Tolnai Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-14 / 38. szám

' oi B Tv‘. ' ■mi FEÖKIAB H Tanuljunk az SZKP tapasztalataiból: NAPLÓ 8 Az eredményes tanulás előfeltétele a helyes jegyzetelés A jó totiula.' lényeges kelléke a •jegy séf elés-. Ért nálunk meg >'öka>n nem értik megyés helytelen nézetek alakúitok ki a jegyzetelés kérdése körük A legfőbb hiba az., hegy ma­gát a jegyzetelést mellékes tényező­nek tartják. Ott pedig, ahol á sze- rnináriiimi hallgatók jegyzetelnek, gyakran nem fordítanak' gondot a hehe« jtg wleteiésré. i/ oktatási. munkában jó ered. ntényt érlek el n fbrnádi állami gazdaságban. Tolnán az alapszer- véréi iskoláin, aliúl n dolga /.ók igen nagy százalékú l$nu{. és nem mutat­kozik lemorzsolódás. Jó képet ad a szemínáihimj viták, eredménye is. A■ jegyzetelés terén azonban itt is van kh áljai vájó. Furcsa nézete \ a.(t a jegvzetclésről Wimmer '«IvtárMink a szelk átérd; Púrtferténei konferencia II. évfolyama hallgatójának is. Hze- r-itile a jegyzetelés teljesen felesleges, megérti az. anyagot anélkül is. De­esen ■viszont nemi biztosítják a jegy­zeteiéi' felú-teleif. V szemináriumok hallgatói részére nincs asztal beállít- ' a, így aztán egy része nőm jegyze­tel. Bálán Vámos elv társ párttitkár­nak'az a véleménye, hogy a jegyze­telés körül nincs és nem is lehet probléma, mert aki szemináriumra jár. elég okos ahhoz, hogy azt jegy. /«-.telj«; ki az anyagból, ami éppen, szüksége«. A hasunió vélemények eléggé el­terjedtek a pártszervezetek és a ta­nuló .-elvtársik között. Pedig nagy példaképünk, a Szovjetunió Kommu­nista. Pártja példájából egészen mást tanulunk. Megtanulhatjuk azt. hogy nemcsak maga a tanulás fontos és nélkülözhetetlen“, de éppen ezért fon. li y az is, hogy jól és helyesén tanul­junk. Eírnek, pedig egyik légiénye- geselyb eszköze a helyes jegyzetelés. .irZsigaloV, a piavica i állomás helyi bizottságának elnöke például nem. ta­lálta. feleslegesnek, hogy levelet ír­jon a moszkvai pártbizottság okta­tási osztályához, amelyben megkér­dezte hogyan tanulhatná meg a jó jegyzetkészítést. .,Magam még nem jegyzeteltem eddig és nem ajánlot­tuk olyan irodaimul, amelynek alap- ján megtanulhatnám a jegyzetelést, pedig úgy sokkal jobban megrhgz.il:- hcinéin emlékezetemben az anyagot. Ezért gondoltam, önökhöz fordulok sigílségért" —. írja /sigalov 'léteié­ben. Beljánkin elvtárs az oktatási osz­tály konzultánsa pedig szintén nem találja feleslegesnek, hogy erre a levélre részletesen és kimerítően vá­laszoljon. Ez a válasz hasznos és ta­nulságos a mi oktatási felelősein k és tanuló elvtársaink számára is. ,,Á jegyzet — írja Bcljáukiti elvtárs — legyen a tanulók gondolatainak rö­vid kivonata, a tárgykor alapvető eszmeiének rövid összefoglalása, A jegyzet ugyanis arra szolgál, hogy könyv nélkül is visszaemlékezzünk az olvasott anyag fog önti ólai a ra. Mielőtt összeállítanánk a kivonato­lást, el kell olvasni az egész fejeze­tei, alaposan át kell gondolni tartal­mút és a fejezet tárgy ál rövid ré­szekre kell felosztani. Csak ezután lehet pariiról-pontra röviden — saját szavainkkal — összefoglalni n tar­talmáig A fejezet legifoutosabti részleteit szó szerint lebet idézni a jegyzetben. Ezek az. útmutatások nemcsak Z«i- galov elvtársiak szóinak, hanem minden elvtársit«*. aká komolyan ve­szi a tanulást, komolyan akar elmé­lyedni a ma;rxizmits-lenbdzmus el­méletében. Hl>bÖ I a válaszlevélből írsegitüdhatjufe. hogy' a jegyző‘elés nem js oäyan magától értetődő, ön­ként adódó dolog, mint ahogy azt a tilí elvtársaÉink közül spokan gon­dolják. A. jogvaetkészíiés is kornoáy fel­adat, A helyes jeg-y zet«ié<s komoly alapot nyújt a jövőben folytatandó magasabb fokú tanuláshoz ót állan­dóan frissen tartja emlékezetünkben a megtanult amyagot. Ért — máit Beljákin elvtárs is meg*Uapíija vá- Uts'/levelölie.it — komoly, fáradhstal- lan munltn közben tnmulJratják meg legjobban. Petrits Ferenc a pártélet hírei A* oktalámi mnnka hiányosságai a dombóvári járási tanácsnál A faddi Kossuth tszcs tagsága télen is dolgozik A faddi Kossuth tszcs • terül étén a fejszék ütemes csattogásától hangos a táj. A tszcs tagjai n-agv le'kesedé»- .«al végzik munkájukat, mert tudják, hogy munkájuk eredménye meganu- tatirozik majd ezévi zárszámadásuk­nál. A munkafegyelem, megszilárdul!. A tagság ínja, ha a tszcs-ben rend­szeresen és állandóan dolgoznak“, biztosítva van gondtalan megélheté­sük. A téli hónapok alatt is ásítandó' aji dolgoznak, nem kell napszámba jármok, lűsz;n megkapnak munká­juk utón mindent, amire szükségük van a. tszos-'.öl. A tagság meggyőződött arról hogy aki becsüjlétesen dolgozik, annak sok­kal niagásabb az egyéni jövedelme, jobb jut az éw-égi zárszámadásnál, mint annak, aki midszertelenül jár mwká&e. Hozzájárult a murtkafegye- em -megszilárdításához a jó politikai és-s-rakmat oietatás. A tagság vilá­gosai; és Házién, látja ma. hogy az ó munkájuktól függ a tszcs va­gyonának növekedése és az egyén: jövedeáerrt emelkedése .4 negyvenhat tagból huszonnyolcán vesznek részt et politikai, az egész tagság pedig « ^ sokmai oktatásban. Ezeken az ok­olásokon sajátítják cl azokat a pc- ' ititoai és szakmai alapelveket, me­lyek 'elengedhetetlenül szükségesek a berm-éshozaní növeléséhez. Megásni-:- rik a szovjet agro- és zoótechnikai eljárásos; jelentőségét és eredményeit és ennek széliemében fognak hozzá art. idei munkákban a terv teljesíti* néhez. A tagság közül 6—8 ernöe a ko­sárfonássá:' foglalkozik, a többi áld az állal tenyészt ősben nincs a uilmaz.- va. fakitermeléssel foglalkozik. Igv a téli foglalkoztatás lehetővé tette azt. hogy már a téli hónapok alatt is mindenki komoly mennyiségű munkaegységet érjen el és növelje, ezzel is az évvégé zárszámadás után járó jövedelmét. A kosárfonással is hatalmas jövedelemre tesz szert a rzövetkezet. Saját termésű vesszőjük­ből közel 3.000 kosarat tudnak meg­fonni, ami a /szcs-nek több mint 100 ezer forint jövedelmei, jelent. Ez lé­nyegesen növeli szövetkezet jöve­delmét és ezen kérésziül több jut a tagságnak is. 'A tszcs vezetősége és tagsága már jól felkészül, a téli munkák mellett a tavaszi vetési és növényápolást munkákra. A gépeket és szerszámo­kat (kijavítják, a vetőmagot' már* meg- sastóektáiták; Az ídej évben .sokkal nagyobb mértékben alkalmazzák az agrotechnikai eljárásokat is. mint az elmúlt évben. Nagymennyiségű redv* dús és zöicftakiarmányt biztosítanak állatállományuk számára egész évre. amit feUuMonátaak a hizlaláshoz 1-. Alkalmazzák a kukoricánál a négy­zetes vetést és a pólbeporsást, sőt próbaképpen tavasszal a korán leke­rülő kalászosokra sárgarépát is ül­tetnek, hogy növendék sertésállomá­nyuknál; megfelelő mennyiségű ter­mészetes vitamindús takarmány: biz­tosítsanak. A zóotéchrukai eljárásokat is beve­zetik. ami még az elmúlt évben hiá­nyos volt; a Lsrcf-beh. Bevezetik az egyedi takarmányozást. n tógymasz- sz ázást, a háro-msizori tejest és a mes­terséges borjúnevélást á». Nagymeny- nyiségü vízi szárnyast tartanak, meri meggyőződtek arról, hogy' ennek a tartáséi igen kevés költséggel nagy jövedelmet biztosít a csoportnak és tagságának. Ennek érdekében egv 500 férőhelyes- iibaó!«t és egy 150 férő­helye« rucáéi építését tervezik. Asz. állatállomány áfcteleltetéso biztosítva vap, s.Kózási tervüket teljeeílették, de hozzáfognak a saa-loia ieátá-rásáiioz is. A tszcs tagsága, és elnöke Go®» ler Bálint mindent elkövet. hogy a helyes agro- és zoéíechní-ka aífcfalm«- zásév-al az idén sokkal magasabb ter­mést érhessenek eS, mint az elmúlt évben. Nagy segítséget nyújt a feí- •Mjatok megoldásához Fodor György partt-ítkúr elv-társ, aki a párt vezető­ségéi állandóan segíti a feladatok megoldásában, .de segíti a tsaacs ve­zetőségét és ?. tagságot is politikai ueveíőmrtakával. A pártszervezel jó munkájú nyomén ismerte fel a tag­ság az öntözéses gazdálkodás jelen­tőségét és így már az idei évben 10 holdon öntözéses kertészetei' létesíte­nek. Bővítik emellett meglévő- gyü- mö.esősük..-1 is. és céljuk az. hogv minél többoldalú gazdálkodást valc- -Wiase-anak meg. hogy a Kossuth* tszcs minél előbb, a Szovjetunió pré ­dája nyomán me-gerös-ö-djön. I györhőnyi Urnáé* ínhhnn mo%^á*ítson a begyűjtési és növény ápolási lemaradások pótlására tiyőrkőay község dülgozó paraszt­sága a, vetési tervét, 3HÖ -százalékban teljeeftetfe,' -de emeiiolt nagy le-mara- tiás van még mindig a mélysz-ántás-i * a. írógyázási terv teljesítésében. A köaségi tanács nem móz-gó>sítoU kel­lőképpen az őszi betakarítás, mély­szántás és egyéb munkák elvégzésé­re. Lemaradás mutatkozik mérj a szü­ld béka pálosánál, ami « szomszédba Aagydorog községben is tapasztalhat, tó. Nem tudatosított a. kellőképpen rém a nagydorogi, -sem pedig a gyűr. könyi tanács hogy az elmúlt év igen %<raoly fagykárt ok-uzot. a szőlőnek m ezt csak úgy tudják helyrehozni, ha • a. szőlőt szakszerűen gondozzák és bekapálják óvják a ;téli fagyok­ról; Nem látja a község dolgozó pa- -aszteága azt, hogy az Idei évben a hanyag- szői-őkezeléssel sokkal gyen- géfcfo termést érnek él, mint azok a gazdák:, akik bnpeűki lesén megművel-, ék és ápolták szőlőjüket. Az ősz: betakarítás, mélyszántás és «tőlőmüvelés ethanyago'ása mellett ehníMradtaik- a begyűjtési terv téijesité- «fevaf. A tanács titkárának állítása szerint a begyűjtés jól hakni a küz- 4« * bogyvjté*i összesítő mást mutatót!. Hátralék van még az tőod-e-s gazdásági évről a kenyér- é . a laka.-mánygabona. napraforgó, hü­velyes növi-nyféleségekből, d-v -sok a tennivaló a tojásbegyüjté? terén i;>. A begyűjti« betakarítás, iné v-zán- tás, valamint n szőlő ápolása, azt mu­tatja, hogy a község; állandóbizotlisáy tagjai nem szorgalmazzák eléggé a munkákat- nem ráma-szkodnak az élen járó dolgozó parasrtokra nem építet­ték ki.a munkák sikere- elvégzésének érdekében az uktivahálózatukat. A begyűjtés fe egyéb munkák el­j ví-gz/-;séré! -üvgftsen pótolni kel! a j lemarad:!. l-m-sites-sék a. dolgozó I pár;;«./,ts.ággal azt»’hogy aki nem tel- | j-esítette az l'.ö2-e.5 évben az. állam iránti kötc>ze-'.«égét, annak az 'ií53- is évben kok maradéktalanul felj-e* silóul. Mutassanak rá arra. hogy. akik hanyag munkát végeztek a sző­lőben. nem tudnak jó termésátlagot elérni, nem tudják beadásukat telje- eileni és így néni jut -.szabadpiaci ér­tékesítőire sem. mint azoknak a do ­gozó parasztoknak, akik példában vé­gezték ei ezeket a munkákat. ()tszázluitvnnezer n Yiioatnénietnrszáiíi textilipari munkás sztrájk mellett fofrlah állast Berlin MTI; fevuj^t-Németország­ban a sztrájkoló textilipari rtut-ríkások aaáana szerda estig huszoiiha'ezerre eiuelice.de ti. A textilipari m-unkás -k >«aks*erv«» a dolgozók kivátnágárá ország* zet-e szerte s,zirájlcazava.zá>t tartott. A áza«k szervedet lagjahrak öt százaléka. .szám szerint .Í60.4KM) texili-pari nwin- ká.s ■— követelte,'hogy a tcx'Ü'djia-rl d-osgozuk a jogpa béreiBűlé- kikény szunítlésére lépjen»k -azteájk'ba. A járási touiáe&on belül a SZKP történet II. évfolyam 84 hallgatóval indult meg. Menetközben feltöltöd ott 48 főre. Kát szemináriumi csoportunk van, de sajnos két részben nem tud­juk megtartom * szemináriumokat, mert a 46 hallgatóból mindössze 20— 35 ei-vtárs jelenik meg. Mi más ez, mint az oktatás lebecsülése, a tanu­lás másodrendű kérdésként való ke­zelése. A fölkészülés igen hiányos egyes elvtársak részéről. Mióta az oktatás folyik, Fábián Erzsébet, .Esküdt An­na, Tobak Irma, elv-társnők még egyetlen egyezer sem szóltak hozzá a kérdésekhez. Sőt Fábián elv társnő, sértődöttségei is mutál, ha a szemi­náriumvezető elvtárs felszólítja. Pél­dát vehetnének Bertus Margit, Pető Katalin, Szák Pál, Bódog János, Már­kus János és Ferenci elvtár6aktól, akik megfelelően felkészülve jönnek el« a szemináriumra. fit azonban önbírálatot is kell gya­korolnom, mert két esetben én is hiányosan készültem fel, ami nem fog többet előfordulni. Hiba van a t.anu-ló- íé in apók. kivételénél! is. Kohn Katalin. Varga Lajos. Fábián Gyula elvtársak még egyetlen esetben sem vették ki a tanulóié-!,napot, mivel „erre nem ér­tek rá'1. De ugyanígy nem veszik ki a pénzügyi osztály, a mezőgazda»- sági osztály egyes do'gozói sem. Ez termé-saotesen rányomja bélyegét fel­készülésükre is. Követniük kell Hor­váth Mária példáját, aki most már kiveszi a tanulófélnapokat és azóta remiszeresen hozzá is szól a kérdé­sekhez. A jegyzetelés területén is van javítanivaló. Többen vannak'olyttnok. mint Tiborc lúszlóné, akinek tiincs j-egyzotfüzete, s csak egy papírlapra jegyzetelte az anyagot, amit, másnap már nem talált meg. Természetesen így felkészülni sein tudott kellőkép­pen. Meg kel! említeni még az ellenőrzé­seket is. A járási pártbizottság és a pártszervezet ellenőrzi a szemináriu- mokál, s közben segítik az elvtársia­kat és a vezetőt Azonban a* üzemi pártszervezetnek még rendszereseb­bé, még ttűríiibbé kel«] tenni ellenőr­zéseit, hogy az oktatási munka meg­javításával, a marxista-leninista, el­mélettel fölvértezve -maradéktalanul el tudjuk látni feladatunkat. BORUZS BARNABÁS szem. vezető. Nagy a leajorzsolódás az Története kétéves esti iskolán Dombóváron A dombóvári járüői párébizotteág- ail a* 1A62—53-as. ok tatáéi évben be­indult a SZKP Története kétéves esti iskolája. Meg kell a-zonban állapítani, hogy az ide beosztott elvtársak kö­teti! egyesek, annak ellenére, hogy va­lamely területen pártunktól komoly megbízatást kaptak. leíiecéűHk az ok­tató« jelentőségét. Van olyan elvtársi, alti a megindu­lás óta csak egyszer jelent •- meg az »kólán, mint például Máté Mihály elv társ, a- Dombóvári Fötőház vas- »«ftergát-yóe«. Szabó István elvtár«, a dombóvári járási tanács -sport-felelős munkatársa- egyszer «cin jelent, meg- az oktatáson. Novak J/ijo-s. elvtár«, a járási tanács mezőgazdasági oeztá- iyának*munkalársa,, «Szabó Eajos elv- tár«. a dombóvári Járás MSZT tit­kára.. vagy Szegedi Margit el-vfárshő, a járásé tanács oktatási osztályának munkatápsa, objektív nehézségeki-e hivatkozva c-aaJc néha jelennek meg az e*ti »kólán. Ezek az elv társak, nemcsak saját elmaradiaukért nem eléggé felelősségüket, de a oze­minárium munkájának további megja­vításáért sem- « bizony • hibák kikU- «jSbőlósére a járási pártbizottság Ok- tatá«i osztálya s-em sokat tett. Egye« elv-társaknak a bírálat ba«z- nál. min-t példáu! Bakó elvtársnak* a járási tanács elnökhelyettesének, aki eleinte elmaradozott az »k-o-á- róljs mikor megjelent, egy szót som szólt, vagy esetleg annyit mondott, hogy én nem készültem. A birálai után rendszerein eljár az iskolára és aktívan részt is vesz felezólássúva! a vitákban. Horváth elvtárs, a járási tanács munkatársa4is megszívlelte a bírálatot. Ha az , élvtársak e bírálat nyomán megjavítják munkájukat és a pontos­ságot is betartják, akkor biztos va­gyok abban, hogy azon a komoly és felelősségteljes poszton, ‘ ahová pár­tunk ál-litotta a* olvíársakat, megáll» ják helyüket. Csak így tudják a töb­bi dolgozókat is fegyelmezettségre, pontosságra nevelni. HORVÁTH III. JÓZSEF hallgató, Dombóvár. A hulladékbeadó szervek igazgatóinak, kereskedelmi osztály vezetőinek, vállalati hull adók megbízol taiiiak jutalmazása A helyi ipar: mkű-s&tórium, a pénz­ügy-miniszterrel az áftalánoe gépipa­ri, valamin' a könnyűipari miniszte ­rei egyetértve. rendeletben szabá­lyozza : hulladékot beadó vállalatok­nak a hulladékgyűjtés terén kivóSó eredményt elért dolgozói számára a jutalmazást. A vállalat igazgatóját, kercskede"* mi ősz ályvezntöjét. hul'iadék.m«egbi- z.ottját és az-okat a munkásokat, akijt a hulladékok gyűjtését, válogatását, vagy tárolását végzik, amennyi­ben a vállalat a nála keletkezett hul­ladék beadására vonatkozó kötele­zettségiéit. vagy a hulladék «záiütésá- ra vonahkozw skérződért.'ég váltott kc- teleesttségéi határidőn belül, legalább 100 százatokban teljesítette meg lesz jutalmazva. A jutalom mértékét’ a beadott hal­adók forintértéke és a ‘.djesító.? -né- zaléka szabj-; meg, A patkó és kú­ppá vas boádévá után az egyébként járó jutalom k-ét-szeresc. a néai papi:-- gyár; papíriiu.lad-ékok. továbbá a nem textilgyári hulladék beadása után pedig annak ötszöröse ilieti mag az arra jogosultakat. A s-za'kszerűen válogatva beadott bőr- és paprthul- -adék. ©setén 26 srtazafek'kal macya- - *bb jutalom, jár. A Melléktermék- ás Hudodek- gyűjtő Vállalat az elszámolás Aé2» hezvételétől számított 15 nap alatt tartozik a jutalmazási összeget rneg- állapítani cs azt a beadó vállalatnak átutalni. Mindezekből kitűnik a hu'- ladékgyűjtés óriási népgazdasági je* ientőség-e. Az ötéves terv megválóét- fásáért folytatott ‘küzdelein megkíván­ja, hogy minden huSJadókot, minit Ipari alapanyagot júttaMunk e » fel» dolgozó művek felé. A vá'llafefok igazgatói és ka-reske* clalmi osztú yvez-.tűi számár« egvéb sokrétű és elsőrendű 1 feladat mellett is fokozott kötelességük, hogy i:re- melle, gyáraik, vállalataik területén terme’ödő hulladékokat hafadékteh» •nul adják át az illetékes begyűjtő s-zervefcn&k: a Melléktermék és tör* 1-ad ókg yüytő Válla tatnak. \iozibcrlet-je%v a Szovjet Film Ünnepére A tavalyi éviié*. Iia&oiiió&n idén. is :ueg,'cn<i- záírt- 1 érül ftJmi-., Ii3-;ó' a Sz-ovjel Film Üittiepo. rmulynek idője alatt., tehát löjrj február IS-tó . ápri- 'Í€ JU-ig moztbérfeld ml 'ki a Mozi, Üzemi Vállalat. A bérlet 12 szelvény». bő! á-U és lüt) forintba kelül. A. bér-; lei cgy-egy -szelvényt' ivorniá-ni,ozik- bau 2.5b toriiit, keskrtiymoziklidu. 2 forint. lefize..'-i' i.-ííeiiábeii f-t jogosít­ja a bérlet tu'-ajűonóoá' arra. hogy n' szelvény -ehid-á-s; és nz emlitnt-t <>»/.- •s/.eg lefizetése cl lg nőben az illető mozi IcgilrAgább* helyére Szóló jegyet kapjon. A bérletből .1 héten két ttató- vénv i áltliíi.tó lie. A bérlet minden nap (szombat és vasárnap í; minden fiándiez, minden előadásra érvényt*. A boriéi, csak abban a, községben. vagy városban érvényes, ahol meg­vádolták. A bérlet.f terjesztője uiln - den eladott bérletfözét, titán öO, fijlér :j.i rémi uniót kap. Ez azt jé'-eriti. 1)3 tiÁ'zi-iizeini délgozó (-.gyenként, -maga nak- :i bér'et -leendő ItiiaidOBpsántik dpi i* ;l .bérletet, akkor öle! Illeti az 50 fi '•'•ér bérleteukiént viszont a «im -zervezi.ni, va^y IkürSnségszer- vjízü vesz át .nagyobb mennyiségben 'Oladií*ira bérletet* a-ktk1» Mk; jár xr. 3Ö fit! ér prümtera. »-. -. I- •

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom