Tolnai Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-10 / 34. szám

vuíú PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! A MAI SZAMBÁN: A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határo­zata az anya. és gyermekvédelem továbbfejlesztéséről (2. o.) — A „Pravda“ a francia-amerikai kapcsolatok fejleményeinek sajtóvisszhangjáról (2. o.) — THoéU ..Ígéretet-’ (2. o.’ — Miért nem ismerik fel Györkönjbeu még ma sem a knlákot? (3. o.) — így dolgozik jól egy állandóbizottsági elnök (3. o.) — Medina község dolgozó parasztjai felkészülnek a tavaszi munkákra (4, o.) AZ M DP TOLNAMEGYEI PÄRTBIZOTT JÄG A'NAK LAPJA B V. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM ÁRA 5»FILLÉR, KEDD, 1953 FEBKUAH 10 Q kultiírrgltícló e termelés növekedését segíti A Magyar Népköztársaság Míníszferfaaácsáaak határozata az anya- és gyermekvédelem továbbfejlesztéséről Rákosi elvtárs az országgyűlés 1952. december 15-i ülésén kul­turális helyzetünkkel foglalkozva mondotta: „Dolgozó népünk kul­turális igényei oly gyorsasággal emelkednek, hogy bár a népmű­velési munka terén mind mennyi, ségben, mind minőségben jelentős eredményeket értünk el, még min­dig messze elmaradtunk a roha­mosan növekvő követelmények mögött." A kulturális felvilágosító munka alapvető követelményeit pedig Horváth Márton elvtárs fej­tette ki a Központi Vezetőség 1952 június 27-i ülésén, amikor utalt dolgozó népünk öntudata fejlő­désének jelentőségére, az'öntudat fejlődésének jelentőségére a ter­melésben, a tervek teljesítésében, valamint ezek túlteljesítésében a mezőgazdaság szocialista átszer­vezésének munkájában, a béke­harc fokozásában, a szociáldemo- kratizmus, a kulákság, valamint a kükő ellenség ellen vivott har­cunkban. Kétségtelen, hogy az ipari és mezőgazdasági tervek teljesítésé­nek erőtadó számai és az üzemi és . falusi kultúráiét gyors fejlő­dése között összefüggés van. Fej­lődésünk eredményei elválasztha­tatlanok a számában gyarapodó, technikai készségében gazdagodó munkásosztály és parasztság mű­veltségének, öntudatának erőtel­jes növekedésétől. A termelésnek és a kulturális munkának erre az összefüggésére minden eddiginél nyomatékosabban kell emlékeztet­ni most az új tervév, ötéves ter­vünk negyedik esztendejének kez­detén. A kultúrélet fejlődése ter­mészetesen közvetve is hat a ter­melésre. Ez azonban nem jelent­heti azt, hogy ne törődjünk kü­lönös figyelemmel és érdeklődés­sel a kultúrmunkának azokkal az ágaival, amelyek közvetlenül is támogatják a termelést. S itt el- ősorban a kultúragitádós brigá­dok munkájáról kell beszélnünk. Ezek segítségével tudunk közvet­lenül, leggyorsabban értékes se­gítséget adni a termelés gyors növekedéséhez. A rendkívül eredményes 1952- es évben az üzemi és mezőgazda- sági kultúragitádós munkát még egyenetlenségek, hullámhegyek és völgyek jellemezték. Az új év el­ső tapasztalatai is arra vallanak, hogy ezek az egyenetlenségek még most sem .szűntek meg. Tavaly sokhelyütt az egyes kampánysze­rű munkáknál a párt lelkes nép­nevelői között ott találtuk a rig­musbrigádokat. De működésük­ben már tavaly is az volt a hiba, hogy ezek a brigádok főleg ün­nepnapokon léptek fel. Azt lehe­tett várni, hogy az új évben a kultúragitációnak ezt az egyenet­lenségét megszüntetik. Ehelyett általában az történt, hogy az új tervév első napjainak és a zár­számadások elkészítésének sike­res műsorai után a brigádok — mint akik jól elvégezték dolgu­kat —, megpihentek. Általános ta. pasztalat az, hogy a művészeti csoportok versenyére való készü­lődés minden kultúragitádós mun­kát háttérbe szorított, Kultúrmun- kásaink még mindig hajlamosak arra, hogy csak a tetszetős, nagy szereplésekkel törődjenek: lebe­csüljék, tizedrendű feladatnak tartsák az állandó kultúragitációt. Sokan még most sem értik meg, mennyire fontos az, hogy a kul- túrbrigádok üzemeink és mező- gazdaságunk életének bátor, lel­keshangú, kritikus szavú, min­dennapi krónikásai, s ezzel a ter­melés segítői legyenek. A jó munka örömét, dicsőségét nemcsak iutalomosztáskor. sztaha­novista oklevél átnvuitáskor kell érezniök dolgozóinknak. Az év minden napján és a nap minden percében érezniük kell ezt és nemcsak érezniük, de látniok is kell, hogy elismerik őket, meg­becsülik jó munkájukat. Számta­lan eszköz, számtalan lehetőség tág teret biztosít élenjáró dolgo­zóink iránt érzett megbecsülés, szeretet és tisztelet kifejezésére. De a kultúragitációnak ezeket az eszközeit felhasználhatjuk a dol­gozó nép ellenségeinek leleplezé­sére is, elsősorban szemléltető agitáció révén. Az agitációnak ez a formája rajzokkal, fényképpel, karikatúrával, grafikonnal köz­vetlen és mindenki számára konv- nyen érthető formában fejezi ki azt, amit szóban vagy írásban sokszor csak hosszasan tudnánk megmagyarázni. Azon keresztül, hogy a maga valóságában szem­lélteti mondanivalóját, közvetlen és igen mély hatást qyakorol: egy futó pillantás elegendő ahhoz, hogy a találó rajz, a rövid, de ki­fejező felirat mélven megmarad­jon emlékezetünkben. Felkeltse érdeklődésünket és cselekvésre ösztönözzön. A szemléltető agitáció módsze­reit sok helyen és igen eredmé­nyesen használták fel mecrvénk területén. A bonyhádi képzőmű­vész szakkör részvevői állandóan rajzolják az élenjáró üzemi, vagy földműves dolgozókat. Tolnán pe­dig a kirakatokban állandóan ta­lálkozunk a beszolgáltatást, vagy az őszi munkák elvégzését szabo­táló kulákok képeivel. Tolnán a tané-selnök teljes mértékben is­meri a kultúraqitáció fontossá­gát és ennek tudható be az, hogy a kultúrmunkának ez'en az igen fontos területén jól halad a munka a községben. A szemléltető agitáció - mellett igen fontos rigmusbrigádjaink sze­replése. A legnagyobb hiba az, hogy a legtöbb helyen a rigmus­brigádok csak papíron vannak meg és nem öntevékenyek. A ta­nács is sokhelyütt lebecsüli a kul- túragitáció jelentőségét. Nem látják meg, hogy a kuítúragitáció igen nagy segítséget nyújthat a Közvetlen termelési feladatok vég­rehajtásához. Másutt pedig az a hiba, hogy kritikátlan, csak az eredményeket látó — s azokat is rózsaszínű szemüvegen át néző — nehézségeket elkenő kirakatpoliti­kával találkozunk. Kultúragitá- ciónk nem elég harcos. Brigádja­ink nem bíráltak meg névszerfnt egyes dolgozókat őszintén és ke­ményen, sőt voltak községek — mint például Szedres, Tengelic, Harc, stb., — ahol kizárólag a dicséretre szorítkoztak. Hibákról, balsikerekről az ellenség tevékeny ségéről nem hallottunk. Pedig a valóság képe kevésbbé volt ró­zsás ezeken a helyeken. Szinte a legtöbb helyen az úttörők rig­musbrigádjai járogattak el a há­zakhoz kö zönteni, de a verse­nyek, idején még ez is elmaradt. A tapasztalat azt mutatja, hogy a kuítúragitáció a kampánymun­káknál jó és eredményes. A kam­pány befejezése után azonnal visszaesik. Fokozott gonddal kell harcolnunk azért, hogy kultúragi- tációnk állandó jellegű leqyen és minden idénymunka, vagy kam­pánymunka fő feladatának előse­gítése után határozott segítséget adjon mindennapi életünk sok-sok munkájához is. üzemeinkben ne csupán termelési értekezleteken lépjenek fel a rigmushrigádok — mint ahogy ezt a Simontornyai Bőrgyárban is teszik, — hanem a nap minden órájában álljanak ké_ szén arra, hoqy egy-eqy elkésőt lemaradót vagv az aznapi műszak bán jól teljesítő dolgozót meqérte- kel jenek. Ugyanez leaven a helyzet a falvakban is. Művészeti csonortia’nknak igen helyes az a kezdeményezése, — ahogy ezt a hátai és sárpilisi néni együttes tette, — hoqy népi iátékukba rig­musbrigádok szereplését is be­vonták. De többet kell tennünk en a fcnr|o’'‘oVnn!f brigádjuk is kell, hogy legyen. A Magyar Népköztársaság alkot­mánya annak a szocialista elvnek alapján, hogy a legfőbb érték az em­ber, egész népünk közös ügyévé te­szi a házasság, a család, az anyaság és. a gyermek fokozott védelmét. Né­pünk tíz- és tízezreiben egyre erősö­dik annak tudata, hogy a szocializ­must építve, — a maguk, családjuk, gyermekeik békés. boldog jövőjét építik « éppen ezért erősödik bennük a családi élet. a gyermek megbecsü­lése. Ugyanakkor Népköztársaságunk az anyák és gyermekek védebnéjek törvényes biztosításával, a jóléti és egészségügyi intézmények fejleszté­sével és különböző szociális juttatá­sokkal mozdítja elő a családi élet megerősödését, az anya- és gyermek­védelem színvonalának emelését. Dol­gozó népünk életszínvonalának emel­kedésével a házasságkötések és szü­letések arányszáma is jelentősen nőtt és lényegesen meghaladja a háború előtti színvonalat, a ewossmőha'andó- ság aránya pedig a háború előttinek mintegy felére csökken-. Népi" demokráciánk eddig elért ha­talmas eredményei lehetőséget nyúj­tanak arra, hogy államunk a jövőben még nagyobb segítséget nyújtson a család-, anya- és gyermekvédelemnek A Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa a házasság, a család intéz­ményének megszilárdítása érdekébem az anya- és gyermekvédelem további fejlesztéséről ;i következőket határoz z.a: I. fi teherben lm nők ss az snyák védelmének tokozása 1, A teherben lévő cek fokozott orvosi gondozása. Az egészségügyi miniszter biztosít­sa, hogy az állami egészségügyi szai- gáiat minden teherben- lévő n"t ter­hességi ideje alatt legalább háromszor ingyenes orvosi vizsgálatban része­sítsen, e'Őször lehetőleg a terhesség harmadik hónapjának vége elől* utó' jára pedig a terivsség nyolcadik hó­napjában. A gondozásban va.ó '.ész­vétel biztosítása érdekében: aj A védőnő a terhes anyát a ter­hesség tartama alatt is állandó gon­dozásban köteles részesíteni. b) A jelen határozattal rendszere­sített ingyenes csecsemő-kelengyében továbbá az emelt összegű anyasági segélyben csak az az anya részesii.. aki terhesgondozási könyvvei igazo- ia, hogy az orvosi vizsgálaton részt- vett. ej A falusi szakorvosi szolgálat szülészeti és gyermekszakorvosj el­látását összesen negyven új járásra kell kiterjeszteni. 2. Kedvezmények a munkaviszo­nyok körében. a) Minden miniszter az egészség- ügyi miniszterrel és az illetékes szak szervezette! egyetértésben harminc napon belül szabályozza, hogy me­lyek azok a nők osrószségéi'e ártalma* munkakörök, amelyekben nőket fog- ’alkozta’n! nem szabad. Ezekbe a munkakörökbe nőt újonnan alkalmaz ni 1933 március t. napja után tilos, az ilyen munkakörökben jelenleg dől. gozó nőket pedig 1958 július hó vé­géig más, nők számára alkalmas mun­kakörbe kell áthelyezni, b) Nőnek munkára való felvételét _r büntetés terhe alatt —* nem szabad azért megtagadni, mert a nő teherben van. ej A terhes nőt. vn'amint a szop­tatós anyát a szü'ési követő harma dik hó végéig csak fegyelmi eljárás alapján, vagy saját kérelmére lehet elbocsátani. A teherben lévő háztartási alkal­mazottnak a szü'éaig nem lehet fel­mondani, kivéve, ha azonnali felmon­dásra okot adó körii'ménv merül tel. ez esetben, ha az alka'mazott a fel mondást nem fogadja el, a járás-bíró »ág dönt. dl A munka törvénykönyve értel­mében (95 paragrafus' teherben lévő nőt, a terhesség hatodik hónapjátó' kezdve és szoptató nőt a szoptatás hatodik hónapjáig — nem S7.nbrd nebZz testi, éjje1! és túlmunkára beosztani. — Más helységben végzendő mun­kára csak beleegyezésével szabad kül­deni, — kérelmére, orvosi vélemény alap­ján állapotának megfelelő munka­körbe kell áthelyezni, « az új munka­körben keresete nem lehet kevesebb, mint amennyi az előző hathavi átlag­keresete volt. E rendelkezések végrehajtása érde­kében az illetékes miniszterek az egészségügyi miniszterrel és az illeté­kes szakszervezettel egyetértésben harminc napon belül határozzák meg azokat a munkaköröket, amelyekben terhes nő nem foglalkoztatható. ej A terhes., illetőleg szülő nőt i munka törvénykönyve értelmében (97. paragrafus (1) bek:) a szülés , előtt <Ss a szülés után összesen tizen­két heti szabadság illeti meg, amely rendellenes szülés estén hatósági or vosi javas’atra négy héttel meghBsz- «zabb Itható. A szülési szabadságot rendszerint a szülés előtt és mán két részben kell kiadni, a dolgozd nő béreimére, meg kell engedni, hogy a szülési szabadságot leije» egészében a ezü- ’ést követően vegye igénybe, ha a szülést megelőzően végzett munka or­vosi vélemény szerint egészségének veszélyeztetésével nem jár. f) Ha a dolgozó nő gyermekét a vállalat, vatry a munkahelyhez közei. e«5 bölcsödében vagy pedig közeli lakásán szoptatja, az első hat hónap­ig naponta kétszer, félórái, ezt.köve­tően a kilencedik hónapig, naponta egyszer félórái szoptatási idő jár részére, amely a munkaidőbe bele­számít és arra átlagbér jár. Ha az .tov.i g<’erm«k.ét < • jwtrkwhclyétől tá­volabb eső bölcsődében vagy lakásán szoptatja, az első hit bőnapban na­ponta kétszer háromnegyed órát, ez> követően a kilencedik hónapig na­ponta egyszer háromnegyedórai szoptatási idő jár részére, kívánságá­ra pedig a napi kétszer háromnegyed órai szoptatási idő napi másfél órá­ban egyszerre is kiadható. Ha a gyermek szoptatása az e’.öb b:ek szerint nem biztosítható, a i\o! gozó nőt kérelmére a szoptatás ér­dekében a munkáltató vállalat (hiva­tal, stb.) vezetője legfeljebb bárom havi fizetésnélkii'i szabadságban kö­teles részesíteni. g) A dolgozó anyát egy évesnél fiatalabb beteg gyermekének ápolása és gondozása érdekében, kérelmére táppénzes állományba kell helyezni, ha igazolja, hogy a gyermek otthoni ápolásra szorul és ápolását más családtag nem tudja ellátni. Ha a beteg gyermek egy évnél idő­sebb, de hat évesnél fiatalabb, a dol­gozó anyát kérelmére az otthoni áno- lás b'ztositására a fenti feltételek igazolása esetén fizetésné’kü'i szabad­ságban ke'l részesíteni, az ilyen cí­men engedélyezett szabadságok ösz- szes tartama azonban egy cv alatt harminc napot nem haladhat meg. Ha i gyermek egy évesnél idősebb, de két évesnél fiatalabb, az egyedül ál- 'ó dolgozó nőt a szabadság tartamára táppénz illeti meg. Egyedülállónak azt a nót kel! tekinteni, akinek férje nlnosen, vagy attól törvényesen el­vált. A munkáltató szerv vezetője ki- vételestül indokolt esetben harminc napnál hosszabb ideig tartó fizetés- nélküli szabadságot is engedélyezhet, az igy meghosszabbított időre azon­ban táppénz nem jár. h) Az a dolgozó anya, aki legalább két 14 évesnél fiatalabb gyermekét gondozza, háztartási teendő jobb el- ’áíása érdekében havonkint egv fize­tés nélküli szabadnapra jogosult, fe1- téve, hogy a megelőző három hónap alatt igazolatlanul nem mulasztott. 3. Ingyenes cseosemőkeleagye jut­tatása az ú.jszii'ötteknek, 1953 március 1-től kezdődően az állam minden újszülött gyermek ré­szére ingyen csecsem őke’engy ét juttat a szii'öknck. akár jogosult a szülő társadalombiztosításra, akár nem. aj Az ingyenes esecsemőkelengve tOO forint értékű ceecsemörikket (p-e lenka és egyéb ruházati cikk) tartal­maz. A Vo'pngvecso'nagot a/, egv éven aluli csecsemők használatára szolgá­ló cikkekből a belkereskedelmi mi­nisztérium által összeállított jegyzék alapján, a kijelölt üzlet állítja össze az anya választása szerint. b) Ingyenes kelengyében az az anya részesül, aki a vérbőségével kap­csolatban előírt három orvosi vizsgá­laton résztvett. 1953. évi április hó végéig az ingyenes kelengyét annak az anyának is ki kelt adni, aki csak egyezer vett részt orvosi vizsgál atom Orvosi igazolásra kiadható a kelen­gye annak az anyának is, aki a há­rom orvosi vizsgálaton koraszülés miatt nem vehetett részt, de a kora­szülött gyermek életképes. c) Az ingyenes kelengyére jogosító utalványt a terhes nő lakóhelye sze­rint illetékes községi (városi, kerületi) tanácsa végrehajtóbizotwága adja ki a terhesség kilencedik hónapjától kezdve. d) A cseosemőkeiengyc a gyermek élveszü'etése esetén az anya tulajdo­nába megy át. 3. A csecsemőkelengye ingyenes juttatásával egyidöben, 1958. évi már cius 1. napjával megszűnik a pelen­kára adott árengedméí»- fenntartásá­nak ezükségoasége. 4. Kedvezmények az intézeti szü­lési költségeknél. aj A társadalombiztosításban akár saját munkaviszonyuk alapján, akár férjük jogán részesülő nők intézeti szülési költségeit teljes mértékben i társadalombiztosítási szervek viselik. h) Az intézetekben (kórházban, klinikám, szanatóriumban, stb,) szülő, a tárSada!ombÍ2tOsiiáshan nem része­sülő nők az intézménynél kötelező ápolási díj felét fizetik csupán, a szil 'óotthonokban napi tíz Fl-ot. 5. Társadalombiztosítási juttatások. aj A támadalombiztosításban része­sülő dolgozó nőt az anyasági segély tnel'ott terhességi ■ és gyermekágyi segély is megilleti, tizenkét heti -mun­kabérének megfelelő összegben, amennyiben pedig a szülési szabad­ságát megivasszabbitották, (2. e. pont) a meghosszabftús időtartalmára — legfeljebb további négy hétre — U jár a terhességi ós gyermekágyi segély. Ila az anya nem áll alkalmazásban, egyszeri anyasági segélyben részesé., feltéve, bogv a férje társadalombiz- tositásra igényjogosult dolgozó. b) A dolgozó anvák anyasági se­gélyét 1958. évi március 1. napjától kezdve a jelenlegi ötszáz forintra’ hatszáz forintra, az első gyermek után kétszáz forintra keil fölöméin:. ej A mezőgazdasági társadalombiz­tosításba bevont dolgozó nők, akik a terhességi és gyermekágyi segély helyett cgvséges anyasági segélyben részesülnek, a jelenlegi ezerháromszáz harminc forint anyasági segély he­veit 1933. március 1-tól kezdve eze>- négyszáz forintot, az első gyermek után ezerötezáz forintot kapnak. d) Az az anya. aki a háromszori ‘erhességi orvosi vizsgálaton nem vet* részt, az anyasági eegélvt nem a fe * emelt, hanem csak az eddigi ösafW- ben kapta. 1953. évi április hó vé­géiig a fölemelt anyasági segély jéi annak az anyának is, aki csak egv* szer vott részt orvosi vizsgálaton. A felemelt anyasági segélyt kapja az az anya is. aki koraszülés miatt nem vehetett résat a három orvosi vizs­gálaton. el A terhességi és evermokágvi. il­letőleg anyasági segély teljes ös­szegben megilleti azt a dolgozó nőt. akt a segély esedékességét megelőző két éven beiül összesen legalább k— lene hónapig betegség esetére bizto­sítva volt, vagv a kilenc hónapot azért nem érte cl. mert munkaviszony • ba lépését megelőzően egy évnél' '-rosszabb ideig iskolái tanú1 mányoka» folytatott, vagy tanfolyamon vett -észt. A segélv fele összegét abban az esetben Í3 megkapja „ dolgozó nö hu két éven belül lega'ább hat hó­napon át betegség esetére biztosítva volt. Ha az egyszeri anyasági segély a férj jogán jár, a fenti rendelkezése­ket a férj munkaviszonyára k->'l al­kalmazni. ’ (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom