Tolnai Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-08 / 33. szám
1953 FEBRUAR 8 NAPLÓ 8 Csou En-Laj nagyjelentőségű politikai beszámolót mondott a kínai népi politikai tanácskozó testület országos bizottságának február 4»i ülésén VekÜTjj (Uj Kína): Csou En-Laj, a tcínaj népi politikai tanácskozó testület országos bizottságának alelnöke február 4-én az országos bizottság Pekingiben megtartott 4. ülésen politikai beszámolót tartott. — Feladatunk az elmúlt több, mint három esztendőben abból állott, — mondotta — hogy minden erőfeszítésünket azoknak a szükséges feltételeknek megteremtésére összpontosítsuk. amelyek mellett népünk harcba indulhat az ország iparosításáért, valamin- annak biztosításáért, hogy állandóan előrehaladjon a szocializmus felé Csou En-Laj a továbbiakban elmondotta, hogy az elmúlt évek során létrejött a kínai nép eddig páratlan egysége. A földreformot 450 millió falusi lakossággal rendelkező területen valósították pieg 5 ezzel összezúzták a feudalizmus alapjait. Az íparj és mezőgazdasági termelés az egéstz ország területén nemcsak helyreállt. hanem mec^ is haladja az elmúlt évek legmagasabb színvonalát. Az elmúlt évben az állami tulajdonban lévő ipar az ipari össztermelés több, míint hatvan százalékát szolgáltatta. 195?-'>en több. mint 34 ezer termelési és fogyasztási szövetkezet működött az országban. A kínai nép eddig soha nem tapasztalt színvonalra emelte politikai öntudatát. Ezután Csou En-Laj hangsúlyozta, hogy az elért sikerek elválaszthatatlanok a Szovjetunió önzetlen, testvéri 'táriíogatásától. majd így folytatta: Tovább fejlődik és erősödik a két nagy szövetséges, Kína é3 a Szovjetunió törhetetlen baráti együttműködése. Ez az együttműködés a múltban is és továbbra is erős szavatosság az. egész világ népei számára az imperialista agresszió ellen, a Távolkelet és az egész világ békéjének és biztonságának megőrzésére. Hazánk valamint a Szovjetunió és a népi demokratikus országok közötti kereskedelmi kapcsolatok, különösen a Szovjetunióval fennálló kereskedőim; kapcsolataink nagy lépésekkel fejlődnek. Ezekkel az országokkal lebonyolított kereskedelmi forgalmunk teljes értéke 195C-ben egész külkereskedelmünk 26 százalékát tette kis 1952-ben pedig már 72 százalékra emelkedett és még tovább növekszik. Hazánk hatalmas tényezője az új demokratikus világpiacnak Csou En-Laj ezután ikiiejteUe, hogy az amerikai imperialisták az elmúlt évek során sorozatosan agressziókat követtek el Kína ellen és többek között ezeket mondotta: — Az úgynevezett ,.ENSZ-erők” attól az időtől kezdve, amikor a kínai népi önkéntesek megkezdték harcukat a koreai néphadsereg oldalán, egészen 1952 végéig összesen 740.000 embert vesztettek. Ebből az Egyesült Államok csapatainak vesztesége több, mint 320,000 íö, vagyis körülbelül annyi, mint az első világháború alatt elesett, megsebesült és logságbaesett amerikai katonák száma. A koreai háború fő jellemvonása m<»t az, hogy a koreai és kínai népi erők ütőképessége a csata füzében egyre növekszik, napró-napra szilárdabb a kínai és a koreai nép fegyverbarátsága, még ugyanakkor az ellenség oldalán növekszik az ember- éa anyagveszteség, süllyed a harci morál és a belső ellentmondások egyre jobban elmélyülnek. Elmondotta továbbá, hogy az amerikai imperialistáik átlátszó ürügyekkel húzzák-hakszitják a koreai kérdés békés rendezését. — Az ENSZ közgyűlésének 7. ülésszakát arra kényszerítették — folytatta. — hogy a koreai és n kínai küldöttek részvétele nélkül, törvénytelenül elfogadta az indiai határozati javaslatot amelynek alapja az „önkéntes hazatelepíted, vagy „nem kényszerű hazatelepít és" amerikai elve. Ezzel a koreai háború kiterjesztését és meghosszabbítását. n nemzetközi feszültség fenntartását nkWrják elérni. Az Egyesült Államok kormánya felbátorodva ettől a- törvénytelen ENSZ-ha*ározattól, az elmúlt két hónapban fokozta az ázsiai katonai kalandjainak kiterjesztését célzó előkészületeket. Az amerikai aerresszo- rok folytatják a koreai hadifoglyok öldöklését, folytatják, baktériumhábc- rú’ükat, folytatják a koreai hátországban békés polgári személyek és berendezések bombázását és egyoldalúan széttépik azt az egyezményt, amely a fegyverszüneti küldöttség járműveinek mentességet biztosit a támadástól Ez a helyzet az egész kínai néptől rendkívül nagy éberséget követel. Folytatni és fokozni kell az amerikai agresszióval való szembeszái 1 ásnak és Korea megsegítésének mozoaimát és ugyanakkor meg kell erősíteni nemzetvédelmünket, mindenütt és mindig készen kell ál’inunk arra. hogv pusztító csapást mérjünk az ellenségre. hí meg mer támadni bennünket. Nyilvánvaló. hogy ma az ameri- kai_ imoeriaUzimus az Azisia és az egész Távolkelet békéjét fenyegető legnagyobb veszély. Azsi, nénei’csak e veszély elhárításával érhetik el a békét és a biztonságot. Ez egész Ázsia népeinek közös feladata. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a béke erői — élükön a Szovjetunióval — szakadatlanul növekednek s ugyanakkor élesedik az ellentét a kanitaüsta országok között. Csou En-Laj ezután 3 pontban foq- lalta össze a kíbai néo legsürgősebb, legfontosabb feladatait s többek kötött ezeket mondotta: Tovább ken erősíteni a kínai nép harcát, az amerikai agresszióval való szembeszállásnak és Korea megsegítésének mozgalmát, tovább kell szilárdítani és hatalmasabbá tenni Kína nemzetvédelmének erejét, A kínai nép szereti a békét, de nem fél a háborútól. Ha az Egyesült Államok új kormánya folytatja a Truman-kormány politikáját és nem akar ja ismét megkezdeni a pamndn- dzsoni tárgyalásokat, hanem tovább folytatja, és kiterjeszti a koreai háborút akkor, a koreai és a kínai nép is folytatja harcát — és teljesen fel van készülve erre. A koreai és a kínai nép mél Ven tudatában van annak a ténynek, hogy imperialista provokációkkal szembekerülve csak úgy ■ehet az ellenséget távozásra kényszeríteni és a nép által annyira óhajtott békét helyreállítani, ha elszántan harcolunk, megsemmisítő csapás: mérünk- minden imperialista háborús tervre és teljes vereségre kárhoztatunk minden támadó lépést. Meg kell kezdeni az országépítő elsőt ötéves tervét 1053-ban. az első ötéves terv első évében 1952-höz képest jelentősen emelkedik iparunk és mezőgazdaságunk termelése. Az 1952-as év termelése és az 1953-ra vonatkozó előzetes terv alapján, az 1952-s év termelését száznak véve i legfontosabb ipari és mezőgazdaságii cikkek termelése 1953-ban a következő lesz: nyersvas 114 hengereítacél 123 szén 100 cukor 123 gabona 109 nyersgyapój 116 Az amerikai agresszióval szembeni ellenállásunknak és Kor„„ támogatásának további megerősítése, az országéul!» terv sikeres teljesítés,, érdekében mozgósítani kell az egész ország népét, hogy a központi népi kormány határozatának megfelelően készítse elő tevékenyen az összjeinai népi gyűlés és a helyi népi gyű!ések választásait, vegyen részt n válasr- ‘ásokban és igyekezzék a minél te’- iesebb demokrácia érvényesítésére, hogy a lehető legnagyobb mértékben kifejezésre jusson az ecész lakos*águnk a közÖ3 törekvések megvalósítására irányuló gyakorlati kezdeményezése. A2 összklnai népi gyűlés megalakulása után a kínai népi politikai la-, nácskozó testület továbbra is fennmarad, mint a kínai népi demokratikus egységes arcvonáj szervezeti forrná ja. EVtársak! Az előttünk álló három feladat éopen olyan fontos. mint amilyen dicső. Minden okunk megvan a bizakodásra, hogy diadalmasan teljesíthetjük ezeket a nagy és sürgős feladatokat. A múlt tapaszif- latai bizonyítja, hogy a kínai nép Mao Ce-Tung elnök és a Kínai Kommunista Párt vezetésével nagy és fényes sikereket tud elérni. IMPERIALISTA „EGYÜTTMŰKÖDÉS" IMPERIALISTA, .EGTUTTMUKODES” öt/onxA ntm feAatneh iiooefsZpher. politikai <b falcnál fltioikc Jt-iim íióoti höUoönóitn cyymcpi*a dö/lk túütal ,,Az államok nein lehetnek szövetségben politikai és katonai téren, ha kei reskcdelmi téren kölcsönösen egymásba döfik késüket.1* A nyugati „egység« és a nyugati burzsoá sajté A kapitalizmus visszaállítása Jugoszláviáiban A „Die Wirtschaft“ című berlini •demokratikus gazdasági hetilap köz* li Dinko Tosev szófiai egyetemi tanár cikkét arról, hogyan állítja vissza a Tito-kükk Jugoszláviában a kapitalizmust. A CIKK EMLÉKEZTET azokra a kölcsönökre, amelyeknek útján a nyugati imperialisták kezükbe kerítették Jugoszláviát. „Az amerikai export- imiport bank — írja a cikk — már 1949. szeptemberében húszmillió dollár kölcsönt engedélyezett BeLgrádnak azzal a feltétellel, hogy ebből 12 ipü- lió dollárért amerikai felszereléseket kell vásárolnia, az Egyesült Á.lamok- ba való kivitelre szánt színesfémek kitermelésének fokozása érdekében“. 1949 december 26-án Jugoszlávia Nagybrltanniától kapott , kölcsönt, amelynek ellenében kötelezte magát, hogy fát, rezet, ónt, higanyt, bauxi- iot, molibdent és mezőgazdasági termékeket szállít Angliának — világ* piaci áron alul. 1950 január 30-án a jugoszláv kormány felvette a második kölcsönt is az amer.kai export-import banktól, majd ezt követte a harmadik amerikai kölcsön. 1950 novemberében és 1951 nyarán Jugoszlávia újabb kölcsönöket kapott az Egyesült Államok* tói. 1951-ben a Marshall-lerv útján további harminc millió dollárt kap lak Titoék. Ezeken kívül 99 millió dolláros kölcsönt is engedélyeztek Titoék számára. E kölcsönökkel egyidejűleg megindult és állandóan erősödik a külföldi tőke behatolása Jugoszláviába. így például a bori rézbányák, a szlovéniai ólőmbányák — Jugoszlávia legjelentősebb nemzeti kincsei az „Anaconda Copper Mining“, a legnagyobb ameri* kai színesfém kohászati konszern kezébe kerültek. A KÜLFÖLDI TÖKE behatolt az ország villamosenergia iparába is. A külföldi finánctőke ellenőrzi a jugo szláv külkereskedelmet is, A Titokormány Jugoszláviát az imperialisták nyersanyagszállító függvényévé változatta. Titoék maguk is „hathatós1* eszközökkel segítették és segítik a kapitalizmus újjáéledését. Ennek első lépése volt a külkereskedelmi monopólium felszámolása. Ezt követte az állami gazdasági és kereskedelmi szervek egymásutáni felosztása és a „szabad verseny11 megindítása az egye- parágakban. E „reformok“ alapján egyre növek* szik a magán-kapitalista vállalatok száma. Horvátországban 1951 december végéig 27.884 magánvállalat működött. A békeiparágak elsorvasztása következtében Jugoszláviában állandóan emelkedik a munkanélküliség. A munkanélküliség emelkedését okozza az is, hogy az amerikai verseny követkéz* ében megszüfitetik egész sör árucikk gyártását. A „Napiijed1* c. titoistajap egész sor árucikket sorol fel, amelyeket az Egyesült Államokból hoznak be, jóllehet az importált áruk minősége rosszabb a belföldieknél. A Tito-kormánv tönkreteszi a dolgozó parasztokat is. Ezt a eélt szolgálja a régi kapitalista földiadó felújító* su, amely a nagygazdák érdekeit védi. A „ZADHL’GÁK", az úgynevezett •ermelőszövetkezetek tipikus mező- gazdasági részvénvlársasáaok, A „Zad- rugáik“ alakítására vonatkozó kormányutasítás nyíltan ki is mondja: ezeket a szövetkezeteket ne a szegény parasztok alakítsák. Újabb ías sz!a Intézkedések a tőkés országokíian Washington A „Reuter1* jelentése szerint az amerikai kormány elhatározta, hogv ,hűségvizsgálatot11 indít az UNESCO amerikai alkalmazottai ellen is. Róma A „Popclo*1 közli, hogy Lauro, a Nemzeti Monarchista párt elnöke és Covelli, a párt tllkára a napokban Milánóban megbeszélést folytatott Dl" no Alfierivel, az egyik volt fasiszta vezérrel. A tárgyalásokon Vito Mussolini is réjzlvett. A megbeszélések során megállapodtak arra vonatkozóan. hogv a fasiszta vezetők hamarosan nyíltan visszatérnek Olaszország politikai életébe. Párls A francia nemzetgyűlés csütörtökön négvszázőtvenrnyolc szavazattal száz bél ellenében elfogadta a kormány *örvényjavasóatát a Tito-fasiszláknak nyújtandó 2.5 milliárd frankos „segítségről.“ A vita során Cristofol kommunista képviselő élesen megbélyegezte a Tito fasiszták rémuralmát Jugoszláviában. J Ismertette azt a mérhetetlen nyomort, amelybe a fasiszta Tito-kiikk a jugoszláv népet döntötte azzal, hogy a költségvetés hetven százalékát háborús előkészületekre fordítja. A 2.5 milliárdos „ajándék11 nem Jugoszlávia megsegítését szolgálja, mini ahogv a kormány mondja, hanem agresszió a jugosrav nép ellen. Kewyork A perui kormány képviselője — Limai jelentések szerint — közölte, hogy Limában és Arequipában ötven embert tartóztattak le „felforgató te* vékenység“ vádjával. A letartóztatások a nemrégiben Arequipában lefolyt általános sztrájkokkal kapcsola- *osak. A letartóztatottak között harminc szakszervezeti és diákvezetö van. Düsseldorf Az utóbbi napokban Düsseldorfban, Dortnuijidban és Soiinamben béke* harcosokat tartoztattak le. Az utóbbi hetek, de leginkább az elmúlt néhány nap eseményei minden eddiginél .szemlélt ('többen mutatják két egymás ellen küzdő erő harcát az imperialista táboron belül. Az egyik erő az Imperialista tábor egységének megtelem lésénél jelentkezik. Erre az erőre jellemző az amerikai gazdának csatlósaira gyakorolt fokozódó nyomása és ugyanakkor- a legszolgaibb európai burzsoá politikusok alázatos serénykedése az amerikai gazda szol* gála tóban, A másik erő éppen ellenkező irányú hatást gyakorol: akadályozza az amerikai imperialisták háborús terveit és ezzel mindjobban bomlasztja az imperialista táboron beiül eddig se túi- zotian szoros egységet. Az új amerikai kormány mindjárt hivataÜMilépése után megtette az első lépéseket, hogy fokozza csatlósaira gyakorolt nyomását. Dullcs küliigy- oiiniszter, Harold Massen, az úgynevezett kölcsönös biztonsági hivatal igazgatója társaságában most Európában utazgat, hogy megpróbálja rend- hehozni az Atlanti Szövetség zilált ügyért. Dullcs, mielőtt elindult Európába, alaposan megfenyegette európai „barátait“, ezzel mintegy jelezvén utazásának célját. Dullcs útja azonban a nyugati burzsoá sajtó-kominen- tárokhói ítélve, nem kecsegtet nagy eredménnyel. A francia „Combat“ így írt: „Az amerikai külügyminiszter mindent kér és nem ad semmit. Mindent é.s még ennél is valamivel többet követel Franciaországtól, rákényszeríti Nyillat-Németország felfegyverzését, kötelezi, begy mind aktívabban kapcsolódjon be az Atlanti Szervezetbe és ilymúdon még inkább megfoszt, hassa szabadságának maradványaitól, amelyek bárom évi szolgalelküség után még megmaradtak, ,,A burzsoá „Ohservateur“ Dullcs utazásával kapcsolatban visszatér a „Elfe“ című ame rikai folyóirat ismeretes, a francia nemzetf büszkeséget súlyosan sértő cikkére, és keserű öngunnyal írja: „Érthető, ha Amerika saját helyzetét ahhoz az úréhoz hasonlítja, aki bár mikor mehet kitartott nőjéhez, az viszont nem keresheti fei tetszésszerinti időben pártfogóját.*1 Az angol burz«oú sajtó hangja sem kevésbbé kétkedő, aggodalmaskodó. A burzsoá „Economlst*1 egyik közelmúltban megjelent cikkében lényegében belemerte, hogy a nyugati húr. zsoá államok csalióskormányai nemzetáruló terveik megvalósításában mindinkább szembetalálják magukat a nemzeti függetlenség védelmében folyó tömegmozgalommal. Ez a mozgalom — írja a lap — arra kényszerítheti Nyugat-Európa kormányait, hogy „elvessék, vagy megnyirbálják“ eddigi elgondolásaikat. „Ez azt jelent, heti, — folytatja a lap, — hogy Nyn- ga'-'Európában nem európai föderáció jön léire, hanem nyugtalan partnerek laza szövetsége .. Az amerikai és az európai imperialisták fokozódó ellentétel, az európai imperialisták megoldhatatlan egymás- közti ellenlétei, a hékeszerető és hazafias tömeg fokozódó ellenállása: íme, ezek az imperialista tábor szét. húzó erői. A napokban viharos erővel jutott kifejezésre az imperialista táíror fő- ellentéte: az amerikai és az angol imperialisták közötti ellentét Is. Eiseu hower, az Egyesült Államok újdonsült elnöke, mint ismeretes, a napokban üzenetet intézett az amerikai kon. gresszushoz és többek között kifejezésre juttatta, hogy támogatni kívánja Cang-Kaj-Sek banditáit a Kínai Nép- köztársaság elleni provokációkban és eszközként akarja azokat felhasználni a távolkeleti háború kiterjesztésében. Az angol közvélemény viharos tiltakozással fogadta Eiscnhower acresz- szív lépését. A nép felháborodása olyan mérlékü volt, hogy még Eden angol külügyminiszter is kénytelen volt kijelenteni a parlamentben, hogy „Nagybritannia haladéktalanul kifejezte az amerikai döntéssel kapcsolatos aggodalmát.“ ,,Az angol kormány — mondotta Eden — hangoztatta azzal kapcsolatos aggályait is, hogy ennek a döntésnek szerencsétlen politikai visszahatásai lesznek1*. Jellemző, milyen „megbecsülést“ tanúsít Amerika Anglia iránt, hogy Edén kénytelen volt beismerni a parlamentben: Eisenhower döntése „egyoldalú politikai cselekmény volt, amelyben a brit kormány nem vett részt.“ Az európai cs» Jósok közötti ellen- . 'éteket és az amerikai politika sorozatos európai kudarcait korántsem az amerikai Imperialisták átmeneti .belpolitikai elfoglaltsága“ okozta. Ezek az ellentétek sokkal mélyebbek: az imperialista rendszer lényegében rejlenek és sem szép szavakkal, sem nyomással nem lehet őket eltüntetni, DARVAS ISTVÁN Megkezdődött a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség évi tanácsülése Prága (TASZSZ): Csütörtökön meg* nyílt Prágában a hetvenöt millió tagot számláló Demokratikus. Ifjúsági Világszövetség évi tanácsülése. Az ülésszakon hatvankét országból körülbelül kétszáz küldött, vendég és megfigyelő vesz részt . Az ülésszak a következő kérdéseket tárgyalja meg: A Hl. Vlilágifjú- eágii Kongresszus összehívása a IV. Világifjúságii Találkozó megszervez • zése, továbbá a népek békekonqr&sz- szusának határozatid és a DÍVSZ fel« adataL Az első napirendi pontról Jacques O-.nis, a Demokratikus ifjúsági Világ- szövetség lötítkára tartott beszámolót i beszámoló után megkezdődött a vita.
