Tolnai Napló, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)
1953-03-15 / 63. szám
I 19Ő3 MAHULS Jó N Ä P L O Hit szólnak ehhez az illetékesek ? Miért nem szántanak gépállomásaink traktorosai A termelő cső portjaink vetéseinek gyors befejezése nagy feladatokat ró gépállomásainkra is. Ezért kötelezte a minisztertanács határozata a gépállomásokat hogy február lf>:e összes mezőgazdasági mimkagépeikét javítsák; ki, A minisztertanács határozatának következetes végrehajtása és a tavaszi munkák meggyorsítására irányuló törekvés egyáltalán nem tapasztalható sem a dalmandi, sem a pincehelyi gépállomásokon, sőt olyan jelek vannak, hogy gondatlanul, vagy akár tudatosan is igyekezett valaki akadályt gördíteni az egészévi bő termés teltételeinek megteremtése elé. A döbröközi „Harc a békéért“ termelőcsoport tagjai még a tél folyamán elkészítették vetőmagjaikat. hogv időben el tudják vetni mindet! tavaszi kalászosukat. Tavaszi búzájuk már március 8-án a földben ' lehetett volna, ha a dalmandi gépállomás traktorai naponta nem csak 2 ho!don végezték volna el a szántást, de még ez mellett a szántás után sem biztosították a vetőgépet. A termelőcsoport elnökének erélyes kövefe’ésáre a dal- mandi gépállomás kiküldte Kepper elytársap hogy vrsse el a tszcs tavaszi búzáját, de vetőgép egy napig semmit nem tudott dolgozni, mert rossz volt. Mire a vetőgépet nagyne- hezen megcsinálták, hogy üzemképes volt, akkor jött rá Kepper . elvtárs, hogy a togast otthon telejtette. Erre Boniiemislza József, a növénytermesztési brigád vezetőj 2 nem engedett traktorral, vetni addig, míg a fogast ki nem hozták. így kénytelen volt a tszcs saját iigaorejével elvetni az 55 hold tavaszi búzájukat. De nemcsak egy eset van csupán, mellyel a dalmandi gépállomás hátráltatja a tszcs-jj tavaszi munkáját hanem a szántás is. Március 11-én Antal Józsii és Máté Tibor, a dalmandi gépállomás két traktoristája egyáltalán nem tudott szántani, mert gépük nem volt üzemképes. Ugyanez vonatkozik a hőgyészi gépállomásra is. A té] folyamain felületes munkát végeztek a gépjavítások, nál, am; aztán most a tavaszi munkák idején megbosszulja magát. A gyulaji Ujbarázda tszcs-nél még mindig 300 hold szántani valója van a gépállomásnak. Hogy ennyire le vannak maradva az egész tavaszi mun kákkal, ennek okát pillanatok alatt meg lehet állapítani. A hőgyészi gép- é,lomás három szántó traktorának napi teljesítménye nem haladja meg azt,, amit egy tarktornak el kellene végezni naponta. Tilt Mihály a gépállomás tarktoristája március 12-in egész n^P nem szántott semmit, mert a traktor porlasztójával baj vök Farkas Vilmos és Zsolnai János, a gépállomás másik ^ét traktoristája két géppel március 11-én 2.5 holdat szán toltak lel. De az melleit, hogy csak 2.5 holdat szántottak fel, a minőség is csak 50 százalékos volt. A trak- i torosok azt mondják nem ;s lehet azon csodálkozni hogy nem kielégítő munkát végeznek a szántásnál. A 1 tavaszi szántások megkezdés© óta még egyszer sem élesítették az eke- vasakat. De minderre Molnár elvtáre a gépállomás vezető mechanikusa és Deli elvtárs a helyettes vezetője még csak a fülüket sem billegetik. Úgy gondolják, majd osak megy valahogy a munka. A pincehelyi és dalmandi gépáMio* mások sürgősen változtassanak ezen a tűrhetetlen állapoton. Gondoskodj«. 1 nak arról, hogy a szántáisihoz vagy vetéshez küldött traktorok 100 szá- ; zalékig üzemképesen induljanak munkába. Pesti E. A döbröközi parasztok versenye nem marad eredmény nélkül t Mezőgazdasági dolgozóink legfontosabb feladata, hogy időben végezzék el a tavaszi munkáikat. Döbrököz községei a dombóvári járás minden községe úgy ismeri, hogy a mezőgazdasági munkák elvégzésében és a begyűjtési tervek teljesítésében mindig élenjár. Hogy Döbrököz község az idén is első legyen a dombóvári járásban, megfelelő, időben gondoskodni kell arról, hogy minden mezőgazdasági munkát a minisztertanács által megjelölt határidőre elvégezzenek a község dolgozó párasztjai. A tavaszi mezőgazdasági munkák és az első negyedéves begyűjtési tervek teljesítése érdekében a községi tanács, a pártszervezettel és a tömegszervezetekkel karöltve ismertették a dolgozó parasztokkal a mezőgazdasági munkák elvégzésének jelentőségét és annak határidejét. Egyben ismertették az új begyűjtési rendeletet és az ezzel kapcsolatos feladatokat. Február 10-én a községi tanácsteremben nyilvános tanácsülésen a község valamennyi dolgozója egész évi versenyre hívta a gyulaji dolgozó parasztokat az első negyedévi begyűjtési terv teljesítésére és a tavaszi mezőgazdasági munkák határidő előtti elvégzésére. Többek között vállalták, hogy a tavaszi búza vetését határidő előtt két nappal befejezik. A döbröközi dolgozó parasztok a község éves versenyén belül az állandó bizottságok kezdeményezése alapján utcánkénti versenyt indítottak, hogy még jobban tömegmozgalomm| szélesítsék a versenyt, amely a község dolgozó parasztjainak termelését segíti elő. , A döbröközi dolgozó parasztok versenye- nem marad eredmény nélkül. A tavaszi búza vetést minden dolgozó paraszt már . március ö-ra befejezte. A község első negyedéves baromfibeadási tervét 122 százalékra teljesítette Tojásból azonban lemaradás mutatkozik, de minden előfeltétel biztosítva van ahhoz, hogy ezt a lemaradást behozzák. Az elmúlt héten 776? da- | rab tojást gyűjtöttek be. Több olyan dolgozó paraszt van a falu- : bán, mint Kakas János, aki tojásból ill százalékra teljesítette az első1 negyedéves tervét. A döbröközi dolgozó parasztokban megvan a lendület, ami bizonyíték arra, hogy ők nyerik meg a versenyt. A községi tanácsnak az j eddiginél jobban felszínen kell tartani a verseny eredményeit. Kardos elvtársnő, a községi tanács vb. elnökhelyettese nem tudja megmondani jelenleg azt, hogy’ a községben a Kapós-utcaiak nyerték-e meg a versenyt, vagy a Munkácsy- utcaiak. Nem is olyan nagyon kell keresni ennek okait. A községben , egyetlen alkalommal sein értékelik j ki a dolgozó parasztok versenyét, sem azt, hogy a két község versenyállása hogy néz ki. Kardos elvtársnő ugyan azt mondja, március 8-án ő telefonon értesítette a gyulaji tanácsot, hogy elvégezték a búzavetést, de Király elvtársnő, a gyulaji tanács elnöknője ezt megcáfolja azzal, hogy ő nem is tudja a versenyben lefektetett szempontokat. Pedig a gyulajiaknak is nagyon sok a tennivalójuk a mező gazdasági munkák elvégzése és a begyűjtési tervek teljesítése területén. Még azzal sincsenek tisztában hogy a községben hány dolgozó pa rasztnak van még vissza őszi szán tása és mennyiben vannak biztosítva a tavaszi árpa és zabvetőmagok. Megalakult a Megyei Fémgyüjtő Bizottság Sztálin elvtárs elvesztése még nagyobb feladatok elé állítja megyénk dolgozóit is. Ez azért válik szükségessé, mert Sztálin elvtárs volt az, aki hazánkban is megteremtette a békés termelést, biztosi tóttá valamennyiünk számára a sza badságot, és most meg kell mu tatni, hogy az ő szellemében még fokozzuk eddigi eredményeinket. A szocializmus megvalósítását biztosító ötéves tervünk egyik fő feladata, hogy országunkat a vas és acél országává fejlesztjük. Fel kell használnunk minden lehetőséget, hogy a tervnek ezt a döntő feladatát megvalósíthassuk. Nem mond hatunk le a tervteljesítés érdekében azokról a vas, fém és egyéb hulladékányagokról, amelyek népgazdaságunk részére fontos ipari alapanyagul szolgálnak. A vas- és fémgyűjtés társadalmi jelentőségéi érezte át a Megyei Tanács és a DISZ akkor, amikor a saját kezdeményezésükre létrejött a Megyei Fémgyüjtő Bizottság. így megyénkben a vas és fém gyűjtése központi irányítást nyert. A begyűjtő szervek mellett az állami és társadalmi szervek is óriási befolyással bírnak ezáltal a vasgyüjtés eredményességére, meid a Megyei Fémgyüjtő Bizottságon keresetül annak gazdáivá lettek Ezek után kerül majd sor a járási és községi Fémgyüjtő Bizottságok megalakítására Az a harcos kezdeményezés, amit a fent említett osztályok létrehozlak, megfogja hozni a várt • eredménnyeket és Tolna megye dolgozóinak mozgósításává! felszínre kerülnek mindazok a vas- és egyéb hulladékok, amölyek használhatatlanul hevernek a háztartások lomtáraiban. A Megyei Tanács Fémgyüjtő Bizottsága kimondta a jelszót; „Arccal a vas- és fémgyűjtés felé.“ Mi tudjuk, hogy ezt a határozatot tett követi, mely tettekből fakad, hogy hazánk a vas és acél országává, fejlett ipari országgá váljék. Á. F. Bruskovils fstván és traktoros társai sztáiim őrségen harcollak a vetés befejezéséért A óátaszéki hatarcan a traktorok zúgása zavar ja meg a2 éjszakai csendet. A csillagos éjszakában látni lehet messziről a traktorok lámpáját és hallani azok dübörgését. Bruskovits István traktorával fáradhatatlanul szánt hogy az őszi mélyszántás terén mutatkozó lemaradást idejében pótolva biztosítsák a megíelelö vetőágyat a növények számára. Bruskovits István traktorától mintegy 6—80(1 méterre tárcsázik Hermann József traktoros. Bruskovits István elmondja, hogy kemény harcot folytatnak. hogy a tavaszi tervüket ideiében teliesítsék, sőt túlteljesítsék. Nem törődnek a hideggel, széllel, fáradhatatlanul harcolnak a jó gépi munkával a magasabb termés eléréséért. Tudatában vannak, hogy a traktorosokon múlik lőleg az idei év magas terméshozama. További munkánkat még lendületesebben végezzük, és megtagadtuk Sztálin elvtársnak, hogy fokozzuk munkánk ütemét, de emellett nem feledkezünk meg a minőségi munka végzéséről sem. Sztálini őrséget tartottunk és ennek keretében lényegesen több iöldet szántottunk meg mint az elmúlt napokban. Munkánk megjavításához azonban szükséges, hogy a termelőcsoport veietőségétöl még nagyobb támogatást kapjunk mint eddig. Nem gondoskodtak meleg teáról és nem biztosítónak a szükséges munkaerőt sem, hogy állandóan két műszakban éjjel-nappal dolgozhassunk. Ennek ellenére mi-nyú- tott műszakot végzünk és iparkodunk miné] előbb teljesíteni tervíeladatunkat. Jó munkánkkal hájáljuk rpeg a Szovjetuniónak és Sztálin elvtársnak szabadságunkat és azt a lehetőséget melyet nyújtott nekünk dolgozóknak. Sztálin elvtársnak köszönhetjük, hogy mi traktorosok lehetünk. Ezért mi hálából mindent elkövetünk, hogy ne csak a saját munkánkat, htinem a csoport mur- káját is meg javítsuk, megszilárdítsuk e munkaíegy elmet amj az elmúlt évben bizony elég gyenge volt. A munkaiegyelem megjavítása a csoport tagjainak és nekünk, traktorosoknak is előnyös, mert több munkaegységei tudunk elérni. Gondoskodunk, hogy az idei évben a megtermelt növények be is legyenek takarítva mert hiába termeljük meg. ha nem takarítjuk be idejében. Milyen jó volna az idén is az a krumpli, vagy a takarmány a tagság és a tszcs részére, ami kintmaradt J, földön az elmúlt évben. UTOLSO KÖSZÖNTÓ Márciusi fényben ránk szakadt az éj, Hír jóit at a legen.’ Sziámiunk nem él... A t i agra csend ült, kaba némaság, A vidámság eltűnt, mint hervadt virág. Azt érezi minden, megállt az idő, Sztálinunk hát nincsen? Nincs már köztünk o, Hulljatok csak könnyeit, o dódj fájdalom, Szó janak, ha könnyebb, komor gyászdalok. A legnemesebb szív többé nem dobog, Drága szava nem hív, minden csak zokog. Ál j meg, zajló élet. gyászoij, te világ, Borítsák a földet gyászdrapériák. Szaggasd csak a szívünk, sajgó fájdalom, Véle mit vesztettünk, nincs rá fogalom. Barátunk, jó atyánk, minket itthagyott, Hol öröm várt reánk, fekete gyász van ott. Kongjatok harangok, szó’jon gyász-zene, Meghalt a halandók fénye, mindene... Ha Sztálinunk nincsen, ki vigyáz reánk. Árva marad minden sötét éjszakánk? Sztálin itt van köztünk, árván nem hagyott. Érzi szívünk, le künk bennünk maradott, örök tanítása vezeti eszünk, Bölcs derűlátása itt van mive'ünk. A szántóvetőnek tartja az ekét, Kisgyermekeinknek ő fogja kezét, A tárnák mélyébe, munkapad mögött. Mindenütt őt érzed, hozzánk költözött. Tudós gondolatja, a művész keze. v Mindet áta’hatja az ő szelleme. Künn a határszélen, harcosok között. Hóviharban, szélben Sztá'in őrködött. Meghalt a nagy Sztálin. Sztálinunk halott. De él tanítása, mit nekünk hagyott. Az eszméit hisszük, s fnsradink mi itt Győze’emre visszük vörös zászlait! Sztálin minden szava a miénk marad. Műve. tanítása diadalt arat. Kinek é'etében népe vn't a cé'. Milliók szívében mindörökre él! MÁNYI JÖZSE! * i * $ * I * * * * 5 t *
