Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-11 / 9. szám
'953 JANfAn 1! NAPLÓ Hetvenöt- éve halt meg a nagy orosz demokrata költő: Nyekraszov nyomorgoit. A kritikusok hidegen fo. gadták és életében csak 1841-ban ál- lőtt be javulás, amikor Belírtszkij felkarolta. A nagy demokrata kritikus felfedezte benne az ,,igazi költőt'', * arra öszönöztey hogy az. elnyomottakról, a szenvedőkről írjon verseket. Nyekraszov 29 éves korában s forradalmi demokraták lapjának, a „Kortársnak“ lett szer kész. tője. Ez az idő jelenti működésének fénykorát. Verseit mohón olvasták egész .Oroszországban és Csernyi- sevszkij azt irta róluk, hogy népszerűségükhöz csak Puskin verseinek, és Gogoly műveinek sikeré fogható. .4 Pétérvár-Moszkva közötti oas- 1 útvonal építésekor Oroszország mindén részéről tízezerszámra hajtották a parasztokat, akiknek egyszerű szerszámokkal, gépek nélkül kellett dolgozniok a csendőr-kancsukák ütései közepette. Nyekraszov végigutazott az új vonalon, el gyönyörködött az őszi táj szépségeiben és egy pillanatra el szomorodott, rnerl , a szerencsétlen útépítőkre gondolt. De erőt vesz rajta a bizakodás, mert a nép hatalmas erejére gondul, és így szól egyik kis útitársához: ,.A szent haza sorsa miatt tmhse bánkódj, Sok bajt,- Veszedelmet élt meg <■ nép, Elvisel ő majd ti jakul is még, bármi csapást is küldjön az ég. Elvisel ő mindent s a jövőbe; lény es utat kérges keze vág, Csak kár. hogy é szép.és távoli korszak, Nerrt rám mo- solyog már s nem tereád." Nyekraszov költés/.' téré mindig nagy hatással volt a népköltészet. Legerőteljesebben utolsó nagy mű- vébenj a »Kiboldog Oroszországban'' című elbeszélő költeményében érződik ez u hatás; .1 költő u népköltészet hangján szól és a népmese motívumait alkalmazza. Hét szegény ember arról pitatkozik, hogy ki bot dog Oroszországban? Elhagyják ott hónukat és vándorútra kelnek. Pa Iáinak egy bűvös abroszt, ami ellát ja őket enni-inntvalóoal s így gond talmiul barangolhatnak szerte Orosz országban. Ez a vándorlás lehetősé get nyújt a költőnek arra, hogy bemutassa az orosz falusi élet különböző típusait, s az orosz táj szépségéit. Megismerjük a „régi, szép időket visszasíró“ urakat, a szívtelen kereskedőket s a nyomorgó népet. A sok szomorúság láttára kétségbe kellene esnünk, ha nem volnának olyan ifjak, mint Grisa, akik szívesen vállaljak a szegénységet és a száműzetést, de küzdenek a nép boldogságáért. Grisa alakjában a fiatal orosz forradalmi értelmiséget ábrázolja. 1876-ban a költőn súlyos rákbetegség jelei mutatkoznak. Hiúba keresnek orvoslást, betegsége gyógyíthatatlannak bizonyult. Betegágyában is a munkás életet dicsőítette és a jövő boldog Oroszországéról álmodozott. Nyekraszoo kortársait megtanította u munka szereidére, az elnyomottak támogatására és az elnyomók gyűlöletére. Lenin azt mondotta róla: ,,Nyekraszov nélkül nem teljes egyetlen szocialista könyvtár sem." A Pravda pedig még a Nagy Októberi Forradalom előtt írta a költőről: „Aki egy jobb jövő reményében dolgozik és harcol.. . idézze fel, olvas, sn el újra forró emberszeretettől áthatott verseit, azok annyira áthevítik, hogy boldogan fog újra munkához s áldozza minden erejét a kHz delmes jelennek a ragyogó holnap nevében." Új állaiiivizs<iareii(hzer egyetemeinken g {merjük meg a VALÓSÁGOT Á tetanusz elleni küzdelem történetté A IIX. század elején új versenyző jelenj meg a világirodalomban. A világ egyik leghatalmasabb országának irodalma, azé az országé, amelyet külföld kevéssé, csupán felületes és romuytikus ízű útleírásokból ismert. Ezek az útleírások bővelkedtek túlzott és költött kuriózumokban., mégis lényegükben megmutattuk, hogy ennek az országnak a társadalma a zsarnoki önkényuralom tyrannizmusa, a feudális jobbágyi. rabszolgaság középkori rabigája alatt nyög. Érről a távoli, titokzatos Országról mégcsak fokozták a sötétségei ezek a megjelenő útleírások. Ahogy egy ismeretlen táj sötét országútján végigröhögő kocsi lám púja az utasai számára csak pillanatokig világítja meg az útmenti fákat, mérföldköveket és földeket, s az út végén csupán apró zavaros és halvány képek maradnak meg az utazó emlékezetében. A AIX. század nagy Orosz íróinak kellett jönniük, hogy megmutassak — önmaguknak és külföldnek is — a cári Oroszország különös állapotait. Egyszerre tíz író lép ki az orosz irodalom eddig lezárt területéről, és vonul be egy Múmián nemcsak az otthoni, hunem a világ összes kört yokereske- deseinek kirakatába, hogy feltárja a maga valóságában az orosz nép szörnyű életét, ám.'dyről eddig sok mesét, de kevés 'valót tudott a művelt nyugat. Közéjük tartozolI Nyikotúj Alexejévics Nyekraszov is. akinek ma van halálának ?5-ik évfordulója. Nyekraszov 1821 ben született kis- nemesi családból. Gyermekkorát szü. be birtokán töltötte u oolgamenti Cresnyevben. Itt már. korán megismerhette a jobbágyság szörnyű életét. Különösen mély benyomást gyakorolt rá a oólgui hajóoontató embereit félelmes látványa. Végsőkig elcsigázott. toprongyos, állatként tar- tolt emberek vonszolták felfele erejük végső megfeszítésével, órákon és napokon, Jietek'-n és éneken át a gazdag kereskedők hajóit: ,..l partra szegződölt szemem, És írn, fejük váltnál aláb, I vad kötél húsukba vág, Háncsbocskorban. a fövenyen, Vúnszorogtak a vontatók, S a széles, i.éma víz felett. Ütemre húzva a hu. jól, Jajongtak gyászos -értékét, Szí veltépön, iszony iá-ón . ■ .’* (A Volgán.) 1 középiskolai, egyetemi évek vil lúrngyorsan elrepültek. Az irodalmi érdeklődéstől fűtött fiatal Nyekraszov maga is leült és o-rs»ket irt. Apja katonának szánta, és mivel fia nem engedelmeskedett neki, kitagadta a családból és megvont tőle minden anyagi támogatást. I fiaiul Nyekraszov igen sokat éhezett és A [elszabadulás eiö;i nem vol egyetemeteknek egységes képesítési rendszere, A legtöbb szakon a hallgatók "tetszés szerint választották meg azokat a tárgyakat, amelyeket hallgatni akartak, V tetszés szerint teltek .e vizsgáikat is. 1948-ban az egyterűi ’ reform megváltozatta 3 vizsgaszabályzatot. A hallgatók kollokviumokat és szigor latokat tellek azokból a tárgyakból, amelyeket kötelező- voi: hallgatniuk. Ez a rendszer biztosított# az állandó tanulást, viszont tú terhelési jelentet! az egyetemistáknak és nem adott módot arra. hogy az egyes rész-tantárgyak anyagát nagyobb ösSzefüggésiikb. n áttekintsék. Ennek- .-. hiányosságnak felszámolására az új 'tanévben új. egységes 1 vlzigarendrf-er: vezettek be egyetemeink. a szovjet vizsgarend tapasz" talávái alapján. Az új rendszer sze- r.nt hallgatók az egyep tantárgyak ból a félévben, vagy a tanév végén cs-k . egyfajta vizsgát tesznek. Megszűnik tehát a különbség a kollokvium és szigorlat között. A , hallgatók cgy-egy tananyagrésri»őy csak egy.-zer vizsgáznak. A legtöbb egye" temen és főiskolán a tanulmányaikat b'fcjező hallgatók államvizsgát tesznek, airm-ly marxizmus-lenínizums ból és szaktárgyakból á l. A műszaki egyetemeken a hallgatók az államvizsga helyett diplomatervet készítenek, mely önálló mérnöki fiiadat ■megoldásába1, műszak: tervek elkészítéséből áll. Az államvizsgát tett hallgatók egységes oklevelet kap" r.ak. A tetanuszt inár a legrégibb időit» ben ismerték.. Az ókori idők leghíresebb orvosa, a görög Hippokiatesz már leírta, hogy a merevgörcs háborúban igen gyakran Tordul elő és négy nap alatt halállal végződik. A középkorban, amikor az embereik figyelmét igyekeztek minden „földi" dohoktól elterelni és csak a lelki életre irányítani, nem kerülhetett sor a tetanusz elleni küzdelem további fejlődésére, mert az orvostudományt, mint minden haladást szolgáló természeti! udómányt, akadályozták a fejlődésben és csaknem teljésen elfojtották. Jellemző a kor szellemére, hogy a tetanuszt akkor a' nagy lelki bánat és a szerelmi gyönyör következményének tartotxák. Ezt a felfogást még a múlt század egyes orvosai is osztották. j A tetanusz kóroko.zóját egy Niiko- kier nevű tudós fedezte fel, amelyet tetanusz bacillusnak neveztek od és amely az ő nevét viseli. Igen fontos esemény volt Behring felfedezése 1890-ben. Kísérletek alapján kimutatta, hogy a tetanuszban magbetegedett emberek vérében a tetanusz méreg hatására olyan anyagok úgynevezett ellenmérgek keletkeznek, amelyek a kórokozók mérgét igyekeznek megsemmisíteni. Ennek a megfigyelésnek az alapján Bo.iringnék sikerült ilyen ellenmérget tartalmazó vérsavót nyerni tetanusszal megfertőzött állatokból. Azóta ezt az anyagot használják a fertőzött emberek megvédésére. Nagy jelentősége volt annak fc, hogy a múlt század végén bevezették sebészetben a sebek elsődleges kimetszését. Ez azt jelenti, hogy a sémié« után mind korábban, lehetőleg 6 órán belül a sebet ép területem küriih-ögjuk és teljes egészébon eltávolítják úgy, mint valamilyen daganatot. Ez természetesen érzéstelenítéssel történik, majd utána a sebet ö* "»varrják. Ezzel a sebbe került kórokozókat, szennyeződéseket ron. csőit részeket el lehet távolítani. E j fejezet kezdődött a tetanusz elleni védekezés történetében a harmincas óvok körül, amikor kidolgoztak a tetanusz elleni védőoltási eljárást. A fentemlített ellenmérget tartalmazó savónak ugyanis az a hátránya, hogy csak néhány napra védi inog a sérült embert a tetanusztól. A harmincas évek táján felfedezték, hjnry ha a tetanusz mérgét különböző anyagokkal fór mollal, aluminimn- hidroxiddal kezelik, akkor a méreg elveszti mérgező hatását, de megmarad a tulajdonsága, hogy a szervezetbe kerülve ott ellenmérgek termelődését váltja ki. Az ilyen inődön kezelt mérget feltehet használni a/ emberek beoltására. A szervezetiben ellenmérgek termelődését váltja ki, anélkül, hogy inegbetegítené a szervezetet és így hosszú időre védeti séget ad a tetanusz fertőzéssel szemben. Ha az így beoltott embert sérülés éri és tetanusz bacifhisok jutnak a szervezetét^, nem tudják megbétegíteni, mert szervezetében már meg van a tetanusz mérgét te- kiizdő ellenméreg. Ezt az eljárást több országban bevezették. Legelterjedtebb azonban a Szovjetunióban, ahol előzetesén rendszeresen beoltották és beoltják t mindazokat a dolgozókat, akik fog- ' ilalkozásuknái fogva ki vannak' téve- totanirszos fertőződésnek. A Szovjetunió Vörös Hadseregében 193T-.ben kötelezővé tették a tetanuszolt ást, ami azt eredményezte, hogy a Nagy Honvédő Háborúban alig észttel tek tetanusz megbetegedést, noha Szilái lingrádtól Berlinig terjedő hatalmas harcokban a legkülönbözőbb szény- nyezett talajokon harcoltok és sebesültek meg a katonák. Hazánkban még elég. gyakori jelenség a tetanusz fertőződése és éppen azért lwszélnün.k kell arról, hogy hogyan történik a fertőzés, miről ismerhetjük fel legkönnyebben a megbetegedést. A betegség időbeni feliismerése (a fertőzés elkerülése főként) a betegieég eredményes gyógykezelésénél döntő fontosságú, ugyanis a halállal végződő eseteknek igen. nagy többségét az okozza, hogy nem tulajdonítunk nagyobb jelentőséget a lappangási időszakban jelentkező tüneteknek és semmibe se vesszük kezünkön, lábunkon előforduló horzsolásokat, azok besmermyeződneic és orvoshoz csak akkor megyünk, íréikor mér a tetanusz méreg fölszívó., dóit és a görcsök jelentkeznek. %Nl»Kyiíö»C tS.PÁRT»12AtM>AKtS3JtMA»A V eélkOlözhetatlen az agitáctós munkában
