Tolnai Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-10 / 34. szám
vuíú PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! A MAI SZAMBÁN: A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata az anya. és gyermekvédelem továbbfejlesztéséről (2. o.) — A „Pravda“ a francia-amerikai kapcsolatok fejleményeinek sajtóvisszhangjáról (2. o.) — THoéU ..Ígéretet-’ (2. o.’ — Miért nem ismerik fel Györkönjbeu még ma sem a knlákot? (3. o.) — így dolgozik jól egy állandóbizottsági elnök (3. o.) — Medina község dolgozó parasztjai felkészülnek a tavaszi munkákra (4, o.) AZ M DP TOLNAMEGYEI PÄRTBIZOTT JÄG A'NAK LAPJA B V. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM ÁRA 5»FILLÉR, KEDD, 1953 FEBKUAH 10 Q kultiírrgltícló e termelés növekedését segíti A Magyar Népköztársaság Míníszferfaaácsáaak határozata az anya- és gyermekvédelem továbbfejlesztéséről Rákosi elvtárs az országgyűlés 1952. december 15-i ülésén kulturális helyzetünkkel foglalkozva mondotta: „Dolgozó népünk kulturális igényei oly gyorsasággal emelkednek, hogy bár a népművelési munka terén mind mennyi, ségben, mind minőségben jelentős eredményeket értünk el, még mindig messze elmaradtunk a rohamosan növekvő követelmények mögött." A kulturális felvilágosító munka alapvető követelményeit pedig Horváth Márton elvtárs fejtette ki a Központi Vezetőség 1952 június 27-i ülésén, amikor utalt dolgozó népünk öntudata fejlődésének jelentőségére, az'öntudat fejlődésének jelentőségére a termelésben, a tervek teljesítésében, valamint ezek túlteljesítésében a mezőgazdaság szocialista átszervezésének munkájában, a békeharc fokozásában, a szociáldemo- kratizmus, a kulákság, valamint a kükő ellenség ellen vivott harcunkban. Kétségtelen, hogy az ipari és mezőgazdasági tervek teljesítésének erőtadó számai és az üzemi és . falusi kultúráiét gyors fejlődése között összefüggés van. Fejlődésünk eredményei elválaszthatatlanok a számában gyarapodó, technikai készségében gazdagodó munkásosztály és parasztság műveltségének, öntudatának erőteljes növekedésétől. A termelésnek és a kulturális munkának erre az összefüggésére minden eddiginél nyomatékosabban kell emlékeztetni most az új tervév, ötéves tervünk negyedik esztendejének kezdetén. A kultúrélet fejlődése természetesen közvetve is hat a termelésre. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy ne törődjünk különös figyelemmel és érdeklődéssel a kultúrmunkának azokkal az ágaival, amelyek közvetlenül is támogatják a termelést. S itt el- ősorban a kultúragitádós brigádok munkájáról kell beszélnünk. Ezek segítségével tudunk közvetlenül, leggyorsabban értékes segítséget adni a termelés gyors növekedéséhez. A rendkívül eredményes 1952- es évben az üzemi és mezőgazda- sági kultúragitádós munkát még egyenetlenségek, hullámhegyek és völgyek jellemezték. Az új év első tapasztalatai is arra vallanak, hogy ezek az egyenetlenségek még most sem .szűntek meg. Tavaly sokhelyütt az egyes kampányszerű munkáknál a párt lelkes népnevelői között ott találtuk a rigmusbrigádokat. De működésükben már tavaly is az volt a hiba, hogy ezek a brigádok főleg ünnepnapokon léptek fel. Azt lehetett várni, hogy az új évben a kultúragitációnak ezt az egyenetlenségét megszüntetik. Ehelyett általában az történt, hogy az új tervév első napjainak és a zárszámadások elkészítésének sikeres műsorai után a brigádok — mint akik jól elvégezték dolgukat —, megpihentek. Általános ta. pasztalat az, hogy a művészeti csoportok versenyére való készülődés minden kultúragitádós munkát háttérbe szorított, Kultúrmun- kásaink még mindig hajlamosak arra, hogy csak a tetszetős, nagy szereplésekkel törődjenek: lebecsüljék, tizedrendű feladatnak tartsák az állandó kultúragitációt. Sokan még most sem értik meg, mennyire fontos az, hogy a kul- túrbrigádok üzemeink és mező- gazdaságunk életének bátor, lelkeshangú, kritikus szavú, mindennapi krónikásai, s ezzel a termelés segítői legyenek. A jó munka örömét, dicsőségét nemcsak iutalomosztáskor. sztahanovista oklevél átnvuitáskor kell érezniök dolgozóinknak. Az év minden napján és a nap minden percében érezniük kell ezt és nemcsak érezniük, de látniok is kell, hogy elismerik őket, megbecsülik jó munkájukat. Számtalan eszköz, számtalan lehetőség tág teret biztosít élenjáró dolgozóink iránt érzett megbecsülés, szeretet és tisztelet kifejezésére. De a kultúragitációnak ezeket az eszközeit felhasználhatjuk a dolgozó nép ellenségeinek leleplezésére is, elsősorban szemléltető agitáció révén. Az agitációnak ez a formája rajzokkal, fényképpel, karikatúrával, grafikonnal közvetlen és mindenki számára konv- nyen érthető formában fejezi ki azt, amit szóban vagy írásban sokszor csak hosszasan tudnánk megmagyarázni. Azon keresztül, hogy a maga valóságában szemlélteti mondanivalóját, közvetlen és igen mély hatást qyakorol: egy futó pillantás elegendő ahhoz, hogy a találó rajz, a rövid, de kifejező felirat mélven megmaradjon emlékezetünkben. Felkeltse érdeklődésünket és cselekvésre ösztönözzön. A szemléltető agitáció módszereit sok helyen és igen eredményesen használták fel mecrvénk területén. A bonyhádi képzőművész szakkör részvevői állandóan rajzolják az élenjáró üzemi, vagy földműves dolgozókat. Tolnán pedig a kirakatokban állandóan találkozunk a beszolgáltatást, vagy az őszi munkák elvégzését szabotáló kulákok képeivel. Tolnán a tané-selnök teljes mértékben ismeri a kultúraqitáció fontosságát és ennek tudható be az, hogy a kultúrmunkának ez'en az igen fontos területén jól halad a munka a községben. A szemléltető agitáció - mellett igen fontos rigmusbrigádjaink szereplése. A legnagyobb hiba az, hogy a legtöbb helyen a rigmusbrigádok csak papíron vannak meg és nem öntevékenyek. A tanács is sokhelyütt lebecsüli a kul- túragitáció jelentőségét. Nem látják meg, hogy a kuítúragitáció igen nagy segítséget nyújthat a Közvetlen termelési feladatok végrehajtásához. Másutt pedig az a hiba, hogy kritikátlan, csak az eredményeket látó — s azokat is rózsaszínű szemüvegen át néző — nehézségeket elkenő kirakatpolitikával találkozunk. Kultúragitá- ciónk nem elég harcos. Brigádjaink nem bíráltak meg névszerfnt egyes dolgozókat őszintén és keményen, sőt voltak községek — mint például Szedres, Tengelic, Harc, stb., — ahol kizárólag a dicséretre szorítkoztak. Hibákról, balsikerekről az ellenség tevékeny ségéről nem hallottunk. Pedig a valóság képe kevésbbé volt rózsás ezeken a helyeken. Szinte a legtöbb helyen az úttörők rigmusbrigádjai járogattak el a házakhoz kö zönteni, de a versenyek, idején még ez is elmaradt. A tapasztalat azt mutatja, hogy a kuítúragitáció a kampánymunkáknál jó és eredményes. A kampány befejezése után azonnal visszaesik. Fokozott gonddal kell harcolnunk azért, hogy kultúragi- tációnk állandó jellegű leqyen és minden idénymunka, vagy kampánymunka fő feladatának elősegítése után határozott segítséget adjon mindennapi életünk sok-sok munkájához is. üzemeinkben ne csupán termelési értekezleteken lépjenek fel a rigmushrigádok — mint ahogy ezt a Simontornyai Bőrgyárban is teszik, — hanem a nap minden órájában álljanak ké_ szén arra, hoqy egy-eqy elkésőt lemaradót vagv az aznapi műszak bán jól teljesítő dolgozót meqérte- kel jenek. Ugyanez leaven a helyzet a falvakban is. Művészeti csonortia’nknak igen helyes az a kezdeményezése, — ahogy ezt a hátai és sárpilisi néni együttes tette, — hoqy népi iátékukba rigmusbrigádok szereplését is bevonták. De többet kell tennünk en a fcnr|o’'‘oVnn!f brigádjuk is kell, hogy legyen. A Magyar Népköztársaság alkotmánya annak a szocialista elvnek alapján, hogy a legfőbb érték az ember, egész népünk közös ügyévé teszi a házasság, a család, az anyaság és. a gyermek fokozott védelmét. Népünk tíz- és tízezreiben egyre erősödik annak tudata, hogy a szocializmust építve, — a maguk, családjuk, gyermekeik békés. boldog jövőjét építik « éppen ezért erősödik bennük a családi élet. a gyermek megbecsülése. Ugyanakkor Népköztársaságunk az anyák és gyermekek védebnéjek törvényes biztosításával, a jóléti és egészségügyi intézmények fejlesztésével és különböző szociális juttatásokkal mozdítja elő a családi élet megerősödését, az anya- és gyermekvédelem színvonalának emelését. Dolgozó népünk életszínvonalának emelkedésével a házasságkötések és születések arányszáma is jelentősen nőtt és lényegesen meghaladja a háború előtti színvonalat, a ewossmőha'andó- ság aránya pedig a háború előttinek mintegy felére csökken-. Népi" demokráciánk eddig elért hatalmas eredményei lehetőséget nyújtanak arra, hogy államunk a jövőben még nagyobb segítséget nyújtson a család-, anya- és gyermekvédelemnek A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa a házasság, a család intézményének megszilárdítása érdekébem az anya- és gyermekvédelem további fejlesztéséről ;i következőket határoz z.a: I. fi teherben lm nők ss az snyák védelmének tokozása 1, A teherben lévő cek fokozott orvosi gondozása. Az egészségügyi miniszter biztosítsa, hogy az állami egészségügyi szai- gáiat minden teherben- lévő n"t terhességi ideje alatt legalább háromszor ingyenes orvosi vizsgálatban részesítsen, e'Őször lehetőleg a terhesség harmadik hónapjának vége elől* utó' jára pedig a terivsség nyolcadik hónapjában. A gondozásban va.ó '.észvétel biztosítása érdekében: aj A védőnő a terhes anyát a terhesség tartama alatt is állandó gondozásban köteles részesíteni. b) A jelen határozattal rendszeresített ingyenes csecsemő-kelengyében továbbá az emelt összegű anyasági segélyben csak az az anya részesii.. aki terhesgondozási könyvvei igazo- ia, hogy az orvosi vizsgálaton részt- vett. ej A falusi szakorvosi szolgálat szülészeti és gyermekszakorvosj ellátását összesen negyven új járásra kell kiterjeszteni. 2. Kedvezmények a munkaviszonyok körében. a) Minden miniszter az egészség- ügyi miniszterrel és az illetékes szak szervezette! egyetértésben harminc napon belül szabályozza, hogy melyek azok a nők osrószségéi'e ártalma* munkakörök, amelyekben nőket fog- ’alkozta’n! nem szabad. Ezekbe a munkakörökbe nőt újonnan alkalmaz ni 1933 március t. napja után tilos, az ilyen munkakörökben jelenleg dől. gozó nőket pedig 1958 július hó végéig más, nők számára alkalmas munkakörbe kell áthelyezni, b) Nőnek munkára való felvételét _r büntetés terhe alatt —* nem szabad azért megtagadni, mert a nő teherben van. ej A terhes nőt. vn'amint a szoptatós anyát a szü'ési követő harma dik hó végéig csak fegyelmi eljárás alapján, vagy saját kérelmére lehet elbocsátani. A teherben lévő háztartási alkalmazottnak a szü'éaig nem lehet felmondani, kivéve, ha azonnali felmondásra okot adó körii'ménv merül tel. ez esetben, ha az alka'mazott a fel mondást nem fogadja el, a járás-bíró »ág dönt. dl A munka törvénykönyve értelmében (95 paragrafus' teherben lévő nőt, a terhesség hatodik hónapjátó' kezdve és szoptató nőt a szoptatás hatodik hónapjáig — nem S7.nbrd nebZz testi, éjje1! és túlmunkára beosztani. — Más helységben végzendő munkára csak beleegyezésével szabad küldeni, — kérelmére, orvosi vélemény alapján állapotának megfelelő munkakörbe kell áthelyezni, « az új munkakörben keresete nem lehet kevesebb, mint amennyi az előző hathavi átlagkeresete volt. E rendelkezések végrehajtása érdekében az illetékes miniszterek az egészségügyi miniszterrel és az illetékes szakszervezettel egyetértésben harminc napon belül határozzák meg azokat a munkaköröket, amelyekben terhes nő nem foglalkoztatható. ej A terhes., illetőleg szülő nőt i munka törvénykönyve értelmében (97. paragrafus (1) bek:) a szülés , előtt <Ss a szülés után összesen tizenkét heti szabadság illeti meg, amely rendellenes szülés estén hatósági or vosi javas’atra négy héttel meghBsz- «zabb Itható. A szülési szabadságot rendszerint a szülés előtt és mán két részben kell kiadni, a dolgozd nő béreimére, meg kell engedni, hogy a szülési szabadságot leije» egészében a ezü- ’ést követően vegye igénybe, ha a szülést megelőzően végzett munka orvosi vélemény szerint egészségének veszélyeztetésével nem jár. f) Ha a dolgozó nő gyermekét a vállalat, vatry a munkahelyhez közei. e«5 bölcsödében vagy pedig közeli lakásán szoptatja, az első hat hónapig naponta kétszer, félórái, ezt.követően a kilencedik hónapig, naponta egyszer félórái szoptatási idő jár részére, amely a munkaidőbe beleszámít és arra átlagbér jár. Ha az .tov.i g<’erm«k.ét < • jwtrkwhclyétől távolabb eső bölcsődében vagy lakásán szoptatja, az első hit bőnapban naponta kétszer háromnegyed órát, ez> követően a kilencedik hónapig naponta egyszer háromnegyedórai szoptatási idő jár részére, kívánságára pedig a napi kétszer háromnegyed órai szoptatási idő napi másfél órában egyszerre is kiadható. Ha a gyermek szoptatása az e’.öb b:ek szerint nem biztosítható, a i\o! gozó nőt kérelmére a szoptatás érdekében a munkáltató vállalat (hivatal, stb.) vezetője legfeljebb bárom havi fizetésnélkii'i szabadságban köteles részesíteni. g) A dolgozó anyát egy évesnél fiatalabb beteg gyermekének ápolása és gondozása érdekében, kérelmére táppénzes állományba kell helyezni, ha igazolja, hogy a gyermek otthoni ápolásra szorul és ápolását más családtag nem tudja ellátni. Ha a beteg gyermek egy évnél idősebb, de hat évesnél fiatalabb, a dolgozó anyát kérelmére az otthoni áno- lás b'ztositására a fenti feltételek igazolása esetén fizetésné’kü'i szabadságban ke'l részesíteni, az ilyen címen engedélyezett szabadságok ösz- szes tartama azonban egy cv alatt harminc napot nem haladhat meg. Ha i gyermek egy évesnél idősebb, de két évesnél fiatalabb, az egyedül ál- 'ó dolgozó nőt a szabadság tartamára táppénz illeti meg. Egyedülállónak azt a nót kel! tekinteni, akinek férje nlnosen, vagy attól törvényesen elvált. A munkáltató szerv vezetője ki- vételestül indokolt esetben harminc napnál hosszabb ideig tartó fizetés- nélküli szabadságot is engedélyezhet, az igy meghosszabbított időre azonban táppénz nem jár. h) Az a dolgozó anya, aki legalább két 14 évesnél fiatalabb gyermekét gondozza, háztartási teendő jobb el- ’áíása érdekében havonkint egv fizetés nélküli szabadnapra jogosult, fe1- téve, hogy a megelőző három hónap alatt igazolatlanul nem mulasztott. 3. Ingyenes cseosemőkeleagye juttatása az ú.jszii'ötteknek, 1953 március 1-től kezdődően az állam minden újszülött gyermek részére ingyen csecsem őke’engy ét juttat a szii'öknck. akár jogosult a szülő társadalombiztosításra, akár nem. aj Az ingyenes esecsemőkelengve tOO forint értékű ceecsemörikket (p-e lenka és egyéb ruházati cikk) tartalmaz. A Vo'pngvecso'nagot a/, egv éven aluli csecsemők használatára szolgáló cikkekből a belkereskedelmi minisztérium által összeállított jegyzék alapján, a kijelölt üzlet állítja össze az anya választása szerint. b) Ingyenes kelengyében az az anya részesül, aki a vérbőségével kapcsolatban előírt három orvosi vizsgálaton résztvett. 1953. évi április hó végéig az ingyenes kelengyét annak az anyának is ki kelt adni, aki csak egyezer vett részt orvosi vizsgál atom Orvosi igazolásra kiadható a kelengye annak az anyának is, aki a három orvosi vizsgálaton koraszülés miatt nem vehetett részt, de a koraszülött gyermek életképes. c) Az ingyenes kelengyére jogosító utalványt a terhes nő lakóhelye szerint illetékes községi (városi, kerületi) tanácsa végrehajtóbizotwága adja ki a terhesség kilencedik hónapjától kezdve. d) A cseosemőkeiengyc a gyermek élveszü'etése esetén az anya tulajdonába megy át. 3. A csecsemőkelengye ingyenes juttatásával egyidöben, 1958. évi már cius 1. napjával megszűnik a pelenkára adott árengedméí»- fenntartásának ezükségoasége. 4. Kedvezmények az intézeti szülési költségeknél. aj A társadalombiztosításban akár saját munkaviszonyuk alapján, akár férjük jogán részesülő nők intézeti szülési költségeit teljes mértékben i társadalombiztosítási szervek viselik. h) Az intézetekben (kórházban, klinikám, szanatóriumban, stb,) szülő, a tárSada!ombÍ2tOsiiáshan nem részesülő nők az intézménynél kötelező ápolási díj felét fizetik csupán, a szil 'óotthonokban napi tíz Fl-ot. 5. Társadalombiztosítási juttatások. aj A támadalombiztosításban részesülő dolgozó nőt az anyasági segély tnel'ott terhességi ■ és gyermekágyi segély is megilleti, tizenkét heti -munkabérének megfelelő összegben, amennyiben pedig a szülési szabadságát megivasszabbitották, (2. e. pont) a meghosszabftús időtartalmára — legfeljebb további négy hétre — U jár a terhességi ós gyermekágyi segély. Ila az anya nem áll alkalmazásban, egyszeri anyasági segélyben részesé., feltéve, bogv a férje társadalombiz- tositásra igényjogosult dolgozó. b) A dolgozó anvák anyasági segélyét 1958. évi március 1. napjától kezdve a jelenlegi ötszáz forintra’ hatszáz forintra, az első gyermek után kétszáz forintra keil fölöméin:. ej A mezőgazdasági társadalombiztosításba bevont dolgozó nők, akik a terhességi és gyermekágyi segély helyett cgvséges anyasági segélyben részesülnek, a jelenlegi ezerháromszáz harminc forint anyasági segély heveit 1933. március 1-tól kezdve eze>- négyszáz forintot, az első gyermek után ezerötezáz forintot kapnak. d) Az az anya. aki a háromszori ‘erhességi orvosi vizsgálaton nem vet* részt, az anyasági eegélvt nem a fe * emelt, hanem csak az eddigi ösafW- ben kapta. 1953. évi április hó végéiig a fölemelt anyasági segély jéi annak az anyának is, aki csak egv* szer vott részt orvosi vizsgálaton. A felemelt anyasági segélyt kapja az az anya is. aki koraszülés miatt nem vehetett résat a három orvosi vizsgálaton. el A terhességi és evermokágvi. illetőleg anyasági segély teljes összegben megilleti azt a dolgozó nőt. akt a segély esedékességét megelőző két éven beiül összesen legalább k— lene hónapig betegség esetére biztosítva volt, vagv a kilenc hónapot azért nem érte cl. mert munkaviszony • ba lépését megelőzően egy évnél' '-rosszabb ideig iskolái tanú1 mányoka» folytatott, vagy tanfolyamon vett -észt. A segélv fele összegét abban az esetben Í3 megkapja „ dolgozó nö hu két éven belül lega'ább hat hónapon át betegség esetére biztosítva volt. Ha az egyszeri anyasági segély a férj jogán jár, a fenti rendelkezéseket a férj munkaviszonyára k->'l alkalmazni. ’ (Folytatás a 2. oldalon)
