Tolnai Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-08 / 33. szám

I tt n o ms fetwttäk 8 élenjáró módszerekkel az új gazdasági év sikeréért A KOLHOZTERMELÉS TARTALÉKAI Irta: V. PAJVKOV, a koren ov*zkl bérűiéi! pártbizottság titkára A kolhozpárasztok a gépállomások dolgozói, a mezőgazdasági szakembe­reit kerül etünkben Is behatóan ta* ■lujmái'yózzák a XIX, pártkongiresz- '»■7-iis határozatait és íründen erpüiirifoi arra törekszenek. noov zaióraváitsák a kongresszus ioilé ieimi ielontőséciü útmutatásait. A korenoyszkj kerü'et ko'hozpa* rajzijai az eCmúH évben teijesité- tók Sztálin elvtársnak tért ígéretüket és l e’rtáronkint 6.15 mázsával több gui;-miéit takarítottak be, mint. 1951- ban. Túlteljesítették az állattenyész­tés'! tervet és jelentősen növeltév a ko:hozok osztatlan alapjait is. Ami­kor uzo :Kan behatóan megvizsgál­tuk elraiilt éri munkáinkat, több tényre lettünk figyelmesek. Az éí- iriv'üt évbán kerületünkbe« a kalá­szosok átlagos terméseredménye hek- tár'onkint 23.2 mázsa volt, ugyanak­kor azonban a kerületünkhöz tartozó Mikojau sxovhoz 31.4 mázsás bektá- ■orikintl termést takarított be sőt volt olyan bingád is. amely az őézi búzából 38 mázsás hektáronkinti tér­in« «eredményt ért el. Ehhez hozzá kell tenni, hogy ez. a brigád épp olyan fettételek mellett dolgozott, mint a többi. Ebből következik hogv kerületünk valamennyi kolhozának » egván a lehetősége, hogy őszi búzá­ból 25—30 mázsás terméseredményt érp»n el. Idáig közepes mutatószámok alap­ján értékeltük egy-cgy koihoz mun­káját Megvitatva a XIX. pártkong­resszus határozatait, elhatároztuk* hogy ezentúl a kolhozokat nem köze­pes mutatószámok alapján, hanem aszerint fogjuk- értékelni, milyen le­hetőségemül vannak az eredmények o'érésére. Mit akarunk tenni az ötéves terv iölrányzakainak sikeres teljesítésé­ért? Elsősorban szakképzett káderekkel erősítliik meo a kolhozokat, a növénytermelő brigádokat és az áli-dttenyésztő telepeket A. kerületi pártbizottság feladatul tűzte ki maga e'é. hogy mindem növénytermelő bri­gád és állattenyésztő telep élére k;- váló szakembereket állít., A terv meg­valósításához már hozzá js kezdtünk hizpen igen sok kolhozparaszt tanul munkájának félbeszakítása nélkül a hároméves agro-zootechmiikai tanfo­lyamokon. Sztálin elvtárs új művének útmu­tatásai alapján kidolgoztuk, mi a teendőnk minden gépállomáson és kolhozban annak érdekében, hogy 1953-ban befejezzük a mezőgazdáság* termelés komplex gépesítését. Már eddig, is értünk el szép eredménye* két r.z állattenyésztési telepeken a nehéz munkák gépesítése terén. 1951 —52-ben például 26 állattenyésztő te* iepan gépesítettük a vízellátást, síz?- mos hplyen bevezettük az önműködő ítatókiat, fejögépeket, gépesítettük a ‘akarmányapritást, stb. Most azon­ban azt a célt tűztük magiunk elé hogy 195£-ban még magasabb szín­vonalra emeljük az állattenyésztő te­lepek gépesítését és ebben az évben teljesen gépesítsük a takarmánykés/i- tést is. Kerületűnk va'amennvi konyában bevetettük a vetésforgói. 1953. tavaszán ás őszén kerületünk­ben a kalászosok 80 százalékát négy* sete*, a kukoricát, napraforgót pedig négyzetet- észkes módszerrel vetjük el. Ez évben az őszi búzavetés 50 százalékát látjuk el helyi műtrágyá­val, 1955-ben íredig már 90 azá.» lé­kát. Egész kerületünkben megvetettük a magas terméseredmények alapjait. A kolhozok őszi búzából túrteljesittt- ték a vetési tervet és most tevéke­nyen készülnek a tavaszi vetésre. A gépkezelők most fejezik be a trakto­rok téli javítását. A megtett intézkedések lehetővé te­szik hogy az ötödik ötéves tervben 1950-herz viszonyítva őssd búzából 305, tavaszi búzából 275, kukoricából 650, napraforgóból 240, cukorrépából 375 százalékos termásenedményt ér- jün-u- eL. Kolhozpa ra szítja ink eüh at ár o zt ák hogy az állata iránti kötelezettségei­ket határidő előtt teljesítik és nagy- mennyiségű terméket adnak a hazá­nak. Kerületünk koihozparasztjai így válaszolnak a XIX. pártkongresszus történelmi jelentőségű határozataira. A szov’et tudomány a mezőqaidasáoért Mielőbb fejezzük be a veti)magelokészítést A z ötödik ötéves i-erv újabb nagy feladatok uflé állítja a szovhozo" kat. Lényegesen cmelii'ök keli vala­mennyi mezőgazdasági növény Immés- huzamát és gyarapító úrik kel.’ ál ar- illományukat. A szovhozok dolgozói i jó gazda felelősségérzetével használják ki a lé'-i napokat és serényen dolgoznak, ! <>gy időben felkészüljenek a tavxizi mun­kálatokra. Ebben az évben még szé­lesebb körben adra.mazz • s a fríietl agrotechnikai módszereket és az élen* 'áro tapasztalatokat a termelésben. Döntő jelen'őségfi, például a vetőmag megfelelő előkésztése. A szovhozok- ban most aíon fáradoznak, hogy meg­tisztítsák a vetőmagot. A szovhozok dolgozói tudják, hogy csak a' nagy- szemű, egyforma, tiszta és magas c*i- rázóképesséigű vetőmagból sorol majd szépen a vetés. De nem mulasztják el a vetőmag osztályozásál, szárítását és osirázóképességének ellenőrzését sem. A következő lépés lesz a vetésre al­kalmas vetőmag helyes tárolása a magtárakba. A Szovjetunió szovhozügyi minisr ériumához tartozó gazdaságok telje, «en féltőitől ték vetőmagalapjaikat. Miniden előfeltételük megvan tehát ahhoz, hogy idén kizárólag nemesített és rajonizált vetőmagot vessenek, —- A szovhozok dolgozói a ír:emel­ni agrobiológiai tudományok módsze­reivel szabályozni tudják a növények természetét is. T. D. Liszenko a Le­ninről elnevezett Összszö>étség; Mező- gazdasági Tudományos Akadémia 1948. évi augusztusi ülésszakán az alábbia­kat nr ndta: ,,Hasznos növény- és ál­latfajták kialakítása a gyakorlatban mindig a helyes agioto’hn'k.i illető­leg a helyes zooleoiiiki alapján tör­tént és történik. Helytelen agrotechni­ka esetén nemcsak- hegy silánv faj* tikiból, nem lehet U.H/u >s fajtákat, előállítani, hanem még használható, kultúrált fajták is néhány nemzedék múlva degenerálódnak" Á tavasziak vetésekor nemesített ve­tőmagot használnak. A szovhozok ve­zetői ellenőrzik, menny; rajoh’zált vetőmagja van a gazdaságnak az egyes növényekből, megállapít jás a rendel­kezésükre álló tartalék ni,ál és időben gondoskodnak a vetömagcseréről. amennyiben erre szükség mutatkozik. A trösztök idejekorán ís jól megszer­vezik a szovhozok közötti kapcsolato­kat. A Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának történelmi je* lentőségö határozatai új energiái ön­töttek a szovhozok dolgozóiba. Nem kétséges, hogy a szovhozok teljesíteni fogják hazafias kötelességüket: bizto­sítják valamennyi mezőgazdasági nö­vény idei" jó termését. ELŐKÉSZÜLETEK A TAVASZRA Vityebszk-terület „lenin"-ko!hozában napokon, beiül befejeződnek a tavaszi vetési előkészületek. A vetőmagot már kétszer megtisztították. A kovács-mihely túlteljesíti javítási tervéi. Nyolcvan fogat végzi az istállótrágyaláhordását. Eddik 9000 tonna istálló trágyát és tőzegeit hordtak ki és rck íup kupacokba a töldercen. A .Lenin’ -kolhoz növénytermelői megfogadták, hogy mát idén elérik ötödik ötéves terv végére előirányzott termésátlagokat. A traktorok klmehetnek a földekre. A Cseiljabinsafk-területi uvelsztki szovhoz javítóműhelyéből ma már két-háro-m naponkint kerül ki egy* egy megjavított traktor. A gépkeze- Sök a munka minőségének eme'ése és * javítómunkák meggyorsítása révén csupán 11 traktor javításánál 15 520 rubelt takarítottak meg. A traktorok javítása most már bo tejezödött. A gépkezelők rövidesen «1 végzik a vetéshez és a talajmeg- murtkáláshcxz szükséges munkaeszkö­zök javítását is. Hátra van még 13 kombájn megjavítás;, s az összes ga- bonatisztító gépek rendbehozása. A szovhoz javítóműhelyei minden üzem­egység számira előállítanak egy új- ípusú, magastermelékenységű osz- ályozó gépet. A gépet I. Kuznyecov újító szerkesztette. Az ő tervei alap- ián készül egy kazalrakó és néhány szónagyüjtő gép is. Az uvelszki szovhozban már készen állnak a gépek a vetéshez. A Szovjetunió déli teriu^eln megkezdték a tavaszi munkálatokat. A Szovjetunió déli vidékein meg­kezdődtek a mezei munkák A tad- zsikisztáni kolhozok már 10.000 hek­tár területen elvetették a' tavaszi bú­zát és a tavaszi árpát. A gépállomá­saj. új gépeket kaptak. Ma már két­szer annyi traktor és háromszor any- nyi eke dolgozik a földeken, mint ta­valy. Turkménia déli részén már szintén megenyhült az ■ idő. Az ashabadi te­rület koihozparasztjai megkezdték a búza és árpa vetését. A szubtrópikus Kara-Kalini vidéken megkezdték a szőlőtelepítést és a gyümölcsfák ülte­tését. A moszkvai ,,Tylmlrjazev“.Mez5gasdaságl Akadémiának mesterséges égbaj lati laboratóriumában hatalmas jelentőségű kutatómunkái végeznek. Ké­pünkön a laboratórium két tudományos munkatársa a tavaszi búza gyökér­rendszerét vizsgálja. A szovjet mezőgazdaság ragyogó sikereinek alapja, hogy a kolhozok a kg. fejlettebb agrotechnika alapján végzik munkájukat. A kolhozparasztok ál' landóan képezik magukat, k illő nősen most télidőben tanulnak nagyszám­ban a különböző mezőgazdasági szak tanfolyamokon. Képünkön F. L Veug- renovszkij, a mezőgazdasági tudományok jelöltje az ogyesszal Liszenko intézet által szervezett egvik taufoiya ni hallgatóival foglalkozik. Télvégi és tavaszi teendők n Múlt év őszén valamennyi szovhozban megteremtették a mezőgazda’ sági növénye^ magas terméshozamának biztosításához az összes teltéte­leket. Most arra törekednek, hogy pontosan elvégezzék az összes télvégi és tavaszi munkálatot, biztosítsák az áttelelő vetések teljes épségét és növeljék a tahaj nedvességtartalmát. Hófogás A tél második felében különösen nagy gondot fordítanak a hófogásra. Minien tizcentiméteres hóréteg mint­egy 300 tonna vizet jelent hektáron- kimt, ez pedig elegendő ahhoz, hogy három mázsával növelje egy*ogy hek­tár búzatermő föld. hozamát. Már most gondolnak arra, hogyan gazdálkodjanak majd a hólével A kísérletek bebizonyították: amennyi­ben nemcsak hófogást végeznek, ha­nem gondoskodnak a ífc’é tervszerű elvezetéséről is, 10— lf-szörösen több talajnedvességet lehet biztosítani, mint amikor nem kapcsolják össze ezt a két agrotechnikai rendszabályt. An­nak érdekében hogy fokozatosan tör­ténjék a hóolvadás, hamut, száraz földet, homokot vagy tőzegport szór­nak sávosan a hótakaróra. Lejtős he­lyeken keresztbe szórják a hamut. A sávok szélessége egy-két méter, a f/onatunk a jégtakaróba burkolózott Volga ' balpartján robog. Utunle célja: „Zsiguli- temger‘’-átlomás. Zsiguli tenger tulajdonképpen még nincs.de hamarosan lesz... Az ötéves terv szerint 1955- ban elkészül a kujbisevi vízmű gyors ütemben épülő gátja és megváltoztatja Európa legnagyobb folyójának, a Volgának sok évszázados folyását. A folyó szintje 25 métert emelkedik majd és 500 kilométer hosszúságban, 40 kilométer szélesség­ben létrejön a Zsiguli tenger. A Zsiguli víztároló biztositia maid a világ leg­nagyobb vizierőműve, a Kujbisevi Vízi?rőmü mű­ködését A leendő tenger medrében jelenleg még lakott helységek vannak, Sokezer paraszfcsalá- dot kell innen új lakóhelyre telepíteni A víztároló partja mentén 180 ezer hektárnyi területen kell kivágni az erdőket és bokrokat. A Zsiguli tenger medrének előkészítő munká­latait Leonid Snakovszkii mérnök iránvitia. Vele együtt utazunk ki az elárasztandó területre. Sztavropolból indulunk útnak. Az árterület itt igen széTes: 5 kilométer. Itt vannak a környék­beli kolhozok legelői de nagy területet foglal d az állami erdőgazdaság is. A leendő tenger he­lyén nemrég méa lombos és tűlevelű erdő b• ’ jánr.ott. Most, amikor Spakovszkijjal együtt oda­AZSIQULI TtNQfcR érkezünk, már nyomát se látjuk annak, hogy itt valaha fák rengetege állott... — Csodálkozik? — kérdi Spakovszkij — Lesz még része nagyobb meglepetésekben is. Gépkocsink az alsó zsilip építkezése melleit robog. — Emlékszik még Zeljonovka falura? — for­dul hozzám a mérnök. — Hogyne. X/fost éppen oda tartunk. De lefogadom, hogy nem ismeri meq a falut. Nem­csak azért, mert új helyen áll. Hihetetlenül meg­szépült. Néhány kanyar az úton és máris elénk tárul a gyönyörű téli köntösbe öltözött volgamenti sztyeppe. Még egy kanyar — és vadonatúj lakó­házak, iskola, kultúrház tún$I fel. — Nos ez Zeljonovlui — mondja Spakovszkij. — A falu lakói most közelebb kerültek földieik- hez igaz. hogy azelőtt n Volaa-narton laktak, de rövidesen utánuk jön a folyó is az új .tenger képében ... Mindjárt az első háznál megállunk. Már jön is elénk a házigazda: Fjodor Pankov kolhozpa­raszt Megkérem, mondja el. hogy tetszik az új lakóhely, nein érte-e valami kár az áttelepítésnél. — Ellenkezőleg — mondja Pankov. — Telje­sen újjáépítettem a házamat Elhoztam az összes almafámat, ribizli és málnabokromat. Nyáron üvegezett verandánk is lesz — feszi hozzá. — Akkora összeget kaptam az államtól az átteleoü- lésre, hogy az összes költség fedezése után még maradt is belőle — Hát a földet nem sajnálja? — kérdezi Spa­kovszkij Jó rétek, voltak, vem mondom de azért nem fáj értük a szívem. Nemsokára úgyis eljön ide a tenger, mert így mondta ezt ki a pártkon­gresszus. Az öntözött földeken pedig több búzánk terem majd. — Láthatják. — mutatott kf az ab7akcm Fjo- dór Pankov. — védőerdősávokat vitetnek itt a sztyeppén. Csak a mi kolhozunk több. mint 500 hektár erdőt telepített. Nem létünk már a száraz szelektől. A víz meg az erdő segít nekünk és el is feleitiük. mi az a gyenge termés!' Az új tenger, amelyet a Zsiguli hegyek után Zsiguli tengernek neveznek hama- ’osan életet visz a Volga-vidéki sztyeppékre. sávok közötti távolság pedig 5—10 méter. A legjobbnak a fenti módon beárnyékolt sávok sakkt áölaszerű elrendezése tekintendő. Azokon a öldeken. amelyeken alkalmazták •« hó beámyékolását, a gabonatermés hektóronkirat 4—4 és fél mázsával nagyobb volt Fejtrágyázás A penzai terület kuznyetíki kerülé* ‘ének ..Radiscsev Hazája’‘-kolbO'á- ban a hósáncok enedmónveképen az egyik táblán 85.4 százalékról 19.1 százalékra csökkentették „ hóié eV olyását. Ezen a táblán hektáronlkint. 20.6 mázsa búza termett, a többi ré­szeken csak 13 7 mázsa. Nagy termésfokozó hatása van ar ősziek fejtrágyázásának. Azokon a vidékeken, ahol rendszerint lassan enged fel az altalaj, az ősziek ,,éherr nek“ és igen gyengén fejlődnek ta­vasszal. Fejtrágyázás esetén a télen legyengült vetések helyrejönnek, szé­nen fejlődnek. A koratavaszi fejtrá- gyáaásra teljes műtrágya (1—1.5 má­zsa ammoniumszulfát és kálisó, lő—-2 mázsa szuperfoszfát hetkáronkíntl. humusz, trágyáié baromfi-trágya Hu­muszból 1(>—12 tonnát, trágyáiéból 5—6 tonnát számítanak egyegy hek* ‘árra. A trágyáiéit felhasználása előtt 1 :3, vagy 1 :4 arányban felhígítják vízzel. A baromfitrágyából 3—5, « kályhahamuból mintegy 5 mázsát le* hét szórnj egy-:gy hektárra. A hamu használata azokon a táblákon ajánl«* ‘os, amelyeken lóherét szándékoznak vetnL A fejtrágyázás akkor a lég* eredményesebb, ha korán, nyomban, a hó elolvadása után, még fagyos ta­lajra szórják. Rendkívül foltos,, hogy az ósan iZántás simitózását idejében, mihe’vt oirkad a talaj, elvégezzék. A téli és a tavaszi agrotechnika el­végzése Lehetővé teszi, hogy még job­ban , fokozzák az összes mezőgazda­sági növény terméshozamát..

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom