Tolnai Napló, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-07 / 132. szám

1953 JÜNIUS 7 7 Még a vesetök sem mutatnak példát, esért került Dunakömlődre a sségyentábla MEGJEGYZÉSEK termel '»csoportjaink verseny vállalásairól Termelőszövetkezeteinkben a versenyszellem egyre jobban elmélyül, a tagság felismeri a verseny fon osságát, harcol a magasabb termés «<• éréséért. Bizonyítja ezt a választás előtti verseny vállalások teljesí'éset, de nem utolsó sorban azok a vállalások, melyek most születnek n Béke­világtanács budapesti ülésének tiszteletére és a Szekszárdon tartandó őszi mezőgazdasági kiállításra. Az utóbbi napokban 41 termelőszövetkezet és csoport tett felajánlást. Ezek a felajánlások legtöbb helyen azonban sablonosak és nem ellenőrizhetők, mivel olyanokat vállalnak, ami egyéb­ként kötelessége is a termelőcsoport tagságának. A 41 termelőcsoport vállalásából jó és konkrét a köleséi Haladás, a kistormást Dózsa tszcs tagságának felajánlása. Pontosan meghatározzák, mennyivel termelnek többet az előírtnál, mennyivel végzik el határidő előtt az egyes munkákat. A köleséi Haladás tszcs felhívásához csatla­koztak a keszőhidegkúti tszcs tagjai is, és vállalták, hogy félévi tejbeadá­sukat 200 százalékra teljesítik, minden növényápolási munkát két nap­pal a határidő előtt végeznek el. Meghatározták, hogy az 50 hold négy­zetes kukoricavelésüknél terven felül J mázsával termelnek többet holdaiu ként, amit a pótbeporzással és a háromszori kapálással érnek el. A kis­tormást Dózsa tsz tagsága szintén konkrétan lett felajánlást. Vállalták, hogy a háromszori kapálással és a p'ótbe porzás allcalmazásávül holdan­ként 6 mázsával termelnek többel az előírtnál. Burgonyából holdanként 10 mázsával termelnek főbbet, mint ami a tervben fel van tüntetve. Az aratást, cséplést a minisztertanács határozata által előírt határidő előtt 2 nappal fejezik be, a másodvetési tervüket pedig 20 százalékkal túltel­jesítik. Az állattenyésztésben az 5 literes fejési. átlagukat 7 literre emelik. Az 56 darab anyakocánál pedig a felnevelési átlagot az eddigi 7 darabról 8 darabra emelik. Nem így néz ki a vállalás a többi termelőcsoportoknál, legtöbb he­lyen felületesen lettek felajánlást, a mi nem mérhető le és nem lehet ellenőrizni. Kiragadva a két példát érzékeltetjük, hogyan tesznek még felajánlást legtöbb termelőszövetkezetben. A kisdorogi Szabad Nép tszcs ezekkel a szavakkal írta le vállalásait: „Vállaljuk azt, hogy határidőre elvégezzük a növényápolási munkákat. Az előírás szerint teljesítjük, be­adási kötelezettségünket. A minisztertanács határozata szerint határidőre befejezzük az aratást, cséplést,''. .. stb. Hasonló ehhez a zombai Szabad, ság Isz vállalása is, ami így hangzik: ,.Vállaljuk, hogy becsületesen el­végezzük a mezőgazdasági munkákat, határidőre teljesítjük g növény- ápolást, aratást és cséplést. A beadási kötelezettségünket 100 százalékra teljesítjük az 1053-as gazdasági évben." Ezek a felajánlások azt mutat­ják, hogy még mindig nem látják a verseny fontosságát és jelentőségét a termelőszövetkezetek vezetői és tagjai, úgy ahogy kellene. Elfeledkeznek arról, hogy a vállalás csak úgy ér valamit, ha azt ellenőrizni tudjuk és számon kérjük, mert a vállalás annyit ér, amennyit abból teljésítettünk. Nem elég az, hogy hangzatos szavakkal, szólamokkal próbáljuk helyette­síteni n vállalások teljesítésé', ami megmutatkozik még a beküldött 41 ter­melőcsoport többségének vállulásábó I. A szekszárdi járásban nem mozgósítottuk a begyűjtési hétre Alihoz, hogy dolgozó parasztsá­gunk becsületesen teljesítse az állam iránti kötelezettségét és idejében vé­gezze a növényápolási munkát, szük­séges, hogy községi tanácsaink törőd­jenek a dolgozó parasztsággal, moz­gósítsák a feliadatok végrehajtására, segítsék elő a dolgozó parasztok •fülről jövő kezdeményezését. Nem utolsó sorban szükséges, hogy a köz­ség vezető funkcionáriusai, főképpen a párttagok példát mutassanak min­den vonalon. Az irányítás és a sze­mélyes példamutatás hiányzóit Du- nakömlód község egyes vezető funk­cionáriusainál is és ez az oka. hogy súlyos lemaradás van a beadási terv elfeledkeztek a község dolgozó pa­rasztjai, hogy kötelezettségük is van, amit maradéktalanul teljesíteni kell. Az olyan élenjáró dolgozó parasztok, mint Tóth Imre, id. Rajnai György, Horváth Ferenc, Takács László, t'.grier Mátyás, Varga Pál. ifj. Lősz Simon, Uhrin Imre és társai már félévi, sőt egyesek egész évi beadá­sukat is teljesítették és mégis szé­gyenkezni kell a község lemaradásá­ért nekik is, mert még több mint 60 dolgozó paraszt van Uunakömlődön, akik az elmúlt évekről adósuk álla­munknak. Az élenjárók jogosan vetik fel. hogy azok, akik legtöbbet kö­szönhetnek államunknak, mivel leg­többet kaptak, azok vaunak legjob­ban elmaradva a beadási kötolezett- segük 16 Ij es í t és 6 v é I. Ezt" állapíthatjuk meg, amikor megnézzük u község dolgozó paraszt­jainak névsorát a község szégyen- tábláján. amit inár az új elnök Ma­Az, Állami- cs Erdőgazdasagok Minisztériuma a legutóbbi 1 értéke­lésnél alaposan megvizsgálta Tolna megye állami gazdaságainak mun- í kaját a növényápolásnál. A minisz­térium főagronómusa, Németh Imre elvtárs megállapította az értékelés során, hogy megyénk területén mű­ködő állami gazdaságok amilyen eredményesen kezdtek hozzá a ta­vaszi munkákhoz, úgy elmaradtak az utóbbi napokban a növényápo­lásban! A kariácsi állami gazdaság, ahol pár héttel ezelőtt még arról számol­hattunk be, hogy eredményes mun­kát . végzett, megpihent babérjain és elbizakodoltá vált. Ez az oka, hogy a takarmányrépa egyelésből még vissza van 52 hold, a burgonyakapá­lásból 30 hold, a kukoricakapálás­ból 81 hold, a gyapotkapálásnál pe­dig 350 hold a kapálatlan földterü­let.' níunkibainduláskor, s sápadt képe búcsúztatott bennünket, amikor le­tettük a kapát, amikor kiesett ke­zünkből a kapanyél! —. Most olyan büszke vagyok férjemre• tiszt, néphadseregünk tagja. Fiatulok vagyunk, s most azzal kelünk fel minden reggel: — Milyen, jó is élni! Milyen szép az élei! Kis durcás mosoly jelenik üteg szája szögletében: — iJz p-/ mind még se írhatom le, csak annyit... $ tolla kicsit döcögve, majl mind gyorsabban repül a papírlapon: ,.Drága Pak Den.Aj elvtársnő! A Béke.Világ.'anács ülésszakára foga­dom. f'ogg én is hozzájárulok a béke megvédéséhez, s megerősítésé­hez. Tudom, milyen véres háború dúl Koreában, Vak Den-Aj clvlárs- nő hazájában. tudom, hogyan nyo­morognak azon a földön a csalá­dok. a gyermekek és az édes­anyák, akik azért, harcolnak, hogy olyan békés, szabad és boldog ha­zában éljenek, mint. mi. Én minden erőmmel harcolok gyermekemért, hogy az ő élete szebb és boldo­gabb legyen, mint az én ifjúsá­gom. Egy magyar édesanya: Sebők Jánosné Szekszárd, Csokunái-utca t. sz." teljesítésében. A tanács volt elnöke, Tímár István elvlárs nem támaszko­dott az élenjáró dolgozó parasztok­ra, nem élt a törvényadta lelietőseg- ,gel azokkal szemben, akik nem tettek eleget kötelezettségeiknek. Nem gon­doskodott Tímár elvtárs arról, hogy a begyűjtési és a mezőgazdasági ál­landó bizottság tagjait bevonja mun­kába, de elfeledkezett az élenjárók népszerűsítéséről is. Ennek következ­ménye azután, hogy Dunakömlőd község lemaradt a beadási terv telje­sítésében. A paksi járásban utolsók lettek és ezért került a szégyentábla Dunakömlődre. tűsek Károly elvtárs szemléltető he­lyen elhelyezett a dicsőség-táblával együtt. De ugyanezt a szomorú képet látjuk bent a tanácsházán a gazda­lajstromok kimutatásánál, A 60 hátralékos dolgozó paraszt között azoknak a nevét is megtalál­juk, akiknek személyes példamutatá­sukkal élen kellene járni és elsőnek teljesíteni állam iránti kötelezettsé­güket. Majoros Imre egyike azoknak a dolgozó parasztoknak, akik legtöb­bet kaptak felszabadulás után álla­munktól, de egyébként is párttag és a bókcbi/utlságnak is tagja. Ahelyett azonban, hogy példát mutatna be­adása teljesítésével, a legutolsók kö­zött kullog, elfeledkezik arról, hogy mint párttagnak kötelességei vannak nemcsak az állam, hanem a párt iránt is. Ezt mondhatjuk el sajnos a rác­egresi állami gazdaságról is, ahol 10 hold burgonyának még az első ka­pálása sincs elvégezve, annak ellen- nére, hogy rég be kellett volna fe­jezni a minisztertanács határozata szerint. A cukorrépaegyelésnél és első sarabolásból 9 hold, a kuko­ricakapálásból 170 hold, a gyapotból pedig 300 hold kapálatlan terület van vissza. Nem beszélve arról, hogy a burgonyatöltögetést jóformán meg sem kezdték. A rácegresi állami gazdaságnak is sürgősen pótolni kell lemaradását. Szégyen az, hogy az idén a legutolsók között szerepel, amikor az elmúlt évben minden munkák elvégzésében az első volt. Legsúlyosabb a lemaradás a kaj- mádi állami gazdaságban, ahol visz- sza van 25 hold takarmányrépa- egyelés, 40 hold burgonyakapálás, 50 hold kukorica és 300 hold gyapot. Annak ellenére, hogy a kajmádi ál­f.s ránéz gyermekére: —Most mgr csintalankodhatsz! — s a boldog anyák meleg szereidével simítja végig a kicsi arcát. Kis emberek: hivatalnokok, házi­asszonyok, dolgozó parasztok, üzemi! munkások, száz és millió ember érez ugyanígy, mind békét akar és a. békéért harcol. Kis fór. fásokban és patakokban buzog fel n. béke vágya az emberekben, ahogy Hja Ereuburg írta: ,,A nagy folyók észrevétlenül, kis ymtakuk- kénl törnek elő a föld mélyéből. Azután egyre növekszenek, széle­sednek, száz és száz patak, folyó sie: feléjük és végül hatalmas fo­lyamok már egész szárazföldeket szelnek át, országokul kötnek ösz- sze egymással, emberek millióinak éleiéi változtatják meg. Ehhez ha­sonló a mi mozgalmunk a béke­mozgalom is." Ezért a békéért küzd sok száz­ezer és millió ember a földön a hideg háborította pólusoktól, a forró égövi egyenlítőig, kelettől nyuga­tig, munkáslakásokban és íróasztal mellett. Ezért küzdenek Szekszár­don az első ,, Be keltád lakói is. Szégyenteljesen lemaradt Mikrí Imre dolgozó paraszt is, aki a föld- mű vessző vetkezetnél földfalelős. Az 1932-es évről 2i kilogramm barom­fival, 2 kilogramm tojással maradt adósa államunknak, nem beszél\e arról, hogy ez évben sem teljesítette még beadási kötelezettségét. A lema- radottak között említhetjük meg Bakos Imre dolgozó parasztot, aki az elmúlt évekről visszamenőleg tar­tozik államunknak, de még ez év­ben sem teljesítette kötelezettségét. Pedig neki is meg kellene érteni, hogy a beadás teljesítésével segítené továbbra is családja jövőjét. Két . fia katonatiszt, lánya pedig orvostan­hallgató. Neki kellene élenjárni, pél­dát mutatni dolgozó paraszltársai- nak. Blága Imre is a lemaradók kö­zött van, egyike azoknak, akik a leg­több tojással cs'baromfival vannak el­maradva az elmúlt évekről is. Tar­tozása 30 kilogramm baromfi, 129 darab tojás, ez évben pedig 2 kiló baromfi és 6 kiló tojás beadási kö­telezettségét sem teljesítette. Ahhoz, hogy Dunakömlőd község lemossa a szégyent és helyrehozza eddigi hibáit, elengedhetetlenül szük­séges a tanács jó munkája és a dol­gozó parasztok felvilágosítása. Meg kell végre érteni minden dolgozó parasztnak, hogy azért kell teljesíte­ni a beadási kötelezettséget, mert ez­zel családjuk boldogságát, ötéves ter­vünk sikerét segítik. Ehhez a mun­kához sokkal több támogatási kell nyújtani a községi pártszervezetnek és a tanács vezetőinek. lami gazdaság kevés területtel ren­delkezik és igen jó természetadta lehetőségei vannak, mégis a leg­utolsó az állami gazdaságok között. Ebben a gazdaságban súlyos hiba, hogy a pártszervezet nem kéri szá­mon a gazdaság vezetőségétől és a szakszervezettől, hogyan hajtották végre a feladatokat és a határoza­tokat. Ez az oka annak, hogy a szakszervezet nem válik gazdájává a munkaversenynek, nem szervezi, de nem is ellenőrzi a versenyt. Hiba az is, hogy nem használják ki kellőképpen a rendelkezésükre álló gépeket. Ez főképpen abból fa­kad, hogy az önelégültség folytán lebecsülik a nehézségeket, nem lát­ják azt, hogy a növényápolási mun­kák idejében való elvégzésétől függ az aratás, cséplés, betakarítás, tarló­hántás és másodvetés sikeres befe­jezése is. A minisztertanács határozata értelmében május 31-ig a gépállo­másoknak be kellett fejezni az arató-cséplőgépek javítását. A szedrest gépállomás azonban nem fejezte be, sőt az aratógépek javí­tását csaknem akkor kezdték meg. Jogosan kérdi minden mező­gazdasági dolgozó, aki harcol a magasabb termésért: a szedresi gépállomás vezetői és dolgozói honnét veszik a bátorságot a mi­nisztertanács határozatának be nem tartásához, hogyan akarnak segítségére lenni a körzetükhöz tartozó tszcs-k gabonáinak a gyors és szemvesztcség nélküli be­takarításában, mikor cgy-két hét­tel az aratás előtt még nem javí­tották meg a rendelkezésükre álló aratógépeket. Hogy mi az oka a késlekedés­nek, azt a gépállomás vezetői a következőkkel magyarázzák meg. Közismert megyénkben, hogy gép­állomásaink műszaki emberei egy- egy ilyen munka késlekedésénél a lemaradások okát alkatrész- hiánnyal szokták magyarázni. így a régi szokás megtartásáért a szedresi gépállomás vezetői is ez­zel magyarázzák meg a lemara­dások okát. Talpas István, a gép­Mint ismeretes, megyénkben illet­ve megyénk minden községében az elmúlt, héten begyűjtési hetet ren­deztek. A járások közül annak elle­nére, hogy a begyűjtési versenyben a szekszárdi járás vezet, legkeve­sebb volt az emelkedés. A járási ta­nács begyűjtési osztálya nem készí­tette fel a községi tanácsokat erre a nagy munkára, ami az eredménynél meg is mutatkozott. így a községi tanácsok azt hitték, hogy a begyűj­tés magától is megy, példa erre Mözs község, ahol a tanácselnök és a titkár annyira lebecsülik a be­gyűjtési hét jelentőségét, hogy még az állandó bizottsági üléseken sem vettek részt, aminek az lett az ered­ménye, hogy Mözs községben a be­állomás vezető mechanikusa azt mondja: „Természetes, hogy egy aratógépet nem lehet megcsinálni irányváltó tengely és fogaskerék nélkül. Az is magától értbetődik, hogy egy cséplőgépre nem lehet azt mondani, hogy teljesen kész, mikor hiányzik a tartozék emelő, tüzifecskcndő, ponyva, gépszij. Már pedig ezek még hiányoznak. Hogy mit tett a vezetőség a hiányzó alkatrészek beszerzése ér­dekében, azt Baros Gábor eh társ. az igazgató mondja el: „Négy aratógepünket még tavaly szep­temberben a megyei igazgatóság utasítására a központi gépmű­helybe vittük javításra. Ezév ápri­lisában a központi gépműhely ve­zetői bejelentették, hogy nem tud­ják a javítási munkát elvégezni, s így hazahoztuk, persze sokkal rosszabb állapotban voltak, mint mikor elvittük. Mi akkor azonnal összeírtuk, hogy milyen alkat­részek szükségesek, s ezt azonnal megküldtük a Megyei Gépcsoport igazgatóságának. Ök mindig azt hangsúlyozták: mire kell, lesz al­katrész. Tekintve, hogy a határ­idő lejárt, 28-án az igazgatóság bejelentette: nem valószínű, hogy tudják biztosítani a kért alkat­gyűjtési hét folyamán semmit nem emelkedett a tervek teljesítése. Nem különb a helyzet Medina községben sem. A tanács vezetői ugyan azt ál­lítják, hogy mindent megtettek az állandó bizottságok és a népnevelők mozgósításának érdekében. -Azonban ez csak „szóbeszéd“, a tettek mást bizonyítanak. A község tojásbegyüj- tése 2 százalékkal, a baromfibegyüj- tése pedig 3 százalékkal emelkedett. A község gyenge eredményéhez nem kismértékben hozzájárult az is, hogy a községi tanácstagok, de maga az elnök, Szombathelyi elvtárs sem mutat példát. Neki is van hátra­léka még az első negyedévről is. Gy. L. részeket, így június 1-cn hozzá­láttunk házilag a hiányzó alkat­részek előállításához. A fent felsoroltak alapjan tehát a gépállomások megyei igazgató­sága is „ludas“, mert előbb közöl­hették volna a szedresi gépállomás vezetőségével, hogy nincs kilátás a kért alkatrészek biztosítására, készítsenek házilag. Viszont mire enged következtetni az, hogy tét­len nézték a rossz gépekét a gép­állomás vezetői? Mindenekelőtt megnyugvásra, nemtörődömségre. Akkor, mikor a gépállomás veze­tői látták, hogy batáridőre nem lesznek alkatrészek, nyugodtan hozzáláthattak volna házilag azok elkészítéséhez. Nem volt semmi ok arra. hogy ezt a legutolsó pilla­natra halogassák, annál is in­kább, mert lehetőség volt arra. hogy házilag készítsék cl. Ezek irtán világos, hogy a Me­gyei Gépállomások igazgatóságat is éppen olyan felelősség terheli, mint a gépállomás bármely veze­tőjét, vagy dolgozóját azért, hogy a gépek nem lettek határidőre UU javítva. A helytelen irányítás következtében Foltozni kell állami gazdaságainkban a növényápolást KI A F K L K I. Ő « őzért, hogy o szedresi gépállomáson nincsenek kijavítva az arató-cséplőgépek

Next

/
Oldalképek
Tartalom