Tolnai Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-22 / 45. szám

4

1#M FEBRUAR n

Y9 n ® f, o

Átalakul a természet a Nagy Irgiz medencéjében

Egy-két éven belül üzembelép a világ legnagyobb vízierőműve,. a Kujbisevi Vízierőmű.

Másfél milliárd kilowattóra villamosenergiát kap a Volgántűl mezőgazdasága.

Egymillió hektárnyi föld jut majd ehető vízhez a Kujbisev-. Szaratov-, Csrkálov-, Uljanovszk- és Penza- ír miieteken.

A volgántúli sztyeppén már serény előkészületek folynak a víz. fogadására. Egyedül a -Nagy Irg'z medencéjében üt nagyobb öntöző- rendszert létesítenek — mintegy

215.000 hektár föld öntözésére.

A sztálingrádi gát elkészülése itiátt a Sztálingrád-területen körlil- ös'Iil öt méterrel emelkedik inaid a V-dga közepes vízszintje. Az Irgiz Horn élik csatorna lesz a főcsatorna, amelyen át a \olga vize eljut ,a sztyeppe mélvét'e. ’ A főcsatorna hossza. h "leszámítva a -Nagy Irgiz- folvón létesülő posztravs/.knjai víz- •árolőt (Kudus '-terület) és a kain tiki viztáro’ót (Szaratov-terü >n) is. mintegy 70ü kilométer lesz.

\/ Állami Vízépítési Tervező Intézet szarntovi irodája most fejezi he u szesztrai öntözőrendszer tériéinek előkészítését. Ez az öntözőrendszer körülbelül 13.000 hektár' földet juttat vízhez.

A sze«ztrai öntözőrendszert a Sze.sZtra folyón, a Nagy Trgiz baloldali mellékfol vóján létesítendő víztároló fogja táplálni. A Szesztra folyón 22 méter magas és négy kilométer hosszú földgátat épít' nek. Mintcgv '50.000 köbméter terjedelmű földmunkát kell út elvégezni. A gát testében jobboldalt 40 méter széles vízlebocsátó berendezést létesítenek. amelyen áradás idején másodpercenként 700 köbméter víz fog keresztiilzúdulai. A víztároló

tervezett befogadóképessége 112 millió köbméter. Területe 4Ó négyzetkilométer lesz.

Négy, összesen 10.000 kilowatt teljesítőképességű szivattyútelep két és fél kilométer hosszú csővezetéken és nyolc kilométeres csatornán át nyomja majd a vizet a földekre.

Az összes fő- és elosztócsatornák hossza 150 kilométer, az ideiglenes öntözőcsatornák hossza pedig 700 kilométer lesz. A tervezett földmunkák terjedelme 5.5 millió köbméter, a beton- és vasbetonmunkáké —

55.000 köbméter.

Kiszámították, hogy a szesztrai öntözőberendezésből öntözött földeken az utóbbi évek átlagteranelé- sén felül mintegy 200.000 mázsa búza, ugyanennyi déli kender és se- lyenimályva. 5000 mázsa olajos- növéiiyntag. 43.000 mázsa nedvdús takarmány és körülbelül ugyanennyi éve1 öfii terem maid. Az állat- tenyésztés hozama is megnövekszik. Meghonosodik a gyumoicstermeiés és a méhészet, kifejlődik a halfeldolgozó ipar.

A pugacsovi öntözőrendszer, amelv a Nagy- és Kis-Irgiz között létesül majd. 80.000 hektár föld öntözéséhez fog vizet adni. Ott, ahol a Nagy-frgiz beleömlik a Volgába, új tenger keletkezik, ahonnan egy hatalmas szivattyútelep többmillió köbméter vizet emel át a Nag’y-lrgizen létesülő hatalmas víztárolóba. A víz további elosztása négy szivattyútelep segítségével történik majd.

A Szaratov- és Kujbisev-teriileten létesülő

Szadovo-Pzeszlravszkoje öntözőrendszer alapja két. ösz- szesen mintegy 500 millió köbméter befogadóképességű víztároló lesz.

Kilenc szivattyútelep fogja felemelni itt a vizet. A legnagyobb szivattyú másodpercenkint 19 köbméter vizet emel majd mintegy 70 méter magasra. A főcsatorna hossza 100 kilométer, a nagy leágazásoké és az elosztó csatornáké 400 kilométer lesz. Az öntözőrendszenből 83.000 hektár földet fognak öntözni.

A Kamelik és a Nagy Csalikla folyókon két, összesen 275 millió köbméter befogadóképességű víztároló létesül. Ez az öntözőrendszer

54.000 hektár földnek ad majd vizet. Valamivel kisebb lesz a szakai öntözőrendszer, amely 23.000 hektár földet lát majd el vízzel.

E kooperáló öntözőrendszerek egy nagy transzformátorállomáson keresztül kapnak majd áramot a Kujbisevi Vizierömútől.

A számítások szerint Szaratov- terii et volgántiili részén az öntözött terület kiterjedése meghaladja majd a 800.000 hektárt. Az áraanbőség lehetővé teszi a vízszolgáltatás gépesítését és a legkorszerűbb öntözési módszerek alkalmazását. Szaratov-terúleten évente mintegy ötmilliárd köbméter vizet fognak felhasználni öntözésre.

A XIX. pártkongresszuson elfogadott ötödik ötéves terv ^irányelvei előírják: „Tekintsék elsőrendű feladatnak öntöző- és vízellátórendszerek; építését a Kujbisevi Vizierőmű viflamosenergiájának felhasználása alapján

Közeleg az idő. amikor majd a szovhoz- és kolhozföldek teleszívhatják magukat a Volga éltető vizével. S a vízzel el jő a termékenység és a bőség. A volgántúli sztyeppe úgy átalakul majd, hogy rá sem lehet ismerni: egyike lesz a szovjet ország- leggazdagabb élelemtárának.

G. Jevszenev

KÉT KIVÁLÓ TRAKTOROS-BRIGÁ VERSENYE

Tttvul// tavasszal Ku- hányban jártam. Meglátó jattam Sackij és Danyéjer traktoros brigádját.

Ivari Sackij négy évvel ezelőtt szocialista versenyt kezdeményezett a szántóföldi munkák kiváló minő ségéért. Bunyejev azonnal "Ifoqwita a versenykihívást és azzal a vállalással egészítette ki, hogy brigádja a lehető legjobban kihasználja a gépeket. Sackij és Bunyejev példájára valamennyi kubányi frak toros versenybe lépett. A versenylendiüet azután az egész Szovjetunióra kiterjedt ...

A malorosszijszki gépál. tamás traktorosai látogatásuk idején az ,,Ut a kommunizmushoz“-kolhoz föld .lein szántottak és vetettek.

Bunyejev az útról figyelte Alekszcj Kojnlov 3 velő- géppel összekapcsolt lánctalpas traktorát.

— Kopilov már az agrotechnikai tanfolyamon is ■szn járt — mondta elégi det.en.

A traktor befejezte a fordulót és felénk tartott. Bunyejev karórájára pillantott.

— Kopilov ennél a fór. dalánál ismét megtakarított négy percet!

A perceidből órák leltek. A Bunyejev-brigád négy nap alatt négyezer hektárt vetett be. Valamennyi gépkezelő óraütemterv szerint dolgozott.

— Megelőztük a Sackij- brigádot! — mondta öröm- inéi Bunyejev. Este azonban rövid értesítés érkezett.

„Befejeztük a kor a tavaszi növények vetését, melyhez hasonló jókat kívánunk! Sackij brigád.“

— Hőt ezt meg, hogy

csinálták?! — kiáltotta izgatottan Bunyejev.

Másnap azután újból felülvizsgálta <t brigád vállalásait és a munkaszervezést. Először minden kifogástalannak tetszett, de azután kiderült, hogy itt ü ott is lehet még egyet- mást tenni.

A traktorosok estére ősz- szegyiiltek a klubban. A gyűlésen felszólalt Kopilov is. Csurajcv és Aszta sov traktorosokhoz' intézte szavait:

— Én Aul&wal állok versenyben és mind a kelten három velőgépet kapcsolunk a traktorhoz. Miért dolgoztok ti csak kellővel? Jobban ki kell használni a gépel! Bátrabban...

Elhatározták, hogy új óraütemtervet készítenek. Az új óraütemterv szerint sokkal gyorsabban ment a munka. Megjavították a versenynyilvánosságot is.

.4 brigád kommunistái és komszomol tagjai röplapokon közölték a kimagasló eredményeket. Az élenjárók büszkén tűzték ki traktorukra a vörös zászlót..

A Bunyejev-brigád a kései tavaszi növények ve.é. sét fél nappal hamarabb fejezte be, mint a Sackij- brigád.

Egész évben lendületes verseny folyt a két brigád között. Hol az egyik, hol a másik került az élre. Vé. gül is Sackijék győztek. Hektáronként 32 mázsa gabonát takarítottak be, vagyis 18 mázsával többet, mint négy év előtt. A brigád évi megtakarítása közel 43.000 rubel volt.

Így küzdenek a szovjet emberek a szocialista verseny erejének felhasználd, sávul a kommunizmus felépítéséért.

R U S I T E M, A H ORD Á R

Részlet Fahri Erdines török író:

. Hogyan élnek Törökországban a gyermekek'1 című könyvéből.

Kimentem a piacra. Szembejött velem egv mezítlábas kisfiú. Hétéves .tehetett. Arca sápadt, ruhája rongyos ▼olt. Megállított és könyörögni kezdett. hogy fogadjam fel. hazahozza. * vásárolt árut.

Nagyon megsajnáltam. Kivettem a zsebemből öt piasztert

—: Na itt van, vedd el!

A fiú csodálkozva nézett rám

_ Majd ha dolgoztam 'érte, akkor fizessen.

— Fogadd csak el Ezt úgy adom.

A g'-Trmek összevonta szemöldökét, büszkén félteméi te kócos kis fejét és legnagyobb meglepetésemre így Szólt:

„ Nem vagyok koldus, minek nekem a maga. pénze, ha nem dolgozom érte,

, — Az otthonom messze van. a vá- aárolnivaló nagyon kevés, magam is" elbírom — mondtam neki.

— Nem baj. ha messze van.

— Jól van, menjünk — mondottam. >

A piacon n.em sokáig időztünk és jóformán teljesen üres kosárral indultunk hazafelé. Mikor vagy fél kilométernyi utat megtettünk, megkérdeztem:

— Mi a neved?

— Rusztem., Kilencéves vagyok. Ki- üirdzsahamam faluban születtem. — Anyám múlt évben meghalt. A faluban van egy bácsiként, aki segít nekem. Kénytelen voltam Ankarába lönni, hogy a kenyérrevalót megkeressem ...

Rámnézett, fükészöen figyelte arco- .iM! majd'.halkan ezt, kérdezte:

— Te nem vagy spicli?

— Miért lennék spicli?!

— Nemsokára felgyújtom n börtönt!

— Miért?

— Oda zárták be az apámat, meg akarom menteni.

1— Miért zárták be az apádat?

— Minden az adók miatt történt. Nem volt, miből fizetnünk jöttek a csendőrök, el akarták vinni a takarónkat, üstünket, a derékaljat. Apám levette n falról a puskát és azt mondta: „Nesze neked takaró, nesze neked üst. nesze neked derékalj!“ És három golyót röpített ki. Az egyik csendőr ott mindjárt meghalt...— Apámat elítélték tizennyolc évre és ebből két évet ült le.

Néz'em, figyeltem a kis Rusztem arcát. Vártam, mit mond el még.

Szerettem volna felkapni és átölelni. De csak az állát fogtam meg é- a szeme közé nézlem.

— Rusztem, a te arcod nem piszkos. Ankarában, egész rötökerszág- bán ezer és ezer olyan gyerek van. mint amilyen tje vagy. Mindegyiknek tiszta a homloka és fényes az arca. Engedd meg hogy megcsókoljalak.

Rusztem mosolygott.

— Ugyan uram. nekem maláriám van. Még megfertőzlek és beteg leszel,

— A malária nem fertőző betegség,

— Mindegy. Beteg leszel. Én is az anyámtól kaptam el...

— Rusztem. És meglátogatod néha atyádat?

— Minden héten — féléké. — Minden pénzért, amit keresek, cigare'- tát veszek és bevisziem neki, A múlt héten sTerencsém volt, 10 piasztert kerestem.

A SZOCIALIZMUS

IFJÚ ROHAMBRIGÁDJÁNAK ÉLETÉBŐL

A „Hegyi sasok“ országában

Az utóbbi három esztendő alatt jelentősen megváltozott Tirana, az Albán Népköztársaság fővárosa. Az új, többemeletes lakóházak hosszú sora' már a repülőtér közelében elkezdődik Sok új, korszerű lakóházat építettek az Uj Albánia-körút mentén is. A Dajti-szállodával szsmben befejezőihez közeledi^ egy hatalmas, ‘öbbeme- letes pontház építése. Körülötte pai- kot létesítettek, amelyet a főváros tanuló ifjúsága rohammunkával ültetett be fákkal és bokrokkal. A Dui- resz-utcában még 1951. novemberében nyílt meg a mezőgazdasági és a politechnikai főiskola. A. főváros közelében az egyik dombon emelkedik az Albán Munkapárt központi pártis- kolájénak nagyszerű épülete.

Tirana egyik külső kerületében, oíajfaliget közepén építették fel az ország első filmstúdióját.

Este a Dajtl-’negy lejtőin lágyulnak a lámpák egészen Tiranáig. Ragyogó fényben úsznak a város utcái és terei. Ezeket a lámpákat a szolitai ..Le- nin“-vízierőmű generátorai látják el árammal. Tirana lakossága évtizedeken át nélkülözte „ villamosenergiát és a jó ivóvizet. A szovjet szakemberek eredeti vizierőmű építési felvet dolgoztak ki, hogy a Dajti és az Ekanita hegyek forrásainak vizét ösz- s-zegyüjtve mintegy ‘50 kilométeres vezetéken keresztül eljuttassák a fővárosba és ugyanakkor a víz energiáját villamosenergia termelésre használják.

A szovjej szakemberek segítsége lehetővé tette hogy 1951. novemberében, az Albán Munkapárt fennállásának 10. évfordulóján a Leninről e> nevezstt vízierőmű áramot és ivóvízét adott a tiranai dolgozóknak. Ékkor adták át rendeltetésének a „Sztálin' textilkombinátot, az ország tegife- gyobb ipari üzemét is.

Néhány évvel ezelőtt a Tirana közelében lévő üzbértet sivár, mocsara* vidék volt. A Szovjetunió baráti segítségével hihetetlenül rövid ltjo alatt hatalmas gyárépületekből álló kombinát és többemeletes feliéi munkás! akóházakból álló munkásváros létesült az .egykor lakatlan, sivár vidéken. Az új váró? egyik büszkesége a gyári iskola, ahol a jövő testi - szakmunkásait képezik ki- Az iskola főbejáratával szemben lévő téren J. V. Sztálin hatalmas szobra áll amelyet Odiszej Paszkál i. az orszár: legkiválóbb szobrászművésze alkotott,

A kombinát vezetői, mérnökei és technikusai, szakmunkásai a Szovjetunió különböző üzemeiben tettek szert szaktudásukra. A hatalmas géptermekben korszerű szovjet gépek fonják, szövik és festik az albán gyapotot. A kombinát 1952-ben ? mi!HA méter textilárut termelt, az ötéves terv végéig az évi termelés eléri a 20 millió métert,.

Tirana épül és szépül, s a kiáltó ellentétek városából a szocializmus; építő albán nép méltó fővárosává fejlődik.

(Hja Kopalin cikke nyomán.),'

Hatalmas ütemben épül a bulgáriai „Lenin“ kohászati üzem

Hazaértünk. Rusztem Levette vá - Iáról u kosarat. Tíz piasztert adtam nekj. de «ő öt piasztert visszaadott.

Megfordult, hogy elmenjen de én vállára tettem kezemet és megkértem:

— Maradj nálunk, Rusztem, ebédelj velünk.

— Nem lehet, ma vásári nap van. Hátha sikerül még valamit keresnem

Próbáltam rábeszélni, de minden hiába volt.

Búcsúzóul így szóltam hozzá:

— Rusztvm, te jó fiú vagy, csak egy nem tetszik nekem ...

— Mi?

— Hogy fel akarod gyújtani a börtönt.

A kisfiú elmosolyodott

— Én csak apámat akarom ezzel vigasztalni. Meg is mondtam neki és nem tudom, sírl-e, vagy talán nevetett ott a rácson túl.

Könnyek gyűltek a szemembe Kivettem két doboz cigarettát és átnyújtottam Ruszienmek.

— Vidd ei édesapádnak és add át neki üdvözletemet.

Rusztem az inga alá rejtette a cigareitát.

— Bácsika, ki vagy te?

— Miért érdekel ez?

— Hát niit mondjak apámnak, ki üdvözli?

— Mondd meg. hogy egy ismeretlen barátja. És mondd meg neki az! is: ne csüggedjen, egy szép napon minden börtön égni fog.

Mikor elment halkan odaszólt nekem:

— Bácsika, te nagyon jó ember vagy.

Elkapta a kezemet, de én kihajoltam és hom’okon csókoltam.

(KaiuszonioLszkaja Pravda)

Ha valaki először látja az egyre hatalmasabb méretekben kibontakozó „Lenin“ kohászati■ üzemet, bizony aligha hajlandó elhinni. hogy a bolgár ötéves tervnek ezt a nagy építkezését alig nyolc hónappal ezelőtt kezdték meg. Mintha mágikus erő emelte volna ezeket a hatalmas épületeket, a sok-sok munkáslakóházat és más épületeket, amelyek a kibontakozó szocialista város előhírnökei. Pedig nem csoda történt itt. A szocializmust építő szabad emberek munkáidnak eredményeit látjuk. Ezt a .,csodát“ olyan új emberek hívták életre, mint Sztoicsko Momcsitov kőműves, aki 260 százalékon lelül teljesíti tervelőirányzatát, vagy mint Temela- ki Nacsev, aki nem ritkán 500 százalékon felüli teljesítményt is elér.

A hatalmas állványokon a különböző műhelyekben állandó a sürgés- forgás. ötven méter magas toronydaruk többtonnás vasgerendákat emelnek a magasba, a tetővázon itt is. ott is vülanyhegesztő szórja a szikraesőt, amott a tőidet egyengeti^ jövendő parkok, sétányok és sportpályák számára.

Hatalmas vas- és betonerdő ez a

n.agy építkezés. Az egyik készülő épülettömbön a szédítő magasságban most húzzák az utolsó téglasori Serényen mozognak a kezek és a brigádok tagjai idönkint lopva át-átpilian- tanak a másik brigád munkahelye felé. Vájjon ki lesz ma az első? Ez a kérdés foglalkoztatja valamennyinket. Nikola Csolakov brigádja-e,'

amelynek ^ tagjai néhány nap alatt 100 köbméter falat emeltek, vagy pedig Szlojadin Cverkov brigádja, amelynek tagjai sohasem teljesítenek 200 százalékon alul

A munkaverseny legnagyobb lendülete o Mari in-kemencék és a hengerművek szerelőmunkásainál tapasztatható. Fülsiketítő zajjal dolgoznak a szegecselőkalapácsok. A 324 méter hosszú hengermű alapjának betonozásához 52 kilométer hosszú mü- út készítéséhez elegendő betont használlak fel. A hengerműveknél és a Martin-kemencéknél naponta . 23 25 tonna vasszerkezetet szereltek be o párt felhívása előtt Ez is nagyszerű eredmény volt. de a hős építők, a pán szavára 40 tonnára emelték napi teljesítményüket.

Több részlegben már a géneket szerelik. Nikol,, Cekov mérnök boldo- gan és büszkén mutogatja a Szerviz- unióból érkezett nagyszerű gépeket.

A felhős égre büszkén rajzolódnak ki az üzem 75 méter magas kéményének körvonalai. Genadi Ivanov és hattagú brigádja 65 nap alatt húzta tel ezt a kéményt és ugyanakkor 30 000 íevás megtakarítást ért el.

Még néhány hónap és a hatalmas „Lenin“-üzem megkezdi termelését A béke acélját fogják csapolni ezekből a Martin-kemencékből. A béke acélja lesz ez. a dolgozó bolgár nép szilárd békeakaralának, az eltéphc- tetlen bolgár-szovjet barátságnak a gyümölcse.

Wánda Gosciininsha ifjúsága

Irta: ALEXANDR STIBOR — RYLSKI, lengyel író

Lodz közelében él egy asszony, akit a környékben mindenki szeret. A keze érdes, háta kissé hajlott, mint az olyan embernek, aki gyermekkora óta nehéz munkához szokott. Ifjúsága örömtelenül múlt el. arcára kemény vonások, homlokára haragos ráncok rajzolódtak.

— Akkoriban senkinek sem kellett munkám állandó munkanélküliségben, nagy nyomorban éltem — szokta mondogatni. — Ifjúságom elfutott anélkül, hogy bármi jót is láttam volna. Nem volt az életem más, min* kétségbeesés.

Wanda Gosciminska gyermekei most szép, napfényes iskolában tanulnak, orvosnak, mérnöknek készülnek. Ábrándjaik előtt nincsenek határok: a népi Lengyelország tágre- nyította előttük a naosugaras jövő kapuját. Anyjuk amikor annyi idős volt, mint ők most. csak egy dologról ábrándozott: egy pár cipőről, a 'egközönségesebb börcipőről. De ez az ábrándja sem valósulhatott meg A többi szegény gyermekhez nasoir :óan, rongyokba burkolta fagyos lábát,hogy iskolába járhasson. Az urak

Lengyelországától fatalpú sarunál jobbat soha nem kapott. Hosszú időn át volt mosónő fizetés nélkül pusztán az élelemért. Abban az időben az éhező és fagyoskodó lengyel munkások életében még az ünnepnapok is komor hallgatásban teltek el.

Wanda Gosciminska ma kiváló munkásnő. Ö volt az első Lengyelországban, áld a szovjet szövőnők példájára több szövőgépen kezdett dolgozni. Az egykor nyomorgó, fizetésnélküli mosónőből tekintélyes közéleti személyiség. n Lengyel Népkőr- társaság szejmjének tagja lett.

Mindörökre elmúlt az az idő amikor könyörögni kellett a gyárosnak, hogy munkát adjon. Ma Wanda Go- sciminska annak a gyárnak a vezét- ’gazgatója, ahol annakidején o.yan örömteleniül múlt el ifjúságia. Igaz, hogy megváltozott a ayár is. Megnőtt, az is, teljesen megváltozott a gép! felszerelése, a munka technológiája. A gyárosok egykori palotájában ma a csecsemőotthon és a klub kapott heiyet. Megváltozott az élet, megváltoztak az emberek. Mind fiatalosak, lelkesek, a gyár öntudatos gazdái;

lémimfia