Tolnai Napló, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-21 / 144. szám

1953 JÚNIUS 21 NAPLÓ 7 Felsőnyéken álljon talpra a begyűjtési állandó bizottság: teljesítsék hiánytalanul a féléves tervet Tizenkét dolgozó parasztnak engedték el a kártérítést Kisvejkén Államunk azért osztotta el ará­nyosan egész esztendőre a beadási kötelezettség teljesítését, hogy ne legyen torlódás a begyűjtésben, min­denki idejében kiegyenlíthesse az állam iránti tartozását. A helyi ta­nácsok feladata biztosítani, hogy mindenki határidőre beadja, amire aláírásával kötelezettséget vállalt. Mérjük meg, hogyan végezte be­gyűjtési munkáját a felsőnyéki ta­nács az esztendő első felében? Az eddigi eredmények szerint a tamási járás 15 községe között Felsőnyék hatodik lett a sorrendben. A község tanácsházán elővesszük a félévi begyűjtési terv teljesítéséről szóló kimutatást. Az első látásra tet- szetősek a számadatok. A terv sze­rint az első félévben 310 mázsa hí­zottsertést kell beadni s május vé­géig már 394 mázsa gyűlt be: vágó­marhából pedig 330 mázsa helyett 338 mázsa. összegében — vagv ahogy a tanácsházán idegen szóval szeretik mondani, mert úgy titokza­tosabban hangzik: „globálisan“ tel­jesítette tehát a község a tervnek ezt a részét. BŰNÖS ELNÉZÉS... Mikor azonban figyelmesebben utánanézünk, kiderül: van azért hát­ralékos a sertés- és marhabeadásban is. A kulákoknak az első félévben 45 mázsa sertést kellett volna bcadniok — s eddig csak 2? má­zsát adtak be, vágómarhából pe­dig a kőtelező 61 mázsa helyett csak 41 mázsát. Fejér András 31 holdas kulák 115 kiló hízottsertéssel tartozik még ta­valyról. A tanács végrehajtóbizott­sága nem szorítja kötelezettsége tel­jesítésére, sőt vétkes hanyagsággal a nyilvántartó-lapján sem tüntette fel a tavalyi hátralékot. A törvény ér­telmében Fejér Andrásnak köteles­sége volna tehenet is tartani a föld­jéhez. A tanács azonban elnézi, hogy nincs tehene s hogy a tej helyett ki­rótt tojásmennyiséget sem adta be április óta. Kiss Péter kuláknak sincs tehene s a tejet helyettesítő tojással is tartozik — összesen 33.38 kilóval. Zámbó József tanácselnökre és Oszkó László tanácstitkárra is érvé­nyes, amit Horváth Márton elvtárs tavaly júniusban a Központi Veze­tőség ülésén mondott a kötelességü­ket hanyagul teljesítő tanácsvezetők­ről: „Nem követelik meg a földjük­nek megfelelő számú állat tartását és eltűrik, hogy a kulákok az állat- állomány lecsökkentésével szabotál­ják beadási kötelezettségüket“. Nem nevezhető másnak, mint a dolgozó parasztok megcsúfolásának, hogy amikor a községben a Vörös Csillag tsz 23 mázsa hízottsertés helyett 29 mázsát adott be, a dolgozó parasztok 249 mázsa helyett 293 mázsát adtak: a tanács vezetői elkenik a kulákok hátralékát. PINTÉR JÖZSEF ELVTARS, EZ A PÉLDAMUTATÁS? A tej-, tojás- és baromfibeadásban még a terv „globális“ teljesítésével sem dicsekedhetnek Felsőnyéken. Tejből 60, baromfiból 80 százaléka gyűlt be eddig a félévre előírt meny- nyiségnek. Legrosszabb az eredmény a tojásbegyüjtésben: a tervnek alig harmadrészét teljesítette június kö­zepéig a község. Ha megkérdezzük, hogyan műkö­dik Felsőnyéken a begyűjtési állan­dó bizottság, válasz helyett himel- nek-hámolnak. Bizony, ez a bizottság csak papíron sze­repel, a valóságban nem tevé­kenykedik. Hogyan is tölthetné be feladatát: hogy elősegítse, meggyorsítsa a be­gyűjtést, — amikor elnöke. Pintér! József maga is elhanyagolja beadási | kötelességét. Az elmúlt hónapok- j ról 2.55 kiló tojással tartozik álla­munknak. Van ugyan jó példamutató tagja is a begyűjtési állandó bizottságnak, így Minárik József 12 holdas közép­paraszt, aki már az első negyedév­ben teljesítette félévi tojásbeadási kö­telezettségét, a baromfit pedig majd­nem egész évre beadta. A személyes példamutatás persze a leghatásosabb meggyőző érv: azonban mégsem ele­gendő. A begyűjtési állandó bizott­ság mindenegyes tagjának az is kö­telessége, hogy rendszeresen meg­magyarázza a dolgozó parasztoknak: saját érdeke mindenkinek, hogy ha­táridőre teljesítse beadási kötelezett­ségét! JÖ GAZDAASSZONY VARGANÉ A begyűjtési állandó bizottság Felsőnyéken is eredményesen végez­hetné munkáját, ha bevonná a legjobban teljesítő dolgozó parasztokat a begyűjtés érdekében végzett felvilágosító, népnevelő munkába. A Rákosi-uteában lakik özv. Varga Józsefné. Hét holdjáért egész évre beadta már a baromfit is, tojást is. Huszonnégy tyúkja tojik. A beadás után jut bőven tojás szabadpiacra. De Vargóné jövőre is gondol: három kotlóalja rántani való csirke kapir- gál az udvarán. — Most ültettem még egy kotlo- alját — mondja. — Búzapirulásra kikéi. Belőlük adok be majd január­ban. Jó gazdaasszony Vargáné. Szava, tekintélye van az utcában. — Ha látják a szomszédaim, hogy tojást viszek a begyüjtőhelyre, nekik is eszükbe jut a kötelességük. Jönnek utánam. Az országgyűlési képviselővá­lasztások előkészületeivel kapcso­latban falusi pártszervezeteink népnevelőinek munkája kettős célt szolgált. Az egyik cél az volt, hogy minden fuagyar állampolgár a Népfrontra adja szavazatát: a má­sik, hogy a választás előkészületei során emelkedjen a dolgozó pa­rasztok öntudata: világosabban lássanak. A dalmandi pártszerve­zet, s a népnevelők ennek a fel­adatnak a tudatában végezték munkájukat. A kitűzött cél meg­valósítását siker koronázta. A vá­lasztás előkészületei során az élen­járó parasztokat is bevonták a nép­nél .élőmunkába: így Horváth Fe­renc tO holdas, Tóth György 9 holdas dolgozó parasztokat, de még másokat is. A kisgyűléseken sok szó esett arról, hogy a múltban milyen volt a sorsa a szegény parasztnak, s milyen ma. Ezenkívül sokat beszél­gettünk s termelőszövetkezeti moz­galomról is — mondja Tóth György elvtárs. Dalmandon ez- ideig nem volt termelőcsoport. így tehát esetleg más községek terme­lőcsoportjainak munkájáról beszél­hettünk. Közben szóbaeselt az is, hogy a növényápolást mennyire hátráltat- ja az eső. Az egyik gazdatársam — a nevére nem emlékszem — azt mondotta: A szomszéd községben a szakcsi Béke tszcs tagjait nem hát­ráltatja a növényápolásban az eső, mert ha kapálni nem lehet, gyom­lálnak. IIa már előjött a iszcs-röl a szó, most mi is megmondhatjuk Koller elvtársnak, a tanácselnök­nek, ami régóta „fúrja" az olda­lunkat, — mert éppen jelen van — mondtam titokban a mellettem lévő Tóth György guzdatásamnak. — Úgy is történt. Szi j jártó Jó­zsef 15 holdas dolgozó paraszt — egyébként legtekintélyesebb gazda Ilyen tevékeny tagokra volna szük­ség a begyűjtési állandó bizottság­ban és aktívái között. Vonják be őket a munkába minél előbb! Akkor bizonyára megindul a begyűjtési verseny is Felsőnyéken. Mert a ver­senyről most csak az a papír tud, ame­lyikre hevenyészve rágépeltek a ta­nácsházán: „A begyűjtési állandó bi­zottság segítségére lesz a végrehajtó bizottságnak a II. negyedévi tervnek száz százalékra való teljesítésében július 30-ra“. Még azzal sem törőd­tek, hogy legalább az árulkodó gé­pelési hibát kijavították volna június 30-ra a „versenyvállaláson“. Használják ki jól június hátralévő napjait a begyűjtés meggyorsítására Felsőnyéken — és más elmaradt községekben is. Mert a következő hetekben még nagyobb feladat vár a tanácsok vezetőire: az aratás, cséplés és a gabonabegyüjtés döntő- fontosságú munkája, egész népünk jövő évi kenyerének biztosítása. Az első félévi begyűjtés hiánytalan el­végzése biztosítéka a következő nagy munka: a gabonabegyüjtés si­kerének is! B. J. (A Szabad Föld június 21. számá­ból). a faluban — előadta, hogy miről van szó. — Tudja Koller elvtárs, már rég­óta beszélgetünk mi gazdák arról, hogy mégis csak jobb volna közös gazdálkodást folytatni. Szeretnénk megkérdezni ki intézi ezeket a dolgokat, kinek volna esetleg ki­fogása ellene, hogy mi is alakít­sunk egy tszcs-ét. — Ezzel kezdte az 55 éves Szij- jártó József. — Ez ellen nincs és nem is lehet senkinek kifogása, Józsi bácsi — válaszolt határozottan a tanácséi- nők. — No csak ezt akartam tudni. A tanácsháztól mindenki hazafelé indult, azaz csak indullak volna ... A tszcs alakításán „studérozó" dol­gozó parasztok nem hazamentek, hanem Szijjártóékhoz. — Azért beszélgetünk maguknál erről a dologról Józsi bácsi, mert a Pista fia párttitkár, — jelenti ki határozottan Hooútli Ferenc 10 hol­das dolgozó paraszt. — Hogy miről beszélgettek? ... Mire a beszélgetési befejezték, már az előkészítő bizottság tagjai is ki voltak jelölve. Mindjárt papírra fektették, hogy 150 hold szántón és 50 hold legelőn kezdik meg a nagy­üzemi gazdálkodást. Egyben meg­beszélték: kik jöhetnek számítás­ba, hogy tagok legyenek. A lázas órák, s napok hétfőtől kezdődtek. Az előkészítő bizottság , azonnal munkához látott. A gépál­lomás igazgatót megkérték, hogy engedje el Szij jártó elolársat egy órára, mert őt akarják megbízni, hogy a járási tanácsnál, s a járási pártbizottságon beszéljen édekük- ben. A gépállomás igazgató szíve­sen támogatta kérésüket. Szijjártó eloárs azonnal motorra ült, hogy a 12 dolgozó paraszt kérelmét tol­mácsolja a járási tanácsnál és a járási pártbizottságnál. Az 1952—53-as gazdasági évben különösen sok kedvezményt biztosi- tott pártunk javaslatára, kormá­nyunk dolgozó parasztjainknak és a termelőszövetkezeteknek a beadással kapcsolatban. Ez is mutatja, hogy a mi népünk messzemenőkig támogatja és segíti dolgozó parasztságunkat. Ezt bizonyítja a tavalyi beadási kötelezettségek elmulasztása miatt kivetett kártérítések elengedése is, ha a rendeletben előírt határidőkre mu­lasztásukat pótolják. így töröltek Kisvejkén is 8,145.24 forintot mintegy 12 gazda javára, többek között olyanoknak, mint Gyalog Sándor, Beck Ádára s a töb­biek. Beck Ádárnnak például 1227.60 forintot töröltek, míg Gyalog Sán­dornak 388.80 forintot. Azonban kormányunk -egílsége nemcsak ebből állt. Azok, akik már e büntetésüket kifizettek, jóformán pénzüket visszakapják, ugyanis adó­jukat egyenlíthetik vele. Ilyen csak a nép államálban lehetséges, ahol az a cél, hogy az önhibáján kívül hát­ralékos dolgozó parasztok, hibájukat kijavítva mentesüljenek a bírságok alól, ne legyenek évekre tönkretéve, mint ez a múltban szinte mindenna­pos szomorú esemény volt. Dalmandon türelmetlenül várták, hogy mivel tér vissza, A motorke­rékpár dél körül megérkezett. Szijjártó elvtárs örömmel adta tu­domására az előkészítő bizottság­nak, hogy a járásnál ígéretet tet­tek arra, hogy elfogadják a kérel­met, s a dalmandi dolgozó pa­rasztokat segítik a III. típusú tszcs megalakításában. Hétfőn este 8 óra lehetett, mikor híre futott a községben, hogy a ta­nácsház előtt „valamilyen“ autó áll. Még jóformán meg se „mele­gedett“ a gépkocsival érkezett Ba­lázs elvtárs, a járási tanács mező­gazdasági osztályvezetője és Mol­nár elvtárs a járási pártbizottság ágit. prop. titkára. A termelőcso­portot előkészítő bizottság tagjai Dalamennyien ott voltak. Kicsit meglepődötten kérdi tő­lük Takács János, az előkészítő bi­zottság elnöke: — mondják elvtár­sak, nem azért jöttek, hogy elfo­gadták a kérelmünket? Molnár elvtárs kicsit titkolózva, mintha nem is tudná miről van szó, érdeklődött, hogy milyen ké­relmet. — Hát, amiről Szijjártó, a párt­titkár beszélt délelőtt. — Igen... most már tudom. Elmondták, hogy tszcs-t akar­nak alakítani: de azt is, hegy nem várnak semmi halasztásra, hanem a lehető legrövidebben intézzék el. Az elvtársakkal megbeszéllek a még hátralévő feladatokat, s azok megadták az útmutatást. Megálla­podtak abban, hogy az alakuló gyűlést június 19-én tartják. — De elvtárs, akkor biztos le­gyen ám — mondja Takács János, __ mert ezzel akarjuk köszönteni a h azánkban ülésező békeharcoso­kat. A mi államunkban, a dolgozó nép államában az a cél, hogy dolgozó parasztjaink élete is egyre jobban megjavuljon. E rendelet is ezt se­gíti elő. LEVELEZŐINK ÍRJÁK: A bátaszéki Vörös Zászló ter- melőcsoport tagsága a Béke-Világ- tanács ülésének tiszteletére vállal­ta, hogy június 15-rc a növény­ápolási munkálatokat 100 százalék­ra befejezi, így a burgonya töltö- getését, a kukoriea kapálását, va­lamint a hátralevő takarmányrépa harmadik kapálását elvégzik, azon­kívül 25 hold rétnek a szénater­mését betakarítják cs abból első­nek beadási kötelezettségüket tel­jesítik. Ezen vállalásukat teljesí­tették. BÁLINT JÓZSEF tsz. elnök * A harci Alkotmány termelőcsoport elnöke Lukács János elvtárs levél­ben számol be arról, hogy bizony d növényápolási munkák során nin­csenek az elsők között, pedig min­den lehetőségük megvan, hogy elsők legyenek. 23 lovuk van, kocsijaik, gazdasági felszereléseik. Jó állat- gondozó brigád vezetőjük, újabb és újabb ötletekkel és újításokkal segíti a csoport fejlődését. A tél folyamán az állatok átteleltetésénél olyan kompaktot állított össze, mellyel biz­tosították az állatállomány áttelel- tetését. Ezenkívül szerszámtartót, tá­rolót és szárítókészüléket készített. Az aratásra pedig fűkaszálógépből maga készített olyan aratógépet melynek segítségével másodmagáva! 15 holdat fognak learatni naponta Ez a brigádvezető Keresztes János, aki az elmúlt évben még egyéni mintagazda volt, és a rossz termés ellenére is az mellett, hogy kenyér- gabona vetésterületét bevetette, még külön 335 kiló búzát, 117 kiló bur­gonyát, 8 mázsa morzsolt kukoricát ás 5 mázsa szálastakarmányt vitt a csoportba. A csoport tagságának mintegy 99 százaléka követte Ke­resztes példáját, mégsem tudtak a növényápolási munkák során az el­sők közé jutni, ez abból adódott mert nem osztották fel a területeket egyenlősdi uralkodik. Ezt az álla­potot sürgősen megszüntetik, hogy ezen keresztül példát mutassanak a még egyénileg dolgozó parasztok felé. Lemaradtak a Marlinca-pusztaiak a növényápolásban Az esőzések következtében Mar- linca-puszta dolgozó parasztjai is lemaradtak a növényápolási munká­latokban. Most azonban az esőzések megszűnésével alaposan nekikezdtek a növényápolási munkálatoknak. A Béke-Világtanács budapesti ülésének tiszteletére vállalták, hogy az aratás megkezdése előtt 1 héttel befejezik a növényápolási munkálatokat. Ez­alatt az 1 hét alatt felkészülnek a bő termést ígérő aratás megkezdésére, hogy azt is mielőbb be tudják fejez­ni és teljesíteni tudják a begyűjtés teljesítésére tett vállalásukat. Hauzmann János Tamási, Martinca-puszta. A da'maDtli dolgozó parasztok a nagyüzemi gazdálkodás útjára léptek Kai*áeionji iiiiinkacssapai 103 s^á^alék A mezőgazdaság dolgozói is jó munkával készülődtek a Béke-Világ- tanáes budapesti ülésére. A nagy­tormási állaim gazdaság növényter­mesztési munkacsapata, melynek ve­zetője Karácsonyi József, tagjai Var­ga Katalin, Szilágyi Mária és Sza!a Jenő, a tavasz óta 193 százalékos át lagteljesítményt értek el. Ennek fi „titka", hogy a területet egyénekre is felosztották. Napi keresetük szemé­lyenként gyakran elérte az. 50 forin­tot, A Karácsonyi-munkacsapat tag. jaj az aratásban is részt vesznek es ezzel segítik, hogy a gazda ág teljesít­hesse vállalását: az előírt 8 nap he­lyett 5 nap alatt befejezze az ara­tást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom