Tolnai Napló, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-08 / 57. szám

19»3 MÁRCIUS 8 W W P o 7 Miért nőm vetik a tavaszi búzát Nagydorogou ?! A dunaföldvári pártszervezet jó felv lágosító munkával leplezi te a szabotáló kulákok mai és múltbeli tevékanységét DrmaíSlidvAr a megye egyik legna­gyobb község a. Ezért nagyon jelen- !As, hogy a községben mennyire vé- géziéi el’ a. tavaszi munkálatokat, milyen eredményeket értek el a be­gyűjtésben. Mégis a község vezetői hosszú ideig nem ismerték íel azt, hogy ez milyen feladatokat jelent számukra és DunaföidváT rendszere­sen az utolsók között kullogott nem­csak a járásban, de a megyében is. A régi vezetők ezzel nem sokat tö­rődtek, sőt sok esetben maguk is elősegítették az opportunizmus, az eilenség.e® befolyás erősödését a köz­ségben. Az opportunizmus és a száj- tátdság segítette elő, hogy Dunaföld- váron szemtelenné váltak a kulákok, hogy nem tisztelik a törvényeket és semmibe veszik a tanács utasításait Érdemes megnézni, mit eredményezett a volt vezetők opportunizmusa, szájtátisága a községben. Puskás Já­nos Baross-utcai kulák, aiki 39 holdon gazdálkodott és részes aratóival 30 nap ingyen robotot dolgoztatott, mert felfogadta aratónak; sem az ősszel, sem most tavasszal nem hajlandó vetni. .Eddig mintegy 3 hold terüle­ten végzett vetést. Adósa az agam­nak 28 mazsa kukoricával, 10 mázsa árpával, 12 mázsa burgonyával és közel félezer tojással. Vida Ferenc Kéri-Jtcai 54 holdas kulák a multiban kukacos almát és vöröshagymát adott enni a cselédjei­nek, most szabotálja a vetést és a beszolgáltatást. Alig másfél holdon végzett őszi vetést, adós 5 mázsa kukoricával és közel ezer tojással. De szabotálja a minisztertanács 2 éves állattenyésztési rendeletét is, mert egyetlen számos áltatot sem tart. Czobor Ferenc Elöszállási úti 36 holdas ku'ák, akinek a 36 hold mel­lett 1 kto szőlője s é-';fa egyéb fö’dje is volt. bebiztosította és felgyújtotta az istállót és a présházat, majd a biz­tosítási összegből — na meg a cselé­dekből kipréselt pénzen — új csere­pes tanyát építtetett magának. Az őszi vetésterv előírást csak részben teljesítette, a tavaszi vetés elvégzé­sét pedig megtagadta. Adósa a nép államának 38 mázsa búzával. 10 má­zsa zabbal, 74 mázsa kukoricával 23 mázsa napraforgóval, 22 mázsa bur­gonyával • 10 mázisa szénává!, 2 má­zsa babbal, 4.300 tojással és ISO kiló baromfival. A község régi vezetői ezek ellen a kulákok ellen nem léptek lel, sót az a nézet uralkodott, hogy a .kulákok szegények“, és eltűrték azt is hogy beférkőzzenek a különböző pozíciókba is. Több mint száz kulák nem szerepelt a kuláklistán, köztük olyanok .is, mint Böde GyÖTgy Kos­suth Lajos-utcai kulák, akinek Duna- földváron és Bölcskén is volt földje; lengyel Mihály Püspök-utcai 44 hol­das kulák; Révész István, akinek földje és cséplőgépe volt; Schukkert Adám Mészáros-utcai kutak, akinek saját földje mellett 120 hold bérlete volt; Savanyú Gyula, akinek a föld­je mellett autófuvarozási vállalata és szabósága volt; Simálcsik Jánosné Templom-utcai kulák, 12 hold szőlő tulajdonosa. A volt vezetők kulákbarátságára jellemző, hogy eltűrték, sö* elősegií- ' ették. hogy a kulákok beférközzenek ' a szocializmus építésének jelentős hadállásaiba. Néhány példa: a duma- földvári Alkotmány termelőszövetke­zetben 6 kulák van köztük Pirger Mihály volt hentes és mészáros. Ezek a csoportba befurakodott kulákok most is lenézik akisparasztokat, „sző­rösöknek“ nevezik őket és azt mond­ják hogy „egyedül a nagyg«zdáknak érdekük be'épui a csoportba.“’ Köny- nyen tehetik ezt, mert a csoport elnök e is kulák. Beférkőztek a földmüvesszövetkezetbe: a zsírbegyüjtő Nagy Imre kulák, a pálinkafőzőé vezetője Novak Béla, akinek páümkafőzdéje, szőlője, üzle­te és autója volt; az egyik daráló- malom vezetője Pénzes Károly, aki­nek 2 cséplőgépe, földje és 150 férő­helyes sertéshizlaldája volt. De beférköztek máshová is. A BELSPED dunaföldvári kirendeltségé­ben dolgozik Czobor János, aki a Pe­tőfi-utca; 30 holdas Czobor kuláknak a fia. Czobor János annak idején papnak készült, azonban jobbnak lát­ta más foglalkozást keresni és sike­rült is a BELSPED jóvoltából. Apja adósa az államinak 16 mázsa kukori­cával, 5 mázsa napraforgóval 8 má­zsa szénával, 2.443 tojással és 19 má­zsa baromfival. Ugyancsak a BELS- PED-iél dolgozik, mint pénztáros Fo- garasi Andor baracs' kulák, akinek Baracson 40 hol^ bérleté volt. A község jelenlegi vezetői, Eigner György elvtáre. községi függetlenített párt titkár és Pintér elvtárs tanácsel­nök a tömegekro, a becsületes dolgozó parasztokra támaszkodva máris értek el eredményetet ezen á téren Kuléklistára vették azo­kat „akik odavalók és nap mint naP leleplezik ellenséges mesterkedése­ket. Feldolgozták a kulákok múltbeli és mai «tevékenységét, kirakatokban 'és a mozi vetítővásznán keresztül lep­lezik Is őket. Megszervezték a társa­dalmi elenörzést és a törvény szigo­rát is alkalmazták az osztály ellenség megszelídítésére. Azonban Eigner elvtárs és Pintér elvtáre ne feledkezzenek meg arról, hogy az ellenség most it ott él a községben, hogy ezek a vórszopó hié­nák most is ott rohasztják a levegőt és minden alkalmat megragadnak ar­ra hogv ártsanak. Erre is van már példa Jáldi Ferenc Kéri-uícai, Mis- kolczi Sándor Árpád-utcai és Csíki Ferencné Györki-ufcai kulákok na­ponta sorba állnak kenyérére és lisz­tért, Annak dacára, hogy őrö'tettek már, mégis ők kiabálnak leghangc- sajjban-, lazítanak a közellátás ellen. De ne feledkezzenek meg a közéDoa- raszii álarc mögé bujt kui átkokról sem. Simon Ferenc Barotaközi ...kö- zépparasizt“, akinek az apósa kuiájí. narjonfa sorban á>; lisztért és ke­nyérért, pedig már erőltetett és olyan­kor apósa helyett is kiabál. Ne feledkezzenek meg a kulákok szövetségeseiről, a klerikális reakcióról sem. Nyilván­való, hogy,a tavaszi munkák mene­tét akarják akadályozni azzal, hogy naponta tartanak litániákat most a legnagyobb dologidőben. A szabóta* lás mellett a butítás eszközeit is fel­használják. Kerekes hitoktató pap például veréssel akarja meggyőzni a gyermekeket „az isteni igék igazsá­gáról“, amihez a verés mellett vásári fogásokat, szemfényvesztést is fel­használ. S hogy a kulákok mennyire megbecsülik a klerikális reakció se­gítségét, azt bizonyítja az is, hogy a legutóbb leleplezett marha, .sketevá- gásnál a Belvárosi plébánia is több kiló hússal szerepelt a részesülők névsorában. Őrködjenek éberen a község jelen­legi vezetői, mert ma is van példa a szájtátiságra és az opportunizmusra. Szappanos István elvtáisnak. a ta­nács mezőgazdasági előadójának még ma is az a véleménye, hogy „a ve­tést nem lehet teljesíteni“, és hogy lia kulákok szegények.“ De azt se feledjék el, hogy a földművesszővet- kezetben és a termel ócsoport'ban is bent vannak még a kulákok. A községi pártszervezet és a ta­nács a jövőben még jobban támasz­kodjon a becsületes dolgozó parasz­tokra, akik közül már több mint har­mincán befejezték a tavaszi vetést. Támaszkodjanak az olyan dolgozó pa­rasztokra, mint Dubitz Pál ée Jákli Ferenc Fehérvári-utcai, Sűrű István Kóri-utcai, Pasker Mihály Lőrinc-he­gyi dolgozó parasztok, akik élenjár­nak a begyűjtésben és a mezőgazda- sági munkálatokban és az ö példájuk, valamint a kulákok lelep'ezésén ke­resztül világosítsák fel azokat a dől" gozó parasztokat akik még a kulá­kok befolyása alett ál Inak, Győzzék meg Kelemen Ferenc Szent Láez'c-u*- cai Kispál Istváin Hunyadi-sori, Né­meth Sándor Téglaház-atcai, Fülöp János Középhomokerdői dolgozó pa­rasztokat, hogy saját maguknak is és a dolgozó nép államának is árta­nak azzal, ha nem végzik el idejében a tavaszi munkát. Ismertessék a dol­gozó parasztokkal, hogy a begyűjtési előírások teljesítését könnyíti meg a jól végzett tavaszi munka, mert a rendelet nem a termés, hanem a terü­let szerint határozza meg a beadási kötelezettséget. A járási tanács és- a járási pártb'- zottság az eddiginél nagyobb segítsé­get nyújtson a község kommunáatái” nak. Segítsék a kommunisták és pár- tonkávuli népnevelők harci szellemé­nek fokozását. Nyújtsanak segítséget azzal is, hogy vonják felelősségre az olyan párttagokat, mint Révész elv­társ, aki pártcsoportbizalmi létére az ellenség hangját fújja és hagyja ma* gát befolyásolni a mellette dolgozó kulák zsiííbcgyüjtőtöl ahelyett, hogy leleplezné. És a község becsületes dolgozóira., támaszkodva haladéktala­nul söpörjék ki a kulákoikat azokból a pozíciókból, ahova nem valók. * Somogyi László 1 vagon vasltullafléKból * A kedvező tavaszi időjárás minden I óráját minden percét kihasználni — ez most a feladat. — Valamennyi köz­ségben, termel őszövotkezaiben és gépállomáson a tavaszi kalászosok és hüvelyesek vetése a legközvetlenebb feladát. A tavaszi kalászosok köziül egyik legfontosaibb, hogy a tavaszi búzát haladéktalanul vessük el — melynek vetési határidejét a miAisz- tertanács március HXg tűzte ki. Még 3 nap van hátra, de a nagydorogi ta­nács még az't sem írta ki, hogy kik azok a dolgozó parasztok, akiknek vetni kel; tavaszi búzát. Ezek u Ián aztán nsm szorul magyarázatra az. hogy ezideig Nagydorogon miért csak két dolgozó paraszt vételit tavaszi bú­zát. Hogy a vetési tervet nem bontot­ták fel egyénekre, ezért elsősorban Szigeti «Lajost, a községi tanács irat­tár kezelőjét terheli a felelősség. Feb­ruár 22-én a járási tanács értekezlet­re hívatta be. Ezen alkalommal velle küldte el a község vetéstervét, ö szó nélkül betette Kiss Frigyes ta­nácstitkár fiókjába, maid másnap sza­badságra ment. A vetési terv pedig 2 hétig az asztal fiókjában poroso­dott. Március 3-án szabadságról visz- szxrtért munkahelyére, akkor jött rá, hogy a dolgozó parasztok arra vár­nak, hogy megkapják a tanácstól ve­tési tervüket és hozzátoghassanak an­nak teljesítéséhez, Ennek tudható be, hogy ezidáig a földművesszövetk-.- zetné*i raktáron lévő tavaszi búzából A termelőszövetkezetek és tszos-k, valamint a gépállomás öe&zes dolgo­zóinak, de egész dolgosé népünknek azonos érdeke a terméshozam növe­lése. Az iregszémcsei gépállomás dol­gozói és a körletükhöz tartozó tszcs-k tagjai megszívlelték a minisztertanács határozatát. Ennek szellemében közö­sen tettek szocialista fogadalmat a magasabb terméshozam emeléséért. A termelöcsoportok tagjai -és a gép­állomás traktorosai közösen vállal­ták, hogy a beütemezett termésátla­got 3 százalékkal növelik, ami azt jelenti, hogy búzánál 11.5 múzsa, he­lyett 11.0 mázsát,, árpánál 10 mázsa helyett 1025 mázsáit, kukoricánál 17 helyett 17.5, napraforgónál 9 mázsa helyett 9.3 mázsát, gyapotnál 316 he­lyett 3.7 mázsával termelnek többet holdanként. A magasabb terméshoza­mok elérésének érdekében minden mi ’.zőgazdafiáigi m unkák elvégzésénél alkalmazzák már az eddig bevált, fej­lett agrotechnikai módszereket. Az őszi mélyszántások simítózását legké­sőbb március 8-ra befejezik ,az őszi vetések 80 százalékát fejtrágyázzák. A korai növények vetését a minisz­tertanács határozatában előírt határ­idő előtt 3 nappal befejezik. Gyapot és kukorica alá kivétel nélkül minden földet kultivátoroznak. Ezek vetését legkésőbb április 28-ra befejezik. A tavaszi kalászosok 715 százalékát k-e­Már az ősEj vetés idején is lehe­tett olyan hangokat hallani Öcsény községben, hogy „nincs vetőmag, nem tudunk vetni.“ Ezt a kulákság és a klerikális reakció terjesztette a községben.. A rémhír bizonyos mér­tékben meg is akadályozta a munkát, az őszi vetéstervüket is csak 70 szá­zalékra tudták teljesíteni. Az ősszel szerzett tapasztalatok«»; hasznosítva tanácsüléseken felvetet­ték a tavaszi vetőmagvak beszerzésé­nek kérdését. A vb. és az állandó bizottság tágjai dsnentek azokhoz a dolgozó parasztokhoz, akiknek feles­leges tavaszi vetőmagja volt. Felvilá­gosító, nevelő munkával megmagya­rázták hogy a tavaszi vetés időben való maradéktalan teljesítése haza­fias kötelesség, a béke megvédésé­nek szent ügye. Feltétlenül szüksé­ge®, hogy a felesleg;« vetőmagjukat más terményre cseréljék át, olyan dolgozó paraszttal, akinek nincs ta­vaszi vetőmagja. A becsületes dolgozó parasztok megértették miiről van szó. Megértet­ték, hogy a jövő évi kenyerük sorsa dől el a vetőmag időbén való bizto­sításával. A vetőmagcsere megBzei* vazésével elérték, hogy már csak 30 olyan dolgozó paraszt van a község­ben, akiinek valamilyen tavaszi vető­mlndössae 2 dolgozó paras/.t cserélt ki 1 mázsa vetőmagot. Pedig a dolgozó parasztok vetni akarása bizonyai*, ja; hogy több olyan dolgozó paraszt van a községben, minit Hosoyánszky And­rás, akj már elvetett 2.000 négyszögöl árpát és 800 négyszögöl zabot, T. Tancsa József pedig 2 hold zabot. A tavaszi búza elvetését a tanács az eddiginél eokkal jobban szorgai- mázzá. A mezőgazdasági állandó bi­zottsági tagok ne csak papíron sze­repeljenek, hanem azokat mozgósii- sák a tavaszi vetések határidőre való befejezésére. Mozduljon ki végre Árki István mezőgazdasági előadó a tanáosházárói. A határban ellen­őrizze. hogy melyik dolgozó paraszt kezdte meg a vetést. Népszerűd'* sók azokat a dolgozó parasztokat, akik ebben a munkában példamuta­tóan jármiak elől. A tavaszi búm nem , vetése mellett bűnös mulasztás a tanács részéről az is, hogy a kór­ság dolgozó parasztjainak földjei még 50 százalékban szántatlanok. pedig azok felszántásának határldejéi a minisztertanács február 28-ra tűzte ki. Számolj.a fel a nagydorogi tanács edidig; laza munkáját, lásson hozzá végre a minisztertanács határozatá­nak maradéktalan teljesítéséhez. Az élenjáró dolgozó^ és a pár'.szerveze. segítségével kisgyűléscket szervezze­nek, ahol magyarázzák meg a dolgo­zó parasztoknak a korai vetés jelen­tőségét. roszteorosan vetik, a kukoricának 80 százalékát négyzetesen, A miniszter- tanács határozatában előirt 215 száza lék helyett szántóterületünk 28 szá­zalékán elvégezzük az, istállótrágyá­zást. Ennek érdekében megjavítjuk fcrágyakezelési módszerünket. A fent említett szempontok szerint versenyre hívjuk a körzoUünkihöz tar. to^ó . termelőszövetkezeteket és kérjük őke, csatlakozzanak w-rsenyfcllliívá­sunikhoz. Bora Antal már tudja — korai vetéssel több a termés A tavaszi nap sugarat flucsfa község dolgozó pa­rasztságát is kiesed la a me­zőre. A szekerek zörgése már a kora reggeli órák­ban ütemesen zavarja fel a falu csendjét. A dolgom parasztok egymásután >.n- dutruili a mezőre, hogy a párt és *a kor mány fel­hívását megvalósítva idő­ben teljesítsék tavaszi ve­téstervüké.. Bora Antal 11 holdas dolgozó paraszt az éltető nap sugaraiban fti- rödvc dolgozik kint a fői­dőn. tSzoryálmasan végzi tnunkáját, biztatja lovait, hogy minél előbb befejez­hesse a vetést. Tudatában von annak, hogy az idejé­ben végzett vetés és talaj előkészítés jelentősen nlj- vetí. termésátlagát. Ezt ta­pasztalta már hosszú évek során, na mag aztán nap. mint nap olvassa az ló­ságból, hallja a rádióéi?., hogy a helyes agroteciini kai eljárásokkal, a korai vetéssel ké.-három mázsá­val is növelheti termésáila- gát. Ennek tudatában indult március 2-án a kora haj­nali órákban ki a ntézóre is. Számvetést tett magá­ban, — ha idejében velek, magasabb termést érek el pár mázsával, könnyebben tudom teljesíteni beadáso­mat, több jut a szabad­piacra, de emelett hozzá­járulok ötéves tervünk tel­jesítéséhez, és így segítem államunkat. Ezekkel a gon_ doki okkal indult már az előző napokban is munká­ba. Nem véletlen tehát, hocry Bora Antal dolgozó paraszt már befejezte elő- irányzott zab és árpa veté­sét, első volt a talajdó- készítő és a vetési mun­kák elvégzésében. — Nem nyugszom meg elért ered­ményeimen — mondja Bo­ra Antal, hanem továbbra is azon leszek, hogy első­nek végezhessem el a so- ronkövetkezö talajelőkészí­tő munkákul, idejében vet­hessem el a napraforgót, kukoricát, burgonyát, ba­bot és egyéb növényfélesé­geimet. Az elmúlt évben is azt tapasztaltam, hogy a jó és idejében végzett munka meghálálja magát. Közsé­günkben azok a gazdáit, afrik jó munkát végeztek, betartották az agrotechni­kai eljárásokat, azok az aszály ellenére is- mago­sabb termésátlaga értek el, mint a többi dolgozó parasztok. Nekünk parasz­toknak tudni bed azt, ha idejében vetünk, könnyebb lesz eleget tenni az állam iránti kötelezet,ségeinknek és több marad m-agwnkna-k is. Tudni kell azonban azt is, hogy a beadási kötele­zettséget mindenkinek tel jesíteni kell. A beadás lel. jesítése pedig tőlünk függ. Ha betartjuk a miniszter­tanács határozatát, ha ve­tünk idejében, mert nem lesz könnyebb annak a gazdának a beadása, aki elhanyagolja a vetést, vagy nem vetette el az előírt gabona mennyiségét. Bora Antal újra bízatni kezdi lovait, nehogy elfe­csérelje beszélgetéssel dn'- ga idejét, mert minden percnyi késedelem bűn ilyen szép tavaszi, napsü­téses időbea. k Tóth Mihály Lregszemose» Uj Elet te*. Lfj, Takács Irtjos Ujireg, Béke tsz. Tóth János brigádvezető Mcrer János kőrs. mezőgazdáin Tarat György Felsőnyék- VGS tm. Yarga László Döbrente Párt'kongrea&zu# tszcs. Nagy Sándor körzeti mezőgazdász Gruber János i Nagyezokoly, Béke tszcs Tóth István brigádvezető Takács Lajos vez. agronémus. Az ellenség aknamunkája ellenére vetnek az őcsényi dolgozó parasztok magja még hiáinyzik.. A hiányzó vető­magot további csere vagy felvásárlás útján feltétlenül f biztosítani kell, hogy március 10-re, a megszabott ha­táridőre a tavaszi kalászosokat el tudják vetni. A dolgozó parasztsággal ismertette a tanács vezetősége, hogy a Iculák- ság és a »klerikális reakció milyen a»> jas merénylettel kísérletezik megint, hogyan, próbálja meggátolni a bö ter­mésért folyó harcot. A dolgozó pa­rasztok erre azt felelték hogy min­den talpalatnyi föld bevetéséhez biz­tosítják a vetőmagot, sőt a dolgo­zók többsége, mint Ádám János, Szűcs Péter és még sokan mások tar* talékterületet is béreltek. Öcsény község dolgozó parasztság» eddig a klerikális reakció uszályá­ban volt, ebből adódott az, hogy a községben csak egy-két becsülete» dolgozó vetett a tavaszi kalászosok­ból. Az állandó bizottság tagjai ház- ró -lázra járva ellenőrzik a gépek és a kézi szerszámok kijavítását. A köz­ség dolgozó parasztsága vállalta, hogy jó minőségű tisztított, csává­zott vetőmagot fognak vetni Az iregszemcsei tszcs-k és a gépállomás traktorsstái vállalást tettek a magasabb terméshozamért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom