Tolnai Napló, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-07 / 132. szám

6

iss* .n*Mrs i

»unó

m évvel.,ezelőtt, 1703 május 12*én,

a lengyelországi Brezán várából adta ki elfed manifesztumát Rákóczi Ferenc egyházi és világi, neme« és nemtelen igaz magyarokhoz“. Első eset a magyar jobbágyság történeté ben, hogy a nemes szövetségest keres és talál a robotoló, adózó jobbágyban,. s ez a népi egység, ami először valósul meg a magyar tör. ténc'emben, viszi diadalra a fejedelem vörös selyemzászlóit, melyeket a manifesztummal együtt ..Pro patria et libertate" felirattal küldött Magyarországra. A zászlókat, a tarpai. vári. beregszászi jobbágyok tűzik ki <? őször s öttől kezdve győzelmesen hordják szerte az országban a kuruc seregek.

A XVIII, század fodulóján tetőpontját érte az osztrák abszolutizmus elnyomatása, „a magyar népei tűrhetetlen követelésekkel és adóemeléssel sanyargatták“ — írja Emlékirataiban Rákóczi, majd nem sok. kai később: „Bátorított és erősített a: .a szándék, hogy megérdemeljem a nép bizalmát, és szeretetett S 1703 június 16-án a Beszkidek-hegvség lábánál találkozik első harcosaival. A sereg még maroknyi, fegyverzetük is elégtelen, de a néhány ember tudja, hotrv mögötte az egész ország vár az első jelre. „Déltájban érkeztek, botokkal és kuszákkal felfegyverkezve — írja róluk Rákóczi — 500 ember helyett alig voll 2C0 gyalogos, rossz paraszt puskákkal, velük ,50 lovas. Vezérük Esze Tamás volt, egy paraszt, tarpai jobbágyom."

A szabadságharc lángja rövidesen az egész országban felcsapott s a Felvidék mellett különös jelentőséget kapott Tolna megye, ahol a kuruc, kor legendá« tábornokai diadalt, diadalra arattak.

1703 yégén, a. felkelés első évében, Erdély és a Dunántúl kivételével a kurúc’oké az egész ország. A következő évek á szabadság-harc legdicsőbb • lapjai, s, az eseményekből bőven jut Tolna megyének is. 1708 augusztusában Eszterházy Antal

ausztriai betörése alkalmával kis hij. ján elfogja a Laxenburgban időző József császárt is, aki futva menekül a kurucok elöl. A visszatérő magyarok ezer foglyot hoztak magukkal s a roppant zsákmányban W ezer szarvasmarha is volt. Bezerédj Sopron mellett megsemmisített egy né. met sereget, mire Bécs Heister generálist küldte a Dunántúlra, aki komáromi és győri seregével Simon, tornyát kezdte ostromolni s itt akart egyesülni az erre tartó rác, péter- . váradi és eszéki német lovasokkal. elír a vi'éz Béry Balogh Adóm — írja Taly Kálmán, a karúékor legnagyobb ismerője — nem engedé őket Heisterrel egyesülni, sőt Kölesdnél 3000 lovassal, 1000 gyalogossal s

némi zalai fölkelt néppel megtámad, ván, úgy lünkre véré, hogy az egész hadtest megsemmisült: több mint 3000 rác, 5—400 német holtteste borítá a csatateret. A németek ezredese, Fluck, a rácok egyik főkapitányával, együtt elfogatott, 3 ágyú. 24 zászló, s 500-nál több megrakott tábori szekér a győző kurucok zsákmányává lelt. Heister e csapásra rögtön abbahagyd Simontornyn vívását. ..Balogh Ádám. Sándor László, Szekeress István. Somogyi Ádám roppant győzel* mérői szól a régi vers:

Az Sió berkéig lön nagy sivalkodás, Fel Simontornyáig sűrű nagy roppanás.

Akkor Balogh Ádám indíta több

hadat:

Német is elveszett, a rác is elszaladt.

Rákóczi szabadságharcának sikerei a népben gyökereztek. Ö, akiről méltán írta Andios Erzsébet, hogy ,,mesz. sze túlnőtt a magyar rendi világ keretein'már első lépésével a népet hívta segítőtársul s 1703-ban kiadott híres kiáltványa „az szegénység nyo. morúságinak teljes megváltását" ígéri. Ezt erősíti meg az 1708 végén kiadott sárospataki rendelet, mely utasítja a megyéket, hogy a hadseregben hűségesen szolgáló jobbá gyokat szabadítsák fel a földesúri

hatalom alól e egyben kimondja:

,,A hadseregben szolgáló jobbágyok, amíg katonáskodnak, mindenféle közteher alól mentesekKétszáz évvel korábban Werbőczy hírhedj Tripar- tituma ,,tiszta és örök" szolgaságra vetette a jobbágyságot. Rákóczi első szava, nekik szólt « a jobbágytöme. gék lelkesen mentek zászlói alá „édes hazánkért, nemzetünkért, régi szabadságunkért\ Róluk írja emlékirataiban Rákóczi: Beálltak katonáim közé és többé nem hagytak el. Puskák hiányában kardokkal, vasvillák. kai és kaszákkal fegyverkeztek fel és kijelentették, hogy velem akarnak élni,' halni.''’ ■

„Most még sokkal inkább, mint eddig, elérkezett az ideje — mondotta Rákosi elvtárs az MDP II. kon gresszusán — hogy visszanyúljunk Hunyadi, Rákóczi, Kossuth, Petőfi éltető és érőt adó hagyományaihoz" — « ezt emelte ki Farkas Mihály , elvtárs is kongresszusi felszólalásában: „A magyar múlt nagy szabadságharcosa s haladó hadvezéreként él népünk szívében II. Rákóczi Ferenc, a Habsburgok ellen folytatott igazságos háború legendás katonai és politikai vezetője."

Az évforduló különösen jelentős itt Tolna megyében, hisz Kötesd. Si- montornya, Dunaföldvár, Paks egykor Rákóczi zászlóit hordozta. S amiért a kuruc seregek harcoltak, ma valóság lett, s amint Rákosi elvtárs mondotta, „amiért hiába küzdöttek Rákóczi kurucai, Kossuth honvédéi, az 1919.es forradalom vörös- katonái, azoknak « céloknak elérését most a történelem lehetővé tette!' A régi kutuc vers sorai most, 250 év után kaptak igazi értelmet:

Immár reánk derült újra szép

szabadság:

Mert győzedelmeket vívott a

kurucság.

Vígasságban vagyon ezen darab

ország,

Aranyos zászlóját szelek jól hordozzák, (cs)

250 éves Rákóczi szabadságharca

Diákok, nevelők készülnek Tolna megyében a Pedagógus Napra

Kultúrműsor köszöntötte Szekszárd pedagógusait

Csütörtökön este , Szekszárdon az Április 4 , járási kultúrházban színvonalas kultúrműsorral köszöntötték a szekszárdi általános iskolák tanulói a város pedagógusait. Az általános lányiskola román táncokat mutatott be. az újvárosi iskola pedig színdarabbal szórakoztatta az egybebegyül- tcke.t. A kultúresten fellépett az or- szágosbírű sárpilisi népi együttes is, amely Csorba Géza népi zenckará- nak kíséretével mutatta be igen magas színvonalú és művészi műsorát. A közönség többször is kitapsolta a népi, együttes legközkedveltebb tagját, a szólótáncos Kovács bácsit és nagy tapssal jutalmazta a sárpilisi óvodások, az „utánpótlás“ kis énekszámait és táncait.

Tolna meg-ye diákjai jó tanulással, kultúrműsorokkal készülnek a második pedagógusnap ünnepségeire. A megye területén eddig mintegy háromszáz „titkos" rajgyűlést tartottak az úttörők, melyeken sok száz vállalás született: az úttörők megfogadták, hogy a pedagógus nap tiszteletére jó felelettel, Félévi osztályzatuk kijavításával lepik meg tanáraikat. Emellett mindenütt új énekeket, táncukat tanultak be, mert elhatározták, hogy vasárnap reggel lakásukon keresik fel nevelőiket, akiknek virággal s rögtönzött kultúrműsorral akarnak kedveskedni.

A pedagógus napon Tolna megyében 235 nevelőt jutalmaznak meg: egy nevelő a „Kiváló tanár“, kettő a „Kiváló tanító“, 10 pedig a „Közoktatás kiváló dolgozója“ címet kapja meg. A megye 108 iskolájából megjutalmazott pedagógusok között 143.300 forintot osztanak ki ezen a napon

Sok helyen a tanácsok is bekapcsolódnak a pedagógusok ünneplésébe. Szekszárdon, a megvet tanács vendégül látja a kitüntetett tolnamegyei nevelőket több helyen pedig, mint Tolnán, a tanács könyveket vásárolt s ezzel ajándékozza meg a község nevelőit.

TuIuü megye kiváló pedagógusai

A második magyar Pedagógus Nap

belső tartalmában és ünnepélyes külsőségeiben egyaránt bizonysága lesz nevelőink társadalmi megbecsülésének. kifejezője egész népünk bálájának. s elismerő értékelése elsősorban annak az oktató és névelő munkának, amelyet iskoláinkban végeznek. De a tantermek nem egyedüli színhelyei a nevelők tevékenységeinek. Többségüket ott találjuk az országépítés, a szocializmus építésének más területén is. Az igazi ismeretek hirdetői, a legszebb emberi tulajdonságok kifejlesztői, a legmagasabb emberi tulajdonságok formálói, a magyar nép államának legértékesebb népnevelői is.

Ilyen értelemben végzett, rendkívül eredményes munkájáért kapta Tolna megye három kitűnő pedagógusa a „kiváló tanár", illetve a „kínáló tanító" címmel a legmagasabb kitüntetést 5000 forint jutalom mellett.

Dr. Síirmai Endre

a dombóvári tanítóképző magyarorosz szakos tanára és tanulmányi vezetője kitűnő szaktudását és pedagógiai érzékét a haladószellemű magyar és orosz irodalom megszerettetésén kívül főleg arra használta, hogy kartájainak nyújtson alapos segítséget. Példa lehet minden magyar nevelő előtt az a magabiztos, nyugodt, felelősségérzettől és szeretettől áthatott nevelői magatartás, hangnem, amivel a maximális értékek kamatoztatására teszi képessé a dolgozó nép gyermekeit. ítéleteinek biztosságával párosult emberi szerénységéért tisztelik és becsülik őt a vezetésére bízott nevelők is. Fáradhatatlan munkás, minden feladatot szívesen vállal: ideológiai tanulókört vezet, szakkört és szakmai munka- közösséget irányít.

Csajhók Kálmán

a délszláv lakosságú Medina általános iskolájának igazgatója a jó iskolavezetés mellett a legtöbb pártós társadalmi munkát végzi a szekszárdi járásban. Az iskolájába be. osztott, kép.s lés neiküli nevelőt példamutatóan segíti. Neki köszönhető, hogy tantestületének minden tagja aktívan vesz részt az általa vezetett politikai szemináriumon és a szakmai továbbképzésben. Á dolgozók iskoláját is kitűnően szervezte meg, s biztosította itt is a jó eredményt. Igen jó a dolgozókkal való kapcsolata, nincs olyan iskolai vagy isko- iánkívüü feladat, amire ne tudná a szülőket mozgósítani.

Újvári Jcoo

magyarkeszi általános iskolai név elő mellét, díszítő kitüntetés is rendkívül értékes, szeles skálájú, oktató és nevelő munkájában találja meg aranyfedezetét. Nemcsak egyszerűen végrehajtja az irányító szervektől kapott utasításokat, hanem egyre többet újít és kezdeményez. Az ifjúság erkölcsi és politikai nevelésének hatékonyabbá tétele érdekében osztályfőnöki munkaközösségben vitatja meg a fontos órák vázlatait. Kitűnő szakember, aki az elmúlt évben országos díjat nyert „A számlán tanítás módszertana“ című pályamunkájával. A legkiválóbb magyar matematikusokkal szoros kapcsolatot tart fenn, problémákat vet fel elöltük és kéri tanácsukat. Mint nevelő nagy buzgalommal nyújt segítséget társainak. Intenzív szaktudományi munkája mellett megszervezte a dolgozók iskoláját és biztosította a felnőttekből álló paraszti tanulók jó felkészülését a vizsgákra. A rábízott pártmunkát lelkesen végzi cl és általában nincs olyan fontosabb társadalmi munka, amely az ő aktiv részvétele nélkül menne végbe. Mindhármuknak forró szeretettel szorítjuk meg a kezét gondolatban.

Dr. B. 3.

A megyei kórház tánccsoportja és énekkara nasjy sikerrel szerepelt az országos fesztiválon

A Tolnamegyei Tanács Kórházának művészeti csoportja a területi és megyei kultúrverseny után az országos szakszervezeti fesztiválon újabb sikereket aratott. A negyvenöttagú énekkar fegyelmezett magatartásával, helyes műsorválasztásával és hanganyagának művészi felhasználásával az ország élegyüttesei közé küzdötte fel magát.

Dr. Erdélyi János kórházigazgató főorvos kérdésünkre elmondotta: ,,A megyei kórház kultúrélete mintegy másfél évvel ezelőtt indult meg. A kezdeményező kis csoport lelkesedése magával ragadta a kórház többi dolgozóit is.

Az énekkar megteremtésében és a jó eredmény elérésében az énekkar tehetséges tagjainak lelkesdésén kívül legnagyobb szerepe Ferencz József karnagynak van. A tánccsoporl fejlődésében fordulópontot jelentett a területi verseny bírálóbizottságának segítő bírálata, amely összehozta a csoportot jelenlegi kiváló tanítójával Katona Gusztávné elvtársnővel. Katona elvtársnő egyik legaktívabb tagja az országszerte ismert Sárközi Állami Gazdaság tánccso- portjápak, A kórházi táncosok az ő irányítása alatt jutottak el a helyes útra: a környező Sárközi népi kultúrájának műveléséhez. A kórház valamennyi dolgozója nevében ígérhetem, fejezte be nyilatkozatát dr Erdélyi elvtárs, hogy napról-napra jobb munkával igyekszünk elérni azt, hogy Tolna megyének valóban szocialista egészségügye és szocialista kórháza legyen".

A BÉKEHAZ LAKÓI...

A kétemeletes bérház fiatalos frisseséggel ugrik ki a környező villák alacsony tetői közül. Zöldrc- f esteti erkélyein, hatalmas napfénycsalogató ablakain kedves paj- m kossággal játszadozik a vidám júniusi napsugár, s a lágy zefir gyengéden suhogja körül hároméves tervünk első szekszárdi alkotását, azután egy pillanatra megtorpan a falra kifüggesztett táblán: „Békehúz'' — sorakoznak szép sorjában a fekete zománcbetük. — Békeház! — dalolja a fürge szellő. — Békeház! — mutatnak rá a közelben elsiető emberek. — Béke- ház, első békeház Szekszárdon — jegyzi fii az újságíró — békeharcosok, igaz békéért küzdő dolgos családok otthona.

A kapun belül valami szuggesz- tív erővel vonzza a szemközti falra a belépő tekintetét a lég, ! nagyobb békeharcos, Sztálin elv- társ képe. A tettvágytól csillogó szemek, a bölcs tekintet még a halál után is int, tanít és figyelmeztet: „A béke fennmarad és tarlós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és hűen kitartanak mellette."

A tisztaság ót ragyogó épületben barna faajtók, kis aluininiuintab- Iáin a lakók nevei, s a nevek mögött tiszti rangok. Akiknek a múltban csak nyomor-tanya, szükség- lakás és cselédodu jutót', akik valamennyien katonatisztek, néphadseregünk hadnagyai és főhadnagyai — s egyben hozzáfűzhetjük — a magyar nép kiváló, bálot harcosai luknak családjukkal a kedves és otthonos házban, a béke- házban.

Az egyik lakú-bőt rádiózene szűrődik ki. A Kossut h-adó közvetít: ,,Béke, béke kell a népnek, béke épít- új hazát..." szárnyal messze, csengőén ® dal, s bent, a lakásban Székely Istvánná, bár kézé közben serényen jár, halkan dúdolja- dalolja a kórussal a szöveget: „Béke, béke kell a népnek.,." — Igen, béke kell nekünk, nem akarunk több háborút — mondja magának, s közben egy pillanatra sem áll meg, ebéd után — ez a háziasszonyok mindennapi tiszte — a konyhát teszi rendbe.

Már étele delén járó, a sok robot letörölhetétlcn nyomait viselő nsy szöny. De nem is áz évek teszik

az embert fiatallá, vagy öreggé, mindenki annyi idős, -amennyinek érzi magát. És Székely Ist ván né fiatal, lelkében, érzéseiben és tetteiben alig érzi az évek súlyát. 0 kérte kei asszonytársával együtt: tegyen az ő házuk < békeház. Ahol u-olc élnek családjukkal, akik fegyverrel a kezükben őrködnek a nép békés alkotómunkája felett, az a ház legyen békeház.

Mtért?

Egy régi mesével indokolja meg:

— ,,Egy vén alföldi számadó juhász magúhoz hívta halála érez- lekor három fiit. Vett egy szál nádat, s odaadta a legidősebbnek: — Törd-d el fiain! Az nevetve ketté pattintotta. Az öreg juhász most középső fia kezébe adott három nádszálat: törje el. A fiú könnyűszerrel kettőbe törte. Akkor az öreg felnyaldbolt egy nagy csomó nádszálat, lehetett vagy 100—150 is, átkötötte és odaadta a legkisebb fiúnak: — Törd-d csak cl fiam! A gyerek neki készült, erőt ködöt:, bele vörösödön, de nem tudott megbirkózni a náddal, Próbálta, a középső, a legidősebb is, hiába, nem sikerült. Akkor így szólt hozzájuk az öreg juhász:

— Látjátok fiaim, gyenge, teremtmény a nádszál. Ha magában van, eltöri a szél is. De ha sok szorosan együtt áll, sem vihar, sem másmilyen erő nem tudja legyőzni. Azért, ha erősek akartok lenni, ha valamit cl akartok érni. ne külön- külön, hunéin együtt próbálkozzatok. így éljetek, így cselekedjetek! ..."

Az öreg juhász meséje arra tanít bennünket, hogy csak közös erővel, együttesen küzdhetünk a bér kéért, az emberiség legnagyobb ügyéért is, — Ezért leértem én — fűzi tovább a szót. — Ennek a háznak minden lakója igaz, demokratikus érzésű békeharcos, s kő» zösen akarja és harcol is a békéért.

— Nevükben kötöttem béke- védelmi szerződést is — mutogatja büszkén. „Hazánk felvirágoztati- sáérl, boldog jövőnkért, gyermekeink szebb életéért megfogadom, hogy a Bé.ke-Vildgtanács június 15-én tartandó ülésszakára házunk, bán, amely most már békehási megalakítjuk a békebisotíságol, s tevékenyen kapcsolódunk be «

békemozgalomba. Leveleket is írunk a Béke-Világtanács tagjaihoz."

Közben fent az emeleten, az egyik szép kétszobás lakásban már készül is a levél. FakrüeruAjhoz, a nagy koreai békeharcoshoz szól. írója piros baboskendös, csinos, szőke asszonyka. írás közben ujjúval többször is tréfásan fenyegeti meg a ■ kocsiban fel-felsíró apróságot: — A te nevedben is írok, jó gyereknek ilyenkor hallgatnia kell! — S a kis 3 hónapos Sebők Jánoska, mintha értené édesanyja szavát, elhallgat, csak kis kezével tapsikol játékosan, s nagy barna szemével hunyorog.

Nehezen készül a levél. Sok min, derít4 szeretne leírni az asszony.

— De. milyen nehéz is szavakba önteni, amit érzünk, ami olyan természetesen fakad fel lelkűnkben

— sóhajt fel közben. — A múltról írjak? — Néz kérdően. — Férjem és az én szüleim is uraságokndl dolgoztak, magyarul cselédek voltak. Nem tudtuk, hogy mi a jó *s a szép, csak átkoztuk az éMet, minek is volt érdemes a világra jönni’!! — A hold köszöntött ránk