Tolnai Napló, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-12 / 86. szám

; 1§ÁS ÁPRILIS 12 n V R Pl jr Q PÁRT ÉS PARI ÉPÍTÉS * Á taggyűlések tapasztalatairól... A MÁJUS 17-1 választás akikor lesz sikeres' ha dolgozóink olyan embe­rekre bízzák az ország gondjait, akik a párt által megkezdett úton tovább vezetik a boldogulás felé. A párt elő­készületei ezt a célt segítik. De készül .1 választásokra az ellenség, is: kígyót, békát kiabál népi demokráciánkra. Másszó'va] utolsó erejét js össze­szedve küzd az átkosimiitú Horthy- fasiaimis visszaállításáért. A siker fő feltétele éppen ezért a jó választási propaganda és agitáció. A mostani taggyűlések fontos állomást jelente­nek ezen a téren. Fő feladatunk a választási győzelem elősegítése. MEGYÉNK SZÁMOS községében már megvoltak a taggyűlésiek; Tapaszta­latai nemcsa^ nagy eredményekről számolnak be, hanem számos hibára • is felhívják a figyelmet. Aparhanton például az egyik félszólaló így be­szélt: „1050-ben is az elsők közt sza" vaztunk le most j* menni fog-. . Az ilyen vélemény alaptalan elbiza­kodottság, a győzelem veszélyes aka­dálya, Iregszemcsén munkához. láttak el­bizakodottság helyett. A községet fel­osztották körzetekre és mindegyikért felelőssé tettek egy’egy pártosopor. tot. Ezek irányítják, vezetik szerve­zik a körzet agitációját. A sablonos agitáció ellen js felvették időközben a harcot. A taggyűlésen elhatározták: számbaveszik több üzem fejlődését, az ország gazdagodását, községük megváltozott arculatát papírra vetik, a dolgozók javuló életkörülményeit számokkal tükrözik és ezzel adnak tartalmiam agitációjuíkmak. A BONYHÁDI taggyűlésen is elbiza­kodottság tombolt az egyik felszóla­lásiban. Ezt azonban leszerelték, ös­szetörték. A pártszervezet népnevelő- felelőse megmagyarázta: ha mi nem végzünk, szívós agiitáoiót minden nap minden órában, akkor nem várhatunk győzelmet mert az ellenség is dől" goziik. A tagság helyeselte felszóla­lását. Mindez a taggyűlés- jó előké­szítésének eredménye. Az előkészítés több helyen nem ki­elégítő és ebben gyakran ludasak a járási pártbizottságok is. Kisvejkén például csak este 5 órakor értesítette a pártszervezetet a bonyhádi jb, hogy még aznap este taggyűlést kell tar- taniok. Az „eredmény“ az lett, hogy a tagság fele nem jelent meg. A tit. kari beszámoló — amennyiben annak Iehet nevezni — csak általánosság” bán foglalkozott a választási agdtó- cióvaL Nem mutatta meg a konkrét napi tennivalókat. A hiba elkövetése után most a jb-nek az a feladata. hogy azonnal pótolja a mulasztást. Segítse a kisvejke; pártszervezetet a választási agitáció megszervezésé­ben elősegítésében, mert különben a község egy rés lesz népünk egysé­gén ahol az ellenség ártani tud. NAPJAINKBAN a választások előtt különösképpen n.agv g.ondot kell fór. dítani a pártoktatásra. Főleg párt” tagjainknaik az első agitátoroknak kell tisztában leműök népi demokrá­ciánk eredményeivel, céljaival, a fej­lődés hajtóerejével, mert csak így tudják győzelemre vezetni a válasz­tási harcot. Az i regszemcséi taggyű­lésen sok szó esett erről. A vége az lett, hogy az egyik szeminárium ve. zetője Szondi Sándor versenyre hívta három propagandista társát. Jelszó: kinek a szemináriumán jelenik meg több hallgató és kinek a szemináriu* ma lesz színvonalasabb. Decsen és több község taggyűlésén agitációs versenyre keltek egymással a pártosoportok. Követendő példák ezek, mert a választási siker- fokozott elősegítését tűzték ki célul. Pártszer­vezeteink akkor dolgoznak jól, ha a többi közt a hasonló kezdeményezé­seket is meghonosítják munkájuk­ban mint a siker zálogait. Beszélgetés Reményi István elvtárssal. Reményi István elvt&rs szakszervezeti vezetőségi tag és népnevelő. Meg is látszik munkájánál, hogy az' élcsapat oszlopos tag­ja: nemcsak beszél, ha­nem cselekszik is. A vo­natkísérő brigádok között az ő brigádja érte el a legjobb eredményt az el­múlt hóban, A telszabadu. tási műszakban vállalták, hogy az utazási sebessé­get óránként 11.4 kilomé­terről 11.6 kilométerre teljesítik. Ezzel szemben teljesítésük 14.2 kilométer vdt. A brigád nem elége­dett meg az elért ered­ményével, újabb vállalást tett május 1. tiszteletére, a munka nagy ünnepére, hogy a 14.2 kilométeres utazási sebességet 14.4 ki­lométerre teljesítik. Reményi elvtárs már több. mint 25 éve teljesít szolgálatot, azonban az az idő nem látszik meg rajta. Vidám, jókedvű ' szorgal­mas munkát lejt ki, amit bizonyítanak eddig elért eredményei is. Most néz­zük meg, hogy Reményi elvtárs és brigádja hogyan tudta ezeket a szép ered­ményeken elérni. Reményi elvtárs elmondja, hogy fel­adatát csak akikor tudja megoldani rendesen ha ál- ktndóan képezi magát úgy szakmailag, mint politikai­lag, mert a kettőt nem le­het egymástól elválasztani Ez volt az egyik lő légy- vere eredményei elérésé­ben. A hozzá beosztott dolgozókat is állandóan oktatja és tanítj„ útköz­ben, De szeretik is őt va­lamennyien, mert tudják, hogv Reményi elvtárs ez­zel munkájukat akarja könnyebbé tenni. Ezt a szép eredményt az is nagyban segítette, hogy Reményi elvtárs szo­ros kapcsolatot tart lenn a mozdony személyzettel és az állomásokkal. Az eL végzendő feladatokat már az előző állomáson meg­beszélik, mire beérkeznek egy állomáshoz, már min­denki tudja feladatát. A tolatási műveleteket is észszerűen megszervezik, a mozdony személyzetet is előre értesíti a további lel. adatokról hogy ezáltal is meggyorsuljon a munka. Egy jó szokáSf, van még Reményi elvtársnak. Ha valamely állomáson rend­ellenességet észlel, olt népnevelő munkát végez, rámutat a hiányosságokra és megmagyarázza, hogy azt bogyan kellett volna végrehajtani rendesen. A jó népnevelő munkának van is eredménye, az ille­tékesek elfogadják a szak­tanácsokat, mert tudják, hogy egy régi szakember irányítása csakis jó és be­csületes munkára vezet. Szoros kapcsolatot tart fenn a menetirányítókkal ts, megbeszéli velőik a fel­merült problémákat és a közös megbeszélés alapján indulnak útnak. Útköz, ben a felmerüli problémák­ról idejében értesíti a me­netirányítókat, hogv azok időben betudjanak avat. kozni a iorgalom szabályo­zásába. Reményi elvtárs azonban nemcsak saját vo­natával törődik, a többi vonatok menetét is ügye: lemmel kíséri mert ezen keresztül akarja szabályoz ni saját vonatának a mun­káját is, teljesíteni adott szavát. Reményi elvtárs példája is mutatja, ha munkánkat jól megszervezzük és szo­ros kapcsolatot tartunk fenn a szolgálati ágakkal, akkor lehet jó eredménye­ket: felmutatni, Kövessék a többi vonatkísérők is Reményi elvtárs példáját, ezen keresztül igyekezze. nek munkájukat becsület­tel végezni és még szebb, még jobb eredményeket elérni. P. J. A népnevelők munkájához jVf i mindannyian akik most 1953, májusában az urnákhoz me­gyünk. szavazatunkkal leszünk hitet arról, hogy tovább akarjuk építeni a szocializmust hazánkban. A szava­záskor elismerjük eddigi eredmé" nyeinfc nagyságát és egyben amellett teszünk hitet, hogy az eddigi eredmé nyeink bármi szépek js, nem elégí­tenek ki bennünket, még többre, még jobbra vágyunk. Nem volt azonban a történelem fo­lyamán mindig így nem szólhatott az ország dolgába a munkások a dol­gozó parasztok túlnyomó többsége. Ha voij is látszat szavazati joga, nem igen válogathatott, hogy kire is sza­vazz on, mert mindegy volt számára, ki kerül a parlamentbe. Az ö kép­viselőjüket nem küldhették a parin, mentbe, de hogy mennyire korláto­zott volt a szavazati jog álljon itt emlékeztetőül az 1938. július 2-án „szentesített“t az országgyűlési kép­viselők választásáról szóló XIX. szá­mú törvénycikk egyik idézete: „19. §.(1) Lajsíromos választókéra" leiben országgyűlési képviselőválasz tó joga van annajj a férfinak, aki 26. életévét betöltötte. 10 év óta magyar állampolgár és 6 év óta ugyanabban a községben lakik, vagy van lakása, ha az elem; népiskola VI. osztályát vagy más tanintézetnek ezzel tanérté­ke egyenrangú osztályát (évfolyamát) sikeresen elvégezte.“ J^agadjuk ki ezek közül példának a VI elemihez kötött választó­jogot, Természetesen olyan már- eleve nem szavazhatott a múltban, aki írni. olvasni nem tudott, de annak sem volt joga aki csak V. elemit végzett. Különösen a falvakban a nyomor, a sok munka arra késztette a szülőket, hogy amint felcseperedik gyermekük máris ásót, kapát és az ekeszarvát nyomják a kezébe, a tóll, a ceruza és a könyvek helyett. Nem véletlen te­hát, sőt nagyon is természetes, hogy az ilyen környezetiben élő gyermekék többsége felnőve még a nevét sem igen tudta leírni. A felszabadulás előtt két dologra tanították a gyermekeket, arra hogy a fennálló rendszert ne bírálják, el. lene kezet ne emeljenek, hanem hűen szolgálják ki. A másik pedig az volt, hogy ami jó volt apádnak nagyapád­nak az legyen jó neked is. Ez volt tehát az a nagyszerű választójog, a többi fel nem sorolt megszorításokkal, amelyek szerint minden ember egyen lő volt. Ez volt az a törvény, ame­lyet .,vitéz“ Horthy Miklós a kővet­kező záradékkal látott el: ,.E törvény­cikk kihirdetését ezennel elrendelem, e törvénycikket mint a nemzet aka­ratát. mind magam megtartom, mind másokkal is megtartatom. EJ iába látta e' azonban Horthy Miklós ezt a választó törvényt szép záradékkal, hiába hirdette ki úgy. mint a nép akaratát. Igen sokan kezükbe sem vették a szavazólapot vagy ha mégis elmentek az urnákhoz számosán a fennálló rend ellen adták le szavazatukat. Nem késtek ezért a hatásos ellenintézkedéseket megtenni. Megtehették hiszen a dolgozóknak nem engedtek betekintést a válasz” fásba. Az említett törvény 91. §j 6. pont- ja kimondja: ,,A szavazólapok befo­gadására szóló borítékból és a sza­vazólapokból legalább 10 százalékkal többet kell minden központi választ­mány elnökéhez megküldzni, rumi ahány választó a központi választ­mány területén az országgyűlési ké; - viselő válaszló névjegyzékébe fel van véve.“ így lehetett megoldani hogv sokhelyütt még a hatottakat is iesza. vaztatták. Az urak választó törvényének e kis része is élénken bizonyítja, hogy a nem.zet fogalma alatt csak a tőkés osztályt értették. míg a munkás, a dolgozó paraszt szinte beszélő szer­szám volt számukra. Sztálin eívtáis vezetésével a fel­^ szabadító Szovjet Hadsereg azonban ennek az url-znurinak véget vetet; .A szovjet katonák megnyitot­ták a dolgozók számára az igazi W béri élet minden letét. Lehetőséget adtak ahhoz. hogv a munkás a dől gozó paraszt élvezhesse az élet min­den szépségét, hogy birtokba vegye a tudomány várát, hogy nagyszerű el­képzeléseit, amelyet mindig csak álomnak ismert most megvalósítsa, formába, anyagba öntse. A MÚLTBAN: „herceg“ Eszterházy-é — Elnök: A felszabadulást meg­előzően önnek 200.000 holdas birtoka volt Magyarországon. A földreform során ezt a birtokot teljes egészében szétosztották. Eszterházy: Igenis. Pár ház ma­radt meg, aztán megmaradt a téglagyár Elnök: Budapesten bérháza van? Eszterházy: Budapesten két bér- házain és egy telekrészem. — Ezenkívül Dombóváron van kö­rülbelül 10-14 ház, azok fel­sorolását nem tudnám ponto­san, (Részlet a Mindszietnty-per tár. gyalási jegyz őkönyvéből.) Az egykori „herceg“, Magyarország j. egyik IegmagyO'bb földesura, az emlé­kezetes tárgyaláson nem is emlékezett arra, hogy hány háza, mennyi vagyo­na volt. A dombóvári járás dolgozói azon­ban nem felejtették el és soha nem felejtik el, hogy járásuk terü­letén 32.000 hold volt a „hercegi“ birtok s Dombóvárott még ma is több házon éktelenkedik az Esz- terházy-címer lovát táncoltató vi­téze. De azt is láthatták a járás dolgozói, hogyan fonódott egybe az Eszterházy vagyon az amerikai nagytőkével: Dom­bóvárait a „hercegi“ területen ameri­kai pénzen létesítették a kendergyá- raí. A járásnak közel háromnegyed része, voll egyetlen földesur kezén s amilyen volt a földesur, olyan volt a járás páriámén,ti képviselője is. ,,ör. gróf“ PalLavicini György és az azóta kivégzett nyilas miinisziter, Rajna« Fe­renc, egymásnak adlák a mandátumot: az egykori hazaáruló „löúr" és a nyilas kalandor jól meglőnek egymás mellett a politikában. ­Kizsákmányoló földesur és b aza - áruló parlamenti képviselők, ezek nyomták rá bélyegüket a dombóvári járásra a Horthy-fasizsnus éveiben. — Érthető, ha a járás nem fejlődött, hisz a nagybirtok minden élet tehetőséglet elszívott a dolgozóktól! Magyarország sokait emlegetett hárommillió koldu­sának jelentős része a dombóvári já­rásból került ki. A felszabadulás Itt ts mindent megváltoztatott. A 32.000 holdas nagybirtok egykori cselédet urai lettek a földnek, a 3 és az 5 éves terv pedig ide is elhozta ajándé­kait, s a dombóvári járás elindul­hatott a fejlődés útján. — A felszabadulás előtt a járás 13 községe közüli csak négyben volt vil­lany — mondja Tóth Mihály, a járási tanács helyettes elnöke. — Ma éppen fordítva van a helyzet, már csak négy helyen nincs villany, de ezekben is készülnek ’a vezetékek. S amerre csak megyünk Dombóvá- tott, mindenütt az épülő új étet nyo­maiba ütközünk. A poinpiás tűzoltó, laktanya 600 ezer forintos költséggé® épül: fel, az új vasúti híd 200 ezer forintba körülit, A Kapóst is új híd szelj át, erre 800 ezer forintot fordil­Mß; a dolgozóké a dombóvári járás tott a terv ,A bölcsödé és a diáik ott. hon ugyancsak terv létesítmény, A két lő közel félmillió forintba került. Megváltozón a járás községeinek élete is. Döbrokőzőn 2 új ártézilkut, Csöbrö­kön és Mucsrbajn új tanács-háza, Dal- maudon pedig 2ll új családi ház léte­sült t er vberu h ázásból. Mozi a háború előtt 3 volt a dom­bóvári járásban, ma 11 község dolgozói gyönyörködhetnek a fíhn. előadásokban. 5 állandó és $ idény napköziottbon mellett Dom­bóváréit állandó bölcsőde is mű­ködik s a járás községei közül már csak egy helyen nincs kul- túrház. Az idén tovább fejlődik a járás, mert a terv ebben az évben több mint 2 millió forimitot járttal Dombóvárnak és környák ének. Erről beszélgetünk hazafelé menet Döbröközön Szabó Jánosokkal — Megváltozott az élet a járásunk­ban is, no meg Döbröközön is, — mondja Szabó János bácsi. — De ez a változás még jobban lemérhető az egyes ember életén. Itt vagyunk pél­dául mi ,a,z én családom. A felszaba. dui-ás előtt napszámosember voltam. Ma 5 és fél hold földön gazdálkodom, az istállóban jószágok vannak, beve­zettük a házba a villanyt s ma már rádiónk jg van. 58 éves vagytok, de mondhatom* soha ilyen boldog nem voltam élétembec , . > Fényképeket mutat: ez a katonatiszt vöm, ez a fiam, aki Pécsett építészeti technikumon tanul. Kisebbik Hiányát, Maingitot, nem kél'l fényképről bemu­tatni, itt ül mellettünk a tiszta szo­bában. ö a dötbrököz.i f&idművea&zö- vetlkezetben dolgozik, pénztáros. A kagyló bugásában benne van a végtelen tenger zúgása. A döbröközi Szabó-család élete pontosan tükrözi: az egész dombóvári járás megválto­zott életét. (es) A dolgozók most saját képviselő, jüket küldik a parlamentbe azokal, akikben bíznak, akikről, tudják az ed­digi munkájuk nyomán is. hogy meg­bízhatnak, Tudják, hogy saavazatuk, melyet a Népfront jelöltjeire adnak egyben tiltakozás a háborús uszítok, a bolhák, az egerek és a pestis baci- lusok hadseregei felett dirigáló ame­rikai imperialisták ellen. Nekünk a béke kell. Ezért adj« a májúéi képviselőválasztásokon is­mét a Népfrontra minden dolgozó a szavazatát. A nagyszokolyi szülői munkaközösség játszóteret készített az iskolásoknak A nagyszokolyi általános iskola szülői munkaközössége elhalározla. hogy játszóteret készít az iskola és az óvoda tanulói számára. Három iskola apró udvarai nem voltak megfelelők arra, hogy ott megtartsák a testneve­lési órákat. Erre a célra a község bel­ső területén közel az iskolákhoz volt egy romház és annak egy nagy ud vara. A szülői munkaközösség vállal­ta, hogy széjjelhordja ennek a rom­épületnek a falait, feltölti vele az udvar mélyebb részeit, majd megja­vítja a kerítést, egyszóval alkalmassá teszik játszótérnek. Az elhatározást tett követte. A szü­lői munkaközösség tagjai, majd a na­gyobb iskolások, sőt még a közeli óvodások is tevékenyen vették ki ré­szüket a munkából. A szülők szívesen dolgoznak, mert tudják, hogy övék az iskola és amit tesznek azt gyerjne léke pénzben több mint 1Ü0Ü forint. A játszótér még nem teljesen kész, de máris has7,nálbató, még röplabda pá­lyát és ugrópályát készítenek s ** egész területet fákkal ültetik körül. Munkájukkal közei a tantermekhez a község belső területén uvujtanak le­hetőséget a testnevelés fokozottabb oktatásira, s a különféle sportokra. A szülői munkaközösségnek nem ez az első példamutató tette. Az elzaulí esztendőben beindult napköziotlhon konyhájának összes felszerelését ugyancsak a szülői munkaközösség vá­sárolta meg abból a jövedelemből amit egyes rendezvényeknél a bűitek bevételéből gyűjtött össze. Mindez az! bizonyítja, hogy a községben jó mun­kát végez a szülői munkaközösség é» megvan az iskola ,a nevelő és szülök közötti jó kapcsolat, ami pedig a jobb és eredményesebb iskolai munkának keikért teszik. Az eddigi munkák ér- I egyik igen fontos feltétel«.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom