Tolnai Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-12 / 36. szám

TOLNAI NAPLÓ Vf LAO PfíQL ETA$3A ! EGYESUlJnTK! A MAI SZAMBÁN: '\Ametursuí£ SeueialUta Egységpúrtja f»ogf*numd doí- íotott ki a berlini kérdés megoldására (2. o.) —1 A* osctrák nép harca a válassttások tisztaságáért (2. «■) — Jugoszlávia a kapitalista világpiac rendszerében (2. o.) — Keményebben lépjen fel a kulákokkal szemben a tlunaszcntgyUrgyi tanács (3. o.l — MtUlbs megtakarítások a Szovjet módszerek alkalmazásával (3. o.) — Megtör, gyalta feladatait a szekszárdi járás állattenyésztőinek értekezlete (4. o.) AZ M D P LKAM EGY El PARTS IXO TT5 A’CA’NAKlLA PJA V. ÉVFOLYAM. 36. SZÁM ÁIíA 50 FILLÉR :Uí>. CSÜTÖRTÖK, 1S63 FEBRUÁR 12 I kopifnlista országok dolgozóinak el nyomor odása ,,A. modern kapitalizmus gaz­dasági alaptörvényének fő voná­sait és követelményeit — állapí­totta meg Sztálin elvtárs, -— kö­rülbelül így lehetne megfogalmaz, ni: a maximális tőkés profit biz­tosítósa, az adott, ország lakossá­ga többségének kizsákmányolása, tönkretétele és nyomorbadöntése útján, más országok, különösen az elmaradott országok népeinek le­igázása és rendszeres kifosztása útján, végül a legmagasabb pro­fit biztosítása háborúk és a nem­zetgazdaság militarizálása útján." A maximális profit utáni hajsza a kapitalista termelés legfőbb haj. tóereje. A monopóltőkések célja, hogy minél nagyobb profithoz jussanak. A burzsoá uralkodó kö­rök minden törekvése, egész Po­litik úja és gyakorlata e cél eléré­sére irányul. Ezért fokozódik a tőkés országokban u munkásosz­tály kizsákmányolása, növekszik a munkanélküliek hadserege, szaka­datlanul romlik a dolgozók anya­gi helyzete. ' A kapitalista országok mai költ­ségvetései háborús költségveté­sekké változtak. Ezekben a költ­ségvetésekben a közvetlén és közvetett katonai kiadások rész­arányai szüntelenül növekszik. Az ‘Amerikai Egyesült Államok köz­vetlen katonai kiadásai a folyó költségvetési évben 58.2 milliárd .dollárt tesznek ki. Ez a hatalmas ókszeg az 1937—1838. költségve­tési év kiadásait több, mint 58- szorosan haladja meg! Ezek a ki­adások most az Egyesült Álla­mok egész költségvetésének 74 százalékára rúgnak. Angiid kato­nai kiadásai ugyanezen idő alatt 197 millió font-sterlingről 1G34 millió font-sterlingre emelkedtek, ami az egész költségvetés 34 szá­zaléka, Franciaországban az egész költségvetésnek majdnem 40 szá­zalékát katonai kiadásokra fordít­ják. Különösen nagy yeszélyt jelent a háborús hajsza az Amerikai Egyesült Államok imperialistái önkényének kiszolgáltatott nyu­gateurópai államok gazdaságára nézve. ,,Az amerikai imperializ­mus — jegyezte meg Malenkov elvtárs a XIX. pártkongresszuson mondott beszámolójában. — vég- kép levetette a kapitalista orszá­gok gazdasága .helyreállítójának* álarcát. Amerikai .segélyt* most már csak fegyverkezésre és újabb háború előkészítésére ad­nak.." Az a fegyverkezési hajsza, amelyet az amerikai monopóliu­mok nyomására folytatnak, tönk­reteszi az Egyesült Államok csat­lós országainak gazdaságát és ka. tasztrófa felé taszítja őket. A hadianyagok termelésének szakadatlan növelése megtízszere­zi a monopóliumok profitját. Az Amerikai Egyesült Államok mo- nopóltőkéseineic nyeresége 1951- ben mesébeillő összeget — 42.9 milliárd dollárt tett ki, amely ti­zenháromszorosán szárnyalja túl az 1938. évi nyereségek összegét. Óriási profitokat zsebelnek be \nglia, Franciaország, Olaszor­szág és Japán monopóltőkései. A monopóliumok hajszája a maximális profit után, a katonai kiadások hallatlan növekedése a dolgozók helyzetének további romlását idézi elő. A. milliárdosok a néptömegeket minden vonalon kirabolják. A fokozódó drágaság, az adók mértéktelen emelése, az árak és az infláció szüntelen nö­vekedése, — mindez a dolgozók életszínvonalának további lerom­lásához vezet és fokozza relatív és abszolút elnyomorodásukat. Az Egyesült Államokban a folyó költségvetési évben a lakosságtól szedett közvetlen adók a háború- előtti időkhöz viszonyítva» — a valuta elértéktelenedésének figye lembevélelével is —- több, mint 12-szeresére nőttek meg. Az adók Angliában ugyanazon idő alatt a kétszeresére, Franciaországban — a 2.6-szeresére, Olaszországban — a másfélszeresére emelkedtek. A többi kapitalista országokban is egyre magasabbra srófolják az adóprést. A kapitalista országok vezető körei a veszett fegyverkezési haj­sza súlyos terhét a dolgozókra há_ rítják és ezzel a lakosságot éhe­zésre kárhoztatják. Az Amerikai Egyesült Államok hivátaibs sze­mélyiségei is bevallják, hogy a drágaság az Amerikai Egyesült Államok történetében soha nem tapasztalt méreteket öltött. A vil­lamosipari munkások szak terve­zetének adatai szerint á létfenn­tartási költségek a koreai háború kezdete óta 22 százalékkal, 1939 óta pedig majdnem háromszorosan emelkedtek! A megélhetési index Olaszországban csapán az utolsó esztendőben 15 százalékkal lett magasabb A „Pease Sera" című újság közli, hogy az élelmiszerek ára Rómában az 1933. évihez ké­pest G4-szeresre, a ruházati cik­keké — 84-sze)’e-éro, — a köz­üzemi szolgáltatásoké 47-szeresre nőtt. Az élelmiszerek és a tömegfo­gyasztási cikkek árának lokozott emelkedése a kapitalista országok­ban a munkások.és dolgozói* reál­bérének óriási csökkenését ered­ményezte. Ebben kifejezésre jut a valuta elértéktelenedése is. A dollár vásárlóereje, hivatalos, nyíl vánvalóan szépített adatok szerint 1951-ben csupán 43 százaléka, a fontsterling vásárlóereje 32 szá> zaléka, a francig frank vásárló­ereje 3.8 százaléka, az olasz líra vásárlóereje — alig 2 százaléka volt 1938-as vásárlóerejének. — Mindezek következtében Francia- országban és Olaszországban a munkások reálbére .a múlt évben a háborúelőttinek még a felét sein tet te ki, az angliai munkások reál bére pedig 20 százalékkal volt alacsonyabb a háborúelőttinél. A tőkés országok dolgozói sza­mára a legnagyobb szerencsétlen­séget n munkanélküliség lele-.ti, amely < okmillió embert szenvedés, re és lassú éhhalálra kárhoztat. Ma egyetlen olyan kapitalista ország sincs, amelyben ne szapo­rodna a munkanélküliek és a nem teljes munkanélküliek száma. — Olaszországban több, mint 2 ni'l- lio teljes munkanélküli és meg több nem teljes munkanélküli vau, Nyugat-Nómetországban majdnem 3 millió, az Amerikai Egyesült Államokban — legalább 3 millió a teljesen munkanélküliek és 10 millió a nem teljesen mun­kanélküliek száma. Japánban Kö­rülbelül 10 millió teljesen mun­kanélküli és nem teljes mumm nélküli van. Fokozódik a munka- nélküliség Angliában, Belgiumban. Dániában és a többi tőkés or­szágban is. A tőkés országokban szinte tel­jesen hiányzik a társadalombizto­sítás, nem kielégítő az egészség- ügyi intézmények munkája, igen drága az orvosi kezelés, szerve­zetlen az í-kolaügy és drága a tandíj, a dolgozókat a munkanél­küliség fenyeqeti és a biztosítat­lan öregségtől való, állandó féle- •* lem gyötri. Mindez még jobban súlyosbítja a kapitalista országok­ban élő tömegek életét. A fegyverkezési hajsza követ­keztében állandóan romlik a la­kosság dolgozó rétegeinek anyagi helyzete. Á dolgozó tömegek elé­gedetlensége napról-ndpra nő. A múlt esztendőben az Amerikai Egyesült Államokban 4950 sztrájk zajlott le, ezekben 3.5 millió mun­kás vett részt: Angliában az 1952, év 11 hónapja alatt több, mint A DISZ megalakulásának harurjclik évfordulója tiszteletére A Tolnai Selyemfönó DISZ titkára csatlakozóit a Bonyhádi Zománcgyár DISZ titkárának felhívásához A DISZ megalakulásának harma­dik évfordulója ikszteleiére a Bony­hádi Zománcával- DISZ titkára. 1 £j. Gráf Lajos versenyre hívta ki a me­gye valamennyi DÍSZ titkárát, hogy a ver§cny«5enfipontok vógrehajiáaá- va’ akar eleget tenni a január 2t i megyei választmányi fl’ásen telt ígé­retüknek, amit 1 iákosi elvtársnak is nrogkiiidte-k. Ez a versenykihívás trióm vissz- hangra tahid megyénk [izeméiben, * egymásután jelentik a sajtón ke: resztül, hogy örömmel fogadták a versenyfelhívást, amit el is fogad­nak. mert érzik, hogy ezzel tartoz­nak szeretett vezérünk. Rákosi elv­társnak. va'amint az egész dolgozó magyar népnek. DISZ-titkáraink en­nek a versenyfelhívásnak elfogadá­sával akarják üzemükben megváló­sítárni a DISZ rohambrigád eíin el­nyerését. A. Tolnai Selyem fonógyár DISZ- titkára- i-s örömmel jelenti, hogy csatlakozik a Bonyhádi Zomáucmü- vek DISZ titkárának versenykihivá- sáíioz, mert tudja, hogy ezzel is üze­mük fejlődését segíti elő. A Tolnai Napiéhoz, küldött levélében többek között igy ír: ..A DISZ megalakulá­sának harmadik évfordulója alkal­mából elfogadom a Bonyhádi Zo­rn űacgyAr DISZ titkárának verseny- kihívását, « az, alábbi iszom pontok figyelembevételévé! akarom. hogy üzemünk a vewenybő: győztesként kerüljön ki. 1. A DISZ I. országos értekezlete határozatának eleget téve, a politi­kai okiadba a DISZ tagságának 100 százalékát bevonom és ezt a létszámét minden szeminárium alkal­mával betartöm. 2. A vezetőségi é* taggyűléseket minden hónapban megtartom. 3 A falusi szervezetek munkájá­nak megjavítása érdekében, minden hónapban egy-egy alap-szervezetet fe'kér»*--ek ó? segítek munkájukban. 4. Biztosítom a párlb itároztox teljes végrehajtását a DlSZ-szerve- zctokben. 5. A munkás- és parasztfiataiok közötti barátság elmélyítése érde­kében minden hónapban tervszerűen műsort adunk, hogy ezzel még job­ban megszilárdítsuk a munkás-pa­raszt szövetséget. 0. Vállalom, hogy munkakörömet pontosan teljesítem és a határidős dolgokat, kőt nappal a határidő előtt elküldöm. SCHMIDT JÁNOS a. Tolnai Se’yemfoaógyár ISZ-titkára. Jó lakaí'inányozással biztosítja állatai áttclojtetését a tamási Vörös Szikra tsz Tolna megye termelő-zövefkezét« közül a tanuld Yörüv. Szikra egyike azoknak a tennelöezöve-tkozcteknck. melyek a legnagyobb áll a iá! ionián nyal rcudpikezncú. Ist állói bán a. t-óli idő- szűk .mart. ‘is 142 telién. l>5 ,ü;zö és bika-borjú 6-> ÖCS »-értés van. A fá­máéi fsz-tagok különösen tehenésze­tükkel dlesekedlicau-rk: az elmúlt év folyamán is több olyan tehenük volt, amelyek 3060 liiert meghaladó tej- mennyiséjgél gyarapították a tsz jö­vedelmét. A jó eredményeket nagyban olösoghett-o a/., hogy a Vörös Szikra tsz tagsága kezdettől fogva a legki­válóbb dolgozókra bízta álilafáílomá- nya gondozását, « Gulyás István ál­lattenyésztési brigádvezetőnek az is­tállók tisz-lántartásától, a rendszeres Járatósig és az etetés, itatás pontos .betartásáig miiidsrm, kiterjed a fi­gyelme. Az elmúlt aszályos esztendő’ a fa­mű si Vörös Szikra töz-t sem kiméi:-, itt sem voltak kivételes adottságok. « a taknrmánytcmé-. az á-Wíttállo­A • párt- és kormányhatározat töb­bek között előírja a baromfiállomány mennyiségi növelése mellett a minő­ségi megjavítás'., is. A határozat szel­lemében fogott ez'dei munkájához a Tolnai Baromfikeltető Állomás, mely ellentétben az előző évekkel, az idén kizárólag vérvótelezstt állományból származó naposevúbéket ad a túrnelő. ■szőve: kezüleknuíc és egyénileg dol­gozó parasztoknak. A tolnai állomás már decemberben megkezdte a leriuclőosoportok és szö- votkezelek baromfiállományának vér­vét élezését, s eddig 713 szüverkezat- ben közéj SÓOú tyúk vérvétdezósét" végezték el. Az eddig elvégzett vér? vizsgálatok során a baromfiak .8 szá­zalékra reagált a tífuszra, s ezt a B százalékot már ki is selejtezték, míg a folyamatban levő második vér­mány nagyságához képest nem volt -kielégítő. Azonban a tsz vezetősége már a nyár folyamán nagymennyisé­gű takarmányt silózott be, s ne el- készített 300 köbmélét siló májusig biztosítja a: áib;tok'etlát-dsif~_ A.'téii időszak alatt a teheneknek naponta kólfeáj'r’üO—3o kiló silótakarmányt és fúl kiló szénát adnak, a, fejős é* bor­ja* tehenek esőnk tv ül fél kiló korpát is kapnak. így cl tudták érni. hogy tejhozamuk céák jelentéktelen mér­tékben csökkent: n tél: időszak alatt te n,a.ponía köze! 300 üt« tejet fej- nők k’. .4 i'örös Szikra tsz-t törzsállatte- nyósztö termelőszövetkezetié jelölte ki a szekszárdi állattenyésztő álló- írás. A szövetkezet mór elkészítette ISöS-as évi tervét sőt kidolgozta egy 5 éves ű"a:tenyésztői terv körvona­lait is. Célul tűzték ki, hogy törzs­it V-neik javarészénél meghaladják y 47A) literes tejhozamot, a szaporulat terén pedig minden 100 tehén után 80 borját neveinek fel. vételezés az elsőnél jóval kedvezőbb eredményt mutat. A baromfi törzsiotiyószatre kijelölt községek közül eddig Terigulic szö­vetkeződ. községben végezték ei a baromfiállomány vérvétekzó-u-t, míg Gerjen, (>u naezentsryörgy. fa Mözs községekben most van folyamatban a vérvizsgálat. A termelőszövetkezetek és csopor­tok közül több már felkészült a ba­romfinevelőire: a teageliei Potöfi, a zombai Béke és az értéflyi Dózsa tsz- ékben új, egészséges bnromfióilik vár­ják a tolnai keltetőáüomáaról már­ciusban kikerülő naposcsibéket, mely a tavasz folyamán közel fólxuiüiő egészséges állományból származó kis­csirkét ad a . termelőszövetkezeteknek óa községeknek. Versenyre hit ju h Gyünk község népnevelőit... Az eddig elért eredmények fokoza­tta érdeleiben versenyre hívjuk Gyünk község népnevelőit, az alábbi szem­pontok szerint, hogy ötéves tervünk sikere .erdőkében minél több terményt adjunk hazánknak, bogy ezzel is hoz­zájáruljunk/ a S/ovjetunló vezette bé­ketábor erősítéséhez. I 1 Népnevelő értekezleteinket ■*"* rentlszerosen hetenként, meg­tartjuk, ott megvitatjuk a párt- és kor­mányhatározatokat, azokat a dolgozók széles körében ismertetjük, ezen ke­resztül mozgósítunk a feladatok vég­rehajtására. A végzett munkáról rend szeresen tájékoztatjuk a községi párt- szervezetet. O Az Uj Barázda TIT. típusú ‘ tszcs példája nyomán, amely az egész kukorica 6s napraforgó ve­tését négyzetesen végzi, meggyőzzük az egyéni dolgozókat, hogy alkalmaz­zák a négyzetes vetést. Felvilágosító munkánk alapján a község dolgozó parasztsága vetésterületének 25 száza­lékán négyzetesen fogja ve-tgii a ku­koricát és a napraforgót, t> A vetést határidő élőt! há- ’ '* rom nappal befejezzük, ,1c népnevelő munkával biztosítjuk az aratás, begyűjtés, határidő előtt két nappal való befejezését. A beadás: 400 «-záaalékosan határidő előtt két nappal teljesítjük. Vállalásunkat a községi párt* • szervezet, a községi tanács végrehajtóbizottságu a tavaszi, nyá­ri és az őszi munkák befejezésével külön-külön értékeli, azt tudatosítja, és közli a járási pártbizottsággal. A högyészi' népnevelők nevében: KÖT AI MÁRIA, SÁNDOR. ANDRÁS ée még 12 népnevelő. Megkezdte tavaszi előkészületeit a tolnai baromfikeltető állomás 111 ! 360 ezer munkás sztrájkolt. Egy­re szélesebb méreteket ült a sztrájkmozgalom Franciaország­ban, Olaszországban, Nyugat-Né- metországban és Japánban. Jel­lemző, hogy a munkásoknak gaz­dasági igényeik kielégítéséért ví­vott harca egyre erősebben és szorosabban fonódik ö-sze a mi- litarizálús politikája ellen, a de­mokráciáért, a békéért és a né­pek biztonságúért folytatott, harc- cal, A kapitalista országok dolgozói­nak állandóan rosszabbodó gaz­dasági helyzetével szemben a szó. cializmus a nép jólétének szaka­datlan emelkedését biztosítja. Az egyszerű emberek mindenütt a vi­lágon ráeszmélnek arra, hogy csak a béke, a demokrácia és a szocializmus táborában alakulhat­nak ki a gazdasági és kulturális fejlődés előfeltételei, amelyek biztosítják a lakosság anyagi és kultúráiig szükségleteinek kielé­gítését. A kapitalista, a függő és a gyarmati országok dolgozói a Szovjetunió és a népi demokrati­kus országok példájában látják a kizsákmányolás, a leigázás, az el­nyomás, a jogfosztottság, a nyo­mor és a munkanélküliség aló! való felszabadulásuk útját. Ez a. példa a világ sokmilliós tömegéit a szabadságért, a nem­zeti függetlenségért, a béke és demokrácia diadaláért vívott harcra lelkesíti. * ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom