Tolnai Napló, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-12 / 109. szám

2 KEDD, 1953 MÁJUS 12 N « Pl O Rákosi Mátyás elvtárs beszéde a budapesti választási nagygyűlésen (Folytatás az első oldalról.) m eredményekre joggal lehet büszke a magyar dolgozó nép! (Nagy taps) * Négy esztendő nem nagy idő egy nemzet történetében és mégis a rö­vid néhány év alatt hazánk többet fejlődött és változott, mint azelőtt hosszú évtizedek során. Ez a válto­zás nem őseik gazdasági és kulturális téren jelentős, hanem népünk össze­tételét is megváltoztatta. Megválto­zott szociális építésünk derékhada, nagyszerű muakásosztáilyunlk. Ez a vá&ozá« elsősorban számbeli növe­kedésben jelentkezik. Örökre eltűnt a munkanélküliség réme. eltűnt a Horthy-idők hárommillió koldusa, megszűntek a köpködök, az ember­piacok. Míg a kapitalista országok­ban az állandó munkanélküliség to­vább gyö’feri a dolgozókat, addig ná­lunk — és hozzá teli etem, a többi né­pi demokráciában is — az egyik leg­nagyobb probléma, hogy honnan ve­gyük az új munkásokat. De nemcsak számbelileg nőtt meg * négy esztendő alatt az ipari mun­kásság, hanem öntudatában, szaktu­dásában, és kultúrájában is. Elég rámutatni arra, hogy jelenleg több, mint 70.000 sztahanovistánk van, ami bizonysága annak, hogy munkásosz­tályunk egyre nagyobb része közelíti meg szakismeretben és tudásban a műszaki értelmiséget. Ma már ott tartunk, hogy ipaTOStanuIónaík mind­inkább ’ csak' olyan fiatalokat ve­szünk fel, akik elvégezték az általá­nos iskola nyodc osztályát. Azok a munkások, akik ma a mi ipari tan­műhelyeinkből kikerülnek, úgy tu­dás. mint általános műveltség tekin­tetében messze felette állanak a ka­pitalista idők inasaiból lett segédek­nek. A munkásosztály ma már nem az. ami négy évvel ezéüőt-t volt. Ma műveltebb, tanultabb, magabiztosabb és öntudatosabb. Négy esztendővel ezelőtt, a válasz­tások idején még külön szükséges­nek tartottuk aláhúzni azt, hogy a magyar munkásosztály nemcsak hiva­tott vezetője dolgozó népünknek, de hivatásának meg is tud felelni. Az elmúlt négy év a felszabadulás óta eUelt időnek a feie. Ez a négy esz­tendő minden felmerült kérdéssel kap osoüatbájn igazolta, hogy. munkásosz­tályunk meg tud felelni a történetem által rárótt feladatoknak és biztos kézzel tudja vezetni egész népünket x jobb. szocialista, jövő felié. Nemzet­vezető szerepére kivatottsúgát nem kell már bizonyítani, mert a magyar j nép a felszabadulás óta eltelt idő * alatt a vállalt áldozatok és az eltért eredmények alapján ma szilárd meg­győződéssel vallja vezetőjének a munkásosztályt és a Magyar Dolgo­zók Pártját. Hála és dicsőség demo­kráciánk alappillérének, a magyar munkásosztálynak! (Nagy taps, .,Él­jen a párt!“ „Párt és Rákosi!" — f c'kiáltások) Megváltozott az elmúlt négy esz­tendő folyamán a magyar parasztság ie. A dolgozó parasztság egyre nö­vekvő része tér át a szocialista nagy üzemi gazdálkodásra. Négy esztendő­vel ezelőtt a termelőszövetkezetekben még csak tő.000 család volt. Az idén tavasszal már majdnem 340.000 csa- ád dolgozott a termelőszövetkezetek­ben és a szövetkezeti tarok száma megközelíti a félmilliót. (Taps. „Műnk ás-pár ászt szövetség!" — felki­áltások.) Jelenleg a szántóterületnek 40 százaléka van a termelőszövetke­zeti. tagok vagy az állami gazdasá­gok kezén. A termelőszövetkezetek a 1 tavalyi rossztermésü esztendőben is megálltak n. helyüket, s népi de­mokráciánk hathatós segítségével erőteljesen tovább fejlődtek. .Az őszi és a tavaszi mezőgazdasági munkáknál most mér világosan je- ’enfkezett a szocialista nagyüzemi termelés fölénye. A szövetkezeteik, asz állami gazdaságok földjét jobban művelték meg. az agrotechnika új módszereit szélesebben alkalmazzák. Beigazolódott, hogy helyes volt kor­mányunknak az a politikája, hogy nem tűrt semmiféle erőszakot, vagy nyomást a szövetkezetek létrehozásá­nál, hanem szigorúan betartotta _ az önkéntesség elvét. Míg ellenségeink azt hiresz t ekék, hogy nálunk a szö­vetkezetekbe kényszerrel viszik a pa­rasztságot, mi inkább lassítottuk a szövetkezetek növelését. Arra vet­tünk irányt, hogy először kiképezzük azokat a kádereket, akik a szövet­kezetek vezetését jól el tudják vé­gezni. Ez az eljárás helyes volt, € irta már megátlnpitható, hogy a ter­melőszövetkezetek megerősödésében jelentős szerep jutott a növekvő szám bán nuinkábailó új szakembereknek, a'rronómu’SO'knak. Ma már biztos a szövetkezetek erőteljes továbbfejlődé­se, mert a parasztság egyre nagyobb rétegei győződtek _ meg a szocialista nagyüzemi termelés fölényéről. A szocialista nagyüzemi gazdál­kodásra való áttérés egyben a mun­kás-paraszt szövetség erősödését és további megszilárdulását is jelenti. Nem szorul magyarázatra, hogy a termelőszövetkezeti tag, az állami gazdaságok vagy gépállomások dol­gozója tudatosabban és mélyebben fogja fel a munkások és parasztok szövetségének nemzetfenntartó jelen­tőségét, világosabban látja e szövet­ség fontosságát aiz egész magyar nép jövője és életérdoko szempont­jából. De a parasztságnak az * rész« is, amely aniég nem határozta el magát, hogy a szocialista nagyüzemi ter­melési mód útjára lép, egész más ma. mint a felszabaduláskor vagy négy évvel ezelőtt volt. Népi demokrá­ciánk poMtiikai vívmányaival,, nem­zetünk gazdasági és kulturális nö- vekedósévetl nagyot változott a dol­gozó parasztság. A villany, a rádió, a telefon, a kultúrottkonok hálózata, a 'könyvtáraik, a mezőgazdaság nö­vekvő gépesítése, a megjavult közle­kedés természetesen rá is hatással vannak. Az állami gazdaságok, a tér. meLősjsö vetkezetek magasabb tenme- melósi módszereit ő is átveszi. A me­zőgazdaság gépesítése, az ipaT decen­tralizálása is egyre közelebb hozza a falut a városhoz. Mindez azzal jár, hogy parasztságunk egésze politiku­sabb, műveltebb, igényesebb 'lett. Megnőtt szemhatára — és hozzáíehe- tem — megnőtt állami fegyelme, ál­lampolgári hűsége is. Az'a tény, hogy a tavalyi rossz termés dacára parasztságunk 'Lényegében teljesítette a beszoíg-áLtadást és az új aratásig biztosította köze Hatásunkat, nagyfokú állampolgári fegyelemre és állampol­gári hűségre vall. A munkás-paraszt szövetség ma szilárdabb, mint vala­ha! (Nagy taps.) E szövetség jegyébe® az elmúlt négy év folyamán közel 100 ezer ipari munkás és dolgozó paraszt ke­rült az üzemek és vállalatok élére, államigazgatásba, a néphadsereg tisztikarába. Az egyetemek és főis- kofák hallgatóinak egyre növekvő többsége került ki a munkások és parasztok közüL Rajta leszünk, hogy oz a folyamat a jövőben még job­ban meggyorsuljon és veile erősödjék népi demokráciánk alapja, a, mun­kás-paraszt szövetség! (Éljenzés, t<zps) Megváltozott az elmúlt négy év ulatt értaLmiségiink is. A régi értel­miség közül négy esztendővel ezelőtt sokan még tétováztak, kétkedéssel nézték hatalmas oTSzágútailakító ter­einket. Jelentékeny részük nem volt biztos abban, hogy a népi demokrá­ciában megteli-e helyét. Az értelmi­ség zöme az elmúlt négy esztendő alatt meggyőződött róla, hogy e két­ségei alaptalanok. Meggyőződött ró­la, hogy a népi demokrácia fél tudja emelni ' a nemzetet eiesettségéből, hogy megbecsüli és nagyra értékeli a hazájához hű értelmiség munkáját és olyan lehetőséget nyújt képessé. geik kifejtésére,, amiről a kapitalista viszonyok között álmodni sem lehe­tett. A tudósok, művésziek, orvosok, mérnökök, pedagógusok százai része­sültek jólvégz-ett munkájuk legna­gyobb elismerésében, a Kossnth-díj- ban. Népi demokráciánk é kitünte­tések révén is aláhúzta, hogy nagyra tartja és tiszteli a tehetséges alkotó­munkát. Megváltozott az elmúlt négy év alatt az értelmiség összetétele is. Egyre nagyobb számban kerülnek ki a főiskolákról és egyetemekről a népi demokrácia neveltjei, zömük­ben munkások és parasztok. Egyete­meinken és főiskoláinkon jelenleg háromszoramnyi a hallgató, mint a Horthy-időkben és büszkén mutatha­tunk rá, hogy e téren messze ma­gunk mögött hagytunk olyan fejlett kapitalista országokat, mint Anglia, Franciaország, Hollandia. Az értelmiség gyors növekedésének száma mögött valóságos kulturális honfoglalás rejtőzik. Az egyetemi hallgatók többsége ma már azokból x rétegekből kerül ki, amelyek, bár a nemzet nagy többségét képviselték, de még tíz évvel ezelőtt úgyszólván ki voltait zárva a magasabb iskolák­ból. Mi tudjuk, hogy a mennyiség bizonyos fokon minőségbe csap át. A dolgozó népből jövő értelmiségiek számszerű növekedése feltétlenül mi­nőségi változásokkal fog járni. Az új értelmiség zöme vér a dolgozó nép véréből, hús a húsából. Ez az értel­miség létét és kultúráját a népi de­mokráciának köszönheti Ez a szám­belileg gyorsan növő új értelmiségi réteg a hazafias, népéhez hű régi ér­telmiséggel összeforrva hasonlíthatat­lanul nagyobb súllyal és befolyással vesz majd részt a nemzet életének minden megnyilvánulásában, mint bájmikor azelőtt. (Taps), Gondos­kodni kívánunk róla, hogy jelentő­sége szakadatlanul növekedjék és egyre nagyobb legyen szerepe is_ né­pünk vezetésében és nemzetünk jövő útjainak kimunkálásában. A régi rend szembe akarta állítani az ér­telmiséget és a dolgozó népet: mi szerves egységbe kovácsoljuk össze. Még magunk sem vagyunk teljes tu­datában annak, hogy az utolsó esz­tendők e kultúrforradahna, melyhez hasonlót népünk még soha át nem élt, milyen új jelentőséggel 'ruházza fel az értelmiséget, milyen hatalmas távlatokat nyit meg előtte. összefoglalva: megállapíthatjuk, hogy dolgozó népünk ma egysége­sebb, mint valaha. Egységesebb poli­tikai célkitűzéseiben, a béketábor­hoz való hűségében és abban, hogy népi demokráciánk vívmányait meg­védi és erőteljesen fejleszti tovább. (Hosszantartó taps). A nemzeti, demokratikus, szocialista erők összefogása Az a tény, hogy népünk egysége­sebb, mint valaha, hogy a pártok versengése, amely a felszabadulás utáni első esztendőkben megosztotta a nemzet erőit és annyi kárt okozott, ma már végleg a múlté, a Magyar Függetlenségi Né-pfront jelentőséget nem csökkenti. A nemzeti, demokra­tikus, szocialista erők összefogásának szelleme, amely négy évvel ezelőtt a Magyar Függetlenségi Népfrontot létrehozta, ma is változatlanul eleven és ma is motorja további fejlődé­sünknek. Ez a tömörülés, mely min­den becsületes magyar hazafit egy táborba egyesít, további sikereink biztosítéka. Ezért el vagyunk szán­va, hogy a népfront zászlaját, amely alatt annyi győzelmes harcot vív­tunk meg, teljes erővel visszük to­vább. A nagy változások közepette, amelyek életünk minden területén jelentkeznek, a Magyar Függetlenségi Népfront elvei képezik a sziklaszi­lárd alapot, amelyre bizton építhet­jük jövőnket. (Nagy taps). Hogy a gyakorlatban mit jelent a lépi demokratikus erők összefogása, innak egyik mutatója a népfront Képviselőjelöltjeinek összetétele. 453 jelölt közül eredeti foglalkozás sze­rint munkás 188, paraszt és mező- gazdasági munkás 143, értelmiségi Ón, alkalmazott és egyéb 26. Egyete­met és főiskolát végzett ti7, a jelöl­tek több mint egynegyede. A női je­löltek száma 87. A jelöltek között 36 Kossuth-díjas van. Ezenkívül 230 jelölt sztahanovista vagy jó munká­júnak eredményeképpen kormány ki­tüntetésben részesült. (Nagy taps). Előre meg lehet mondani, hogy ez a statisztika a főiskolát és egyete­met végzettek javára tovább el fog tolódni, mert a jelölt munkások és parasztok egy része a főiskolákon to­vább képezi magát. A képviselők je­lölésévei kapcsolatban meg kell em­líteni, hogy itt is mutatkozik a de­mokratikus fejlődés. Négy esztendő­vel ezelőtt a jelölést a népfrontban egyesült pártok végezték, míg most az üzemek, a termelőszövetkezetek, a gépállomások dolgozóinak százezrei, az egyetemek és egyéb intézmények közvetlenül válogatták ki saját leg­jobb dolgozóik közül a jelölteket. Végül de nem utolsósorban meg kell említenem, hogy ezen a választá­son szavaznak először az ifjúság új évfolyamai, (Taps). A népi demo­krácia, mely lelkes ifjúságunk előtt minden téren szabad utat nyitott, szélesebbre tárta ki számukra az al­kotmány kapuit. Üdvözöljük az ifjú szavazókat és sok sikert kívánunk uemzetépítő munkájukhoz 1 (Hosz- szantartó taps. A fiatalok „hurrá"- kiáltása zúg végig a téren). Népünk egységének megszilárdu­lását ma még bizonyos fokig elho­mályosítja az a körülmény, hogy né­pi demokráciánk sikereivel és szo­cialista építésünk fejlődésével kap­csolatban élesedik az osztályharc is. A tőkés rendszer maradványai a vá­rosban és falun egyre szűkebb terü­letre korlátozódnak. Viszont egyre elkeseredettebben védik azt a csök­kenő területet, ami számukra még megmaradt. Támogatja őket ebben a háborúra uszító imperialista tábor is, amely itthon szövetségeseinek, ötödik liadoszlopának gyérülő sorait külföldről becsempészett kémekkel, szabotőrökkcl próbálja feltölteni, s amely rádiója .sajtója révén igyek­szik tartani a lelket csüggedő hívei­ben. Kézenfekvő, hogy népünk ez el­lenségei nem egyszer károkat okoz­nak és ezzel lassítják fejlődésünket. Nem kevesebb kárt okoznak saját hi­báink, melyek nemcsak a termelés­ben, de állami életünkben is elég gyakran jelentkeznek. Mindnyájan tudjuk, hogy a munkafegyelem te­rén még van kívánnivaló. A munka termelékenységét is még alaposan meg lehetne növelni. A selejt sok helyen még mindig megengedhetet­lenül magas. Az önköltség csökkenté­sére vonatkozó terveinket csak rész­ben tudjuk teljesíteni. A takarékos­ság az anyaggal, az idővel, az ál­laim javaival még mindig gyenge lá­bon áll. A tervteljesítés nem egyen­letes. Még messze vagyunk attól, hogy naprói-napra, hét ro l - li ót re, hó- napról-hónapra teljesítsük a tervet. Még mindig elterjedt jelenség, hogy a hónap vagy negyedév kezdetén a termelésben esik az iram, s a lema­radást a végén rohammunikával, túl­órázással igyekeznek behozni. Gyen­ge lábon áll a szocialista tulajdon védebne városban és falun egyaránt. Sokszor hiányzik a kellő éberség az ellenséggel szentben. Ellenben gyakori a sájtátiság, az önteltség, a hibák észre nem vevése, vagy elkenése, a kritika elnyomása. Ez mind olyan tényező amely fejlődésünket hátrál­tatja. Szocialista építésünk további sike­reinek egyik feltétele, hogy az ál­lami hatóságaink, helyi tanácsaink jól dolgozzanak. Még gyakran elő­fordul azonban, hogy ezekbe az in­tézményekbe ellenséges elemek fura­kodnak be, akik mindent megtesznek arra, hogy hatóságaink tanácsaink tekintélyét lejárassák, hogy (szembe­állítsák a népi demokrácia államát a dolgozókkal. Nem egyszer tapasztal­juk, hogy hatóságaink ridegen, bü­rokratikusán bánnak a néppel, visz- szaéinek hatalmukkal, önkénvesked- nek nem tartják be a törvényeket. A népi demokrácia állama igyekszik megtorolni ezeket a visszaéléseket, de addig s, amíg felszámoljuk őket, ko­moly gátlói fejlődésünknek. Hibákat követtünk el a parasztság­gal szemben is. Begyűjtési rendsze­rünk nem elég egyszerű, szinte éven­ként változik és ezzel akadályozza, hogy a dolgozó parasztság évekre ©lőre számotvertve gazdálkodjon, hogy pontosan és előre ismerje köte­lezettségeit. Gondoskodnunk kell róla, hogy a jövőben ez megszűnjön és a több évre megállapított begyűj­tési rendszer módot adhasson a pa­rasztságnak arra, hogy feleslegeit akadály nélkül értékesíthesse a sza­badpiacon. Az ilyen rendszabály fo­kozza a parasztság jövedelmét és ar­ra serkenti, hogy többet termeljen. A tagosításnál — mely a nagyüzemi mezőgazdasági termelés megvalósítá­sára elkerülhetetlenül szükséges — hatóságaink gyakran szem elől té­vesztették a dolgozó parasztság ér­dekeit. Általában: nem egyszer ta­pasztaltuk, hogy a falu szocialista át­építése közben néha nem voltunk elég tekintettel az egyéni dolgozó parasztokra, akik pedig földműves népességük többségét alkotják. Ilyen körülmények között népi demokrá­ciánk sok segítő rendszabálya, ineiy- lyel az egyéni parasztságnak is tá­mogatást kíván nyújtani, veszendőbe ment. Ezeket a hibákat gyorsan ki kell javítani, annál is inkább, mert mint mondottam, a tavalyi rossz ter­mésű esztendő is bebizonyította, hogy az egyéni parasztság hű táma­sza népi demokráciánknak. A tavalyi rossz termés átmenetileg egész fejlődésünket meglassította és meglassította dolgozó népünk élet- színvonalának emelését. Koinolv erő­próbája voit ez az esztendő egész politikai és gazdasági építményünk­nek. öt hónappal ezelőtt az ország­gyűlésen még fel kellett hívnom "a figyelmet, hogy a rossz termés kö­vetkeztében nagyon megnehezült az állatállomány áttelel te tése, hogy komoly hiányosságok vannak a ve­tés körül. A közellátás terén a leg­nagyobb takarékosságra kellett feli hívni népünket. Most, miután a ne­héz tél elmúlt, megállapíthatjuk, hogy állatállományunk az aszály da­cára nagyobb, mint tavaly ilyenkor volt. A vetések is jól teleltek, s a májusi esők következtében a ter­méskilátások megjavultak. A jövő hónapban beérik az újtermés és a mezőgazdaság terén felszámolhatjuk a tavalyi rossz termés következmé­nyeit. Ehhez azonban az is kell. hogy egy talpalatnyi föld az idén bevetetlen ne maradjon. A tavalyi aszályos esztendő okozta károkat pó­tolni tudjuk, ba a tavaszi vetés ter­vét az utolsó hóidig jól teljesítjük. Az, hogy a tavalyi fagykáros és aszályos esztendő következményei nem okoztak még súlyosabb károkat, népi demokráciánk szilárdságának és szervezettségének köszönhető. És köszönhető a Szovjetunió segítségé­nek, amely, mint minden nehéz helyzetijén, ezúttal is támogatott bennünket. (Taps. TI jenzés). Ezzel kapcsolatiján rá kell mutatnom Jugo. szláviána, ahol a miénkhez ha­sonló szárazság valóságos katasztró­fát okozott, mélyet még fokoz, hogy a jugoszláv parasztság gyűlöli urait és szemben ál a Tito-bandával. Emiatt a jugoszláv kormány kényte­len volt a tavaszra kitűzött választá­sokat az aratás utánra halasztani. A második ötéves terv a jómód, az erő és a kultúra országává változtatja hazánkat A magyar népi demokrácia .viszont ,m'Ugod''.ian, magabiztosan készül a vá- iats'zitáisokira és azokra a íifliaiöa'tokra, amelyek előtte államaik. E feladatok közüli a legsürgősebb az ötéves terv hátralévő részének, jó befejezése. Az 1953—1954.es esztendő folyamán, kez­di meg termelését ötéves tervünk légpiagyobb alkotása, a Sztálin Vas­mű. Működésije lép egy sor más ha- taiInnoB gyárunk. Elkészül a iiszafilöki duzzasztómű. Befejeződnek nagy mű. egyetemeink építkezései, megnyílik a budapesti nagy Népstadion Megépülnek az új szocialista városaink, mint Sztá- tinváirois, Komló. A választás egyben áCILáisflOigllaillás is az ötéves terv sikeres befejezése mellett. Dolgozó ni épünk ennek felismeréséfbem széles választási; békeversemyt rendez, hogy így gyor­sítsa meg tervünk teljesítéséi. A vá­lasztási béikeverseny eredmény ekép. pen iparunk az április havi tervét 103 százaiiékira teiljesitette, illetve túl­teljesítette. (Nagy taps.) Az új országgyűlés egyik lliegfonito- sabb feladata 'lesz, hogy' törvénybe iktassa a magyar népgazdaság máso­dik ötéves tervét, azt a tervet, amellyel fel akarjuk építeni hazánk­ban á szocialista társadalmat. (Viha­ros taps. ,(Éljen Rákosi! Éljen Rá­kosik' — zúg a téren.) E terv első nyers számai is mutatják, hogy mi­lyen hatalmas célki tűzésekről van szó. Abból indulunk ki, hogy 1955— 1059-ig mintegy kétszeresére alkar­juk. emelni az első ötéves terv szén-, vas-, acél-, v i'íiama&e.n e rgi a te r mel ér sét. Számszerűleg: acélterrnelésünket a második ötéves tervben, mintegy 8.5- 4 millió tonnára, széntermelésünket mintegy 40—50 millió tonnára, villa- moíjenorgiatemieJésünket mintegy 10- 12 milliárd kilowattórára akarjuk felemelni. A több szén, több acél, több villany népünk életszínvonallá- aak további emelkedését, több élel­miét, több ruháit, több kultúrát jelent. V második ötéves terv folyamán fo­kozatosan feli kel tárnunk hazánk ásványi kanoséit. Meg kelt építenünk a nagy dunai vízierőművek A mező­gazdaság terén a szárazság leküz­désiére, az öntözött területet' 050—700 ezer katasztrális holdra kell felemel­ni. Fokozottan kelll folytatni az ipar­ban csakúgy, mint a mezőgazdaság­ban a rehéz munkafolyamatok gépe­sítését. A második ötéves terv alatt mintegy negyedmillió új lakást kell építenünk, nem utolsósorban Buda­pesten, melyet első ötéves tervünk folyamán az új szocialista városok építése miatt e téren kissé elhanya­goltunk. A rádió továbbfejlesztése mellett rátérünk a televíziós adásokra. Irányt veszünk arra, hogy az^ ifjúság falun legalább az általános iskola nyolc osztályát, városokban legalább a kö'- zépiiskolát kötelezően elvégezze. A második ötéves terv teljesítésének eredményeként a dolgozók reálbéréi ötven százalékkal kívánjuk emelni. (Hosszantartó taps.) Ennék megfele­lően gondoskodni akarunk arról, hogy bőségesen álljanak rendelikezée- re a fogyasztási cikkek, valamint ipar cikkek. Ennek alapján _ a _ Szovjet­unióhoz hasonlóan az új ötéves terv­ben mi is rátérünk az árak leszállí­tására. (Nagy taps. „Éljón Rákosi.'' „Éljen Rákosi!") A második ötéves terv űiegvalósi- tása azt eredményezi, hogy Magyar- ország minden téren messze maga mö­gött hagyja a fejlett, tőkés országok legtöbbjét. A második ötéves terv síké rés megvalósítása a jómód, az erő és a kultúra országává változtatja hazánkat. Ezeknek a , nagyszerű cél- 'kLtűw&S’eikneik tiámog'atáiSiára k/örer. minden magyar hazafit! E terve.; megvalósítására hívom fél a magyar munkásosztályt és külön azokat, akik oéldamntatásban, áldozatkészségben mindig élenjártak. Budapest dolgo­zóit! A május 17-i választásokon er­ről a jobb jövőről van szó, erről dönt dolgozó népünk! (Taps.) Megvannak-e terveink előfeltételeié Igen, megvannak. Megvan öntudatos, áldozatkész munkásosztályunk, szor­galmas parasztságunk, műveit értei- miségünik. A magyar föld méhe még alig "van megkutatva, megbolygatva, és még rengeteg fel nem tárt kincse rejt magában. Mezőgazdaságunk lehe­tőségei olyanok, hogy a legegysze­rűbb eljárások segítségével is, me­lyek külön befektetést vagy hatvá­nyozott munkát nem igényelnek, je­lentékenyen meg tudnék emelni ho­zamát. A lehetőségek tehát, megvan­nak és meg is valósítjuk őket. Ehhez többek között az is kell, hogy kímé­letlen harcot folytassunk saját hibá­ink ellen. Ne tűrjük ,a termelésben a fegyelmezetlenséget, á lógást, a «elejt gyártást, az anyagpazarlást. Legyünk éberek a népi demokrácia minden területén és. lépjünk fel kíméletlenül mindazokkal szemben, akik boldo­gabb jövőnk építését szabotálják! Terveink egyik biztosítéka, hogy mö­göttünk all —. mint a múltban, úgy a jövőben is — felszabadítónk, B ha­iFolytaiás a 3. oldaton)

Next

/
Oldalképek
Tartalom