Tolnai Napló, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)
1953-04-26 / 98. szám
4 NAPLÓ 1853 ÁPRILIS 2(1 A „Pravda" vezércikke Eisenhower elnök legutóbbi beszédéről (Folytatás a 3. oldalról) A koreai-kínai fegyverszüneti küidoilség kk'eró/e A koreai-kínai népi eríík győzelmes harcai április 16 és 20 között javaslatait egész sor előzetes félté lelke/ fűzze a Szovjetunióval szemben, noha a beszédében emelt kő vetéléseket nem támasztják alá az Egyesült Államok részéről erre vonatkozólag vállalt kötelezettségek. A kérdés ilyen feltevése már jogos visszautasítást váltott ki a legkülönbözőbb nemzetközi körökben,. Lehetetlen, hogy a kérdés ilyen fjj tevése ne keltsen csodálkozást azokban, akik realisztikusan tudják értékelni az égető nemzetközi problé mák lényegét és a nemzetközi helyzetet meghatározó valóságos erővi szouyokat és tényezőket. A „Times“ című angol lap jogosan jegyezte meg, hogy „egyetlen ország sem — akár a Szov jetunióról, akár az Égve sült Államokról, akár Angliáról van szó — nem kívánja megvitatni a bé kés intézkedéseket olyan körülmények között, amelyekben nincs fc'- v-bbezés.“ Miint ismeretes, a szovjet vezetők 3 nemzetközi kérdések békés rende zésére irányuló felhívásukat nem kötik össze semmiféle előzetes követeléssel az Egyesült Államok vagy más országok címére, akár az angol- amerikai tömbhöz tartoznak, akár nem. Azt jelenti-e ez. hogy a Szovjetuniónak nincsenek semmiféle igényei? Természetesen nem. Ennek ellenére a szovjet vezetők üdvözöl ni fogják az Egyesült Államok vagy más állam kormányának bármelv lépését, ha ez a vitás kérdések barátságos rendezésére irányul. Ez bizonyítja, hogy a szovjet fél kész a megfelelő problémák komo'v. tár gyi-lagos megvitatására akár közvet len tárgyalások út ián, akár — szükséges esetekben — .az ENSZ keratei között is. Az elnök beszédében szólt arról, hogy a vitás nemzetközi kérdések megoldásában „az Egyesült Adatnak hajlandó igazságos részt vál lalmi magára.“ — Ezt a kijelentést Eisenhower április 16-i beszédében semmi sem támasztotta alá, Holott szükség van e kijelentés alátámasz tusára. Ami a Szovjetuniót illeti, nincs semmiféle alap kételkedni abban hogv kész megfelelő részt vállalni a vitás nemzetközi kérdések meg oldásában. Ezt a Szovjetunió komoly nemzetközi ügyekkel oapes »latban nem egyszer bebizonyította. Ilyen a nemzetközi helyzet napjainkban. A Szovjetunió politikája nem ellenkezhet a többi békeszerető állam érdekeivel. Ez a politika megfelel minden olyan állam törekvései nek, amely kész hozzájárulni a nemzetközi együttműködés tévesztéséhez. függetlenül attól, hogy társadalmi rendszere iilven. vagv ol van A Szovjetunió e politikája egyúttal kifejezésre, juttatja népünknek az általános béke megszilárdítására irányuló legmélyebb törekvéseit. a tábori kórházakban kezelt betegv és sebesült hadifoglyokat is hazatelepíti. Áprilisi 24"én a másik fél is közölte a koreai-kínai féllel, hogy több beteg ég sebesült hadifoglyot telepít haza, mint amennyinek hazatelepítéséről eredetileg a koreai—kínai felet tájékoztatta. Április 24-én, mindkét fél folytat, ta a beteg és sebesült hadifoglyok kölcsönös kicserélését, Panmindzson- ban a koreai—kínai fél 50 , koreai. 40 amerikai 4 angol, 4 törölt, 1 kanadai és 1 holland, vagyis összesen 100 beteq és sebesült hadifoglyot adott át. A másik fé! a koreai néphadsereg fogságbaesett Srarcosai közül 498*at telepített haza pénteken,“ politikája, amely előmozdítja a há" borús őrület fokozódását, az országok bizonyos csoportját is ugyanerre,az útra tuszkolja. Eisenhower beszélt azokról az óriási összegekről, amelyeket az amerikai kormány ágyukra és rakétalövedékekre, bombázó- és vadászgépekre, torpedórom* bólékra és egyéb hadihajókra költ, nem feledkezett el egyben a támadó északatlanti szerződés dicsőítéséről sem. Márpedig ismeretes, hogy az északgjlanti szerződés által sugalmazott politik.-, egyre újabb, kolosz szális katonai kiadásokat jelent. Elég rámutatni milyen óriási kiadást je* lent az amerikai adófizetőktől beszedett összegekből a katonai támaszpontok építése és fenntartása sokezer kilométerre az Egyesült Államoktól és különösen azokon a területeken. amelyeket a Szovjetunió elleni agresszió céljaira szándékoznak felhasználni. Az elnök számításokat közölt, melyek mutatják mennyibe kerül egy torpedó romboló, egy vadászrepülőgép, egy bombázó, stb., felépítés*, és hány bushel búzát és hány tonna gyapotot lehetne megtakarítani, vag„ mennyi iskolát és kórházat lehetne építeni ha lemondanának a fenn jelzett hadieszközök gyártásáról. Ezek során számos tanulságos számadatot ismertetett. De amit az elnök mondott. az egyáltalán nem elégséges. Ma az Egyesült Államok elnöke beszélt volna arról, mibe kerül az amerikai népnek az atombomtoakész- íeíev felhalmozása valamint „ sok* száz légitámaszpont építése messze az Egyesült ÁUamok határain túl — noha mindennek semmi köze az Egyesült Államok védelmének érdekeihez —, akkor a valósághoz lényegesen közelebb álló és sok tekintetben tanulságosabb képet adott volna. De, amint látható, úgy vélik, hogy erről nyíltan és világosan beszélni ..k-eöemetten“, vagy' ,,nem előnyös'1. Az ilyesféle tények igazi értelme azonban ennek ellenére és enélkül is érthető. Bennük jut kifejezésre az a külpolitikai irányvonal, amely meg- vailósíthataöan viíáguralimi célkitűzéseket követ, e amely fokozódó eilen, állást- vjáJit ki sok országban a társadalom széles (körei részéről. Ami országunkat illeti, köztudomású, hogy a Szovjetunió, amely szakadatlanul gondoskodott népgazdaságának háború utáni helyreállításáról és szüntelen ül gondoskodik annak fejlesztéséről, nem lépett a fegyverkezési hajsza útjára. A Szovjetunió nemcsak, hogy nem lépett erre az útra, hanem ismételten konkrét ja. vasiatokat terjesztett elő. hogy a nagyhatalmaik. más államokkal együtt, határozott intézkedéseket fo ganatosílsnnak a fegyverkezés korlátozására, a fegyveres erők és a katonai kiadások haladéktalan csökkentésére, ugyanakkor egyezzenek meg az atomfegyver eltiltásában, mindezen intézkedések végrehajtása fölött létesítendő hatható© nemzetközi elten őrzéssel, amely kizárja e határozatok megszegésének lehetőségét bármely állam részéről. Eisemhower érinti beszédében a fegyverkezés csökkentésének kérdését* is. Idevonatkozó öt pontban fog Mikozik ezzel. A szovjet félnek természetesen nincs ellenvetése az e pontokban kifejtett javaslatok elten Mindezek a javaslatok azonban túlságosan általános jellegűek ® e körülmény folytán egyáltalán nem al kalmasak arra, hogv előbbre vigyék a fegyverkezés csökkentésének ha- lasztliatatlan ügyét. Eisenhower szerint úgy fest a dolog. mintha az Egyesült Államok kormánya mindig a ‘fegyverkezés csők. kiöntését kívánta volna a Szovjetunió pedig az ellenkező álláspontot fogtótia volna el és szinte megakadályozta volna ezt. Ez kísértetnek látszik arra, hogy a Szovjetunióra, hárítsák a fetatfcseget áz angol-amerikai tömbhöz tartozó országokban az utóbbi években folytatott fegyverkezési hajszáért. Az ilyen próbálkozások azonban minden alapot nélkülöznek és csupán azt a törekvést juttatják kifejezésre, hogy bűnbakot keressenek. Váíóban, vájjon a Szovjetunióban dicsőítették-e a koreai háborút é© a fegyverkezési hajszát, mint előnyös „üzletet.“, mint a legjobb eszközt az üzleti tevékenység és , a lakosság teljes íogliTikoztatottiságániak ^ izlosi tusára? Vájjon a Szovjetunióban tapasztalható-« az úgynevezett „félelem a békétől“ és esnek_e részvények árfolyamai a tőzsdén azokra a hírek re hogy enyhül a nemzetközi feszült .ség? Mindez nem a Szovjetunióban történik, hanem az Amerikai Egyesült Államokban. Mi köze ehhez ,a Szovjetuniónak, amelynek nincs szüksége fegyverkezési hajszára, amely mindig a tartós és ezálárd béke mellett volt Ó3 van és nem féli a békétől? természetesen. Eisenhowernok igaza van abban, hogy a hitleri Németország fölött aratott győzelem után a Szovjetunió és az Egyesült Államok útjai elváltaik. Azonban Ei®en- hower április lű-i beszédében ezt a tényt nem világította meg helyesen, sőt azt lehet mondani, hogy ezt a tényt Eisenhower ferde megvilágításba helyezte. Ha a tények szilárd talajára állunk, akkor ebben a kérdésben teljesen megszűnik mindennemű tisztázatlanság. Valóban nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az aingoH-ameri- kai tömbhöz tartozó országok, amelyek a legutóbbi világháború alatt a Szovjetunió szövetségesei voltak, rögtön e háború befejezése után megváltoztatták politikájuk irányát. Sok tekintetben visszatértek arra a régi, háború előtti útra, amikor a Szovjetunióvá! való viszonyukat semmiképpen ©ein tehetett barátinak nevezni és amikor politikájuk irányvonala rendszerint ennek ellenkezője volt. Mi nem ©zádékozunk vitába szállni az elnök ama eléggé furcsa állításával, hogy a szovjet politikában végeiért egy bizonyos korszak. Ellenben nem fogadhatjuk csodálkozás nélkül azt a következtetését, hogy a szovjet kormánymalk fel kell adnia külpolitikája folytonosságát, amely politikának a helyességét a nemzetközi fejlődés egész menete bebizonyította. Ha egy korszak kezdetét, vagy befejezését ázzál hozzuk összefüggésbe, hogy új személyiségek jelennek meg valamely állam élén. akkor nagyobb joggal beszélhetnénk arról- hogy az Egyesült Államok poltiká- iában zárait be egy korszak a. Eisen- hower-kormány uralomra jut ásrvall. Ámde maga az Egyesül t Államok új elnöke hogy-hogy nem mindéin fenntartás nélkül védelmébe veszi elődének egész politikáját, amelyet annakidején, különösen a választási kampány idején nem minden alap nélkül sok tekintetben bírált. Az elnök beszédében kijelentette, hogy kész „üdvözölni a békés szándékok mindennemű igazi bizonyítékát“ egyúttal fejtette a kérdést: mit hallandó tenni a Szovjetunió? Ismeretes, hogy a Szovjetunió mindig késznek mutakozott arra, hogy barátságos módon megvitassák és megoldják az égető nemzetközi kérdéseket, azzal a feltétellel, bog' az e kérdések megoldására irányuló javaslatok — bárkitől induljanak is ki —valamennyire is elfogadhatók legyenek és ne ellenkezzenek a szovjet nén életbevágó érdekeivel és t többi békeszerető nén érdekeivel. Az Egyesült Államok elnöke hogv- hogynein beszédében lehetségesnek tartotta, hogy a békére vonatkozó Keszon (Uj Kína): A koreai-kínai fegyverszüneti küldöttség április 24- én, pénteken a következő közleményt bocsátotta ki: „Á két fé! összekötótisztjei cso- oortjainak április 24*én megtartott kilencedik ülésén a két fél megállapodott abban, hogy — adminisztratív okok miatt — április 26-án. vasárnap 14 órára halasztja el a telles küldöttségek, április 25-re kitű* zötv ülését. A koreai-kínai fél április 23*án közölte a másik féllel, hogy az általa hazatelepítendő beteg és sebesült hadifoglyok szám-, meghaladja az errdetileq „ másik fél tudomására hozott számot, mert nemcsak a hadifogolytáborokban őrzött, hanem Koreai -Vrcvonal (L,j Kína) Jong. c-sontól északnyugatra egy magaslat birtoklásáért április 16-tól mintegy negyvennyolc órás elkeseredett harc folyt, amelynek során a koreai-kínai népi erők több, mint hétszáz főnyi veszteséget okoztak az amerikai 7. hadosztálynak. A népi erők — miután mintegy hatvan órán át birtokukban tartották a magaslatoi és súlyos veszteségeket Peking (Uj Kína): A Vietnami Hírügynökség jelenti: A vietnami néphadsereg alakulatai április első napjaiban mintegy 13 ellenséges szakaszt semmisítettek meg. A Vörös-lolyó jobbpartján visz- szaverték az ellenség támadásait és 7 folyó balpartján, valamint Vietnam középső részében íokoz/úk hadműveleteiket. okoztak a támadó ellenségnek — sa. ját kezdeményezésükre visszahúzód, lak. Április 15-től 20-ig a koreai-kínai népi erők orcvonalbelí légvédelmi alakulatai uégy ellenséges repülőgépet lelőttek és 36-ct megrongáltak. A népi erők gépesített tüzérségi alakulatai ez alatt az idő alatt hétszáz főnyi veszteséget okoztak az ellenségnek. Kvanjen tartományban a vietnami néphadsereg alakulatai az április 11- gyel végétért hat nap alatt két ellenséges őrhelyet elíoglaltak. Az egyik ben megsemmisítettek egy ellenséges szakaszt, a másikban mintegy száznegyven ellenséges kattmát tettek harcképtelenné és mindkét őrhelyen birtokukba kérhették az ellenség egész fegyverzetét és hadianyagát. A vietnami néphadsereg újabb győzelmei NEMZETKÖZI SZEMLE Gyönyörű ünnepre, az országgyűlés képviselőinek megválasztására készül ha/ank szocializmust építi» népe. Május IT-én a választási urnák elé vonulnak a magyar nép milliói s szavazatukat adják azokra, akik áldozatos munkájukkal a szocializmus felépítéséért folytatott következetes harcukkal bizonyították be: méltók arra, hogy do’gozó társaikat képviseljék népköztársaságunk törvény hozásában. A mi választásaink: mérleg eddigi eredményeinkről, szabad, boldog életiinkrő'. A mi választásaink; t nép akaratának szabad és öntuda tos megnyilvánulásai. Kii önösen /szembeötlő ez akkor, ha egy pi'lan- íást vetünk azokra a választásokra, amelyek a még kapitalista járom alatt sínylődő országokban folynak ■e. Az elmú't napokban a kapitalisla világ több országában Dél-Afrika- ban, Dániában, Japánban tartoltak vá'asztásokat. Japánban április 19-én voltak a parlamenti választások. A feloszlatott parla- ment tiszavirágé'etű volt; október e’sején választották meg s nem egészen félév mu'.va, március 14-én a Josidn kormány már kimondta fc'- oszlatását. A feloszlatás közvetlen oka az volt, hogy n parlament bizalmatlanságot szavazott a kormánynak, s Josida — hogy n ’emondás- tó! megmeneküljön — új választásokat írt ki. A népáruló japán kormánykörök igyekeztek elhitetni n közvéleménnyel, hogy a kormányválság hátterében „személyi ellentétek“ húzódnak meg. az igazság azonban az, hogy Josida lie'vzetét az amerikaiakat gátlástalanul kiszolgáló háborús politikája rendítette meg. Közismert, hogy a Josida kormány minden erejével azon igyekszik, hogy végreV I I hajtsa az amerikaiak parancsait, s Japánt az amerikai imperializmus távolkeleti hadianyagszárítójává, háborús támaszpontjává tegye. Josida kormányzása alatt mammut- méreteket ö'tött a hadianyaggyárak terme'ése. A koreai agresszió kirobbantása óta a japán hadiipar — hivatalos adatok szerint is — nyolcszázmillió dollár értékű amerikai megrendelést kapott. Az ipar háborús vágányra állítása a polgári célokat termelő ipar te'jes elsorvadásával járt. Soha nem látott mértékben növekedett a munkanélküliség, a munkásosztály elnyomorodása. \ teljes és részleges mnnkanélkii’iek száma e'éri a tízmi'liót, a foglalkoztatott munkások reálbére is mind •oldván csökken, ugvannkkor a munkaidőt egyes iparágakban napi 14 órában állapították meg. A választás mégis kudarcot hozott a reakció számára. Josida végleg elvesztette többségét: összesen 199 mandátumot szerzett a 466 közük Érzékeny veszteséget szenvedett a jobboldali, úgynevezett haladó párt is. Ugyanakkor jelentősen megerősödött a a jobboldali és a balolda'i Szocialista Párt. A jobboldali szocia'istak — noha a felfegyverzés mellett foglalnak állást — ellenzékieskedő jelszavakat hangoztatnak és e’utasít- ják a gátlástalan amerikai terjeszkedést. A rájnkadott szavazatok tehát állásfoglalást jelentenek az amerikai politika ellen. A ba'olda'i Szo- cia'ista Párt — hogy megőrizze befolyását a szakszervezetekben —- jelszavaiban megbélyegezte a felfegyA választások hogy az imperialisták világszerte sarokbaszorított csatlósai minden e'követnek, hogv — tűzzel és vassal. terrorral és megfélemlítéssel, ígéretekkel és csalással — megőrizzék hatalmukat, a népek azonban egyre kevésbbé engedik fé'revezetni magukat. Az amerikaiak által megszállt Japánban, a burzsoá pártok — vérzést és n fasizálást. Az erre n pártra szavazó milliók őszinte e'len- zői a kormány poétikájának, olyan emberek, akik demokratikus Japánért harcolnak, de még nem talál iák meg igazi helyüket a Japán fiig- get'enségéért és demokratizálásáéi közdő népi erők táborában. Jelentős eredménye a választásnak, hogy a Japán Kommunista Párt minden terror és csa'ás ellenére, képviselethez jutott a parlamentben. Nagy ie’entősége van annak, hogy a jauán nép hivatott szószólója hallathatja hangját n képviselő- házban. Növelte mandátumainak számút a baloldali Munkás-Paraszt Párt is. tanulsága az. •s amerikai gazdáik — ellenőrzése ilatt folytak le a választások, azokon a burzsoá uártok eayüitesen megtartották többségüket. De e pántok belső ellentéte s mindenekelőtt a nép fokozódó elleiiáéása és öntudatra ébredése félreérthetetlenül megmutatkozik már a választások számadataiban is. A Szov'e'unió Legfelső Tanácsának Elnöksége Lenin-rmiel liin e e ki Sz.M. Bugyannijt, a Szovjelunió marsalljál Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége ápri- lis 24-én kelt rendeletével Szemjon Mlhojlovies Bugyonnijt, a Szovjetunió inarsallját, 70. sziiletéso'ipja alkalmából a szovjet állam szolgál* Iában szerzett kimagasló katonai érdemeinek elismeréséül Lenin renddel tüntette ki. A baráti országok hírei Berlin (ADN): A werdaui „IFA“- művek dolgozó; elhatározták, hogy ez év folyamán két röntgenvonatot és három mozgó fogorvosi rendelőt készítenek a Német Demokratikus Köztársaság egészségügyi szolgálata részére. * Kiev (TASZSZ): Ukrajnában az év végére több, mint ötszáz falusi rádió, erősítő állomás fog működni. A fal* vakban egyre több család vásárol rádiót. Jelenleg Ukrajnában körülbelül kétszázezer vagyis ötször any- ny; rádió szórakoztatja, oktatja és neveli a kolhozparasztokat, mint a háború előtt. ♦ Moszkva (TASZSZ): Az OSzSzSzK tankönyvkiadója több. mint 13 millió példányban ad k; ebben az évben könyveket angol, német, francia, spanyol nyelven. A fegyverkezési politika keznek befo'yást gyakorolni a jelenlegi politika módosítására —. a békeiparágak helyreállítását s a Kínai Népköztársasággal való kereskedelmi kapcso'atokat követe'ik. E körök képviselői — élükön Ható jamával — kiváltak Josida pártjából s a jelenlegi politikával szemben foglaltak ál’ást. Ezek az okok — és nem „személvi ellentétek“ — döntötték meg Josida ingatag többségét. Josida és az amerikaiak az új választásokul1 a kormány helyzetének megszilárdulását remélték. A választásokat a burzsoá országok bevá't receptje szerint folytatták le. Terror, csalás, megfélemlítés és megvesztegetés vo'íak az ura’kodó körök fő „érvei“. Sokszáz esetben el sem tudták tussolni, n jobboldali pártok részéről elkövetett c.sa'ásokat. A baloldali pártok gyűléseit betiltották, e náríok híveit igyekeztek megakadályozni jogaik gyakorlásában. Eszeveszett rágalomhad iáratot folvtattak a Kommunista Párt és a többi haladó erők ellen. nyomorba döntötte a japán dolgozó parasztokat is, akik a szűkülő belső piacon nem tudnak versenyezni a földbirtokosokkal és n knlákokkal. Még japán sajtóje’entések is ai-ró’ számolnak be. hogy a parasztok gyakran áruhabocsátják gyermekeiket, — fiaikat a gyáraknak, lányaikat a bordély házaknak adják el. A leírhatatlan nyomor heves ellenállást vált ki a japán népből. A sztráikmegmozdiPásokbnu. ti'takozó gyűléseken, tüntetésekben milliók vesznek részt. Mindez még egyes burzsoá pártok képviselőit is visszatartja attól, hogy nyíltan támogassák az amerikaiak Josida-képviselte háborús és nyomorpolitikáját. De valóságos ellentétek is felmerültek a burzsoá pártok között. — még magán Josida liberá'is pártján belül is. A hadianyagipar támogatása, a békeipar tönkretétele súlyosan érintette azokat a kapitalista köröket is. amelyek a polgári célokat szo'gá'ó iparban érdekeltek. Ezeknek a köröknek képviselői igye-
