Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-09 / 7. szám

1853 JAKtAR ? NAPLÓ PART ÉS PA RT ÉP TTÉS A decsi Alkotmány termelőszövetkezetben kicserélték a párttagsági könyveket A? új párttagsági könyvek ki. osztása a decsi Alkotmány termei ö- ezöveLkezeibca a kommunisták szá" mára olyan esemény voit, mely el­felejthet ellen ünneppé vált. Hogy ünnepélyesebbé Ügyök, a terme'.ö- szövétkenct HISZ fiatn'jai kultúrmű­sorral kösizöntötiték1 az ünnepi tag­gyűlést. A műsor befejezése után Cseh Ferencire elvtársim a termelőszö­vetkezet párttitkára mondoHa el be­számolóját. Azzal kezdte, hogy öl" éves . tervünk negyedik éve olyan essménnyel kezdődik, mint az új párttagsági könyvek átvétele, amely e csoport kommunistáit még fokozot­tabb követelmények elé állítja. iÉrtékéHe a pártszervezet munká­ját, a kommunisták a termelésben, a pártmunkában hogyan vették ki a részüket. S mint példamutató kom- ruunistát hozta 0 Cseh Ferencet és Varga Ferencet, akik lúradságot nem kiméivé karcoltak azért, hogy a ter­viét őszövetkezet munkájút előbbre. vigyek. De mind emellett, hogy a párttagok részesei az elért eredmé­nyeiknek, mégsem vették ki vala" mennyien kommunistához méltóan részüket a termelőszövetkezet mun­kájából. Vannak még a párttagok között olyanok, mint Silinger Fe­rencire és Varjas Ferencné, akik munkahelyükről többször hiányoztak. Hiba az is hogy a kommunisták nem bírálták őket,' ezért a helytelen ma. gatartá*ukért. Nem tettek meg min­dent,' azért, hogy a csoport munká­ját előbbre vigyék, nem végeztek a dolgozó parasztság között felvilágosí­tó munkát, hogy meggyőzték volna a nagyüzemi gazdálkodás jelentősé" géröl. és arról, hogy lépjenek he a termelőszövetkezetbe. Az első hoz. zászóló Cseh Ferenc elvtárs. hozzá- szólásában elmondta: a termelőszö­vetkezet kommunistái éjidéig nem tettek .meg mindent azért, hogy a dolgozó parasztoknak bebizonyítsák a nagyüzemi gazdálkodás fölényét, nem harcoltak megfelelően azért, hogy felvegyék a harcot azok ellen, akik «* termelőszövetkezet belső rendjét igyekeztek gátolni és a ter­melőszövetkezet ellen uszítottak. — Cseh elvtárs új párttagsági könyvé­nek átvételénél megfogadta, hogy ezután még sokkal jobban harcol, hogy a termelőszövetkezet megerő­södjön. ..Bebizonyítom — mon­dotta Cseh elvtárs, — hogy méltó leszek az új párttagsági könyvhöz.” Biijáki József elvtárs, a termelő­szövetkezei ehröke mint hiányosságot veti fel a púrlszervezet vezetősége felé, hogy nem bírálták megfelelően a termelőszövetkezet vezetőségét, an­nak munkáját. A továbbiakban rá­mutatott azokra a feladatokra, ame. Ivek az 1953-as évben megoldásra várnak. Községünkben egy másik termelőszövetkezet is megalakult, ami a.z{ jelenti, hogy nekünk őket segíteni keik mert a mj termelőszö­vetkezetünk közel kétéves, varrnak gyakorlataink a nagyüzemi gazdál­kodás módszereiben, de nemcsak se­gíteni, hanem példát is kell mutatni az újonnan megalakult Búzakalász termelőszövetkezetnek. A tahi dol­gozó parasztságát meg kell nyerni, hogy mindannyian a nagyüzemi gaz. dáikodás útját válasszák. Bujáiki alvtárs pártagsági köny­vének az átvételekor megfogadta, hogy az eddiginél sokkal jobban fog­ja irányítani a csoportokat, és tettek­kel bizonyítja be, hogy méltó lesz az új párttagsági könyvhöz. A termelőszövetkezet kommunistái fogadalmat tettek, hogy az új párt­tagsági könyv átvétele után az ed­diginél sokkal jobb munkát végez­nek, A párttagok személyesen kere­sik fel azokat a tagokat, akik a cso­portból két napnál többet igazolat­lanul távol maradnak. A hozzászólá­sok atan a párttitkár elvtársnő át" adta az új párttagsági könyveket, elénekelték tn Internacionálét. ezzel a taggyűlés befejeződött. A Fiúnyhadi C«pő«yár I >au közel 360 ezer forintot tavaly az újításokkal takarítottak raej: Landtier Mária és Horváth Miklós egy újítás révén már augusztusi tervüknél tartanak 1932 döntő éve volt az ötéves terv­nek. A Bonyhádi Cipőgyárban az újító bizottság lelkes jó munkája elő­segítette, hogy az éves tervet túl tud­ták szárnyalni. Évközben számos akadály merült fel, amelyek útját áll­ták a terv-teljesítésnek. Ezeket azon­ban az újító-mozgalom segítségével iei'jos mértékben sikerült elhárítani. Az év. elején igen sokszor előfordult, hogy" az aljaüzemben a futószalagot meghajtó lánc elszakadt. Ez gépáílá­Jelentős termelési érdek fűződik ah­hoz, hogy az újítások által megtaka­rított. gazdaság} eredmény minél na­gyobb legyen. Ezzel meg lehet gyor- eííani a népgazdaság által előírt terv teljesítését és még jobb minőségű árut lehet bocsátani dolgozóink ren­delkezésére. Évröl-évre fejlődött a Bonyhádi Cipőgyár újító-mozgalma. 1951-ben a dolgozók 92 újítást adtak be, ebből 43-at a bizottság elfoga­dott, melyeknek évi megtakarítása 292.ÓS5 forint. Újítási díjként 1951- ben SOOO forintot fizetett, ki. a válla­lni. ■ 1.932-ben, a döntő tervév megindu­lásaikor a szakszervezeti bizottság :» .pártszervezet feladatul tűzte ki, hogy még jobban.fokozzák, még na­gyobb színvonalra emelik az újító bizottság munkáját. Horváth elvtárs, 9« újitóbizottság elnöke, — a tagok bevonásával —egész évre tervet dol­gozott ki, amelynek .ismertetésével a dolgozók ötletét bizonyos szűk ke­resztmetszetek felszámolására irányí­totta. A terv helyes végrehajtásinak eredménye: 1952-ben a cipőgyár dol­gozói lf}9 újítást nyújtottak be, s ebből 93-at az újítóbizottság elfoga­dott .és alkalmazzák a termelésben. A 93 újítás évi gazdasági megtakarí­tása 359.101 forint. Ugyanakkor 10 ezer forintot fizettek l:i az újítóknak ú párisi díj címén., A cipőgyár újítóbizottsága is fel­készült ötéves tervünk negyedik évű­re.' Tervet dolgoztak ki egész évre, tanít havi részletekre bontanak és úgy ismertetik a dolgozókkal. A terv­ben' többek között ilyen pontok is szwepelneik: a cipők kézi festéséről sokat idézett elő, a termelés vissza­esett ős romlott a minőség is. Az újító bizottság tervet dolgozott ki a láncszakadások megszüntetésére. Kis Fazekas Pál. a cipőgyár műszáki vezetője egy újítást alkalmazott, mellyel megszüntette a láncszakadást és a gépállást is felére csökkentette. Számos különböző újítást nyújtottak be a. dolgozók, amelyek gyorsabbá tették a termelést, vagy éppen a mi­nőséget javították meg. gépi festésre való áttárés. a szárító- berendezés tökéletesítése, anyagtaka­rékosság. a gépek termelékenységé­nek emelése, az ütemes termelés biz­tosítása, a gépek automatizálása, és a hazai gyártmányú celkapü minő­ségének megjavítása, valamint az import anyagok csökkentése. Ez csak néhány pont, ami szerint felépítette az újítóbizottság az egész évi tervét. Már több újítás érkezett be ebben az évben a feladattervek ismertetése nyo mán. Elmondhatják bátran a cipőgyár dolgozói, hogy újrtómozga.tmukat a párt, a vállalat vezetősége és a szak­szervezeti bizottság a legmesszebb­menőkig támogatja, elősegíti, hogy a dolgozók minél nagyobb rétege töké­letesítse a munkát, könnyebbé tegye V cenzor WoorkisU alezredesnek, az ameri­kai 8. hadsereg Uatonuj főcenzorá- nak, érthetetlen módon, az az ötlete támadt, hogy könyvet ír. Akár iro­dalmi babérokat akart szerezni akar a tiszteletdijra vásott a foga — elég az, hozzá, hogy megjelentek a ka­tonai cenzor „Koreai elbeszélései'*. A cenzornak azonban balszeren. cséje voll. Kisded irodalmi próbál­kozásáért a parancsnokság hadbíró­ság elé állította. A vád a következő volt: az élbe. szélesek rossz fényt vetnek Muc- .Arthur tábornokra. Tudnunk kell, hogy az alezredes csak néhány, egészen gyengéd eélzást en­gedett meg magának, például arról, hogy milyen előszeretettel viseltet MaeArthur a reklám iránt és milyen fellengzős modora volt. Mégcsak meg sein kísérelte a jámbor novellá­nk, hogy MaeArthur cselekedeteit bí. a termelést es javaslataival elősegít­se ötéves tervünk negyedik évének sikeres megvalósiiásái. Akik már augusztusi ierviili riél tana nak A cipőgyárban nincs olyan üzem­rész. vagy munkagép, ahol egy újítás no könnyítené meg a dolgozó;, mun­kájút, vagy ne tenné gyorsabbá a termelést a minőség megjavításával. Spered Katalin is újítással dolgozik é$ már a május 29-i tervét teljesítet­te. Hasonló eredmény eket ér el Lan­dtier Mária és Horváth Miklós, akik már augusztus havi tervüket teljesí­tik. A Bonyhádi Cipőgyár dolgozói azért újítanak, azért végzik minden munkájukat jól. hogy — mint .Sztá­lin- elvtárs mondja — ,»elérjük a társadalom kultúrájának olyan növe­kedését. amely a társadalom minden tagja számára biztosítja, fizikai és szellemi képességéinek minden o’da- lu fejlesztését“ — vagyis az ember anyag- és kulturális szükségleteinek maximális kielégítése a cél. A cipő­gyár újító bizottságának munkája és az újító dolgozók tevékenysége le­gyén példakép a megye többi üze­meinek újítói előtt, vegyék ál a cipő­gyáriak mód-zerét >és harcoljanak ők is a jobb minőségű áruéi áfásáért, élete* i n vo na'u n;k e me! esc ért. Ital logána rálja, még keveshbe. hogy gj. Egye­sült Államok koreai politikáját pé- eézze ki. Ellenkezőleg, a voit cenzor melegen helyeselte a hadművelete­ket, amelyek a háborúk történeté­ben a ,,gyilkosok és hóhérok had­műveletei** elnevezéssel fogunk sze­repelni. Miért haragudott hát meg a l’eu- tagon? Arról van szó, hogy a katonai cenzor, aki a koreai tudósításokból gondosan kiirtotta az igazságot, sa­ját könyvét, hogy úgy mondjuk, cenzúra nélkül engedte át. Elbeszé­léseiben fel-fel tűnnek az amerikai hadsereg magatartására jellemző képek: kegyetlenkedés, a békés la- kosság gyalázása, stb. Az. elbeszélésekben például a kö­vetkezőket olvashatjuk; ,.A 8. hadsereg Koreába érkezése nyilvánvalóan neui nagy gyönyörű­Az üzem fejlődésével egyidőben ha lúd( előre az újító-mozgalom is KÜLPOLITIKAI JEL IXETEK % Miíssint-tervekkel az 1953* évi tervek teljesítéséért Felemelt öteves tervünk hatalma.? feladatokat. állít iparunk, mező­gazdaságunk és ezzel párhuzamosan a közlekedés, a vasúti szállítás elé. Gerő elvtárs a KözponÜ Vezetőség 1952 november 29-i ülésén hangsú­lyozta: „Az ipari termőién 10 szá­zalékos emelése -1953-ban olyan fel­adat, amely állami szerveinktől, mi- nisztériumcAnktól, üzemeinktől, párt­ós tömegszervezeteinklől, egész mun. kásosztályunktó! és műszaki értelmi­ségünktől rendkívül magasfokú Szer­vezettséget, fegyelmezett, szorgalmas munkát, igen komoly erőfeszítéseket követel megé’ Hogy tisztán Tassuk. a vasútra ha ruló feladatok nagyságát, haSon'ít- su'k össze az első negyedéves ter" veinket az elmúlt év ugyanezen idő­szakával- lássuk meg azokat a fel­adatokat, amelyeket a tervszámok ta. karnak, amelyek gazdasági életünk működésével szoros összefüggésben vannak. Igazgatóságunk -területén sz 1953-as év első negyedében az el­szállítandó árumennyiség 20 száza, lékkai több. mint az elmúlt évben volt. Ezen belül nagy emelkedést mu tat a fizető áruk emelkedése, mely" ben 46 százalékos növekedés van. vagyis majdnem fele an,ny/va! töb­bet kell elszállítanunk, mini az el­múlt évben. Hogy az árumennyiség elszállítását biztosítani Útijuk, ke­ményen kell- fogni a kocsitar'/ko­dás, a kocsiforduló kérdését, bizto­sítani kell és biztosítani is fogjuk üzemeink zavartalan el látásüt. Még nagyobb emelkedést mulat az utasforgalmi tervünk, mely az el. múlt évvel szemben 63 száz i áll JS emelkedést irányoz elő. Ezzal kap" csoiatban fel kell számolnunk a sze­mélyszállító vonataink nagymérvű késéseit, biztosítani kell küiönöskép- pe.. a umnikásvonatok menetrendsze. rü közlekedését, de mindezek mellett növelni kell a tehervonatok utazási sebességét is. Rákosi elvtárs a Köz­ponti Vezetőség 1951. november 30-i ülésén mondotta: ......egy százalék te rv teljesítmény több, mint 600 mil­lió íorint értékű termelvényt je­lent.“ S ez a szám 1953-ban még magasabb. És ezt a nemzeti jöve­delmet, a terv túlteljesítésével biz­tosítanunk is kell. Gerő elvtárs mondotta november 29-i beszédében: „El kall érnünk, hogy ' 1953. első negyedében a ter. melés folyamatos un tovább emelked­jék, hogy januárban se legyen visz- szacsés.“ Ebbő; kifolvó'ag fakadnak a mi tervein^ és annak megvalósí­tása is. Most folynak a torvismer- tető értekezletek, ahol a legkisebb részietekig megtárgyaljuk az akadá­lyokat, de a lehetőségeket is Körül­tekintő alapos kidolgozás«;],! apai­juk megvalósítani az 1953. éves ter­vünket. Ennek biztosítására 'felhasz­náljuk a Szovjetuniótól kapóit újabb segítséget: a műszaki szervezési in­tézkedések bizottságának a létreho­zása, és az általuk kidolgozandó „műszinttervek” állnak rendelkezé­sünkre. Ahhoz hogy ez a mozgalom való­ban segítség legyen, széles tömeg" mozgalommá kell fejleszteni. A mű- szint-bizottságba a legjobb dolgozó­kat kell összpontosítani. Magyaráz­zuk meg a műszinlterv jelentőségét, mely a tervezés munkájába bevon1* a dolgozók széles rétegét, tovább mélyíti bennük azt a felismerés', hogy ők az üzem, az ország gazdái. De ha valóban azok akarnak lenni, akkor mélyebben kapcsolódjanak be a tervezésbe. Nézzenek körül ki-ki a saját munkaterületén, számolják fel az ott mutatkozó szűk keresztmet­szeteket. az akadályokat, melyek nagyban akadályozzák a tervteljesí" lést. Jó példával járnak elől ezen a té­ren a pécsi pályafenntartási főnök­ség dolgozói, akik eddig 64 javasla­tot tettek a terv mikénti teljositésé- re, a hiányosságok felszámolására vonatkozóan. Anyagi előnyöket is biztosít a műszint-jít.vas!at: ameny- nyihen kimeríti az újítás fogalmát, úgy mint újítást kezelik és díjazzák azt. A javaslatok beadásánál példát kell mufatniok a kommunistáknak. Használják fel a most folyó tag" könyvesere ünnepélyes alkalmát ar­ra. hogy indítsanak versenyt a szol­gálati helyek egymás között, amely, né! az értékelés alapja az legyen, hogy hány javaslatot adlak be, mennyi az elfogadott javaslatok szá­ma. nincs-e lemaradás a javaslatok feldolgozásában. Ne legyen egyetlen kommunista sem, aki ne járulna hoz­zá javaslatával az 1953. évi terv si“ heréhez, mert a dolgozóit tapaszta­latait ily nagy mértékben magába foglaló „műszintterv” fokozottabb se- gitséget fog nyújtani az 1953. évi hatalmas munkánkhoz. Várnai László főintéző. Január 11-én lesz a filmpropagandisták versenyének értékelése Ku!tiúríorradahriunk egyik leglénye­gesebb (tegítőesnköze: a film. Hiszen a dolgozók a szemükkel láthatják a könyv lényegében holt betűit. A le­írás életté változik. Dolgozó népünk szivébe is zárta a filmszínházakat» « mind gyakrabban keresi fel, mert ott egyben tanulhatnak és jól «szóra­kozhatnak. A filmszínházaknak ie vannak társadalmi munkásai: a film propagandisták, akik nem csupán egyszerű jegyárusok, hanem az a hi­vatásuk, hogy dolgozótársaik között ismertessék a filmeket és basáknak oda, hogy minden ember járjon a filmszínházba. Fiimpropagandistáink között ver­seny indult, amelynek értékelése és jutalmazása jttnuár 11-én lösz Szek- szárdon. Ez az elismerés és megbe­csülés adjon filmpropagandls!áruknak még több kedvet és erőt további mun­kájukhoz. ?ég 3 helyi lakosságnak. A 8. had­sereg közkatonái között sok van azokból a szadistákból, bűnözőkből, degeneráltakhól és tudatlan, dülyíös egyénekből, akik minden amerikait ujeggyülöltetneli, ahova csak elke­rülnek, Az amerikaiak fosztogatják a koreaiakat, megtámadják, meg­erőszakolják őket — rengeteg efféle gaztettet követnek cl.“ A cenzor valószínűleg a legjobb szándékkal idézi könyvében a 8. had­sereg vezérkarának felhívását a ka­tonákhoz, amely szerint a parancs­nokság megrója a katonák bűncse­lekményeit. Ebből a felhívásból azonban az olvasó élénken elképzel­heti, mi mindenre vetemedtek az amerikai katonák Koreában, hiszen például effélékre is figyelmeztetni kell őket: „Az ország lakosainak litatliatat. lan joguk van rá, hogy saját utcái­kon és illáikon járhassanak anélkül a kockázat nélkül, hogy az amerikai tehergépkocsik kerekei alá kerülje­nek, vagy a gépkocsivezetők sérte­getéseinek legyenek kitéve.“ Az amerikai parancsnokság felhí­vásában jobb belátásra akarja hímf a hadseregben lévő gazembereket, de közben ö maga is az aljas faj­gyűlölet hangján beszél az áldozatul esett koreaiakról. A felhívás például a kővetkezőket mondja egy koreairól, okít elütött a7, eszeveszetten száguldó jeep: „Ennek a koreai filozófusnak most elég ideje vau a töprengésre, mint. hogy törött orral fekszik a kórház­ban.'* MaeArthur legényeinek erkölcsei, űgylatszik, még a cenzornak is sze­met szúrtak. Egy amerikai haditu­dósító \\ oorkislial való beszélgetésé­ben „hőstettnek“ nevezte azt, hogy hogyan tüzelt egy amerikai pilóta a békés koreai lakosságra. Izgalmas látvány volt, — mondta az újságíró. Az. de valószínűleg háborús hőn is, — felelt a cenz.or. Nem meglepő, hogy a Pentagon az ilyen lázadozó megjegyzésekért állítja hadbíróság elé a katonai eenzort.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom