Tolnai Napló, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-02 / 78. szám

IDŐS ÁPRILIS ,8, NAPLÓ 3 Nem tarifák be az alapszabályi — ezért gyenge a hőgyészi Uj Barázda iszcs terméseredménye A hőgyészd Uj Barázda tszcs-ben az elmúlt évben gyenge volt a fegye­lem, nem vették ki részüket a nők és a családtagok a termelőmunkából. A munkafegyelem káros kihatással volt a tszcs, munkájára és ez az oka annak, hogy a termények ée takar­mányok betakarításánál, valamint az őszi munkák elvégzésében elmarad­tak a csoport tagjai. A hibák abból adódtak, hogy a vezetőség kevés gondot fordított a fegyelem megszi­lárdítására és az alapszabály betar­táséra. Fényesén bizonyítja ezt az elmúlt napokban megtartott cso­portgyűlés, ahol a tagok egymással vitatkoztak; volt köztük, aki elége­detlenkedett, hogv k&vés természet benf járandóság jutott munkaegysége arányában. A .tagok közül többen rá. mutattak, hogy ez saját hibájuk, mert az elmúlt évben nem vették ki részü­ket kellőképpen a termelőmunkából. A viharos vita után Dávid András, a tszcs elnöke mutatott rá a legna­gyobb hibára, az alapszabály be nem tartására. Rámutatott hogy elsősorban is meg keli szüntetni hogy egy-egy tagnak a megengedett háztáji gazdál­kodásnál több földterületé legyen. A tavalyi évben is ez volt a fő hiba, mert mindenki iparkodott a saját háztáji gazdálkodását elvégezni és háttérbe szorították a közös mun' ká. Ezért, javasolta az elnök, hogy mindenkinek csak annyi földet hagy­janak a csoporton kívül, amit az alap szabály is előír. Az -elnök javaslatát heves vita követte. A2ok a tagok, aküi az elipúlt évben is rendszere­sen dolgoztak, és nem volt több föld­területük kívül a csoporton, min? amit az alapszabály megenged, kö­vetelték hogy mindenki adja be fe. lesleges földterületét. Ez azonban nem talált minden tag helyeslésére és a többség lehurrogta azokat a ta­gokat, akik a fejlődést szem előtt tartva harcolta^ a földterületek be­vonásáért. Legnagyobb hanggal a tszcs volt elnöke, Minker István volt, akinek 3000 négyszögöl földterülete van még kívül. Nem maradtak- el től.e Lőrinc Gergely, akinek ->000 négyszögöl, Beréti Ambrusnak 2500 négyszögöl, Szabó Orbánnak 2300 négyszögöl földterülete van még mindig a tszos*n kívül. Szabó Imré- nó kkimsk férje a termelő-csoportot otthagyta és Pestre ment dolgozni, szintén 2300 négyszögöl földdel gaz­dálkodik a csoporton kívül és így nem is igen jár dolgozni. A pártszervezet titkára Illés János elvtárs is keveset foglalkozott ezzel a kérdéssel, nem mutatott rá kellő eréllyel hogy mit jelent a kétlaki" ság és milyen káros a termelőcso­port fejlődésére. Nem is csoda ez, hiszen Illés elvtárs maga sem mutat példát, annak ellenére, hogy 10 hold földdel lépett a csoportba, sem a fe­nsége, sem a családja nem dolgozik a csoportban. Hiányzik a párttitkár elvtáre részéről is a személyes pél­da-mutatás és ez az oka. hogy a tszcs tag-o^ között kevés van, aki családját bevonná a közös munkába. Az olyan tszcs tagok, mint Lőrinci Gergely, vagy Beréti Ambrus, akiknek 18 éven felüli fiúk van, de nem dolgoz­nak a csoportban. De soroihatánk még több ilyen tagot, akik a múlt. bán látás-tól-vakulásig dolgoztak csa­ládostól, de most nem vonják be a családtagokat a munkába és azt a helytelen elvet tartják, hogy „az asszony a fözőkanál-hoz ért, csak.“ Fel keli számolni sürgősen az ilyen téves és helytelen nézeteket. A párt- szervezet vezetőségének és titkárá­nak mindent el kell követni hogy a csoport munkája megjavuljon. Eh­hez az-onban elsősorban fontos a személyi példamutatás, ami hiányzik még a titkár elvtárs részéről is. Ke­mény harcot kell folytatni az alap­szabály betartásáért, a fegyelem meg­szilárdításáért, valamint fokozott gondot kell fordítani a családtagok és a nők munkába való bevonására. Ve­gyen példát a tagság Vertmiller Ká­roly és Skultéti János- állattenyésztési dolgozóktól, akik példamutató műit. ká-jukkai a takarmányhiány ellenére is szép eredményt értek el az átte­lel tetésnél. Steiner Imre i hírálul nyomán megjavította munkáját a Simontornyai Sorgyár üzemi bizottsága A Simontornyai Bőrgyárban alel- saabadulásd hét alatt sokat javult a munka üteme. . Az üzemi bizottság . is megjavította munkáját a bírálat után, az egész üzem területén mozgósítja a csasztuska-brigádot. ame!v vidám rigmusok-kal köszönti a kimagasló eredményt elérő dolgozókat. Az üze­mi bizottság elnöke ma már többet van a dolgozók-között tanácsokkal, jó módszerekkel’ látja el a dolgozók munkáját; Ennek eredménye az. hogy ezekben a napokban jók a termelési eredmények. Dolgozóink méltóképpen akarják megünnepelni a nyolcadik szabad április 4-ét. S ezt a termelés győzelmeivel akarják kifejezésre jut- iatni. Vida Mihály, Nagy István 204 szá­zalékra, Mészö Júlia 195, Torma Ist- vánné 172, a spriccelő csoport 167.8, a vixos műhelyben Zugor és Horváth elvtársak 142, Nagy Perencné 136, a préselők 115, a Fung csoport 119, a növényt kikészítő!: szállító csoport­ja 127, Hermann Lajos hengerlő 111, a színelők 137 százalékra teljesítet­ték tervüket ezekben a napokban. De torolhatnánk tovább az ehhez ha­sonló szép eredményeket. Meg kell állapítani, hogy a szak- szervezeti bizalmiak az üB-elnök uta­sítása ellenére sem végeztek kellő felvilágosító munkát. Nem elég akti. van folynak be a munka megszer­vezésébe, nem tesznek javaslatot a felmerülő hibák kiküszöbölésére. Rö­vid idő van még az első negyedéves terv teljesítéséig. Sürgősen meg keli javítani munkájukat a műhelybizott- sággal együtt naponként vizsgálják felül a műhely eredményeit és kap­csolódjanak bele aZjOÜ műhelyek mun­kájába is Amelyektől a munkadara­bokat kapják és ahová a munkdara. bokát juttatják. Nőm elég gyors az átvevés és az átadás ez pedig azt jelenti, hogy n-em használjuk ki kel­lően azokat a lehetőségeket, ame­lyek rendelkezésünkre állnak. Az újításoknál is- van javítani való még. De némi eredmény van a feb­ruárban benyújtott újítások száma 9, ebből elfogadott 7, aminek gazdasá­gi eredménye 186.759 forint, A Gaz­da-mozgalom terén is van némi ered­mény. Az eddigi munkánk során a faipari dolgozók 5 köbméteres desz­kaanyagot használtak, amely tú’pyo- mó részt erősen elhasznált szegetc- rámákból állt. Ebből 24 darab öltö­zőszekrényt készítettek. Ennek érté­ke 3900 forint és ugyanannyi új fa­anyag megtakarítása. A kőműves karbantartó munkáknál 4300 darab bontásból származó használt téglát dolgoztait be különböző javítási mun. káknál, Ennek értéke 3000 forintot tesz fci, üzemünk dolgozói magukévá tették a Gazda-mozgalom további lei- szélesítését.. Munkaidő után az üzem területét bejárva, keresik a felhaszná­láshoz alkalmas anyagokat. így a használt vasból új fogaskerekeket gyártottak, amelyet a Sopiana Gép­gyár rosszul méretezve szállított le. Nyolc darab sebességcsökkentőt dol­goztak át Sziládi József helyettes mű­vezető újítása alapján. De hasonló szép eredmények születnek az üzem­ben a Gazda-mozgalom keretén be­lül ami mind arra