Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-09 / 7. szám

TOLNAI X. ÉVFOLYAM, 7, SZÁM a KA 51» FILLÉR VILÁG PROLETÁRJAI EGYCJÖUETEKl A MAI SZAMBÁN: Mind nagyobb méretek«! ölt a harc Henri Martin kisza­badításáért. (2. o.) — Ausztriában megindult a választási harc. (2. o.) — Hírek Tito Jugoszláviájából. (2 o) — Mű­szint tervekkel az 1955. évi tervek teljesítéséért. (3. o.) — A Bonyhádi Cipőgyárban tavaly az újításokkal közel 350.000 forintot takarítottak meg. (3. o.) — Elmaradtak állami gazdaságaink a silózással s a mélyszántással. (4. o ) AZ MDP TOLNAMEGYEI PÄRTBIZOTTJÄGANAK LAPJA •**r?r-* ‘V j PÉNTEK, 1953 .JANUÁR » A magyar filmművészet a szocializmus épitését segíti A filmművészetet a legfiatalabb művészetnek szokták nevezni; igy is van. A színművészeinek, a ze­nének és a többi művészetnek többezer éves múltja van. Ezzel szemben a film csupán félévszá­zados útra léphet vissza. A szá­zad elején kezdődtek a néma film­vetítések, amelyek aztán a tech­nika fejlődése révén hangos, szí­nes filmek lettek. És azóta száz és száz millió ember legkedve­sebb szórakozásává vált a film. Hasonlítsuk most össze a múlt és jelen filmművészetét. Kezdjük talán azon, hogy 1943-ig a Hor- thy-fasizmus éveiben mindössze 341 keskenyfilmszínház működött országunk területén. Ma már jó­val túl vagyunk az ezredik falusi keskenyfilmszínház megnyitásán. De természetes, hogy a múltban bemutatott filmek nem a nép mű­velődését, fejlődését, hanem a dől gozó parasztok megtévesztését, a fasizmus szekerét toló népelnyo­mó uralkodó osztály céljait szol­gálták. Az összes művészet: az irodalom, a képzőművészet és a zene — természetesen a film­művészet is, — hamis, romanti­kus képet mutatott a dolgozók­nak. Még az egyszerű megemlítés gondolatától is rettegtek ennek a kornak a filmvezérei, mert a fé­nyes úri élet bemutatásával vala­mi ópiumszerü álomfátylat kíván­tak bocsátani a dolgozók tízezrei­re. Féltek a tömegtől. Filmjeik másik csoportját az úgynevezett háborús filmek alkották. Ezekben vad csatajelenetek váltották tel az úri orgiákat. Persze ezt is tu­datosan tették. A készülő, majd kitörő világháborúban a film nagy szerű propagandaeszköznek bizo­nyult. A hartnadik nagy csoportot a nyugatról importált giccsfilmek képezték, amelyekben Tarzántól, a majomembertől a francia gör- lökön át a hebe-hurgya, tartalmat lan vígjátékokig minden volt. — Minden: prostitúció, gyilkosságok és csalások, bárgyú szerelmi jele­netek buta keveréke, ami a nyu­gati filmstúdiók boszorkánykony­hájában készült. Azóta — mint kultúrforradal- munk területén mindenütt — a filmművészet porondján is nagyot fordult a kocka. Dolgozóink meg­ismerték és megszerették az iga­zi, valóságot bemutató filmeket. Már a kezdetleges szocialista, rea­lista magyar filmjeink is maguk mögött hagyták a több évtizedes tapasztalat nyomán készült bur- zsoá filmeket. Ennek oka filmje­ink eszmeiséaében rejlik. Abban, hogy filmjeink Lenin és Sztálin eszméit hirdetik, hogy Sztálin sza­vaival szólva ..kifejezik a munká­sok és parasztok hatalomért fo­lyó harcának nagyszerűségét, hogy az emberiség nagy ügyének, a kommunizmusnak élharcosai". A kommunizmus eszméje pedig igazságánál, erejénél fogva meg­hódította a világot. A szocialista, realista magyar filmek ma még csupán néhány esz­tendősek, de nem mondhatjuk, hogy gyerekcipőben járnak. Két­ségtelen, hogy a múltat bemutató filmjeink {Déryné, Erkel, Semmel­weis) még tökéletesebbek, mint jelent ábrázoló alkotásaink. (Vi­har, ütközet békében, Tűzkereszt­ség). És itt mindjárt rá kell tér­nünk arra is, amit Révai elvtárs leszögezett az I. Színház- és Film- művészeti Konferencián: „A muH ábrázolása is fontos, mert a múlt­tal azt hirdetjük népünknek, hogy mi, kommunisták, akik a szocia­lizmust építjük Magyarországon, nem az égből pottyantunk le, ha­nem a magyar történelem szülöt­tei vagyunk. De nemcsak azt kell ábrázolnunk és nem elsősorban azt, hogyan jutottunk el a máig, hanem a mát: elsősorban a jelent és a belőle fejlődő jövőt kell áb­rázolni, a saját magunk fejlődé­sét, a saját magunk harcait és munkáját, népünk hősies erőfe­szítéseit." És itt meg kell állnunk egy pillanatra és fel kell vetnünk a kérdést: teljesíti-e szocialista film művészetünk ezt a feladatot? Igen, teljesíti, vizsgáljunk csupán egy filmet. A ,,Vihar" Csonka Má­riájának az új gépállomás kom­munista vezetőjének, Árendás Ju­cinak, a szövetkezetben dolgozó egyéni paraszt lányának, Pörme- czi Gáspárnak a szövetkezetbe befurakodó ellenségnek, vagy Gondos Gyula párttitkárnak a fi­gurájával olyan húsból és vér­ből való típusokat mutat be ez a film, amelyek mai életünk tör­vényszerűségein mozognak. Nem titkolja el a film a hibákat sem, sőt élesen bemutatja azokat. De egyben rávilágít arra is, hogy küzdötték le a nehézségeket a ter­melőszövetkezet dolgozói. Sok egyéni dolgozó paraszt határozza majd el e film nyomán, hogy be­lép a termelőszövetkezetbe, mint ahogy a „Tűzkeresztség" című film után is sokan választották a nagyüzemi kollektív mezőgazda- sági munkát. Filmművészetünk példaképe a Szovjetunió filmművészete. Nem kellett nekünk göröngyös, ká­tyúkkal teli úton vergődnünk, a szovjet tapasztalatok kisimította betonútján haladunk és még ma is testvéri kézfogással segít át az esetleges döccenőkön. A szov­jet falut ábrázoló filmek segítet­ték aztán termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlődését. Az üzemi témájú filmek a termelékenység növelését mozdították elő. A szov­jet nő alakja a filmeken asszonya­ink tízezreivel érttette meg, hogy milyen korlátlan lehetőségek áll­nak a szocializmusban a dolgozó nép előtt. A magyar ifjúságban a hazaszeretet és önfeláldozás szel­lemét növelte a szovjet film. A szovjet filmek népünk kedveltjei- vé, hőseivé, barátokká, követendő példaképpé lettek. A szovjet fil­mek Magyarországon — csak úgy, mint az egész világon — segítik a dolgozóknak a felemel­kedésért, a haladásért való har­cát. A szovjet film jó éles fegy­verünk a békéért, a szocializmu­sért folytatott küzdelemben. MEGYÉNK ÉLETÉBŐL Szép eredmények születtek a felajánlások teljesítésében a Simontornyai Bőrgyárban A Simontornyai Bőrgyár dolgozói az 1958. évi negyedik negyedéves árútermelési tervüket 103.1 százalék­ra teljesítették. Ezt a szép teljesít­ményt úgy tudták elérni, hogy ver­senyben, a felajánlások teljesítésével igyekeztek me-gva.lósitani a részükre kitűzött tervelőirányzatot. A dolgo­zók vállalásokat tettek november 7., majd december 31-e tiszteletére, amit sikeresen meg is valósítottak, mert tudták, hogy nemcsaik Ígérni kell, hanem adott szavukat valóra, kell vál­tani. A negyedik negyedévre történt felajánlás forint összegéi, amely 1,131.790 forint volt, a december ‘él­re tett vállalások még nagyobb Ösz- s&egre emelték, s így a Simontornyai Bőrgyár részleteiben 111 százalékra teljesítette negyedéves vállalását. . Id. Horváth Lajos, a bőrgyár egyik dolgozója, a Tolnai Napló levelezője legutóbbi levelében így- ír: „Büszkék vagyunk mi dolgozók arra, hogy vál­lalásainkat teljesíteni tudtuk. De mindezt azért tettük, mert tudtuk, hogy ezzel is a szocializmus építését segítjük elő. így elértük, hogy negye­dik negyedéves tervünket nemcsak egészében, hanem részleteiben is tel­jesítettük a kitűzött határidőre.‘‘ A dolgozók inosl, az 1003-as év megkezdésekor ismét harcba indultak a tervek sikeres megvalósításáért, mert tudják, hogy népi államunk eb­ben az évben még nagyobb feladato­kat ró az ipari munkásság számára, e mindezt csak akkor tudják meg­valósítani, ha versenyben, a felajánlá­sok sikeres megvalósíláeával igyekez­nek jó munkát végezni. A Paksi Konzervgyár 1952. évi tervét 102 százalékra teljesítette A Paksi Konzervgyárban az el­múlt évben komoly harcot vívtak a dolgozók az éves terv, illetve a vál­lalások teljesítéséért. Ennek eredmé­nye meg is mutatkozik az évi terv- teljesítós eredményénél: 1902. évi tervüket december 11-én 12 árakor befejezték. Ezután a dolgozók tovább folytatták harcukat, hogy Sztálin elvtám születésnapjára ígéretüket is megvalósítsák. December 31-ig az tizem dolgozói 102 százalékot értek el az évi tervteljesítésben. A vállalat december 31-én érté­kelte a negyedik negyedév elért ered­ménye 31- amiből világosan kitűnik, hogy a dolgozóik legnagyobb részben túlteljesítették negyedévi előirányza­tukat. A tervek teljesítésében jó eredményt értek el Pfeffer Jánosné diótörő, aki 115 százalékos vállalását Idő-re, Farnadi Ferenc nyersanyag előkészítő és blanohirozó 120 száza­lékos vállalását 138-ra, Simon Aladár vákum kezelő 120 százalékos vállalá­sát 135-re és Yaes Lajosáé üzemi dolgozók, akik 120 százalékos válla­lásukat 147 százalékra teljesítették. De az üzemben vannak lemaradt dolgozók is, akik csak vállaltak, de nem teljesítettek- Ide tartoznak Bak- sai Ferencné és Oláh Istvánná, akik vállalták, hogy negyedik negyedéves tervüket 100. illetve 105 százalékra teljesítik* s közben csak 88, illetve 88 százalékra teljesítették tervüket. Az évi tervteijesítést nagyban se­gítette a december 21-re tett felaján­lások teljesítése is. Az üzemben min­den dolgozó tett felajánlást, a na­gyobb része teljesítette is ígéretét. Pénzjutalomban részesültek Helszlcr Ferenc csamogaló és Somogyi József, a szeszfőzde vezetője, akik munka- módszcrátadással és a főzési idő le­rövidítésével igyekeztek sikerre vinni az üzem tcrvteljesítését. Emellett 10 dolgozó könyvjutalomban is része­sült. Rohamosan növekszik a to'namegyei földművesszövetkezetek forgalma Az elmúlt év folyamán nagymér­tékben megjavult Tolna megye keres­kedelmi hálózata: 6 új föidmüvesszö- vétkezett áruház mellett az alsóleper- di állami gazdaságban is áruházzá alakították át a korábbi fogyasztási szövetkezetei. Megnövakedett a kereskedelmi há­lózata, nagy forgalmat bonyolított le az elmúlt évben: a boltok 168 szá­zalékkal forgalmazták több árut, mint 1050-ben. Egyes áruféleségekből különösen nagy volt a kérésiéi: tex­tilből az elmúlt év harmadik negye­dében majdnem annyit forgalmaztak, mint 1950-ben, míg ugyanebben az időszakiban vasáruból és gépekből 64 százalékát forgalmazták az 1950. évi­nek a tolnamegyei földmíívesszövet- kezetek. Ugyanakkor a dolgozó parasztság tanácsaival, javaslataival segíti- a földmű vessző vetkezetek munkáját. Így a dolgozók bírálata alapján ja­vította meg a munkáját a bátaszéki földmüvessz-ovetkezet, ahol az üzem- anyagfelelős többször megkésve lát­ta el áruival a szövetkezetét és így a dolgozókat nem tudták időben ki­szolgálni Folynak a téli munkák a bonyhádi Dózsa Népe tsz gyümölcsösében A bonyhádi Dózsa Képe termelő­szövetkezet két holdas gyümölcsöké jól fizetett az elmúlt évben: több mint 80 ezer forint jövedelmet vett be a tsz tagsága. A bonyhádi szövet­kezeti tagok azonban tudják, hogy az idei évben csak akkor remélhetnek hasonló jövedelmet gyümölcsösükből, ha a téli időszak alatt kellő gondo­zással termőképessé készítik elő fái­kat. Megkezdték a gyümölcsös tisztoga­tását: eddig 179 fiit galyaztak, ritkí­tottak, de elvégezték a kéregkapa- rást is. Az enyhe tél elősegíti a ro­varok és gombabetegségek terjedését. Ezért fokozott gonddal végezte el a tsz tagsága a mészkénleves permete­zést. Az elmúlt évj eredményen felbuz­dulva a Dózsa Népe tsz elhatározta, hogy megkétszerezi gyümölcsösének területét, s a két hold új telepítés­hez már meg is kezdték a talajmun­kát. A telepítést saját faiskolájából könnyen meg tudja oldani a termelő, szövetkezel, mely nemcsak saját szük­ségletét biztosítja, hanem más terme­lőszövetkezeteket is el tud látni fa­csemetével. Igv legutóbb a tengelidi Petőfi termelőszövetkezetnek 650 !*- csemetét adtak. Jé ütemben halad a lakiiermeiés a tolnamegyei erdőségekben A Tolnamegyei Erdő gazdasághoz tartozó 16 üz-emegyséig dolgozói az elmúlt évben is versenyben álltak egymással. Ez eredményezte, hogy az erdőgazdaság teljesíteni tudta tervét: annyi fát termeltek ki, amivel Szek­szárdiól Budapestig 1 méter szétesvég- ben és 1 méter magasságban végig lehetne rakni az országutat. A hatalmas tolnamegyei erdőségek­ben kiváló minőségű tűzifát és ipari fát termelnek ki: a kitermelt faanyag 40 százalékát az iparban tudják hasz­nosítani, míg a többi rész tüzelőként kerül a dolgozókhoz. Tolna megyében csak a közeljövő­ben: kerül sor a fakitermelés gépesíté­sére, de a szállítást az elmúlt év fo­lyamán nagymértékben már gépesítet­ték. DaCimandon ló, Genie neben pedig 5 kilométer hosszai kisvasadat építet­tek, de ezek mellett nagyban meg­könnyíti a szállítást a Sión és a Du­nán lebonyolított hajóforgalom, ahol 3 uszály végzi a szállítást. A kitermelt fa melléktermékekén* sok cserző kérget is gyűjtenek az er­dőgazdaságok dolgozói, ami ériékes vegyianyagot ad bőriparunknak. Tolnamegyei dolgozó parasztok beszélnek az új begyűjtési rendeletről Minisztertanácsi határozat a Lenin-emlékmű felállításáról A minisztertanács eleget téve a szó. rializmust építő népünk azon óhajá­nak, hogy a nagy Lenin halhatatlan emlékét hazánkban is méltó emlékmű hirdesse, elhatározta, hogy Vlagyimir lljles Leninnek hazánk fővárosában, Budapesten szobrot emel. A szobor felavatása időpontjául 1954. január 21-ét, V. I, Lenin halálának 30. év­fordulóját tűzte ki, A minisztertanács az elmékniű pá­lyázat kiírása és a pályaművek elbí­rálására kormánybizottságot küldött ki A kormányküldöttség elnöke Rá­kosi Mátyás, a bizottság tagjai: Dobi István, Gerő Ernő, Farkas Mihály, Révai József, Hidas István, Horváth Márton, Darvas József, Erdei Sándor, l'ongrácz Kálmán, Bernáih Aurél, Do- manocszki Endre és Mikus Sándor. \ zártkörű pályázaton a következő szobrászművészek vesznek részt: Beck András, Kamotsay István, Kisfaludi- Strob] Zsigmoud, Kocsis András, Mák- rísz Agamemnon, Olcsay-Kis Zoltán, Pátzay Pál és Tar István. Koch József három és télholdas paksi dolgozó parasztnak az elmúlt évben a fagy és aszály ellenére is jó termése volt. Búzából több, mint tizenhárom mázsát aratott holdan­ként. — A jó talajelőkészítés mellett el. sősorban a korai vetésnek köszön­hettem a magas búzatermést —mond­ja Koch József, — mert tavaly már október közepére végeztem minden munkával.. A jó termés lehetővé tet­te, hogy 112 százalékra teljesítsem kenyérgabona beadási kötelezettsége_ met, de futott bőven vetőmagra és házi szükségletre is. Koch Józseí az idén is jó búzater­mést akar, ezért kétezer négy szög- öles búzatábláját határidő előtt el. vetette Az új begyűjtési rendeletről nagy örömmel beszéli — Ez a rendelet azt mutatja, hogy államunk figyelemmel kíséri a dol­gozó parasztság problémáit és igyek­szik minden kedvezményt biztosíta­ni szamunkra. Különös örömmel oL vasiam a rendeletben a többgyerme. ke3 családokra vonatkozó engedmé­nyeket Sebestyén György és Marosi Jó. zsei nagydorogi dolgozó parasztok ugvancsak a község élenjáró gazdái közé tartoznak. Mindketten határidő előtt végeztek valamennyi őszi munkálattal, sőt mikor a faluban ve- tőmaghiányról panaszkodtak. Se­bestyén György szívesen adott a sa- játjoból, hogy dolgozó pár ászt társai­nak is elősegítse az őszi munkákat.- Közel két mázsa búza vetőma­got kölcsönöztem dolgozó paraszttár­saimnak — mondja Sebestyén György — mert a rossz termés ellenére még így is maradt nekünk, de az ívlet. ben vásárolt kenyérrel és liszttel tudtuk pótolni azt, aml esetleg hiá­nyoznék. Az új begyűjtési rendelet Sebes* tyénéknél és Marosiéknál egyaránt> nagy örömet okozott. Mikor elolvas­ták a rendeletet gyorsan kiszámítot­ták hogy az idén mennyivel kell kevesebb tojást és baromfit beszólgál- tatniok. de örültek a gyerekek utá-n táró kedvezménynek is. — Az elmúlt esztendő nehéz volt, mondja Marosi József, — de remél­jük, hegy az idei termés után job­ban megfejik a kamránk. Az új l>e. gyűjtési rendelet pedig arra ösztö­nöz bennünket, hogy még jobb mun­kával. még nagyobb termést igye­kezzünk kezzünk elérni. UpOO /

Next

/
Oldalképek
Tartalom