Tolnai Napló, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)
1953-03-08 / 57. szám
$ u a Pto 1953 MÁRCIUS 8 Tolnamegyei festőművészek kiállításának mérlege Tolna megye a feíazabaduláz élőit élő temetője volt minden mii- vésznek, sem terelt sem lehetőséget nem biztosítottak soha számukra, hogy a dolgozó tömegek megismer- kedhessemh múveilikel és a szak- emberek segítő, építő bírálattal nyo- mán továbbképez késsék magukat és értekes, maradandó alkotásokkal gazdagítsák népünket. A művészet ezért —. egészen a tavalyi évben megrendezett kiállításig — mostoha . gyermeke volt megyénknek. Minile-n .irányítás és segítő bírálat nélkül .-fejtegettek és mintáztak otthonuk magányéiban képzőművészei nk. Üzért döntő fordulat volt a tavalyi ép, ami/wr első. kiállításukat rendez, té/c meg a olnmieyyei képzőművész,eJz, Kiállított műveik is tükröztek . magárahanyatottságiikat: a képek szigorúan és szinte védekezőén rugaszkodtak a mull festői irányza, álhoz és témáihoz. Csak elvétve talált a látogató egy-egy szocialista, reá ista székemben festett, új életünket tükröző alkotást. Még a napokban megnyílt ,,Tolnn- . megyei Élő Képzőművész,eh" kiállításról sem mondhatjuk egészében el •azt, hogy mű vészelnie átformálód- ' lük a szpcialistú-reallsta művészei t fűében, de kétségtelenül szembe itt- nő ma már, hogy él bennük a törekvés, s ha nem is mindenül a témaválasztásban mutatkozott meg. de a reális ábrázolásmód előtérbe -.jutása, nagymértékben kifejezi az öncélú művészettől való elszakadá■ siskát, s az új élei színe, ritmusa fükrö«ö d tíz aűko tá s a iko n. Túlnyomó többségben szerepelnek a tájképek, ami ugyan nem lenne baj; de nagyobb hiba már az, hogy ezeken az alkotásokon <r,z ember • estik Stuf fásként’: jelentkezik — bár ■ jmm részük — mint Staub Ferenc jó festői Iáfsáról tanúskodó, de tnn- •résci eszközök hiányát, valló képei is a megváltozott Tolna megyei mututjáfi be. Lázár Fái mozgalmas, hangulatos, „Előhegy“ című alkotása- a kiállítás egyik legszebb da'. -rabja, Harmonikus színeivel, anyag- szerűségével és plasztikus ábrtízo- lásával hasonlóan kitűnik Gyöngyös Hála: “Őszi rózsák“ című csendélete, emellett a grafikus művek közöl ügyes rajzokat is bitünk tőié. Finomságával válik.hl közülük Tárná.; Bernadettről a Tolnai Textil gyár sztahanovis. újáról készített rajza. A régi rutin es az uj temakere- sés negtfß% összhangja egyesül. rrr-viiff—Miwim mii unnii ...... Cz encz JámosnaJe a Furkárpusztai Kendergyár tilotóját ábrázoló képében. A már 70 év felé járó művész reális a eszközök alkalmazásával igyekszik kifejezni a gyár újlipusú dolgozóinak munkáját. Hasonló a tc-rekvés Kottái József: „Kordésbrigád,“ című képében is, de a helyes témaválasztással nem párhuzamos a gondolat művészi megfogai- m,ázását: a túlzsúfolt kép merev alakjai rém élethűek, nem tudják sehogy sem visszaadni a munka lázas ütemét és elhitetni a dolgozókban feszülő munka lázát. Szabó Dezső: „Tanya ablak“ című képe üde fényhatásával és .-Siópart“ című müve a valóság reális ábrázolásával elismerésre méltó és komoly művészi allcotás. Martinék József tájképeit állította ki, van köztük nyírfa csoport, balatoni tájrészlet — és sok más egyéb —• csali élettel és erővel teli tájkép nincs. Pedig most már elvárjuk tőle, hogy életet jis erőt is vigyen képeibe és nocsak egy szép táj lerögsítésére vállalkozzék. Horváth Olivér több ügyes akver ralit (üli i ott ki két olajfestménye mellett. A Palkó házaspár is az eltelt év alkotásait mutatta be, különösen ki kelt emelnünk Palkó né: „Mecseki táj“ című akvirrelljét, amely a színek harmonikus és ügyes csoportosításával, realisztikus ábrázolásával érdemel elismerést. A paraszti élei és munka nagy szoretete sugárzik Szabó Jenő képiéiből. Különösen tus-rajzai jók. A kiállítás másik termében foglalnak helyet a bonyhádi és tolnai képzőművész szakkörök és a szekszárdi Képzőművész Szabadiskola eddigiy munkájának termései. Rajzaik rrtég nem kiforrottak. Bár igen sokat ígérőkkel is tedeükozunk soraikban különösen elismerést ér dantei a képzőművészeti főiskolára készülő Pesti László két tanulmány feje. öregek és fiatalok, kezdők és régi művészek alkotásait., egy évi munkáinak termékeit láttuk. Bár már biztató az eredmény, de mégsem kitágító. Megismerhettük megyénk képzőművésze, i életének részlet eredményeit, érzékeltette a kiállítás ingadozásaikat. A tapasztalatok tervszerűbb munkára fogjáli ösztönözni művészeinket, ami által még szívós,abban küzdhelnek majd előrehaladásukért, az eszmei tartalom elmélyítéséért, a tökéletesebb művészi megjelenítésért, vagyis n ma- gasabbrndű mesterségbeli tudásért. Végezetül csak annyit kívánunk megjegyezni, hogy szükségesnek tartanánk azt, hogy megyénk képzőművészei tömörüljenek szervezetbe, mert ezáltal, nemcsak az anyagbeszerzés könnyebbedik meg, de a kollektív szellem erősödésével munkájuk is javul. fi szovieí regényei?, munlénli jobb elvégzésére tanítanak Középiskolás tanuló vagyok. Lenin elvtárs már leszögezte, hogy első és legfontosabb feladatunk a tánu'ás. Á jó tanulásnak pedig alapvető feltétele a fegyelem. A mi iskolánkban nem kielégítő a tanulmányi munka. A fegyelem kérdéséről pedig jobb nem is beszélni. Ilyen fegyelmezetlenséggel pedig nem leibet jó munkát végezni. Régen hangoztatjuk, hogy példaképünk a Kontszoinol, A komszomolista tanulóifjúság legfontosabb é-s legszebb jellemvonása pedig az erkölcsös, becsületes. fegyelmezett magatartás és a munkáihoz vo’ó szocialista viszony. Ezt a hősi ifjúságot legjobban a szovjet regényekből ismerhetjük meg. Gorkij azt mondotta, hogy az ember legjobb barátja a könyv. Hiszen egyrészt -jól elszórakoztat, másrészt pedig minden könyvből — kivétel ez alól természetesen a kapitalista országok ponyvairodalma — lehet tanulni. Én legjobban a szovjet ifjúságról szóló könyveket ezeretem. Nagy lelkesedéssel és érdeklődéssel 'Olvastam Pecscrnyikova: „Kamaszok" és „Trifonov diákok" című regényeit. Ezek a könyvek nemcsak a tanulásban, hanoin a mindennapi életben is segítenek bennünket, hiszen a szovjet diákoknak is gyakran akad a miénkhez hasonló problémája: ©gy-egy fegyelmezetlen társuk magatartásának megjavítása, kilengő társuk megfe- gyelmezése. Ilyen esetekben a kom- «zomolisták mintaszerű ítéletekkel, javító hatású bírálatokkal, büntetésekkel igyekeznek kiküszöbölni társaik rossz tulajdonságait. De nemcsak erkölcs és magatartás terén segítik társaikat. hanem arra törekszenek, hogy tanulmányi eredményeiket is állandóan fokozzák és e cél elérésének érdekében fáradságot, akadályt nem ismerve harcolnak. Ajánlom tehát mindazoknak, akik nem szeretnek olvasni, fogjanak kezükbe könyvet és már az első szovjet regény elolvasása után ők is legszorgalmasabb olvasói lesznek a szovje, regényeknek. Jámbor Endre, Gyünk. i^MfEjiÍK MiEO AteU.ÓSAfcOT_n A íéniek felhasználása időszámításunk kezdetétől napjainkig Az ókor klasszikus kultúrájában már magas fojltettségl fokon állt a femek előállításának és felhasznyásá- nak módja. Az ókor ismereteinek nagy része azonban nem került ái a középkorba, A legtöbb ókori kuitúr- nép letűnt a történelem színpadáról és vele együtt elpusztult a kultúrája is. A többi nép elvesztette régi hatalmát, gazdaságát. A népvándorlás vi hara elsöpörte az ókori kultúrának egy részét és így a fémek felhasználása a népvándorlást követő jdökben vií»zaes'é>st mutat. Egyedül a fegyver- gyártás virágzik. A fegyverkovácsolás hosszú ideig az egyetlen komolyabb féiirfalihaszniáitásl terület volt, (páncélok, lándzsák és kardok). A puskapor feltalálásával még na gyobb lendületet kapott a fegyvergyártás. A puskák acélból készültek, az ágyúkat bronzból készítettek. A 14. században megjelentek az első öntöttvas ágyúgolyók. A fémeknek csupán hadicélokra való felhasználásának az oka a feudálista társadalmi és gazdasági viszonyokban keresendő. A kapitalizmus előretörésével a technika fejlődése hatalmasat lendült. A kifejlett kézmü-iparnak már volt fém- szükséglet«. D a fémek folhasznaiásá nak fellendülését a gépek alkalmazásától számítjuk. Ezt a változást a fémek történetében úgy szokták jellemezni, hogy a fegyverkészítésre használt fémek korszakából az ipari femek korszaka alakúit ki. A gőzgép feltalálása (1731) előtt az emberiség a vasat, a rezet, ónt, cinket, ólmot, bigganyt és az ezüstöt ismerte és használta, A 18. században fedezték fel a kobaltot (1735), mangánt (1744), nikkelt, volframot, krómot és az alumíniumot (1*825). A ma legnagyobb mértékben használatos fémeimk közül a vas és réz ősidők óla ismert, az alumíniumot körülbelül 130 éve ismerik. Az acél tulajdonságainak javítására leginkább használatos ötvöző eleimeket a 17. században fedezték fel. A réz legfontosabb ötvözeteit már az ókorban használták (bronz, sárgaréz, újezüst). A gőzgép feltalálásával meginduló gépesíté3 jóformán korlátlan felhasználási területet nyitott meg a fémek számára. A gépek készítéséhez nagyon sok fém kell. Mindegyik fémet olyan helyen használják, ahol legjobban megfelel. A sok ötvözőveh ame- , lyet éppen a gépipar fejlődésé alatt fedeztek fel, az acél tulajdonság3.11 (szilárdság, keménység, rugalmasé ág, tűzállósági tetszés szerint a felhasználásnak megfelelően lehet változtatni. A vasfajták aránylag otcsok és a gépszerkesztőknek igen sokoldalú szerkezeti aúyagökat nyújtanak. A rézötvözetek sokkal drágábbak, szilárdságuk kisebb, nem olyan kemények, mint ez acélok. Ezért haszna.-, tafc a gépek készítéséhez elsősorban öntöttvasat és acélt, míg a réz és ötvözetei a vasból készült gépnek csak alkatrészei lettek. A rézből és bronzból készült .csövek, szelepek, tűzszek- rények nélkülözhetetlenek ugyan, de kevesebb kell belőlük, mint a vasiból A gépesítés kezdőién tehát a vas volt a legfontosabb ipari fém, a réz jelentősége sokkal kisebb volt, mint előnyösebb helyzetben lévő versenytársáé. A fejlődés azonban nem áll meg. A 10. században a gőzgép mellé, új. kor szakalkotó gép vonult be a technikába. A villanymotor és az áramfejlesztő generátor. A réz fontosságát hallatlanul megnövelte: egy addig nem sokra becsült tulajdonsága. A jó villamos vezetőképessége. Bá.rmi’y nagy erőt száz 'kilóméterre is el lehet vezetni egy vékony rézdróton. A réz a villamosítással ismét felzárkózott fontosság tekintetéiben a vá® melle. Azt a vetélkedést, amely falán tízezer év óta a vas és réz között folyt, a 10. században egy könnyű, ezüstfényű' fém, az alumínium zavarta meg. Első pár grammja kincsnek számított, de a technika fejlődésével olcsóbb lett. Ma már a vas ős réz új legnagyobb versenytársa, a jövő fémé. A világon tízszer annyi van belőle, mint vaisbói, az ércekben rejlő alumínium ezerszer annyi, mint a réz. Súlya könnyű, jól vezeti az elektromos áramot, ötvözeteinek szilárdsága megközelíti az acélét A nagymennyis-égben előforduló és még sok lehetőséget magában, rejtő alumínium jelentősége a jövőben még valószínű nőni fog. Kiszorítani azonban egyik fém sem fogja a. másikat. A szocialista ember nagy- alkotásainál — a készleteknek, fethász- nálási területeknek és a fémek tulajdonságainak megfelelően — mindenhová a legmegfelelőbbet választja. RÁDIO-lllOEl ALLANDó Ml SORSZÁMOK: X Kossuth-Rádió: **.00—8.30 ig: Reggeli Zene. — 5.30; Ili. rek. Lapszemle. — 6.45: A Szabod Nép mai vezércikke. — 7.40: Naptár. — 7.45; (hétfő kivételével): Levelezőink jelentik. -— 7.55: Műsorismertetés. — 8-3*1: Műsorzárás. — i2.00: Hírek. — H.Oft: Időjárás- és vízállás, jelentés. — 15/5: Hírek szerbül. — 17 00: Hírek. — 18.10: Hírek németül. — to 00: Hangos Újság. — 19.30: Hírek szerbül. -- 2?.00: Tíz pere külpolitika. — 22.00: Hírek. Sport. — 24.00: Hírek. Petofi-rádió: 6.00: Hanglemezek. — 6.45: Jó reggelt, gyerekek! _ 7.15: Hírek szlovénül. — la.00: Hírek — fl.30: Műsorzárás. — 18.?,5: Hírek •vzlóvénííV. — 19.45: Sportnegyedóra. — 22.90: Műsorzárás. KOSSUTH RÁDIÓ Március 9. hétfő * 5.55: Vasárnapi sporteredníénvek. — 6.00- -F«*1 árad ifi — ti.30' P 'tőr nr*U':kni és katonai. pályája, --- 12 10: Indulók. — 12.30: V^vjet" népdalok. — 13.30: Nagy együele M*k in?í sorából. — 14.15: Uttbrő-niradó. —- (■4."5* Heti zenés kalendárium. — 15 30Ifjúsági dalok. — 15.50: A Rád ó kisoigyüt iese já'mifc. —•' 16.20: Ifjúsági fejtörő. — 16.43: Műsor ár: úttörők zenei szakköreinek. - — 17.15: Rákosi ölvtárs, a Magyar Tanács- köztarsa$$/ig\ bős. népbiztosa. — 17.30: Irodalmi műsor. —• 18.90: Hanglemezek, — 20.10: A harag napja. Színmű. — 22.43: Szrmfónikiis hangverseny. PETÓFI-RADIÓ 7.00: Keringők szárnyán. — 7.35* Opcrett- •ene. — „8.55: Vajnberg: Simfonietta. — §.00: Magyar dalok és hangszerszólók. — C 20- Oroí:7. TVV‘1' ’^eke kí^doVc"!- — 9 40 Szovjet pionírdalok. — 10.1Ó: Filmzene. — 10.30; Az óvodások műsora Rákoel Mátv.u, Hziiletése nnpjyu. — 10.50: Az Operává'/ -fiatal művészéi énekelnek. — 11.16- LisZt— Veiner: Pesti karnevál. — 15 00: ITangver •env gyermekeknek. ;— 15.23: Hanglemezek .— 16.ÓO.: Mint a motorszere" . . Részlet Sándor András VAsVU’Ő regényé1 “*» Román é.s szlovák népzene. — 17.10: Chicago -— és 'Gorkij. Előadás. -r— 17.Áll .S.ti;-vénszky:. Raps/óa.j. — 17.W): A Pád é nép- művelési h Íredéi a. — 18.00- Kardos: Variá e ók "egy s7lovák népdr Va. — 18.10: A Szabad Ifjúság vasárnapi számának ismeitetése. —• 18 45.- F./ív küldi . . . — |9J»0: Szovjet fcöngoraipűVek. A- 19.15: A Rád’ió- enekkar énekel. — 19.30: A Magyar Rádió táüczenokara játszik. KOSSUT H-RAPJó Március 10. kedd. 6.00: Falurádió. — 11.30: \ Rádió asszonyrovata. — 11.50: C.aál Jenő: Tarka réten — »i''ndalkßntA+a. - 12.10- TJnne’ Tr>'--»,pk. — 12.30: Klasszikus kórusművek. — 13.00: Szórakoztató zene. — i3.3U: Dalok a MX. századból. —- 14.15: Szovjet és ma- tryar könnyűzene — 15 30: Rés/,leiek a Fehérhajú lány című kínai operából. — 15.50: Magyar művészek hangversenye. — 16.20: G vermek rádió műsora. — 16.40:. Orosz nyelvlecke a gimnáziumi tanulók részére. — 17.15: Egy falu —- egy nóta. — 17.45: Termelési híradó. — 18.00- Dalolj velünk. — 18.20: A pártoktatás anyagához. — 20.10: 3 s ’erencsp n«m pottyan az égből. Rádiójáték. — 21.25; Tánc/- ne. — 22.20: Szórakoztató zenekari muzsika. PETŐFÍ-RADIó 7.00: Könnyű dallamok. — 7.35: Magyar népdalok. — 8.30: Reggeli hangverseny. — 9.20: A Gyermekrádió műsora. — 0 40 Szovjet zeneiskolák anyagából. — 10.10Opercftmii'/síka. — 10 25: Ács László fuvo- lázik. — 10.40: Szórakoztató zene. — J5.00- Kókai: Vonós-Ír ó. — 15.25: A Rádió kisegyüttese játszik. — 16.10: A Rádió kamara- zenekara játsz k. — 17.00: Saper’n dacaiból. — 17.10: Népi táncok. — 18/00: A tu dobu»nv úttörői. Előadás. — 18.15- A Syp bad Német Ifjúsági Kórus énekel. — 18.45 Szív küldi . ... — 19.00; Szengej Prokofjev Sztálín-díjas zeneszerzőről. — 19.30: Duna- jevszkij: Szabud szél — fantázia. KOSSUTH-RADIó Múrcins 11. szerda. 6.09: Falur.ádó. — 11.30: Életünkről... Versek. — 11.4*0: indulók. —• 12 1ö: TIangJe- mezek. — 12.30: Szendlav László és zenekara játszik. — 13.00- Nádor: Eissler Fanny — balettszvit. — 13.30: í*"oviét zen^ szer zők dalai a békéről. —J4.15: Uttö’-ó híradó —- 14 35: Hangverseny gyermekeknek. — 15.00: Orosz táncok. — 15.30; Kínfr és koren dalok. — 15.45: Tárász S evpcruko véréi. — ‘6.20: A határőr. Rádiójáték. — 17.15: Filmzene. -— 17.30: A doMar á’arc nél ktil. Előadás. — 17 45- Szív küldi . . . — !8 10: Énítőíparí dolgozók fé’nr6in. — 20.19 Egy falu — fgy nóta. — 20 40: Aczél .Fa tná Sztálin-díjas író. — 21.00: Magyar művészek hangversenye. — 22.00: Színes zene. — 22.25: A Rádió szrafónikus zenekara jái szik. — 23.15: Lisz-t: XII. magyar rapszódia. — 23.25: A Rádió népi zenekara játszik. ) PETŐFÍ-RADIó 7.00- Keringok. — 7.33: Operettmuzsika. — 8.00: Magyar Zenekari művek. — 9.00: Könnyű Tiangszerszólék. — 9.20: A Gyér mekrádió ^műsora. — 10.10: Kemény: Zengj új világ. — 10.30: Óvodások műsora. — F’nvo-u'oU nép'Mc dalai. — 15.90: A Rád-ó k ’segy tHte«t' játs/Ik. — 15 35: P-> liiszláni történetek. — 15.50- Opérarészletek. —- u>.30: A s ovjet társadalom erKö^cs e^ politikai egysége. Előadás. — 16.45: Szerva nszky: Trió. — 17.15: Szovjet és nép: demokratikus híradó. — 17.30: Népdalk ó rusok. — 1_.45: Gvaijai Gvörgv és L' prátli Ákos szatírái. — 18.00: Lengyel muzsika. — 18 4'í Hang emezek. — 19.00 Po gúr íiboi —T)ékánv András: Márciusi köszöntő. — 19*5: Hangverseny klichacl Haydn műveiből. KOSSUTH RÁDIÓ Március 12. csütörtök. 6.00: Falurádió. — 7.45: Miről írnak az üzemi lapok. — 11.30: Zenés irodalmi mű sor. — 12.10: Operettrészlfctek. — 12.30Szovjet népi együttesek hangversenye. — '3.00: S7Íj»f-s zeneken muz* ka — 14.15 A Rádió Gy.‘rmckújság műsora. — 14.59: Német népdalok. — 15.30: Andre Stil Sztú 1 ín díjas regényét ismerteti Sőtér István. — 16.00: Népek zenéié. :— 16 30: Marx é Engels az 1848—49-es magyar forruditlom nemzetközi jelentőségéről. — 16.45: Magyar zeneszerzők kórusművei. — 17.00: Elllpo Ftika’ kérdA=ckre válaszolunk. — 17,15: Az Ifjúság Hangja. — 17.55: Jó Tnunkáér S7ép muzsikát! — 18 00- A Néphadsereg híradója. — 20.10: DargomizssZkij: A sejlő Opera néigy felvonásban. — Közben 21.45 Hírek. Sport. —25.14: Szórakoztató zene. PETöFI-RADló 7.00: Népi kórusok. - 7.35: Szórakoztató muzsika. — 8.30: Képek a szovjet életből — 8.49: Szovjet szórakoztató zene. — 9 20 Gyermekrádió műsora. — 10.10- Hangleme ztk. — 10.50: Horváth Elemér és zenekara játszik. — 15.00: A Gyermekrád ó műsora — 15.20: 7sákai László gordonkáik. — 15.40: Magyar dalok. — 16.10. A Rádió kisegyüttese jéttf2ik. — 16.37: Szamuii MarsaV költeménye. — 17.00- F:a+jlok zenei új- ságja. — 17.40: A Falurádió előadása. — 18.00: Weiner* IV. d vertimento. — 18.10 Az ötéves terv nyomában! — 18 45: Szív kil’di . . . — 19 00; Am rov: I.akoda'ofln — szetbaidzoán szvit. — 19.30: A Rádió tánczenekara játszik. » KOSSUTH RÁDIÓ Március 13. péntek. 6.(Ä): Falurádió. — 11.30: A megtalált út. Elbeszélés. — 12.10: Haniglemezek. — 12.30: Fúvószént'. — 13.00- Toki Horváth Gyula és zenekara játszik. — 13.30: Opcrettrészletek. — 14.15: Úttörő-híradó. — 14.35: A Rádió kisegyüttese játszik. — 15.30: A prágai ráfi ó ének- és zenekarát Dyk vezényli. — 15.40: Diana Eustrati énekel. — 16.10. Aki vért ad, élptet ment. Előadás. — 16.20: Úttörő -sporthírodó. — 16 45: Oro^z nyelv lecke haladóknak. — 17.15: A pártoktatás anyagához. — 17.35: Úttörők dalai. — 17.55* Nemzetközi kérdések. Előadás. — 18.10: Tánczene. — 20 10: Jó munkáért szép muzsikát! — 20.45: Hja Ehrenburg: Portré a nagy békeharcosról. — 21.00: Hangverseny Prokofjev műveiből. — 22.25: Fiatal művészek hangversenye. — 23.25: Dalok a békéről. PETöFI-RÁDIó 7.00: Keringok. — 7.35: Dalok és hang- szerszólók. — 8.15: Szórakoztató muzsika —- 9.20: A Gyermekrádió műsora. — 10.10. Mendelssohn műveiből. — 10.30: óvodások műsora. —- 10.50: A Gytrmukrádió műsora. — 11 -00- Magyar és szovjet kamarazene. — f5.00: -Színes népi muzs ka. — 16.00: Egy asszony útja. Bajor Nagy Ernő írása. — 16.20: Könnyűzene. — 16.50: Szív küldi . . — 17.30: A szovjet technika új eredményc:- ből. — 17.45: Népdalfeldolgozások. — 18.00: Egy falu — egy nóta. — 18.45: Üzemi kórusok énekelnek. — 19.00: Filmzene. — 19.15- Arany János népdalgyűjtései. Kodály Zoltán előadása. KOSSUTH RÁDIÓ Március 14. Szombat. 6.00: Falurádió. — 11.30: Ismerkedés. Rész. 'et Sz-abó Pá! ,,Hajdú Kiári“ e. regénye bői. — 12 10: Kér ingók, polkák. — 12.30: A Rnlnssagyarmati Népi Zenekar játszik. — _3 00: A Rád ó művészeti híradója. — 13.29: Szovjet zemeszerzők kórusművei. — 14.13: Kemény. Kt>r:ngőegvveleg. — 14.25; A sZo*. jet költészetből. — 14 48- Forradalmi dalok. — 15.30- Beszélő atlasz. — 15.43: Állami vállalatok hírei. — 15.30: Vidám zenekari muzsika. — 16.10: A XIX. kongresszus zá-^'aja alatt. — 16 110: Dnv;d Ojsztrah hegedűi — 17.15: Dalok Sztálinról. — 17.30- \ Va«s«nk központi énekkara énekel. —• 18.00: Falurnd:ó. Szövetkezeti Híradó. — '8 m Szív V«Mi . . . _ 20 10- hal lőttük, olvastuk. — 22.25: Tánc éjfélig. PETŐFI-RADIÓ 7.00: Filmzifne. •— 7,35: Hanglemezek.. — 8.40: Színes muzá’ka. — 9.45: Görög gyermekek műsora. — 10.10: Bolya Marja zoli-v gorázik. — 10.50: Meyerbeer operáiból. — * 11.10: Magyar népdalok. — 15.00- A román ’ és lengvel rádió műsorából. — 15.23: Pa vei Sz'dorovics lázadása. Elbeszélés. •— 15.45: Csárdások, verbunkosok. —- 16.00: Zenei Újság. — 16.35: Kö gazdasági negyedóra. — 16.50: Szív küldi . . . — 17.40: Tn- nuljunk énekszóra oroszul! — 17..30: Zon- grornszó’^k. — 17.z5* A Rád’ó r>o‘-'nin. 1 18.00: Népi diemok ratiküB országok tánc- Zívejébői — 1« ,|3- l,e ye1 íb* ok . .. -n- cok. — 19.00: Mindenki operája. Kodály: Székely fonó. KOSSUTH RÁDIÓ Március 15. Vasárnap. 6.00—9.00-ig: Zenés vasárnap reggel. — 7 30: Naptár. -— 8.00: Hírek. Lapszemle. — 9.00: Egy falu — egy nóta. — 9.30- Zenés fejtörő. — 10.00: Vasárnapi levél. •—- 10.10: A legjobb úttörőcsapatok jutalomhangverse- nye. —- 10.50: Magyar fúvószene. — 11.U0: Épülő szép hazánk. — 12.15: ünnepi hangverseny. — 13.30: A Rádió békeműsora. — Í4.15: Művészlemezek. — 14.40- Filmzene. — 14.45: 1848 március 15. Zenés irodalmi műsor. —- 15.30: Sosztákovic«• S-'vit a Berlin eleste c. film kísérőzenéjéből. — 16.00: A Szovjetunió sXoé cú sta mezőgazdasága. —- 16.15: Egy hét a “külpolitikában. —- 16.30; Helyszíni közvetítés bajnoki labdarugóméi- kozésékről. -— Csajkovsiki--- Rdkokovariációk. —■ 17.40:-Kincsei? Kúlepdár npi.-.-r-}- 19.00: Hanglemezek, — 20,20; A vÁP dór dák. Daljáték. — 22.10: A vasárnap- sporttfr Totó1'írek. — 82.30: \ ^udió tá^^nekára- ját&zik. — 23.00; A Rádió szim-főaikas zenekara játszik. PETŐFI-RÁDIó 8.00: Dalok. — 8.30* Falurádió. — .9.00: Szovjet operákból. — 9.25: Tanulj líhb énekszóra oroszul. — 9.45: Református vallásos félóra. — 10.15: Népdalok Petőfi vc*r\ sei re. *— 10 45: A magyar ifjúság az 'PIT—40-, cs szabadsági] íróban. — 11.00: Miska bácsi lemezeslűdáia. — 11.35: A Rá- d ’ o bán-”««- -ti C sor a. — 1? 03- \ v •' í f? :f'ú-. sága a békéért. — 12.50: Lapok Illés Róla. ’lörténeim .ecke'* c. regényéi>ől. — 13.Ó0- Budapest hangversenytermeiből. — 14.Ó0: A nemzet napszámosai. — 15.00: Tudottra-, nvos fejtörő. — 15.20: Szív küldi . . . .— 15.45: A ,,Tartós békéért, népi demokrá- iáért!‘‘ c. lap ismertetésé. — 16 00: A Győrinek színház műsora. — 17 00: A forradalom dalaiból. — 17.30: Megvár zenekari művek. —- 18.00: Hernádi Lajos r/szt-mfiveket zongorázik.. — 1843- Épül a kommunizmus. — épül a szócinliztuus, T’-odnim riport — 1° 00- \ mosykirai Nagyszínház művészeinek hangversenye. ‘
