Tolnai Napló, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-03 / 52. szám

iS&S MÁRCIUS 8 HRPl st PAR I ÉS PAR f ÉPÍTÉS * Á kommun isták példá ja nyomán folyik a szántás-vetés Pincehelyen í tava«® szállta6-vetés poétikai., harci fated-át, Sikereket csak akkor erhetiink el ha minden téren meg­küzdőnk a sikerek rt akadályozó té­nyezőkkel. Ennek tudatában fogott hozzá a '.pincehelyi .községi pártszer- • vezet is a tavaszi : munkák sikeres el- végzés élfcz a mini sátorfán ács határo- -utániak vétrrehaj;ásához. A pártszervezet vezetőségi ülésén beszélte meg azokat a feladatokat, amelyeket el kell végezni, hogy biz­tosiévá legyen a tavaszi mezögiazda- *dgj munkák sikere. A vezetőségi tág­jai, a párttagok. -pártfeíadatkérft kap­táik a dolgozó parasztság mozgósítá­sát,' ez • időbeni szántás-vetés fontos­ságának megéríteíésáf. Hetenként 4— 5 kisgyüléseri íol.yik a felvilágosító tnunjca.' Emellett ,124 népnevelő in* dúlt harcba körzetében, hogy a köz- 8-mely a begyűjtés terén második a járásban a tavaszi munkák során is az elsők között foglaljon, helyei. A legutóbbi Itíbövitett aktíva ülésen a község ..parasztjai elfogadták a nagyszakolyá veiaenykihivást és iz-t kibővítve az egész évi munikák sike­res elvégzése érdekében indítottak harcot A falvilágosító munka nyomán a dolgozó parasztság túlnyomó több­sége már -beszerezte a vetőmagot és előkészítette, hogy á kedvező időt kihasznál va földbe karüti jön. Bévész Péter elvtá-rs 7 holdas dolgozó pa- .i'asz.t fáradhatatlan népnevelő mun­kája következtében Pintér István 12 holdas és Fehér János 7 holdas dol­gozó parasztok is kicserélték tavaszi búzára vetőmagjukat a szövetkezet termény raktárában. Ekes Ferenc elv- társ 14 holdas- ugyancsak élenjár. Az őszi mélyszántást, vetést időben el­pe vari.'arról, hol van szükség segít­ségre hol nincs még biztosítva a vetőmag. Minden gazdának szemé­lyesen vitték el a népnevelők a fel­bontott vetésterv:! és rögtön meg is beszélték, • miből jpen-nyit és mi­korra kell vetni. Jó munkát vé^ez a paraszt-bizotíság. Naponta járják a határt, hogy meg­győződjenek arról, melyik gazda vég­zi munkáját, melyik az, amelyik még mindig „ráér“, csodára vár. A mező­őrök is- fontos megbízatást kaptak. Naponta kell jölenteniiök a felszán­tott, bev-etetít terület nagyságát, an- ndk a gazdának a nevét, aki idejé­ben, a helyis agrotechnikai módsze­rek alkalmazásával harcol a bö ter­mésért, a faját és az állam érdeké­ben. A pán (szervezet eredményesen har­col a tavaszi mezőgazdasági munkáik sikeres elvégzése érdekében. Azonban oda kell hatnia hogy a pártcsopor* tok sürgősen, javítsák meg munká­jukat. Tartsák meg rendszeresen a csoportérteke züeteket, számoltassák be csoportjuk kommunistáit a végzett munkáróJ, hogy az egész erő<t össz­pontosítsák a nagy csatár®, a haza, a nép érdekét szolgáló gyors és jó- minőségű tavaszi munkára. Ha most jól dolgozik a község minden pa­rasztja, kommunistája, később nem torlódik össze a munka és minden hold felszántott föld, bevetett tábla kétszeres hasznot hoz. Ebiben a harc­ban is mint mindenben, a pártszer­vezeten, a kommunistákon van a leg­nagyobb felelősségi. A i^yönki járási tanács föagrononmsáiiak versenykihívása a magasabb terméshozamért A gyönki járási tanács mezőgazda- .«ág; osztályának főagronómusa a mi­nisztertanács határozatának tanuhná- nyözása után elhatároz'a, hogy vala­mennyi járási tanács mezőgazdasági osztályának föagronómusúl versenyre hívja az, őszi munkákban fennálló le­maradások pótlására és a tavaszi mun­kák, valamint a korai növények veté­sének mielőbbi befejezésére. Lakatos József föagronómus a járási mezőgaz­dasági osztályok fpagronóimisait ezért a következő szempontok alapján hívja versenyre: A szántóterületek felszántását és nniítózását a minisztertanács lm ' táróra fában megállapított március 31 helyett március 25-re elvégez­zük s járás területén. Jó politikai nevelő munkával, ellen­őrzéssel biztosítjuk azt,, hogy minden termelöszöveíkezé'.nél legalább 150 holdra '»ajétetejéből készült fogatos siniitót készítsenek. A tavaszi búzave­tések elvégzését március lő helyett 12- re, 3 tavast árpa, zab, napraforgó vetését április' 10 helyett április 4-re befejezik. Kukorica, burgonya, rost- kender vetését a határidő előtt 2 nap- paC fejezik be. A gyapot vetését 5 nap helyett 4 nap ala’t végzik el aminősé» figyelembevételével. Ezt úgy érik el, hogy a termelőszövetkezeteknél már­cius í-re megalakítják ,a brigád szer­vezeteket és ezeknek a területet jegy­zőkönyvileg átadják a szükséges fel­szerelésekkel, együtt. Az egyénileg dol­gozó parasztoknál pedig a járás te­rületén a jelenleg működő 1 lő társa­dalmi bizóíffagot 250-re emelik. A társadalmi Bizottságok idejében moz­gósítsák a dolgozó parasztságot a fel­adatok végrehajtására. A magasabb terméseredmények el­érése érdekében szélesebb körben al­kalmazzák a jól bevált szovjet agro­technikai eljárásokat. A tavaszi gabonáknál a tervben előirányzott 400 hold helyett 800 holdat vetnek keresztsorosan, a 20 hold jarovizált árpavetés terület helyett pedig 40-et vetnek jarovi­zált maggal, A kukoricánál az 1100 hold négyzetes vetés helyett 1000 holdat vetnek négyzetesen. Az 1200 hold előirányzott pólbeporzást ki­bővítik-és 1500 holdon alkalmaz­zák ezt. A rozsnál 300 hold helyett 600 holdon végeznek pótbeporzást, hogy ezzel Is növelhessék a ter­mésátlagot. A koratavaszi növényápolási mun­kákat: hengerezésl, fogasolást, fejtrá­gyázást az egész vetésterületen elvég­zik. Az ellenőrzés' és politikai nevelő munka segítségével biztosítják azt, hogy a kukoricát háromszor kapálja meg mindenki, a burgonyát pedig há­romszor: töltögetéssel, a napraforgót háromszori kapálással serkentik a ma­Szoviet tapasztalatokkal — a tavaszi munkák sikeréért Tél Irta Pár óv alatt tek végbe kolhozait}; életében. Idén még jobban megszilárdul közös gaz­dasagunk. Kolhozunk milliomos kol­hozzá fejlődik. • Tizenegy szakaszos vzápfófö'di és nyolcszakaszos takar* mányos füves vetésforgót vezettünk b«, ami hozzásegít majd bennünket hogy tovább növeljük minden nö­vény hozamút. Minden brigád' ütemterv szerint ifo'ígozák. A tavasziak alá még ő&z- swSl felszántottuk a talajt, s ugyan­csak ősszel kidolgoztuk a téli agro­technikai intézkedések rész;'.öt :s ter­vét. Minden, brigád ütemterv szerint dolgozik. Az őszi vetéseken minde­nütt hófogást végeztünk. Mivel ná­lunk erdős talaj van. nagy gondot fordítunk' az. isíáUóírágyák és mű­trágyák gyűjtésére, valamint a he­lyes trágyafeihasználásra. Minden brigád hat-nyolc szekérrel végiéi a trágyákibordúst, ügyelünk a helyes A vetési terv betartásáért. Kolhozunk maga gondoskodott a szűk séges vetőmagról. Minden mezőgaz­dasági munkaeszközt kijavítottunk. Lovaink jó kondícióban vannak,. A korai gabonaféléket « vetési tervnek- megfelelően négy nap alatt vetjük d. Az őszieket tavasszal meg* boTonáljuk. Ez a módszer három-négy mázsával emeli a termésátlagot, A tavaszi búzát, a vetőmagnak szánt zabot és árpát keresztsorosan vetjük el. Vetés előtt az őszi szántásón el­végezzük a siimitózást. így jó, mor­zsáiéi«« magágyat biztosítunk a ve* tömagnak és .megakadályozzuk a talajnedvesség elpárolgását. A bur­gonyát felerészben négyzetesen ül­tetjük, a tatárkát pedig sűrűsorosan vetjük. A kolhoz-'aboratóriuiuban minden tíz napban ellenőrzik az őszi vetés­ből vett próbáikat, vizsgálják a talaj savanyúságát. Ennek .alapján talaj- térképet állítanak össze, s meghatá­rozzák, melyik táblát miiyen mér­tékben kell mész,ezni. Lassan kimegyünk a télből, meg­kezdődik ismét a tavaszi dologidő. Minden brigád, minden munkacsa­pat igyekszik jó! kihasználni a méri hátralévő napokat, hogy kellően El­készülhessen, a tavaszi munkákra. •Minden nap — újabb lépés a kolhoz- falu még jobbmódú és kulturáltabb élete felé. A xombai Bek© tsz versenyre hvta a Vörös Csillag és a Szabadság tsz-ekef Megyénk területén termelő szövetke­zeteink egyre inkább felismerik a ver­senyszellem fontosságát/ és annak je­lentőségét, A legutóbbi napokban *» zómbai t5éke 'tsz Versenyfelhívást in­tézett a zonibai Vörös Csillag és a Sza­badság termelőszövetkezetekhez az alábbi szempontok szerint: Az 1952-es aszályos esztendő ellené-, re a meglévő takarmányunkat úgy használjuk fel, hogy az állatállomá­nyunkat veszteségmentesen ftttrfelt'et- jük. Ezen felül pedig a kevés takar­mány .ellenére is a 8 literes íejési át­lagol megtartjuk. Vállaljuk, hogy a termelés minél magasabbra való eme­lése érdekében a tavaszi munkák meg­kezdésétől az őszi betakarításig a mi­nisztertanács határozata alapján elő­írt termésátlagunkat a Szovjetunió ál­tal bevált agrotechnika alkalmazásá­val, a tavaszi vetőmagvakat 60 száza­lékban keresztsorosan vetjük, A gya­potunkat az aratásig négyszer megka- páljuk, hatszor ekekapázzuk és a kár­tevők elleni védekezést szükség . sze­rint végrehaj’juk. Kukorica vetésün­ket 160 százalékban négyzetesen vet­jük, kétszer Viegkapáéjuk. négyszer ekekapázzuk az aratás beálltáig, A pólbeporzást 20 százalékban alkal­mazzuk és a holdanként: átlagtermést pedig 22 mázsára emeljük. Vállaljuk az aratási munkákat •határidő előtt, az aratás befejeztével a tarlóhántást 8 napon be'ül befejezzük és a munkák időbeni elvégzése érdekében az összes tartalékerőt mozgósítani fogjuk. A csépiéit saját erőnkkel fogjuk elvégez­ni, határidő élőt: 12 nappal befejez­zük. \z őszi betakarítás; munkákat úgy szervezzük meg, hogy határidőre tel­jes keni tudjuk, mellyel eFüsegátjük a gépállomás őszi tervfetadatának végr- hajtását és egyben biz’osüan.i tudjuk az 1951 évj termésátlagunk emelésé­nek előfeltételeit. Bíró József Simon István ii, párttitkár >r. elnök h. Szabó István t ivari József i parii. tag igazg. tag Matus Lajos brigádvezető Több felelősséget a silózási terv teljesítéséért! A sioagárdí és miszlai ttíldmuvesszövetkezei még nem silőzoít Megyénk földmüvesszövetkezetei a silózási tervek teljesítésében messze elmaradtak a követelményektől. A si- Urzási tervet csupán a bikácsi és 3 ger- jeni szövetkezet fejezte be, melyet úgy tudott elérni, hogy az ügyvezető a tanácselnökkel szorosan együttmű­ködve biztosítottáik a silózáshoz szük­séges anyagot. Minden olyan kukorica­szárat behordtak a határból, amit- a tulajdonosok nem hasznának fel" il­letve kinthagytak. Hogy föídművesszövetkezeteink nem teljesítették a silózási terve', ez­ért elsősorban a földmüvesszövetkeze- tek ügyvezetői és a községi tanácsok elnökei a felelősek, Nem tekintették harci feladatnak az állatállomány át- teleltetését, így nem is gondoskodtak időben a silózáshoz szükséges szálas- takarmányok biztosításáról. Emellett a nemtéljcsítéseket befolyásolta az ía. hogy a földművesszövetkezet ügyveze­tője a tanácstól várta a segí séget, a tanácselnök pedig a szövetkezet ügy­vezetőjére hárította a felelősséget. Ilyen a miszlai és a sióagárdi földinű- vésszövetkezet is, ahol egyáltalán :■ mu silózfak. Állatállományunk átteleltetése nieg- követeli, hogy a silózást folyamatosan végezzék. Azok a szövetkezetek, ahol még rendelkezésre áll kukorfcaszár, vagy egyéb más silóta'karmálly, azt haladéktalanul silózzák le. A hérsitó- val rendelkező szövetkezetek a siióz- tató termelők részére kezdjék meg a- siló kiadását. A gyapai állami gazdaság dolgozói jól kijavított gépekkel készülnek a tavaszi munkákra Február 20-án a kanacsi állami gazdaságba^ megtartották a gépszem­lét és -egyben megnrizsgákák a gazda­ság felkészülését a tavaszi munkára. A szemlén megjelentek a minisztéri­um részéről Romány Pál, a Gyapot- termelő Állami Gazdaságok Igazga tósága részéről Egri Andor, a kana- csi állami gazdaság részéről az igaz' gia-tó, a főagronómus és Csahóci Márton üzemi párt,titkár. A megtar­tott giépszemlén a dolgozók közül is sokan resztvettek, hogy meggyő­ződjenek, hogyan javították ki a síziikséges erő- és szerszámgépeket, amitől függ majd ezévi tervt-eljesí- tésük. A szemle után közel 200 dolgozó vett részt az értekezleten, ahol közösen vitatták meg az elért' eredményeket és a még kijavítandó hibákat, A bizottság részéről Romány Pál minisztériumi kiküldött tartott rövid értékelő beszédet. — Rámutatott, hogy a gazdaság dolgozói a gépe­ket jól kijavították. A szemle nagy segítséget nyújtott a további mun­káihoz a gazdaság dolgozóinak. Az állami gazdaság igen előnyös adott­ságokkal rendelkezik, hogy meg tud­ja oldani azokat a feladatokat, me­lyet a minisztertanács határozata cé­lul tűzött ki számukra. Továbbra is lendületes munkát kel} végezni, nem szbad eibizakodni és megfeledkezni arról, hogy az ellenség mindent meg­próbál, hogy az állami gazdaság terv­tel jcsífcését akadályozza. A gazdaság­nak az elmúlt évek hiányosságaiból a tapasztalatot le kell szürnje és a jövőben saját lábán kell járni. Be­számolója után Egri olvtárs hozzászó­lásában rámutatott a gépek , jó ki­használásának jelentőségére és a gé­pek további karbantartásának fon­tosságára. F'rthívía a dolgozók figyel­mét arra. hogy jó munkájuktól függ qZ állami gazdaság terv teljesítése. —•• Megemlítette azt is hogy az őszi mélyszántá-ná1 lemaradás van.'amit' a tavaszi munkával kell pótolni; A hozzászólások után Kiss Erzsé­bet növénytermelési brigádvezetö ag­ronómus versenyre hívta fci a mun­kák idejében való elvégzésére és az agrotechnikai eljárások alkalmazá­sára a Petőfi és Dózsa brigádokat. —. Kiss Erzsébet az első számú Kossuth brigád aevében vállalta, hogy a gya- potvetést három, nap alatt, a fajta­borsot három, a kukoricát egy és fél, a szójababot 2, az olajlent 3, a bur- .ganyavetést pedig megkezdésétől kezdve 4 nap alatt betejezik. A bui- gonya kapálását négyszer, a kuko­ricát ötször, a gyapotot hétszer fog­ják kapálni. A tarlóhántast novem­ber 15-e helyett 10-re befejezik. Ezt úgy érik el, hogy állandóan felvilá­gosító munkát végeznek a dolgozók között és megszilárdítják a munkafe­gyelmet. A munkagépeket éő a szer­számokat állandóan jó karban tart­ják, hogy kiesés emiatt ne legyen. Gondoskodnak a felszereléseik, gé­pek, valamint a gépekhez szüksé­ges üzemanyag időben történő ki­szállításáról. Hunkár János, a Dózsa brigád ve­zetője. a versenykihivást elfogadta kibővítve azzal, hogy minőségi és mennyiségit munkát végeznek egész évben. Papp Sándor traktoros hozzá* szólásában a traktorosok nevében k;. jelentette, hogy nem engedhető meg az, hogy a gazdaság földterületét, amit az ősszel nem. szántottak fel, a. gépállomással szánttaseák, és ezért vállalta, hogy az állami gazdaság traktorosai végzik el ezt a munkát • is. Ennek a sikeres megvalósítása ér­dekében vállalta, hogy évi tervét túl­teljesítve 1850 kataszteri holdat fog felszántani, A traktorosok és a sze­relők között' egymásután születtek a felajánlások a terv túl teljesítése és az üzemanyag takarékosság érdeké­ben. Egyre többen tettek felajánl ást és hívták ki párosversenyre egy­mást a növénytermesztés dolgozói is. ... A megtartott szórnia és az értekezlet azt bizonyította, hogy az állami gaz­daság dolgozói kémény harcot foly­tatnak a tervteljesítésért és minden-, elkövetned ■ --rbh terméshozam növeléséé." ■ *

Next

/
Oldalképek
Tartalom