minden népe, országa és embere felé a felhívás: Tárgyaljatok! Tárgyaljatok! Tárgyal, jutok!" — Óvjátok meg és harcoljá­tok ki a tárgyalóterem asztalánál minden, nép békéjét, A Román \ ó g> 1« ö z 1 á r $ a s «<r ifjúságra sserdclíel várja vendégelt A Román Népköztársaság ifjúsága kimondhatatlan örömmel fogadta a hírt, hogy neki kell megrendeznie a IV.! Világifjúsági és Diáktalálkozót, amely nagyszerű alkalmat ad arra, hogy az egész világ ifjúsága hitet te­gyen a béke és a barátság mellett. A Világifjúsági Találkozó előkészü- létéi a Román Népköztársaságban gyors ütemben folynak. A találkozó előkészítése és lebo­nyolítása szempontjából rendkívül jelentős a Román Népközlársusá'.! .Mi­nisztertanácsának az a határozata arnelynek értelmében 1953. folyamán Bukarestben új kulturális és sport- intézményekét létesítenek. így pél­dául az „Augusztus 23," rajonban egy hatalmas, több mint 50 hektár­ra kiterjedő kultúrparkot létesítenek, különféle sportberendezésekkel. K többi közt. - felépítenek egv 30.000 férőhelyes nagy stadiont is A muúkálatojí során megszüntetik a hírhedt . „Vergului gödröt" amely a bit'rzsaöTÍ'ÖldeáUr] rendszerben sze- métjjájöió volt és a különféle beteg­ségek ' tűzfészke. Helyén egy csodá­latos tavat létesítenek, virágzó és dús növényzetű partokkal. Az . Au­gusztus 25“ rajon hatalma- parkjá­ban épül egy 4000 férőhelyes szabad­téri színpad esztrúd^előádásokra. Ez­zel egyidejűleg a park lugasai és pázsitjai között sportpályákat és kü­lönféle sportversenyekre alkalmas berendezéseket építenek. A fentiekkel párhuzamosan az új- bukaresti városnegyedben lévő „Ni- eo!ae Balcescu“ parkban megkezdő­dött egv hatalmas szabadtéri színpad felépítése, s közelében gyors ütemben tolvpak eg.v 800 férőhelyes filmszínház építkezései. A Világifjú­sági Találkozóra befejeződik a Ro­mán Népköztársaság fővárosának több jelentős építkezése. MMmvR'a kapuit a Zenei Színház s az első elő­adásait a Világifjúsági Találkozó t'szte'etére rendezik meg. A volt királyi palotában, a mai Köztársa­sági Palotában működik a Román Népköztársaság Szépművészeti Mú­zeuma. Most folyik ennek kibővíté­sé. ami ugyancsak elkészül a Talál­kozóra. A város központjától a legtávo­labb fekvő külvárosi, negyedekig szorgos munka folyik, új parkok ke­letkeznek. a régiek pedig úi külsőt öltenek, . új zöld gyépszörtyegek. spoyfterek létesü’tiek, Gyorg iram­ban javítják az úttesteket és járdá­kat. A fővárosi lakosság eddig több. mint 193.030 önkéntes mnnksnrávnl segítette elő a munkák elvégzését. A különWVző kerületekben tartott gyűléseken, a lakosság élénk kezde­ményező szellemről tett tanúságot, értékes munkavállalásokat tett. Ezeknek a kezdeményezéseknek a megvalósítására a fővárosi néptanács több szervezési intézkedést dolgo­zott ki, amelyek mind a városszépí­tés ügyét szolgálják. A fővárosi utcák burkolatát rend­behozzák. Utcákat aszfaltoznak és köveznek ki. 417.564 négyzetméter­nyi utcakövezetet megjavítanak. Több villamosvonalat meghosszzab- bítanak. A villamoskocsik számát 15 nagy befogadóképességű gyorsjáratú kocsival növelik. A város különböző pontjain 11 téren esztrád-színháza- kat építenek a Találkozó gazdag és változatos kultúrműsorának bemuta­tására. A fővárost ragyogó fényáradat vi­lágítja majd meg. Mindenütt színes, neonfényes jelszavak fogják hirdetni a világ különböző tájairól idesereg- lett Ifjak békeharcos elszántságát. Mindez azonban távúiról sem kime­rítő leírása mindazoknak a megva lósításoknak. amelvekkpl Bokare .árosa köszönti a Világ,fjú ági la Iái köze *, Á zombai kútfúrások a paradicsompusztai Béke tsz-ben Zomba község kultúrcsoportjai, amelyek a nemrég lefolyt választási agitáció során is élénk kultúrtevé- kenységet fejtettek ki, meglátogat­ták a paradicsompusztai Béke ter­melőszövetkezetet, ahol a bonyhádi járási kultúrház vezetősége diafilm- felvétel sorozatot készített. A felvé­telek megörökítik a járás legjobb termelőszövetkezetének életét, fejlő­dését és bemutatják azokat az élen­járó dolgozókat, akik kiemelkedő munkateljesítményt értek el, s ezzel is hozzájárultak a termelőszövetke­zet felvirágoztatásához. A kultúrcso- portok énekkari számokkal, tánccal, bábszínházzal és rigmusokkal kö­szöntötték a Béke tsz vezetőségét, az egyes munka-brigádokat, valamint a termelésben kitűnt dolgozókat. A zombai általános iskola úttörőinek tánc-szakköre és bábcsoportja a ’ó- és ökörfogatos munkacsoportot üdvö­zölte műsorával. A zombai DISZ 24 tagú énekkara népdalokkal és mozgalmi dalokkal köszöntötte a Bé­ke tsz vezetőségét. A növénytermesz­tési brigádot, valamint az egyénileg kitűnt dolgozókat a rigmusbrigád köszöntötte ez alkalomra írt csasz- tuskákkal. De részt kért az üdvöz­lésből a paradicsompusztai iskolások tánccsoportja is, akiknek a táncát Kiszler József igazgató-tanító Kísérte harmonikán. Mintegy negyven felvétel készü’t, amelyből a járási kultúrház vezető­sége diasorozatot állít össze, hogv szemléltető dokument legyen szocia­lista mezőgazdaságunk biztató fejlő­désének a völgység! dombokon, s egyúttal hű tükörképet adjon az egyre jobban kibontakozó és emel­kedő színvonalú zombai kultúragitá- ciós munkáról. Tárlatvezetés a szekszárdi múzeum képtárában A járási kultúrházban működő szekszárdi képzőművészeti iskola vasárnap délután közös látogatást tesz a Balogh Ádám múzeum kép­tárába. A látogatás során az iskola előadói, Lázár Pál és Csányi László ismertetik a múzeum képtárának egyes darabjait, majd a látogatás végén rövid ismertetést tartanak a magyar művészettörténetről. A tár­latvezetés délután 4 órakor kezdődik s azon minden dolgozót szívesen tát és vár a képzőművészeti iskola. Hasznos munkával töltik az AM EK. Jotthon tanulói a nyári szünidőt Alig, hogy befejeződött a tanév, máris munkához láttak. Ahogy a múlt esztendőben, idén is kiveszik részüket a termelőmunkából. A ke­resett pénzösszeget részben az iskola felszerelésének gyarapítására, rész­ben pedig szórakozásra fordítják — s ezáltal is elősegítik, hogy az otthon jelentős pénzösszeget megtakarítson. Papírhulladékot eddig 410 kilogram­mot adtak le. A vakáció első napján 146 kilogramm hársfavirágot gyűj­töttek és értékesítettek. Ezenkívül dolgoznak az otthon közel három holdas kertjében is. De segítik az állami szektorokat is, hogy előre­jussanak mezőgazdasági munkájuk­ban. Jó munkájukkal akarják meg­hálálni pártunk és kormányunk ven­dégszeretetét. Major Mátyás népm. ügyv. Dombóvári és pécsi diákok vándor»}ülése Mánfán A Mecsek hegységben Mánia köz­ség határában kisebb, nagyobb erdős dombokkal övezve, hosszú, keskeny völgyben van a híres sikondai für­dő. Ide látogatott el a dombóvári gimnázium földrajzi szakköre. A fürdő melletti erdőben tele­pedtünk le. Első dolgunk volt fel­állítani a magunkkal hozott sátra­kat. Majd rövid falatozás után meg­néztük a Kőlyuk nevű barlangot. Egy kis patakocska csörgedezik ben­ne. Szép fiatal cseppkőkápződménye- ket is megfigyeltünk benne. Majd visszaindultunk. Ebédelés után meg­érkeztek a pécsi közgazdasági tech­nikum földrajzi szakkörösei is, hogy részt vegyenek vándorgyűlésünkön, ami kirándulásunk célja volt. A szemléltető csoport vezetője is­mertette eddigi munkánkat. Különö­sen kiemelte, hogy szakkörünk igyekszik felvenni a kapcsolatot más iskolákkal. A környező falvakban vándorgyűléseket tartottunk, oktató filmeket mutattunk be és szemlélte­tő térképekkel segítettük az általá­nos iskolákat. A Magyar-Szovjet Barátsági Hónapban az MSZT-vel karöltve szép kiállítást rendeztünk, majd arról beszélt, hogy a szakkör átvéve az Országos Meteorológiai In­tézettől a csapadékmérő állomás ke­zelését, némi jövedelemhez is jutot­tunk. Ezen természettudományos folyóiratokat vásároltunk. Ezután a pécsi szakkör titkára számolt be végzett munkájukról. So­kat tanultunk szavaiból, főleg a ter­mészetjárás terén szereztünk bő is­mereteket. Majd a pécsi szakkör egyik tagja ismertette: mit kapott a megye az ötéves tervtől. Ezt követte a mi szakköri jegyzőnk előadása: mit kapott Tolna megye az öt­éves tervtől Előadóinkra büsz­kék lehettünk. Szabadelőadást tartottak, még vázlat sem volt ke­zükben. A gyűlés befejezése után még so­káig beszélgettünk a pécsiekkel. Ki­cseréltük tapasztalatainkat, elmond­tunk néhány érdekes történetet szak­körünk életéből, és ezzel is elmélyí­tettük a két szakkör közötti barát­ságot. Megállapíthatjuk, hogy ez ,a vándorgyűlés mindkét szakkör szá­mára hasznos volt. Amikor elbúcsúz­tunk, kölcsönösen megígértük: azon leszünk, hogy a jövőben is legye­nek ilyen vándorgyűlések. Szabotál István Dombóvár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom