Tolnai Napló, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-26 / 98. szám

4 NAPLÓ 1853 ÁPRILIS 2(1 A „Pravda" vezércikke Eisenhower elnök legutóbbi beszédéről (Folytatás a 3. oldalról) A koreai-kínai fegyverszüneti küidoilség kk'eró/e A koreai-kínai népi eríík győzelmes harcai április 16 és 20 között javaslatait egész sor előzetes félté lelke/ fűzze a Szovjetunióval szem­ben, noha a beszédében emelt kő vetéléseket nem támasztják alá az Egyesült Államok részéről erre vo­natkozólag vállalt kötelezettségek. A kérdés ilyen feltevése már jo­gos visszautasítást váltott ki a leg­különbözőbb nemzetközi körökben,. Lehetetlen, hogy a kérdés ilyen fjj tevése ne keltsen csodálkozást azok­ban, akik realisztikusan tudják ér­tékelni az égető nemzetközi problé mák lényegét és a nemzetközi hely­zetet meghatározó valóságos erővi szouyokat és tényezőket. A „Times“ című angol lap jogosan jegyezte meg, hogy „egyetlen ország sem — akár a Szov jetunióról, akár az Égve sült Államokról, akár Angliáról van szó — nem kívánja megvitatni a bé kés intézkedéseket olyan körülmé­nyek között, amelyekben nincs fc'- v-bbezés.“ Miint ismeretes, a szovjet vezetők 3 nemzetközi kérdések békés rende zésére irányuló felhívásukat nem kötik össze semmiféle előzetes köve­teléssel az Egyesült Államok vagy más országok címére, akár az angol- amerikai tömbhöz tartoznak, akár nem. Azt jelenti-e ez. hogy a Szovjet­uniónak nincsenek semmiféle igé­nyei? Természetesen nem. Ennek ellenére a szovjet vezetők üdvözöl ni fogják az Egyesült Államok vagy más állam kormányának bármelv lépését, ha ez a vitás kérdések ba­rátságos rendezésére irányul. Ez bizonyítja, hogy a szovjet fél kész a megfelelő problémák komo'v. tár gyi-lagos megvitatására akár közvet len tárgyalások út ián, akár — szük­séges esetekben — .az ENSZ keratei között is. Az elnök beszédében szólt arról, hogy a vitás nemzetközi kérdések megoldásában „az Egyesült Ada­tnak hajlandó igazságos részt vál lalmi magára.“ — Ezt a kijelentést Eisenhower április 16-i beszédében semmi sem támasztotta alá, Holott szükség van e kijelentés alátámasz tusára. Ami a Szovjetuniót illeti, nincs semmiféle alap kételkedni abban hogv kész megfelelő részt vállalni a vitás nemzetközi kérdések meg oldásában. Ezt a Szovjetunió komoly nemzetközi ügyekkel oapes »latban nem egyszer bebizonyította. Ilyen a nemzetközi helyzet nap­jainkban. A Szovjetunió politikája nem el­lenkezhet a többi békeszerető ál­lam érdekeivel. Ez a politika meg­felel minden olyan állam törekvései nek, amely kész hozzájárulni a nem­zetközi együttműködés tévesztésé­hez. függetlenül attól, hogy társa­dalmi rendszere iilven. vagv ol van A Szovjetunió e politikája egyúttal kifejezésre, juttatja népünknek az általános béke megszilárdítására irányuló legmélyebb törekvéseit. a tábori kórházakban kezelt betegv és sebesült hadifoglyokat is haza­telepíti. Áprilisi 24"én a másik fél is közöl­te a koreai-kínai féllel, hogy több beteg ég sebesült hadifoglyot tele­pít haza, mint amennyinek hazate­lepítéséről eredetileg a koreai—kí­nai felet tájékoztatta. Április 24-én, mindkét fél folytat, ta a beteg és sebesült hadifoglyok kölcsönös kicserélését, Panmindzson- ban a koreai—kínai fél 50 , koreai. 40 amerikai 4 angol, 4 törölt, 1 ka­nadai és 1 holland, vagyis összesen 100 beteq és sebesült hadifoglyot adott át. A másik fé! a koreai nép­hadsereg fogságbaesett Srarcosai kö­zül 498*at telepített haza pénteken,“ politikája, amely előmozdítja a há" borús őrület fokozódását, az orszá­gok bizonyos csoportját is ugyaner­re,az útra tuszkolja. Eisenhower be­szélt azokról az óriási összegekről, amelyeket az amerikai kormány ágyukra és rakétalövedékekre, bom­bázó- és vadászgépekre, torpedórom* bólékra és egyéb hadihajókra költ, nem feledkezett el egyben a táma­dó északatlanti szerződés dicsőítésé­ről sem. Márpedig ismeretes, hogy az északgjlanti szerződés által sugal­mazott politik.-, egyre újabb, kolosz szális katonai kiadásokat jelent. Elég rámutatni milyen óriási kiadást je* lent az amerikai adófizetőktől be­szedett összegekből a katonai tá­maszpontok építése és fenntartása sokezer kilométerre az Egyesült Ál­lamoktól és különösen azokon a te­rületeken. amelyeket a Szovjetunió elleni agresszió céljaira szándékoz­nak felhasználni. Az elnök számításokat közölt, me­lyek mutatják mennyibe kerül egy torpedó romboló, egy vadászrepülő­gép, egy bombázó, stb., felépítés*, és hány bushel búzát és hány tonna gyapotot lehetne megtakarítani, vag„ mennyi iskolát és kórházat lehetne építeni ha lemondanának a fenn jel­zett hadieszközök gyártásáról. Ezek során számos tanulságos számadatot ismertetett. De amit az elnök mon­dott. az egyáltalán nem elégséges. Ma az Egyesült Államok elnöke be­szélt volna arról, mibe kerül az amerikai népnek az atombomtoakész- íeíev felhalmozása valamint „ sok* száz légitámaszpont építése messze az Egyesült ÁUamok határain túl — noha mindennek semmi köze az Egyesült Államok védelmének ér­dekeihez —, akkor a valósághoz lé­nyegesen közelebb álló és sok te­kintetben tanulságosabb képet adott volna. De, amint látható, úgy vélik, hogy erről nyíltan és világosan beszélni ..k-eöemetten“, vagy' ,,nem előnyös'1. Az ilyesféle tények igazi értelme azonban ennek ellenére és enélkül is érthető. Bennük jut kifejezésre az a külpolitikai irányvonal, amely meg- vailósíthataöan viíáguralimi célkitűzé­seket követ, e amely fokozódó eilen, állást- vjáJit ki sok országban a tár­sadalom széles (körei részéről. Ami országunkat illeti, köztudomású, hogy a Szovjetunió, amely szakadat­lanul gondoskodott népgazdaságának háború utáni helyreállításáról és szüntelen ül gondoskodik annak fej­lesztéséről, nem lépett a fegyverke­zési hajsza útjára. A Szovjetunió nemcsak, hogy nem lépett erre az útra, hanem ismételten konkrét ja. vasiatokat terjesztett elő. hogy a nagyhatalmaik. más államokkal együtt, határozott intézkedéseket fo ganatosílsnnak a fegyverkezés kor­látozására, a fegyveres erők és a katonai kiadások haladéktalan csök­kentésére, ugyanakkor egyezzenek meg az atomfegyver eltiltásában, mindezen intézkedések végrehajtása fölött létesítendő hatható© nemzetkö­zi elten őrzéssel, amely kizárja e ha­tározatok megszegésének lehetőségét bármely állam részéről. Eisemhower érinti beszédében a fegyverkezés csökkentésének kérdé­sét* is. Idevonatkozó öt pontban fog Mikozik ezzel. A szovjet félnek ter­mészetesen nincs ellenvetése az e pontokban kifejtett javaslatok elten Mindezek a javaslatok azonban túl­ságosan általános jellegűek ® e kö­rülmény folytán egyáltalán nem al kalmasak arra, hogv előbbre vigyék a fegyverkezés csökkentésének ha- lasztliatatlan ügyét. Eisenhower szerint úgy fest a do­log. mintha az Egyesült Államok kor­mánya mindig a ‘fegyverkezés csők. kiöntését kívánta volna a Szovjet­unió pedig az ellenkező álláspontot fogtótia volna el és szinte megakadá­lyozta volna ezt. Ez kísértetnek látszik arra, hogy a Szovjetunióra, hárítsák a fetatfcseget áz angol-amerikai tömbhöz tartozó országokban az utóbbi években foly­tatott fegyverkezési hajszáért. Az ilyen próbálkozások azonban minden alapot nélkülöznek és csupán azt a törekvést juttatják kifejezésre, hogy bűnbakot keressenek. Váíóban, vájjon a Szovjetunióban dicsőítették-e a koreai háborút é© a fegyverkezési hajszát, mint előnyös „üzletet.“, mint a legjobb eszközt az üzleti tevékenység és , a lakosság teljes íogliTikoztatottiságániak ^ izlosi tusára? Vájjon a Szovjetunióban ta­pasztalható-« az úgynevezett „féle­lem a békétől“ és esnek_e részvények árfolyamai a tőzsdén azokra a hírek re hogy enyhül a nemzetközi feszült .ség? Mindez nem a Szovjetunióban történik, hanem az Amerikai Egye­sült Államokban. Mi köze ehhez ,a Szovjetuniónak, amelynek nincs szüksége fegyverkezési hajszára, amely mindig a tartós és ezálárd béke mellett volt Ó3 van és nem féli a békétől? természetesen. Eisenhowernok iga­za van abban, hogy a hitleri Német­ország fölött aratott győzelem után a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok útjai elváltaik. Azonban Ei®en- hower április lű-i beszédében ezt a tényt nem világította meg helyesen, sőt azt lehet mondani, hogy ezt a tényt Eisenhower ferde megvilágítás­ba helyezte. Ha a tények szilárd talajára ál­lunk, akkor ebben a kérdésben telje­sen megszűnik mindennemű tisztázat­lanság. Valóban nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az aingoH-ameri- kai tömbhöz tartozó országok, ame­lyek a legutóbbi világháború alatt a Szovjetunió szövetségesei voltak, rög­tön e háború befejezése után meg­változtatták politikájuk irányát. Sok tekintetben visszatértek arra a régi, háború előtti útra, amikor a Szov­jetunióvá! való viszonyukat semmi­képpen ©ein tehetett barátinak ne­vezni és amikor politikájuk irány­vonala rendszerint ennek ellenkező­je volt. Mi nem ©zádékozunk vitába száll­ni az elnök ama eléggé furcsa állí­tásával, hogy a szovjet politikában végeiért egy bizonyos korszak. El­lenben nem fogadhatjuk csodálkozás nélkül azt a következtetését, hogy a szovjet kormánymalk fel kell adnia külpolitikája folytonosságát, amely politikának a helyességét a nemzet­közi fejlődés egész menete bebizonyí­totta. Ha egy korszak kezdetét, vagy be­fejezését ázzál hozzuk összefüggés­be, hogy új személyiségek jelennek meg valamely állam élén. akkor na­gyobb joggal beszélhetnénk arról- hogy az Egyesült Államok poltiká- iában zárait be egy korszak a. Eisen- hower-kormány uralomra jut ásrvall. Ámde maga az Egyesül t Államok új elnöke hogy-hogy nem mindéin fenntartás nélkül védelmébe veszi elődének egész politikáját, amelyet annakidején, különösen a választási kampány idején nem minden alap nélkül sok tekintetben bírált. Az elnök beszédében kijelentette, hogy kész „üdvözölni a békés szán­dékok mindennemű igazi bizonyíté­kát“ egyúttal fejtette a kérdést: mit hallandó tenni a Szovjetunió? Ismeretes, hogy a Szovjetunió mindig késznek mutakozott arra, hogy barátságos módon megvitassák és megoldják az égető nemzetközi kérdéseket, azzal a feltétellel, bog' az e kérdések megoldására irányuló javaslatok — bárkitől induljanak is ki —valamennyire is elfogadhatók legyenek és ne ellenkezzenek a szov­jet nén életbevágó érdekeivel és t többi békeszerető nén érdekeivel. Az Egyesült Államok elnöke hogv- hogynein beszédében lehetségesnek tartotta, hogy a békére vonatkozó Keszon (Uj Kína): A koreai-kínai fegyverszüneti küldöttség április 24- én, pénteken a következő közle­ményt bocsátotta ki: „Á két fé! összekötótisztjei cso- oortjainak április 24*én megtartott kilencedik ülésén a két fél megálla­podott abban, hogy — adminisztra­tív okok miatt — április 26-án. va­sárnap 14 órára halasztja el a tel­les küldöttségek, április 25-re kitű* zötv ülését. A koreai-kínai fél április 23*án közölte a másik féllel, hogy az ál­tala hazatelepítendő beteg és sebe­sült hadifoglyok szám-, meghaladja az errdetileq „ másik fél tudomására hozott számot, mert nemcsak a ha­difogolytáborokban őrzött, hanem Koreai -Vrcvonal (L,j Kína) Jong. c-sontól északnyugatra egy magaslat birtoklásáért április 16-tól mintegy negyvennyolc órás elkeseredett harc folyt, amelynek során a koreai-kínai népi erők több, mint hétszáz főnyi veszteséget okoztak az amerikai 7. hadosztálynak. A népi erők — miután mintegy hatvan órán át birtokukban tartották a magaslatoi és súlyos veszteségeket Peking (Uj Kína): A Vietnami Hírügynökség jelenti: A vietnami néphadsereg alakulatai április első napjaiban mintegy 13 ellenséges szakaszt semmisítettek meg. A Vörös-lolyó jobbpartján visz- szaverték az ellenség támadásait és 7 folyó balpartján, valamint Viet­nam középső részében íokoz/úk had­műveleteiket. okoztak a támadó ellenségnek — sa. ját kezdeményezésükre visszahúzód, lak. Április 15-től 20-ig a koreai-kínai népi erők orcvonalbelí légvédelmi alakulatai uégy ellenséges repülőgé­pet lelőttek és 36-ct megrongáltak. A népi erők gépesített tüzérségi ala­kulatai ez alatt az idő alatt hétszáz főnyi veszteséget okoztak az ellen­ségnek. Kvanjen tartományban a vietnami néphadsereg alakulatai az április 11- gyel végétért hat nap alatt két ellen­séges őrhelyet elíoglaltak. Az egyik ben megsemmisítettek egy ellenséges szakaszt, a másikban mintegy száz­negyven ellenséges kattmát tettek harcképtelenné és mindkét őrhelyen birtokukba kérhették az ellenség egész fegyverzetét és hadianyagát. A vietnami néphadsereg újabb győzelmei NEMZETKÖZI SZEMLE Gyönyörű ünnepre, az országgyű­lés képviselőinek megválasztására készül ha/ank szocializmust építi» népe. Május IT-én a választási ur­nák elé vonulnak a magyar nép mil­liói s szavazatukat adják azokra, akik áldozatos munkájukkal a szo­cializmus felépítéséért folytatott kö­vetkezetes harcukkal bizonyították be: méltók arra, hogy do’gozó tár­saikat képviseljék népköztársasá­gunk törvény hozásában. A mi választásaink: mérleg eddigi eredményeinkről, szabad, boldog életiinkrő'. A mi választásaink; t nép akaratának szabad és öntuda tos megnyilvánulásai. Kii önösen /szembeötlő ez akkor, ha egy pi'lan- íást vetünk azokra a választásokra, amelyek a még kapitalista járom alatt sínylődő országokban folynak ■e. Az elmú't napokban a kapitalisla világ több országában Dél-Afrika- ban, Dániában, Japánban tartol­tak vá'asztásokat. Japánban április 19-én voltak a parlamenti választások. A feloszlatott parla- ment tiszavirágé'etű volt; október e’sején választották meg s nem egé­szen félév mu'.va, március 14-én a Josidn kormány már kimondta fc'- oszlatását. A feloszlatás közvetlen oka az volt, hogy n parlament bi­zalmatlanságot szavazott a kormány­nak, s Josida — hogy n ’emondás- tó! megmeneküljön — új választá­sokat írt ki. A népáruló japán kormánykörök igyekeztek elhitetni n közvéle­ménnyel, hogy a kormányválság hátterében „személyi ellentétek“ hú­zódnak meg. az igazság azonban az, hogy Josida lie'vzetét az amerikaia­kat gátlástalanul kiszolgáló háborús politikája rendítette meg. Közismert, hogy a Josida kormány minden ere­jével azon igyekszik, hogy végre­V I I hajtsa az amerikaiak parancsait, s Japánt az amerikai imperializmus távolkeleti hadianyagszárítójává, háborús támaszpontjává tegye. Jo­sida kormányzása alatt mammut- méreteket ö'tött a hadianyaggyárak terme'ése. A koreai agresszió kirob­bantása óta a japán hadiipar — hi­vatalos adatok szerint is — nyolc­százmillió dollár értékű amerikai megrendelést kapott. Az ipar hábo­rús vágányra állítása a polgári cé­lokat termelő ipar te'jes elsorvadá­sával járt. Soha nem látott mérték­ben növekedett a munkanélküliség, a munkásosztály elnyomorodása. \ teljes és részleges mnnkanélkii’iek száma e'éri a tízmi'liót, a foglalkoz­tatott munkások reálbére is mind •oldván csökken, ugvannkkor a mun­kaidőt egyes iparágakban napi 14 órában állapították meg. A választás mégis kudarcot hozott a reakció szá­mára. Josida végleg elvesztette többségét: összesen 199 mandátumot szerzett a 466 közük Érzékeny vesz­teséget szenvedett a jobboldali, úgynevezett haladó párt is. Ugyan­akkor jelentősen megerősödött a a jobboldali és a balolda'i Szocia­lista Párt. A jobboldali szocia'istak — noha a felfegyverzés mellett fog­lalnak állást — ellenzékieskedő jel­szavakat hangoztatnak és e’utasít- ják a gátlástalan amerikai terjesz­kedést. A rájnkadott szavazatok te­hát állásfoglalást jelentenek az ame­rikai politika ellen. A ba'olda'i Szo- cia'ista Párt — hogy megőrizze be­folyását a szakszervezetekben —- jel­szavaiban megbélyegezte a felfegy­A választások hogy az imperialisták világszerte sarokbaszorított csatlósai minden e'követnek, hogv — tűzzel és vas­sal. terrorral és megfélemlítéssel, ígéretekkel és csalással — megőriz­zék hatalmukat, a népek azonban egyre kevésbbé engedik fé'revezetni magukat. Az amerikaiak által meg­szállt Japánban, a burzsoá pártok — vérzést és n fasizálást. Az erre n pártra szavazó milliók őszinte e'len- zői a kormány poétikájának, olyan emberek, akik demokratikus Ja­pánért harcolnak, de még nem talál iák meg igazi helyüket a Japán fiig- get'enségéért és demokratizálásáéi közdő népi erők táborában. Jelentős eredménye a választás­nak, hogy a Japán Kommunista Párt minden terror és csa'ás ellené­re, képviselethez jutott a parlament­ben. Nagy ie’entősége van annak, hogy a jauán nép hivatott szószó­lója hallathatja hangját n képviselő- házban. Növelte mandátumainak számút a baloldali Munkás-Paraszt Párt is. tanulsága az. •s amerikai gazdáik — ellenőrzése ilatt folytak le a választások, azo­kon a burzsoá uártok eayüitesen megtartották többségüket. De e pán­tok belső ellentéte s mindenekelőtt a nép fokozódó elleiiáéása és öntu­datra ébredése félreérthetetlenül megmutatkozik már a választások számadataiban is. A Szov'e'unió Legfelső Tanácsának Elnöksége Lenin-rmiel liin e e ki Sz.M. Bugyannijt, a Szovjelunió marsalljál Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége ápri- lis 24-én kelt rendeletével Szemjon Mlhojlovies Bugyonnijt, a Szovjet­unió inarsallját, 70. sziiletéso'ipja alkalmából a szovjet állam szolgál* Iában szerzett kimagasló katonai ér­demeinek elismeréséül Lenin renddel tüntette ki. A baráti országok hírei Berlin (ADN): A werdaui „IFA“- művek dolgozó; elhatározták, hogy ez év folyamán két röntgenvonatot és három mozgó fogorvosi rendelőt készítenek a Német Demokratikus Köztársaság egészségügyi szolgálata részére. * Kiev (TASZSZ): Ukrajnában az év végére több, mint ötszáz falusi rádió, erősítő állomás fog működni. A fal* vakban egyre több család vásárol rádiót. Jelenleg Ukrajnában körül­belül kétszázezer vagyis ötször any- ny; rádió szórakoztatja, oktatja és neveli a kolhozparasztokat, mint a háború előtt. ♦ Moszkva (TASZSZ): Az OSzSzSzK tankönyvkiadója több. mint 13 mil­lió példányban ad k; ebben az év­ben könyveket angol, német, fran­cia, spanyol nyelven. A fegyverkezési politika keznek befo'yást gyakorolni a je­lenlegi politika módosítására —. a békeiparágak helyreállítását s a Kínai Népköztársasággal való ke­reskedelmi kapcso'atokat követe'ik. E körök képviselői — élükön Ha­tó jamával — kiváltak Josida pártjá­ból s a jelenlegi politikával szemben foglaltak ál’ást. Ezek az okok — és nem „személvi ellentétek“ — döntötték meg Josida ingatag többségét. Josida és az ame­rikaiak az új választásokul1 a kor­mány helyzetének megszilárdulását remélték. A választásokat a burzsoá országok bevá't receptje szerint folytatták le. Terror, csalás, megfé­lemlítés és megvesztegetés vo'íak az ura’kodó körök fő „érvei“. Sokszáz esetben el sem tudták tussolni, n jobboldali pártok részéről elköve­tett c.sa'ásokat. A baloldali pártok gyűléseit betiltották, e náríok hí­veit igyekeztek megakadályozni jo­gaik gyakorlásában. Eszeveszett rá­galomhad iáratot folvtattak a Kom­munista Párt és a többi haladó erők ellen. nyomorba döntötte a japán dolgozó parasztokat is, akik a szűkülő belső piacon nem tudnak versenyezni a földbirtokosokkal és n knlákokkal. Még japán sajtóje’entések is ai-ró’ számolnak be. hogy a parasztok gyakran áruhabocsátják gyermekei­ket, — fiaikat a gyáraknak, lányai­kat a bordély házaknak adják el. A leírhatatlan nyomor heves el­lenállást vált ki a japán népből. A sztráikmegmozdiPásokbnu. ti'takozó gyűléseken, tüntetésekben milliók vesznek részt. Mindez még egyes burzsoá pártok képviselőit is vissza­tartja attól, hogy nyíltan támogas­sák az amerikaiak Josida-képviselte háborús és nyomorpolitikáját. De valóságos ellentétek is felme­rültek a burzsoá pártok között. — még magán Josida liberá'is pártján belül is. A hadianyagipar támoga­tása, a békeipar tönkretétele súlyo­san érintette azokat a kapitalista köröket is. amelyek a polgári célo­kat szo'gá'ó iparban érdekeltek. Ezeknek a köröknek képviselői igye-

Next

/
Oldalképek
Tartalom