Tolnai Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-22 / 45. szám
Í9M FEBRUÁR 22 n n p i o 7 Mi m oka annakf hogy a paksi járásban nem megy a silózás ? ! A Tolnai Napló február 15-i számában bíráló cikk jelent meg a paksi járási tanácsról, annak begyűjtési osztályáról. A cikk nem bírálta külön az állattenyésztési csoport munkáját. Megnéz tűik az állattenyésztési csoport munkáját most, s megállapítottuk, hogy nem lehet az állattenyésztési csoport munkájáról azt mondani, hogy mindent megtett az állatállomány veszteségmentes áttclél tetősére. Az állattenyésztési csoport tagjai Hoós, Sitkéi, Adber és Bihari elv- társak csak kirándulásképpen mennek el egy-egy termelőszövetkezetbe. Erre bizonyítók az, hogy Novák elvtárs, a minisztérium takarmányozási megbízottja be akarta őket számoltatni végzett munkájukról és nem tudtak semmit mondani. „Fel tételezem — mondta Novák elvtárs, — hogy nem csináltak semmit“. — Kovák elvtárs e megállapításában nem is sokat tévedett, mert a nagydorogi Szabadság tszcs-ben, ahol az állatoknak nincs biztosítva takarmány, Hoós elvtárs csak egy órát töltött el, de ezalatt az idő alatt sóm segített semmit. De mit is várhatna a járási tanács az állattenyésztési csoporttól akkor, amikor Bihari elvtárs az állattenyésztési csoport vezetője is ugyanezt teszi. A nómet- kéri Ságvári termelőcsoportban másfél órát töltött el, pétiig tudta, hogy haj van az állatok áttcleltcté- .sé\ el. A paksi járás is Tolna megyében van. így feltételezhető, hogy ott sem volt rosszabb takarmány- termés, mint a szekszárdi járásban. A szekszárdi járásban azonban nem úgy gazdálkodnak a meglévő takarmánykészlettel, mint a paksi járásban, így biztosítva von a tszcs-ék jószágállományának téli átteleltetése. Ennek érdekéire n a szekszárdi járási tanács állattenyész tési csoportjának vezetője Stroh- mayer elvtárs ismerteti a termelőcsoportokkal a gyakorlatban bevált takarmányozási módszereket és helybeli segítséget adnak azok bevezetéséhez. Ennek eredménye, hogy a szekszárdi járásban mindenütt alkalmazzák a szalmafeltárásí és gyors silózést. De a paksi járásban nem ezt teszik, bizonyítja ezt az, hogy mindössze hat helyen.megy a szalmafeliárás, a gyors silózás pedig sehol. Az állateihullást közömbösen veszi a járási tanács állattenyésztési csoportja, legtöbbször arra hivatkoznak. hogy végelgyengülés okozta az állatok’ elhullását. Holott az állategészségügyre vonatkozó legelemibb követelményeket sem hajtják végre. Azt tudjuk, hogy ezek a hibák fennállanak, de arra is kiváncsiak volnánk, hogy a Paksi Járási Párt- bizottság mit tett ennek kiküszöbölése érdekében, de mit tett a Megyei Tanács állattenyésztési csoportja? A hiányosságok kiküszöböléséhez nem elég csupán az, hogy megbírálják az állattenyésztési csoportot és felelősségre vonják a munkájáért, hanem gyakorlatban konkrét segítséget adjanak munkájuk megjavításához. Pesti Erzsébet Az Iregszemcsei Kísérleti Intézet a Szovjetunió példája nyomán kapcsolatot létesít a tsz-ekkel és segíti azok munkáját Az Iregszemcseí Kísérleti Intézet vezetősége és dolgozói a Szovjetunió példája nyomán egyre nagyobb se” giítségiet nyújtanak nemesített vetőmag termesztésükkel az ország területén lévő állami gazdaságoknak és tszcs-éknek. Már az 1952-es gazdasági évben 118 tsz-nek ‘és 79 állami gazdaságnak küldtek az intézetből szója (ás napraforgó vetőmagot továbbter- mesztés céljára. Az irodában lévő térkép pontosa^ mígjelöli azokat az állami gazdaságokat és tszcs- két, amelyek áz elmúlt évben vetőmagot kaptak az Iregszemcsei Kísérleti Intézettől. A Kísérleti Intézet igazgatója, dr. Kurník Ernő elmondja, hogy a magok feldolgozása már végefelé jár és utána ólomzárolással látják el, hogy továbbíthassák azokba az állami (gazdaságokba és tszcs- kbe, ahonnét diszpozíciót kapnak. A feldolgozó üzemben nagy lendülettel és figyelemmel folyik az - elit- vetőmagok válogatása, a dolgozók nagy figyelmet fór (Ktanalí arra, nehogy olyan mag ke Miijön a nemesített magok közé, mely a minőség rovására menne. A feldo- gozó üzemben túlnyomó részt nők dolgoznak, aki^ szeretik hivatásukat mert tudják, hogy az ó munkájuktól függ az egyes vetőmagok szaporításénak minősége azoátban az állami gazdaságokban és tszcs- kben, ahova elit vetőmagot szállítanak. Egyre több dolgozó kapcsolódik be a tudományos munkába. Állandóan 'tanulnak, és a tanultakat gyakorlati tapasztalatokkal egybekapcsolva igyekeznek hasznosítani, minél nagyobb eredményeket elérni, hogy ezzel is segítsék mezőgazdaságunk fejlődését Egyre inkább mélyítik el a szovjet tapasztalatok példája nyomán az állami gazdaságok és tszcs-’k közötti kapcsolatot. Feladatul tűzték ki a Kísérleti Intézet vehetői és do'gozói, hogy ök is szoros kapcsolatokat létesítenek az á:)am-i gazdaságokkal és tszcs-, kkel. Ez a módszer a Szovjetunióban nagyszerűen bevált, ennek köszönhető az'hogy a tudósok és a kutatóintézet vezetői állandóan szoros kapcsolatot tartanak a kolhozok és szovhozok dolgozóival, Dr, Kamik Ernő igazgató segítségévei tervet dolgoztak ki, melynek alapján minden felelős vezető vállalja egy-egy termelőcsoport pulronálá- sát. Mészáros László. Öberritter Anna, Tímár Mária, Jenvaj Tivadar éppen most dolgozzák k; a patronáló« szeralumíniumból jrvsgí•o®-* smsjnjf ifcmtv zódés részleteit, .lenvai Tivadar például már előzőleg leikereste a tamási Vörös Szikra tsz-t, ahol megbeszélték az 1953-as évi terveket. Ennek szellemében dolgozza ki a kutató részleg a tszcs-ék és a Kísérleti Intézel közötti szerződéskötés alapján azokat a kölcsönös segÉíynyújtási lehetőségeket és adottságokat, melyeket a kísérleti részleg nyújt a termelőszövetkezeteknek. A segítségnyújtás főleg a jarovizáció, pótbeporzás, a kukorica fajta heterc- zis és a hibrid kukorica termesztés terén valamint a napraforgó termelésnél1 segiS termelőszövetkezeteinket. Az egyes munkafolyamatok elvégzésénél tapasztalatcserét tartanak a tszcs- lenéi, ahol gyakorlat közben mutatják meg a termelőszövetkezet dolgozóinak, hogyan kell az egyes agrotechnikai eljárásokat helyesen és kellő" időben alkalmazni, Szakelőadásokat tartanak a Kísérleti Intézet vezetői a termelőszövetkezeteknél, ismerteti^ a növények fejlődését, azok életkörülményeinek megváltoztatását az emberi beavatkozás folytán. Lehetőséget nyújtanak a tsz tagjainak, hogy megismerjék a nc- vényélettant és azokat a biológiai folyamatokat, melyek elengedhetetlenül szükségesek a növény fejlődéséhez. A Kísérleti Intézet vezetői és dolgozói emellett nagy gondot fordítanak a saját szakképzettségük fokozására, hogy tudományos munkájukat szélesebb körben alkalmazva segítsék a mezőgazdaság fejlődését. Munkájukhoz nagy segítséget nyújt a rendszeres tanulás, de segtíette már eddig is a szovjet tapasztalat és az a segítségnyújtás, amit a Szovjetunióból ottjárt vendégek javaslatai és útmutatásai után vezettek be a kutató munkáknál. A Szovjetunióból ottjárt vendégek a Kísérleti .Intézet kutatóival hosszasan beszélgettek és értékes támogatást nyújtottak további munkájukhoz. Ennek alkalmazásával készülnek a tavaszi kísérleti parcellák készítéséhez, de ennek alapján folyik a kísérletezés is a laboratóriumban is. Kaploiiyi Zoltán a laboratórium vezetője igen eredményesen kísérletezett a gumi előállításával, valamint a szó- jaliszt műanyaggá való feldolgozásával, Az eddig előállított nyersgumi a külföldről behozott gumival szemben 25 százalékkal magasabb szakító szilárdsággal bír, A szójával való kísérletezés az idei tervek egyik legfontosabb munkája. A kívánalom az. hogy a takarmány és az olajfelhasználás mellett műanyagnak is feldolgozhassák. Ezáltal igen nagy meny- nyiségű szines fémet tudunk pótolni és elősegítjük népgazdaságunk terv- teljesítését. A szója műanyagnak való felhasználásával a tejipar mentesül a tejben lévő kazein ipari felhasználásától és így nagy mennyiségű tejtermékkel tudjuk bővíteni a dolgozóink élelmiszer ellátását. Kaplonyi Zoltánnak nagy- segítséget nyújt a laboratóriumban Vida Gizella, alti már egy éve dolgozik a laboratóriumban. Önállóan máris komoly feladatokat old meg. Résztvesz minden kísérleti munkánál és ezáltal tág lehetősége lesz arra, hogy a gyakorlatban szerzett tapasztalatokat bővíthesse szakkönyvek olvasásával, vagy egyéb szakiskola elvégzésével. Nagy gondot fordít á Kísérleti Intézet vezetősége és pártszervezete a dolgozók szakmai és politikai továbbképzésére. Hetenként megtartják a politikai és a szaktanfolyamokat meg felelő előadókkal. A szaktanfolyamon 15 dolgozó, az általános gazdasági alapismereteket nyújtó tanfolyamon pedig 20 hallgató bővíti szakmai tudását, Többen végeznek levelezés útján agráregyetemi tanulmányt, Ez nagy segítség lesz a Kísérleti intézet további munkájához és így elérhetik azt, hogy Magyarországon is megvalósíthassuk azt, amit a Szovjetunióban már rég megvalósítottak. 4 begyűjtés hírei Döbrökoz községben .az elmúlt héten a begyűjtési tervek teljesítése érdekében kisgyfiléseket szerveztek az állandó bizottsági tagok, ahol elbeszélgettek a dolgozó parasztokkal, megmagyarázták a begyűjtés jelentőségét. A jó munka eredménye nem is maradt cl. Az elmúlt héten 0 mázsa sertést, 2000 darab tojást és 2 mázsa baromfit gyűjtöttek be. Ezzel teljesítették két havi tervüket, A döbröközj dolgozó parasztoktól nem akarnak elmaradmi a gyulaji dolgozó parasztok sem. Több olyan dolgozó paraszt van a faluban, mint Széles József, aki a félévi baromfi és tojásbeadását tOO százalékban teljesítette. Duzs községben Antal István 10 holdas dolgozó paraszt az első negyedévi baromfi és forásbe- adását teljesítette. Duzs községben a begyűjtés terén komoly hiányosságok is mutatkoznak, nem szélesítették ki a dolgozó parasztok közötti versenyt. A verseny táblát a tanácskoznál tartják nem pedig a verseny kiszélesítésére használják fél. Ennek, eredménye az. hogy még a mai napig sem tudják a község dolgozói azok neveit, akik verseny vállalást tettek április 4-re, pedig a múlt év tapasztalataiból jól tudja Duzs község, hogy jó segítséget adott, a verseny- mozgalom a begyűjtési tervek teljesítéséhez. Fontos tudnivalók a takarmáuyhiányok leküzdésére A takarmányhiány leküzdésének egyik módja az állatok legeltetése. Feltétlen szükséges, hogy mindaddig, míg az idő megengedi az állatokat ki kell hajtani, mert az alkalmi legelőkön az állatok megfelelő táplálékot találnak. A megfelelő mennyiségű takarmánybiztosításnak másik módja a silózás. Mint tudjuk a silózásra minden olyan növény alkalmas, mely nem ártalmas és nem mérgező. Ezért a silózást mindaddig folytatni kelt], mig a meglévő állatállománynak megfelelő szükséglet nincs biztosítva. A takarmányhiá- nyok leküzdésére a Szovjetunióban már bevált szalmafeltárási módszereket alkalmazzuk. Mint tudjuk a szalmában van értékes tápanyag is, de azt az állat nyers szalmában nem tudja jól megemészteni. A feltárással lehetővé tesszük, hogy a szalmában lévő tápanyagokat az állat fel tudja használni. A fahamuval, mészszel feltárt szalmafélék közepes réti szénával azonos tápértékfiek. Ezért feltétlenül szükséges, hogy valamennyi termelőszövetkezet szervezze meg a szalmafeltárásí. Almozps- hoz csak a műit évi avas szalmát használjuk. A takarmánykészlet kiegészítése érdekében szükséges még az akáchüvely gyűjtése. Ezekre helyes, hogyha felkérjük az MNDSZ és a DISZ szervezeteket .akik a megfelelő segítséggel biztosítanak elegendő mennyiségű ^káchüvelyt. A pelyva féléket pácolva, a feltárt szalmát siSótakarraánnyal ke. verten etessük. A pácofűssal köny- nyebbé, emész iheí őbbé és ízlete- sebbé tehetők a pelyva félék. Az abrak takarmányok darálásával fokozhatjuk azok jobb kihasználását. A sertések takarmányozásánál és általában be kell vezetni a takarmányok élesztősítését és malátosítását. Az ilyen takarmány előkészítéssel nagyban tudjuk növelni a takarmányok jobb kihasználását és így a takarmány értékesítéssel növelni tudjuk, vagyis a bennük lévő tápanyagból az állat többet tud felhasználni az elhasznált anyagok pótlására. Az így- elkés7.ített takarmányból pedig kevesebb pocsékolódik el. Elméleti színvonalunk emelését segíti elő az MAG ADATSZOLGÁLTATAS WMTfíimm Nagy lelkesedéssel zajlottak I« megyénk területén a közönségszervezési értekezletek. Átérezték film- propagandistáink a Szovjet Film Ünnepe jelentőségét és lei'ko6 felajánlásokkal járultak a Szovjet Film Ünnepe sikeréhez. Tudatában van minden propagandista, annak, hogy célunk a Szovjet Film ünnep pel az, hogy a szovjet és magyar nép közötti barátságot megszilár dítsuik és ezen keresztül országunk békeharcát erősítsük. * Szekszárd. Kovács Józsefné elv- társnő a 75/2 Építőipari Válalat dolgozója a Szovjet Film Ünnepére vál lalta, hogy 1000. személyt fog beszervezni. A MÉSZÖV, a Kórház, a BELSPED, az Árvízvédelmi Vállalat is igen szép felajánlást tett a Szovjet Film ünnepére. Kovács elvtársnő kihívta versenyre a megye ösz- szes filmpropagandistáját. * Dombóvár. Az MNDSZ 700 személyre tett vállalást a Szovjet Film ünnepére. A Földművesszövetkezet, az Élelmező Raktár, a Tanítónőkép- 7,ő is szép számmal tett felajánlást, versenyre hívta ki Bonyhádot a szervezés és dekorálás terén. * Felsőnyéken filmszervező brigádok alakultak és egymással állandóan versenyben állnak a közönségszervezésre. A versenyállások menetét ellenőrzi a Mozáüzem-veaető és versenyértékelést' minden két hétben tart. * Bogyisz'ó. Alig egy hete alakult meg a közönségszervező bizottság és máris igen komolyan fogtak a munkához. Rész Antal iskolaigazgató vállalta, hogy 50 tanulót fog beszervezni minden filmhez a Szovjet Film Ünnepe alatt. MNDSZ vonalon 30, DISZ vonalon 25 látogatót fog beszervezni minden filmhez. Harc. Az iskolaigazgató Páll György vállalta, hogy 210- tanulót szervez be látogatónak szovjet és haladó filmekhez. MSZT részéről Vig Jánosné MSZT tag 140 személy beszervezését vállalta. Witter György boldog élete . . . Witter György a iaddj Kossuth tszcs lúgja boldogan iparkodik hazajelé munka után, hogy a meleg családi körben pihenhesse ki napi fáradalmait. Witter György elkomorult arccal gondol néha vissza arra amikor még a Gutái uraságnál szolgált hajdanán. Mint rossz álom tűnik fel előtte az a húsz év, amit mint cseléd töltött el az uraságnál vagy a kulákoknál. A múltban látástól vakulásig dolgozott, de annyit sem keresett, hogy családját és saiát magát becsületesen el tudta volna tartani Nem. jutott ruhára, rongyosan járlak, siralmas élete volt családjával együtt, ugyanúgy, mint azoknak a többi cselédembereknek, ákik fillérekért voltak kénytelenek eladni munkaerejüket a földesuraknak, vagy a kulá- koknak. Szomorú sorsuk felszabadulás után változott meg, amikor földet kaptak. Elekor már némileg jobban ment sorúk, jutóit a családnak ruhára és jobb koszt került az asztalra. Az egyéni gazdálkodás sem nyújtott azonban «IjfOM Jövedelmei WitPsréíaek, «gin* aemz» szükségé lett volna a családnak. Pedig éjjelnappal dolgozlak, n-.m sajnálták a fáradságot és mint egyike a község legjobb gazdájának- ismerték Witter Györgyöt. A pattogó tűzhely melegében beszélgetés közben elmondják azt is, hogyan is szánták rá magukat, hogy belépjenek a tszcs-be- A rádión keresztül és az újságokból ismerték meg Rákosi elvtárs kecskeméti beszédét. Sokat gondolkodtak, tétováztak és vitatkoztak kettesben odahaza. Az ellenség hírverése ellenére elhatározták, hogy mégis belépnek a tszcs-be, mert amit. a párt és Rákosi elvtárs mondott, az mindig valóra vált. így léptek be 1951. szeptemberében a íaddi Kossuth tszcs-be. Az ellenség továbbra is ócsárolta előttük a tszcs-t a befolyása alatt álló dolgozó parasztokon keresztül Volt olyan dolgozó paraszt, aki az ellenség szavára felülve szemébe mondta Wit- teréknek; „beléptetek a tszcs-be, de most mát aztán biztosan nem vágtok disznót többé.“ Witter György és családja azonban a párttá hallgatva bizalommal és bátran fogott hozzá az új élethez. Nem is bántn meg, mén szép jövedelmet biztosított számukra a tszcs, arrér vei nem dicsekedhet egyetlenegy dolgozó paraszt sem. Igaz, egész évben becsületesen vették ki részüket a munkából családja is dolgozott. Ö saját maga 430 munkaegységei, ielesége pedig 150 munkaegységet ért el egész évben. A jó munka gyümölcse meg is mutatkozott a zárszámadásnál, mert összesen 23 mázsa búzát, 8.60 mázsa árpát. 5.40 mázsa burgonyái. 16 mázsa lucerna szénát, 3.000 lorin- ton télül kaptak pénzt. Szénájukat átadták a tszcs-nek. amiért külön 1600 forintot kaptak. Ezenfelül gyümölcsöt, fát rozsét, olajat, napraforgót, babot és egyéb természetbeni juttatást is kaptak. Két hízót vágtak, ruhát és egyéb szükségleti cikket vásároltak és most bőven jut mindenből Witterék asztalára Az ellenség hírverése nem vált valóra, és ugyanúgy mint számos esettben már, kudarcot vallott, mert amíg Witterékmek bőven van mindenük és két disznót vágtak, az aki a* ellenség szavára hali- gatott, egy«t sem vágott.
