Tolnai Napló, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)
1953-04-26 / 98. szám
2 NAPLÓ 1953 ÁPRILIS 2« A paksi járás pártszervezetei, népnevelői nem építik eléggé a Népfront felhívására agitációjukat Április 12-én a Népfront felhívást intézett a magyar dolgozó néphez. Ez & felhívás tükrözi a párt vezette Népfront eddigi tetteit és világosam megmutatja a programját, a dói gőzök boldogsággal teli jövőjét. Tehát viliá. például volt ugyan szó a felhívásról agy népnevelő értekezleten. eőt amint a párttitkár Kovács János elv- társ mondja, a község gazdasági és kulturális eredményeiről .ennek alapján beszélnek a népnevelők. De ez csak csepp a tengerbe. Arról már nem tud semmi bővebbet Kovács elvtárs, hogy a népnevelők a gyakorlatban is felhasznál ják-e a Népfront felhívását, vagy csuk ígéretet tettek erre. Vagyis nem ellenőrizte a népnevelők munkáját. Amint Később kiderült, a nép- nevóiők nem sokat tettek a felhí .-ás felkészítették a népnevelőket az agi- tációra, ismerik a felhívást és fel is használják. Kot propagandaszeminá- riumon pedig ,,Az ötéves terv" című anyagot ezzel összekapcsolva beszél" téik meg. Javítani valók azonban itt is bőven akadnak. A kendergyár párttitikára Bálint Károly elvtárs annyira lemaradt az eseményektől, mintha ezért versenyzett volna. Először azt mondta hogy „a felhívás goi. hogy » választási agttációnak erre kell felépülnie. A paksi járás tapasztalatai azt mutatják, hogy ott a pártszervezetük nem építenek eléggé erre a felllhívás- ra, nem használják fel ikellően munkájukban. megismertetése érdekében, sőt még elemi tennivalót is elmulasztották: „Az újságárus megbetegedett és a dől gozó parasztok nem kaptáik meg azokat az újságokat, amelyék közük a felhívást'' — mondotta Kovács János elvtárs. A falusi alapszervezetben pedig még azt a vezetőségi gyűlést is el- hailaszitoíiták., amelyen a felhívással foglalkoztak volna-. A gazdasági felelős szavai szerint azért kellett elhalasztani, meit a földművoeanövet- kezot egy énekeztatet tartott. felhasználása nálunk úgy megy, mint a karikacsapás.'1 Később kiderüri, hogy a pánttitkár edvtáns nem is ismeri és így végül bevallotta: „Őszintén szólva még nem olvastam.“ Mulasztását súlyosbítja, hogv az üzem dolgozói az újságokon, rádión keresztül ismerik a fa’hívást és a szöveg hatalmas plakáton ott függ, az iroda- ajtó előtt. így csak egy ember van az üzemben, aki nem ismeri a felhívást -és szégyenszemre az ». nárt- titkár. A paksi járásiján, ha itit.ott vannak is példák a felhívás alkalmazására, egészében véve a pártszervezetek nem dolgozták fel kéSlöen lagitációs munkájúkhoz. A járási pártbizottság is súllyos hibát követett ed. „Későn értesítettük a pártszervezeteket teendőikről — mondotta Varga elvtárs a járási pártbizottság titkára. — és azt sem ellenőriztük, hogy felhasználják-e a munkájukbanHogy mennyire nem foglalkozott elég nagy gonddal a fölhívással a pártbizottság, mutatja, hogy sem Varga élviárs, sem az ágit prop. titkár Szaliai elv. társ nem ismerte: pontosain: ho! mit tesznek a népnevelők a felhívás ismertetése, feldolgozása érdekében. A felhívás után néhány nap múlva a járási pártbizottság atotívaértekez- letet hívott össze. Ezeknek az aktíváknak az értekezlet után azonnal ki keltett menniük a községibe. Közülük többen azonban nem hajtották végre becsületesen a megbízatásokat. Stern Imre elv-társ például lei sem ment a községbe. Kosztovszki Béla elvtárs sem készítette elő a kajdaosi párt- titkárt a népnevelő értekezletre. A Dun ászén tgyörgy ön járt járási kikul, düt-t elvtáraak sem végeztek megfelelő munkát: nem segítették kielégítően, hogy a Népfront felhívása a népnevelő munka alapjává váljon. Dun ászén tgyörgyön Dunaföldváron Népnevelőink munkájához 1941-ben több földbirtokos s munkaadó panasszal fordult a Földművelésügyi Minisztériumhoz: „Némelyik gazda a megállapított munka, bérnél többet tizet a munkásoknak, hogy magához csalogassa őket“. (Ebben az időben a munkások joroszé a hadseregben szolgált -és ezért bel yen- kínt muttkáshiámy volt.) A „magasabb“ bér nem jelentett ugyan lényeges küíönbözetet, mert az sem volt elég a létminimum biztosításához, de a tőkések a bének emelésének még a csiráit sem tűrték. A Földművelésügyi Minisztérium jogosnak találta a tőkések panaszát, hogy a földbirtokosok jövedelmét csökkenti, ha a munkások több bért kapnak. Ezen nincs különösebb cső. dálikoznivailó, mert a minisztériumot sőt tovább menve az egész államot a földbirtokosok, tőkések képviselői irányították. így született miig a Földművelésügyi Minisztérium >-en- delete: „Utasítom a hatóság okát és a magyar királyi munkaügyi felügyelőt, hogy a minimális munkabérek betartását ellenőrizze és feltétlenül hasson oda, hogy a Mhágási esetek példás szigorral meg/oroJtassanak. Felhívom a figyelmet, hogy aki a rendes munkabérért nem hajlandó dolgozni, h-on. védelmi munkakötelezettségként is kirendelhető szükség esetén.“ A munkások tehát kötetesek voltak a ,,rendes“ munkabérért dolgozni, ami naponta 1—2 pengő volt a mezőgazdaságban. Azaz kötelesek voltaik a filléres éhbérért dolgozni, márt egyébként katonailag is kirendelhették őket munkára. 1904. Dr. Tordai Béla paksi ügyvéd utasította cselédjét, Halász An. mát, hogy szállítsa haza az állllomás- róil a bárom láda almát. Halász Anna haza is cipelt egy ládával, de az olyan nehéz volt, hogy majd beleszia- fcadt. A másik két láda hazaszállítását már megtagadta: „Hiába, rum biro-m, ha megszakadok akkor sem“ — mondotta gazdájának. Dr. Torjai ügyvéd úr erre azzal válaszolt, nogy elbocsátotta cselédjét és nem fizette ki munkabérét. Iláláaz Anna bánatában, fűhöz-fához szaladgált segítségért. Érezte, hogy neki van igaza és nem az ügyvédnek, ezért panaszt emelt a Budapesti Közigazgatási Bíróságnál, A bíróság azonban így határozott: ,,Dr. Tordai ügyvéd úr jogosan járt el, amikor elbocsátotta cselédjét és megtagadta tőle járandósága kifizetését, meri nevezett Halász Anna megtagadta gazdájának az engedelmesé* get ‘le A múlt nemesük a dolgozók emlékeiben maradt tenm, hanem az okiratok is letagadhatatiliainul megörökítették az utókor számára. Az egyik ilyen hivatalos papír beszámol arról, hogy 1944-ben a faddi Bartal Aurél földbirtokos elbocsátottá egyik cselédjét, Pajtás Józsefet, mert hosszabb idő óta fekvő beteg volt. Pajtás József az adott .batáridőre nem tudott kiköltözni a lakásból és ezért Bartal csendőrséggel takoltatta ki a védtelen családot. 33: E cím mögött nem valami kosárlabda, vagy vizipófló mérkőzés eredménye rejlik, hanem egy kis tolna- megyei falunak, Zárodnak egy szociográfiai adata. A 33 azt jelenti, hogy ma Zárodon 33 dolgozónak van rádiója, nvig a múltban mindössze csak kettőnek volt. Persze nem a dolgozóknál, hanem a község urainál volt található a két rádió. Milyen nagy utat is kellett megtenni, milyen változásnak is kellett bekövetkeznie, hogy ez az arány így megváltozzon. Mi mindent is tükröz vissza ez a két szám. Az első jólétet, fetemelkedést, kultúrát, a második kisemmizést, elesettedet, nyomon. És ha hozzávesszük még azt is, hogy a 33 rádión kívül mit kapott még zárit Horthy-korszakban munkanélküli volt, ma a mözsi gépállomás egyik legjobb dolgozója Vig Antal 1935. telén több mint száz mőzsi család beadvánnyal fordult Tolna megye alispánjához, s kérte, hogy a közeli útépítésnél a kötözést ne géppel végezzék, mert ők is elvégzik annyiért, mint a gép, hisz sehol sem tudnak munkához jutni. A mőzsiek hetekig váriak a válaszra ami azonban egyre késett.Tolna megye alispánja nem foglalkozott a niurtkanéJkiiLiok ügyével. Azóta több mint 15 esztendő telt el, « amikor az idén megjelent a Népfront választási felhívása, Vig Antalnak, aki annak idején szintén a kérvény aláírói között szerepelt, elsősorban az a mondat ütötte meg a fülét. ^Vállaltuk, hogy megszüntetjük a munkanélküliséget. Magyarországon a munkanélküliség örökre a múlté." Víg Antal ma a mőzsi Úttörő tsz tagja, s a gépállomáson, mint traktoros dolgozik. A hajdani munkanélküli a legjobb dolgozók egyike: eddig 280 normá!holdat munkált meg, s egyedül márciusban 228 munkaegységet szerzett, amiért a gépállomás munkaegységenként 8 forintot fizet ki neki, a termelőszövetkezettől pedig az évvégi elszámoláskor a rendes részesedést l^P javig Antal saját életén tapasztalja, hogy mit kapott a 3 és az 5 éves tervtől s m°st amikor választásra készül az ország különösen sokat gondol arra. hogy 1'5 valahány éve múnkanéllkül nyomorgott, sok társával együtt Mözsön. Amikor a népnevelő társaival felkeresi a dolgozó parasztokat, szívesen beszél a muriról, de sokkal szívesebbem beszél megváltozott életéről. Nemc^A >ikt-i ■ ;Ar» hiába fordultak az alispánhoz, hanem azt is, hogy a választásokra 38 társával együtt fogadalmat tett: április 10. és május 17. között munkatársával, Szőke Imrével 150 normállhoildon végzi el a növényápolást, vöd község a 3 éves tervben és meg milyen távlat áll az ötéves terv végéig, akkor szinte a 33 rádió semmitmondóvá válik és elveszti a J®' lentőségét. A község új iskola, kapott, A faluban kigyulladt a fény. Kultúrotthonna'i és népkönyvtárrá! gazdagodott. Orvosi rendelőt kapott. Ezt mind már a hároméves tervben kapta a község. A ötéves tervben nap köziotthont, iskolanádiót, autóbuszjáratot, bekötőutat kapott, illetve kap a község. De nemcsak kulturális, hanem gazdasági téren, politikai vonalon is nagyot fejlődött Závod. 140-en vannak már, akik a parasztság felemelkedésének egyetlen útját, a nagyüzemi gazdálkodást választották. A község ölén dolgozó parasztok álltnak. Kajos Zsigmond tanácselnök és a község ügyeit olyanok intézik, mint Fillér Miklós, Hunyadi József, Madoriezki József dolgozó parasztok, tsz-cs tagok, akik az állandó-bizottságok elnökei. Ezek a dolgozók a minisztertanács rendeletéinek végrehajtásáért képviselik a dolgozó nép érdekeit, s az ö irányító munkájuk nyomán fej födik a község. Farkas József adud. nagy bevonulása előtt juhász volt. László Aladár alhadnagy dolgozó paraszt volt, Ma mindketten néphadseregünk tisztjei .A községben működő tszcs jóformán semmivel sem indult, főleg föidnélküti zsellérekből alakult. Ma már ’ 120 szarvasmarha, 30 Ló. 160 sertés és 300 baromfit tud. ■nalk maguknak a tszcs dolgozói. A községben négyen vannak ipari tanulók, egy vájúriísIkoLai tanuló van. A závodi tánccsoport már két ízben lelt járási első, ami a Závodon ioiyó kultúrmunika előnyös voltát jelenti. Závod község :'s elindult a fejlődés útján. Egyre közelebb kerül a városhoz. ennek látható jelei éppea aiz imént felsorolt kultúrvívmány, gazdasági fejlődés állomásai, melyek olyannyira jellemzői ma majdnem minden kis falunak. 1. F. " A Magyar Függetlenségi Héplronl választási gyűlései április 26-án délelőtt VÁLASZTÁSI NAGYGYŰLÉS Dombóvár. Előadó: Vass Istvánná, a Magyar Nők Demokratikus "’övetségének főtitkára. VÁLASZTÁSI GYŰLÉSEK Döbrököz. Előadó: Király László elvtárs, MDP megyei titkár. Bátaszék. Előadó: Somi Benjaini n és Hosnyánszky János. Nagydorog. Előadó: Orbán János és Sebestyén István. Kötesd. Előadó: Bacsa József és Mónus István. Kakasd. Előadó: Vígb Dezső és Bogos Domokos. Nagyszokoly. Előadó: Pataky Ferenc és Péti János. Választási előkészületek 1935-ben Griczmann megyei rendőrkapitány füléhez illeszti a teteíonkagyiót. Tárcsáz. Perczel* Béla alispánt kéri. örömittas hangon kiabál a telefonba: — Kérlek szépen most már biztos vagyok a győzelmünkben. Az erő a mi oldalunkon van... Hogy miből gondolom?... Az előbb kaptam meg a Honvédelmi Minisztérium választási rendelkezését... Természetes, hogy felolvasom... „A közelgő választásokra való tekintettel a következőket .rendelem: A vegyes dandárparmcsnokségok készüljenek fel arra, hogy az esetleg szükségessé váló kar kajaknak kirendelése a legrövidebb idő alatt végre legyenek hajthatók. E célból rendeljék el; minden vegyes karhatalmi ákkalmmásra tekintetbe jövő alakulatnál a karhatalmi szolgálat ellátását... győződjenek meg a felkészültség fokáról.*' Én természetesen azonnal hozzáfogok végrehajtásához, s ha valahol fegyvereserőből hiányt észlelsz, azonnal szólj, majd intézkedünk. * Az alispán, Porozol Béla számára mindenné! megnyugtatóbb volt ez a telefonbeszélgetés. Most már ö is elkönyvelte a Nemzeti Egység Párt végső győzelmét. Nehogy váratlan meglepetés érje, azért hozzáfogott még egy biztosíték megteremtéséhez. Kérvényt küldött a belügyminiszterhez: „Szükséges, hogy a Nemzeti Egység Párt szavazói az ellenzéki pártok részéről megnyilvánuló demagógiat által túlfűtött hangulatban kellő védelemben részesüljenek. Ezért kérem, hogy a szekszárdi csendőriskola csapatait kivezényélhessük Szekszárd területére, a Nemzeti Egység Párt védelmére.'* Az engedély három nap múlva megérkezett. Néhány hétté# a választások előtt egyik reggel Perese: alispán szokatlanul korán ment hivatalába. Az éjszaka, beérkezett választási jelen léseket kellett elintéznie. A-mig végigfut a sorokon úgy komorul e! tekintete. Homlokára ráncok sorakoznak, e néhány perc malva még a verejték is kiveri. Riadtan kapja a telefonkagylót és -felcsengeti titkárát:—Azon. oaíl felhívni a főszolgabírókat — adja ki az utasítást. Néhány perc múlva már cseng a telefon: — Alázatos tisztelettel méltóságos uram — jeleni kezik Bonyhádiéi a járás főszolgabírója. — Hát mond mit csinálnak a csendőreid — kiabált a titkár. Itt vannak a jelentősök és mind arról szól, hogy az ellenzékiek tovább szélesítik agi- tációjufcat és már feltűnően nagy tömeg elfordult tőlünk ... Hogy kevés a munkában álló csendőr száma? Majd segítünk ezen. És Perczel Béla alispán segített... — Legyen szíves írja — szól 'titkárnőjének, — „Nagyméitóságú Werth Henrik altábornagy, magyar királyi IV. pécsi vegyesdandár parancs noteának. A Bonyhádira kirendelt 1. gyalogezred egy géppus&ás szakasza mellett Gyünk, Bátaszék» * Dunaföldvár, Paks, Magyankeezi községekbe még 1—1 puskás szakaszt kérek a rend fenntartása, érdekében.“ A kért fegyveres örök másnap megérkeztek a helyszínre. * Ez sem használt. A választási vihar tovább erősödött. Az egymássál versenyző közel 20 párt vad bajszát indított a választók megnyeréséért, ígérték fűt-fát), mindent amit szem-száj megkívánhat. „A mi pártunk programja ezt is magában foglalja“ — hangzott a választási ügynökök torkából, miközben a többi pártokat a legdrasztikusabb kifejezésekkel illet" ték. Az alispán már szinte őrjöngött dühében. ,.Mi lesz, ha elbukik a Nem zeti Egység Párt?" A telefonok állandóan zörögtek szobájában. Jelentették, hogy a pártok közül, melyik ígér többet programjában, mint a Nemzeti Egységpárt, A választ, az utasításokat végül már gépemberként adta: „Nem baj. Uraim gondoskodjanak arról, hogy a mi programunk Ígérjem többet és ia választó polgár okát úgy vendégeljék m;eg, ahogyan egy párt sem. Én pedig majd gondoskodok ismét egy kis „egyéb segítségről.“ * Ismét levelet irt:. Cím: Belügyminiszter. ,,A választási agitáció oly méreteket öltött, hogy a rend fenntartása, a választás zavartalan lefolyása csak a legkörültekintőbb intézkedésekkel biztosítható. Ezért kérem, hógy a csendőrség számát 237 főről 464 főre emeljük. A 'levét végén kézírással megjegyezte. „A választási eljárás sima lefolyásáért rsak az esetben vállalok felelősséget", vagyis a Nemzeti Egységpárt győzelméért, csak akkor kezeskedik Perczel Béla, ha megduplázzák a osendőrség létszámát. ÍC Futár érkezik Bonyhádiról: ,.A kerületben csak úgy biztosítható a Nemzeti Egység Párt győzelme, ha megerősítik a fegyveres alakulatokat, mert a választási izgalom olyan nagy méreteket öltőit.“ Perczel Béla alispán 800 felfegyverzett katona azonnali kirendelését kéri a pécsi dandártól a bonyhádi választókerületbe, A katonaság Livid időn belül megérkezik és munkához lát ... * Március 27. — Megnyugtató jelentések érkeznek az alispánhoz: „Durch katonáink, csendőreink rendőreink kitettek magukért. Már sikerült a tömeg nagy részét magunk méfflé állítani. Köszönjük az alispán úr segítségét.“ Perczel Béla alispán, a Nemzeti Egység Párt megyei képviselője ezen az estén örömmámorban úszva mondta otthon feleségén ok: — Készülődj fel, megyünk a kaszinóba. Ma éjszaka mulatunk. Egy kis társaságot hívtam össze. Ünnepelünk... Áldomást iszunk.... — De hiszen még nincs vége a választásoknak. Nem dőlt el, ki lesz a győztes? Vagy előre iszunk a medve bőrére? — Óh kérlek, hogy Lehetsz ilyen naiv? Hiszen már biztosítottuk, hogy a vúlasztópoígárok szabadon válasszanak, ránk adják szavazataikat.. A választáson valóban „győzött“ a Nemzeti Egység Párt. Mint ahogy a győzelem előkészületeit megörökítették a fennmaradt írások, ugyanúgy a választás utáni napok, hetek eseményeit sem mosta él az idő. A sok közül jellemző a következő történet: A kézbesítő hivatalos papírt nyújt át Horváth István pak«t kisbirtokosnak. „Értesítjük, hogy a fenti címtől a mali nappal megvontuk szavazati jogát, mert tudomást szereztünk arról, hogy nem szavazott a Nemzeti Egység Pártra.*' — És most már ezért nem tesz szavazati jogom?... De. hiszen azt mondták,, hogy mindenki szabadon választhat. — Psszt — intette csendre a kézbesítő. — Nem ismeri az új rendet? Válogassa meg szavait. Én osalk jót. akarok magának. Annak pedig örüljön hogy ennyivel megúszta.
