Tolnai Napló, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-05 / 130. szám

1953 JCMtüS 5 NAPLÓ 3 PARI ÉS PÁRT ÉPÍTÉS A BÉKE KIVÁLÓ HARCOSA: Hogyan készül Tolna község vezetősége az aratásra, cséplésre Községiünk területén a választási harcban megedződött és kitűnt párt* tagokat, párton.kívüii népnevelőket a községi pártvezetőség külön megdi­csérte, amikor- értékelte a válasz­tási agdtációg munka eredményeit,— Komoly erő jött felszínre területün­kön ebben a csatában. Dolgozó pa* rajzijaink, az élenjáró gazdák lelke­sen kivették részüket a harcból és újabb munkát kémek. A választási harc lendületé: tovább viszik s a Béke Világtanács ülése tiszteletére felajánlásokat is teszne.k a termelő és agitáció» munka fokozására. Ilye­nek Buchcr József. Ganzer János dolgozó parasztok és még sorolhat­nánk tovább. To'na községben a tanács munkája mint a legnagyobb tömegszervézeté komolyan megjavult s őzt, a válasz­tás győz.Íme is megmutatta. A ta­nácselnök Link elvtársnő maga is kisgyüléseket tart, Rákosi elvtárs vá­lasztási beszédéből, ami: szívesen hal galnak dolgozó parasztjaink. En­nek nyomán a növényápolásban már a második kapálást végzik a tolnai dolgozó parasztok. E munkában élen­járnak az Alkotmány fszcs tagjai, imert már a kukorica második kapá­lását végzik. Ugyanígy a begyűjtés­ben u élenjár községünk. Népne­velőink .j-v.rláivá váltak területük­nek .mert a népnevelő felelős elvtárs állandó, kapcsolatot tart velük, me­netközben segíti őket munkájukban: minden héten kétszer meglátogatják a területükön lévő dolgozókat és csütörtökön a népnevelőértekezleten elmondják tapasztalataikat. Dolgozóink panaszát, meghallgatják és ha lehetőség van rá, elintézik, am; inen egészséges folyamat, s ilyen megtörténik többször is. Pártvezetőségünk az alapezervi tit­károk felé igyekszik állandó segít­séget adni. Időnként beszámoltatjuk, s ellenőrizzük őket, igyekszünk a pár; titkárok önállóságát elősegíteni. Tö­megszervezeteinknek is nagyobb se­gítséget adunk az elkövetkező fel­adatok sikeres elvégzéséhez: főleg a DISZ- és- az MNDSZ'szervezetek munkájára fordítunk nagy gondot. Komoly munkát végez a békebizott­ság ie. mert állandó fe’adattal bíz­zuk meg, melynek eredményei le” mérheíők. Külön Béke-utcát nevez­tünk el. ahol a dolgozók növényápo­lásból elvégezték a második kapálás:. Községünkben már a közös szé­rűk helyei fs k; vannak jelölve me­lyet nagyon kértek dolgózó paraszt­jaink, a választás utáni 16 kisgyülé- sen. Gazdanapot is minden második vasárnap tartunk, aho; a gépállomás legjobb agronómusa tárj előadást az élenjáró agrotechnikáról és a nö­vényápolás fontosságáról. Eredményeink mellett vannak ko­moly hiányosságok is a munkák­ban. A tolnaszigeti állami gazdaság­ban például Várhegyi elvtár, üzemi párttitkár nem segíti a kitűnt pár" ionkívüli népnevelőket, hagyja őket, hogv most már hadd pihenjenek. — Persze saját maga ;s- ezt csinálja. Nem mozgósítja az ottani kommunistákat am; meg Is Iáiszik, mert szájtátiság, tespsdés van. Keserű elvtársnak pél­dául semmi pártmunkát nem ad a vezetőség, melyet jogosan is vetett fel. Megállt a tag- és tagje'öl-tfelvébeli munka is. Igen el vannak foglalva az ottani vezetőség; tagok. Ifj. Széles József elvtárs, szervező titkár úgy vélekedik, hogy reggel 4 órától este TI óráig dolgozik, mint állattenyész­tés,i farmvezetö és így nem ér ró pártmunkát végezni. Persze nem így van. Bőven volna idő pártmunkára, csak tervszerűen dolgoznának de ez leheleden, mikor maguk a veze­tőségi tagok sem mutatnak jó pél­dát It; van a hiányosság. Nem ellen­őrzi őket munkájukban senki, hogy valóban hol töltik el az időt. Leg­több ideje lesz, ha a tolnaszigeti ál­lami gazdaság pártvezetősége, fel­ébred álmaiból, nőm enged teret az os'z-tályeílenségnek és megjavítja mun Icáját, felzárkózik a többi áll-ami gaz­daság mellé. A hiányosság onnan adódik, hogy a vezetőség tagjai nem tanulnak rendszeresen, s ígv nagyfokú az ön­teltség, hogy megy minden magától. Az eredmény ami van, csak az ön* tudató, kommunistákon múlott, akik nem nézhették a vezetőség laza, nem­törődöm munkáját. Igen ajánlatos* volna, ha Várhegyi elvtárs tanulmá­nyozná Rákosi eivtárs beszédét és Lenin—Sztálin elvtársak tanításait, ugyanakkor ajánlatos volna a szer­vezeti szabályzatot i, magáévá ten­ni. mint párttitkárnak. Ilyen helyen nem kell csodáihoz ni, ha a bírálatot elíojtják. Nem ér­vényesül a pártszervezet irányítása megfelelően Tolnaszíg-eten. „JóbaráH alapon“ folyik a munka, a ,,ne bánt­suk cgymásf1 elv alapján. Várhegyi elvtár-s többízben komoly bírálatot kapott a DISZ. a szakszervezet elha­nyagolásáért, de hibáit azóta sem javította ki. A községi pártvezetöség minden támogatást megadott számá­ra. de süket fülekre talált. Ezt pe­dig nem lehet csaj- úgy elnézni Vár. hegyi elvtársnak, Ä párttagok fogják felelősségTevonni felületes munkájá­ért. A szakszervezet vezetői elmen­tek hozzá segítségért de elzavarta őket., azt mondta: ..mit törődöm én ezzel, semmi közöm hozzá!“ Ugyanez, volt a helyzet a DISZ-szel. Hogyan tudta 3 vezetőség elnézni a laza mun­kát? Nem kismértékben felelősek ők is ezért! Felelős a község pártvezetöség* is hogy níjn tárta fel idejébe^ az otta­ni lazaságot. Feladatunk '-e*z a. hi­bák kijavítása. Bizonyosak vagyunk benne, hogy 8 lolnaszigeti állami gazdaság kommunistái a hiányossá­gok kiküszöbölése után újra fe’azfn- rehozzák a jó eredményeket, melyek 3—4 hónappal ezelőtt még megvoltak és nem birálateifojtá* lesz, hanem építő kritika—önkritika, mely fejlő­désük nélkülözhetetlen ereje. Komáromi Sándor Tolna község párttitkára. A kajmádi állami gazdaság pártszervezete foglalkozzon a munkafegyelem kérdésével is 1952'. Kajmádi állami gazdaság., Prá* vics János.né egész nap répát kapált. Este bejelenti: 300 százalékot teljesí* tettem. A brigádvezető ellenőrzi mun kaját. Kiderül hogy a 300 százalék ugyan „megvan“, de a gaz minde­nütt virul, a feleslege« répahajtások pedig zöldéinek. Vagyis nem végzett minőségi munkát. A brigádvezető kénytelen volt másodszor ja meg- kapáitatni Právicsnéval a répát. A másnapi munkája sem volt sokkal kü!önb. Ezért büntetésből csak 100 százalékot írt be Právicsnénak két’ napi munkájáért. Ez csak egy szál fű a rétről, mert bizonv tavaly számos ilyen felelőt­lenség fordult elő a gazdaságban. — Látszólag nem valami égbekiáltó dol­gok, de so^ kicsi sokra megy. A számos ilyen ..apróság“ erősen akar dályozta a gazdaság tervteljesítésé). A gyenge munkaiegyelem tehát meg­bosszulta magát. A gazdaság pártszervezete nem okult a tavalyi hibákon: a laza mun­kafegyelemből nem vonla le a szük­séges tanulságokat. Elmúlt a tél itt vagyunk a növényápolás kellős kő* zepén, de elenyészően keveset telt a munkafegyelem szilárdításáért, a télen pedig a megelőzéséért, A téli. hónapokban erősödött a munkafe­gyelem és ez megnyugvást váltott ki a gazdaság kommunistáiból. A párt­1 vagon vashulladékból I szervezetben ilyenformán gondolkod­tak: — A tavalyi év elmúlt ée vele együtt elmúlt a fegyelmezetlenségek veszélye is. Nem, szó sincs erről. A tenyesett fa is kihajt. Ugyanígy a fegyelmezetlenségekkel is állandóan számolni kell. Természete» nem ak* kor, amikor már megtörtén^ a hiba, mert akkor már későn van, hanem meg keli előzni azokat. A gazdaság pártszervezete nem szá­molt ezzel. A szekrényben egy tele­tömött dosszié fekszik. Az idei év taggyűlésein készült jegyzőkönyvek,, határozatok halmaza. A betűrenge- tegben azonban egy ezó sincs a munkafegyelemről. Amikor a februá­rt taggyűlésen a tavaszi munkákra való felkészülés; ,,tárgyalták“, így határozták meg a teendőket: — A kommunistáknak jó munkát keil vé­gezniük ... — Általános, semmitmon­dó megállapítás. A munkafegyelemről pedig még ennyit sem beszéltek. An­nak ellenére, hogy ezen a taggyű­lésen kellett vo!na meghatározni: ho­gyan segíti a pártszervezet a gazda­ság munkáját, így a munkafegyelem szilárdításáért' mit tesz, melyik párt­tag miért lesz felelős, a gazdaság ig.azgatósága hogyan vonja felelős­ségre a fegyelem megsértőit. Ilyen névreszóló, konkrét határozatot még nagyítóval «em lehet találni. A taggyűlésen készült jegyzőköny veket Horváth József titkár elvtárs szavai is hitelesítik: — Eddig még nem foglalkoztunk «ein vezetőségi, sem taggyűlésén a munkafegyelem­mel. Hozzáteszi: — De azért állan­dóan napirenden tartjuk. — Később azt is megmagyarázza, hogyan „tart­ják“ állandóan „napirenden“ a mun­kafegyelem kérdését: -— Már elég ré­gen voltam kint a dolgozók között, így nem is tudom hogy előfordult volna valamilyen fegyelmezetlenség, vagy egyéb hiba. Mindézekután se­hogy sem képzelhető el, hogy ..állan­dóan napirenden tartja a pártszerve­zet á munkafegyelem kérdését“, hi­szen maga a titkári, az irányiló még azt sem tudja, milyen a munkafegye­lem a gazdaságban. Amikor arról esik «zó, hogy a tit­kár- eivtáis ezentúl mit t®3z a szi­lárd munkafegyelemért, Horváth elv- társ elmondja tervét: — A hét végén két napra beállítok valakit ,a helyem­re és akkor majd jobban ráérek ilyen dolgokkal foglalkozni. — Vagy­is a hét végén Horváth elvtárs két napig munkafegyciemerösítésscl fog­lalkozik. Horváth elvtársi Ez nem olyan tízedrendű teendő, kampányfel" adafíélc, hanem állandóan kell vele foglalkozni még a kajmádi pártszer­vezetben is, A pártvezetöség még egyszer s*?m számoltatta be a gazdaság igazgató­ját munkájáról. Nem kérte tőle szá­mon azt sem, hogy a műnk ajegy elem megszilárdításéért- mit tett. Természe­tesen javaslatokat sem adott a gaz­daság vezetőségének, Ug.v tűnik, mintha ez nem is lenne a feladata. A párttitkár elvtárs azon sü'ánko- zik, hogy nincs minden munkacsapat­ban kommunista, é* ezért sem tudnak megfelelően foglalkozni a munkaié* gyelemmel. Ez nem indok, mert. min­den munkacsapatban vannak olyan becsületes dolgozók, akiket a párt­vezetöség megbízhatna népnevelő- munkával. Csak meg kellene szervez* ni a gazdaságban a népnevelőhálóza- tot. Száz szónak ;s egy a vége: ez így nem mehet tovább. A kajmádi párt- szervezet vezetősége a többi fe adat mellett sürgősen vitassa meg teen­dőit a munkafegyelem erősítésével kapcsolatban. Hozzanak végre kon* krét határozatot atía, hogy egyik­másik tagnak mit kell tennie ezen a téren. A gazdaság igazgatóságának a munkafegyelem terén végzett mun­káját értékelje, bírálja meg alaposan a vezetőség. Minderre azért van nagy szükség, mer; különben mint tavaly, kinőne;, a vadhajtások: a fegyelme­zetlenség úrrá lösz a dolgozók egy részén és a gazdaság nem tud meg* birkózni a növényápolási, aratási- csépíésj ie.ada'.okk&l. Jörge Amado Amado 1912-ben született egy nagy- kakaóültetvényen, a brazíliai Bahia államban. Egyszerű emberek között nevelkedett, korán megismer­te népe szenvedéseit., gondolatait és érzéseit. Iskolái elvégzése után nyomdász, majd újságíró lett. Nagy nehézségek árán sikerült annyi pénzt összegyűjtenie, hogy- beiratkozhasson a rio-de-janeirói egyetemre — de a kevés pénzből csak rövid időre fu­totta, s a második év után abba kel­lett hagynia tanulmányait. Amado ezután alkalmi munkákból élt. . 1931-ben, 19 éves korában jelent meg első regénye: ..A karnevál or­szága.“ Műve sikert aratott, de a fiatal író nem volt megelégedve al­kotásával. Gazdagabb, új témát, ma gasabb művészi formát keresett. Eb­ben az időben kezdődött politikai tevékenysége is. Megismerkedett a brazil munkások fiatal kommunista mozgalmával. A kommunista párt felnyitotta szemét, megmutatta neki a harc, a fejlődés útját és helyes irányba terelte művészi érdeklődé­sét. Könyveiért ezekben az években féktelenül üldözték a bátorszavú írót. Számtalanszor perbefogták, le­tartóztatták, börtönbe vetették. 1937-ben a kormány egy hivatalos rendeleté alapján betiltottak, elko­bozták és a nyilvános tereken el­égették összes műveit: De hiába harcolt ellene a kormány és rend­őrség: Amado müvei eljutottak a néphez. Amado hangja és befolyása messze túlterjedt Brazília határain.. Újabb letartóztatások után Amado Argentínába menekült. A nagy író még a háború éveiben visszatért hazájába, ahol azonban ismét bör­tönbüntetés, majd száműzetés várta. De 1945 decemberében, a haladás sok más harcosával együtt a brazil nép parlamenti képviselővé válasz­totta. Jörge Amado hatalmas mun­kát fejtett ki a brazil függetlenség érdekében és síkraszállt a Szovjet­unióval való barátság, a tartós béke nagy ügye mellett. •* 1948-ban, a világ haladó értelmi­ségének wroclavi békekongresszusán lángoló beszédben számolt be népé­nek szenvedéseiről és az északame­rikai imperialisták háborús tervei­ről. Beszédéért a reakciós brazil kormány perbefogta. A nagy brazil író az amerikai imperialisták koreai agressziójának első perce óta köve­teli a vérontás beszüntetését és a gyilkos háború elleni küzdelemre szólítja a világ népeit. Nem utolsó sorban neki köszönhető, hogy mind a mai napig egyetlen brazil katona se. indult el Korea felé. A brazil nép béke- és szabad­ságharcának nagy eredménye, hogy 1952 tavaszán Jorge Amado vissza­érkezett hazájába. A reakciós ural­kodó köröknek ezt a vereségét még fokozza, hogy idén tavasszal Ama­dét a Brazil írók Országos Szövet­ségének elnökévé választották. Jor­ge Amado bátor harcának, lelkesítő írásainak nagy része van abban, hogy a brazil nép mind nagyobb tö­megei kapcsolódnak be az aktív bé­keharcba. Brazíliában a békemozga­lom vezetőinek felhívására a má­jus hónapot az öt nagyhatalom béke egyezményének megkötéséért vívott harc hónapjává nyilvánították. A la­kosság országszerte gyűléseken kö­vetelte, hogy a brazil kormány tá­mogassa az öt nagyhatalom béke** egyezményének megkötéséért indí­tott kampányt Jorge Amado a nemzetközi beke- harc jelentős alakja. Szenvedélyes szavai maradandó hatással vannak nemcsak Brazília. Iranern az ege.-z világ haladó erőire. A Béke Világ- tanács budapesti ülésén szeretett is­merősként üdvözöljük majd a brazil nép e kiváló fiát, akit művein ke­resztül régről ismer és tisztel, ma­gyarországi tartózkodásai alatt szí­vébe zárt a magjai- nép. Hogyan készülnek a paksi járásban a Pedagógus Napra A paksi járá* dolgozói immár m;k •sodízben emlékeznek meg azokról, akik államunk legféltettebb kincsét, a. gyermeket, az ifjúságot nevelik. A ma pedagógusa, népköztársasá­gunk legmegbecsültebb dolgozója. Szeretettel veszi körül őket pártunk, kormányzatunk és dolgozó népünk. A ma pedagógusa nem a „nemzet nap­számosa“, nem szolgaságra, alázatos­ságra, meghunyászkodásra neveli a dolgozók gyermekeit, hanem öntuda­tos, hazaszerető ifjúvá, aki törhetet­len hittel tekint jövőnk hatalmas távlataiba és tevékeny részese tud lenni a ragyogó jövő felépítésének. A járás minden községében a pe­dagógusok felelősségteljes, áldozatos munkájának elismerését, az irántuk való szeretetet kívánja dolgozó népünk kifejezésre juttatni. Böl-cskcn, ahol az elmúlt cvben is nagy meglepetést szereztek a község dolgozói nevelőik­nek, idén is hasonlóan készülnek a nap méltó megünneplésére. Pakson a szülői munkaközösség, az MNDSZ a községi tanáccsal karöltve készül a Pedagógus Napra. Dunaföldváron a párt irányításával a töUiegszerveze- tek és az iskolai úttörőcsapatok a Kossuth kultúrotthonban rendeznek nagyszabású ünnepséget. Madocsén a község dolgozói nagy lelkesedéssel készülnek a Pedagógus Napra. A pedagógusok oktató-nevelői, munkájúkon kívül'igen eredménye* társadalmi munkát végeznek a köz­ségben. éppen ezért Madoesa község dolgozói meg akarják hálálni a peda­gógusoknak azt a fáradhatatlan nagy munkát, amit a választások idején felvilágosító munkájukkal végeztek. Madoesa község dolgozó népe tudja, hogy nevelői megérdemlik a megbe­csülést és szeretetet. üunaszenigyöv, gyón és a járás többi községében A megindultak a Pedagógus Nap elő­készületei, a helyi tanácsok, a tömeg szervezetek és a szülői munkaközös­ség lelkes közreműködésével. Az úttörők is szeretettel .készülnek nevelőik megünneplésére. Leveleket Írnak nevelőinknek, virágcsokorral köszöntik őket és kedves műsorral kívánják kifejezni hálájukat és feze- retetüket irántuk. Önálló elgondolá­saik szerint készülnek beigazolni azt, hogy nevelőik iránt érzett őszinte szeretetük kifejezését nem kell felső irányító hatalomnak végezni, gyer­meki éraésviláguk legőszintébb, meg­nyilatkozásával fogják valóban’szép­pé, kedvessé tenni a Pedagógus Na­pot, a nevelők napját, akik áldozatos szívvel és soha nem lankadó lelke­sedéssel végzik azt a munkát, amely alapja népi demokráciánk fejlődési­nek és erősödésének. Lelkiismeretes tanulással készülnek ahögyészi AMEK-otthon tanulói az év végi vizsgákra Még jobb tanulással és fegyelme­zettebb magatartásukkal kívánjak megmutatni hálájukat az őket be­fogadó magyar nép iránt. Az idén végez az első VIII. osztály. Mind a 11 tanuló gimnáziumokban és tech­nikumokban tanul tovább. Egész­évi munkájukon meglátszott a ko­moly munka, de különösen megmu­tatkozott ez az írásbeli vizsgákon. Három nyelvből kellett a tanulók­nak vizsgázni, és az írásbeli vizs­gákon egyetlen elégtelen jegy sincs, kettes is alig akad, de annál több a jeles és jó osztályzat. Ezt az ered­ményt még a hátralévő időben fo­kozni akarják és így akarnak ké-- szülni a Pedagógus Napra, Meg akarják mutatni szeretetüket ne­velőik iránt, kik áldozatos munká­val, sokszor erejüket fs felülmúlva- foglalkoznak velük, hogy majd sza­bad hazájuknak derék és hasznos polgárai legyenek. fi orinány rá Iság Indonéziában (MTI) Mint az „AFP“ Dzsakartá- ból jelenti, az indonéziai Vilopo- narmány kedden este lemondott. Az „AFP“ szerdai jelentése szerint Szukarno elnök a lemondást elfő-, gadta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom