Tolnai Napló, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-03 / 52. szám

TOLNAI NAPLÓ VILÁG PfíOL ETÁftJAl EGYESÜLJETEK! A MAI SZAMBÁN: A szakszervezetek XVIII. kongresszusa hefejezte tanács­kozásait (2, o.) — A kommunisták példája nyomán folyik a szán fis. vetés Pincehelyen (3. o.) — A gyöuhi járási tanács fíiagronómusának versenykihívása a maga. sabb terméshozamért (3. o.) — A dolgozó nép bírósága példás büntetést szabott ki a dolgozó nép ellenségeire, a kulákokra (l. o.) AZ M DP LNAMEGYEI PÄRTBIZOT T5ÄG A'NA K" LAPJA X. ÉVFOLYAM, 52. SZÁM ARA 5« FILLÉR KEIM), 1953 MÁRCIUS 3 Okuljuck a kiskoros! járás hibáiból A üciátftríeí járási tanácsot — mint. iá „Szabad Nép" a minap megírta,— hosszú időn át az ellenség vezette. A tanácselnök kutak, sikkasztó, hor­thysta tiszt volt. Hason szőni cinko­saival két és féléven keresztül men-, bette a kulákot. zaklatta és sanyax- •Jatta a dobozó parasztokat. Egyen* gettea k^ákok útját a tennelősző- vetácez-tbe, óvta vélte őket a beszól* <fáItatás és a munka kötelezettségei­től. Ebben a járásban nem volt rit­kaság, hogy a listán fcitókok nevét dolgozó parasztokéval cserélték tol, kulákok beszolgáltatáisi kötelezettsé­gét duplán a dolgozó parasztok vár­aira ráírták. A járás falvaiban a ..közérdekű hímdó" arról recsegett, hogy ha ez nem lesz, ha az nem lesz, a dolgozó parasztokkal, „mint a nép ellenségeivel bánnak ©I“. A dolgozó parasztok portáit hamis, jogtalan kö­veteléseket tartalmazó, fenyegetőző hangú idézésekkel árasztották el, százszámra citálták b<> őket és vára­koztatták munkaidőben jogtalanul a hivatalok folyosóin, s olyan haragon eremtettézték le őket, amilyet Hor­thy szo’gablrái és jegyzői óta a ma­gyar paraszt nem hallott. A járási ta­nács ellenséges vezetői gondoskod­tak róla hogy az elszámoltatás és adászedés munkájába legalább napi. díjasként becsempésszenek elcsapott volt hírthysta hivatalnokokat, gvü- evész, foglaikozásnélküli e.ösdieket. akik megbízatás uttai visszaélve, zsa* tolták a dolgozó parasztokat. Mindez a járási és a megyei párt* bizottság és a megyei tanács orra előtt történt. Állami és pártsze r v cink - uck nem tűnt fel, hogy abból a kk- Icőrösi járásiból, amelyben P tez-hez tartozó szántóterület nem haladja meri a 12 százalékot, a járási tanács vrovoka ív módon március S-;e, „Rá­kosi t Ívtárs születésnapja tisztelete­ié' t e rmo! öszöve I kezet; szocialista járást“ akart csinálni. Mindez pers/.p ürügy volt a dolgozó parasztok elle­ni erőszakra, vagy az adózási és bt- dásl kölelezctségiek elengedésének hazug, zavartkeltő ígérgetésére. Az ellenség természet.sen Kiskörö- 'ön som járt másképp, mint előbb* utóbb mindenütt az országiban: raj- aveszteit, s oda került, ahová va ó. Pelmerül azonban a kérdés: miért garázdálkodhatott ilyen soká és ilyen pimasz nyíltsággal? Azért ée csak azért mert ennek az ellenség­nek hatalmas szövetségese támadt. Ez a szövetséges nem más. mint > gye« állami és pártszi-rvelnk hiszé­kenysége, politikai vaksága. Arra szá mított az ellenség, hogy a mi helyi, áilapii és pártszerveink a papír jelen­ések és nem a tényleges tevékeny­ségük alapján ítélik meg őket.. S ha .Uami és pártszerveink rá is jöttek, hogy a járásnál az őszi vetésterül étet napiron 25 százalékkal ,gnec?to!dot- :ák" —ezt vállvonogatva tudomásul vették. Arra számított az ellenség, hogy állami szerveink még a papirc- üat sem nagyon nézik meg. A be> ugyminisztóiium személyzeti osztá­lyán ott feküdtek az iratok, álne­vekből kiderüfcetett volna hogy hutákra, gaz ellenségre bízták a já- ' ács ügyeinek állami intézését. Az eilenség azért garázdálkodhatott, mert •‘Ívtársaink sem az embert, sem az' ratot nem néztók meg. Ezekben az állami és pántsaervek- hen nyílván sok szó esett az éberség­ről, a bírá’atró) és önbíráiatró!, sok­szor hangzott el, hogy a ezodat Iz­mus építésének viszonyai között az osztályharc éleződik. De ez a tanító« nem vált mindennapi munkájuk fegy­verévé. Arra számított 69 számít az ellenség, hogy elvtársaink nem tanul­mányozzák a párt politikáját. Vagy ha tanulják — ne,* válik vérükké, hanem jegyzetfüzet-ükben marad. — Nem alkalmazzák azt, nem harcol- nak ért©. Ez az oka annak, hogy a kiskőrösi járásban elvtársairak hosz- -zú időn át rtom ismertéit fel az eh ensóg _ tevékenységét. pem látták és hajlotiák meg a dolgozó népet ért sérelmeket. Milyen általános tanúságokat le­het levonni a kiskőrösi esetből? Ma­gától értetődik, hogy a járásban fel­fedett hib<V ilyen mértékben orazá- gosan nem általánosíthatók. Nem kéteógies azonban, hogy — ha ilyen mértékben nem is, de részben orszá­gosan általánosíthatók állami és párt- szerv-e Irak tanácsm unkájának hibái, amelyeket ebben a járásban az e£-en- Hég kihasznált Helyi tanácsainkat természetesen általában r.em az ellenség, hanem a dolgozó nép vezeti. Tanácsaink zö­me sokat fejlődött az elmúlt eszten­dőben. Legjobb tanácsaink a töme­gekkel együtt, velük összeforrva vég­zik munkájukat. Különösen nagy a jelentőségie n falusi tanácsoknak, mer* elsősorban ezek munkáján — a jó ta­nácsok munkájún — tanulhatják meg dolgozó parasztjaink, hogy a mi államunk nem ellenük, hanem értük van. őket szolgálja, ha termelőmun­kájukhoz ad segítséget, ha anyagi és kulturális , szükségleteikhez, gyerme* keik n; velé-éhez ad segítséget —, dP öltét szokjál ja akkor is, ha az állam- polgár; fegyelem szigorú betartását követeli meg, ha érvényt Szerez a termelés és beszolgáltatás követelmé­nyeinek. De túl ezen, most a tavaszi munka idején falusi tanácsaink je­lentősége valósággal megsokszoro­zódik, Folyik a vetőmagvak kicseré­lése. a szántás-vetés; résen kell len­ni, hogy- ogy talpalatnyi föld se ma­radjon bevetetlen, hogy megművel­jék a tartaiékföldioltet i?. Jórészt a most következő hetek döntik e!, hogy milyen ©5 m&nnví lesz az ország ke­nyere. Ezekben a hetekben dől el. hogyan sikerül áttc'a'tetnüwk állatain­kat. Nagyon sok függ most attól, mi­lyen a tanácsok és á dolgozó parasz­tok viszonya, mennyire forr össze a tanács a falu dolgozó népével. Érthető, ha az ellenség is igyek­szik a falun ezt a fiatal intézmé­nyünket belülről aláásni,, gyengíteni, igyekezik lazítani a tanácsok és 11 dolgozók kapcsolatát és ezzel lazítani •1 dolgozó para*7.tság és az állam, a dolgozó7 parasztság és a munkásosz­tály vüzbnyál. Nem új jelenség ez. Rákosi elvtárs már két évvel ezelőtt, az MDP második kongresszusán fi­gyelme* etett arra, hogy tanácsaink­ra horthysta és egyéb ellensége© ele­mek igyekeznek befurakodni^ A' uhu nem szoritjuJi gyorsan vissza ezeket az elemeket, akkor tanácsaink nem lógják beváltani o hozzájuk fűzött reményeketA kiskőrösi eset. amely nem .elszigetelt jelenség, legyen intő példa arra, hogy állami és pártszer- veink fokozzák éberségüket, leplezzék le és semmisítsék meg 41 tanácsokba befurakodott osziályellejjséget. Intő példa arra, hogy jobban harcoljanak pártunk politikájának minden eltor­zítása Cilién. Harcoljanak a tanács munkánkat visszahúzó, a tömegek ér­dekeit semmibe vevő bürokratizmusa a vezetés és ellenőrzés papiros-mód­szere; ellen, A kiskőrösi evet egyik tanulsága, hogy a tanácsokba fura- kodott ellenséget csak úgy tudjuk le­leplezni és ttteggemmisiíeiu, ha leküzd­jék saját munkánk hiányosságait, melyei az ellenség ravaszul nap mini nap kihasznál. Falusi tanácsainknak olyan mun­kám és olyan lendülettől kell mozgó­sítania a falu népét, hogy dolgozó pa­rasztságunk, s az egész ország kihe­verhesse a tavalyi aszály súlyos vesz­teségeit. Ez a tavaszhadjára!: a kenyér csata döntő ütközete, melynek meg­nyeréséhez nem elegendők a jól át­gondolt, helyes rendelkezések, álla­munk szervezőit segítsége. A gvőze- lemhez egyetlen nap, egyetlen óra el. pocsékolaja nélkül az egész fatál talp- raállítása kell! Aki provokációs cél­lal éket ver a dolgozó parasztok és saját tanácsai közé, s aki szájtáti mó. dón tűrj ezt — az ellenség vagy az ellenség szövetségese. Falusi, járási, megyei párt- és Miami szerveink sze­mét nyissa ki a kiskőrösi példa. Az '•gász dolgozó parasztság élón söpör­jék el az útból u provokáló ellensé­get, rázzák fel a lelhette» bürokra'á- kat, a nvuukahalogiatókat, a kényei, meskedöket. Akik csak azt a tanulságot vonják le a kiskőrösi esetből, hogy meg kell védeni a dolgozó parasztokat a .provo- kaíív „baloldali1' túlkapások ellen — azok csak a felada' egyik, s köny- nyebbik oldalit flátják. Tanácsaink munkájában a fő veszély az elmara­dottak uszályába kerülés, melyet száz­féleképp használ ki az ellenség. A példátlanul nagy tavaszi munkaíe'!- »■datoktól való meghunyászkodó visz- szohuzódás, aluszékonyság. a kormány határozatok végrehajtásának halogatá­sa, a munka” I» áŰampolgán fegye­lem „eCcézéascr történő lazítása — nemkevésbbé merénylet a paraszti ér­dekek ellen, mint. a „baloldali'* pro­vokációit, HARCBAN AZ IDEI BŐ TERMÉSÉRT: A mözsi gépállomás hosszúlejáratú versenyre hívja a sárpilisi gépállomás dolgozóit A dolgozó nép állama, a Magyar Dolgozók Pártjának kezdeménye- zésérc; a gépállomás hálózatát azzal a céllal hozta létre, hogy a mező­gazdasági termelés fejlesztésének agrotechnikai központjai, a termelő­csoportok fejlesztésének cs meg­szilárdításának, valamint a falu gazdasági és politikai és kulturális társadalmi felemelkedésének tá­masza legyen. A miniszter­tanács határozatának tanulmányo­zása és megvitdtása után elhatároz­tuk, hogy hosszúlejáratú párosver- senyre hívjuk az 1953-os gazdasági évre a sárpilisi gépállomás dolgo­zóit a következő szempontok alap­ján: Vá'Ialjuk, hogy az éves tervün­ket november 30-ra 109 száza­lékra teljesítjük, 98 százalékos üzemanyagfogy osztással. A tcrmelőcsoportoknál pedig a mezőgazdasági muakákat november 20-ra befejezzük. Helyes munka- szervezéssel, pontos gépkarbantar­tással, az anyag és alkatrész fel­használását 10 százalékkal csök­kentjük. Termelőszövetkezeteknél a szer­ződésben lefektetett termésátla­got minőségi munka végzéssel és a helyes agrotechnika alkal­mazásával 100 kilogrammal nö­veljük holdanként. Például árpa, zab, napraforgó, bur­gonya és tavaszi búzánál. A gép­állomás és a termelőszövetkezetek kapcsolatának megszilárdítását el­mélyüljük és a terméshozam emelé­sének érdekében a tormelőcsopor- tok közül a traktorosok létszámát 43 főre emeljük. A gépállomások­kal kötött szerződésben foglaltakat állandóan ellenőrizzük, s helyes irányítással a vállalt szempontokat betartjuk, s ezt betartatjuk a tszcs-kel is. Szükség esetén alkal­mazni fogjuk a kötbérigényünket is. A számvitelt állandóan naprakész állapotban tartjuk és a pénzgazdál­kodás terén í százalékos önköltség­csökkentést érünk el. A politikai oktatást a kampány ideje alatt biz­tosítjuk, megszüntetjük a lemor­zsolódást és nz új dolgozókat be­vonjuk az oktatásba. A termelő- csoport tagjaival és a növényter­melő brigáddal az elvégzendő mun­valamint a hozzátartozó felszerelé­seket. A tavaszi vetéshez a körze­tünkben lévő termelőszövetkezetek­nél a vetőmagot február 27-re ki­tisztítjuk, biztosítjuk vetés előtt a napon való melegítését a vetőmag­nak. A sí mi tózást a megkezdésétől kezdve 2.5 munkanap alatt fejez­zük be. Az árpa, zab, napraforgó ve­tését április 8-ra befejezzük. Minden termelőszövetkezetnél 50 százalékban keresztsorosan vetjük és 5 nap alatt végezzük cl. A burgonya, kukorica vetését ápri­lis 28-ra. minden termelőszövetko zctnél teljes egészében négyzetesen vetjük és 7 nap alatt befejezzük. Tavaszi tervünket június 10-ig 105 százalékra, 96 száza’ékos ii zeni anyag fogy ászt ássál elvége/.­Á gyapot termelési feladataink meg tárgyalására a földművelésügyi mi­nisztérium és az állami gazdaságok éa erdők, minisztériuma «szombaton Budapestre összehívta a gvapotter- Tneíés élenjáró dolgozóinak III. or­szágos tanácskozását. kákát összhangba hozzuk és így a megszabott I l'ár'időknél I nappal előbb fejezz-ük be n mezőgazdasági munkákat, s ez­zel is biztosítjuk a magasabb terméshozamot. A szocialista tulajdon wegőrz.ibe érdekében április 13-ig végezzük el és a gyengén lelelt növények fej­trágyázását elvégezzük. A versenyt pedig minden 10 napban pontosan értékeljük és 3 napra az értékelés után kijuttat­juk a traktorosainkhoz és a sár­pilisi gépállomásra. A fenti vállalá­sokat a pártszervezet ellenőrzésé­vel, irányításával, valamint politi­kai, szakmai oktatással segítjük elő. Mi, a mözsi gépállomás dolgo­zói bízunk abban, hogy a sárpilisi gépállomás dolgozói elfogadják ver­senykihívásunkat és velünk együtt harcolnak ötéves tervünk idő előtti befejezéséért. Kérjük a sárpdisi gépállomás vezetőségét és dolgozóit, hogy a versenyszerződésünk kéz­hezvétele után vitassák meg ennek elfogadását és esetleges imklosítá­A tanácskozáson Erdei Ferenc földművelésügyi niinivztor mondott megnyitóbeszédet, majd Tatár Imre. a földművelésügyi minisztérium gyapot- termelési osztályának vezetője tartott beszámolót ,.A gyapottarmelés 1062. évi tapasztalatai és az 1Ü93. évi fel­adatok“ címen. minden dolgozó jegyzőkönyv alapián veszi át erőgépeit cs munkagépeit. A gyapottermclés élenjáró dolgozóinak III. orszáiros tanácskozása A kétyi Alkotmány tszcs szombaton megkezdte a tavasziak vetését tüdőében képeit Kéty község dolgo­zó parasrtságának legnagyobb része a nagyüzemi gazdálkodás útjára- A községben csak egy tszcs van, az Alkotmány termelőcsoport. Tagjai a téli hónapokban sem tótiírrkodtek. Eőször is raámbavettúk a tavaszi szárvtávefőshez, vagy a aövényápo- lási munkákhoz szükséges rrmnikagé* pékét és azt mind kijavították. Meg­tisztították sl tavaséi vetómagvakat, a hiányzó vetömagvotaít pedig be­szerezték. Vigyáztak aira is, hogy az 'Igaerő jó kondícióban legyem, mire elérkezik a vetés ideje. így aztán míndan előfeltételt megteremtettek ahhoz, hogy a tavaszi szántás-vetést idejében elkezdhessék. A múlt héten a csoport tagjai 2iö- 20} többen naponkémt kijártak a szántóföldekre, s nézték a talaj álla­potát, felengedett-e már a fagy. Az időjárást is külön figyelemmel kísér­tél-, hogy a 2egíkedveződ>b_ és legko­rábbi idöbi-ji hozzáláthassanak a si- mitózásihoz és a vetéshez. Csütörtök délelőtt szop napos idő volt, s a ta­lajt igen előnyösön szárító, gyenge szeles kiében indították el az őszi mélyszántáson a Vilmjanss-féle több­tagú talajsimitót. Még aznap este híre futott a faluban, hogy az Al­kotmány termelőcsoport már holnap veti a tavasziakat. A tavaszi munkákra való felkészü­lés maiéit nem hanyagolják el a politikai éss szalcmai továbbképzést sem, Szemkváriumokoa fejlesztik po­litikai tudásukat, de nagy számban jelennél!: meg a szakmai tanfolyamo­kon i®, így készülnek lelkesen a tér- melőcsoport tagjai a tavaszi munkák­ra, amikoris majd tettekkel bizonyít­ják be: megfelelnek-e azoknak a kö- Vctejrnéjiyekinek, melyeket pártunk s kormányzatunk elvár tőlük. 4 tolnaszigeti állami gazdaság dolgozói befejezték árpa- és borsóvetésüket A tolnaszigeti állami gazdaság dolgozói még a tél folyamán, kija­vították mezőgazdasági gépeiket, kitisztították vetőmagjaikat, hogy mikor az idő engedi, azonnal meg tudják kezdeni a vetést. A téli jó munkájuk eredménye most meg­hozta gyümölcsét- Február 24-én megkezdték a tavaszi árpa vetésüket és ezt február 27-én be is fejezték, melynek 80 százalékát kereszt- sorosán vetették el. A gazdaság do'gozói vál’alást tet­tek arra, hogy munkájukat úgy szervezik meg, hogy borsóvetésü- két március 2-ig befejezzék. A tolna­szigeti állami gazdaság dolgozói becsülettel tc'jesítik vállalásukat, amit bizonyít az, hogy mar meg­kezdték a borsó vetését. A kettő szükségszerűen egy fitt jár. Ahol előbb elalusszák az idői, ot! utóbb szükségszerűen „rohammunká­val1*, „vedd, ahol ered" alapon, tör­vényeink otromba inegsérléséveC pró­bálják pólotni a mulasztottakat. A törvények megsértése jobbról, maga után vonja a törvények megsértéséi balróL Ezért a túlkapásoknak, a feles» leges és jogosula.lan zaklatásoknak is az ellenszere: á törvény, annak követ­kezetes és szigorú betartása az első pillanattól kezdve. A tőrvényszahta kői élességek telje- ütését úgy kel! számonkerni, hogy minden dolgozó paraszt megértse: a maga ügyét támogatja, ha tör­!.vényeinket követi; hogy minden dol­gozó paraszt megértse: gépet és vil­lanyt, iparcikket és kultúrát, békét és fejlődést teremt magának, falujának, ha törvényeinket, rerxkükczésehükci követi és maga is őrködik üsztelet- ben'artásukon. Dolgozó parasztságunk akkor érti meg mindezt, akkor száll síkra vetünk együ!t a szigorú törvé­nyességért, ha látja és tapasztalja, hogy lesújtunk a törvénysértő és pro­vokáló ellenségre, kiszorítjuk a taná­csokból; ha íá.ja és tapasztalja, hogy munkánkban nincs heüye liberalizmus­nak, bürokráciának, nincs helye a halogatásnak, patópálkodásnat, ha tanácsainknál megszűnik a törvé­nyek és rendeletek lebecsülés«. Csak az állami rendelkezések igazságos vég­rehajtásáért vívott harcban alakulhat ki és szilárdulhat meg a helyes kap. csolat a tanácsok és a tömegek közöd. E kapcsolat létrejöttéért, megerősödé­séért küzdeni, ezen őrködni — minden Állami ezerviink, nrndoo pártfizervünk elemi kötelessége. Ha a kiskőrösi pél­da nyomán a2 ellenséggel szemben ta­núsított éberség fokozódását kísérni fogja a falusi tömegek megalkuvás nélküli mozgósítása, nagy tavaszi fel. adatainkra, akkor a győzelem nem marad eL {,...Megjelent * „Szabad Nép“-beu)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom