Tolnai Napló, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-03 / 52. szám

%- iHíyi MARC;! Lg 3

A iK»k8KenezeteU XVIII» Uoiij?rf*ssnis« lietVjezíe laiulc§ko%ái2iit

A kongresszus távirata Rákosi elvtárshoz

Drága Rákosi elvtárs!

A. Magyar Szakszervezetek WUI. kongresszusáról forró üdvözletünket küldjük, odaadó hűségünket és mélységes ragaszkodásunkat tolmácsoljuk önnek, dolgozó népünk szereted vezérének.

Kongresszusunk az. ötéves terv sikeréért folyó lián olyan időszakában ült össze, amikor a munkásosztály, dolgozó parasztságunk, az egész magyar dolgozó nép, pártunk vezetésével a negyedik tervér feladatainak megvalósításáért kii/d.

Iparunk, elsősorban szénbányászatunk és kohászatunk az év elején e’maradt a terv tejesítésében, adósa maradt a hazának. Az. elmaradásban része van s/ak*zervc/.eteink ve rseny szervező és tömegnevető műn kaja fogyatékosságainak is. Ezért a kongresszus, amikor megtárgyalta a szakszervezetek fe’edatait. szocializmust építő Ötéves tervünk vészre hajtásában, n dolgozók ét»t- és munkaviszonyainak megjavításában politikai, szakmai, kulturális színvonalának emelésében fisrve’méf iwjii- deneke’őd a legsürgősebb tennivalókra, az adósság törlesztésére, a terv leljesílésére összpontosító'*a.

Kongresszusunk megádaoította. bogi ^/n 1,.1--<--,.ii műnk« meg iavítésának köznnnii fe'adnin a Magyar D"Vozók Pántja Politikai

Bizottsága 195(1 iúljus 24 í határozata szegemében a 'ömegkaoesoial megerősítése, n tömegektől való bürokratikus ©'szakadás measziintf tése, a szoeiáldemokralizmus kiküszöbölése egész szakszervezeti műn-, k uli ban, l'zert kongresszusunk a szakszervezeti mu"k i l özénrnmt i-'-ba fő feladatként az üzemi szakszervezeti mn"ka fellendítését á'litnüa. mind a termelés, mind a szocialista érdekvédelem és ku duális nevelő- munka (őrületén.

A nárt ádal szakszervezeteinkre bízod nagy fe'adntnk menyabísité- sóban legfőbb erőforrásunk az a segítség, amelyet a Magyar Dolgozók Pártja es személyesen ön, ilrá"a Rákosi elvtárs nyújtott és nyújt ne kiink a szakszerye/eti munka he ves irányának megjelölésére. Megfogadjuk önnek. Rákosi elvtárs. hogy útmutatásai szerint, n tömegek termelési aktivitásának mindetiiránytí fokozásával, a munkafe«ve'ein messzilárditásávaa szocialista versenv szervező munka megjavításává.).' szívósan es következetesen harcolunk iparunk adósságának leföriesz- féseért. az egyenletes terme'**«,a terv teljesítéseört és fú’teliesíte- séért. Megfogadjuk önnek. Rákosi elvárs. hogy tanításai szerint szüntelenül és fáradhatatlanul foglalkozunk a dolgozók mindennapi kérdéseivel, munka- és egészségvédelmével, kn'turális szükségleteinek kielégítésével. Megfogadjuk önnek, Rákosi elvtárs: minden erőnket megfeszítjük, hogy a Magyar Dolgozók Pártja vezetéseve' becsülettel teljesítsük kötelességünket szocialista hazánk főépítésében, a Szovjetunió vezette hatalmas béketábor reánkeső frontszakaszának megerősítésében.

\ M AGYAR SZAKSZERVEZETEK \YIH. KONGRESSZUSA

A szakszervezetek alapszabályzatának módosításáról

A szakszervezetek. XVIII. konyresz- seusa vasárnap folytatta tanácskozásait. A tanácskozáson megjelentek: Kiss Károly és Házi Árpád elvtársiak, a miniszter tanács elnökhelyettesei.

Kristóf István elvtárs, a SZOT főtitkára Zsofinvecz Mihály elvtárs, a kohászati minisztérium vezetésével megbízott középgépipari miniszter és Piros László elvtárs, az MDP Pollii* kai Bizottságának tagjai, továbbá a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a minisztertanács több tagja.

A. kongresszuson déle.őtt Martin Ferenc eiv'társ. a Kohászati Dolgozók Szafcszervézetének elnöke „A szak- szervezetek feladatai a munka- és egészségvédelem, valamint a társado* lombiztosítás terén“ címmel tartott beszámolót.

Martin Ferenc elvtárs beszámolója

— A dolgozók élet* és murnkakö" nikiiényoinek szákadaüan javítását kormányunk törvényekkel. rendeig- tekiftiél és a szükséges anyagi eszközökkel biztosítja — kezdte beszédét Martin Ferenc elvtárs. — A szák* szervezetek egyik legfontosabb fel* adata, hogy ellenőrizzék és elösegíta kormány rendeletéinek végrehajtása!; megvédjék a dolgozókat igyes állam; és gazdasági szervek bürokratikus túlkapásaitól, megíköve- teíjék az állami és gazdasági szer* vektől, hogy tiszteletben tarteáik a dolgozón. élet* és munkaviszonyainak javítása érdekében hozott rendelkezéseket.

■*— A dolgozó emberről való gondoskodás még nem vált áfemi gazdaságii és szakszervezeti funkcionáriusaink Vérévé. A párt. Rákosi eilvtárs több* yzöri figyelmeztetése ellenére ezen a téren az elmúlt időben kevés javulás tört érit.

A dolgozók testi épségének védelmében

.A dolgozók élet- és munkakö- t-iimiénvei megjavításának egyív fő területe a munkavédelem, amelynek egészséges és biztonságos munkafeltételeket keli teremtenie a dolgozók számára. A szakszervezetek fontos feladata, hogy tevékenységükkel elc- segítsék a szocialista munitavéde'.em állandó fejlődését, a dolgozók munkafeltételeinek szakadatlan javítását.

Pártunk . kezdeményezésére' kormányzatunk 1950 szeptemberében a szakszervezetekét bízta meg a ba’* eseteihárítás ellenőrzésévé!. Hz is bizonyítja népi államunk mélységes demokratizmusát: a dolgozók mellük ellenőrzik n testi épségüket és egészségüket védő intézkedések végrehajtását.

— A munkavédelmi felügyelők

munkája csak akkor lehet eredményes, ha a társadalmi aktivisták szc- ’eskörű. tevékenységére támaszkodik. Üzemeink legnagyobb részében megszerveztük a társadalmi ellenőrzést, munkavédelmi bizottságokat alakítottunk és megválasztottuk a munkavédelmi megbízottakat. Ma mar 2820 munkavédelmi bizottság működik. 13.300 taggal. De a munkavédelem területén sorozatosan jelenik:ző hanyagságok, am el vek ellen párlun-. veretői je számos alkalommai felemelték szavukat azt bizonyítják, hogy. nem végeztünk kielégítő munkát. . . ...

■ Különösen a kohászatban és a szénbányászatban vannak nagy hiányosságok.

— A minisztériumok sem e-Kenőr- m,|. a munkavédelmi rendeletek megvalósítását és nem vonják szigorúan felelősségire a -úíyos mulasztások elkövetőit sem. De a legnagyobb akadályt az jelenti, hogy a párt irány- mutatása és a SZOT elnökségének határozata ellenére B.em váK még a niunikovédelem a szakszervezeti munka szerves részévé.

.••A munkavédelmi intézkedések csak ' akkor hatásosak, ha megfelelő felvilágosító munka kíséri és a munkások tömegei támogatják őket. A áztaks&ervezeti aktivisták azonban ueni ■fógilalkoznak eleget a dolgozókká!, . megalkuvó módon elnézik. ha megszegik a munkavédelmi előírásokat. ahelyett, hogy megtanítanák őket ü veszélytelen munkafogásokra, és az egészségvédelem szabályainak megtartására nevelnék őket. Gyakran maguk a munkavédelmi aktivisták sértik meg a munkavédelmi szabályokatMartin eivtárs ‘ ezután ismertette, hogy a jövőben milyen irányba fejlesztjük tovább a- munkavédelmet a 'egíontosabb iparágakban.

Először a'kohászatról beszélt, majd tgv folytatta:

A bányászatban fontos feladat, hogy a lejtős pályákon korszerű, hatásos csSililefogókikal akadályozzák meg a baleseteket.

Valamennyi bányaüzemben be kell

vezetni a gyújtógéppel való robbantást. Igen fontos a bányák forgalma* sob|) helyeinek: különösen a szálií- tási csomópontoknak jó megvilágítása. Biztosítani kell a munkahelyek megfelelő levegőellátását, részben új légvágatok kihajlásával, részben nagyiéijesítményü szellőző-berendezések építésével, A légvrzetés megjavításával gondoskodni kell a levegő hőmérsékletének kedvező alakulásáról is. A következő években mintegy három-négyszeresére növeljük a bányüzemeknél a mosdók, fürdők és öltözők befogadóképességét. Sor kerül földalatti els'ősegélynyújtólieiyek létesítésére és a bányászok rendszeres kvarcféaykezelésére is. Még több és jobb védőruhát adunk a bányászoknak. így például a jelenlegi bőrsapkák helyett szovjet típusú bör- sísakot kapnak.

— A gépgyártásban el kell érni. hogy minden megmunkálógépre korszerű, teljes védelmet nyújtó védő- berendezést szereljen ik. Különösen nagy gondot fordítunk a, köszörű- és csiszológépek, az excenter- és hidraulikus sajtolok biztonsági berendezéseire.

.— Az építőiparban az anyagmozgatás további gépesítése mellett el*ö- sorbarr a munkaszervezés fejlesztése és a rend a balesetük csökkentésjpev legfontosabb eszköze.

— A mezőgazdaságban a koinbáj* nokat és cséplőgépeket még az idén fel kell szerelni megfelelő védőberendezésekkel.

A lársadalopibizlosítRS fejlődése

Martin Ferenc elvtár- ezután a társadalombiztosítás kérdéseit ismertette:

— Az elműt négy esztendő alatt a társadalombiztosítás hatalmas méretekben fejlődött. Fejlődtek a társadalombiztosítási szolgáltatások, 'javult a dolgozót egészségügyi ellátása. A társadalombiztosítás szervezetében döntő változást hozott hogy 195C- ben pártunk javaslatára a kormány a szakszervezetekre bízta a társadalombiztosítási feladatok ellátását.

Államunk mind nagyobb összegeket fordít a társadalombiztosítás költségeire: 1950-ben kétmilliárd. — 1951-ben 2.5 milliárd. 1952-ben p - cíig 3 milliárd forintot fordítottunk a társadakjmbizto.-ítás költségeire.

Népgazdaságunk fejlődése lehetővé tette a szolgáltatások növelését. Növekedett a táppénz összege, fe’.eme'- lék a családtagok kórházi ápolásának* ideje;, stb.

A szocializmus építése egyre nagyobb tömegeket von be a termelőmunkába. igy állandóan nő azok? uak a szarna, akikr: a társadalombiztosítás kiterjed. 1938-ban az összné- peseég 30.9 százalékára, 1947-ben 33 százalékára, 1952 végéin C0 százalékára terjedt ki a biztosítás. Pártunk javaslatára bevontuk a társadalom- biztosításba a mezőgazdasági dolgozókat és gondoskodtunk arról, hogy a7 állami gazdaságokban dolgozó mezőgazdasági munkálok az ipari do - gozókkal azonos szó gáltatásakban részesüljenek.

— Javult a dolgozók egészségügyi'

ellátása is. Uj rendelőintézetek épü- tok elsősorban azokon a terü'eteken. amelyeke: 'a Hort!i\-.end-z. r bűnösen elhanyagolt, ahol több munkás él. Gondoskodtunk a mezőgazdasági dolgozók jobb szakorvosi ellátásáról is. 1952-re 1938-lioz viszonyítva —

ötszörösére növeltük r. rendelőintézeti órák számát 6- a betegek jobb ellátása érdekében 25 százalékkal emeltük a kórházi ágyak számát.

— Szocializmus' építő országunk fokozott mértékben gondoskodik az anyákról és a gyermekekről. A cs irád. az anyaság, a gyermek véd?'* m» egész népünk közös ügye. A párt: és a kormány mindent . megtesz annak érdekében, hogy az egész ország boldog, egészséges, jól fejlődő gyermekek vidám kacajától visszhangozzék. A minisztertanácsnak az anya- és gyermekvédelemről szóló határozata, amely ma lép hatályba — messzemenően kifejezésre juttatja ezt a -gondoskodási.

— A társadalombiztosítás ilyen hatalmas fejlődése csak olyan országban tehetséges, ahol a dolgozó nép vette kezébe a hatalmat. Hazánkban az 1953. évi költségvetésben az ősz* szes kiadás 11.4 százalékát irányoztuk elő egészségügyi és szociális kiadásokra. Ez, 901 millió forinttal több. mint az 1952. évi költségvetési előirányzat.

— De a társadalombiztosításban sem használjuk fel teljes egészében azokat a lehetőségeket, amelyeket a párt és a kormány biztosít. A szak* szervezetik és az üzem; bizottságok gyakran belenyugszanak abba, hogy az üzemekben a társadalombiztosítási segélyekét hibásan számítsák ki. Hiba van a beteglátogatás szervezé* són él is.

Az. üzemi bizottságok jelentős ré* sze nem harcol következetesen a betegségeket előidéző okok és a. táppénzcsalások .felkutatásáért és megezüntetésééri, nem folytat rendszeres felvilágosító munkát a dolgozók között a táppénzcsalók leleplezése érdekében.

— A kétségtelen javulás ellenére még mindig nem kielégítő az egészségügyi szervek munkája. Nem egyenletes a rendelőintézetek, körzeti orvosok megterhelése, túlzsúfoltság van a rendelőintézetekben. Nem elég tervszerű a kórházi ágyak kihasználása. nehézkes a beutalása rendszer, ennek következtében sokszor napokig tart egy-egy kórházi ápolásra szorult beteg elhelyezése.

Még mindig gyakran előfordul, hogy a körzeti orvosok nem Vksgá - ják meg a betegeket; lázas beteget nem látogatnak meg. hanem berendelik. Nem képezik eléggé magukat szakmailag és emiatt nem alkalmazzák a korszerű és legjobb gyógymódokat. Az eg.és7jségügyi minisztériumnak és az Orvos-Egészségügyi Szak- szervezetnek f, jövőben sokkal nagyobb gondot kell fordítania a körzeti orvosok szakmai továbbképzésére,

Az üdültetésről, az üzemi étkeztetésről és a napközi otthonokról

Martin elvtárs ezután a dolgozók kedvezményes üdüléséről beszélt: Míg 1949-ben 113.500 dolgozó üdült, 195C-ben mér 158.000 1951-ben 178

ezer. !952-ben- több, mint 180 ezer dolgozót üdültettünk, 1953-ra pedig 187 ezer dolgozó üdültetésé: tervezzük. Az üdülőket évről-évre szebbé tesszük, növeljük a szobák számát.

— Az üdülőkbe való beutalást ma már nem mindenütt előzi meg gondos kiválasztás, az üdülés nem minden esetben a jó munka jutaima. — Ezeknek a hibáknak az az egyik oka, hogy sok helyen az üzem; bizottság nem is foglalkozik az üdülési munkával, rábízza azt a társadalombiztosítási tanácsokra. Nem kielégítő ezen a téren a SZOT és a szakszórvezefi elnökségek ellenőrző munkája. Ma már naponta csaknem 900 ezer dolgozó vesz részt üzemi étkezésiben.

Közülük nagyon sokan az ebéden kívül reggelit és vacsorát is fogyasztania^ az üzemi konyhákon. Több, mint 100 konyhán főznek mér kétféle ételit és szovpt példára néhány helyen megkezdték az étlap szerinti főzést. Számos üzend konyhán azonban még nem megfelelő az ételek minősége. mennyisége és változatossága. A hibák megiszüntietésében az üzemi bizottságok szervezzék meg az üzemi konyhák társadalmi ellenőrzését,

— A napfcöziottihonok és bölcsődék száma az elmúlt években rohamosan emelkedett.

1938-ban mindössze 37 bölcsödé volt az országiban — tavaly októberben pedig 366 területi és üzemi bölcsőde működött körűibe’ül 16.000 férőhellyel.

Ezenkívül a nyári munkált idejére 174 idénybölcsődét létesítettek. A minisztertanácsnak az anya* és gyermekvédelemről szóló határozata ér- t 1 méhen a bölcsődei férőhelyek számát 1954 végéig a mainak majdnem kétszeresére keli eme’ni. A napközik száma meghaladj-, a 2000-,'t. több mint, 80 ezer férőhellyel. A férőhelyek számát az idén 119 ezerre kell emelni. Az üzemi bizottságok eien- őrizzélc és követeljék m?g a gyermekek gondozásának, ellátásúnak és nevelésének állandó javítását és adjanak meg ehhez minden segítséget..

— Nagy jelentőségük van az üzemi munkásszállás oknak, külön ösen az építőiparban, a bányászatban és a mezőgazdaságban. Itt mintaszerű rendet, tisztaságot kell biztosítani. Az, üzemj bizottság látogassa gyakran a szállásokat, építse ki a szobabizalmi hálózatot és az öntudatos dolgozókra támaszkodva folytasson a szállásokon következetes név-élőmunkát,

— A szakszervezetek új feladata a íjéreskedelem társadalmi ellenőrzése. A dolgozók anyagi helyzetének meg- javulása magával hozta a vásárlóiképesség növekedését, a dolgozók igényesebbek lettek, megkövettíikhogy több és jobb áru, gazdagabb választék legyen.

— A dolgozók éle'.- és munka.viszonyainak megjavítása mondotta befejezésül Martin elvtárs, — minden szakszervezeti vezető, minden szakszervezet; aktivista megtisztelő feladata. Nagy pártunk azt várja tőlünk,- hogy eleget tegyünk ennek a feladatnak.

Martán eivtárs beszámolója után több hozzászólás hangzott elEzután Köböl József elvtárs, az Építőipari Dolgu/ók Szakszervezetének elnöke, az alapszabálymódo- sító bizottság elnöke tartott beszámolót a szakszervezetek alapszabályzatának módosításáról:

— A szakszervezetek alapszabályzata rendkívül fontos dokumentum.

Az a'apszabályzat a szakszervezeti mozgalom törvénye- amely szabályozza a szakszervezetek belső életéi, felépítését, a szakszervezeti demokráciát és a dolgozó tömegekkel való kapcso'atol.

Az alapszabály elősegíti a szakszervezeti szervezetek egyöntetűségének és fegyelmének, közös munkamódszereinek kialakítását. A szak- szervezeti szervezetek fegyelmére, egyöntetűségére igen nagy szükség van, mert ezek a hatalmas tö- megszervezete.k. amelyek a proletárdiktatúra vezető osztályát, a munkásosztályt tömörítik soraikba, csak akkor tudják mozgósítani a soraikban megszelt czett tömegeket, ha szervezeteik kemény, lelke- ajv parútussá válnak.

Köböl elvtárs elmondotta, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsa 1950 decemberében tartott teljes ülésén fogadta el a magyar szakszervezetek egy séges alapszabályzatát. Az akkor elfogadott alapszabályzat alapjában véve helyes és lényegesebb elvi módosításokra szükség nincs. A SZOT mégis szükségesnek tartotta, hogy a kongresz- szus megvizsgálja az alapszabályzatot és egyes módosításokat határozzon el. A módosításokra azért van szükség, mert az elmúlt két év alatt az alapszabályzat egyes részletei elavultuk, kisebb hiányosságok mutatkoznak benne. Az alap- szabályzat új tervezetének kidolgozásúnál méginkább figyelembe vet- I lék a* népi demokratikus országok és különösen a Szovjetunió szak- szervezeteinek alapszabályzatát.

Köböl clviárs ezután ezeket mondotta:

— -V szakszervezetek tevékenysége az új alapszabályzatban új feladatkörökkel bővül. így például: az új alapszabály tartalmazza, hogy a szakszervezetek ..elősegítik a haladó munkanormák bevezetését“. Ugyancsak új feladat az alapszabályzatban, hogy a szakszervezetek „üdülőket és szanatóriumokat létesítenek és tartanak fenn“ — továbbá, hogy „megszervezik a dolgozók iö- megellenőrzését az üzemi konyhák és az üzletek felett“. ,.A szakszervezetek által nyújtott előnyök“ című új pont célja bemutatni, hogy a szakszervezeti tagság, amellett, hogy kötelezettségeket jelent, előnyökkel jár. A szakszervezeti ragoknak nyújtott előnyöket u jövőben méginkább fokozni kell. Az új alapszabályzat kimondja, hogy minden szakszervezeti tag bármelyik vezető szervhez közvetlenül is fordulhat jogai védelmében és támogatásért

Az uj alapszabályzat a szakszer vezeti tag fő kötelességének jelöli meg, hogy a tag támogatja és védi népi demokratikus államunkat. A bizottság indítványozza, hogy az új alapszabályzatban a szakszervezeti tag kötelességei között ne szereivel jen a szocialista unni ka versenyben való részvétel. Ez ugyanis semmi képpen sem lehet kényszer eredménye. hanem a szakszervezeti tu gokat is meggyőzé- segítségével- önkéntes elhatározásuk alapján kell a szocialista inunkaverseuybe bevonni! A/ új alapszabályzat kimondja. hogy ..a -zakszervezeti szervek kötelesek végzett munkájukról a tagságnak beszámolni“.

Uj pont az alapszabályzatban, hogy a Szakszervezetek Országos. Tanácsit meghallgatja, egyes minisztériumok . és állami hivatalok tájékoztatását, a •emelés és a munkáselláüs különböző problémáiról.

— Az alapszabályzatot szerkesztő bizottság szükségesnek tartja és java. solja.- hogy a kongresszus.hívja fej a- szakszervezeti lapok és szérvozé'tols figyelmét az új alapszabályzat.’ tanulmányozására.

Köböl 'ivtär- beszámolója után í z alapszabályzat vitájában fefezéis't

Gallé Ernő elvtárs. a Nyomda* és Papíripart Dolgozók Szakszeri Cjte.té nck elnöke és Veres Radolfné elvt^fs- ihí. a Magyar Pamutipnr üzemi -bt* sorságának tagja. Ezután Köbó' t-'.v - •ár- válaszolt a felszólít ásókra, majd . a kongresszus a módosított aht-psza.- báiyzato: egyhangúlag t.-fősíndin.

Seprónyi Sándor eb-tár-. ., il ív * ipari és Városgazdasági P'dgtV'k'

Szakszervezetének elnöke Ismertette a mandátum vizsgáló bizottság jelen tését: i kongresszuson 20 szakszerve ze> iíu4 küldöttei képviselteti« magáv A küldöttek köziil líV nő. vagyis 83.7 •százalék. A küldöttek eredeti fog- húkozá-át tekintve 438, '.azaz a küldöttek 72.fi százaléka) munkás, 77 (azaz a küldöttek 12.7 százaléka) műszaki értelmiségi.. A Mezőgazdaság’ Dolgozók Szakszervezetét 3!) küldött képviselte. A küldöttek- közül-21 dnl* gozónak. Kossuth-díja, MiVnák ..-zla- hán o v is la vagy é 1 m mik is-kit U irt c; és «., 211-nek pedig egyéb koimtánykhün!■•* tűse van.

Ezután a kongresszus ntegadbí a fol-nietitésl a. Szakszervezetek Országós Tdnácsának és a Száfeszervezetek Országos Tattá vsa ellenőrző bizott.ságá nak, majd Mckis József eivtárs, al je 'ölőbizottság elnöke ismertetífe a. jelö. lőbizottsííg javaslatát a Szaksgé-veze tok Országos Tanácsa és a számvizsgáló bizottság tagjaira és póttagjaira, A kongresszus részvevői 'megválasztották a -Szakszervezetek 0(?;zágo, Tanácsának és számvizsgáló bízott, ságának új tagjait és póttagjait, A kongresszus nagy taps közepette, fo* gadta el.a Rákosi elvtársnak küldeti dő távirat szövegét.

A konigreeszuri az Iiiternacioná'é ' eléneklósóve! fejeződött be-