Tolnai Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-10 / 34. szám
2 w n » r. n )««• WHHWj* A Magyar Népköztársaság Mm sztertanacsanak határozata az anya- és gyermekvéde em továbbfejlesztéséről (Folytatás az 1. ot-daliól.) 6. Kitüntetés. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az olyan anyáknak, akik hat, vagy több gyermeket hoztak világira és ne* veitek fel. a dolgozó néo megbecsülésének kifejezéséül minden évben a Nemzetközi Nőnapon (március 8. napján) „Anyasági érdemérem”-3* adományoz. Azokat pz anyáka*. akiknek; hét vagy több élő gyermekük van. pénzjutalomban is keli részesíteni. 7. Kedvezmények a lakásjuttatá- soknál. A csa'ádalfioítás előmozdítása érdekében az újonnan épülő vagy a megüresedő lakásoknak mintegy húsz százalékát fiatal házaspároknak kel! juttatná, ha egyébként a lakás kiutalására" érdemesek Uqvanez a r»nde'* ke zés Irányadó a szolgála'i lakások kiutalására is II. Család pótlék A. családi pótlék folyósításának jelenlegi rendszere 1953. évi márciuf hó l-ől kezdve a következők szerini módosul: 1. A háromnál több gyermek után járó családi pótlék összegét a köve*- kezők szerint kel! felemelni: három gyermekes családoknál jelenleg'’. száziiarmiucö; forintról száznyolcvan forintra. NégygyermeAes családoknál a jelenlegi ké'száztiz forintról kétszáz- hatvan forintra. ötgyermekes családoknál, a ielen- legi háromszáz forintról háromszázöi* ve.h forintra. Hatgyermekes családoknál a je'cn- logi négyszázö: forintról négyszázö ven forintra. Hét gyermek után havi ö'százhaí- van forint, nyolc gyermek utáp havi ha'száznyolcvan forint. kilenc gyermek után havi nyolcszáztiz forint fiz gyermek után kilenrszázhetvend" forint, tizen.egy gyermek után ezer" Százötvenét forint tizenkét gverm k után pedig ezerháiom-százöfcven forint csa'ácH pótlék jár. minden további gyermek után havi ké'száz forinttá' emelkedik a családi pó‘*'é»í. 2. A két gyermek után iáró család- pótlék összege változatlanul havi. hetvenöt forint, 3 a) Az egv gvermek utáni családi obőlék megszűrnék, kivéve az egyedül álló anyáknál, akiknek egy gyermek után is k?!l havi harminc forint családi pótlékot folyósítani. b) A feleség után csa’ádi pó*!ék nem jár, a dolgozók egységes társadalombiztosítás; nvugdíláról szó'ó törvénverejű rende'et szerint jár/, házastársi pótlék azonban a nvuodi- ja«t az előír« feltételek mellett tovább ra is megilleti. 4. A családi piWékr., a do’gozó- aak addig van ieénve amíg a gyer* tuék 16 éves korát e'éri. Ha a gvermek iskolai tanu'mánvo'kat folyta" vagy ipari tanuló az ioénviogosul4- ság a gyermek 18 életévének betö- téséig tart. 5. Nem folyósítható családi pótlók *z olyan gyermek után. aki áVanr ösztöndí lat élvez továbbá az olvan ipari tanuló után sem akj tanulóin- "ézetben nyert elhelyezést. 6. A Mmiszfertanács kiterfeszti a risa’ádi pótlékra való jooosu'tságot 1953. március hó t nap fától kezdve az önálló terme'5-zövetkezetek és a III. típusú termelőszövetkezetek és a ül. típusú teTme'ősizöve‘ke.7eri csoportok taólaira. amennyiben három vaav ennél több tíz éven aluli gyermekük van és ha az előző évben 120 munkaegységet teMesí'ettek Ha az anyának samt tagsága után jár a családi pótlék. 80 munkaegység igazodása elegendő. 1953. évi március hó 1-"ő! iooosu'- tak a családi pótlékra a község: (városi) legeltetési bizottságok á'lanaz alkalmazásában álló pásztorai is. ha három vagy enné" több tíz éven aV: gyermekük van. Ugyanazon gyermek után ugyanarra az időre családi pótlékot csak egy dolqozó kaphat. A termelőszövetkezeti (tszcs'-‘acok valamint a községi (városi! legeltetési bizottságok állandó alka'mazásá- ban ál"ó pász'orai részéie járó családi pótlék összpge: tíz éven aluli három gyermek utón havi 144 forint; tíz éven aluli négy gyermek után havi 208 forint; tíz éven aluli őt gyermek után havi Í80 forint; tíz éven aluli hat gyermek után havi 360 forint minden további tíz éven aluli gvermek után havi hatvan forinttal emelkedik p család1 pótlék. \ család’ nótléko' a Szak’W’e-wzot-* Társada’ombiztosítási Központ (SzTK) folyósítja. III. Üz anyait és oyenrelclr eoészságugyi (Máiásának okossá 1. Az intézeti szülésik jelenlegi negyvenkét százalékos arányát az ágvszóm növelésével és a szülőotthonok jobb kihasználásával az 1953 év végéig 54 százalékra az 1954 év végé'g pedig legalább hatvan szá- falókra kell emelni. Az egészségügyi miniszter 1957. év végéig biztosítsa annak lehetőségét hogy minden szülés intézetben töten,hessék. 2. A csecsemő- és gyermekbetegségek eredményesebb gyógyítása érdi kében: a) Az 1954. év végéig húsz száza* ' ékkai kell növelni a rendelkezésre illő gyermekkórházi áqyak számát. bí A gyermekek kö'e’ező védőoltását a mai hímii'- és difíériaoltások nellett az 1953. évtő! kezdődően ki kell törleszteni a szarnárköhögés elén a diftériaoltással együtt történő kombinált oltásra emellett az 1953 ívben egyes területeken, az 1954.év- "ő! pedig országosan be keM veze’ni a hastífusz ellen; kombinált oltást 3. A csecsemők és kisgyermekei* ‘ejellá’ásának megjavítása érdekében fokozni kell ,az anya tej jel való el átást továbbá 1954. évi április hé végéig új tejporgyárat kell létesí- eni. 4. A bölcsődék és csecsemőotthonok fejlesztése érdekében: a) A bölcsődei férőhelyek száma1 rz 1954 évig a mainai- köze! kétsze- 'restve kell növo’ni. az átlagosnál nagyobb mériókben kell emelni a me- •ógazdaságban do'gozó anyák a vernéké: ne!; elhelyezésére szolgáló _ ' idénybölcsődék férőhelyeit. Az épí'ő'parban dolgozó nők részére az egy évné' hosszabb idein k‘rtó nagy építkezés-'ken vándorbö’- -södéket kel! lé'esíteni. b) Je'entösen fei'esz*enj keli a bö'- -södékben nyújtóit gondozás minőségét Ennek érdekében minden trz 7yermek ellátásához gondozónő' kell biztosítani és nőve ni kell a kisegítő személyzet létszámát ts. A qverrn' - kék huzamosabb elhelyezésének lehetővé féte’e érdekében a bölcsődédet 13. i.ie'ő.eg a szii1c-énhez kénes" 16 órán keresztül kell üzemben tartani, a gondozónők munkaidőiét pea lehetősécihez képest napi nyolc írára kell csökkentére 5. Az ovódák és az iskolai napköz: otthonok fejlesztése: a) Az óvodák és az óvodai napközi otthonok férőhelyein.k számé* ■iz 1952. évi 80 ezerről az 1953. évre '19 ezerre kell emelni, amelvbö' 34.800 területi & 24.200 üzemi férőhely. b) Az iskolai napközi otthoni háló- 'atot vidékre is ki kell térjesz'eni éférőhelyek számát a mai 15 ezer* 'öl az 1953. évben országosan 20 »zerre!, tehát összesen 35 ezerre kell ■jmelni, 6. Az új bölcsődei és óvodai férőbe.veket főleg a je'entős új ipari leépüléseken '--'I létesíteni. Az úház'ömböir tervei a tömb lakói gyermekeinek részére szükséges bölcsőde 5s óvoda tervét is tartalmazzák Fa'un elsősorban idénybölcsődét és napközi otthonokat k?Il szervezni a szükségletnek meqrfele’öen egy—ö‘- bónapos, átlag három hónapos idő- aríamra. Az idénvbö’csödéket és idénvóvr- lákat elsősorban az állami gazdaságok, gépállomások termelőszövetkezeti községek és városok területén kell létesíteni. Mintegy háromszáz gyermek iidü- ői férőhelyei az üdülés befe’ezé«*' után té'i gy-rmekszanatóriu inkán kell hasznosítani. . 7. Az egészségvédelmi szolgála' munkáiénak megjavítása érdekében az ország egész területének védő* aökkel va'ó ellá'á.sát úgv kelj fokozni hogv az 1954 év végére m;r- den 5500 lakosra egy védőnő lusson a) Az egészségügyi védőnők béré átlagosan nvolg százalékkal tehát o mai havi 750 Ft átlasri''ze*ésről 810 "'-os. a külterületi védőnőkét ued’o 360 F‘-->s átlagra kel! felemelni 1953. évi március hó 1-től. b) A szülésznőket be k'll vonni a 'erhesgon-iozánba. Ezzel kancgola1- bnu az 1953. március 1 napiétól kezdődően fizetésüket átlagosan 50 százalékkal kell fe’emdmi s ezg-, he'ül r béreket a körlet lélekszámútól függően kelj megállapítani. 8. Az egészségügyi múrszőérium az • irvoseqés7.sém'iavj szakszervezet és t Magvar Nők Demokratikus Szöv •*- sége bevonásával szervezzen széleskörű tanfolyamokat, eladásokat k’- Í'-H*ásókat adV>n ki táiékoz'atóka;. j rme'veken leeresztül az anvák a te— 1 hes'éotqel és a qve-mekek wdőzé, ávn! kaocoo'n‘oc- a'apvető ísmvjr"fü- két megiszerezelietik. • IV. Dz egyedii' ál é anyák 'olozoUabli veds nie 1. A lakóheü szerint illetékes Tanács vég réti a j' óbi zo ‘t sáqa « társa- -!a'mi szervek közreműködésével nyújtson megfe'elö segítséget- ahhoz hogy a ház.asságon kívül született- vágy születendő gyermek apia a aver-. mek anyjával kössön házasságot, vagy ha ez nem lehetséges, a gyermeket tsljes ha'álvú nyilatkozatta’ 'smerje el magáénak. 2 A Minisztertanács egyideiüleg -eridelettpl intézkedik a gyermektartás és a szülő nő ellátásának fokozottabb biztosítása valamint a gyermekek és anvák bírói jogvédelme ránt. A jövőben érvényesített tartási igények ese‘éb:n tartésdíjként 'egalább olyan összeget kel! megálla- oítani. mely eléri 0 tartásra kötelezet* átlagos kerese'ének húsz széza- ékát. Enné! alacsonyabb taitásdria i bíróság csak abban az esetben állapíthat meg ha a tartásra kötele- ttnek legalább két más olyan gyermeke van. akinek tartásáról gon- -loskodnía kall. 3. Az oiyan házasságon kívül jzü ’etelt gyermeket, akinek tartása máa ként gém biztosítható, az anya kérel móré az állam gondozásban- réíze íti. 4. Az örökbefoeailáé előmozdítás:' :retekében a házasságról, a t.-*aládró’ % a gyámságról szóló törvény biz ősitől in, hosry az öriVkbefogadot ryemiek • a vérszerinti gyermekekké ninden tekintetben azonos elbánás ilá eéík. 5. - Terhos női otthonok létesítése. Az 1954 év végéig teljesen meg kell szüntetni a szülészeti intézitek. >cn az egvedül á:'ó anvák eMá'á-sá nak jelenlegi „házi terhes" rendsze ét. a) Budapesten az 1'953 évben 70 Sztálin városban és Mi^ko'con pedi-z íz 1954 év veséig 100—100 férőhelye- -erhes női otthonokat kell fe’álli'ani íme!vekben az egvedii' álló anyák — -Wv*orl>an do'gozó nők — a terhes légük uto'só hónapjában és H szii'é>- után nyolc hétig tariózködhalnak. b) A terhes nők otthonaiban a dolgozó . anvák napi tíz forint térítöst űzetnek. Ha az anya keresete (terhességi segélye) a heti 150 F-tot nem haladja meg, a díiát az otthont fenn. tartó tanács végrehajtóbizottsága ’eg- V-ljobb 50 százaiét erejéig mérséke’- heti. A di.i teljesen e'engc-dhotő az •i'van egvédü'áí’ó anyáknak akik esa ádi körülményeik miatt kénytelenek az ot'tbont igánvbevenni és káresetük, jövedelmük nincs. V. II qyerme,'e,enpl' Az anyák és gyermekek védőiméinek fokozása, anyagi és egészségügyi helyzetük' megjavítása; a többgver- mekee c-sa’ádok támogatása érdekében az állam je'erdős anyagi köte- ezetüéget vá'hil. Méltányos, hogv e kötelezettségekben nagyobb arányban vegyenek részt a gvermeikte'enek -lőte'enok, és hajadonok, akiket_ nem terhelnek a gyermekek nevelésévé' kapcso'atos kö'téégek. Ezért az 1953 évi március hó 1. naojálól kezdve kerestük, jövedelmük négy százalékának megfe’elö adó' kell fizetni a íJO-tó' 50 éves férfiaknak és a 20-tó’ 45 éves nőknek, ha _ nincsen élő 'akár vérszerinti, akár örökbefoga iott) gyermekük. Az a szülő, akinek gyermeke 20 életévének betiVtóse után lia't meg mentes az adófizetés alól. Mentesek továbbá a néphadsereg és az állaan- •éd'-'.mi lvrió'ág zsp’dilVjtmAnyét é1- vp7.ö tagjai és azok fe'°,;íégpí a leg- i'Abb TG százalékos hadi és háborús oo'.gár: rokkan'ak továbbá a '20—-24 éves férfiak és nők add'g. amíg ’s- kolai fagyétemi >tb.) larmlmányaikai ‘"ivtatják Az adóra vonatkozó részlete« «zabá'vokat a Minisztertanács egyidejüeg rendelettel állapítja meg. elő javaslatot a magzatelhajtásban résztvevő orvosokat, szülésznőket, és kuruz-slőkat sújtó büntető rende.ke- ;zések megszigorítására. A minisztei-ta nács fe’hjvjia a Szakszervezetek Qr szagos Tanácsát, a Magyar Nők De- mokratikiu Szövetségét, a Magvar Vöröskeresztet és a többi társadalmi szervezetet, hogy fokozzák a magzat elhajtás elleni társadalmi harcot. Fel. világosító munkájukban hangsúlyoz zák. hogy a törvény a magzatot e! hajtó, vagy elhajtató anyát is bünteti, továbbá, hogy a, magzate'hiajtás ellen' küzdelem az egész nép ügye, elősegíti az egyén és a család egészségé" és boldogabb életét. E határozat az 1953. évi március hó 1. napján lép életbe. A Magyar Népköztársaság Mfaiec•ertanáesa felhívja az összes hatóság- gokat, társadalmi szervereteket, a v-áhalatok és hivatalok vezetőit, hogy építve a népköztársaságunk áh fal a csa'ádok, anyák és. gyermekek •észére biztosított széleskörű gondoskodásra. e határozat maradéktalan végrehajtásával segítsék elő az anya- és gyermekvédelem színvonalának emelését, a házasság és család intéz* ményónek további megszilárdítását. Erős. egészséges új nemzedék felnevelésével egész népünk boldog jövő jét segítsük biztosítani. Rákosi Mátyás s. k- a minisztertanács elnöke VI. Kü7de’pin a ms»n7íifelhaífás e'lpw Bár nőn köztire ásásunk sokoldalú támogatásban részesíti a többgverme kés csft'ádokat és évrő'-éVre számot- evőeji fp!'e»zti *»z anvák é*' gyermekek gondozását ős védelmét- egves lelik"srnere"'ett orvosok, szülésznők és kuruzslók közreniiikürJ•»«éve' — főleg a fa'un — m“g mindig gyakori a m.'iv/.ate'haj'ás. Ezért az li'iami és társiadii’mi élet minden területén fokozni kell a knzde'-met a magzatéiba Rá* ellen, amely sú'yosan veszélyez leti az anvák és áz egész - nén egész f.ógét, rombo'óan hat az erkölcsre és ■t 1 '-.'l'ád' A'prro Az jgazságügyininiszter terjesszen A „Pravda“ a francia-amorikai kap^solatol fejleményoinok sajtóvisszh ingjáról Moszkva (TASZSZ) A „Pravda*“ párisi tudósítója G. Rasszagyin cikkét közli, amely a francia sajtónak a francia-amerikai kapcsolatokra vonatkozó álláspontjával foglalkozik. Páriában feltél élezik — emeli ki Rasszagyin, — hogy a Mayer-konnány Dulles'al és Stassennel folytatott ered ménytelen alkudozás után engedett a két amerikai államférfi követeléseinek és ismét biztosította őket arról a szándékáról, hogy keresztülviszi a bonni és a párisi szerződés parlamenti ra- tifikáilásiát. Ezzel kapcsolatban figyelemreméltó az a tény, hogy az amerikai vendégek pontos határidőt tűztek ki, amelyen belül a francia kormánynak be kell váltania ígéreteit. „A Dulles és Stassen párisi látogatásával kapcsolatos francia burzsoá sajtókommentárokat keserűség és leplezetlen ingerültség halja át“' állapítja meg Rasszagyin. Példaként idézi a „Le Monde“ ci mű burzsoá Lap igen jellemző állás foglalását. A lap vezércikkében a töb bi között ezeket írja: „Kétségtelen hogy semmiféle dolláré sekk neun kárpótolná Európa gazdasági csődjét és nem igazolná azoknak a volt náciknak a felfegyverkezé® ürügyével történő rehabilitálásét, akik az első „ke- reszteshadjárat“*ban szerzett tapaszt a. lataíkra támaszkodva a szemmellót- hatólag ölőkészületben 'lévő új hadjá ratra pályáznak.“ Rasszagyin végül hangsúlyozza, hogy míg egyes francia politikusok, megalázó alku után hajlandók engedni ar Egyesült Államok diktátumának, a francia nép széles rétegei erélyesen tiltakoznak az ilyen politikai kapitu- láció ellen. A bonni ^zfivetséiri Tárnics oluUsította az Adenauer-Kormdny csalárd választási törvényét Berlin MTI). A bonni Szövetségi Tanács, a nyugatnémet páriámon* felsőháza, amelyben u tartományi kormányok képviselői foglalnark he* ’yet, Nyuga -Németország lakosságának viharosan kifejezett ellenállása m’atí kénvte’.en volt elutasítaná az Adenauev-kormánv csalárd, a reakciós pártoknak kedvező választás- -örvényét A Szövetségi -Tanács pénteki ülésén hús-z szavazattal 18 ellenében alkotmánysértőnek nvilvánitotta és elutasította Adenauerék választási tör- vénvét. Az „Eiirépüi védelmi Kö'össéirröl szóló egyezmény4 az olasz parlament előtt Róma (MTI) A kormánysa rtó értesülése szerint De Gasperi február végéig, vagy március elejéig szeretné elfogadtatni a képviselőházzal a Nvugat-Nénietország felfegyverzését célzó egyezményt. amelynek gyors megvalósítása érdekében Dulles amerikai külügy miniszter éppen most nagy nyomást fejt ki a nyugateurópai kormányokra. Robbanás egy ameriket' afomkisárleb »e'epen (MTI). Az „AP“ amerikai hírügy nökség jelentése szerint súlyos rob bánás történt az Aikenban (Dél Karolina állam) lévő atomkísérleti telepen A robbanásnak több halálos áldozata van és sok a sálvós sebesült. Tiíoék „ígéretei“ Bukarest. A „Poci Zastavom Internaeionaii/ma“ bau. a jugoszláv forradalmi emigránsok Bukarestben megjelenő lapjában N. Mamuzics a többi között a következőket írja: A belgrádi hóhérhanda már évek óta tej jci-niézzel folvó Kánaánt ígér a jugoszláv népnek. Ezzel szembeu a jugoszláv nép az Ígért szabadság és demokrácia helvett börtönöket és haláltáborokat, a jólét helyett nyomort, éhínséget és rabságot kapott 1947 ben Titoék azt hangoztatták, hogv 1951 -ben — oz ..titéve« terv" végére — a dolgozók életszínvonala eléri az 1939 évi szint háromszorosát A valóságban azonban a Jugoszláv dolgozók életszínvonala rna tízszer alacsonyabb a háború előttinél Trió már 1949 ben. az akkori nagv éhínség ideién Dzsieehen h) ie’cnte'te: ..Búza» nem exportá lünk“ Ezzel szemben az utóbbi két esztendőben körülbelül bárom millió tonna búzát szállítottak kii] főbíró Ti-nék 1947-ben azf is megígérték. hogv az .Htéves tervben" inari 'ermelésiikeí az tavt évi színvonal ötszörösére eme'ik Ezután két bánom évvel k é-n vte' enek voltak mevlnisszabliftani a -.terv" ideiét, végül pedig az egész terv csúfosai* megbukott. Az ipari termelés emelkedés helyett lényegesen csökkent az 1939 évihez képest Néhány évvel ezelőtt azt is megígérték. hogy 15 millió négyzetméternyi lakóterületet építenek Titóék azonban lakóházak helyett lakta nyákat építettek. A jugoszláv parasztoknak a több) között az ígérték bogy a mezőgazdasági termelés 1951-ben 105 száza lékkai szárúval ja túl a háború előtti termelést Ezenkívül 250 000 ekét és 50 000 vetőgépet is ígértek. A termelés növekedése helvett azonban 50 százalékkal csökkent t» mezőgazdasági termelés A mező- gazdaság gépesítése helyett pedig ma ott tartanak, hogv a jugoszláv parasztok 71 száza'éka még lófogattal sem rendelkezik Az ifjúságnak munkát és iskolát ígértek helvette azonban katonai., kiképzést munkané'külispget és tudatlanságot adtak „Ut iskolák" nincsenek a régieket pedig laktanyákká alakították A jugoszláv nép nem hisz többé Titóék hazugságainak Jugoszláviában már közmondássá vált: ..flgv