mutat, hogy a^ Simontomyai Bőrgyár dolgozói har­colnak az adott szó valóraváltásá- ért igyekszenek időben teljesíteni a pártnak Rákosi elvtársnak tett ígé­retüket. *• Deli György Simontornyai Bőrgyár. í minisztertanács határozata; a fűtési évad befejezéséről A M'infeaiertaaáos határozata értel­mében az 1952—53. évi fűtési évad március 31-én, befejeződött. Március 31. és április 15. között az állami szerveknél, állami vállalatoknál és a központi fűtése® lakóházakban csak akikor szabad fűiért:, ha az Országos Meteorológiai Intézet előző napon kiadott időjárás előrejelzése (prognó­zisa) szerint a következő napon a hőmérséklet várható napi küzépérté- ko tíz Celsius fok alatt lesz. A lakóházakban a fűtési évad meg­szűnte után is hetenként egy alka­lommal lesz meiegvízszolgáltatás. Április 15-ig továbbra is fűteni le­het a kórháziak, rendelőintézetek, óvo­dák, csecsemőotthonok, iskolák, egye­temek, napközioíthonok, valamint áz állami balett intézet, az Állami Ope­raira z és a Budapesti Városi Színház helyiségeit, ba ezeknek a helyiségek, nek hőmérséklete 18 Celsius fok alá süllyed. párthIrek Április 3-án este és 4-én a délelőtti ünnepélyeken a megyei pártbizottság a következő helyeken és előadókkal tort előadást: Április 3-án este: Szekszárdon a járási kuMiírotthon- ban Somi Benjamin MB másodtitkár. Április 4-én: Simon tornyán Pataki Ferenc MB szervezőtitkár, Dunafüldváron Orbán János MB ágit. prop. titkár, Döbrö- közön Bacsa József MB mezőgazd. oszt. vezető, Tengeliceii Szeháes An­tal MB gazdasági osztályvezető, Kö­tesd Ivánesik Lajos MB ipari osztály- vezető, Pincehelyen Németh Lajos MB adminisztratív osztályvezető, Bá­laszéken Tuska Pál tanácselnök, Szakeson Vígh Dezső megyei tanács vb. titkára, Ozoráu Sajgó Ferenc me­gyei tanácselnök helyettes, Lengyelen Teszler Vendel megyei tan ácséin ök helyettes. Tevelen Gaiina József ÄMG pol. oszt. vez. Szedres Kurucz István MB pol. munkatárs, Gyulajon Scherer Sándor MB pol. munkatárs, Tolnané. mediben Hátin László MB pol, mun­katárs, I regszemcsén Lippai István MB pol. munkatárs, Dnnaszentgyör- gvön Illés György MB pol. munkatárs Bölcsken Papp Mátyás MB pol, mun­katárs, Zombán Dulai Károly MB pol munkatárs, Faddon Percest Ferencné MB okt. felelős. Mkikte fm^zisék Illés Lajos. Horváth Gyula, ifj. Váti Ferenc, Tölgyesi Pál, Németh Lajos, Steiger Ferenc magyarkeszi dolgozó parasztok, április 4. tisztele. tere a kukoricán kívül valamennyi terményüket elvetették és negyedévi beadási kötelezettségük­nek eleget tettek. # fjúm un húsok* pa ra sslfiaia í o h. jelentkezzetek szakérettségire e I o kés z í tő ta ufó ha m ra Épül szocialista hazánk! Népünk az alkotás lázában ég, hatalma® lépték­kel haladunk előre. Ország-építő nagy munkánkat az ötéves terv határozza meg-. Ötnaponként építünk egy-egy gyárat, korszerű nehézipart létesí­tünk. Az elmaradt kisparaszti gazdál­kodást felváltjuk a korszerű szocia­lista nagyüzemi mezőgazdasággal. Hazánk fejlett mezőgazdasággal ren­delkező ipar-i. országgá válik. Villa, mosdjuk hazánkat, erőmüveket alko tünk, fejlesztjük közlekedésünket egészsége® munkáslakásokat, bölcső déket, napköziotthonokat, iskolákat építünk. Mindezt pártunk vezetésével teremti iueg dolgozó népünk. Tervünk végrehajtóinak parancs­noki karába a vezető káderek ezreire van szükség. Olyan vezetőkre, akik megfelelő szaktudás birtokában, fel­vértezve a marxizmus-lenini zmué fegy­verével, tudásukkal és képességük­kel a dolgozó nép javát szolgálják. Ezért ki kell alakulnia egy új népi értelmiségnek, amely világosan látja feladatait és lelkesen hajtják végre azokat. A múlt rendszerben a munkás- és parasztfiatalok efőtt a tanulás lehe­tősége el volt zárva. A felszabadulás megváltoztatta a helyzetet, megnyíl­tak az iskolák kapui, elérhetővé vált a tanulás mindenki számára., nemcsak a középiskolákban, hanem az egye temeken, főiskolákon is. A kulturális életűinkben bekövetkezett forradalmi változásnak egyik döntő mozzanata TÜZEK BÁCSI AZ WEN IS AZ ELSŐK KOZOTT AKAR LENNI... l nap lementi Az ég alját vörösre lesiette a lenyugvó nap. Tolna község heuárá- Iran a dolgozó parasztok lassan abbahagyják a munkát, megindulnak hazalelé. A község csendjét egy eg\' hazafelé induló kocsi zörgése zavarja meg, Rövid időközönként itt is, ott is feltűnik egy ko­csi. és a bakon ülő gazda szaporán biztatja lovait hogy hazatérve a családi körben pihenhesse ki napi fáradalmait. Már egészen sötétedik amikor feltűnik egy kocsi a község főutcájában. Tózer József 75 éves dolgozó paraszt iparkodik haza. felé. Mindig, első a munkába menetkor, de utolsó haza jövet. Tózer bácsi nemcsak a tavaszi és az őszi munkád elvégzésében az első, hanem példásán, tel. fesiti mindenből beadási, kötelezettségét is. Ta­nulhatnak tőle a község gazdái — mondja Ko­máromi elvtárs. a község párttitkára, — aki ép­pen most megy a tanácsházára. Mivel sok jót hallottunk Tózer Józsefről, nézzünk szét a lakú- són és beszélgessünk vele egy kicsit. Tózer bá­csi kifogta lovát, enni adott neki utána pedig feleségének segített tüzet rakni. Munkája közben elmondja hogy a múltban állandóan csclédke- détt és ha nem tetszett munltája. egykét pofon kinézett az uraságtól, vagy az „intéző úrtól“. A cselédsorsot csak akkor hagyta abba, amikor megnősült földet bérelt és úgy próbálta tengetni életét. Sokat kellett nélkülözni, koplalni feleségé­vel együtt míg tudtak egy kis házal építeni, s később földet venni. Amikor saját gazdája lett, állandóan figyelte, ki hogyan gazdálkodik, szak­könyveket olvasott, megtanulta hogy „ki korán kel — aranyat lel.“ Még eddig nem csalatkozott benne Tózer bácsi sem mert a korai munkájá­nak megvolt a gyümölcse. Állandóan élenjárt a községben, mindig többet termelt, mint a község dolgozó parasztsága általában. Igaz, hogy nem restéinek felkelni már 5 órakor feleségével együtt és késő estig dolgozni. Amikor a föld felülete pit. kadnj kezd tavasszal, eltűnik az utolsó hó, Tózer bácsi és felesége már a mezőn szorgoskodnak. Tf Imondotta azt is hogy már az ősszel elve­-f-y tették a búzát és az árpát, így tavaszra csak a szerződött növényféleségeket kell vetni és a kerti veteményest. De nemcsak magának dolgo­zni;, hanem segíti azokat a dolgozó parasztokat, akiknek nincsen fogatuk. Az idei évben öt doh gozó paraszt özvegyének szántott, vetett, amiért nem is fogadott el semmit. Nap. mint nap fel­keresik Tózer bácsit, hogy szántsa fel földjeiket, vesse el majd kukoricájukat, naprafor gojukat. Gon­doskodott már az ősszel a kukoricaszár silózásáról. Ezek után megfelelő takarmányt tud biztosítani állatainak és büszkén mondja, hogy tehene 12 liter tejet ad naponta. Könnyen tudja teljesíteni beadásai bőven jut még szabadpiaci értékesítés­re is. Az elmúlt esztendőben mindenből túltelje­sítette beadását, de túlteljesíti az idén is. Ha körültekintünk. Tózer bácsi udvarán, meg­állapíthatjuk azt, hogy lépést tart a fejlődéssel, alkalmazza az élenjáró agrotechnikai eljárásokat is. A trágyakezelés szakszerű, úgy néz ki a trágya- telep, mint a doboz, a tetejét pedig cementlappal nyomatja meg. Rendszeresen tipor tat ja és locsol­ja trágyatelepét mert minden évben a trágyázás. sál is segíti a többtermelést. Az idei évben ösz- szegyüjtölte a környékben lévő fahamut és a meg­lévő baromfi trágyáját megszárította és megtörte. A íahamut és a baromíitrágyát összevegyítve trá­gyázta meg veteményes kertjét. 1\/J indent elkövet Tózer bácsi', hogy a tér- mésátlagát növelje, mert tudja hogy ez­által növelheti jövedelmét és eleget tud tenni minden téren kötelezettségének. Tudja ő jól. hogy a magasabb terméssel nemcsak egyéni jövedel­mét segíti, hanem a dolgozó nép államát is. Csu­pán azt sajnálja, hogy 75 éves és nem 30. Ha fia­talabb volna már rég a termelőcsoportban dol­gozna, mert a gyakorlat bebizonyította hogy egyedül a termelőcsoport az, ahol magasabb tér. mést értek el mint ő. Azért megfogadta, hogy minden munkát továbbra is úgy végez, hogy min­denben első legyen. — Mindent elkövetek, hogy jó munkával segítsem unokáim jövőjét, — ígjez- te be a beszélgetést Tózer bácsi. a szakérettségire előkészítő tauío.ya- mok öletrehivasa volt. Ezek a í.x'i folyamok, amelyek kollégiummal kap­csot atosan működnek, lehetővé teszik, hogy azok a munkás- és parasztfial;.. lak, akik a múlt rendszer népetnyomu kultúrpolitikája bűnétől nem végez­hettek magasabb iskolát, most tovább Vanulha-sainsk. A szakérettségis táti folyamok hallgató! két év alatt elsa­játítják mindazokat az ismereteket; melyok egyetemi vagy főiskolai tanú manyok folytatásához szükségese'.. Ugyanakkor államunk goMoekpd' nyugodt tanulásuk minden feltételé­ről, lakásról, élelmezésről és ösztön­díjról. Tanulmányaikat pedig az . or­szág legjobb pedagógusainak vezeté­sével végzik. 1953 szeptemberében már hatod ■szór indulnak dolgozó népünk fiai rohamra szakérettségis tanfolyamain­kon a tudomány várának bevételére. Hiszen ma már sok szakérettségis hallgató tanul egyetemeken, sőt igen sokan már diplomával a kezükben léptek az értelmiség soraiba. Ezek a fiatalok tehetségük, szorgalmuk és öntudatuk alapján méltónak bizo­nyultak arra, hogy új országunk éle­tének parancsnoki kiarát alkossák. Ilyen lehetőség még soha nem volt a munkásfiatalok előtt. A párt újra hallatja hívó szavát azok felé a fia talok falé, akik szeretnének tovább­tanulni, akik megértik, hogy továb-b- lamutásuk harci feladat. Éppen ezért, amikor a dolgozó fia­talok a sokféle lehetőség közül pá­lyát választanak, tegyék ezt abban a tudatiban és azzal a felelősséggel- hogy választásuk nemcsak egyéni ér. dekliket, hanem népünk érdekét is szolgálja. Tudniok keli azt is, hogy szocializmust építő hazánkban min­den pálya megbecsült és hogy nép gazdaságunk további gyors fejlődése attól is függ, hogy minden területre a tervnek megfelelően kerüljenek szakemberek. Az ellenség ismét meg fogja kísé­relni, hogy suttogó propagandájával vagy nyílt támadással elriassza a fiatialokai. Dolgozó fiataljaink azzal, aidljain-ak válasz! a hazai és a külföldi reakciónak egyaránt, hogy minél na­gyobb számban jelentkezzenek to­vábbtanulásra és a szakérettségi sike­res elvégzése után helytállva az egye­temen, majd munkahelyükön, odaadó an -szolgálják népünk boldogabb, szebb jövőjét. Jelentkezések március 20-tól má­jus 1-ig az üzemi vagy falusi párt- szervezeteknél. Bővebb felvilágosítást adnak a járási párt-bizottságok -és » járási tanács oktatási csoportjai?

Next

/
Oldalképek
Tartalom