Tolnai Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-10 / 34. szám

t!Ki5 FEBRT)AR 10 NRPLO S Miéri nem ismerik fel Györkönyben még 111a sem a kulákot? A győrkórayi Béke tszcs az elmúlt évben szép eredményeket ért el. A hiba ott volt, hogy a termést nem takarították be idejében, így a kuko­ricájukat meglopták. A betakarítási munkák elhanyagolásának nyoma még most is megmutatkozik, mert a kukoricaszár még most sincs be­takarítva. A lemaradás oka az, hogy a tszcs-be beférkőztek a ku'ákok és ott romboló munkát fejteitek ki. A csoport, vezetősége és tagsága nem vette észre azt, hogy a kulákok alal- tomb&n uszítanak a tszcs ellen és így ez okóbe 1 -november hónapokban alig ment a munka. A tagság felült a kuiájj hírverésének és meséjének, szervezetlenség, lazaság lett úrrá en­nek következtében a tszcs-ben. A sorait: között meghúzódott ősz- tdlyeUenség, kutak, aki napjainkban mint t,becsületes ember" lépett a tszcs-be, a legjobb munkásnak adta ki magát, hogy félrevezesse azokat a becsületes dolgozókéit, akiket a múlt­ban kizsákmányolt, A községi tanács és pártszervezet vezetősége is tehe­tetlen volt velük szemben. Eltekin­tettek afelett, a járási pártbizottság és járási tanács mezőgazdasági osz­tályán is azzal, hogy a belépő kutak­nak „tekintélyük van'’ és majd azok vonják be maguk után a község do­goz» parasztságát a tszcs-bo. a köz­ségi tanácsnál azt kifogásolják, nincs meg mindenkinek a birtokíve, az adóköíryvet pedig (a régit) bevitte a járás és1 így nein tudják, .-hogy kik a fcuiláfcok. 3 tanács és a tszcs vezetősége ne® ismeri a tszcs-be befurakodott kunokat, addig a község dolgozói közűt név- szerint nevezték meg azokat a kulá- kokat, akik befurakodtak a tszcs-be és iparkodtak' „becsületes emberi­nek íehünni. ,A tszcs cineké nem egy esetben szállt síkra a „jö Mákjaiért1’, akik­nek „alig” 2—300 hold földjük volt a. múltban, és kíméletlenül zsákmá­nyolták ki a község dolgozó paraszt­jai*. Párner Ádám apjának „csak” 300, Knoch Ádámnak 200, Szösz Györgynek; cséplőgépe és szikvízgyá- rs, a másik Szusz Györgyinek lOhold földje és Budapesten kocsmája, Jil- iing Ádám apjának 40 hold, Juszt Miklósnak pedig 60 hold 1 földje volt a' múltban. Nem csoda, ha Fenyvesi Mihály tszcs-elnök síkra száll. a ku- fákokért, hiszen a múltban ő maga is bíró volt a faluban és a 200 holdas Knoch kulák első unokatestvére, — Együtt jártak hajdanán vadászgatni ás Fenyvesi v.olt a vadásztársaság titkára, Knoch pedig a 200 holdja mellett a vadásztársaság elnöke volt. A község dolgozói közül többen el­mondják, - hogy Fenyvesi bíró korá­ban, amikor a németek bejöttek Ma­gyarországra, a szegény munkások­tól és kisparasz toktól elvitette a jó­szágot de bezzeg meghagyta a kulá- koknak. Mint b ró, úgy táncol', ahogy a ku ákok !il yiiltev. Na még aztán mi tagadás benne, Fenyvesi Mihály is közel érzi magát hozzájuk, mért nevelt fiával, akivel egy háztartásban voltak, keltőjük­nek több, mint 26 hold földjük és még emellett (szőfőjük is volt. A jnégyei tanács mezőgazdasági osztályának kellett már 'belenyúlni e „mocsárba”, mert a járás és a köz- ■ségi tanács de a -tszcs vezetősége •ram tett semmit annak érdekében, hogy a Mákokat kiszórják a tszcs* bői. A beavatkozás folytán távolítot­ták el már a két Szusz Györgyöt, akik arra vetemedtek, hogy meg- ’opjáík a tsacs-t. Steiner János és Pámer Adám kuíákokat is a megyei tanács beavatkozása nyomán ebru- dalták ki a‘ csoportból. D.e még min­dig van tisztogatpivaló a Béke tszcs- ben. hogy megszabaduljanak az ott megbúvó osztályéi! önsegítői, akik to­vábbra is meglapu'.nak és iparkod­nak ott rombo'ó munkát végezni. — Nem engedhető meg az sem, hogy amíg Szusz György kulákot kizárták <z Béke tszcs-böl, ugyanakkor fiát *■ Szabadság tszcs-ben felvették könyvelőnek. A .györkönyi tanácsnak a jövőben «okkal körültekintőbben keí-l Sizélnéz- ni saját területén, hogy megszüntes­azt a lehetetlen állapotot, hogy a ku'ákok a tszcsk-be b&férkőz.ve vé­geznék továbbra is aknamunkájukat, A kulákbeíolyás már annyira érvé­nyesül a Béke tszcs-ben, hogy ha va­laki lé! mert szólalni ellenük, ón­nak távoznia kellett-a tszcs-bűl. Így. kényszerítették kilépésre az egyik brlgádvezelöl is, aki nyáron jött meg 5 hónapos iskoláról. Meglátta a hibákat .rámutatott' a helytelensé­gekre, többek között arra, hogy meg­tűri]. a kuíákokat maguk között. Rajk Józsefnét is azért akarják e> távpiítani, mért megmondta kik azok, akik tengerit lopnak a iszos-ből. — Amíg a kuíákokat féltve őrizgette a. tszcs vezetősége addig azokat a dol­gozóikat, akik, követeltékJaz alapsza­bály betartását, a fegyelem megsz- társítását;, a kulákok eltávolítását, iparkodtak lejáratni, vagy eltávolí­tani a tszcs-böl. Gyöngyösi brigád­vezető. akit kilépésre kényszerítet­tek, követelte az alapszabály betar­tását és ezért a vezetőség úgy állí­totta be a dolgozók között, . hogy radikális és túl ,,baloldaJiasé’ 3 ve e Ésép hozzáiárutásával tártak dolgozni a lapok napszámba, a tszcs munkája pedig maradt az őszi hónapokban. Amikor javasolta a brigiádveZetö. hogy alka’mazzanak munkaegység levonást azokkal szem­ben, akik nem járnak dolgozni rend­szeresen a csoportba, a vezetőség ja­vaslatát felrúgta, sőt eltávolította öt a csoportból. A. vezetőség a Béke tszcs-ben elfe­ledkezett arról, hogy a miniszterin- náos határozata, valamint a atoö vet­kezetem és gépállomások órszégos értekezletén Rákosi elvtárs is fel­hívta a tszcs-k figyelmét az alapsza- l)ály betartására és a munkafegye­lem; megszilárdítására. A györkönyi Béke tszer-ben ez még a mai napig sem érvényesül. A tszcs elnöke dur­ván megsértette ; az alap,szabályztot, a bevitt szerszámokért takarmányga­bonát osztott ki és ő magg, is egy hordóért 10 mázsa kukoricát vett, fel. így aztán elnéz a hibák fölött és ebből adódik az is, hogy ifj. Kar­dos János aki tszcs-tag, haszonfoér- bevett földet és kétlakl életet folytat. Ez megmutatkozik Halmai Ádám sscatalosnél is, aki belépett a tszcs- be, de a darálóját és fűrészét nem vitte be. A tszcs motorjával mun­kaegységért darál és fűrészel a tszcs-nek, de emellett a község do - gozóinak is dolgozik pénzért. A ter­melő csoportnak oda kell hatni, hogy a kétlakiatoat felszámolják és a kalá­kák kizárása mellett döntő kérdés­ként kezeljék a? alapszabály betar­tását. Ezeket csak úgy tudják megvalósí­tani, ha a tszcs sokkal jobban tart­ja a kapcsolatot a községi pártszer­vezettel, és a tanácpsal A tanács pe­dig felszámolja az eddigi opportunis­ta magatartását. Nem engedhető meg az, hogy a tszcs elnöke ne jelenjen meg a tanácsüléseken. Közös erővel sokkal eredményesebben tudnak har­colni a kulákok ellen. Ehhez azon­ban még fontos a járási pártbizott­ság és a mezőgazdasági osztály po­litikai és szakmai segítsége is. Is­meri essék szélesebb körben pártunk parasztpolitikáját, hogy minden tszcs tag világosan láthassa: kj a kulák és miért keli ellenük harcot folytat­ni. A községi párttitikár elvtárs már ezen a téren ért el eredményeket, de neki is sokkal, nagyobb figyelmet kell fordítani a tszcs és a tanács munká­jára, hogy Gyönköny községben min­denki tudja, kj a..kulák és eredmé­nyesen tudjanak ellene harcolni. Cserenyec István A nagyvekei llj É et tszcs versenyre hívta a závodí Előre tszcs tagjait Ml. a nagyvejfcei Uj ÉTTit tszcs tag­jai megértettük- pártunk és kormá­nyunk határozatait és teljes erőnk­ből arra törekszünk, hogy elsők kö­zött legyünk, akik dolgozó népünk kenyeréről gondoskodnak. Törekvé­sünk sikert eredményezett, ml lettünk tavaly a bonyhádi járásban az , elsők az állam iránti • kötelezettségünk te’* jesetésében. De a nagyvejkeiekuek nem ez az első eredményük. Nem­csak a járásban, de a mc-gyében fs tudják, hogy az Uj Elet tszcs elsők között fejezte be az ős7: vetését, az elültetett. ■ másodvetésű burgonyájá­ból másfél vagon termett Mag is lát­szott ez a zárszámadásnál. A tagok az aszályos időjárás dacára is jó eredményükről számolhatnak be. ' —- Csák kenyérgabonából kaptak mun­kaegységenként 2.2 kilót, s több, mint 80 ezer forint beruházást esz­közöltek különböző építkezésekre, a szorgalmas munka mindig meghozza a gyümölcsét. Ennek tudatában a nagyvejkei Uj Elet tormelőosoport* ban nem ülnek babéraikon, hanem a téli hónapokban is szorgalmas mun­kával késeüínek a tavaszi kenyér- csatára, harcolnak a bő terméshoza­mért. A vetőmagjuk már készen áll a vetésre kitisztítva. A gazdasági szerszámok, gépek javítását végzik már, hogy mire a vetés ideje elérke­zik. minden rendben álljon. A tagok téli tüzelőjét erdőiisztííá-sal biztosí­tották. Az áltatok téli átte'elitetése érdekében 700 köbméer minőségi si- lötiakarmányt biztosítottak. Nem fél­nek az újtól sem, bátran alkalmazzák az új agrotechnikai módszereket Az ősz folyamán 25 hold búzát vetettek keresztsorosan. kukoricájukat mind négyzetesen vetik< Hogy a nagyvej- kéiek ilyen jói dolgoznak, ez nem véletlen. A tagság résztvesz a poli­tikai és szakmai oktatásokon, fejlesz­tik elméleti és szakmai tudásukat. — „Most, hogy felszabadulásunk ünne­pét méltóan ünnepeljük meg, fokoz­ni akarjuk a munkaiendületét” — mondották a csoport tagjai. Ennek érdekében versenyre hívjuk ki a zá- vodi Előre tszcs-, az alábbi feltéte­lek mellett: 1 Február lC-re befejezzük a • trágyázást, mintegy 500 kocsi trágyát hordunk ki a földre. 2 Február 10-iq üzemképessé te- • szünk valamennyi gépünket s a mezőgazdasági szerszámainkat - javítjuk. 3 A tavaszi vetést 1Ó0 számlák- • bán keresztsorosan végezzük el és legkésőbb március 15-ig befejezi zük. 4 A termelőcsoport munkájában • arra törekszünk, hogy minél nagyobb számban bevonjuk a család­tagokat a munkák sikeres elvégzése érdekében. 5 A tojás" és baromfibeadási * kötelezettségiünket az ütem­tervnek megfelelően a határidő előtt 10 nappal teljesítjük. Hogy a versenykihívás ne csak papíron maradjon, hanem azt gya­korlatban is megvalósítsuk, határo­zatot hoztunk, hogy a versenyérté- kelő bizottság 10 napomként érté­keli az elért eredményeket, art érté­kelve eljuttatjuk a závodi Előre tszcs-hez. Április 4-e tiszteletére. an­nak tudatában tettük vállalatunkat, hogy ezzel hozzájárulunk a bőséges termés sikeréhez és a békéért folyó harchoz, Vanesa Vince MDP-titkár Bajusz Ferenc tszcs-elnök Jánosi Gergely tezcs-brigá dvezetö. PARI ÉS PART ÉPÍTÉS Harcolunk azérf, hogy minden <afpalainyi föld fel legyen szántva és el legyen vetve Alig pár hét választ, el bennünket a "tavaszi nagy csatától, amikor harc­ba kell indulni az idei még bőségé- sebb termésért. Pártszervezetünkre nagy feladat hárul ebben a csatában, hogy sikerrel végrehajtsuk a Közpon­ti Vezetőség határozatát és Rákosi elv társ országgyűlési beesődében el­hangzott útmutatásokat. .Leszűrtük a tanulságot az 19ö2-es gazdasági év tapasztalataiból, ami­kom nem készültünk fel idejében .a tavaszi munkákra, a begyűjtés jó végrehajtására, Ennek tudható be, hogy Szefcszárd város, s, így az új­város is' lemaradt az őszt ezántási- vetési munkálatokban, s nem tudtuk teljesíteni az 1052-es évi begyűjtési térvet Az elmúlt, esztendőben- párt­szervezetünk népnevelőinél gyenge volt az agitációs munka- politikai tartalma. Népnevelőink csak nagy vonalakban ismertették parasztsá­gunkkal a feladatokat, s nem volt megfelelő a pártellenőrzés sem. Az !.9ö3-as évben megjavítjuk az agitációs munka politikái tartalmát, Megerősítjük és ki.bővitjuk népneve­lő-hálózatunkat. Bevonjuk a népne­velő munkába azokat á becsületes dolgozó parasztokat, aJrik eddig js élenjártak az állam iránti kötelezett, ségek teljesítésében. Nagyobb gondot fordítunk a tömegszervezetekre, akik­nek tagjait szintén bevonjuk a nép­nevelő munkába. Megerősítjük kapcsolatunkat a b’é- kebizptteágoklkal, mellyel újabb erő­ket kapcsolhatunk be népnevelőink sorai közé. Hetenként egy-egv utcá­ban kisgyülésekét tartanak, melynek előadóivá a legfejlettebb, a legharco- sabb elvtársiakat bízzuk meg. A kis- gyülósek előadóival hetenként rend­szeresen foglalkozunk, hogy szakadat­lanul képezni tudjuk őket, s ismer- tetsük velük a párt- és kormányha­tározatokat. Nagy súlyt fektetünk a hetenként megtartott népnevelő-érte­kezletekre is, mely segíti pártszerve­zetünket az ellenőrzésben, valamint népnevelőinket a jó tapasztalatok ég módszerek átadásában, a fogyatékos­ságok kiküszöbölésében. Ilyenkor egy-egv népnevelőit, k légy ülés elő­adót rendszeresen beszámoltatunk munkájáról. Hogy agitációs munkánk még ered ményesebb lehessen, a kultúr, és béke agitációra is nagyobb súlyt fekte­tünk. Csasztuskákkal, hungoshíradón, filmeken keresztül fogjuk népszerű­síteni jxzokat a dolgozó parasztokat, akik a mezőgazdasági munkálatokban élenjárnak, De bíráljuk ezen keresz­tül a lemaradóikat is. Agitációs mun­kánk egyik fontos tartalma lesz az ellenséges elemek elleni szívós harc. Rámutatunk a falu kapitalistái, a, ku­lákok aknamunkájára. A klerikális reakció elleni harcban megmutatjuk dolgozó parasztságunknak, hogyan akarják félrevezetni á nép ellenségei a becsületes dolgozókat Agitációs munkánk megjavítására fegyverkén' használjuk fel a most folyó pártoktatást, ahol népnevelőink, fejleszthetik elméleti színvonalukat. Elsajátítják a marxizmus-leninizmus tanításait, a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának útmuta­tásaiból erjtrt meríthetnek a párt- és kormányhatározatok sikeres végre hajtására. Az oktatásnak már most. megmutat­kozik az eredménye agitációs mun­kánkban, Bózner János elvtárs pél­dául a legutóbbi taggyűlésen elmon­dotta, hogy a Szovjetunió Kcmvmu. nista Pártja XIX. kongresszusának anyagát, tanulmányozva, tisztábban látja a párttagok előtt álló feladato­kat és még jobban megtud válaszolni a dolgozók kérdéseire. Elvtáreaink mindjobban megértik, hogy csakúgy tudnak jó agitációs munkát végezni, ha rendszeresen eljárnak a pártok- tatásra, állandóan képezik magukat. Pártszervezetünk vezetősége és tag­jai az agitációs munka során kí­méletlenül fellépnek a lazítok és -a nehézségek elöl meghátrálókkal szem, ben, Harcolni fogunk azért, hogy min­den talpalatnyi föld fel tegyen szát- va és el legyen vetve. Tudjuk, hogy csak így tehetünk elegét begyűjtési tervünk előírásainak, csak így segít­hetjük mindnyájunk boldog jövőjét, szocializmusunk felép illését, békénk megvédését. ‘ Horváth József Szekszárd Újvárosi MDF aCiapszervezeti titkár. %T doigo&ik jói egy állandó bizottsági elnök . • . Légrádi József elvtárs, a mözsi begyűjtési állatid,óbizot) ság elnöke mar nem. fiatal ember. Mozgása, beszéde, fellépése, azonban, sók fiatalt túllicitált. Szerényen, s mégis annyi belső tűzzel beszél munkájáról, amit csak az érthet meg, aki ugyanúgy végigpróbálUi. a múlt rendszer minden szenvedését, mini ű. Szamára is a felszabadulás hoz a meg az- új, addig csuk áhítozott, szabad élt etet. Közvetlen a felszabadulás után az elsők között volt, akik megkezdte/,- « nép ellenségeinek kiseprüeését 0 falu vezetéséből. Azóta is elénk résztvesz, soha nem fáradva, a falu életének javításában. Szervezi, a dolgozó párása okát, hogy a begyűjtés sikeres 'teljesítésé­ül hozzájáruljanak a falu, az ország, a .béke erő­sítéséhez. — Most egy kicsit „maródi“ vagyok — mond- ja Légrádi elvtárs, — amint konyhájukban, egy. mással szembe ülve beszélgetünk. Szeme csillog a rejtett büszkeségtől, amikor arról beszél, hogy ni aktivá ja ven a bizottságnak. Mindjárt'el is mondja, hogyan sikerül1 őket mozgósítani. — A legjobbak mellett — kezdi —- bevontam én a ke­vés1: óé jól teljesítőket is. Ez minden,esetre moz­gósította őket, hogy először öl: teljesítsék mara­déktalanul kö élességüket. Mr eltanult dk már. hogy népnevelő munkát csak az végezhet jól. aki ma’iu is példáit mutat Elmesél ezután egy esetet is ennek igazolása- ra-.— Nevet neái akarok említeni — mondja mo­solyogva — szégyent/ az magát úgyis. Tudtam, bogit az illető há falékban van kissé a tojással, de mégis megbeszéltem vele, hogy kapcsolódjon bel, a bizottság munkájába. Később tudtam meg, hogy hazamenve aszal állított be, hogy — asszony rendezd gyorsan az adósságot, mert cnélkül nem, mehetek agitálni! Lógrádi elvtárs beszédén, de eredményen Is meglő szik. hogy a tömegek között él, ismeri Prob­lem,Ilkát, tud a nyelvükön beszélni, s nem utolsó sorban saját magú >.? példát mulat számukra. Sa­jót mayánál is jobban szereti gazdaságút. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint, \oqy u jó munká­jáért kapó t kitüntetést, az üdülést is azokkal a szavakkal fogadta, hogy — hát addig mi lesz a írét tehenemmel, meg a. borjúkkal. — S inkább i tthon, maradi. Lám , : is egyik átka a: egyéni, kis/,arccilán való gazdálkodásnak. Nemcsak a gazdasági munkákban mulat pél­dái, kanom a kulálcok elleni harcban is. Igen ér­dekes esetethallunk tőle ezzel kapcsolatban: Dár­dai István kulákot — mondja most már nevetve — sehogy se tudták a Vetésre rábírni. Illába mondtam én. hogy nem jól beszélteit vek Mert tudnivaló, hogy az ő nyelvükön is tudni kell be­szélni. Na mondok, majd elmegyek én hozzá, fog ai vo nj. Nekem is úgy , sírt, hogy még a könnye is potyngptt, hogy nincs egy szem vetőmagja sem. Idefigyeljen, — mondom neki, mikor már megelégeltem hallgatni. — Egy szó, annyi, mim száz, ha. nem. vet, nem is fog enni. En mondom, hogy a péknél, s mindenütt ki lesz írva a falra, hogy Dárdai. István ládák nem kaphat kenyeret',, mert, néni vetett. —1 Rá egypár napra örömmel hallottam ,, tn- nácsh&zán, hogy mégis elvetett. A visszaemlékezés hatására még most is- el- borul mosolygós szeme, s dühösen mondja a tá­vollévő Dárdai-félék felé, — amit én termeltem, óbból ti szabotálok nem fogtog enni. h néhány példa kevés arra, hogy egész mély­ségiben megmutassa azt a harcot, melyet a mözsi ' begyűjtési ^ áUandóbizottság végzett, azért, hoay Mözs község a, begyűjtés terén járási viszonylat­ban is majdnem u legelső helyre kerülhetettc Azt azonban megmutatja, ' hogy ahol önfeldk, dozó, példamutató munkával a párttag élenjár, • s állandóin erősíti kapcsolatait a tömegekkel. ott « jó eredmény nem maradhat el, SZÁLAI ENDRE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom