Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-08 / 6. szám

* NAPLÓ ms JA.VTÁB * Aa oastályosómérk&sések tanulságai A jó eredmények nyomán egyre több dolgozni paraszt lép a nagyüzemi gazdálkodás útjára A dolgozó parasztság felemelkedé­sének és jólétének útja egyedül a szövetkezeti kollektív gazdálkodás! Tolna megye dolgozó parasztjai is egyre jobban térnek a nagyüzemi gazdálkodás útjára, mert tudják, bogy ez az út vezet a parasztság felemelkedéséhez. Rákosi elv-társ kecs­keméti beszéde óta egyre többen is­merik fel' és lépnek a szövetkezeti gazdálkodás útjára Tolna megye dol­gozó parasztjai is. Napjainkban 8.300 család, közel 100 ezer holdon folytat nagyüzemi -gazdálkodást. Ez a szám állandóan növekedik, mert látja dol­gozó parasztságunk, hogy az 19ö2-es aszályos évben is eredményeden zá­rulnak a zárszámadások, növekedik a szövetkezet vagyona és azoknak» akik rendszeresen és becsületesen dolgoznak, szépem jut járandóság munkaegységük arányában. Az eredmények nyomán a hátai Vörös Zászló tszcs-be több mint 40 család lépett be. A gyulaji Uj Ba­rázda tszcs-be 30 család, a tamási Vörös Szikra tsz-be és számos tsz­cs tszcs-kbe léptek újabb és újabb tagok, látva a jó eredményeket. Dol­gozó parasztságunk egyre jobban is-1 Megyénk területén tszcs*inik igen szép eredményeket értek el a mun­kafegyelem megszilárdítása terén. A napokban a szakadáti „Aranykalász'’ t«z a közös vagyon védelmének ér- deliében közgyűlést tartott, amelyen azt a határozatot hozták, hogy az a tag, aki a tsz munkáját akadályoz, z«, vagy a munkából hiányzik, egy népi hiányzásért 1 munkaegység le­vonással. 2 nnp hiányzásért 2 mun­kaegység levonással büntetik. Ha olyan tag van a tsz-ben. aki tud a közös vagyon elherdálásáról és nem jelenti azt. a kár ötszörösére büntetik, aki a közös vagyonban kárt tesz, ast kötelezik arra, hogy a kár tiaszeresét fizesse meg. A határozatot a tsz tagsága elfogadta Az állami gazdaságok miskolci ál­talános trösztjének mezőnagymihályi gazdaságában kipróbálták és nagy sikerrel alkalmazták a ..libatömőgép’1 kísérleti példányát. A mezónagymi. hályí gazdaságban a kísérletek alap­ján a gyakorlati követelményeknek megfelelően módosították a gépet. A gép asztalra szerelhető, hen­geralakú testből áll. Belsejében spi- ré’is menetű tengely viszi előre a töméshez hnsmá’t kukoricadarát. A darát a liba vagy kacsa gyomrába a creg elején lévő fémcsőre húzott más fél centiméter átmérőjű. 35—40 centi" méter hosszú gumicső juttatja. A tömést a kézi tömésnél hasz­nait Szemeskukorica helyett kuko­ricadarával végzik. A darát vízzel pépszerűvé készítik el. Előnye, a ké_ zi töméséé! szemben, hogy kizárja a megfulladást, a liba nem ..kap sze­met. ’■ Ezzel a módszerre: kiváló az Egy cseh munkás életét tárja elénk a Hím. Főhőse Antonyin Ur. bán, ü vasút alkalmazottja, váltó­őr. Gondtalanul él családjával, ami­kor egy napon 4 éves kisfiát ha­lálra gázolják a vonat acélkerekei. Féj évvel később íelésége is meg­hal. Klivlcébc, Csehszlovákia déli részébe kerül ezután Urbán Itt találkozik Karéi Soltisszal a Ko- látai-gyár munkásával, aki meg­ismerteti ót a gyári munkások éle­tével. Urbán még nem érti a bur- tsoá társadalom igazságtalanságait. A vasút látszólag nyugodt életet biztosít alkalmazottainak. A gyári munkások élete azonban Klivicé- ben is nyomorúságos. A munkások szervezkednek, hogy nagyobb bért harcolhassanak ki Kolátortól. A gyáros cselhez folyamodik és ti­tokban leszerelteti gyárát: a gépe­ket szlovákiai gyárába akarja szál- Htcvni, ahol olcsóbb a munkaerő. Urbán megtudja a gyáros tervét. Rádöbben arra. hogy milyen aljas merénylet ez a kiívicei munkár merj fel azt, hogy a termelőszövet­kezetekben magasabb az életezínvo- nal, boldogabb az élet ée. korlátlan kulturális lehetősége van a tagság­nak. Hogy mennyire így van ez, bi­zonyítja a kötesd; Haladás tszcs ered­ménye- is, abol a taegágnak mun- kaegyesógenként búzából 2.10 kiló, rozsból 0.26 kiló, árpából Q.7ö kiló. kukoricából 1 kiló, burgonyából 0.6 kiló, oliajból U.06 kiló. cukorból 0.07 kiló, pénzből pedig 9.10 forint jut egy munkaegységre. Egy-egy olyan tag, mint Fereck Béla, aki 576 munkaegységet ért el, búzából 12.00 mázsa, rozsból 1.44 má­zsa, árpából 4.20 mázsa, kukoricából 5.Táj mázsa, cukorból 0.40 mázsa, olaj­ból 0.34 mázsa, burgonyából 3.40 mázsa, pénzből pedig 5.208 forintot kapott- Markó Tsfván és családja, akik összesen 787 munkaegységet ér­tek el, búzából 15.47 mázsa, rozs­ból 1.48 mázsa, árpából 4.88 mázsa, kukoricából 7.97 mázsa, olajból 0.44 mázsa, cukormól 0.40 mázsa, horgo­nyából 4.42 mázsa, pénzből pedig 6.773 forintot kaptak. Ezenkívül még bort is kaptak munkaegységük után. Kiemelkedő példa a tengelioi Pe­tőfi tsz. ahol az 19Cl-ee évben az és esen keresztül igyekeznek jó munkát végezni. Az Aranykalász tsz jó eredmé" nveit annak köszönheti, hogy a fej­lett agrotechnika alkalmazásút fel­ismerték, amelynek az eredménye megmutatkozott az 1952-es évben, mert 10 hold kukoricát keresztsoro- jsan vetettek, amit pótbeporoztak. négyszer megkapálták és azért an­nak ellenére, hogy szárazság volí. 42 mázsád holdanként! átlagtermést értek el. Azok az eredmények, me­lyeket a szakadáti Aranykalász tsz dolgozói 1952"ben elértek, szépek, de ez nem azt jelenti, hogy tovább nem kell fokozni a terméshozamot. Az eredmények megkövetelik, hogy eb­ben az évben még jobban harcolja­nak a tsz dolgozói a terv maradékta_ lan teljesítéséért. állat úaraértéfe-esítése. Erre jellemző, hogy az eddigi géppel tömések so­rán a libák naponta 10—15 delca súlygyarapodást értek el. A kézi tömésnél szükséges hathetes tömési időt három hétre tudták csökken­teni, A gépi töméssel jelentős ku" koricamegtakarítást érnek el. A ké­zitöméshez felhasznált 25 kiló sze­mest enge* rí helyett gépi töméssel egy liba ^hizlalásához csak 15—15 kiló kukoricadarára van szükség. — Egy-egy liba vagy kacsa egyszeri tömési ideje pedig mintegy másfél percig tart. A mezőnagymihályi állami gazda­ságban eddig már mintegy 600 darab libát tömtek a ,.libatömőgép” segít­ségével. A közeljövőben az állami gazdaság tapasztalatai alapján a tér. meiőszövetkezeti csoportokban és a begyűjtő vállalatok hízlalótelepeín is bevezetik a gépi tömést. sok ellen. A hivatali titoktartás hallgatásra kényszerítené, de An­tonym Urbánban győz a lelkiisme­ret. Elmegy a munkások gyűlésé­re és elmondja, milyen tervre ké­szül Kolátor. A munkások Urbán- nal együtt a vasúthoz vonulnak, hogy visszaszállítsák a már va­gonokba takott gépeket. -a dü­höngő Kolátor Urbánra támad és boljavai arcul csapja. Urbán az ütéstől megvakítva a földre zuhan, kiejti kezéből a váltósúlyt, amely visszacsapódva megseb.siti Kalá- tort. A csendőrök elszállítják Ur- bánt és bíróság elé állítják. A gyáros által megfizetett bírák 10 évi kényszermunkára ítélik. — A légy ház borzalmait tokozza a náci megszállás. A rabokat Németor­szágba szállítják, ahonnét azután a háború beíejeződése után Urbán hazatér hazájába. A telszabadult Csehszlovákiában a nép ragadja kezébe a hatalmat és a sokat szen­vedett Antonyin Urbán végre meg találja helyét a társadalomban. összvagyon értéke 1.725.080 forint volt, az 10ü2-es gazdasági évben már több mint 3.718.281 forint. Ez mutat­kozik meg a tamási Vörös Szikra, tíz­nél i«, ahol az 1851-ee évben 1,814.514 forint volt a közbe vagyonuk, az 1952-66 évben pedig a 3.500.000 forin­tot túlhaladták. Ezek az eredmények azt bizonyít­ják, hogy az aszály és a fagykár ellenére termelőszövetkezeteink nem gyengültek, hanem erősödtek annak ellenére, hogy nem egy helyen laza volt a munkafegyelem és gyenge volt a szervezés. Egyre jobban emel­kedik a tagság életszínvonala, és fej­lődnek kulturális téren. Az eredmé­nyek nyomán, a tapasztalatok fel- használásával az 1853-as gazdasági évben fokozzák tsz és tszcs-ink elért eredményeiket, alkalmazzák az élen­járó agro- és zootechnikai eljáráso­kat, szilárdítsák meg a munkafegyel­met. becsüljék meg a közös vagyont és kíméletlen harcot folytassanak az osztály ellenséggel széniben. Szórják ki a kulákokat azokból a tszc*-kből, ahol még vannak, ezideig is aljas szabotálásaikkal próbálják hátráltat­ni a tszcs-k további fejlődését PARTIM KEK PROPAGANDISTÁK, OKTATÁSBA BEVONT ELVTÁRSAK FIGYELMŰBE! Felhívjuk Szekszárd város területén lévő oktatásba bevont elvtársak fi­gyelmét, hogy január hó 13-án, este <i órakor a Pártoklatáa Házában „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban 'rímmel konzultációt tartónk, * A Politikai Gazdaságtan 1. éves konferenciavezetői részére szombaton 9 órakor konferenciát tartunk a „Szovjetunió új ötéve6 tecve‘‘ efmn anyagitól a Pártoktatás Házában. MSZT-szervezeteink készülnek a vezetőségválasztásra A Magyar-Szovjet Tár*a»ág pár­tunk legfontosabb töroegszervezate. Az a megtisztelő feladat jutott szá­mára, hogy erősítse a magyar és a szovjet nép barátságát és hogy ki” fejezője legyen armak a mérhetetlen szeretőinek, amit dolgozó népünk a felszabadító Szovjetunió, a hős, a s-zeretett szovjet emberek irárrt érez. Megtisztelő és felemelő hivatás ez! Csak az a kár, hogy MSZT szerve­zeteink eddig nem tudták be!ölteni hivatásukat. Igen rossz volt. gyönge és erőtlen a vezetőség a telje» nem. törödömség és hanyagság jellemezte munkájukat. A szervezet munkájá­nak megjavítása miart vált, szüksé­gessé az új vezetőség választás. Megyénk MSZT szervezetei, hol gyengébben, hol erőteljesebben, de mindenütt nagy erőbevetéssel ké­szülnek ~ választásokra. Tengelicen az alapszervi vezetőségválatztó gyű­lést már megtartották. Azóta erőtel­jesen kiépítették az aktivahálózatot. megindították orosz nyelvi tanfo­lyamokat és célul tűzték ki azt. hogy az oroszul tanulók számát még to­vább emelik, hogy minél több dol­gozónk legyen, aki eredetiben ol­vashatja a Szovjetunió irodalmát, szakirodalmát. Tolnán kultúrműsorral egybelrötve vasárnap rendezik mey az alapszervi vezetőségvá!asztó gyűlési* Előtte kis- gyűléseken mozgósítják a dolgozó' kát. hogy minél többen vegyenek részt azon az értekezleten, amely az MSZT szervezet új vezetőségét fog­ja megválasztani. Egyben célul tűz­ték ki azt is, hogy az MSZT szer­vezeten bsilül egy kultúrcsoportot alakítanak, amely minden rendel­vényen kultúrműsort fog biztosítani. Gyünkön és Tamásiban 11-én tart- iák meg a járási küldöttgyűléseket Itt a járás valamennyi községe már megválasztotta vezetőségét. A szék' szárdi járás kicsit e’maiadt. de most minden erővel azon dolgozniuk, hogy lemaradásukat felszámolják. A De«i 5K—Szekszárdi Vöröt> Meteor mérkőzései befejeződtek az MTáB álul el­rendelt ófcztályozómérkőzések. Ezeken a mérkőzéseken Általában a várt eredmény született, legfeljebb csak az haton meglepe­tésként, hogy a Dcesi SK legyőzte a Meteor együttesét. Ä Pincehelyi Traktort mindkét csapat biztos fölénnyel győzte le és ezzel is bebizonyosodott, hogy a körzeti bajnok­ság nyugati csoportjáuak falusi sportkörei még nem érték el a megyei bajnokság szín- vou-alát. »őt bizonyos vonatkozásban még a körzeti bajnokság színvonala alatt is van­nak. A három csoportos körzeti bajnokság igazi összehasonlítására végeredményben nem kerülhetett sor, mivel a Déli Cso­portból a 2. helyezett, a Nyugati Cso- portból pedig legjobb esetben is 0 3—4. helyezett volt. az osztályo/.ómérkőzcsek résztvevője a íoLnámegyei 'sajátságos baj­noki rendszer miatt. Ugyanis megyénkben a körzeti bajnokságnak tagjai voltak a legjobb falusi sportkörök mellett a legjobb iartulékosapatok U. Ha megnézzük, hogy a Nagydorog—Pak« vonaltól délre egészen Dombóvárig, a Nagydorog—Bátaszék es Bá- taszék—Dombóvár vasútvonal mellett eg>- rná.sf érik n labdarúgással foglalkozó sport­körük. ezzel szemben pedig a Dombóvári— Simon tornya és a Dombóvár—felsőin ék vasút vonalak mellett lényegesen kevesebb ;i labdarúgócsapa t száma, ebből a tényből megfelelő magyarázatot tudunk találni a. körzeti bajnokság Nyugati Csoportjának a labdarúgására. Emellett a hiányosság mel­lett azonban örömmel kell megállapítanunk azt is, hogy van fejlődés a megyének ezen 9 résrén is. Már az elmúlt évben Tamási és Jfőgyész személyében két oly együttes került ,i megyei bajnokságba, amely nagy terűidet képviselt a megye nyugati részé­ből. Pincehely, Rcgüly, Fornád és Döbiö- köz feltörekvése is a fejlődésnek a kétség­telen jele. A járási TSB-kcn a sót. hogy a járási bajnokság megfelelően körültekintő megszervezésé vei fáradozzanak a járási lab­darúgás színvonalának emelésén és a lab­darúgásnak mennél szélesebb alapokra való helyezésén. 1J«. majd az egyes járási baj­nokságokban nem 4—6. hanem 10—12 együt­tes lesz résztvevők száma, ez a körülmény törvényszerű leg minőségi továbbfejlődést is fog majd maga után vonni. A résztvevők teljesítményével foglalkozva megállapíthatjuk, hogy a Decsi SK a Me­teor felett aratott győzelme ellenére sem mutatkozott jobbnak a szekszárdi együttes­nél. A csapat erénye a lelkesedésben és a kuzdenjtudásban vau. azonban nagy techni­kai fogyatékossággal rendelkezik. \ hátra­lévő időt a megvei bajnokság megkezdéséig a decsiekuek jól fel kell has/nániok és fel ­IV. közlemény. Hosszútávfatás Már több ízben megemlékeztünk róla, de kénytelenek vagyunk ismétlésekbe bo­csátkozni a nem rendszeres újságolvasók miatt. Arról van ugyanis szó, hogy a me­gyei atlétika jellegzetes helyzde iniaíl mi nem a megszokott távokat <3000 m., 10.000 iu., 20 km, 25 kra és maratoni futáfi) értjük hosszúin vökön, hanem a megyei viszonylat­ban — csupán középiskolás atlétikával ren­delkezik a megye hosszútávoknah számító 1300. 24)00 és 3000 méteres távokut. Ezért tárgyaljuk ebben a cikkünkben a Iio=szii- lávtuiás címe aJa.it az elmúlt évi 1500-as, es 3000-e* eredményeket. Az elmuTt évig megyénk középiskolásai­nak ez a magatartása bizonyos vonatkozás­ban érthető 1«. Hiszen tanulmányaik vég­zése nem teA/i lehetővé számukra a szinte naponkénti erő« edzé*&ekei. Pedig hobszúts- vukon és a középtévoknak számító majd felsorolandó távokon í-s caakifi megfeszí­tett munkával lehet elérni számottevő ered­ményeket. Ezért különösen örvendetes, bogy az elmúlt évi eredményekhez viszo­nyítva komulv fejlődés mutatkozik mindkét távon. Ez a fejlődés elsősorban minőségi, de a mennyiségi fejlődés is megindult és ez a körülmény újabb minőségi fejlődést rejteget számunkra. Természetesen tömegek­ről nem beszélhetünk. De valjuk meg azt is. hogy versenyek vem voltak ezeken * távokoi) olvan mértékben, hogy iit tömegek fejlődhettek volna ■ ki. Különösen az 1500-a,-nk ideje biztató. Íme e távok táblá­zata: FÉRFIAK 1506 méteres síkfutás 1951. évi listavezető: Kővári, Bonyhád 4:43.2 1. Pech, Bonyhád 4:19.8 2. £1)1, Gypuk 4:20.—­3. Kővári. Bonyhád 4:28.8 Szabálymódosítások az MHK-ban Az OTSB 1933-r a szabálymódosításokat vezetett be az EMIIK-bán és az MHK-ban. Az I.MHK-ban bevezette az előkészítő fo- kozatot.. amelyről már hetekkel ezelőtt meg­emlékeztünk Most az MHK-ban bevezetett s/.abályfiiőc.loflíiát'okat kívánjuk rövidem is­mertei ni. Az MHK testnevelési rendszer 105* évj. szabály Zalának 17. pontja kimondja: a) 1032-től kezdődően évenként ismétlő próbát tesz az a sportoló, aki I95|.. vagy későbbi években az MHK E, vagy MUK II. fokozatú jelvényt szerzett. Ezáltal a meg­kezdőit sportolás folyamatossá válik. Eddig csak a jelvéu> megszerzéséig készültek fel a dolgozók, majd a jelvény megszerzésétől elszakadtak az MHK-ban raló rendszeres részvételtől. Most azonban lehetővé válik, hogy részi vég\ ene.k a rendszere*» sporto­lásban. b) Ismétlődő próbákat két köteiez.ő és két szabadon választható követelményből kell teljesíteni. A szabadon választható követelményeket a 4 szabadon választható próbaesoport két különböző csoportjába tar­tózó verseny számból kell teljesíteni. c) l j korooporíba lépéskor a két kötelező és két. szabadon választható ismétlő pró­bái az, új korcsoportnak megfelelő szintek­kel kell teljesíteni. d) \/ ismétlődő próbákat a próbák meg­kezdésének évében kell teljesíteni. c) Az. ii sportoló, aki az ismétlődő próbá­kat sikerrel teljesíti, n teljesítés évének megfelelő évszámmal ellátott isméílőpróba- jel vényt kap. f) A 1'bB-k az ismétlőpróba jelvényt esők az esetben adják ki, hu a sportoló ellen­őrző próbán is resztvettek. Ezt a területi­leg illetékes TSB-k. MHK ellenőrző bizott- ságftunk valamelyik tagja aláírásával igazol­■élkülözhefetlen at agitáció* munkában tétlenül meg kell erősíteniük az effyilttwt * megyei bajnokság küzdelmeire, ha ismét nem akarnak majd n kiesés sorsára jutni. A csapat teljesítményének az. értekét no. gyón lerontja az, hogy Dombóváron kér játékos is a kiállítás sorsára jutott, Őcficn} - ben pedig igazolatlan játékost szerepeltet­tek. Különösen súlyosnak látjuk az utóbbi esetet, amikor a mérkőzés eredményétől már úgy sem függött a megyei bujnokságbu való jutás. A Szekszárdi Vörös Meteor utolsó mérkő­zését játszotta n Dees elleni mérkőzései). E mérkőzés utáu játékosai automatikusan a Petőfi játékosai lesznek, amelyben a Me­teor labdarúgószakosztálya beolvad. Tech­nikai képzettség terén a Meteor mutatta a legjobb teljesítményt, de ugyanakkor a kuzdenitudás éí> a keménység dolgában a deesiek mögött maradtak. Még a Petőfivel való egyesülés után is feltétlenül szükséged­nek mutatkozik az együttes megerősítést, hogy a megyei bajnokságban megállhassák helyüket. A o&epar az osztályozómérkőzése' ken a szokott összeállítástól eltérő összeál­lításban játszott, de a lejátszóit két mér­kőzésen is megmutatkozott, hogy ez az ös/.- *«zeáHítás lényegesen jobbnak mutatkozó11 ■ A Meteor esetében is feltétlenül szükséges­nek tartjuk az alapos felkészülést és éppé» ezért csodálkozunk azon, hogy az 5—-10 já­tékost igénvlő üzemi kosárlabdatoniún a mintegy 3(j játékossal rendelkező Petőfi mindössze egyetlen csapatot nevezett. Ezek szerint c-ak 10 játékosnak van szüksége arra. hogy tevékeny pihenővel készüljön fel a megyei bajnokság jövő évi küzdel­meire? A Pincehelyi Traktor teljesítménye ezúttal még elmaradt a másik kettő teljesítményé­től. így azután csak szerencsés véletlennek lehet majd a következménye a Dózsa fset- lege« feljutása révén, hogy mégis ^ tagjai lesznek nz 1055. évi megyei bajnokság ^me­zőnyének. Csak a lelkesedés dicsérhető a/, együttesnél és ez szerintünk nem is szégyen arra a sportkörre nézve, amely mindössze az 1951. évi Béke-kupa küzdelmeiben hívta fel magára a figyelmet és utána következő évben a falusi sportkörök között máris a legjobbnak bizonyult. Bízunk abban, hogy a pincehelyi fiúkat nem keseríti el a sikertelenség és a jövő évben az idei tapasztalatok alapján még nagyobb lelkesedéssel igyekeznek majd ki­harcolni a megyei bajnokságba va’ó ju­tást. Talán így is történt helyesen, mert ezzel az együttessel csak kétszámjegyű ve­reségek vártak volna a csapatra és esetleg e/.ek a vereségek sokkal nyomasztóbbak iettekk volna. mint. az. hogy most nem sikerült kiharcolni a feljutást. 4. Rács, Szekszárdi Dózsa 4:31.— 5. Hahn, Bonyhád 4:32.5 üti* átlag: 4:2b.4 (4:54.1) Hármas átlag: 4:22-9 (4:50.4) Elmúlt évi eredményéhez képest 20 má­sodpercei javult majdnem Kővári i$, még­sem tudta megtartani vezető helyét, sőt a harmadik helyre szorult vissza. Mind a listavezetők idejének, mind pedig az át­lagos összehasonlításából láthatjuk. hogy egészen komoly fejlődés van tavalyhoz vi­szonyítva. Iía ezeken a távokon jövőre meg lényegesen töhb rerf^enyre kerül sor, akkor ez a fejlődés nem le-z kérészéletű. A szám idén még inkább « bonyhádiak száma lett. Tavalyihoz viszonyítva, még egy helyet sze­reztek n legjobb öt között. Hiányossága ennek a számnak, hogy a nagyarányú mi­nőségi fejlődéssel a mennyiségi fejlődé» egyáltalán nem tartott lépést. 3000 méter 1951: Pálinka*, Szekszárdi T>0zs» 10:22.-* 1. Éhl, Győnk 9:45.— 2. Almnsi. Szekszárdi Bástya 10:16.1 5. Rács, Szekszárdi Dóz;«a 10:27.3 4. Rosenberger, Tamási 10.44.— 5. Kővári, Bonyhád 10:48.2 Ütös átlag: 10:24.1 (—) Hármas átlag: 10:09.4 (—) A tavalyi egy eredménnyel szemben ue.r» volt probléma összeállítani a legjobb öt eredményt. Ez a körülmény arra mutál., hogy komoly mennyiségi fejlődés van kiala­kulóban annak ellenére, hogy 3000 Dietere» is csak elvétve rendeztek versenyt. A mennyiségi fejlődés mellett minőségi fejlő­dés is észlelhető, hiszen a tavalyi legjobb és az idei legjobb eredmény között ol'»n fejlődé« mutatkozik, hogy az idei hárma« átlag is komoly mértékben meghaladta a legjobb tavalyi eredményt. Természetesen meg sok versenyre van szükség ahhoz, hogy országos viszonylatban is említésre méltó legyen az eredményünk. ja. Ellenőrző próbát tetszés -szerint Tá!a»r^ lőtt egvik kötelező és egyik szabadon vá­lasztható követelményből kell teljesíteni, esf>eoig az MHK I. fokozatban a próbán k 10 százalékának, az MHK II. tokozatába.v pedig valarnennvi próbazónak. Az I.MHK szabadon választható kövc^sb ményeinck II. csoportjába felvételre került a természetjárás is. 8 km-es portyát kell fiúknak és lányoknak egyaránt teljesíteni. A portya kétszeri teljesítése kiváló minő­sítést von maga illán. A szabálymódosítás után lényegesen eny­hült a követelmény a mezei futásban, a vagy 60 méteres síkfutásban, a távoEigrá«- bán. súlylökésben, gránátdobásban. II 1 IC 12 K CSÜTÖRTÖK, JANUÁR 8 ÜGYELETE S GYÓGYSZERT! R > 11/1. sí. Ál), gyógyszertár. NÉVNAP* Szörény. IÖÖJARASJKI.EMES. — VSrüató időjárás csiilörtök eslir- borult idő, sokfelé csővel, mérsékeli défkenlcti-déti szél, az enyhe i<lő lö­vőiül) tart. Várható hőmérsékleti ér­tékek az ország területére csütörtö­kön reggel: 0—3,. déliben 3—6 foA kö­zött. A várható napi közé$iőmérzék­iét január 8-án. csütörtökön az r.i- szág egész területén négy Golsius fvo<t! alatt lesz. TÓIN AI NAPLÓ Felelős szerkesztő: SOMOGYI LAS7.1.Ö Felelős kiadó: KIRÁLY LÁSZLÓ A szerkesztőség és kiadóhivatal telefonsz*mrfff 20-t0, 20-11. Szekszírd. Szécheryi-otea 18 M, N. B egvszáíiitaszáni: 00.878.065—38 Előfizetési díj: havi II.— forint. Baranvamegyei Szikra Nyomda Pécs. Munkácsy Mihály-utca 10. Telefon: 20-C7 A nyomdáért felel: MELLES REZS9, A szakiul úti Aranykalász tszcs tagjai határozatot hoztak a fegyelem megszilárdítására Másfél percig tart a tömés a libatömőgép segítségével V A L L O M Á S Az 1952. évi legjobb atlétikai eredmények köztese

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom