Tolnai Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-22 / 45. szám
1953 FEBWUAB « NAPLÓ d Kártyázás, cowboy-regényolvasás folyt tanulás helyett a pécsi katolikus egyházi zeneiskola internátusában Közel másfél éve hangversenyt adott Hőgyészen a pécsi .katolikus egyházi ének- és zeneiskola. A hangverseny után az énekkarban széreplő fiatalok és az énekkart patronáló papok szétszéledtek a községben, hogy ..házi agitációt“ folytassanak a szülők és gyermekek között, hogy minél többen jelentkezzenek a/ iskolába, ahol a ..hit“ szelleméiben formálják át a hajlékony gyermek ki keket. Azóta elteli jónéhány hónap és a község lakossága már el is feledkezett . az iskoláról, az iskolára képűit gyermekekről Az elmúlt hetekben azonban beállított az öt gyerek Hogy ész re. Nem szabadságra'jöttek, hamun végleg. Ahogy elmondták, azért, mert nent tudták szüleik fizetni az igen magas tandíjat, nem tudtak havonta a 170 forint mellett egy mázsa lisztet, öt kilő zsírt, borsót, mákot stb, küldeni. /Is öt tanuló elbeszélése nyomán fény, derült azonban arra is, hogy a rpagas tandíj mellett igen keveset tanultak a gyerekek, előmeneb; , luk állandóan romlott, írásuk lm n vallott Ennek oka igen egyszerű Mein a: tanítás, nevelés volt a főcél az egyházi internátusbán, hanem az, hogy miselátogató, mindennap gyónó, áldozó, az illegális hittan' oktatástól elbátított gyerekekkel vegyék körül magukat az ottani papok Hogy milyen sorsuk és mennyire „jó“ életük volt a gyermekeknek a papi kollégiumban, az Dóra Vilmos és. Mariin Jóska szavaiból világosan kitűnik. — Reggel hatkor volt ébresztő. Kilenc óráig azt csináltunk, amit akartunk, rendszerint á kertbén cowboyost játszottunk. Készítettünk fapuskákat és lövöldöztünk, A nagyobbak olvastak ilyen cowboy-regényeket és mindig megmondták, mit kell csinálnunk. Ha nem hallottuk meg idejében, meg is pofoztak bennünket, ulána kártyáztunk, rendszerint huszonegyet. Kilenctől tizenegyig tanultunk. (Ez a két óra volt az egész napi tanulási idő) Ebéd után, délután negyed kettőtől, negyed hétig iskolában voltunk, a pécsi belvárosi általános iskolában. Utána vacsora, lefekvés, az ágyban viccmesélés. Ellenőrzés nagyon ritkán volt, a tanulás terén Páva Pál- kispap (duktor) volt az ellenőrzéssel megbízva. Hetemként háromszor énekóra volt a székesegyházban, de oda minden reggel el kellett menni. Külön volt hittan oktatás is, erre igen nagy gondol fordítottak. Ha valaki nem tudta a hittant - n töhbi tantárgy nem volt Fontos. — Májer Ferenc igazgató főpap bizony alaposan inegpofozta. — Egyébként ez volt az isko'ában az elterjedt és egyedüli neve'ési módszer, n pofon és a pálca. Murányi Ferenc, Aszmann András és Ga'Hai Fajos szavaiból is az derül ki, hug> a tanulás tized rendű I,érdes volt -« papoknál. A lényeg az imádság, az ájtatos ság.'Ezt aztán kellő szigorrá! oltották a gyermekűkbe. Ilyen nevelés mellett nem csoda, ha a gyermekek előmenetele. írása sokat romlott, s az azelőtt jó tanulók a leggyengébbek között szerepelnek. Hogy .mennyire ..helytelen mederben“ folyt a fiutal gyermekek nevelése, azt mostani nevelőjük: Nyilas Gá- borné. a liőgyészi általános iskola tanárnője tudja lemérni legjobban.— Két tanítványom a féléi! bizonyítványosztás után jött osztályunkba. Pécsett jártak iskolába és a katolikus egyházi zeneiskola internátusában laktak —■ mondja. — Mint osztályfőnök észrevettem, hogy a gyermekeik félévi bizonyítványa nagyon gyenge. Az egyik diák négyes tanuló volt nálunk, míg ott hármas átlaga volt. A füzetük a magam és a nevelők megállapítása szerint rendetlen, csúnyán írtak, elhanyagolták a munkát. Azóta már többször feleltek ötösre és magatartásuk is javult. Eleinte rosszak voltak, de lassan jól beleilleszkednek az osztály közösségébe. A pécsi internátus nem pótolta a szülőket, e'letikezőleg, igyekeztek kihasználni a fiatal gyermekek tanulékonyságát, hogy idealista széfemben, « „hil“ lep e alatt saját maguk részére, a társadalomnak egyáltalán nem hasznos embereket formáljanak belőlük. Megváltozott a szülők véleménye is. Legtöbbjük sokgyermekes, aki úgy gondolta, hogy ott biztosan sokat törődnek velük és embert faragnak a gyermekekből. Nagyot tévedtünk, mondja most már valamennyi. Elfoglaltságunk mellett is többet foglalkozhatunk a gyermek nevelésével, mint tették azt a papok. — És hozzá tehetjük azt is, hogy az általános iskolában és általában minden vonalon a pedagógusok is többet foglalkoznak velük, annál is inkább, mert pártunk és kormányunk nagy felelősséget rótt a nevelőkre; kövessenek el mindent, hogy ifjúságunkból a szocialista társadalom számára becsületes; igaz hazafiakat neveljenek. Olyan embereket, akiken nem fog semmiféle idealista befolyás, akik nem szellemi butaságban, sötétségben tapogatózva akarnak élni, hanem a marxi-lenini elmélet segítségével, a szocialista nevelés folytán előrelátó, becsületes emberekké válnak. És ezt a fontos hivatásukat nevelőink egyre inkább és egyre jobban betöltik Petrits Ferenc .4 szocialista munkavédelem kiterjesztése! 3, sz. Mélyépítő Vállalat dolgozóinak versenykihívása az összes épltövállalato; felé A munkavédelem annyit jelent, hogy megvédeni a dolgozókat a termelő munka során őket fenyegető baleseteiktől és a megbetegedések lehetőségétől. A balesetek és megbetegedések elleni harcnak felmérhetetlen jelentősége van a szocializmus építésében. A munkavédelem jó megszervezése jelenti a dolgozókról való fokozott gondoskodást, hiszen minden baleset és megbetegedés a dolgozók számára szenvedést és fájdalmat, családjuk részére pedig anyagi veszteséget okoz. A baleseteik és megbetegedések • számának csökkentése népgazdaságunkat erősíti. Biztonságos és egészséges munkakörülmények között könnyebb a termelés, a dolgozó jobban figyeli munkáját. A munkavédelem jó megszervezése pedig egyet jelent a mu nka verseny előmozdításával, a szocializmus építésével. Ezért mi, a 3. sz. -Mélyépítő Vállalat dolgozói versenyre hívjuk Tolna megye összes építőipari jellegű vállalatait a munkavédelemmel kapcsolatban. A versenyszempontjaink a következők: 1. Vállaljuk a vállalaton belül a balesetek minimumra való csökkentését. 2. Brigádonként, munkacsapatonként egy-egy megbízott megszervezése és feladattal való ellátása. 3. Munkavédelmi ‘ tanfolyamok megszervezése és a dolgozók széles rétegeinek bevonása, ismertetve Alkotmányunk egyik pontját, mely szerint „Legfőbb érték az ember.“ 4. Munkavédelmi faliújság felállítása munkahelyeken és állandó friss híranyaggal való ellátása. 5. ötletládák felállítása és az ötletek soronkívüli díjazása. 6. Balesetek kivizsgálása, fegyelmi úton a felelősség megállapítása. Kérjük az érdekelt vállalatokat, hogy a legrövidebb időn belül csatlakozzanak ehhez a versenykihívásunkhoz. A verseny értékelését a Szakszervezetek Tol na megyei Tanácsa, valamint az Építők’Területi Bizottsága a vállalatvezetőkkel karöltve értékelik. Az értékelést minden negyedév végén végezzük el, s az elért eredményt ismertetjük egymás között. Előre pártunk vezetésével az ötéves tervünk megvalósításáért! ■ Palucskai Károly iib-elnök. Körösi Károly főépítésvezető Po’gár Sándor építésvezető. A nagy Sztálinnak köszönhetem mindezt,. . Alacsony, vékony termein ember Bocz József, a Bonyhádi Cipőgyár dolgozója, a pártszervezet egyik gjobb népnevelője. ."Jár vége a munkaidőnek, 'mikor találkozunk vetí: Kp. pert szerszámait tisztítja, rendezgeti, hogy a következő napon, minden fennakadás nélkül kezdhesse meg újra a termelő munkát. "Nehezen kezd. beszélni., de azután amit, hallunk,, az vádirat a múlt dien és szinte hős,költeménye mai ■szép életünknek. ,,Apthrn pásztor ember volt. A falu gazdag embereinek. — kulákjainak — a marháit őrizte. Alig ke. réseit valamit, s egyedül nem tudott olyan életet te. remteni számunkra, amilyent szeretett volna. Már 10 éves koromban ott kellett hagynom az iskolát, hogy azzal a pár fillérrel, amit én is kereshetek, hozzájáruljak családunk fenntartásához. Nehéz élet volt, d-e az igazi szenvedések csak akkor következtek, «mikor IMSUxm inasnak adott apán Gyána József cipészhez. Kora reggeltől késő estig csak dolgoztatott, s ezért egy fillért sem Mólt. Azt mondogatta mindig, hogy örüljek, hogy szakmái tanulhatok, Nála dolgoztam a felszabadulásig. Azóta!... mennyi minden megváltozott. Az én életem is jobbra fordult, mióta a Szovjet Hadsereg kivívta a magyar nép szabadságát. Édesapám ma nem a község cselédje, hu. nem ö is ipari munkásnak ment, ahol munkája után meg is kapja a megfelelő bárt. Én akkor katona voltam. 1947-ben lép.em be a MADISZ-ba. Itt isire,1 kerítem meg azokkal az eszmékkel, amiket Lenin és Sztálini tanít és amelyek ma alapját képezik boldog életünknek. Nagy fordulat állóit be éle emberi 1950-ben. Beálltam én is munkásnak a Bonyhádi Cipőgyárba, amely már nem egy kizsákmányoló tőkés tula jdonát képezte, hanem a felszabadult nép vette birtokába, Mennyivel másabb volt. itt az élet, nem kellert a ,,mester úr“ kényét, kedvét szolgálni. Nem kellett könyörögni a soha ki nem fizetett bérért, munkám után mindig megkaptam azt, ívni járt, Valahogy úgy éreztem, hogy ezt a megbecsülést csak jó munkámmal tudom meghálálni, fis igyekeztem is mindig! .. Igyekezete nem is volt hiábavaló. Ha végignézünk az utóbbi hónapok teljesítménykönyveit. mind. egyikből az tűnik ki, hogy Bocz József elvtárs kiváló dolgozója ez üzemnek. Munkáját mindig becsületesen végzi és tervét állandóan 100 százalékon felüt teljesíti, ahogy éz egy párttaghoz és egy becsületes dolgozóhoz méltó, A szabász-osztály eredmény, tábláján mindig azok kő- zö t szerepel a neve, akikre büszke lehet az üzem. De Bocz József elvtárs nem elégszik meg azzal, hogy maga. példamutatóan teljesíti tervét, tudja, hogy kommunista kötelesség« m is, hogy népnevelő munkával győzze meg a lemarq• dottakat, a hanyagokat, a lustákat. Ebédszünetben, hazafelé menet, vagy kis- gyűléseken aktívan igyekszik üzemrésze minden dolgozójával megértein í azt, hogy nemzetgazdaságunk szempontjából milyen fontos a tervek pontos és. jó teljesítése. Beszélgetésih\ket azzal fejezi be: — ígéretet teszek arra hogy « továbbiakban mind a termelés, mind. pedig a nevelő munka. terén még jobb munkát végzek az eddigieknél. Tc-r- vemet mindig 100 százainkon felül teljesítem, mert tartozom ezzel dolgozó népünknek, amely engem a kis cipész inasból szocializmust építő társadalmunk megbecsült munkásává tett és tartozom ezzel Rákosi elvtársnak is, aki már a múlt rendszerben is harcolt, a népek szabadságáért, az elnyomottakért, tehát értem i*. Vannak még hibák a Nagy dorogi Dohánybeváltónál A Nagydorogí Dohánybeváltó dolgozói az elmúlt évben jó eredményt értek el a tervek, a vállalások teljesítésében. Ennek fényes bizonyítéka az élüzem cím elnyerése, amit a múlt hónapban kaptak meg az üzem dolgozói. Ígéretet tettek, hogy ezt a címet az idei évben is megtartják, mert tudják, hogy ezzel tartoznak pártunknak, a dolgozó népnek. De a jó eredmények melleit vannak hiányosságok is az üzemben. Nagy hiányosság például a munkaszervezés terén adódik elő- Erre példa a legutóbbi eset is, amikoris a termelőket behívták messzi községekből. akik kitűzött időre meg is jelentek. De a nagy létszám miatt napokig kellett a termelőknek várakozniok. míg a dohányuk beváltásra került. Ebben a hanyag munkában meglátszik a körzeti felügyelők lelkiismeretlen munkája, akik csak a saját munkájukkal törődnek, berendelnek egy napra 261 termelőt, akik spk esetben ott napokig fagyoskodaak. Az. éjszakai pihenésük is az üzemnek egyik cementes helyiségében történt, ahol több termelő komolyan megfázott Ez az eset már többször előfordult- s így kénytelen voltam a sajtó felé fordulni, hogy ezen keresztül ig\e- kezzenek kiküszöbölni az illetékesek ezt a hanyag munikát. „Legfőbb érték az ember" — mondja ki népköztársaságunk alkotmánya. Ez azonban nem mutatkozik meg a Dohánybeváltónál, a vezetőség nem igyekszik olyan munkát kifejteni, hogy az a termelők részére is hasznos legyen. Ezt bizonyítja a fenti példa is, amikor is tö'bí) termelőt rendeltek h* az tizembe anyagátadás végett és a nagy létszám miatt több termelő napokig is várt, hogy átvegyék áruját. Igyekezzen a Dohánybeváltó vezetősége és dolgozói a munkaszervezéssel többet törődni, mert csak ezen keresztül tudják tervüket mcir sikeresebben megvalósítani. Oláh István levelező A Majosi Tejüzem az 1953-as tervév sikeréért A Köiesdj Vajüzem legjobb telepe a Majosi Tejüzem. Alig 11 dolgozóból tevődik össze, de ez a „család“ a termelés vonalún kiemelkedő, igyekszik megvalósítani a reájuk háruló feladatokat. Ebben a hónapban készül el a sajtüzem, ami még több munkát követel a dolgozóktól. De ez még nagyobb munkakedvet ad számukra. s így a keresetük is emelkedik. Ezenkívül egy nagyobb teljesítményű pasztőrg.épet is kapnak a közéj. napokban, amivel nagyban meggyorsítják a munkákat javítják az árú minőségét és az anyagtakarékosság terén is nagy javulást tudnak elérni. A Tejüzem dolgozói már az elmúH évben is jól dolgoztak, s így az élüzem címet is elnyerték Ezt az idei év folyamán meg akarják tartani, s azon igyekeznek, hogy a termelés vonalán még szebb, még nagyobb teljesítmény százalékokat mutassanak fel. Ennek sikere érdekében a dolgozók és a műszakiak 100 százalékban felajánlást tettek, mely mind a termelés növelésére, az anyagtakarékosságra. a minőségre és a munka- fegyelem megszilárdítására történt. Január havi tervüket 83.1 százalékra teljesítették. Ennek oka, hogy nem biztosították számukra a kellő anyagot s így több esetben nem tudtak dolgozni anyaghiány miatt. A dolgozók minden esetben elvégezték; munkájukat, aminek eredménye, hogy nincs 100 százalékon alul teljesítő dolgozó. A február hónap első dekád eredménye is 100 százalék alatt van, 93.6 százalékra teljesítették tervüket. De ezekem a lemaradásokat a tavasz folyamán igyekeznek behozni, amivel elérik, hogy teljesíteni tudják negyedévi tervüket. A dolgozók mindent elkövetnek « felajánlások sikeres megvalósítása érdekében. Ebben az évben elérték hogy nincs az üzemben késönjövő és igazolatlanul mulasztó dolgozó. A munkákat rendesen végzik, az üzemet. állandóan tisztán és rendben tartják., hogy napró>napra időben meg tudják kezdeni a munkákat. A dolgozók közül kiemelkedő telje* síiményeket ér el Szabó Pál gépész, aki egyben a tejipar legjobb gépész« is. Ö április 4-re tett felajánlást, amiben vállalta az anyagtakarékossáy növelését. Január hónapban 5800 fo~ int megtakarítást ért el. Pázmánv József vajköpülő is jó munkát fejt ki. Ezért a jó munkájáért az egyéni vándorzászló tulajdonosa. Igyekszik munkamódszerét átadni dolgozó társainak, ami a termelés növelését is nagyba« segtíti. Illés Róza pasztőrös is kiváló teljesítményt ért el a múlt év folyamán, 1953. évi január havi tervét is 103.6 százalékra teljesítette. De a többi dolgozók is igyekeznek megvalósítani április 4 tiszteletére tett ígéretüket. A vaj minőségénél is nagy javulás tapasztalható. Az elmúlt év negyedik negyedévében 16 28 pontot értek #t a minőségnél, s így az országos versenyben negyedik hclvezést érték el, míg megyei viszonylatban az első helyet foglalják el. Ez a szép teljesítmény annak tudható be, hogy a vezetőség ismerteti a dolgozókkal az elért eredményeket és felhívja a dolgozókat a vállalások időben való teljesítésére. A vezetőség és a dolgozók jó munkája ebben az évben is eredményt fog elérni, s biztosak abban, hogy ebben az évben még szebb, még ragyogóbb eredményeket tudnak felmutatni a tavalyi eredményükkel szemben. 1 Tereli Téglagyár dolgosói esatlakostak a sióagárdiak versenykihívásáhos A leveli Téglagyár dolgozói január 31-én termelési értekezletre gyűltek össze, altot! megbeszélték u Sióagárdi Téglagyár versenykihívásának jelentőségét és méltatták szeretett vezérünk. Rákosi elvtárs születésnapját, valamint hazánk felszabadulásának 8. évfordulóját. A termelési értekezleten a munka- fegyelem kérdésével is foglalkoztak, a vezetőség kérte a dolgozókat a munkafegyelem betartására. A dolgozók magukévá tették a Sióagárdi Téglagyár versenykihívását és ígéretet tettek arra, hogy a Sióagárdi Téglagyár eredményeit minden vonalon 5 százalékkal túlszárnyalják. A kőműves-brigád felajánlotta, hogy a készülő gépházat idő előtt, február 26-ig tető alá veszi. A gépész-brigád felajánlotta, hogy a gépeket üzemképes állapotba hozzák március 9-ig. Emellett egyéni felajánlások is történtek. A dolgozók legnagyobb része havi tervének tO—13 százalékos túlteljesítésére tett ígéretet. Megfogadták továbbá, hogy a munkaeszközöket üzemképes állapotban tartják, a felejtet a legminimálisabbra csökkentik, minőségi munkát végeznek és a gyengébben teljesítő társaikat minden téren segítik. Ilyen felajánlást tett Cziráki József, Cziráki György, Schilli József, Fazeka* Gábor, Réger József és a többiek. A dolgozók harcba indultak a vállalások teljesítéséért, azon igyekeznek, hogy Rákosi elvtárspAk adott szavukat becsülettel tál óraváltsák. VÁLTS IAKARSKBETETKONYVEI
