Tolnai Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-12 / 36. szám

Kürté 1#53 FEBRl/ÁK ff % Mfunetersils Szooiate Egysegpártia programmot dolgozott ki a berlini kérdés megoldására Berlin' (MTI): Németország Szocia­lista Egység párt jának nagyberlini bizottsága felhívást, intézett a német (óváros lakosságához. \ felhívás kiemeli: orr imperialista, megszálló hatalmak azzal, hogy Nyu- qat-Beriint is bevonták támadó há­borús tömb fiikbe, véglcgescn meg- nyögték a Berlinre vonatkozó négy hatalmi ' egyezményt. Ez további c> Srigetélődéssel és a nyomor fokozó­dásává fenyegeti Nyugn -3or!:n la­kosságú: A felhívás a továbbiakban hangsú­lyozza: .1 Miután Reuter polgármester v,.- zof-’se ; ott á'íó nyugatberlini város’ elöl iárú-á.g ellenez minden békés tár­gy T.áv is megegyezést, a nyugatber- ilviol: li izafias egységmozgalmának meg kell döntenie a Reulei-szenátust és demokratikus, független nyugat* berlini elöljáróságot kell létrehoznia amely azonnal hozzálát egy Pro­gramm megvalósításához amely í eiszóHijp a nyugati hatalmakat, hogy kezdjenek haladéktaJa/iu! tár­gyalásokat a Szovjetunióval: a ber­lini kérdés mielőbbi békés megoldá­sa érdekében. Azonnali tárgyalásokat kezd azzal a céllal, hogy megszűnjék Nyugat* ‘i'rl'n elszigetelt helyzete. Normális gazdasági viszonyokat ' orcáit Nyugat-Serllnben. Nyugat-Berlin elszigeteltségét oko­zó törvényeket és rendelefeket azon­nal hatálytalanítja. Valamennyi nyugatberlini terror­én kémszervezetet azonnal feloszlatja. Az osztrák nép harca a választások tisztaságáért . Moszkva: A. Pravda koz!i V.. Mt- tia-jlos- .,A provokációk é- megtorló iníéfkedések közepette az osztrák vá- I*“7.;ások előtt“ című cikkéi :N:m egészen két hé! van mér; hátra az osztrák parlamenti válasz­tótokig: - írja a többi között V. MthajloV — Javában folyik a vá­lást* ás előtt: kampány. .A kormánypártok most 1- •- min. í mub választásokon i— tejjc -nézze, folyó Kánaánt ígérnek az osztrák népnek. V. Mihajlov a továbbiakban attól ír, hogy a valóságban mii adott Ausztriának az.Osztrák Nép­párt és a jobboldali szocialisták, icakciós koalíciója. — Ausztriának a 'larshalj-te/v-hez velő csaPakozása G-í óceánonlúli monopóliumok érde­keinek szolgálatába állította az or­szág gazdaságát - hangsúlyozza. Még a. 'kormánypártok sajtója is kénytelen volt elismerni, hogy. ..a munkanélküliség második köztárs-:.- tágbar rekord színvonalai ért el.“ — . .Iáét év óta. állandóan növeked­nek az árul, és értéktelenedik ( pénz..." — je; ént ette ki Kamitz pénzügy ihiiuszter. ■A kormány pár tok főkolomposai m|ndm fölük telhetői megtesznek, hogy segítsége: nyújtsanak a nyu­gati hatalmaknak az államszerződés megiköiésének meghtas fásában. Auszfrio mostani vehetői' hivatalosan tárnogutjük u ,.rövidített egyezmény" (Smer lkai tervezetét, am elv egyáltalán nem lehel alapja az osztrák kérdés rendezésén :k. V. Miiiajlov a továbbiakban rá­mutat: a választásokon a reakciós koalíció áruló pártjaival szembenál! :i ..népi ellenzék“, ame V a lakos­ság különböző rétegeit tömöríti, azo­kat r, rétegeket. amelyek országunk­nak demokrácia és függetlenség, el­vein alapuló újjáélesztésére töreked- nők. A ..népi ellenzék’1 -hez tartozik " Kommunista Párttal ős a Szocialista Munkáspárttal együtt a Demokrati­kus, Unió, a Szabad Osztrák Ifjú­sági Szövetség*, a munkanélküliek bizottságai, c fasizmus iV-dözöllein-k is az ellenállás: mozgalom résztve­vőinek egyesülést', a demokratikus Iparosok egyesülése és más társa­dalmi és politikai szervezetek. A ..népi ellenzék“ programmja mec;j .- iöü a békeszerető. demokratikus és ■szuverén köztársaság építésének konkrét céljait és útjait. Az osztrák hatóságok mind.ni meg­tesznek, hogy megakadályozzák a zzabad választások lebonyolításéi Ausztriában, minden Intézkedést mer- tesznek hogy elfojtsák a nép hang­ját. e őre mcghnmi.ri'sák a választá­sok eredményeit. A megtorlás, a terror és u ruta­ion) azonban — írja befejezésül V. Mihajlov - nem állíthatja meq a.-. osztrák nép harcát demokratikus jé­naiért' é- Ausztria függotlvnségéórt (ivoi’n ütemben lejIofiik ;i roimliiiai mászei ijmr . BUkarsst; Romániában az utóbb: években fejlődött ki az orvos; k<> ezülélíeke:. és műszereket- gyártó ipar írja ..Románia: Magyar Szó.“- A Szovjetunió gépekkel és borer- dezáaokkc! (szakmai útmutatásokkal sietett u román orvosi műszeripar sc* katsógéré. Ennek köszönhető az ho-jv évben huszonkilenc -zú­zalékká volt muyus’bb iiz iparág termelés-. mint 1951-ben. Ma már gyártanak Romániában rönhsaikészil- 1 ékekét, mikroszkópokhoz szüle-:;; as villany lump akut. vetülöm lesztő kó* ST.ü’ékekci. rnűtőaszünoki,:. fogászati szőkéké:, gipszöntésre -zolgá.ó fe -/!- relÓ3ekCt és hordorható ,röf:;-:ik>'- czü!ékske‘ is Gyors ütemben épül Varsóban a kultúra és tudomány pa ota a Varsó (PAP): A lengyel főváros­ban lendületesen halad * kultúra és tudomány palotájának építésű. A pi­lóta központ; részénél már hat cm: - le' magasságban dolgoznak az. épí­ttet lók. Itt eddig nyolcezer tonn« szerkezetet szereltek be. Az épül - szárnyakon már tíz méter msgns.-u bán doboznak Rét in HIREU Kopenhégs • A ..Független dán külpolitika fo.y- tatásóért küzdő bizottság“ az április­ban tartandó választásokkal kap­csokéban felhívást intézett a dán választókhoz. Á felhívás rámutat ar­ra a veszélyre, melyet áz a. tény je­lent. hogy Dánia részese az agresz- s?.ív Atlanti Szövetségnek, maidfe’- iiívja a választókat, hogy a válasz­tásod r« olyan jelölteket küldjenek, akiif az önálló dán külpolitika foly­tatását segítik elő és ellene szavaz­nak gjinak, hogy katona’ támaszpon­tokat bocsássanak külföldi államok rendelkezésére. London A londoni Daily Wovket közli, hogy burmai demokratikus pártok követelik a. ra.ng.iini amerikai nagy- követség bezárását, mert „ nagykő- vétség támogatja a Burmában tartóz­kodó csangkaísckista bandákat. München A. fasiszta Lehr-rendőrség osztagai a hitleri Gestapo módszere szerint reggel három és nócv óra közöt! betörték 28 fiatal bókeharcos lakú­idba Az. ifjú hazafiakat az ágyból rángatták ki. A rendőrosztagok az ifjak őrizetbevétele után .feldúlták oZOk ’ itliyclS’clt. Kopentíága Aute dán városban négyezer munksnélkítM :öntetett. A tüntetők követelték, hogy a kormány tegyen megfelelő Intézkedéseket •« munkc- nc’kiilisé.j csökkentésére és határo­zd: bán ti.lakoztak Dánia m'Mitarizá'é- sa ellen. London Három szer birminghami kerékoái­c; vár! . munka■­az alsóházho z emlék­irato* nvujtott be melyben sürgetik a kulik er-esí kede Írni kor’ átozások meg 3 zlintetésá' BELFOLD A Min:setetranúcsnak -é~. a SZOT- uak az üzem: balesetelhárí'ásró! múlt óv augusztusában hozott határozata előírta, a, már kiadott bale-ate'hárít;'.- -1 óvófe'ndszsbá: vök fgiüi-vizsgálását A határoz;;:, érelmében 195“. végei­ig harminc óvőrendszabályt vizsgá'- .a?r felül. Közülük tizenötöt teijes n útdolcezia t Ezenkívül új óvórend- f.onbálvt alkottak a rest- ?er- ken­dőt- gyapot 'és gvapjúipari, -.doCgo/éik1 0 insieafl amerikai JáSicrnok Cssng Kal-Sekéfeke’ Vv'uslilnaton MTI) Nyugati sajté" .jiiléntések szerln! Oknstead amerikai tábornok az lígynavczel? katona’ -e gé'yprogramni igazaatúja a imi't hét végén Tolván szigetére érkezett, ah (.l»an.g Kul-SCk klikk katonai veze­tőből tárgyalások.;’.1, folytain!! í.knlo- uai segé'yröl*' • Üzambehelvezlék az os ravai Gonwalil Vasmű negyed.k Msrt n-kemencé ét Biut.sldva: Mint a biatislavu dió jelenti, február' fe-ín újabb .mur.- kagyözelmpt ünnepeltek Csehsitloyí.- !:!•_ '-..".nagyobb 'szocialista építkezé- : ének Uo.cozói \ Gottumld Vasmű negyedik 'Martin kemencéjében i- rneriicdui't a csapolás. \IORGAX PHILLIPS KETTŐS TÉI IDESI • Sióid mák egészen nt/H- ■ványaié, mennyin elszá tttitofki magát Morgan Phillips, as angol hahóin Party végrehajtóbizoitsá- cjámk titkára, amUibr a mwyorki pénzcszsákok előtt behódolva, n múltáéi: decemberének közepén újabb szoi-jctcLleues akna. munkával próbálkozott. Körlevél.; intézett ti „munkáspárt" helyi szer. nézetéihez és ebben <n égig duíggsztolta az EXSZ-kői gyűlés által amerikai utn- Sitásra jóváhagyóit \ iht;/- nevezett +,indiai“ határo­zattervezetet. amely lénye gében az imperialisták kö­rmi agressziójánál* folyta­tására .irányit!. J körlevél megkísérelte a helyidet úgy bertiutatni, mintha n Szovjetunió c törvénytelen határozat elítélésével akrt. 'iáhtokat gördítene a ko­reai kérdés hé:kés rend' zése útjába. Morgan Phil­lips azt javasolta a labou- r-ista s: érvet eteknek, intés. ,:e,e tiltakozó táviraio­liut u londoni szovjet kö vétség hez. Morgan Phillips szovjet- ellenes bújtogatása áron­ban egészen iváratlan for­dulatot vett. Bár eicht1 < néhány lubouristá párt- szervezet és szakszervezet' tagozat bekapta Phillips csalétkét, rövidesen áron bárt ni jöttek át aljasságra és a helyi, tr.akszt rrczeteh megadták tt megfelelő vá­laszt, Üvrembet' végen iiél- diiul a skóciai bányász- ss a-!,'szer veret végrehajtó, bizottsága elti'a*'tpatti Mor­gan Phillips etasihísát ■ - megerősítette saját korábbi követelését a koreai tűz­szünet ru és az összes kW földi csapató!! kivonására ■ von-y.kosőUnj. Hasonló ál­láspontra helyezkedett több más szakszervezet is. 1 glasgou'i szállító, és . szakképzetlen munkások szakszervezete január vi­lién egyik határozatába n elítélte az ,,intliaT‘ határo­zattervezetet 6s követelte a tüzelés azonnali meg­szüntetését Koreában. A gépipari dolgoz ók sin!; ■■jarot-zcláidk egyik lago-' :c.ta azzal a liövetcléssvi fordult ti szakszervezet " régrehajtóbiz ottságához. küldje szí 1; megvitatás <*éáj iából « ssakszcrdcseteknelf < .1 sokat a szobit 1 löket, nmeinek az /- \ 31/. koreai vitájában sv i-epel* 4fir. . I dag- nhiu, i F.sse.r, grófság! l'ord-yy.i: egyik uiáhi igének auk’.iS'/i f.xi. lös Bzonetükbsu kö'Ccí-iU.'. n.i angol '■sápotok kicunn x'it Kcu rabol, a tv&sziinct. l ér- nZ összes h'idif'igl-yo', liazaszálUtiisu! A b'-ythin. uzoodi Itajoggá! es a sf.- rollo.ci mozdony [ifi ár /inni. kásaina!; ■ gy eső portja /Kin a szovjet HöveiSúght.; fordult. "hogy Morgan PhH-’.ips ajánlotta, hanem a glasgotr! amerikai kon­zulátushoz és - követelte a koreai hiiüoi á m gssi'.n ’c- i énéi. Morgan Phillips két va­dat akart ejteni egy csa­pásra. 1902 nyarán, miután íz <i a, erikai légikalózok ", paiimindzsonl tárgyalások amghiusUásúra provoltd- uiós lóg Hálaadást intéztek a Jalti folyónál Iccéi vízi- erő Alii vek ellen, a konzer­vatív k innúny képviselőj•j Uva'úlováh bejelentene Londonban, hogy M urison colt munkáspárti minisz­ter beleegyezését adta a.z EgyesitH Államok kormá­nyéinak az erőméi vek unit. iikai bombázásához J la­la (turista vezér ékről a: egesz világ elölt kiderült, hogy hí 1-i/es-i-H, a koreai htíboni kiszélesítésére lö- rcki'éi amerikai katonai ve­zetőség gázlóidéit. Morgan Pkiiúlps legújabb szovjet­edé ncs kihívásának megtűr vetésével nyilván el -akar- (a terelni a • közvélemény rigy< Iliiéi erről a szégyen. Idea ügyről és p koreai 'léke. Idvónck szerepében "kar tetszelegni. A kél vad közül azon­ban egyet som sikerült el­ejtenie. Ehelyett két ba­kot lőtt. V VI CÉLJ■ 3ugasrj«vía g kapitalista világpiac rendsierében Sztálin eivtárs „A szocializmus köz- gazdasági problémái a Szovjetunió­ban" című zseniális munkájában rá­mutatott arra., hogy a második világ­háború legfőbb gazdasági következ­ménye a mindent átfogó, egyedül: vi­lágpiac szétesése. Ennek az egysé­ges világpiacnak a szétesése nyomán két világipiac keletkezeit. Az egyik a békeszerető demokratikus tábor országainak piaca, amelyet az jelle­mez, hogy nem ismer úrue’íhelyezé- si nehézségei. é~ állandóan fejlődik, s hogy az egymást segítő államok egyenlőségén és testvéri együttmű­ködésén alapul. A má3ik piac az imperialista vi­lágpiac. Ez „ , világpiac összeszűkült s egyre fokozódó áruértékesítés; ne­hézségei vannak. A kapitalista világpiac iellemsöi: a ka,, pitalista államok és az egyes mono­polista csoportok közötti minden ko rabbinál élesebb harc a piacokért a nyersanyagforrásokért, a gyengébb elnyomásáért és kizsákmányolásáért az erősebb által A mai Jugoszlávia, ahol az ame­rikai imperialisták zsoldos ügynökei vannak hatalmon a kapitalista vi­lágpiac rendszerébe tartozik. E rend­szeren belül Jugoszlávia amerikai gyarmattá vált. az imperialisták me­zőgazdasági tormák- és nyersanyag­szállító függvénye lett. Az amerikai imperialisták ellenőrzik a jugoszláv* kivitelt; és behozatalt, ók határozzák meg. mit, mennyit és hová ’kéll ex­portálni. mit, mennyi; és honnan im­portéin:, 1952 januárjától szeptemberéig a Titc-fasiszták amerikai gazdái pa­rancsára. tekintet nélkül az ország­ban pusztító nyomorra és éhínségre. 57 milliárd dinár értékű árut. expoi- ’áltak. majdnem kötszer annyit, mint az előző év azonos időszakában A kiszállított árumennyiség mintegy fe­lét különböző mezőgazdasági termé­kek leszik ki. 32 százalékát bányá­sza'.; kohászati ős más nyersanya­gok, 18 . százalékát pedig épület- és oányufa. , A fontos stratégia: nyersanyagok zöme az. amerikai hadiipart táplálja. A jugoszláv nyersanyagot felvásár­ló külföldi monopóliumok valósággal kirabolják az országot. A nyerster­mékekért hihetetlenül alacsony ára­kat fizetnek ugyanakkor méregdrá­gán adják el kész termékeiket. Juaosrtáv'a évente több, mint 10 mil­liárd dinárt fizet rá arra. hogy mélyen a világpiaci át alatt ad el és maga­san a viláopiaci ár felett vásárol. A Tito-asiszíák 1952 januárjától ugyanez év szeptemberéig 00 milliárd dinár értékű javarészt értéktelen árut vásároltál; a monopóltőkésekíől A hatalmas összeg háromnegyed ré­szét — háromszor annyit, mint 1949- ben, — az, amerikai monopolisták fo­lyószámláira fizették be. Az amerikai trösztöknek döntő be­folyása van a jugoszláv gazdaságra. Ilyen trösztök: a Betlehem Steel, a General Motors, International I-Iai- vester. s'-b. Jelentős szerepet játsza­nak a jugoszláv piac meghódításáén folyó versenyben a nyugatnémet mc- nopó.iumok is. a Mercedes Benz, a Bayerische Motorwerke, a Lanz Bul­dogé és olyan angol vállalatok mim a BSE Ltct, az Imperial Chemical In­dustries f.td. stb. A francia és olasz monopolistáknak is jelentős jugo­szláv érdekeltségeik .vannak. A külföldi tőke behatolása .< jugo­szláv gazdaságba, egyre fokozódó méi-túkben folyik. Idái: mintegy 100 úgvnevezett vegyes vállalatot hoztak létre a Titc-lasiszták. Ezekben a-ve- gvss vállalatokban a külföldi ínono- pólisték cs a jugoszláv kapitalistáit, együttműködnek a jugoszláv dolgo­zók nyomorba döntése érdekében. - Egyes termékek felvásárlásának é- forga! ombahozalalúnak monopóliuma; ilyen vegyes vállalatok és tisztán külföldi érdekeltségek szerezték meg A. monopolisták kedvükké irányítják az árpolitikát és óriási profitot vár­nak zsebre. A monopóliumok yará - dá’-koSásáról a „Vjesznik“ című t - tóistu-fasiszda szsnnyiap is kénytelen volt 1,952 október 27-i számában megállapítani a következőket: „Néhány hónappal azután, hoqy meg valósult az úi nemze’oazrtasáoi rend szer. . túlságosan kiugrottak a he szonhaihászó tendenciáit, az áruval való spekuláció, az árait emelésére irányúié törekvés. Olyan jelenségeit ezek, amelyek a kapitalista termelési módra jellemzőéit.*' A kapitalista világgazdaság rend­szeréhez tartozó Jugoszláviában 87 imperialisták és elsősorban az ame­rikai imperialisták gyarmati kizsák­mányolása és a nemzetgazdaság ml- iitarizálásn nyomán egyre fokozódik a dotgozó tömegek nyomora és a gaz­daság válsága. A mezőgazdasági ter­melés ma már a felét sem éri el a háború előttinek, A szükségleti cik­kek termelése állandóan. Csökken.. A. Titő-fasiszták •maguk* is bevallották, hogy kilenc hónap alatt — azaz 1952 január és szdpíember közt — a bőr­ipar termelése 23 százalékkal, az élelmezési iparé 17, ., faiparé 16 a gumiiparé pádig 12 százalékkal csők* kent. A fejletlen jugoszláv ipar nem képes versenyezni a külföldi mono­póliumokká', úgy hogy a jugoszláv üzemek egymásután csukják be ka- , púikat. Legutóbb az. ..Isfcra“ nevű belgrádi vas- és fémöntőde bocsátot­ta el -munkásait és szüntette be a ter­melést. A közszükségleti cikkek ára a ter­melési kapacitás csökkenésének kö­vetkeztében is egyre ' emelkedik, A mezőgazdasági termékek ára a Tito- fasiszták beismerése szerint is átla­gosan 16 százalékkal emelkedett 1952 első felében. Egy, év alatt 64.7 szá­zalékkal emelkedtek a közszolgálta­tási díjak. A dl'nár értékcsökkenési' feltartóztathatatlan, 1952. első tíz hó­napjában köze: 20 százalékkal éme- kedett a forgalomban lévő pénzmenV nyiség. A dinár árfolyama ma 'a dollárhoz viszonyítva több. mint hat­szor alacsonyabb, mint. másfél évvel ezelőtt. 1951-ben a jugoszláv külke­reskedelem deficitje 35 milliárd di­nár volt. Az 1952. évi deficit még na­gyobb. A doloozó tömegek nyomora növek­szik. A munkásosztály életszlnvonaía rendkívül alacsony — több, mint tíz­szer alacsonyabb, mint a háború elöli és állandóan süllyed. A munkanélküliek szama 300 ezer körül vari. A dolgozó parasztság helyzete ;s egyre romlik. A titóisták is bevallják, hogy a dolgozó paraszt­ság életszínvonala ma 22 százalékká , egyes helyeken pedig például « Vajdaságban 40 százalékkal ala­csonyabb mint egy évvel ezelőtt., A Tito-fasiszíák álfa! eínyomoro- dásra. a gyarmati népek sorsára ká:- hoztatott jugoszláv dolgozók egyre i/.zóbb gyűlöletté: szálasak szembe elnyomóikkal. A jugoszláv népegv* te bátrabban, harcol azf imperialista iga alóli felszabadulásáért, és azért, hogy mielőbb visszatérhessen a sza­bad, békeszerető népek hatr.baes család iába. Tör vényest tett b a eb á rs ág !‘i.):i .janitól 22-én az Egyesült Államok fcllebviteli bírósaga .Jetté- 1 Igort kicii! helyezel1“ kél helyi törvényt, amely megtiltóHtt a néger ok faji -megkülönböztetését Washington vendéglőiben és kávéhásai- bar,: lé törve nyűket a washingtoni tfírccnyhoió gyűlés'lki'2-bcn ás 1873­bnn hozta. PJük-ben c-asli i.-gtimi illetőségű négerek úgy csoyortjjg ázzál a ke­li';', Und alt >i bírósághoz, tiltsa meg a néger el; faji. elszigetelését i ti,város vendéglőiben és kávéházaiban, agy, amint azt az 1872. es 1373 * rí törvények előírják. Kétéves bírósági huzavona után. a négerek r’ju.ii,í Egyesül; Államok fellcbbvitel! bíróságához. A legfelső um. r-ikai b i.ók páratlan egyszerűséggel fogták meg kérdést: rokon e-.evrsek-e cici: n törvények « ventlúglőUttajdonosok szemében?. Aon Teljesülik- washingtoni korsmárosok a négerek megkülönböztetését tiltó tör vén ijc'i'd" V cm, Telni:. U a törvényekkel! És a: Egyesüli Allrngok fel- lebbiKlcU bírósága lutiároinlba foglalta, hogy „ felit nevezett törvények hit'i,li/uk'i’ vetítették, tekintette1 arra, hogy hosszéi éréken keresztül úgy sc.m hajlónál; végre azokat a gyakorlatban. J bíróság hozzáfűzte még. hogy c törvények figyelműn fririil hagyjál; a vendéglő- cs kéiviháztulai- ■Ionosoknak azt ,i. jogát, hogy saját ‘ulajdonukknl saját belátásuk szervül rendelkezhessenek. Az Egyesült Államok felsőfokú, bírósági fór műn így szentesítette a Ku Klux, Klan.crkölcsökU, így törvényesített,: „ barbárséi/oí, mint <>: mnerikai életforma egyik, lényeges rominál.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom