Tolnai Napló, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-26 / 98. szám

»BÄ ÁPRTUS 26 N Ä P L 6 3 A „Pravda“ vezércikke Eisenhower elnök legutóbbi beszédéről Moszkva (TASZSZ): A Pravda áp­rilis 25-i számának vezércikkében az. zal a beszéddel foglalkozik, amelyet Eisenhower elnök április 16-án mon" dott az amerikai lapszerkesztők tár­saságában. Közöljük a vezércikk tel­jes szövegét. Nyolc év múlt el n szövetségesek­nek — a Szovjetuniónak, az Egye­sült Államoknak Angliának és Fran­ciaországnak — a Hitler-fasizimus fö­lött aratott "győzelme és n második világháború befejezése óta. A nagy barc legfőbb terhét a szovjet embe­rek viselték vállukon. Azért harcol­tak hogy megvédelmezzék hazájuk szabadságát és függetlenségét, segít­séget nyújtsanak EurópP leigétott népeinek a fasiszta iga alól való fel szabadulásban és biztosítsák a hábo­rú befejezése után a tartós békét és a nemzetközi biztonságot. A Szovjetunió, amely következete­se,-, védelmezi a népek közötti béke ügyét, most is. mint azelőtt, a nem' zetköz-i együttműködés előmozdításé­ra törekszik. G. M. Malenkov. L. P. Bérija és V. M, Molotov 1953 már- cius 9-j beszédében kifejezésre ju­tott a szovjet népnek az általános béke megszilárdítására irányuló tör­hetetlen akarata. Eisenhower, az. Egyesült Államok elnöke ánrilis 16-in az amerikai lan" szerkesztő,,, társaságában beszédet mondok a nemzetközi helyzet kérdé­seiről. Ez a beszéd mintcov válasz a szovjet kormánynak 3 vitás nem­zetközi kérdések békés rendezésé­nek lehetőségére vonatkozóan tett legutóbbi nyilatkozataira. Éppen ez a körülmény magyaráz­za meg azt az érdeklődést amelv minden országban megmutatkozik az elnök beszéde iránt a társadalom szé les körei részéről' amelyek vár*ák az angol—amerikai tömb vezetőinek reagálását a Szovjetunió békeszerető törekvéseinek újabb megnyilvánu­lására. Együttérzés fogadta Eisenhower elnök ama szavait: „Az igazi és teljes békére törekszünk egész Ázsiában, miként az egész világon“ ugyanúgy, m!nt azt a kijelentését, hogy ,,p vitás kérdések közül le­gyenek azok nagyok vagy kicsi­nyek egyetlen cgv sem megoldhata'- lan, ha megvan az óhaj minden más ország jogának tiszteletben tartá­sára.“' Az elnöknek a békére vonatkozó szavai, továbbá az a kijelentése, hogy a vitás kérdések közül egyet­len egy sem megoldhatatlan, ellen­iéiben áll azonban beszédében fog­lalt. más megállaDÍtásaival. Azok. akik Eiscnhow.r beszédében igaz- béketörekvést óhajtanak látni, szűk" Ságképpen felteszik a kérdést: miért kellett az elnöknek a békére szólító beszédben félreérthetetlenül ..atom­háború“ lehetőségével fenyegetőzni? Vájjon az ilyesféle érvek meggyő­zőbbé teszik az elnöknek a békéről szóló beszédét? Mindenesetre a Szov­jetunióval szemben az ilyesféle ki­tételek vagy egyenesebben megmond va. az ilyesféle fenyegetések soha nem érték el és nem érhetik el cél­jukat. A? Egyesült Államok elnöke be sz.édében egész sor nemzetközi problémát érintett. amelvek jelentő" ségc nem egyforma. Végeredmény­ben azonban beszédét főkép a Szov­jetunióval való viszony kérdésének szentelte. Kijelentette: „Előttem csu­pán egyetlen olyan kérdés ismeretes amelytől a haladás függ. Ez a kér­dés a következő: Mii hajlandó tenni a Szovjetunió?“ Ehhez hozzáfűzte: ..Az igazságot egyszerű ellenőrizni. Meggyőzni csak tettekkel lehet.“ Nos, ebb:n lehetetlen nem egyet­érteni; a tettek érlékésebbck a sza­vaknál. Forduljunk tehát azokhoz a fontos nemzetközi prob'émákhoz, amelyek" nek helyes megoldásától a béke meg szilárdítása függ. Mindenekelőtt — a koreai kérdés Tagadható-e hogy az utóbbi évek. h-- o'van kérdések álltak a nemzet, köz; körök .figyelmének középpont­jában. mint a koreai háború kérdő se. Korea nemzeti cgvsége helyreál" litásánav kérdése? , Mint ismeretes, ilyen kérdések alapján bírálták el ezekben az években sok állam kül­politika ját. A szovjet nép következetesen tá­mogatott az igazságos koreai fegy­verszünet megkötésére irányuló min. den lépést. A Kínai Népköztársaság és a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársasáq kormányainak nemrégiben tett javas lata, amely újabb lehetőséget nyuj" tott a szavakról a tettekre való át­térésre és megnyitotta a koreai há" ború befejezésének távlatát, azon- nyomban támogatásra talált a szov* jet kormány részéről. Azok, akik konkrét feleleteket keresnek — nem szavakat, hanem tetteket, a nemzet­közi viszonyok időszerű kérdése fcek megoldására irányuló feleleteket — értékelni tudják az említett tény jelentőségét. Forduljunk más nemzetközi problémákhoz Ki feledkezhet meg. például a né­met kérdésről, vagy ki kerülhet meg általános szólamokkal olyan fontos nemzetközi problémát, mint Német­ország nemzeti egységének helyre, állítása demokratikus és békeszerető alapon? Kit, elégíthet ki nemcsak Németoirszaarban. hanem határain túl is. e kérdés olyan kezelése egyiik- má>siik álltam részéről, hogy mond­juk egyszerűen „dinamikus“ európai külpolitikája eszközének tekinti Né­metország nyugati részét, figyelmen kívül hagyva, hogyan reagálnak erre Európa egyes népei és mindenekelőtt a francia nép. amely nem egyszer vo’t a militarista Németország áldo­zata. Nem viilágo-s.e, hogy Németország kérdésének megoldása szükségessé teszi Németország valamennyi szom szádja létérdekeinek és az európai béke megszilárdítása érdekeinek fi­gyelembe vétóét és mindenekelőtt, a német nép nemzeti törekvéeeineK kö­vetkezetes figyelembevételét. Az Egyesült Altiam ok elnökének beszéde nem ad alapot e kérdés meg­oldásához. Nem vette tekintetbe a német problémára vonatkozó potsda­mi négyhatalmi megáit! apód ások a í. Usrvanígv járt el az Egvéstitt Al'a mntk előző kormány a is. De ha elis­merjük a német kérdésinek az euró­pai béke moo'sz.i.lárdítá’sa <ssePemében történő pozitív mesro'ldá'Sn észszerű szükségességét, amire, a Szovjetunió következe'e-on törekszik — nem sza­bad megfeledkezni az emiiíteü fontos nemzetközi raegáiF*nódáinkról, ame. Ivek alatt ott áll államaink, valamint Nagybritanaia és a megállapodások hoz'csatlakozott Franciaország alá­írása. Ha az angol-amerikai tömb nem számol ezzel és tovább m-egv a maga számára kijéöl't úton — lehetetlenné téve Németország nemzeti egyesítését és militarista álfámmá áfahiikítva an­nak nyugati részét, ahol a hat-atom továbbra te a revan-s híveinek ke­zében marad —• végzetes hibát követ el. tinin den ekééit a német néppel szemben. A német kérdésben e'fog la.1t ilyen á'i'áspont ugyanakkor ősz- .«zeegjWcthetetkn Eurúna va.'ameny- nvi bőke-zerető állta mának és az egész haladó emberiségnek érdekei­vel. Arról va.n «A hogy minél előbb megkössék a béfeeaaerzíídést Német­országgal. azt a békeszerződést, amely 'ehetővé teszi a német nép nek. hogy egységei államban egye­süljön é<‘ elfoglalja az öt megillető helyet a békeszerető népeik közössé­gében é< hogy ezután kivonják Né­metországból a megszánó csapatokat amelyek eltartása tehertöbb'etiként nehezedik a német nép vállára. Az Egyesült Államok elnökének a nemzetközi kérdések .széles körét érintő beszédében nincs szó a Kina.i Xépköztársaj&ágróí, Kína nemzeti jo­garnak visszaállításáról az Egyesült Nemzetek Szervezetében, valamint Kína jogos térítteti ifénvelről, bele értve Táj van szigetét. Vájjon ez a kérdés nem tartozik napjaink tiaíaoz* hatatlan nemzetközi problémái közé? ßs mégis tény, hogy ebben a nagv beszédbein Kína kérdése nem került megvilágításra. Ez pedig azt jelenít, hogy Kínával szemben makacsul at­tól a. törekvéstől diktált politikát folyhatnak, hogy visszafelé forgassák a szakadatlanul fejlődő események menetét, bár mindenki látja, akinek (szeme van. hogy az iilyen politikára o’lk erűibe tét fen kudarc vá.r, Eisenhower beszédében öt „tételt“ fogalmaz meg. amelyek — <szava,i szerint — meghatározzák „az Egye­siét Államok magatartását a nemzet­közi ügyek területén.“ Ezek a „té­tetek“ kimondják, hogy ,„az egéfte emberiség áhitja a békét, a testvéri séget és az igazságosságot“, hogy „minden országnak elidegeníthetetlen joga az, hogy saját választása sze­rint allkosisa meg kormányzati formá­ját és gazdasági rendszerét“, hogy ..nem igazolható egyetlen országnak olyan kísérlete sem, hogy kormány­zati formát kényszeríteen más orszá­gokra“ és igy tovább. Ha vallóban ezek az elvek határoz nák meg az Egyesült Államok poli­tikáját és ha nem maradnának csak általános deklarációk, ennek meg kellene mutatkoznia a koreai kérdés­sel, Németországgal és Kínával kap­csolatban elfoglalt álláspontban is. Éppen az a dolog lényege, hogy a deklarációkat nem erősítik meg a tettek,, hogy az Egyesült Államok valóságos politikája mindezjdeig ke. réssé' vette számba az ilyesféle dek taráéi ókat e kérdések és sok más nemzetközi kérdés megoldásánál. Az elnök beszédében megkülönböz­tetett figyelmet szentel Kefet-Európa népeinek. Szavaiból az következik, hogy a keleteurópai országok kor­mányzati formáját kívüliről kényese. rítettiék rájuk, bár ez elfentmond az áfalánoBan i’Wnert tónyekniek és az ezekben az országokban uralkodó vallósiágos helyzetnek. A tények azt mutatják, hogy Kelet Európa népei épp a jogaikért vívott szívós harc­ban jutottak el a jelenlegi népi de­mokratikus kormányzati formához és hog-y csak eme új viszonyok kö­zött tudták biztosítani a gazdaság és a kultúra rohamos fejlődését ál. latnaikban. Különös dolog volna azt várni a Szovjetuniótól, hogy beavat­kozzék az e népek által megdöntött reakciós rendszerek visszaállítása érdekében. Ugyanakkor az elnök egyszerűen vét az általánosan ismert történelmi törvényszerűség ellen, amikor „fel­szólítja“ a Szovjetunió vezetőit •.használják fel döntő befolyásukat kommunista viliágban" arra, hogy tartóztassák fel Ázsia gyarmati és félgyarmati népeinek az ' évszázados elnyomás és rabszolgasor» ellen in­dított felszabadító mozgalmát. Neh-*z a nemzetközi problémák helyes értel­mezésére számítani, amíg a nemzeti, felszabadító mozgalmat egyes „rossz szándékú“ emberek sugaímazáöa eredményének tekintik. Egészen érthetetlen az elnöknek az az utalása, hogy „más népeknek, közönök Kelet-Európa népeinek ..biz­tosítsanak szabadságot más országok kai vafó egyesülésre egy ,jógii világ közösségben“. Mindenki előtt ismeretes, ki az. tfci akadályozza néhány népi demo toratikus ország felvételét az Egye­sült Nemzetek Szervezetébe és * ki akadályozza a nagy Kína törvényes jogainak visszaállítását az ENSZ- ben. Viszont nem a Szovjetunió kép. viselői terjesztették e elő azt a javas­latot, hogy vegyenek fel az Egyesült Nemzetek Szervezetébe tizennégy országot — azt a javaslatot, amelyet az angol-amerikai tömb szavazatai, vjul vetettek el? Ami az osztrálv államszerződést il­leti, ezzel kapcsolatban meglsméí,öl­hető, hogy itt. sincsenek olyan kér. d'ésék, amelyeket ne lehetne megol­dani a korábban -elért szerződéses megegyezések alapján, az osztrák nép demokratikus jogainak tényleges megtartásával. Az Egyesült Nemzetek Szervezetéről Az elnök beszédében készségét nyilvánította az iránt, hogy az Egye- »ült Nemzetek Szervezetét olyan in tézménnyé \ áltoztaissák, amely való. bán meg tudja őrizni vaiiam ennyi nép békéjét és biztonságát. Nem a Szovjetunió hibája, hogy ez a szervezet ma nem teljesíti a reá bízott feladatokat. 'De még most késő emelni tevékenységének jelentő­ségét, különösen a béke és a nemzet­közi biztonság megszilárdítása terén ami e «szervezet létrehozásának log főbb célkitűzése volt. Ehhez mindenekelőtt az (szükséges, hogy valamennyi tagállam ttestetet, ben tarts« az ENSZ elveit, hogy ne sértsék meg alapokmányának a,lap- elveit. Ehhoz az szükséges, hogy egyetlen kormány so törekedjék az ENSZ-et «jaját külpolitikájának segéd szervévé tenni, mivel ez nem egyez telhető össze sem az Egyesült Nem­zeteik Szervezetének álláp el vei vek sem a normális nemzetközi együtt­működés és a béke megszilárdítása érdekeinek céljaival. Felvetődik a kérdés, miért írta alá az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének mind a hatvan tagállama az alapokmányt, amelynek legfontosabb része az öt nagyhatalom egyh.angú- uágának elve a Biztonsági Tanácsban a béke biztosítását érintő kérdések megtárgyállásakor? Nem azért, hogy e minden ország által elismert elvet a gyakorlatban egyes államok sem­mibe vegyék! — és termés«©: esen. nem azért, hogy ezt a nemzetközi elvet valamilyen nyűgnek vagy az ENSZ és a Biztonsági Tanács mun­kássága akadályozójának telt intsék. Végül, ki tekinthet normálisnak olyan helyzetet, hogy Kína, a világ legnagyobb országa meg van fosztva annak lehetőségéitől, hogy résztve- gyen a Biztonsági Tanács és a köz­gyűlés munkájában, s ehelyett vala­milyen kuomlntangista madár,ijesztő pöffeszkedik az ENSZ szerveiben. Vájjon az ilyen helyzst előmoz­díthatja-e az ENSZ tekintélyének megerősítését? Vájjon ilyen viszo" nyot között lehet-e számítani az Egyesült Nemzetek Szervezete tevé­kenységének normális fejlődésére és kötelezettségeinek teljesítésére, a békfi és a nemzetközi biztonság meg­szilárdítása 'terén? Mindenesetre e kérdés megoldását, miként számos más megérett nem­zetközi probléma megoldását, nem lehet megkerülni. Ha valamennyien arra törekszünk, hogy krvesebb le gyen a szó és több a tett. akkor nyilvánvalóan meg lehet majd talál" ni az utat az ilyen problémák meg­oldásához is. Nem alaptalanul kapcsolta össze beszédében az elnök a fegyverzet csökkentésének kérdését azzal hogy komolyabb figyelmet kell szentelni a gazdasági problémáknak, a nyomor és p nélkülözés elleni harc problé­máinak. Aligha elégít ki azonban valakit is az, ha ezt az ügyet vala­miféle „világsrgéíyezési alap“ létre, hozásár,, zsugorítják, amiről ebben a beszédben szó volt. Ennek az „alapnak“ hangzatos el­nevezése egymagában nem elegendő. Mások lesznek az eredmények, ha e probléma megoldásának alapja az országok közötti valóban széleskörű és demokratikus együttműködés lesz a néoek szuverén jogainak teljes tisz" leletben! artásával és anélkül, hogy a segélyben részesülő országokra po­litikai feltételeket kényszerítenének. Amit az elnöij. eddig a „világsegélye­zési alap“-ról mondott abból az az ember benyomása, hogv itt a ku­darcot vallott „Marshall terv“ új változatáról van szó s egyben annak a „Truman-fé’.e 4. pont“"nak más elnevezést viselő folytatásáról amely egyes gyeiigz. államoknak juttatott jelentéktelen könyöradomónyokkal igyekezett alávetni egyes országok és gyarmati területek költségvetését és gazdasági életét, tehát magukat ezeket az országokat és területeket is, az Egyesült Államok külpolitikája úgynevezett „dinamikus“ célkitűzé­seinek. Amint látható, most arról van szó, hogy tovább mennek ezen az úton. Nem szabad figyelmen kívül hagy­ni azt. hogy az utóbbi időben az amerikai gazdasági „segítség“ egye­nes visszautasítása is előfordul, amint az Burma és néhány más állam pél­dáján látható. Az js köztudomású, hogy az utób" bi időben számos állam határozottan kijelenti, hogy nem annyira az Egye sült Államoktól kapott úgynevezett .segélyhez“ fűződnek érdekei, mint inkább abhoz hogy az Amerikai Egyesük Államok ne oördítsen mind újabb és újabb akadályokat az álla­mok közötti normális kereskedelem fejlesztésének s nemzetközi árufor­galom kiszé’esílésének útjába. Odáig megV a dolog, hogy még az Egyesült Államok vezette tömb­höz tartozó országokban is. minde­nekelőtt Angliában, egyre erősebb a zúgolódás a demokratikus tábor ál" lamaival folytatott ' kereskedelemre vonatkozó, az Egyesült Államok ál­fa’ diktált korlátozások, ellen. Az elnök beszédében foglalt béke­felhívás természetszerűleg a kellő 'ámogatásban részesül a mi részünk, rőh Nehéz azonban figyelmen kívül hagyn; azt a tényt, hogy az Egyesült Államok kormányának külpolitikai irányvonala egyelőre messze áll eszklől a békeszeretö felhívásoktól Szemléltető bizonyítékai ennek pé- dául az elnök beszédével foglalkozó olyan kenn men tárok, amilyenekei mindössze két nappal Eisenhower beszéde után adott egv olyan íekítr Lé!ves személyiség mint Dulles. az Egyesült Államok külügyminisztere Nem Lehet nem egy-;‘érteni Stra- cheyvel a volt angol labourista kor" mány miniszterével, aki úgy jelle­mezte Dulles beszédét, hogy az Eisen, hower beszédének „háborús aktussá“ való átalakítására irányuló törekvés. Dulles bizonyos mértékig fényt vetett arra a mindenkit meglepő lényre, hog„ Eisenhower beszédében hallgatott Kínáról. Amint kiderül, az Egyesült Államok kormányát ag­gasztja az úgynevezett „nemzeti“ Kína vagyis a Csang Kai-sek-féle csőcselék sorsa, amelyet a kínai nép győzelmes harca eredményeképpen kergetett kj az országból. Am; pedig a valóban nemzeti Ki" nát, illeti, egyedül törvényes népi demokratikus kormányával, Dulles addig megy, hogy az Egyesült AUa inok kormánya érdemének minősíti a Kínai Népköztársaság ellen foga­natosított politikai és gazdaság; blo­kádot. Dulles harciasság^ régóta ismere­tes. Lehet, hogy az ö beszéde az el­nök beszédének kissé szabad lóimé" csolása. De nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt hogy ő ál! az Egyesült Államok külügyminisz ériumának élén és az ő szavai akar- va-nemakarva kapcsolatban állanak az Eisenhower vezetése alatt álló kormány hivata'os álláspontjával. Ezért nem hagyhatjuk szótlanul Dúlíesnek azt az . állítását, hogy a szovjet vezetők az Egyesült Államok úgynevezett kemény politikájának nyomására tetten felhívást a vitás , kérdések békés rendezésére.. —- Az egész világ előtt ismeretes Hogy a szovjet vezetők cselekedeteiket nem valamely országnak s Szovjetunióval szemben folytatott politikája „ke­ménységével“ vagy „lágyságával“ kapcsolatos meggondolások alapján határozzák meg, hanem a szovjet, nép alapvető érdekeiből, a béke és a nemzetközi biztonság érdekeiből in­dulnak ki. Bár az a harcias póz. amelyet Du'r les annvirq kedvel egyeseknél 1 tásos lehet célját aligha éri el. kü­lönösen a diplomácia területén. Az­zal. hogy Dulles 'összekapcsolta az Egyesült Államok békejavaslataí előterjesztésének lehetőségét az úgy. nevezet; „Európai védelmi közösség“ létrehozásával, „a francia és a né­met erőket magukban foglaló _ egye" sült fegyveres erők" megszerzésének terveivel, vagyis a további fegyver­kezési hajszával — talán akarata ellenére elárulta az Egyesült Álla­mok politikájának igazi értelmét. De ha Eisenhower beszédének értelme tényleg az, ahogy azt Dulles az e - nök után ugyanabban a teremben és azonos hallgatóság előtt megtar­tott terjedelmesebb beszédében k'" fejtette akkor az nem adhat pozitív eredményeket a béke megszilárdítása érdekeinek szempontjából. Az Egyesült Államok hivatalos kép viselőinek ilyen nyilatkozataival kapcsolatban nehéz megállapítani, mi a valóságban az Egyesült Államok jelenlegi külpolitikáj„ álláspontja. Arról van'e szó, hogy a nemzet­köz; viszonyok terén mutatkozó le­száll teég enyhítésének útjára lépje­nek és más népek jogai tiszlelet- bentartásának alapján oldják meg a vitás kérdéseket, vagy arról-van e szó hogy folytassák a fegyverkező' s; hajsza korábbi politikáját? A szovjet vezetők véleménye sze^ rint a valóban a békére irányuló ja­vaslatok alapjául szolgálhatnak a nemzetközi viszonyok megjavításá­nak. Ez azonban nem jelent; azt, hogy a szovjet vezetők hajlandók a régi módszerek új változatait ilyen javaslatokként fogadni. , Eisenhower elnök beszédében a háború utáni időszak «redmiiiveivel foglalkozott, a'.tó; a pillanattól kezdve, hogy „a győzelem tavaszán a nyugati szövet­ségesek katonái Európa közepén ta­lálkoztak Oroszország katonáival.“ Eisenhower ezekről az eredmények" ről szólva hangsúlyozta, hogy a liá- 30rú befejezése után a világ orsz:- a; szétváltak és két különböző ú'ra éptek. Ezzel kapcsolatban Eis"o- hower a -tényekkel szöges ellet •*. ben úgv ábrázolja a dolgot, min na az angol—amerikai tömb országai a béke é» a r.émzrtközi biztonság megszilárdítását tűztél, volna ki cé- ’ul, a Szovjetunió és a ve'.e barát: államok pedig nem akartak volna ezen az úton haladni. Úgy is lehet őt érten;, mintha a Szovjetuniónak a háború által tönkrelett gazdasága helyreállítása és gazdasági erejének megszilárdítása a háború; kövelő idő szakban ..az agresszió új veszélyét“ kezdte volna jelenteni. Ilyen megállapításokul eljutni' a Szovjetunióval kapcsolatban, an\" nyit jeleni, mint lecalább is elve­szíteni a tárgyilagosság érzését és nem ezámoln; olyan általános, is­mert körülményekkel, amelyek teljes határozottsággal bizonyítják nem­csak országunk békeszerető célki­tűzéseit, hanem azt is, hogy a Szov­jetunió az általános béke fenntartó" sának és megszilárdításának legfőbb támasza és alapvető tényezője volt. és maradt. Az elnök nyilván azzal a céllal.tett ilyen kijelentéseket, hog,r. valameny- nyíre békeszerető fényben tüntesse fel az angsl-amerika; tömb politiká- ’át. Az Egyesült Államok rendkívül felduzzasztott és éváöl-évre növekvő katonai kiadásaira vonatkozólag sa­ját maga által ismertetett számada­tok és tények azonban egészen más­ról beszélnek. Ezek a tények az Egyesül; Álla­mok egész nemzetgazdaságának sohn azelőtt nem tapasztalt arányú mii'* tarizálásáról, a katonai kiadásoknak a nép számára elviselhetetlen terhi ről továbbá arról tanúskodnak, hogy a fegyverkezés; verseny s a rettegés és a legnagyobb feszültség légkörét teremtette az Egyesült Ál­lamokban. Az Egyesült Államok é (Folytatás a i. Mdort)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom