Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-11 / 9. szám

í«53 JANUÁR 11 NAPLÓ A Patánk! Technikum DlSZ-fiat aljai munkáinkkal!, tanulásukkal bizonyítják be, pártunk iránti hűségüket Erikái János a palánkig technikum harmadéves hallgatója alig 20 éves, aki igen lelkiismeretesen végzi ta" nuknányait és mint DISZ titkár nagy gondot fordít a szervezet fejlődésére. Szémelőtt tarijia Farkas Mihály elv­társ június 28-i beszédét, amikor a Központi Vezetőség ülésén azt mon­dotta: ,j\ párt legfontosabb szerve, zeit ereje az ifjúság között a DISZ, amelynek helyét és szerepét az a sztálini tanítás határozza meg, hogy a párt leghűségesebb segítőtársa és bátor tart' kserege legyen.” Farkas olvtáns rámutatott arra is, hogy a DISZ szervezeteknél foglalkozni kell a kultúr- és sporttevékenységgel, de a falun nem ifjúsági egyletekre, ha­nem* harcos ifjúsági szervezetekre van sziiksóg, olyan DISZ szerveze’ tökre, mely a párt vezetése alatt a falun az ifjúság döntő többségét a szocialista szellemben neveli és az ifjúságot a falu szocialista áralakítá­sának lelkes robamosapatává fejlesz, tiik. Do nemcsak falun, hanem közép­es főiskolákon is megszabta Farkas Mihály ejvtérs a DISZ szervezet fe1. adatéit, mivel az iskolák padjaiból bérűinek ki a mérnökök, orvosok, technikusak, agronomusok, kutatók, ®tb. Erlich János DISZ titkár ezért fá­radtságot nem ismerve foglalkozik a fiatalokkal. ö maga párttag és tisz­tában van azzal, hogy azért került a DISZ élére hogy a fiataloka); pár­tunk legjobb harcosaivá nevelje, és a fiatalság ténylegesen pártunk aranytartalékát képezze. ' Munkája gyümölcs© megmutatkozik a tanulás, a társadalmi murik a és a kulturális fejlesztés tevéi-. is. A technikum fia­taljai nem. egy esetben bizonyították b® helytátfeisuka: a termelő munká­ban. a kulturális munkában és a ta­nulás, terén egyaránt. Erlich János DISZ titkár elmondja, hogy ehhez a munkához hatalmas segítséget nyújt a Központ; Vezetőség határozatainak tanulmányozása, a napi sajtó olva­sása és az a tudat, hogy mint mun­kás- és parasztiatalok tanulhatnak. A múltban, nem volt lehetősége a parasztfiatalságnák, hogy tanuljon, mert ezt a lehetőséget elrabolta tő" Iliik a kapitalista társadalmi rendszer. Jól emlékszik még rá, amikor szülei éjjel-nappal dolgoztaik, ö tanulni sze. retett volna, de nem volt rá lehető­ség, hiába kérvényezte többször, mégsem vették fel a budapesti Mar- kó-utcai gimnáziumba. Szülei sze­gény, gazdasági cselédek voltak II" lés Imre 700 holdas földbirtokosnál, öten , volta), testvérek, édesapjuk egész évben komencióért robotolt. Alig-alig tudtak megélni abból a ke­resetből, gimit apjuk kapott egész.évi munkájáért. Nem csoda, ha már -8 éves korában neki is az iskolából hazakerülve délutánonként 30—40 fii. -érért kellett napszámba járni az urasághoz. Mindig a , járt az eszébe, hogyan lehetne tanulni. A felszabadulás előtt, hogy elvégezhesse az V—VI. osztályt, tyúkot, zsírt kellett adni a tanító, uak, hogy tanítsa. Sokszor úgy kel­lett megvásárolni édesapja kereseté, bői. Mivel tanulni szeretett volna, azon gondolkodott, hogyan tudna kör zép-, vagy felsőiskolába kerülni. Er. re csak 1945. után volt lehetősége, amikor a Szovjet, Hadsereg szétzúz­ta hazánkban is a nagybirtokos rend. •vert. Főleg n&gy lehetőség, nyílt er­re .u. iskolák államosítása után. Ezt a lehetőséget Erlich János ki is.hasz!- nálta. Nagydorogon tette le a külön" bözefet, majd 1943. és 1950 között végezte el az általános iskola VII. és Vili osztályát, és 1951-es e>®tendö- ben beiratkozott a palánk' t állat- nyésxtea, technikumba. Szorgalmasan tanul, iparkodik el­sajátítani politikai és szakvoaaJon az: a tudást, ami a gyakorlati élet­ben nagy segítséget nyújt további munkájához, hogy ő is hasznos épí­tője .egyen mezőgazdaságunk fejiö" elésének. Emuk szellemében'foglalko­zik az iskola DISZ fiataljaival is, ÁHcn.döan tanítja őket és a. harcos szellemre neveli ifjú társait, hogy a szcv]t'i KeitszomoIisták példája nyo­mán mindannyian hasznos építőivé váljanak a szocialista társadalomnak. A DISZ fiatalok jó munkájáról tanús­kodik az az eredmény, amit elértek társadalmi munkával egész évben a palánkat tangazdaságban. Jó munká­juk megmutatkozott a gyapotszedés néi mert nem egy DISZ fiatal volt, -ki a gya.potszedésné! 250 szá­zalékos teljesítményt ért el. A mun­káknál élenjártak a DISZ titkár ve" vetésével Hajnal Zsuzsanna, Hegedűs I.'nos, Túri Isivan. Ezeket, hűen kö­vette az egész fiatalság és ennek <>redményeképpen igen komoly kc- re.-olhez jutottak, ami* a DISZ meg. erősítésére fordítottak. A DISZ fiatalok 3.500 forintot ■ ke­reslek csak a gyapotszedémé-l. Az összege) neni osztották ki, hanem a szervezetnek rádiói veitek és köny. vet vásároltak és a legszorgalmasabb fiatalok között kiosztották. Jól tud­ják az!, hogy a rádió megmarad a következe évben is a technikum DISZ fiataljainak és . az. ú jonnan bekerül“ hallgatók a mostani DISZ fiatalok eredményeit tovább fokozva harcol­nak. hegy méltó utódai iegyqnek a szovjet Komszomplnak, A pártsa jtő olvasásával és terjesztésével harcolunk az 1953-as terv sikeres teljesítéséért Az erőgépiavításokban nagy a lemaradás gépállomásainkon A téli gépjavítási versenyben születtek jó eredmények, de álta­lában igen nagy .lemaradás tan gépállomásainkon. Több gépállo­máson elfeledkeznek arról, hogy M éri lián méri meg a bá'aszéki Képbolt a kenyeret ? . A bátnszeki dolgozók löbb eset­ben .panaszkodtak, hogy a bála- széki tO-es számú Népbolt a ke­nyeret nem mérve, hanem darab- szám adja el. A földművesszövet- kézef pékiizemétől a kenyeret a/ üzlet mérve veszi át A földműves- szövetkezet ügyvezetője, Lojda Ist­vánná elvtársnő több esetben hívta már fel figyelmét az üzletvezető­nek, hogy a kenyeret mérve áru­sítsák, de .mind hiába. Ebben az ügyben január 7-én jegyzőkönyvet vetlek fel a tO-es számú Népbolt­ban, A helyt tanácselnök is közbe­lépett és követelte a kenyér méré­sét. Helytelen a bátaszéki Népbolt eljárása és érthetetlen az. hogy miért kell egy rendelet végrehajtá­sára külön utasításokra várni, ami­kor erre rendelet van és a napi­lapok is többször foglalkoztak ezzel a helytelen eljárási módszerrel. A Népbolt dolgozóinak és üzletveze- íöjéne-k is tudni kell azt, hogy. a kenyeret mérve kell eladni, mert erre rendelet is van. Minden ke­nyérárusító üzletben szemléltető módon ki kell írni, hogy ,,A kenye­rek súlya változó, ragaszkodjon a kenyér leméréséhez“. Ezt a felírást láthatjuk Szekszárdon, de bárme­lyik község szövetkezeti boltjában ts. A kenyerek súlyú változó Báta- széken is. Van úgy, hogy 10—15 deka, de nem ,egy esetben 20 deká­val is kevesebb a kenyér 2 kilónál. Amikor az ügyvezető elvtársnő megkérdezte a népboli üzletvezető­jét, hogy mit csinálnak az így meg­maradt kenyérrel, azt a választ kap­ta az üzletvezetőtől, hogy „semmi köze hozzá“. Úgy gondoljuk, hogy nemcsak a szövetkezet ügyvezetőjé­nek,' de minden vásárlónak van köze ahhoz, hogy mi lesz azzal a kenyérrel, ami megmarad. A bála- széki népboltban naponta 500—400 siló kenyér is elfogy és így a meg- naradí 10—20 tjekúk több kilót tesznek ki. Helyes lenne, lia a Nép- hoH Központ utasítaná a 10-es ;zámú Népbolt vezetőjét a rendele- -ek betartására . Szabó Feren* elsősorban a kommunistáknak kell példát mutatni és oda hatni, hogy eddigi lemaradásukat megjavítva teljesíteni tudják a tervet Az erő- gépjavítás terén mutatkoznak le­maradások. Egyes gépállomásoknál még egyetlen erőgépet sem javítot­tak ki január 4-ig. Ilyenek a szed­rest és a dtinaszentgyürgyi gép­állomások, ahol sok javítani való van még' e téren. A varsáéi gép­állomáson pedig csak egy erőgépet javítottak ki 4-éig. A ’emnradt gépállomások ve­gyenek példát erőgépjavítás te­rén a nagykónvi gépállomás­ról, ahol »6.5 százalékra telje­sítették már javítási tervüket. Itt is a többi munkagépek javítá­sánál hanyagság mutatkozik. A ver­seny során, továbbra is a bölcskei gépállomás vezet 59.2 százalékkal, erőgépeinek 26. a cséplőgépek OS. a vetőgépek 6", tárcsák 100, az ekék 56. a kultivútorok 75 százalé­kát javították ki. Második a teveli 44.7. harmadik a pincehelyi gép­állomás »4 százalékos ter.vteljcsá- téssel. A leggyengébb gépállomások közé tartozik még javítási munkákban a hőgvészi és datmandi gépállomás. A dalmandi gépállomás, amely ta­valy még a legjobb gépállomás volt. most lemaradt a gépjavítási ver­senyben. A gépállomás vezetőinek és dolgozóinak koirtolvan meg kell szervezni a munkát és megváltoz­tatni eddigi módszerüket, hogy le­moshassák ezt a szégyenfoltot. A gépjavítási munkák elmaradása abból ered, hogy nem egyenletes a tervkészítés, nem tartják be a tervet. Egyes helyeken olyan gépe­ket javítanak, mely könnyebben javítható, a nehezebbeket pedig visszahagyják, így akténak látszat- eredményeket mutatni. Ezt teszi a dunaszentgyörgvi gépállomás ve­zető mechanikusa is. Határ János, aki annak elle­nére, hogy versenyre hívta a gépállomásokat a javítási mun­kák jó c'végzésé re, a vetőgépe­ket 90 százalékban javította meg. de egyetlen egy erőgépet nem javított, vagy javíttatott ki. A gépállomások pártszervezetei ue tűrjék meg a/, ilyen tervszerűt’len- séget és a politikai helyettesek pe­dig jobban szervezzék meg a dol­gozók között a versenyt jó agitá- ciós munkával és rendszeresen érté­keljék a gépállomás versenyét, mert csak így tudják fokozni a munka ütemét. Az előttünk álló feladatok meg­követelik tőlünk, hogy állandó ta­nulással sajátítsuk el a jnarxizmus- leniniz.mus tanításait, p rtunk poli­tikáját, hogy ezzel is jobbá teltes­sük munkánkat, hozzájárulhassunk dolgozó népünk jobblétének meg­teremtéséhez. Éppen ezért szükségessé válik, hogy eredményeinket tudatosítsuk, hiányosságainkra hívjuk fe! dol­gozó népünk figyelmét, hogy ennek szellemében fogjanak hozzá a hi­bák kijavításához, az eredmények fokozásához. Ezt csak akkor tudjuk elérni, ha dolgozóink szüntelenül bővítik politikai látókörüket, ha fo­kozottabban kiveszik rész,ükét a feladatok végrehajtásából, az ellen­ség elleni harcban, megismerik pár­tunk cs kormányuk határozatait, rendelkezéseit. Ehhez ad nagy se­gítséget a sajtó, amely rávilágít a legfontosabb tennivalókra. Az ol­vasottság elmélyítése, az 1955-as terv maradéktalan végrehajtása ér­dekében a pártsajtó terjesztése te­rén is fontos feladatok vannak. A tamási Járási Párbizottság a párt­sajtó terjesztése érdekében min­den tömegszervezetben, községiben, pártszervezetben, tszcs-ben, gép­állomásom állami gazdaságban mozgósítja a dolgozókat, hogy mi­nél többen előfizetői legyenek pár­tunk sajtójának, amely segíti dol­gozóinkat a napi feladatok elvég­zésében, az új módszerek, agrotech­nikai eljárások ismertetésével nagy­ban hozzájárul a terméseredmények fokozásához. Ellenség elleni harcra mozgósít, leleplezd a kuIákok csel­szövéseit, amellyel kárt okoznak dolgozó népünknek. A sajtóolvasás kiszélesítésével akarjuk elérni, liogv minél többet tanuljanak dol­gozóink. . Agitációs munkával nyer­jük meg dolgozó parasztságunkat a pártsajtó előfizetőjének és olvasó­jának. Meggyőzzük őket, hogy a sajtó nélkülözhetetlen a minden­napi munkában. A Szabad Nép, pár­tunk központi lapja országos vi­szonylatban ismerteti mindennapi feladatainkat, megadja a módszere­ket a termelés fokozásához. A Tolnai Napló a helyi viszo­nyokra alkalmazva mutatja meg a feladatokat és azok végrehajtásá­nak feltételeit. Ezért kell minden vezetőnek, minden népnevelőnek olvasnia, mert a lap olvasásán ke­resztül népnevelő munkájukhoz agitációs érveket kapnak és így meg tudják magyarázni a dolgo­zóknak a körülöttük Történteket. Dolgozó parasztságunkat is rá kell nevelni az olvasásra, s különösen a Szabad Föld tanulmányozására, amely új termelési, állattenyésztési módszereket ismertet, világosan megmagyarázza a párt-és kormány­rendeleteket. Ebből kettős hasznuk származik. Megismerik a rendele­teket, elkerülhetik a felesleges pénzbüntetések kifizetését, másod­szor laz új módszerek: korai vetés agrotechnikai eljárása, pótbeporzás, egyedi takarmányozás, trágya he­lyes kezelése, mélyszántás előnyei­nek ismertetése nagyobb termést biztosít, amely a jólét alapja. Sokszor .hangzik el dolgozóink, szájából, hogy „nem érek rá o! vasni", főleg a nyári időben, ami­kor éppen a legnagyobb szükség van az említett eljárások megisme­résére, vagy éppen az egyes nö­vényápolási munkákhoz kapunk tanácsot a Szabad Népén, Szabad Földön, Tolnai Naplón keresztül. Ez teszi szükségessé, hogy minden dolgozó asztalán ott legyen a párt­sajtó. Hogy ezt elérjük, járásunk területén kialakítjuk a versenyszel­lemet pártszervezeteink között. Január hónapban új eiőfizetésgyü i- tésen keresztül a Szabad Föld ol­vasóinak számát hétszázzal, a Tol­nai Naplóét pedig ötszázzal emel­jük. Továbbá elérjük, hogy minden középkáder oktatásban résztvevő elvtárs előfizetője legyen a Tartós Békének, amely a népi demokra­tikus országok Kommunista Párt­jainak életéből ad tájékoztatást. Ennek sikeres végrehajtása érdeké­ben a tamási járás valamennyi pártszervezetére felbontjuk a tervet , és mozgósítjuk őket a feladatok ■ végrehajtására. A jó agitációs munka megszer­vezésével versenyre hívjuk a me­■ gye valamennyi járását a kötet- j kezű {»ontok alapján: 1. Társadalmi szervezésen keresz- | tül 700 példánnyal emeljük a Sza­bad Föld, 500 példánnyal a Tolnai Napló előfizetőinek számát. Ez mel­lett beszervezzük a középkáder ok­i tatásban résztvevő elvtársakat, pro- ‘ pagandistákat a Tartós Béke el<> fizetésére. 2. Minden községben kisgvűlé- seken ismertetjük a sajtőolvasás je­lentőségét összekapcsolva a. többi : feladattal. | 5, Állami gazdaságadBkban, tszes­1 inkben a jó felvilágosító munkával biztosítjuk, hogy hetenként egy­szer sajtó-értékelést tartsanak, ame*. . lyet ellenőrzünk és kintlétünk al­kalmával segítünk. 4. Az új előfizetésgyüjlésnél el­terjesztjük n jól bevált módszere­ket és harcolunk az erőszakos szer- I rezes ellen. ! 3. A fenti feladatok végrehajtá­sára mozgósítjuk a posta dolgozóit és kézbesítőit is. j 6. A verseny felsorolt pontjainak | alapján való értékelésére felkérjük a Megyei Pártbizottság Ágit. Prop osztályát. Eredményes eajtószervozési mun­kával előre az túűT-as évi tervünk maradéktalan végrehajtásáért. Kovács Dezső tamási J. B. Ágit. prop. titkár Egész emberi kíván c kultúr, munka elvégzése. Nem lehet lé- lektelenill, egyszerű adminisztrá­ció hivatalos gépezetével lemor­zsolni, sztv kell hozzá és igen sok akaraterő. Nem szabad meghátrál­ni a tornyosodé nehézségek elől, nem szabad a bürokrácia útvesz­tőibe eltévelyegni, hanem ésszel, akarattal és vidám szívvel kell végezni ezt a gyönyörű munkát: segítem o kultúrával a még több, á még jobb a még könnyebb tér. -melést. De természetesín. nem pc. pi.-on, hanem az eleiben. — Igen az életben kint, mondja Fertőszegi Béláné elv- társnő, járási népművelési előadó Kicsit telt mosolygós arcán ösz- szébbhúzódnak a vonások, és me­leg kedves hangja megkomolyo- clik: -r- Sokan akarnak öncélul kart oour Vart kultúrmunkát vé­gezni, pedig mihaszna annak., a. kultúra éles fegyverét rendületle­nül és harcosan kell felhasználni. Akad még köztünk ellenség, akit *gy rigmasbrigád csasztuskája le­leplezhet utal mutathat egyéni dolgozó parasztjaink számára egy termelőszövetkezeti munkával fog. laJkozó színdarab, és a tánccso­portok jutalomszereplése még to­vábbi jó munkára serkentheti dol­gozóinkat, Így látom én, így ér­zem a kultúrmunka, jelentőségét. — Pedig nem könnyű a tclada- lom, három gyermekem van. Bi­zony kicsit; elhanyagoltam, őket, de úgy érzem, hogy a közvetlenül enyémek miatt nem szoríthatom háttérbi: a többi sokat: a bátaia. kát, a bogyiszlóiakat, a decsieket meg a többieket, a sokszáz néha nagyon is ápolásra szoruló kultúr. gyereksereget! Nem volt könnyű az út, amíg Ferlöszegi elvtársnő eljutott szép állásáig. Egyszerű kiskereskedő gyermeke volt, akinek egy tanító udvarolt. Férjére árnyékot vetett az, hogy egy egyszerű kis boltos­lányt vett el feleségül, és ezért c.l kellelt költözniük szülőfalujából Pusztasomorjáró!. Somogyba, egy németajkú községbe kerültek, aho; kényszeríteni akarták térjél, hogy német nyelven tanítsa a gyermekeket.- Megtagadta, így is­mét tovább keltett vándorolniok Simcmtornya lelt az új állomás. Ut *ütött rájuk ti felszabadulás napja is. A község többször cse­rélt gazdát, heves harcok rombol­ták szét apró családi otthonukat is. Már izgalomba jönnek, a köz­ségi kultúrcsoportok, ha érkezé­séről hallanak. Hiszen minden problémájukon kész segíteni, Á begombolkozó bürokraták helyett ő a nyíltszívű, kedves — mm. denkt „Szőgihéje.” A körzeti kuL túrversenyen négy csoport tech­nikai okok miatt nem tudott fel­lépni. Fertőszegi elv tát snő addig beszélt, szervezett, intézett és magyarázott, amíg egy pótver­senyre mindet be tudta hozni. Most a járási versenyre készü­lődik. Saját sikerének, vagy si­kertelenségének érez mindent, így aztán ott sem lesz lemorzso­lódás. A szekszárdi járás nélkülöz­hetetlen .,Söginéje" olt újra bébi- :onyítjahogy eredményesen, erő­vel. akarattal és tőképpen szívvel jó eredményeket érhet el kultúr- vonaton mindenki. A kultúra éles jegy vérét harcosan kell felhasználni — mondja Fcrlcísz^fii Béláné elv társnő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom