Tolnai Napló, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-05 / 130. szám

NAPI f r o 1953 JtmtJS 5 Békéért, függetlenségért, a dolgozók jogaiért MONTEVIDEO BraMl szakszervezeti, kulturális és más szervezetek, kiemelkedő tár­sadalmi személyiségek követelik a koreai kérdés haladéktalan békés rendezését. Sao Pauloban ötezer ember jelen­létében gyűlés volt. amely az azon­nali koreai tűzszünetért folytatott linrc jegyében folyt le. Rio de Ja- neitoban a brazil sajtószövetségben tiltakozó gyűlést tartottak az ameri­kaiak koreai agressziója ellen. PERING A Japán Szakszervezeti. Főtanács június ínásodik felére országos ér­tekezletet hív össze, amelyen a töb­bi között a következő főbb kérdé­sekről lesz szó: a japán nemzetgaz­daság átalakítása békegazdasággá, ázembeszállás azokkal az erőkkel, amelyek a dolgozók újabb megter­helésével akarnak kilábolni a gazda- • sági válságból és szembeszállás a háborús gazdálkodás kiterjesztésé­vel. ' Az értekezlet előkészítésére három­napos előkészítő ülést tartottak. Az ülés az ország gazdasági helyze­tének megvitatása után ezt a követ­keztetést vonta le: „A japán nép életkörülményei megjavításának egyetlen módja, hogy a munkás­osztály köré tömörülve, elszántan harcoljanak az amerikaik és a Josi- da-kormány háborús politikája el­len.“ ■ .\/ előkészítő ülésen több. mint száz szakszervezeti vezető és mint­egy húsz kiváló közgazdász vett részt. Valamennyiben hangsúlyozták hogy az ország nyomora az ameri­kai megszállásban és a Josida-kor- mány újrafelfegyverzési politikájá­ban gyökerezik. SANGHAJ A ..Kiodo Cuszin“ hírügynökség jelenti, hogy június 3-án reggel kö­rülbelül negyvenhatezer munkás, a fémipari munkások szakszervezeté­nek tagjai tíznapos sztrájkba léplek, munkabéremelést követelve. ATHÉN Június 3-án egész Görögországban általános 24 órás sztrájkot tartottak a bőripari munkások. A sztrájkolok a munkabér negyven százalékos emelését követelik. UJ DELHI Az Indiai Országos Béketanács felszólította az indiai népet, hogy június 25-én, a koreai háború kitö­résének harmadik évfordulóján or­szágszerte követelje a koreai véron­tás haladéktalan megszüntetését. ,,Az indiai nép — hangzik a Bé­Hzer és ezer lévé érkezik napon' :n az Országos Békelanácshoz üd_ vöz'etet hoznak a rövidesen hazánk­ba érkező békeharcosoknak, a levelek írói boldog örömmé:, büszkeséggel számolnak, be békés életük szépsé­geiről.-• özveoy Kurilla András-né hetven' kilenc éves ormospusztai asszony így ir: Nagyon idős vagyok már, sokat nem tudok tenni a békéért, csupán annyit, hogy magam köré gyűjtöm húsz unokámat és elmesélem nekik, milyen nehéz volt énnekem" Lovas Istvánné Csánytel ékről mindössze annyit ír: ..A múltban cselédek vol­tunk az urammal és a fiámmá i egviitl Ma a férjem tanácselnök, a'z I ketanács felhívása — egyemberként óhajtja a koreai háború haladékta­lan befejezéséi. A nép minden ré­tege fegyverszünetet akar Koreában. Az indiai békemozgalom feladata, hogy ezt az egyhangú óhajtást szé­leskörű, ellenállhatatlan kampánnyá szervezze.“ KOPENHÄGA A dán fővárosba már megérkezett huszonöt ország nőküldöttsége, a június 5-én kezdődó nők világkon­gresszusára. Június 3-án érkezett Brazilia, Costa-Rica. Bolívia. Mexi­kó. Argentína, Indonézia és Lengyel ország küldöttsége. Megérkezett Eugenie Cotton, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövet­ség elnöke, Pragerova, a szövetség alelnöke, Marie-Claude, Vaillant- Couturier, a szövetség főtitkára és mások. egyik fiam agronóinus. a másik egv gépállomás politikai vezetője, a kis. lányom pedig tanul, most jár a VII. osztályba. Ha csak ennyit írok is, világos, miért álltam a békéért har­coló milliók soraiba.“ Doró Mária, íatabányai általános isko'ai pedagó" gus a következőket üzeni a . Béke Világtanács ülésére: ,,Mi, fiatal Pc' dagógusok. akik most végeztünk az egyetemeken és főiskolákon, tudjuk, mit jelent békében tanulni. Sokan vagyunk, akiknek a felszabadulás adta meg erre a lehetőséget. Én csak egy var,'rok a sok közül akik hálával gondolnak felszabadítónkra meri elhozták a békét é* olyan éle- "t. teremtettek számunkra, amelyben boldogság élni és dolgozni .“ Magvar nők levelei a Béke-Világtanács tagjaihoz A frtiiicitiorsxáfgi kormányválság Pierre Mentiek kijelölt miu'szterelnök nrogrammbeszéde . Paris (TASZSZ) Június 3-án a francia nemzetgyűlésben elmondotta programmbeszédét Pierre Mendés- Francc kijelölt francia miniszterel­nök. Mendes-France a radikálisok és radikalszocialisták pártjának tagja. Paul Reynaud-hoz, az előző mi- msztérelnök-jelölthöz hasonlóan. Mendes-France sem festett va­lami vonzó képet Franciaország gazdasági és pénzügyi helyzeté­ről. Utalt a hatalma^ költségvetési hiány ra. Franciaország gazdasági pangá­sára. a termelés csökkenésére, ami „veszély a nemzetre.“ Mendes-France a továbbiakban beismerte, hogy a katonai kiadások súlyos terhet jelentenek az .ország, számára. „E kiadások összege — mondotta — majdnem egyenlő a polgári kiadások összegével“. Mendes-France a katonai kiadá­sok csökkentése mellett nyilat- | kozott, de ugyanakkor közétet­te, hogy ez „sajnos, nem csu­pán tőlünk függ.“ Az- indokíniai háború megszünteté­se mellett is állást foglalt, mint­hogy ez a háború — véleménye sze­rint — gyengíti Franciaországot és hátrányos helyzetbe juttatja Német­országgal. szemben, „amelynek kato­nai potenciálja újból meghaladhatja Franciaország erőit.“ Az indokínai háború kérdését azonban Mendes­France szerint — a három nyugati hatalomnak a bermudákon tartandó közeli értekezletén kell megtárgyal­ni. Mendes-France felszólalásából kö­vetkezik. hogy még kormánykörökben is van­nak olyan személyiségek és cso­portosulások, akik és amelyek elégedetlenkednek Franciaország mostani helyzetével, azzal, hogy Franciaország az Egyesült Álla­moktól függ. „Az atlanti szervezet megköveteli, hogy a hozzátartozó nemzetek egész­séges kapcsolatokat tartsának fenn egymással — mondotta Mendes- France. — A, morális szolidaritásnak és az ideológiai közösségnek nem szabad többé szenvednie a függőség­től.. Mindnyájunk érdeke, hogy vé­get vessünk e függőségnek.“ Mendes-France véleménye, szerint a nyugateurópai országoknak na­gyobb egyetértéssel kell cselekdniök. hogy megjavítsák gazdasági helyze­tüket és visszaszerezzék független­ségüket. Mendes-France a szorosabb francia-angol együttműködés mellett szólott. „Sem Franciaországnak, sem Euró pának, — folytatta — nem szabad idegenkednie széleskörű nemzetközi tárgyalásoktól. Kívánom a négy nagyhatalom képviselői tanácskozá­sának összehívását — ezt Churchill is szorgalmazta — a nagyhatalmak képviselőinek gondosan előkészített tanácskozását, amelyre mindegyik résztvevő hátsó gondolat nélkül jön­ne el.“ Mendes-France kijelentette, hogy a bermudai tanácskozásokon szándé­kában áll felvetni az „európai had­sereg“ kérdését is .......... olyan szer­z ődéseket terjesztettek elénk — mondotta — amelyek távol állanak attól, amit a francia parlament eleinte megvizsgált. Közölnünk kell szövetségeseink­kel. hogy az adott kérdésben a franciákat a dolgok mostani ál­lása mellett komoly aggodalmak töltik el. sokan közülük inga­doznak.“ Mendes-FranCe nem mondotta el a nemzetgyűlés tagjainak, milyen konkrét intézkedésekkel szándékozik megváltoztatni Franciaország mos­tani gazdasági és pénzügyi helyze­tét. bár ígérte, hogy csökkenti a deficitet, biztosítja a munkaerő tel­jes foglalkoztatottságát stb. „Szé­leskörű felhatalmazást“ követelt a maga számára, azaz jogot arra, hogy saját belátása szerint kormányren­deletekkel hajtson végre bizonyos intézkedéseket. A Mendes-France programmbe- széde feletti vita az esti és éjszakai ülésen folytatódott. PAUL ROBESON BESZÉL „A HATÁRON TÚLRA“ írla: WALTER HUTCMNS Paul Robeson április 9-én volt SS éves. Haja a halántéka körül egy árnyalattal szürkébb lett, de külön­ben a régi. fiatalos, tele életerővel. Akár új dalokat tanul egy hang­versenyre, akár a kínai nyélvet ta­nulmányozza, akár cikket ír, — Ro­beson mindig ugyanazzal az ener­giával és komolysággal lát a mun­kához. Nemcsak az amerikai nép szereti Robesont, nemcsak a Szov­jetunióban, a Kínai Népköztársaság­ban és a népi demokratikus orszá­gokban szeretik. Mindenütt tisztelik, őt, ahol olyan emberek élnek, akik szeretik a békét és szabadságot. Ez éppen elég ok arra, hogy a Wall Street háborús uszítói gyűlöljék és üldözzék Robesont, a béke és hala­dás. megvesztegethetetlen harcosát, öthittségükben azt képzelték, hogy egy néger, aki minden akadályon és ellenálláson át kiharcolta magá­nak a világhírt, — megtagadja majd származását, hivatását, hogy jólla- kottan élvezze gazdagságát. De Robéson, aki oly sok embert lelke­sített' fel énekével, mindig hű ma­radt népének ügyéhez. A hatalma­sok és gazdagok hízelgő dicséretei nem vették le a lábáról. Meg akar­tak félemlíteni, de csalódtak. Végül bojkottal kísérleteztek, azzal, hogy megakadályozzák fellépteit. Egyet­len. intéssel letiltottak 85 hangver­senyt, amelyen Robesonnak fel kel­lett volna lépnie. De olyan embert, mint Paul Robeson. ez sem riasz­tott meg. Erre a reakció elhatároz­ta. hogy Robesont. a világszerte is­mert békeharcost elteszik láb alól. Fegyveres gyilkosokat béreltek fel. hogy Memphisben, majd Pittsburgh- ban támadják meg. Civil és egyen­ruhás fasiszta gengsztereket fogad­tak fel. hogy Pcekskillben gyilkol­ják meg. Ez a tervük is kudarcot vallott. Négerek és fehérek együtt védték meg őt. Robesont meg akarták abban is akadályozni, hogy haladó művésze­tével külföldre menjen. Elvették az útlevelét. De ez a gazság is, mint a bumeráng, visszafelé ütött. Ami­kor Paul Robesont Kanadába hív­ták meg, hogy szabadságdalaival ..a másik Amerikát" képviselje, az FBI, az amerikai Gestapo tisztviselői meg tiltották, hogy átlépje a határt. Ro­beson ekkor beszédet tartott a ha­táron — amerikai földön — s be­szédét telefonon továbbították a ka­nadai Vancouverbe. — Meg akarták gátolni, hogy hozzátok beszéljek — hallották a hangszórón át a kongresszusi te­remben ezrével összegyűlt munká­sok Robeson hangját, — meg akarták gátolni, mert . nyíltan vallom azt a meggyőződésemet, hogy valameny- nyi nép békésen élhet egymás mel­lett; mert én a háborús előkészüle­tek és a gyarmati színes népmilliók elnyomása ellen harcolok és mert elszántan állok az amerikai munkás- osztály üldözött vezéreinek oldalán. ürülök, hogy a haladó Amerika üd­vözletét tolmácsolhatom nektek. Ez az Amerika vállvetve küzd veletek minden dolgozó jobb életéért. Az amerikai munkásság érdeklődéssel kíséri azt a bátor harcot, amelyet a ti szakszervezetetek a hatalmas Anaconda-tröszt ellen folytat. Latin- Amerikában. Kongóban, Délafriká- ban ugyanezek az Anaconda-mono- pólisták tartják kezükben a rézbá­nyákat és a munkásokat éhbéren dolgoztatják. A közös ellenség ellen vívott közös harcban megnöveked­nek erőink. Nem szabad hátrálnunk, amíg a győzelem nem lesz a miénk. így hangzott Robeson emlékezetes telefonbeszéde. , Paul Robeson a négerek gazdasá­gi, politikai és társadalmi egyenjo­gúságáért folytatott harcának első helyén áll. Tudja, hogy csakis a haladó emberiség hatalmas összefo­gása hozhatja meg a néger nép fel- szabadulását. Egy néger- folyóirat így emlékezett meg róla: „Minden néger szívében él valami Paul Robesonból“. Robeson ismeri a nemzetközi mun kásmozgalom legyőzhetetlen erejét. Tudja, hogy a munkásosztály az egész világon az elnyomott négerek szövetségese is. — Ha a hábox-ús uszítókra rá- kényszeritjük a békét, faji üldözők­re is halálos csapást mérünk, — mondja Robeson, —ak. A Hosenberg-liásaspár életéért A Rosenberg-házaspár megmentésére alakult országos bizottság memoranduma az európai Hllakozó mozgalomról A Rosenbefg-házas.pár megmentésé­re alakult országos bizottság küldött sége Joseph Brainin'nak. a bizottság elnökének vezetésével szerdán az. amerikai külügyminisztériumban me­morandumot nyújtott át arról a til­takozó mozgalomról amelyet a Ro- senberg'házaspár tervbevet; ki végzé­se keltett Európában, A memoran­dum rámutat, hogy az igazságtalan halálos ítélet végrehajtása az eu.ro paj közvéleményben mély felhábo­rodást keltene. 'Cook. a kül'ügyminiaz ’ériuni tisztviselője, aki a kü'.döttsé" get fogadta kijelentette, hogy Illeté­kes helyen, tanulmányozni fogják a. memorandumot. Browne.! ígaz^ágügyminlsyfer nem Volt hajlandó fogadni a feü’döttsé »11. Ausztria Kommunista Pártjának küldő Rértekezleie követeli a Rosenberg-házaspár szabadooboc-fátását Ausztria Kommunista Pártjának Bécsben megtartott tartománvi kü'- döttérlekezlete széleskörű tiltakozó' mozgalomra szólított, fel Bécs lakos­ságát a Rosenberg házaspár tervezeti meggyilkolása ellen. A felhívás a többi közölt hangsúlyozza: ..A kő vetkező napoknak döntő jelentősége van. Fokozzuk erőfeszítéseinket min­den üzemben. minden szervemben és minden lakónegvedben, hogv ki­szabadítsuk az ártatlan Rosenberg- házas várt vérszomjas hóhérai kezei közül.“­Bécsi nők felhívása Eisenhowerhez, a Rosenberg-bázaspár megmentésére Egv bécsi nőéríekez.let résztvevő! Eisenhowér elnökhöz intézeti távira tukban nyomatékor feszólítást in tér­ték az elnökhöz hogy akadályozza meg u Roseríberg'házaspár ellen terv. bevett gyilkosságot. Bécsi', asszonyok felszólítják Eisen hower e.nököt. hociv rende.jp ei a Rosvnbert-házaspár elleni per fc'ü - vizsgálatát, majd annak $ rerríényük* nek adnak kifejezést, bogv ' Eisen­hower nem helyezkedik ezemb: az egész világ véleményével és nem en­gedi, hogy végrehajtják a halálos ifé* 1 letet. 1 Az indonéz kormány lemondásánál! okúi Dzsakarta (TASZSZ): Mint .jelen- | tettük, Vilopo (Indonéziai Nemzeti Párt), az. Indonéz Köztársaság mi­niszterelnöke benyújtotta a kormány lemondását. , A kormány lemondását az Indoné­ziai Nemzeti Párt és a reakciós Mu­zulmán Párt: (Maásziümi) között tá­madt politikai ellentétekkel magya­rázzák. A Massziumi Párt az indo­néziai nagyburzsoázia érdekeit kép­viseli és a külföldi tőke érdekeinek védelmezője: A Massziumi Párt nem zetellenes politikája az indonéziai jobboldali szocialisták támogatását is élvezi. Az utóbbi időben a Massziumi Párt és e pártnak a Vilopo-kórmány bán lévő miniszterei élesen síkra- szálitak az északszumátrai olajlelő­helyek államosítása ellen és ugyan­akkor követelték a holland olajtár­saság visszatérését. A párt ezenkí­vül azt szorgalmazta, hogy adják .vissza a*" külföldi ültetvényeseknek mindazokat a szumatrai földeket, amelyekét most huszonháromezer in­donéziai paraszt művel meg. Ezeket a földeket a gyarmatosítók ellen ví­vott fegyveres harc során foglalták el az indonéz parasztok. A kormány a Massziumi Párt nyo­mására hagyta jóvá, hogy a parasz­tok ezreit eltávolítsák az általuk el­I foglalt földekről. Ezt azért I tette, hogy az említett földeket visszaad­ja a külföldi ültetvényeseknek. A szóbanforgő tervet Ruin belügymi­niszter (Massziumi Párt) dolgozta ki. Szidik Kertapati, a Parasztok'Egye­sült Frontjának pa fiamén H képvise­lője javaslatot terjesztett. elő,' hogy szüntessék meg a földek, ilyen j. úbT- felosztásáf* és -a kormány vizsgálja felül e kérdéssel kapcsolatos- poli­tikáját. A közvélemény nydfnására az Indonéziai Nemzeti Párt a kor­mány határozata ellenére kijelentet­te. hogy támogatja a parlamentben Kertapati javaslatát. Kertapati ja­vaslata mellett szállt síkra az Indo­néz Kommunista Párt is. A Massziumi Párt — hogy meg­akadályozza ennek, az indonéziai közvéleményt nyugtalanító kérdés­nek parlamenti megvitatását — a kormányban lévő négy miniszteré­nek visszahívásával fenyegetőzött. A párt végrehajtó bizottsága június 2- án olyan határozatot hozott, amely­nek értelmében megszünteti további együttműködését az Indonéziai Nem­zeti Párttal. A koalíciós kormánypártok között, támadt szakadás arra kényszerítette Vilopo miniszterelnököt, hogy be­nyújtsa kormánya lemondását. A képen: a „Forradalom világító torny »“-kolhoz klubjának olvas« terme. s j f - ' Kultúra egy kolhozfaInban A „Forradalom világítótornya“-kolhoz dolgozói Rodnyikovszkaja faluban laknak, amely ma már va lóságos kisváros. Széles, kövezett utcái vannak. A kolhozparasztok vil lanyerömüvet építettek és most vil­lanyfény ragyogja be a falut. Minden házban van rádió, forgalmasabb helyeken pedig hangszóró is műkő dik. A k ihoz 11 iskolájában — az. egyik tízosztályos iskola — körül­belül háromezer gyermek tanul. Több, mint száz felső- cs középfokú képesítésű tanító oktatja őket. A kolhozparasztok gyermekei közül 150-en tanulnak főiskolán, Az elmúlt öt évben mintegy 300-an végeztek különböző agro- és zooteeh- nikai tanfolyamokat. A faluban öt kolhozklub van. A központi klub 450 férőhelyes. Színjátszóesoport, énekkar, sakk-kör működik itt. A kolhoz művészeti csoportjain kívül a Krasznoilar-hat árterületi színházak művészei és hangverseny-brigádjai is fellépnek itt. Hetenként háromszor új filmet mutatnak be. A kolhoz nagy könyvtára minte gy 10.000 kötet könyvvel rendelke­zik. öregek és fiatalok egyaránt szorgalmasan látogatják a könyvtá­rat, amely 2000 állandó olvasót tart nyilván. A könyvtár évről-évre bő­vül. 1952-ben több. mint 2000 kötet könyvet vásároltak. Emellett leg­alább minden második kolhozparasz tnak saját házikönyvtára is van. Minden család előfizet egy-két köz ponti lapra, folyóiratra, vagy határ­területi lapra. Jómódban és kultúrában élnek a „Forradalom világítótornya“ kol­hoz tagjai.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom