Tolnai Napló, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-26 / 98. szám

1953 ÁPRILIS 26 0 NAPLÓ Látogatás a ,,százötven százalékos“ építkezésen Épül Szekszárd egyik büszkesége, a gyapoíegrenáló ötéves tervünk eredményeképpen Szekszárd is ipari várossá fog fej­lődni. Amit a terv előírt az ma már megvalósulás felé halad. A múlt év­ben készült el Gépjavító Vállalat, amely ma már javítja mezőgazdasá­gunk számára a traktorokat és a kü­lönböző mezőgazdasági gépeket. Két éve kezdték el építeni ötéves tervünk egyik nagyobb megyei al­kotását a Szekszárdi Gyapotegrená- lót a Gépjavító Vállalat épülete mel* lett. Hatalmas munka folyik itt. Fejlődő mezőgazdaságunk számá­ra igen nagyjelentőségű lesz ez az üzem, hisz kapacitásai olyan nagy lesz, hogy egész Dunántúl gyapot­termését tel tudja dolgozni. Ebben az évben több mint 12 millió fofint beruházást fordít államunk ennek továbbépítésére. Az építkezés terén is folyt a munka, az A) épületrész belső munkálatait végezték és a ta­vasz beálltával teljes kapacitással elkezdték építeni a B) és C) épület­részeket ezelőtt egy hete pedig a készáruraktár építését kezdték meg. Az építőmunikások az év minden nap" ján teljesítették, sőt túlteljesítették tervüket. Több mint tíz különböző szakmájú brigád összehangolt mun­kájának eredménye ez. Az elmúlt év decemberéig azonban a munka nem ment ilyen, ütemesen, a tervteljesítéssel sokszor lemaradtak az építésveztőknek nem volt meg a kellő kapcsolatuk a dolgozókkal, nem sojj figyelmet fordítottak a dol­gozók javára .December 8-án fór" dulópont volt az építkezésen. A 73/2. Építőipari Vállalat vezetősége felül­vizsgálta az építkezés menetét és a hibák kijavítását megkezdték. Erre az építkezésre helyezték Szabó Pál elvtársat főmunkavezetőnek aki részt vett a Mátravidéki Erőmű építkezé­sén, Tapasztalatát alkalmazta. Azúta a munkaverseny is szárnyra kapott, ma már minden dolgozó részt vesz a munkaversenyben, most a választási békeversenyhez csatlakoztak és el­határozták. hogy ők újabb munka- győzelmekkel ünnepük meg az or­szággyűlési választások napját. A vállalat ezt az építkezést ,,150 százalékosnak“ nevezi, mert minden brigád napi tervét állandóan 150 szá" zalék felett teljesíti. Április 22-én sem volt olyan brigád, melynek tel. jesítménye 150 százalék alatt volna. Pruzsima János sztahanovista kőmű­ves brigádja ezen a napon 199.3 szá­zalékos tervteljesitést ért el. A Kar­dos Pál állványozó brigád 186.4 a Dömötör segédmunkás brigád 161.1 százalékos tervteljesítést értek el áp­rilis 22"én, A szép termelési eredmények mel­lett természetesen vannak kisebb hi_ bák is, melyek zavarólag hatnak a termelésre, például a múlt héten egyik délután az állványozóknak kel­lett az épületre felhordani a geren­dákat és pallókat miközben a daru állt. Az ilyen eset még több figyel­met követel az építés vezetőitől. Az úiitómoz^alom eredményei a Bonyhádi Cipőgyárban Ahhoz, hogy a tervet sikeresen le­hessen megvalósítani, okvetlenül szűk séges a különféle mozgalmak beve­zetése, az újító mozgalom kisző'esi- tése. Most, a választási béke verseny ideje alatt is az a fő cél, hogy a tett vállalásokat a legkönnyebb munka- módszerrel vigyük győzelemre, üze­mi dolgozóink és vezetősége ma már mindjobban i^ezdik felismerni az újí­tás jelentőségét és fontosságát. A „Tiszta gyárat május 1-re“ mozgalom eredményei megyénkben A Dunaföidvári Kendergyár fiatal­jai a pénteki nap folyamén ttzemta- kari-tá*t tartottak, lő mázsa vashul­ladékot szedtek össze az üzem leni­jeién. Elhatározták, hogy ezt az ered­ményt fokozni fogják és a hétfői nap folyamán tovább folytatják a mun­kát, inért mintegy 25—-80 mázsa vas­hulladékot akarnak összeszedni. A Paksi Konzervgyár fiataljai is hozzáláttak az üzemükhöz tartozó pincék takarításához, és lő mázsa 50 kiló vashulladékot gyűjtöttek. A gyiij lésben; lő fiatal vett részt. Példamu­tatóan dolgoztak Heiszier József, Orova Júlia. Nagy Erzsébet DISZ tit. kár elviársnőnck kezdetben az volt a véleinénye, hogy .nálunk nem sok ra lehet menni a fiatalokkal“, — az eredmény azonban mást mutat. A dunaföidvári községi DISZ szer­vezetnél sincsen minden rendben. — Sehwarcz DISZ titkár elvtárs nem szervezte meg kelőén a vasárnapi fémgyűjtést. A vezetőségi ülésen ez­zel a kérdéssel nem is foglalkoztak. Sehwarcz elvtársnak az a véleménye a vasárnapi fémgyűjtésről, hogy „gyűjtenek a fiatalok hétköznap, mi külön kampányt nem szervezünk.“ Valóban a DISZ ezervezet tagsága mintegy 40 mázsa vashulladékot gyűj tött, de ez egyáltalán nem jogomba fel a szervezetet, hogy most „babé­ra ikon" megpihenjenek. Kellő szer­vezés mellett DISZ szervezetük első lehetne a megyében, hisz vaunak olyan helyek, ahöl található 4—10 mázsa vashulladék, osaik eí kell men­ni érte. * A szombati, vasárnapi fémgyűjtés nem haladt keflöen a paksi járásoan. A paksi közgazdasági gimnázium 50 fiattal helyeit csak 10 fiatalt moz­gósított. Kém készítették kellően elő a gyűjtést és így a fiatalok »ok he v. ről azzal tértek vissza, hogy nincs vas. Vezetőink számolják fel a „nincs vas“ hangulatot úgy, hogy szervez­zenek felkutató brigádokat fiatatjaink között, és személyes példamutatás­sal vigyék sikerre az alapsaervczet- te.l a fémgyüjtési csatát. A Bonyhádi, Cipőgyár dolgozói ebben az évben 43 újítást nyújtottak be, amelyből 31-et el is fogadott az újító bizottság. Az évi gazdasági eredmény meghaladja a 405.00)1 ío- ' rintot. Az újítások bevezetésénél élenjárnak Felszegi Ferenc kétszeres sztahanovista karbantartó csoport- vezető, Kis Fazekas Pál müvezeiö, ApoeeÉer István csákozó mester, Sza­bó Károly modellőr és Tóth József, akik többszöri újításukkal segítik a dolgozók munkáját. De van a.z üzem­ben még több ilyen dolgozó, akik va­lamennyien azon vannak, hogy mi­nél könnyebben, minél rövidebb .dő alatt lehessen egy munkafolyamatot elvégezni. Az elkövetkezendő időkben is nagy gondot fordítanak az újításokra. Az üzem dolgozói ezzel akarják még si­keresebben megvalósítani felajánlá­saikat, a pártnak, Rákosi elvtársnak adott szavukat. Minden héten tarta­nak újítási értekezletet, ahova meg­hívnak 30 dolgozót és ismertetik ve­lük az újítási mozgalom jelentőségét és fontosságát. Büszkén öl lehet mon. daini, hogy mostanában sokkal többet törődnek az üzem dolgozói ezzel a kérdéssel, szívügyüknek tekintik üze­mük állandó fejlesztését. Meddig ü’nek babéraikon a Paksi Konzervgyárban ? Mérföldé« léptékkel közeledik má jus 17-e, amikor dolgozó népünk egy­ségesen járul majd az urnák elé, hogy szavazatával is hitet tegyen a párt és az álfiam iránti hűségéről, A Gheorghiu-Dej Hajógyár felhívása nagy visszhangra talált megyénk üzemeiben. A dolgozók lelkesen esit- tókoztak a felhíváshoz és kötelezett­séget vállaltaik, hogy munkájuk foko­zásával újabb termelési eredmények­kel készülnek erre a nagy napra*. A Paksi Konzervgyárban jelenleg sze­zon eleji .dőszak van, most készül­nek a ..nagy szezonra“ és' közben végzik a rendes havi terv teljesíté­sét. Több mint két hete, hogy megje­lent a hajógyáriak versenyfelhívása, azóta az ország különböző részein, megyénk üzemeiben is csatlakoztak ehhez. A Pálcái Konzervgyárban ezt neun tapasztalhatjuk. A dolgozókat a pártszervezet és a szak-szervezet nem mozgósította a felhívásra. Meg­pihentek babérjaikon, megelégedlek azzal, hagy az első negyedéves ter­vet túlteljesítették. Nem tartották szem előtt, hogy munkánk állandó harcból áll, hogy újabb eredményeket kell elérni, nagy csatákat kell vív­ni a termelés frontján, hogy telje­síteni tudjuk a népgazdasági tervet Pedig a konzervgyár dolgozói már igen sok esetben beb i zotnv it-to tt ál;, hogy a munkaversenyben aktívan részt tudSuk venni és magas ered­ményeket tudnak elérni tervük telje sítésében. Erről beszélnek Weisz Er" zsebet és Kolonie® Anna élenjáró ifjúmunkások is. Megnyugodott a vállalat vezetősé­ge és pártszervezete, hogy a havi munkaverseny szervezése most folyik. De már ez is késő, mert április hó­nap közepén kezdték el a haviterv­re történő felajánlások szervezését. Mit tett április 15-ig a szakszerve­zeti bizottság, hogy csak 15 napos késéssel kezdeti mozgósitai a terv. teljesítésre. Addig az ideig csak „megy minden magától“ hiedelemben voltaik. Elit eled kéz lek arról, hogy a raumíka versen y t állandóan szervezni és irányítani kell és a szakszervezeti bizottságnak kell e téren a gazda szerepét betölteni. Nagy feladatok állnak előttünk, és e nagy feladat megoldását csak még jobb munkával tudjuk elvégezni, — Éppen ezért föl kell éleszteni a kon­zervgyárban a verseny ági tációt, fcS id kell számolni az eibizakodolt-Sá got. Nem elég az, hogy az elmúlt A • ben 8 hónapig az álüzeni második helyezettjei voltak. Ariéi kell tör* fcedni, hogy ebben az'évben ,is el­nyerjék a megtisztelő címet, Elih z a lehetőség megvan, a dolgozók ív­ről beszélnek, hogy ebben az éviién ismét visszakerül hozzájuk az Elfi mezésügyi Minisztérium vándorzls" la ja, csak az ke!l, hogy a pártszci- vezet váljon területének gazdájává, irányítsa, és mozgósítsa a tömegszer. vezeteken keresovil a dolgozókat a terv feladatokra. Még nem késő, hogy csatlakozzanak a GhcorghiU-Dej Ha­jógyár felhívásához, hogy ők is kiiic- lezettséget vállaljanak, és még jobb munkával ünnepeljék május ll-ei. Mozgósítsák a pártcsoportbizai’.mla«. kát és a szakszervezeti hizálailakat a verseny ági láci óra és a választási agitációra. Mondják el a dolgozok- nalk, hogy mit kapott Üzeműik a (érv­től, és mi fog még épülni ebben és a következő évben. Pataky elvtárs az üzem párttitkai- helyettese nem is tud arról, hogy <i Gheorghiu.Dej Hajógyári dolgozok felhívással fordultak voltai az ország dolgozóihoz?! Természetesen így nem is lehet irányítani. Nem is tehet a versenyt szervezni és egy üzemnek a gazdájává lenni. A Szabad Nép pártunk központi lapja és ezen ke részül hallatja szavát pártunk. Ép­pen ezért megengedhetetlen az, hogy ilyen fontos tizem párt-titkára ne Hűl­jön ilyen nagyjelentőségű felhívás­ról, mint a hajógyáriaké volt. Nem lehet arra hivatkozni, hogy a szak­munka miatt Pataky elv-társ nem tu­dott foglalkozni a pártügy okkal Ta nHómk*nem győzték eléggé hangoz­tatni, hogy a pártmunka eftválaszílsa- totflan a gazdasági munkától, össze kell kötni a mindennapi politikai nevelő munkát még a Paksi Konzerv­gyárban is a tervek teljesítésére töi- ténő mogzósítással. Karolják fel a dolgozók kezdeményezését és az.t fej­lesszék tovább, hogy ne csa^ egy hó­napos , mun-kav ersenyszerződés't kősse nek, hanem hosszúlejáratú szerződés­sel készüljenek május 17-re. Még na­gyobb eredmények eléréséért ktSl mozgósítani a dolgozókat a tcrvteJ- jeöíbésre, hogy ebben az évben el­nyerjék az Élelmezési Minisztérium vándorzásalaját. ... Iiajk.iialt titkos találkozást kellett létrehoznia Iiankovics esal, a jugoszláv belügyminlsz. térré!. Ez a titkos találkozás 1948 október elején Klein An­tal horthysta földbirtokos Paks melletti vadászterületén iétre is jött. Itankoviusot és két kí­sérőjét Mrázovics budapesti ju­goszláv követ és szeretője Tarisziivás Györgyi, paksi taní­tónő kalauzolta a találkozás színhelyére. (A Rajk László és társai elírni bűnper vádiratából.) 1&42 egyik februári éjszakáján a szokottnál is népesebb volt a paksi Baumann-veiudéglö. A járás földbir­tokosai, a távoli tanyákról is eljöt­tek a csengés szánokon, hogy meg ünnepeljék szeretett főjegyzőjük Tarisznyáig György születésnapját. Itt volt Klein Antal, nagybirtokos és képviselő, a büloskei Szakács-család három férfitagja, a Bartókok, az Er­délyiek, sőt még az uzdi Pesti-faimi- !ia két aranyifj-a is besizánkózoít ezen az estén Pallosra. Őket különös tisz­telettel fogdta mindenki, hisz a ked­ves papa néhány évvel előbb hő szol­gálatai jutalmaként az igazságügyi tárcát kapta meg. Éjfélig fe-rbliztek az urak, mart a Pesti család airanyifjainak az volt a véleménye, hogy vacsora előtt jót tesz egy kis agymunka-. — Egyébként ’« a ferbii, hogy úgy mondjam, magyar nemzeti sajátos­ság, —- törölte meg izzadt homlokát Kiéin Antal. — Egyezer Bécsiben, a Ahol a Rajk-banda pusztító tériéit szőtte... VIRAC/ZÓ élet a PAKSI JARASBAN Hotel Saeher kártyaszobájábwn há­rom úrral találkoztam, s mielőtt egy szót i® szóltak volna, tudtam, hogy magyar földbirtokosok. Egyszerűen abból, hogy feroiiztek. — Zseniális, — mondta Pesti Köz­inél- s vihogó hangon nevetni kezdett. Tarisznyáé György, az ünnepelt fő­jegyző vacsora közben elmesélte az­napi kalandját. — Képzeljétek — kezdte s hom­lokán összefutottak a ráncok — 25 asszony tört he hozzám ma délután. Azt mondták, hogy ők a paiksí mun­kanélküliek küldöttei. V-a-llami Púp Józsefeié beszólt s azt kő vetélte tő­lem, hogy adjak nekik munkát. Miért akartak dolgozni? — kérdeztem én, mire szemtelenül azt felelte, hogy éheznek. Éheztek? — mondtam erre, hát menjetek legelni, ott a rét, ’egel- j-etek! Az urak nevettek, „jól megmondtad neki, Gyurka“ —-. vihog Klein kép­viselő úr, de Pesti Kázmér kicsit eilborul'.ian motjdja maga elé: — Hallatlan,' micsoda pimasz nép lakik itt. S amig az urak vidáman mTat­nak Púp József-éknél felsír a kisebbik gyerek, mert este vacsora» nélfcül keltett lefektetni, A Baumaun- fcocsmábain durrogtak a pezsgősüve­gek dugói, s Bü leskén a Szauács- b-ivtokon elindul kőrútjára a botos- ispán, kampós botjával végigzörgeti a cselédlakások ablakait s bókiá.t a jégvirág ős üvegen : Dologra, hé! Mé­száros Páll bizonytalanul tapogat a sötét cseléd-lakásban: —i Meddig tart még ez a nyomorú­ság? — mondja 6 arrafelé néz, ahol felségét gyanítja a sötétben. — Ne beszélj, — suttogja az asz- szony — még téged is étviíetnek a csendőrökkel. Mészáros Pál, a Szakács-ura ®ág cselédje gépiesen végzi egész nap a dolgát, s nem ,-s sejti., hogy már csak három év a nyomorúság, mert a ezov jet Hadsereg harcosai néki is meg­hozzák a szabadságot. Nem is gondol arra, hogy néhány év múlva a bölcs, kei Vörös Október tszcs tagja lesz s a oselédsors c»sak a múlt emlékek kisérti vissza, Púp Józs-efné sem sejti, hogy néhány év s megszűnik a munkanélküliség, a füld, a gyár, az egész ország a dolgozóké lesz. Az urak sem gyanítanak semmit, egyéb­ként nem kurjongatnának részegen a világosodó téli hajnaliban, hogy so­se hallunk meg. 1948. októberében az egész paksi járás a Nagy Októberi Szocialista Forradalom megünneplésére készült. A dolgozóik úgy érezték, soha többé nem jöhet vissza a múlt, a Klein An­talok, Tarisznyások kora végkép le­járt. Púp Józsefeié a paksi téglagyár bejáratát díszítette, Mészáros elv. tár-s a bölcskei Vörös Október tszcs irodájának falóin helyezte el Lenin- ^sztálin, Rákosi arcképét. Talán mind­ketten ugyanarra gondoltak: soha nem engedjük, hogy a múlt vissza­térjen. S egyikük sem sejtette, hogy amig ők a többi dolgozóval együtt ünnepre készülnek, a közben Klein Antal birtokán a volt főjegyző lá­nya, Tarisznyáé - Györgyi kémeikkel és összeesküvőkkel siet egy csősz­kunyhó felé. Vörös és memzetiszínű zászlókat lenget a szél a paksi há­zakon s nem gondol senki arra, hogy a közelben összeesküvők maroknyi csoportja arra készül, hogy lángba borít mindent, ami szép és boldog életet hozott a dolgozóknak. — Csak a Raj,k-banda leleplezése után tudtuk meg, — mondja Púp Józs-efné, —- h-ogy milyen veszély fe­nyegetett mindnyájunkat. S most, amikor választásokra ké­szül az ország, a paksiak nem­csak azokra az időkre emlékeznek, amikor a Kiéinek, Tarisznyások, Sz®. káosoik ültek nyakukon, hanem arra is, hogy a Rajk-banda mit akart tő­lük elvenni. De a múlt keserű emlé­kei mellett llátják napról napra szé­pülő életünket is, mert amint épül országunkban a szocializmus, úgy gyarapodik, gazdagodik az egyes családok élete is. A paksi téglagyár, ahöl annak idején Púp Józsefeié nem tudott munkához jutni, az ötéves teiv ben közel 4 millió forintos beruhá­zást kapott, minden nehéz fizikai munkát gépesítettek. Nincs munka­nélküliség é,s a munka mérnem a mull kényszerű robotja: á paksi járás üze­meiben 33 élmunkás van. A hajdani nagybirtokok helyén 23 III-as és 18 I-es típusú tszcs műkö­dik, 14.8115 holdon. A csoportban — •épp úgy, mint az üzemben — nap­ról napra új és jobb eredmények uzú- letnek. A múltban, 1039-bain csak Pakson 210 dolgozó parasztot árve­reztek el. Ma a járás termelőcsopoit- jaiban 28 kiváló .növény termesz tő és 23 kiváló állattenyésztő van. Évről-évre javul a dolgozók áJlel­színvonal®. 1951-ben 417.000 forint értékű készruhát adtak el a ja^as területén, kerékpárból pedig 224 da rabot A következő évre mindkét szám kétszeresére emelkedett. Idői­ben 974.000 forint értékű cipőt vá­sároltak a járás dolgozói. 1952-ben közöl másfél millió forint értékű ci­pő fogyott a paksi járásban. Megszi lárdult a családi élet, a gyermek ma már igazán áldás. Március eteejétö., az új családvédelmi törvény megje­lenése óta közel 100 ingyenes baba- kelengyét osztottak ki a paksi járás­ban. M egnövekedett a dolgozóik kultu­rális igénye is. Ma már a járás­ban 17 népkönyvtár működik, melyek havonta átlag 7 ezer könyvet for­galmaznak. Egyre növekszik a beis­kolázott gyerekek száma is: mig Idői­ben 6 ezer volt a beiskolázottak szá. ma ,-addig 1952-ben 7 ezer fölé emel­kedett ez a szám. Ugyanakkor bölcsődék, napközi- otthonok, tüdőgondozók létesültek, elkészült a dunafőidvári Duna-bíd s a Budapest—pécsi be nótáinak a paksi járáson átvezető szakasza. A paksiak látják és tudják, hogy mit kapott járásuk, de azt sem fe­lejtik el, hogy milyen életük volt a múltban. S amikor választásra ké­szül az ország, a Kteinekikel, Tarisz. nyásokkal és a többiekkel együtt nem felejtik ól azt Sem, hogy mit akart tőlük elrabolni a Rajk-banda melynek tagjai a közelükben, az egy. kori Klem-birtofcon szőtték pusztító terveiket. m I

Next

/
Oldalképek
Tartalom