Tolnai Napló, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-12 / 86. szám

4 1933 APRBMS 12----: I ' ...... W Ä P L O AZ ÉPÜLŐ KOMMUNIZMUS ORSZÁGÁBÓL Repülőgépek, a szovjet geológusok munkájának segítői Moszkvában a politikai és tudómé nyos ismereteket terjesztő társaság előadótermében megtartották a Tu­domány és technikn újdonságai“ cí­mű előadássorozatot. I. Popov profesz- szór, a geológiai és Ásványtani tudó mányok doktora, beszámolt arról a munkáról, amelyet a szovjet geológu­sok a kommunizimus hatalmas épít kezéseinek vidékén végeznek. A geológusok előtt átló fontos fel­adatok sikeres megoldását igen sok­ban elősegítette az, hogy a geológiai igazgatóság repülőgépeit alkalmazták. A repülők segítségévei sokkal hama. rabb össze tudták állítani a tudo-ma“ nyoe expedíciók munkájához alapot szolgáltató geológiai térképeket. A repülőgépekről készített felvételek-sc- gítenek világos elképzelést alkotni a nagykő terjedésű területek geológiai szerkezetéről. Ezáltal lehetővé válik, hogy rövid idő alatt végezzék el a nag„ építkezésekhez szükséges kuta fásokat. Válás? az rceánoniúli hazugsággyárosoknak Irta: VALDISZ IASZMANISZ, a lett ..Zvejnijeksz“ halászikolhoz brigádvezetöje és Erneszt Caun*e halász A? óceántúli hazúgtság,gyárosok azt állítják hogy a lett kolhozparasztok nyomorognak s szeretnének a rég: módon élni. úgy mint a szovjet hata­lom előtt. Vegyék tudomásul: szó sincs róla! Nekünk a régi élet nem ke';!! Jól tudjuk, mit jelent az úgy­nevezett nyugati demokrácia“. Ne. künk ugyan fecseghetnek az ..atlanti eszmélt“ amerikai propagandistái! A kutya ugat. ?. karaván halad. Az im“ periaüsták fenyegetéseitől 6em Le­dőlik meg! Azzal válaszolunk provo kációákr, hogv még kitartóbban do ­norunk népünk üdvéért a szovjet haza erősítéséért. öt éve. amikor még r.bm alakú.t meg a kolhoz, halászaink évente m:nt- egv 400 tonna halat foqtak. Most meg rmnán az elmúlt kilenc hónapban 2300 tonna halat adtunk 'ia a qvar nak. A kolhozban megvan az eiodmé“ nyes munka minden felietje. Meg i- mutatjuk munkánkká , nogy érde­mesek vagyunk a pár; és az áll m gondoskodására. Múlt évben például csaknem Rét és félszeresen túlié’.[esi tettük tervünket. A kolhozparasztok tudják. hogy miné; jobban dolgoznak, annál job­ban élnek. A terven felül beadott 11 'ért az. elmúlt évben több mint kétnrl:. I:ó rubelt kaptunk. Halásziko'hozunk tagjai autót, motorkerékpárt, bútort, rádiót vásárolnak építkeznek. S holnap még szebb tesz az életünk, rnin.t ma. A kolhozirodában ott függ a falon a falurendezési terv. Nvolcla* kfisos emeletes házakban jaknak majd a halászok Lesz kultúrotthon 550 té­rőhelyes nézőtérrel, sportcsarnokkal. A különféle szakkörök mind külön szobát kapnak. Szovjet Lettország címerén a tenger kéklik. Felette süt nap. Felkelt a szabad éle* napja a lett föld felett. Szabad életünkért készségesen dol­gozunk az eddiginél is jobban, ki­tartóbban. A szovjet szívsebészei eredményei A szovjet orvosok kiemelkedő síke. veket értek el a szívbajok sebészeti úton történő gyógyításában. Számos olyan szív és tonlos érmegbetegedést. amelyet régebben gyógyíthatatlannak tartottak, a szovjet orvosok ma már sebészeti úton meg tudják gyógyítani. A. N, Bakuljev a Szovjetunió Tu“ dományos Akadémiája rendes tagja vezetésével működő II. számú Mosz­kvai Orvosi Főiskola klinikáján sebé szett úton eredményesen gyógyítanak számos ve'e született szívbajt, mint például a tüdüverőérszüktiletet. „ Bo- tail-vezeték nyitvamaradását stb. Ta. valy májusban megoperálták itt a 17 esztendős A. Mescsenjakovot, aki száv- bMlen'tyü-3ZÜjkületben szenvedett és akit már gyógyíthatatlannak tartot­tak. A klinikán elvégzett műtét után Mescserjakov hamarosan felgyógyult ás most dolgozik, teljesen egészséges. Különösen hatásosak a szívműtétek a kisgyermek ekné; néhány örökölt rendellenesség esetén: megszűnik a cianozis. a gyerekek megerősödnek és normálisan fejlődnek. A ..kék kód­ban szenvedő háromesztendös A. Szó. lovjeven pl. műtéti úton nagyér-át“ helyezés* végeztek. A kisgyermek fel­gyógyult és jól fejlődik. Számos szovjet klinikán eredmé nyes műtéteket végeznek néhány szerzett szívbaj gyógyítására (bille'n- tyűszükület, aorta.aneurizma. stb.). A szovjet tudósok eredményei ré" vén lehetővé váltak olyan műtétek is amelyeknél ideiglenesen kikapcsoljál, a szívműködés* arra az időre, amíg a műtéti beavatkozás tart. köziben a vérkeringés tovább folytatódók, ami­hez különleges készüléket alkalmaz­unk. E készüléket Brjühanyenko és Vvegovszkü orvos készítette mémö kökkel közösen. A szovjet tudósok komoly eredmé­nyeket értek el a szív és a nagverek megbetegedésének diagnosztikájánál. A sebészek most olyan mód-zereken dolgoznak, amelvek segítségével a sz;v és a vérrdénvekbe kontraszt anvacokat vezetnek be és ezáltal le. hetővé válik röntgenbe!vételek készí- !é-e a szívműködésről. U; S7 n’iázoV, klubok, kul'úrpalo'ák, filmszínházak építése aS/ovetuniBban A Szovjetunióban a népművelést hálózat bővítésére fordított összegek az ötödik ötéves tervben — az elcl- zö ötéves tervhez viszonyítva. 50 százalékkal emelkednek. A nagv területi központoktól kezd ve a leg'ávolnbbi településig minde­nütt színházak, klubok kultúrpalotái, épülnek. Gvor- ütemben folvik Kazanvban az 1.200 személyes opera, és balett- színház építése. A közeljövőben be" fejeződik a petrozavodszki drámai színház építése. Olyan városokban ;s épül színház, ahol eddig még nem volt, így Nviz?- nvij-Tagilban. Zaporozsjeban Kemt- rovóban. Színházat építenek Zlato- usztban. Murmanszkban. Jakutszkban Habarovszkban, Kulaiszóban. A színházakon kívül új zenskonzfir. vatóriumol; és cirkuszok is épülnek a Szovjetunióban. Például Kievben. Uk* rajna fővárosában 750 személy befo­gadására épül a konzervatórium és az opera-3tudió. Minszkben és Jere vánban szintén megkezdték az új kon­zervatórium építését. Rosztovban 1500 személyt befogadó téli cirkusz épül. Hamarosan megkezdik a volgiamenti Gorkijban és Jaroszlavban a cirku. szók építését. Mindkét cirkuszt 2000 személy gefogadására tervezték. Az ötödik ötéves terv keretében nagyszabású kulturális intézménye“ két létesítene!, a szakszervezetek és a gazdasági szervek is. A szakszervezetek — melyek jelen­leg körülbelül 9.000 klubbal, kultúr- házzal és kultúrpalotával rendelkez­nek — csupán az 1951—1952-es év. ben 550 klubot és kultúrpalotát épí“ tetteik. Uj kultúrotthonokat kaptak a bányászok kohászok, olajmunfcá- sok és egyéb iparágak dolgozói. A kujbisev; bányászok klubja 1951 —1952-ben épült és egyike a kuznyec ki szénimedence 18 bányászklubjának amely ebben a két évben épült. Az 1953. évben méq kilenc klub épül fel. A dnyetropetrovszki diákok gyö­nyörű ajándékot kaptak a Kommunis­ta Párt XIX. kongresszusától. A szak“ szervezetek költségén új kultúrpalota nyílt meg számukra, amely a város legszebb részén, a Dnyepr partján, a Sevcssinkó-parkban kapott elhelye zést. A Szovjetunió Kommunist,a Pártja XIX. kongresszusának utasítása sze­rint az ötödik öléves terv folyamán —- az 1951—1955-ös években — ki kell bővíteni a mozihálózatot és az öt év alatt körülbelül 25 százalékkal, kell növe'ni a filmvetítökészü'ékek számát. Az ötéves terv időszakára több mint ezer filmszínház építését vették tervbe. Az 1951—1952-es években már igen sok filmszínház építé-ét kezdték meg. Uj filmszínházak száza! épülnek a vá“ rosokban. ipar: központokban, faluk bán. Például az utóbbi két évb n Kievben eay háromtermes. 1.450 fé­rőhelyes. Kisinvevben 1000 férőhelyes filmszínház nyílt meg de filmszínhá­zat kapott Jereván Vilnyusz. Tula, Őrei. Karaganda és még sok helység ■'s. A filmszínházaik a filmtechnika korszerű követelményeinek megfele- ően épü'nek. A színházaik, filmszínházak, klubok ás kultúrpaloták építése ragyogó ta“ nubizonysága a Kommunista Párt és a szovj:t pormánv fáradhatatlan gon doskodá-sának. a szovjet nép állandó­an növekvő kulturális szükségletei­nek kielégítéséről, * (I. Fagyejev cikkéből.) VESSÜK ÖSSZE A DOLGOZÓK HELYZETE a titóista Jugoszláviában Az Egyesüli1*. Államok tiloista ügy­nökei Jugoszláviát .aimerlkaii gyarmattá zúíliewliik, A titóista Jugoszlávia ma a háborús uszító amerikai inn per la lis­ták agresszív politikájának egyik esz. közié. Az ország min,dián gazdagságát az ameirilkai trösztök és mcndpóliu. niok szópoóyczzák ki. Az ország gaz. dasáisií élete cs,ak olyan mérték-ben és irányban fejlődhet, amelyet a Tito- bandia óceónontú!': gazdái előírnak. Eminek követtk-erlében az uhoüsó öl év fotlyamián a jugoszláv dolgozók élet- színvonia'ia egylizenkettedfére csökkent Ugyanaklk-cr a Titó-handa ez alatt az idő alatt 1074 milliárd dinárt fordí­tóit háborús készülődéseire, a,minit azt a bandravezér Tito a zágrábi „kon­gresszuson'' beismerte. Az árak 1952. folyamán a küliämböziö élelmiszereknél áltilag JO—15 dénárral emelik,edtak kiló. graimimionkiéiit. UgyaaiaMóoir a nagy haindia-haiiidázis&ai magas,ztak „szociá­lis“ terv átlag 15410 dinárra csökkenti a munlkái.siok havi bérét. Az üdülöhe- íyek.-n és a szanatóriumokban agy bómaipi-a 12—20 ezer dinárt ketfl fizet, ni és így ez.ek az intézmények a ki­zsákmányoló osztály érdekeit szoúgál- jáik. 1932. folyamán az üdülök íven és a fiirdőhelyekeii mintegy 300 ezer kül­földi részvényes és „turista“, UDBA ügynök és belföldi kizsákmányoló he- nvék. * A rohamosan romló egészségügyi vi- sasomiyok következ-Hóben a betegségiek száma a háborúeOöttlhez viszonyítva 080 százalékra, tehát majdnem hét­szeresére emelkedett és a lia-liáilesetek számát illetően a,z országot a legin­kább e',nyomott amerikai gyarmatok­kal lehetne övszaha-onlitaní. Minden 4 újszülött közül 1 a szil ív lés uláui meghall. Ve Jugoszi'jáv iában jeOen'leg imiimden (százezer emberre jut egy kórház. BosiZ,n:la-IIercegovin,:i 1!) kerületében egyetlen gyógyszerár sincsen. Bjela- Pa'liauka 150 ezer lakosa számára két orvos szolgál. Szkopl.jeban 30 ezer emberre csak egy orvos jut. r.i r.i gupek Irta: X. BOGÁCS. a kotovi gépállomás igazgatója, a Sz'.iciaKsta Munka Hőse A katovi gépállomás 12 egyesített kolhozt lát el. A kolhozok évről-év- n- fejlődnek, növekszik gazdaságuk, nő a jövedelmük. 1940-íől !932-ig je. leülősen emelkedett terméshozamuk. ! lektáronkirit 1940-ben 14.5 mázsa v olt. a termés az őszi vetésű búzából, !> mázsa a kukoricából, 15.“ mázsa a napraforgóból é- 2>> mázsa a cu­korrépából. viszont 1952-ben a kol­hozok átlagosan hektároukint 19.4 mázsa őszibúzát. 21.5 mázsa kukori­cát. I».“ mázsa napraforgót, 264 má­zsa cukorrépát takarítottak be. Miben rejlik e sikerek forrása? Erre a kérdésre világosan megfelelt Sztálin elvtárs: ..A szocializmus köz­gazda-ági problémái a Szovjetunió­ban'' című lángeszű munkájában. Azt mondotta: ..ti növekedés forrá­sa a korszerű technika, a nagyszámú korszerű gép, amely mindezeket a termelési ágakat kiszolgálja“. Ma már különösen szembetűnő, hog\ a koihoz.parasztok el sem tud­ják képzelni az életüket gépek nél­kül és éppenúgv szeretik a gépeket, mii:, mi, gi?/előli: hozzánk ha sonlóan érdeklődnek a technika új­donságai iránt, tanulmányozzák az új gépeket és követelik, hogy mi­előbb gépesítsék a mezőgazdaságban az összes munkaigényes folyamato­kat a terméshozam növelése érdeké­ben. Az utóbbi két évtizedben gépállo­mányunk hatalmas fejlődésen ment keresztül. Traktoraink te!iesitöképcs. sége 5—4. szeres re emelkedett. Az új traktorok jóval gazdaságosabbak és termelékenyebbek a régieknél. A ke­rekes, ásványoiajmotoros traktorok­ról régóta áttértünk a lánctalpas. Diesel-motoros gépek használatára. A műszaki fejlődés komoly változá­sokat hozott az agrotechnikai eljá­rásokban és meggyorsult a mező- gazdasági munka üteme. .Nézzünk csak néhány példát. A régebbi kerekes traktorok 50 lóerő­nek voltak. Szántásnál hármas ekét és boronát, a talajnnikákná) egy egy traktoros kultivatort és négy boronát, vetésnél egy traktoros és két lovas vetőgépet, a gabonafélék be­gyűjtésénél egy „Knmmnnár“-típu- sú kombájnt, vagy öt „Zsatva“ ara­tógépet vontattak. Az új .Sztálinyee—80“ lánctalpas traktor 95 lóerős. Öt háromtestű ekét vo/itat. s egyszerre 4.5 méteres sá­vot szánt fel. Vetésnél 5 traktoros vetőgépet húz, amelyek 20 méteres sávot vetnek be. A gabonafélék be­gyűjtésénél három kombájnt vontat. A három kombájn 18 méter széles sávon végzi el az aratást. Az élen­járó traktorvezetők a három kom­bájnnal naponta 100—120 hektár te­rületről gyűjtik be a gabonát. Az újtípus/i „Sztálinyee-—6" és „Sztá- linyec—4" kombájnok jóval termelé­kenyebbek a régieknél, biztosítják a gabonaszárak legalacsonyabb levá­gását és csökkentik a szemvesztesé­get. A munkaigényes folyamatok gépe­sítésében jelentős előrehaladás mu­tatkozik az. ipari nővén veknél K A cukorrépát például azelőtt kézzel á*- ták ki. A begyűjtést illírt mar há­romsoros répaszedő kombájnnal vég­zik. amely négvszeresérc növelte a munka termelékenységét, lehetővé vált a répa gyorsabb begyűjtése és a gyökerek cukortartalmának növe­lése. Az utóbbi három évben a cu­korrépa terméshozama hektáronkint átlag 305 mázsa volt. Gépállomásunk idén a • kukorica begyűjtésére különleges kombájnt kap, amely a munka termelékenysé­gét a kézi begyűjtéshez képest 55— 40-szeresre növeli. A kolhozparasztok kézzel végzett munkáját sokhelyütt pótolják gépek az állattenyésztésben is. A vízhor­dás és trágyakihordás nehéz mun­káját teljesen gépesítettük. A gép­állomásunk állal ellátott 12 kolhoz­ban mindenütt vannak öuitatók és villanyfejő berendezések. Gépállomásunkon sok sztahánovis. ta nyújtott be már számos újítási javaslatot.- Jellemzésül talán elég annyit megjegyezni, hogy gépkezelő­ink közül hajvannak vau kormány- kitüntetése. A kolhozparasztság műszaki és kulturális színvonalának emelkedé­sére jellemző a több szakma elsajá­títása érdekében indított mozgalom. A több szakma ismerete azt jelenti, hogy kevesebb gépkezelővel el tud­juk végezni az összes trakinrinnn- kákat és javítási munkálatokat, csökkentjük a munka önköltségét, növeljük termelékenységét. Gépkezelőink között kibontakozott a bő termés érdekében folyó munka- verseny. Úgy gondoljuk, hogy ez időjárási viszouyoktéj függetlenül idén hektáronkint 23 mázsa őszibú­zát. 40 mázsa kukoricát és 350 má­zsa cukorrépát gyűjtünk be Gépke­zelőink és a növénytermelő brigá­dok tagjai vállalták, hogy ezt a ter- méseredinénvt elérik. Biztosak ro­gyunk benne, hogy vállalásukat tel­jesítik. a népi Csehszlovákiában A tervgazdálkodás útján haladó csehszlovák dolgozók egyre ragyogóbb sikereket érnek cl a szocializmus épí­tése terén. Az ország rohamos fejlő­désével párhuzamosan emelkedik a dolgozók életszínvonala. Prágában pél­dául jelenleg 60 száz;,lékkai több te jet adnak el, mint a háború előtt. a/, ötéves terv első négy évében 880 ezer rádiót, több mint 140 ezer varrógépet. 630 ezar kerékpárt, 118 ezer motor­kerékpárt,' csaknem félmillió karórát és zsebórát vásárollak a dolgozók. Az ötéves terv második évében 14 száza­lékkal, a harmadik évben 58 százalék, kai, a negyedik évben pedig 68 szá­zalékkal több ruhaneműt vásároltak mint 1948-ban. Egyedül 1952 ben 200 ezer szobabútor jutott a dolgozóknak A bányászok átlagjövedelme 1930.hoz viszonyítva hétszeresére, a mezőgaz dasági dolgozóké pedig húszszorosára emelkedőit. Az életszínvonal növeke­dését nemcsak a reálbérek növekedé­se határozza meg, hanem ehhez hoz­zájárulnak meg azok a szolgáltatások is, amelyeket az állam ingyen juttat a dolgozóknak. Ezeknek a juttatások nak az összege az 1937.es évi 5.8 mil­liárd koronáról 1953-ben 81.2 milliárd koronára emelkedtek. 1947.ben evye- riiil Szlovákiában közel 15.000 dolgozó üdült az ország legszebb vidékein, 1952-ben már 45.613 szlovák dolgozó üdült a minden kényelemmel ellátóit nagyszerű üdülőkben. A csehszlovák dolgozók életszínvo­nalának növekedését egész sor további tény is bizonyítja. Egyik legragyogóbb bizonyíték a lakosság évi szaporodásá­nak emelkedése Is. 1937-ben az évi szaporodás 0.37 százalékot tett ki, (951-brn ez a szám 1.13 százalékra növekedett. Alig 1937.ben ezer csecse­mő közül 117 meghalt, addig 1952-beu ez a szám 60_ra esőkként. A csehszlovák népi kormány nagy- gondot fordít ez egészségügy állandó fejlesztésére is. Egyre több szakkép­zett egészségügyi káder áll a dolgozók fokozottabb egészségvédelmének szol­gálatában. Alig 1937-ben 1218 lakosra jutott egy orvos, addig 1952-ben már 820 lakosra kezelt egy orvos. KISEGÍTŐ AGITÁTOROK Vera Biinova. Natasa Zotova és Liza Duna je va, a 3, számú nyomdá­szat'! ipariskola tanulói befordulnak a Szirom- jatnvik utcába. Belép­nek a házakba, kopog­tatnak a lakások ajta­ján. — Itt vannak a kise­gítő agitátorok! ■— üd­vösük őket örömmel a választók. — Mivel ör­vendeztettek meg ma bennünket?-— A választási kör­zetben ma hangverseny lesz. feltétlenül jöjjenek el. Mi is fellépünk ... Az utca másik olda­lán Tamara Kotova és Vallja Sztanernova ha­ladnak.. Bemennek az 5. számú házba. Az ud varon idős ember bajló­dik egy kis gerenda el- fürészeléeével — Konsztantin Di- milrijevics! — szólítják meg a lányok. — Jöj­jön el a mai koncertre és engedje meg, hogy most segítsünk ... A 7. számú házban lakik Darija Jefimovna Perina nyugdíjas öz. volvasszonv. Tamara és Val.ja gyakran mearlá fogatják és ilyenkor felolvasnak neki az új­ságokból. — Nagyon fáj a lá­bam — panaszkodik nekik az idős asszony. — félek, hogy még a szavazókörzetbe sem tudót; elmenni. — Ne nyugtalankod­jék, majd bejelentjük és kocsit küldenek ma­gáért. ‘A lányok még aznap szóltak a választóbizoit. ságnak Darija Jefimov náról. „Kisegítő agitátorok*' •—így nevezik a válasz­tók az ipariskolai tanu­lókat, akik takaros egyenruhában, élet­örömtől ragyogó arccal keresik fel őket laká­sukon. A 3. számú ipariskola növetidéikei közül negy­ven kiváló tanuló vesz részt a népnevelő mun kában, lő—17 évesek. Egyetlen bánatuk, nogv még nem töltötték he a 18. évüket, de addig is míg az egész szovjat néppei együtt szavaz­hatnak, aktívan reszt­vesznek a választási agiitációban. Persze a többi tanuló is segít a népnevelőknek. Fellép­nek a választók részére rendezett hangversenye­ken. tánc ós szintem, adásokon. Az ipariskola növen­dékei I. V. Bo.Uacsev tornatanár ós Tamara Matvejeva komszomol- ti'tkár vezetésével ellá­togattak a Lopaeznyeu- szki körzetben lévő „Dús k.a jász ‘ Vko 1 hozi • ba is. Zsúfolásig meglelt a kolhoz klubja. I. V. BoltaC'Sev tartott elő­adást „A Szovjetunió Legfelső Tanácsának megválasztása" címmel. Beszélt a Sztálini Al­kotmányról, a választá­sok tiszteletére indult lendületes munkaver­senyről, a szovjet nép megbonthatatlan egysé. géről és hatalma® ere­jéről. — Számunkra a szov­jet hatalom — szerető éd-esanya, — mondotta hozzászólásában az egyik kolhozparaszt. — Szeretőiét és gondosko­dását úgy hálálhatjuk meg a legjobban, ha bő termést takarítunk be földjeinkről. Az előadást az ipari- tanulók szavalatai, ének- és táncszámai zárták be. — Gyertek ot Ismét! Várunk benneteket... — így bucsuztak a kol­hozparasztok a legif­jabb népneve! őktől. Töbl> terméket az államnak! A tominszki tejtermelő-szovhoz kollektívája termelési sikereinek megsokszorozásával válaszol a párt­ós a kormány fehívúsára, hogy a szovjet emberek odaadó munkával erősítsék a szocialista haza hatal­mát. Az állattenyésztő telepek dolgozói a takarmányozás és a gondozás meg­javításával napról-napra fokozzák a fejőstehenek tejhozamát. Március­ban az átlagos napi tejhozám a feb­ruárihoz, képest 25 százalékkal emel­kedett. Popova. Szuhova és Trifono- va, a ljubinszki központi állatte­nyésztő telop legjobb lejőnői az év kezdete óta minden gondozásukra bízott tehéntől 600—TIK) kilogramm tejet fejtek. A szovhoz határidő előtt teljesítette negyedévi tejbeadási ter­vét cs március 15-ig további 200 má­zsa tejet adott az államnak. A ljubinszki központi tejtermelő- szovhoz az omszki tröszthöz tartozó szovhozok között az első volt, amely határidő előtt teljesítette negyedévi tejbeadási tervét. Ebben a negyedév­ben a szovhoz 1.760 mázsával több tejet adott be az államnak, mint az elmúlt év első negyedében. A sztavropoli juhtenyésztő tröszt szovhozai két héttel a határidő előtt teljesítették negyedévi húsbeadási tervüket. A begyűjtési központokba kiváló minőségű termékeket szállí­tottak. Öt szovhoz másfélszeresen- kétszeresen túlteljesítette húsbeadási j előirányzatát, a „Krasznij Manics“- , szovhoz pedig több mint hatszor | annyi terméket adott be, mint I amennyit a tervben előirányoztak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom